Soft Consulting Blog
2023. November 23. 12:27 - siteadmin
2023-ban a SZÉP-kártyát leszámítva csak kis mértékű változás történt a béren kívüli juttatások rendszerében.
A 2024-re évre vonatkozó változásokkal kapcsolatban egyelőre annyit lehet tudni, hogy a szakszervezetek és a kormány között körvonalazódó megállapodás értelmében a minimálbért keresők egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatást kapnának, amellett, hogy a kötelező legkisebb munkabér 15%-al, míg a garantált bérminimum 10%-al emelkedne az év elejétől.
A béren kívüli juttatások közé már csak a SZÉP-kártya tartozik, ami 2023-ban is töretlen népszerűségnek örvend, főleg azért is, mert 2023. augusztus 1-től december 31-ig a kátyán lévő pénzeket újra fel lehet használni bolti hideg élelmiszerre történő vásárlásra, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. További előnyös változás, hogy az eddigi 450 000 ezer Ft-os kedvezményes keretet (egy évnél rövidebb munkaviszony esetén az összeget arányosan csökkentve) egyszeri alkalommal 200 000 ezer forinttal meg lehet emelni.
Bérenkívüli juttatás: SZÉP-kártya
- 2023-tól a SZÉP-kártyán lévő összeget most már kizárólag egy számlára utalják, és a jogszabály által meghatározott, alábbi célokra lehet szabadon felhasználni: belföldi szálláshely-szolgáltatás: utazásközvetítés, utazásszervezés, szálláshely és utazás foglalása
- melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás (munkahelyi is), egyéb vendéglátás és hideg élelmiszer vásárlása 2023 augusztus 1-december 31.
- szabadidő-eltöltést, a fizikai közérzetet javító és humán-egészségügyi szolgáltatás
- előadó-művészet, múzeumi tevékenység, növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése
- vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység
- testedzési szolgáltatás, egyéb sporttevékenység, sporlétesítmény működtetése, sportegyesületi tevékenység, sport és szabadidős képzés, szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
- belvízi és helyközi vasúti személyszállítás, egyéb foglalás.
Nem bérenkívüli juttatások
- A SZÉP-kártya mellett a nem bérenkívüli juttatásokat az adózásuk alapján három kategóriába lehet sorolni:
- adómentes juttatások
- egyes meghatározott juttatások, amelyek adóterhe kisebb, mint a munkabér utáni adóteher
- bérjövedelemként adózó juttatások.
Adómentes – nem béren kívüli juttatások (évente a minimálbér értékéig):
- sportrendezvényre szóló belépőjegyek
- belépő kulturális rendezvényekre vagy kulturális szolgáltatások igénybevételére.
A költségek mértékéig adómentes juttatások:
- óvodai vagy bölcsődei támogatás, mely akár az étkezésre is fordítható:
- járványügyi szűrővizsgálat, védőoltás
- távolsági menetjegyek és bérletek, munkavégzéshez szükséges helyi közlekedési bérlet
- autóval történő utazás a munkahelyre
- személygépkocsi hivalatos és magáncélú használata
- kerékpár használat és közösségi autómegosztás (elektromos is)
- közösségi autómegosztás
- iskolarendszeren kívüli továbbképzések.
Költséghatár nélküli – adómentes juttatások:
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat, munkaruha
- kegyeleti ellátás, temetési segély
- adómentes felújítási segély lakóhely esetén
- munkásszállás igénybevétele.
Kedvezményes adózású – nem béren kívüli juttatások (33,04%):
- célzott juttatások (pl. nyugdíjcélú, egészségpénztári juttatás, fogászati kezelés, szűrővizsgálatok, szemüveg)
- célzott önsegélyező pénztári szolgáltatások: lakáshitel törlesztése, kisgyermekeseknek adható juttatások (szülés és gyermeknevelési szolgáltatás, örökbefogadás, nagycsaládosok jövedelem kiegészítése)
- álláskeresési járadék kiegészítése, megváltozott munkaképességűek jövedelempótlása
- ajándék utalvány, melynek értéke nem haladja meg a minimálbér 10%-át
- munkavállalókra vonatkozó csoportos kockázati biztosítás
- parkolóhely bérlése
- nem cafeteria elemek: üzleti út során való étkezs, céges telefonszolgáltatást magáncélra való használata.
Bérjövedelemként adózó juttatások (munkavállaló és a munkáltató is ugyanannyi adóterhet fizet, mint a bérjövedelem után):
- önkéntes pénztári tagdíj
- munkahelyi étkeztetés
- munkavállaló egyéni parkolási költségei
- mobilitási célú lakhatási támogatás, diákhitel törlesztése.
Egyéb juttatások:
- kizárólag lakáscélú, kamatmentes vagy kedvező kamatozású, adómentes munkáltatói kölcsön 10 millió Ft.ig
- Munkavállalói Résztulajdonosi Program: a munkavállalók 15%-os szja fizetési kötelezettség mellett részesedhetnek a cég eredményéből
- AMBER (Automatikus Munkabérelőleg Rendszer): a ledolgozott munkanapok után járó, munkaarányos bérüket a munkavállalók egyéni igényeiknek megfelelően akár hetente vagy még gyakrabban megkaphatják.
 0 hozzászólás
2023. November 20. 9:15 - siteadmin
Számos vállalkozás a mai napig papíron végzi a munkaidő-nyilvántartást, noha a modern technológia lehetővé tenné, hogy naprakészebb és dolgozóbarátabb megoldásokat alkalmazzanak. Ezek segítségével nemcsak a távmunkában dolgozó kollégák számára válik egyszerűbbé a munkaidő-nyilvántartás, hanem a cég adminisztrációja is gyorsabbá, hatékonyabbá tehető.
A trendek megváltozása szükségessé teheti az online munkaidő-nyilvántartó bevezetését
A COVID-19 járvány miatt számos cég dolgozói otthoni munkavégzésre (azaz home office-ra) kényszerültek. Bár a lakóhelyről való munkavégzés eleinte kényelmetlen kompromisszumnak tűnt, több vállalkozás döntött úgy, hogy a korlátozások feloldása után is támogatja a home office vagy hibrid rendszert, ezáltal csökkentve az iroda fenntartásának költségeit. Azonban ha egy cég papír alapú munkaidő-nyilvántartó rendszert működtet, akkor az irodák üzemeltetése terén szerzett megtakarítását könnyedén elveszítheti a megnehezített adminisztráción.
Az online munkaidő-nyilvántartó rendszer bevezetése rengeteg pozitívummal járhat egy cég számára – akár minden alkalmazott a telephelyen végzi a munkáját, akár vannak otthonról dolgozó munkatársai. Az adatrögzítő felület a világ bármely pontjáról, bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező eszközzel elérhető, így a cégnek nem kell gondoskodnia a jelenléti ívek begyűjtéséről, valamint az azon feltüntetett adatok feldolgozásáról.
Az e-Jelenlét munkaidő-nyilvántartó rendszer előnyeiAz e-Jelenlét programot úgy alakítottuk ki, hogy az képes legyen ellátni minden olyan feladatot, ami egy modern és felhasználóbarát munkaidő-nyilvántartó rendszertől elvárható. Jelenlétrögzítő moduljába a munkavállalók felvihetik a munkaidejükkel kapcsolatos információkat – így a kötetlen munkaidőben dolgozó alkalmazottak tevékenysége is könnyedén nyomon követhető –, a túlórákat és a távolléteket. A felület lehetővé teszi az időadatok projektek vagy éppen költséghelyek szerinti tovább bontását, valamint beosztások megtervezését is. A rendszerbe integrált szabadságtervező modulban a munkavállalók könnyedén megtervezhetik és igényelhetik a szabadságaikat, a munkáltatónak pedig lehetősége van elfogadni vagy módosítani azt.
A szabadságtervezőbe kerülő kérelmekről, változtatásokról minden érintett e-mailes értesítést kap.
Az e-Jelenlétben adminisztrált ráadásul könnyedén átvihetők a BaBér bérprogramba, ezzel rengeteg időt takaríthatunk meg, és kiküszöbölhetjük a dupla adatrögzítés okozta időveszteségeket is.
Spóroljon időt, pénzt és energiát: váltson online munkaidő-nyilvántartó rendszerre!
0 hozzászólás
2023. November 13. 14:24 - siteadmin
A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás indulhat hivatalból, de kezdeményezhetik magánszemélyek is. Arra szolgál, hogy a nyugdíjfolyósító az érintett állampolgár közreműködésével letisztázza, hogy az élet során mennyi lesz az elismerhető szolgálati idő, illetve mennyi a járulékfizetéssel lefedett jövedelem, valamint a figyelembe vehető jogosultsági idő. Az adategyeztetés azért fontos, mert a nyugdíj összege két tényezőtől függ, az elismert szolgálati időtől és a számított nettó „életpálya-átlagkereset” összegétől.
Korábban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a hivatalból lefolytatott eljárásoknál ötéves korcsoportonként küldte ki az adategyeztetési értesítőket, ebben azonban 2020-tól változás történt. Azóta az a szabály, hogy a nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőzően három évvel (tehát abban a naptári évben, amikor valaki betölti a 62 éves életkort) küldik ki az adategyeztetési értesítőt.
Az adategyeztetési eljárást a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal (mint nyugdíjmegállapító szerv) kezdeményezi és folytatja le hivatalból. Kezdeményezni (például azért, mert egy eddig le nem fedett biztosítotti időszakról szereztünk dokumentumot) kizárólag elektronikusan lehet, naptári évenként egyszer, a www.magyarorszag.hu / nyugdíj / adategyeztetés, hatósági bizonyítvány, megállapodás menüpontban elérhető „hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_01)” űrlap kitöltésével.
Az adategyeztetési eljárást csak akkor nem kezdeményezi hivatalból a nyugdíjhivatal, ha valaki már kap olyan ellátást (például rokkantsági ellátás, korhatár előtti ellátás), amit a szolgálati idő és az átlagkereset alapján folyósítanak. Kizárólag Budapest Főváros Kormányhivatala végzi azok számára az adategyeztetést, akik külföldön élnek, illetve Magyarországon kívül is szereztek szolgálati időt.
Az adategyeztetés során a nyugdíjhivatal első körben kiküldi, hogy a hatósági nyilvántartásban milyen, a nyugdíjmegállapítás során figyelembe vehető adatok (biztosításban töltött jogviszonyok, idők, keresetek, elismerhető jogosultsági idők, stb.) szerepelnek. Ezt a több oldalas táblázatos kimutatást célszerű alaposan átnézni, összevetni az elrakott dokumentumokkal, illetve ahol lyukak vannak az életútban, megnézni, hogy ott valóban nincs-e elismerhető szolgálati, jogosultsági idő, illetve kereset.
Nem érdemes senkinek arra hagyatkozni, hogy a hivatal biztos mindent feltüntetett, mert a nyilvántartás nem biztos, hogy pontos. Nem tartalmazza például azokat az adatokat, amelyekről korábban nem kellett jelenteni, és lehetnek olyan időszakok is, amikor nem járulékfizetés alapozza meg a szolgálati időt (például sorkatonaság, vagy felsőfokú tanulmányok), amelyek szintén nincsenek benne. De előfordulhat az is, hogy a munkahelyi adatszolgáltatás nem volt pontos. Ha valakinek külföldi biztosítási ideje is van, akkor azt sem fogja tartalmazni a nyilvántartás, tehát arról is adatot kell küldeni.
Ha hivatalból indult az eljárás, akkor 60, ha saját kezdeményezésre, akkor 30 nap van arra, hogy visszajelezzen az érintett személy, szerinte stimmel-e, ami a nyilvántartásban van. Amennyiben úgy véli, hogy hiányos a nyilvántartás, vagy téves adatok szerepelnek benne, akkor benyújthat bizonyítékokat, igazolásokat, illetve kérheti az ilyen időszakok külön vizsgálatát.
A beküldött korrekciós igényeket, bizonyítékokat, igazolásokat mind megvizsgálja a nyugdíjhivatal, és aztán határozattal zárja le az adategyeztetést. A határozat tartalmazza a nyugdíjmegállapításhoz szükséges elismert szolgálati időket.
További részletek az allamkincstar.gov.hu oldalon.
0 hozzászólás
2023. Október 17. 11:52 - siteadmin
A rendkívüli munkavégzés, azaz túlóra.
A Munka Törvénykönyve szerint a rendkívüli munkaidő négy féle lehet,
- munkaidő-beosztástól eltérő
- munkaidőkereten felüli
- elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő
- ügyelet.
Rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, nem jelenthet aránytalan terhet személyi, családi és egyéb körülményeire. A rendkívüli munkaidő elrendelése csak akkor nem korlátos, ha azt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében írták elő. Ebben az esetben munkaszüneti napon is elrendelhető a rendkívüli munkaidő. Egyébként csak abban az esetben rendelhető el munkaszüneti napra a rendkívüli munkaidő, ha a munkavállalót amúgy is foglalkoztatják rendes munkaidőben munkaszüneti napon.
Ha a munkavállaló kéri, írásban kell elrendelnie a munkáltatónak a rendkívüli munkavégzést.
Fő szabályként naptári évenként maximum kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ami legfeljebb 150 óra rendkívüli munkával toldható meg a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodásával. Kollektív szerződés alapján viszont legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, efelett pedig maximum 100 óra lehet, amit a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján hozzá lehet csapni. Vagyis mindkét esetben összesen maximum 400 túlóra lehet évente. A többlet túlóráról szóló megállapodást mindkét esetben a naptári év végével mondhatja fel a munkavállaló.
A rendkívüli munkavégzésre fő szabályként bérpótlék is jár, amely alapesetben 50 százalék, de ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapra/pihenőidőre, vagy munkaszüneti napra esik, akkor 100%.
Bérpótlék helyett szabadidő is adható a rendkívüli munkavégzés ellentételezésére (munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása esetén). Ilyenkor a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az időre az alapbér arányos része jár. Ha a rendkívüli munkavégzés pihenőidőre esett, és a munkáltató biztosít másik pihenőidőt, akkor a bérpótlék ötven százalék lesz. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő:
- ha a munkavállalónál várandós. Várandósság megállapításától egészen a gyermeke hároméves koráig
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál gyermeke hároméves koráig (három és négyéves kora között is csak a dolgozó hozzájárulásával)
- ha a rendkívüli munkavégzés egészségkárosító kockázatú
- ha fiatal (18 év alatti) a munkavállaló.
0 hozzászólás
2023. Október 6. 12:44 - siteadmin
A kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési eljárás keretében visszafizetteti a már nyújtott egészségbiztosítási ellátások díját/árát/összegét azzal, aki felelős a baleset vagy megbetegedés bekövetkezéséért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Erre a visszafizetésre megtérítési eljárás keretében kerül sor. Az alábbi hírlevélben mind a foglalkoztató, mind a természetes személy megtérítési kötelezettségét ismertetem.
Foglalkoztató megtérítési kötelezettsége
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy akár ő vagy akár a megbízottja az adott, kötelező munkavédelmi szabályokban foglaltaknak nem tett eleget, illetőleg, ha ő vagy alkalmazottja/tagja a balesetet szándékosan idézte elő. Ha például a foglalkoztató a munkavédelmi szabályokat nem tartotta be és ennek következtében az alkalmazottját a munkahelyen baleset érte, akkor az így bekövetkezett balesetből eredő ellátást - azaz a tb támogatott egészségügyi szolgáltatás, valamint a gyógyuláshoz szükséges tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz árát, a keresőképtelenség idejére járó táppénzt – a foglalkoztató köteles visszafizetni az egészségbiztosítónak.
Megjegyzés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a fenti foglalkoztató alatt az 2012. évi I. törvényben (Mt.-ben) meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.
Természetes személy megtérítési kötelezettségeiAz Ebtv. alapján, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni.
Mindezek alapján megtérítésre kerülhet sor például az alábbi esetekben:
A családi ház tulajdonosa köteles eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve köteles azt csúszásmentes állapotban tartani. Ha azonban ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és ezért valakit a családi ház előtti csúszós járdán olyan baleset ér, melynek következtében a sérült egészségügyi ellátásra szorul, akkor ezen ellátás kapcsán megtérítésre kerül sor. Ugyancsak megtérítésre kerülhet sor annak kapcsán, ha a kutya gazdája a kutyáját póráz nélkül sétáltatja, és a kutya rátámad egy arra sétáló másik személyre, akit a kutyaharapásból adódóan orvosi ellátásban kell részesíteni. Továbbá szintén megtérítésre kerülhet sor azzal szemben is, aki verekedésbe keveredik egy másik személlyel, és ennek következtében ezt a másik személyt orvosi ellátásban kell részesíteni.
Megjegyzés: Ha gépkocsival okoz a természetes személy például keresőképtelenséget vagy egészségkárosodást, akkor ez esetben nem indul megtérítési eljárás, mert kötelező felelősségbiztosítás fedezi ezen egészségbiztosítási ellátások árát is. Erre a fedezetnyújtásra úgy kerül sor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével megállapodásban rendezi, évenkénti átalányösszegben a megtérítési összeget.
Milyen mértékű a megtérítendő összeg?Az Ebtv. úgy rendelkezik, hogy megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. Azaz a megtérítésre kötelezettnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak az egészségbiztosító által átutalt táppénzt, baleseti táppénzt, a tb ellátás keretében igénybe vett orvosi-, egészségügyi szolgáltatás finanszírozott árát, a tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás támogatásának összegét. Ha például a sérült egy hónapig keresőképtelen, és ezen időszakban a társadalombiztosítás keretében 600 000 forint mértékű természetbeni egészségügyi szolgáltatást (orvosi-, ápolási ellátást) és 200 000 forint összegű baleseti táppénzt kapott, akkor a megtérítés keretében a balesetért/ellátásért felelősnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak a fenti 800 000 forintot.
A megtérítésre kötelezettet a fenti összegen felül kamatfizetési kötelezettség is terheli. A kamatot a táppénz, illetőleg a baleseti táppénz folyósításától, illetve az egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott összeg átutalásának időpontjától kell felszámítani, a határozathozatalakor irányadó mértékben. Két esetben azonban nem kell megfizetni a kamatot:
- Az egyik eset, amikor a kamat nagyon alacsony, azaz annak összege nem éri el az 1000 forintot.
- A másik eset, amikor szintén nem kell megfizetni a kamatot, ha a megtérítésre kötelezett – akkor, amikor a megtérítési eljárásról tudomást szerez - a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti az egészségbiztosítónak.
Ez utóbbi a következőt foglalja magába. A megtérítésre kötelezett, a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől tájékoztatást kap arról, hogy nem kell megfizetnie a kamatot, ha a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti. Fontos, hogy erre az elismerésre csak akkor kerüljön sor, ha a megtérítéssel érintettnek fennáll a felelőssége az adott baleset, illetve betegség, keresőképtelenség, egészségkárosodás vagy haláleset kapcsán. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a felelősség elismerésére már sor került, akkor az egészségbiztosítónak már nem kell bizonyítékokkal alátámasztani a felelősséget. Erre tekintettel, ha a legkisebb kétség is felmerül a felelősségével szemben, akkor nem javasolt a fenti nyilatkozat megtétele.
Fizetésre kötelező határozatA megtérítési eljárásban az egészségbiztosító határozatot hoz, amelyben az érintett személyt (aki lehet természetes-, vagy jogi személy) kötelezi arra, hogy fizesse meg az adott ellátás(ok) tb támogatott árát, és annak kamatait. Az egészségbiztosító ezen határozata ellen jogorvoslatot a bíróságtól lehet kérni.
Fizetési kötelezettség mérséklése, elengedéseVégezetül meg kell említeni, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél a megtérítésre kötelezett személy kezdeményezze a megtérítési összeg, illetve annak kamatának mérséklését vagy elengedését.
Ennek keretében a természetes személlyel szemben megtérítés címen fennálló követelést a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ezt a természetes személy írásban kezdeményezte.
Továbbá mind a foglalkoztató, mind a természetes személy írásban kérheti, hogy a kirótt kamatot a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelje, engedje el vagy a kamatra részletfizetést engedélyezzen.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
|
|
|
