hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Cégautó juttatás, flottában

2020. Január 23. 17:08 - siteadmin


A Mercarius Flottakezelő szerint az egyik legkifizetődőbb juttatási forma a cégautó, amely a munkáltatóknak és a dolgozóknak is előnyös lehet. 

Tapasztalatuk szerint egyre több vállalat dönt úgy, hogy céges juttatásként szolgálati gépjárműveket ad dolgozóinak, Magyarországon jelenleg minden 11. munkavállalóra jut céges autó. A céges autók népszerűsége a munkatársak között vitathatatlan, de munkáltatóként is megéri ezt a juttatási formát választani. A céges flotta fenntartása adózás szempontjából ugyanis lényegesen kedvezőbb, mint egy fizetésemelés, emellett növeli a kollégák elkötelezettségét és elégedettségét. 

A szállítási és logisztikai feladatok elvégzésén túl egyre több vállalat tekint speciális juttatási eszközként az autókra, amivel az alkalmazottak nem csupán kényelmesebben és gyorsabban közlekedhetnek, de a cégautók életkoruknak és felszereltségi szintjüknek köszönhetően olykor biztonságosabbak is, mint a saját autók. A cégvezetőknek megéri az autók kiutalása, hiszen növelheti a kollégák motiváltságát, ugyanakkor adózás szempontjából is kedvezőbb, mintha az erre szánt pénzt bérben fizetnék ki. A Mercarius Flottakezelő összegyűjtötte, pontosan milyen előnyökkel jár a cégeknek ez a juttatási forma.

Nincsenek üzemeltetési feladatok

Egy vállalatnak akár már két autótól jobban megérheti a flottakezelés kiszervezése, mint saját költségen autókat vásárolni és fenntartani. Az operatív lízing, vagy más néven tartós bérlet esetében a teljes gépjárműpark a flottakezelő partner tulajdonában marad, aki fix havidíj mellett kezeli azt. A futamidő végén a járműveket visszaadhatja a szolgáltatónak az ügyfél, így a cégeknek nem kell saját tőkéből autókat fenntartani, üzemeltetni, szervizeltetni és később eladni azokat. A csomagban ráadásul nem csak kocsikat kapnak használatra a vállalatok, ezzel együtt járnak olyan szolgáltatások is, mint az autómentés, a csereautó biztosítása, illetve a teljes üzemeltetés adminisztratív és operatív feladatainak átvállalása. 

Kedvező adózás

Adózási szempontból érdemes flottakezelési szolgáltatást igénybe venni, ugyanis az autó használata után visszaigényelhető a bérleti díj áfájának a fele, és a jármű maradványértékének adóját is a leendő vásárló fogja viselni. A szerviz- és egyéb üzemeltetési költségek áfája is visszaigényelhető, ráadásul a cégautóadó csökkenthető a gépjárműadó összegével. Ha pedig csupán városi használatra kell autó, egy elektromos modellel számos egyéb ösztönző kedvezmény mellett magával a cégautóadóval sem kell számolni. Így összességében sokkal kedvezőbb a cég számára egy autót adni juttatásként, mint ugyanazt az összeget munkabérben kifizetni.
Hozzátesszük, az szja-törvény (1. sz melléklet, 8.37.) szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.

A fluktuáció egyik lehetséges ellenszere

A flottakezelő kidomborította még azt is, hogy tapasztalatuk szerint a megtartás és toborzás hatékonyságának növelésében szintén fontos szerepe van az értékes juttatási formának. A vállalati ügyek kényelmesebb és gyorsabb intézésén túl sok esetben a céges járművek családi autóként is funkcionálnak. Míg a hazai autók átlagéletkora 14,5 év, addig a cégautók jellemzően 0-5 év közöttiek, de nem ritka a 2-3 évente cserélődő flotta sem. Ezek a gépkocsik rendelkeznek azokkal a modern vezetéstámogató rendszerekkel, amik biztonságosabbá, kényelmesebbé teszik az utazást; miközben az autóval együtt átnyújtott üzemanyagkártya sok esetben a háztartások költségvetését is nagy mértékben csökkenti.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Régi adósságot törleszt az állam az adózókkal szemben: 2020 júliusától egységesítik a társadalombiztosítási járulékokat. Az új tb-törvényben szentesített változás négy járuléktípust érint: a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék egységes, 18,5 százalékos járulékká olvad össze. A 18,5 százalék megegyezik az eddigi négy járuléktípus összegével, vagyis elméletben a járulékfizetési kötelezettség nem változik, és ezzel változatlan a bruttó fizetés nettó összege is. Ez azonban a gyakorlatban nem minden esetben van így, az összevonással együtt ugyanis egységessé válik a járulékalap minimum szintje is. Amíg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, július elsejétől az egységes járulékot a minimálbér – illetve a garantált bérminimum – összegéhez mérik majd. (A Pénzügyminisztérium számítása szerint ez 7,5 milliárdos spórolást jelenthet a vállalkozók számára.) Az összevonás ugyanakkor más szempontból is kedvezően érinti a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozókat: mostantól a teljes járulékkör után lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt – eddig a munkaerő-piaci járulék ebbe nem tartozott bele. 

Bizonyos esetekben azonban nő a fizetendő járulék. 

Jelenleg azoknak az adózóknak, akik többes jogviszonyban vállalkoznak, vagyis ilyen tevékenységük mellett legalább 36 órában foglalkoztatottak, illetve nappali tagozaton tanulnak, eddig összesen vállalkozásban szerzett jövedelmük 17 százalékát kellett járulékként befizetniük – az egységesítés után ez is 18,5 százalékra nő majd.

Az egységesítés a törvényalkotók szándéka szerint adminisztrációs könnyítés, vagyis a pénzek a jövőben is arányosan a megfelelő tb-kasszába kerülnek, nem vonnak el például fedezetet a nyugdíjaktól. Sőt, bizonyos speciális esetekben a nyugdíjjárulék meg is marad. Így a gyed után, illetve a gyermeknevelési támogatásban, az álláskeresési támogatásban részesülők, az egyházi szolgálatban vagy a szociális szövetkezetekben tagi munkavégzésként foglalkoztatottak után továbbra is meg kell fizetni a 10 százalékos közterhet. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék rendszere sem változik.

Csak az összegben meghatározott közteher mértéke lesz más, januártól havonta 7710 forint. Újdonság, hogy akinek ebből a járulékból háromhavi hátraléka keletkezik (2020. július elseje után), az a sürgősségi ellátást leszámítva nem veheti igénybe ingyenesen a tb által biztosított egészségügyi szolgáltatásokat. A nagy vihart kavart intézkedéssel kapcsolatban a kormány igyekezett kiemelni: az elmaradásról értesítik majd az érintetteket, nem az orvosnál szembesülnek azzal, hogy nem érvényes a TAJ-kártyájuk. Azt is fontos tudni, hogy ez azokat érinti, akik maguk után fizetik a járulékot, ha valakinek a munkáltatója maradt adós, azt gond nélkül ellátják. 

Az új tb-járulék nem csak az összevonásban hoz újdonságot. 

Júliustól az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is kötelesek azt megfizetni, ezzel pedig munkaerő-piaci ellátásokra is jogosultak lesznek. Járulékmentességet kapnak ugyanakkor a nyugdíjasok a nem munkaviszonyban (hanem vállalkozóként) szerzett jövedelmük után is, így már ebben az esetben is csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetniük a bruttó összeg után. Ez azonban azzal jár majd, hogy a saját jogú nyugdíjasok nem részesülnek a keresőtevékenység folytatása után eddig biztosított, 0,5 százalékos nyugdíjemelésből sem.




Hozzászólás 0 hozzászólás

Nem változott a cafeteria adózása 2020-ra

2020. Január 14. 11:49 - siteadmin



2019-től jelentősen leszűkült a béren kívüli, az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások köre. 2020-ra viszont nem változtak a céges juttatásokra vonatkozó adószabályok, maradt a szűkítés. Ott, ahol már bevált rendszer működik, nem kell tehát módosítani a szabályzatokat, viszont lehet, hogy érdemes növelni a juttatási keretet, bővíteni a választható elemek körét.  

Béren kívüli juttatások

A munkáltató béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett továbbra is kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Összesen legfeljebb 450 ezer forint összegben, ezen belül a szálláshelyalszámlára legfeljebb 225 ezer forint, a vendéglátás alszámlára 150 ezer forint és a szabadidő alszámlára maximum 75 ezer forintig van a kedvezményes adózás. 

A béren kívüli juttatásnál a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli, az összes közteher tehát 32,5 százalék. Ha júliustól tovább csökken a szocho, 15,5 százalékra, akkor az összes közteher már csak 30,5 százalék lehet. 

Egyes meghatározott juttatások

2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:
  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig, azaz idén 16 100 forintig,
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint
  • a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.
Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. A juttatást 15 százalék szja, valamint 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az összes közteher tehát 38,35 százalék. Ha júliustól csökken a szocho, akkor az összes adóteher 35,99 százalékra mérséklődhet. 

A 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak, később egyes meghatározott juttatásnak számító juttatások (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége) továbbra is a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, így bérként adóznak.

Adómentes juttatások

Továbbra is adómentes juttatásnak minősül többek között:
  • a sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy és
  • a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá
  • a könyvtári beiratkozási díj
  • de mindegyik kizárólag az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány sem.
  • bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg,és például
  • a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



2020. évi minimálbér, garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbiakban bemutatom, hogy 2019-hez képest mennyiben változott a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló nettó bére és milyen mértékű lett a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határa.

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2020. január 1-jétől bruttó havi 161 000 forint, míg a garantált bérminimum havi bruttó 210 600 forint. Minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló esetén a minimálbér/garantált bérminimum növekedése az alábbi befizetést és nettó bért eredményezi:

szja előleg/járulék munkavállaló esetén
2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint)
2020. év (minimálbér havi bruttó 161 000 forint)
Különbség 2019. évhez viszonyítva
szja-előleg
22 350 forint
24 150 forint
+1 800 forint
10% nyugdíjjárulék
14 900 forint
16 100 forint
+ 1 100 forint
3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
4 470 forint
4 830 forint
+ 360 forint
4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
5 960 forint
6 440 forint
+ 480 forint
1,5% munkaerő-piaci járulék
2 235 forint
2 415 forint
+ 180 forint
nettó bér
99 085 forint
107 065 forint
+ 7 980 forint

Összesen: 2020-ban a minimálbért kereső munkavállaló  3 920 forinttal több közterhet fizet, de a minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 7 980 forinttal nőtt.

szja előleg/járulék munkavállaló esetén
2019. év (garantált bérminimum havi bruttó 195 000 forint) 2020. év (garantált bérminimum havi bruttó 210 600 forint) Különbség 2019. évhez viszonyítva
szja-előleg 29 250 forint 31 590 forint +2 340 forint
10% nyugdíjjárulék 19 500 forint
21 060 forint
+1 560 forint
3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
5 850 forint
6 318 forint
+468 forint

4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
7 800 forint
8 424 forint
+624 forint

1,5% munkaerő-piaci járulék
2 925 forint
3 159 forint
+234 forint
nettó bér
129 675 forint
140 049 forint
+10 374 forint

Összesen: 2020-ban garantált bérminimumot kereső munkavállaló 5 226 forinttal több szja előleget és járulékot fizet, míg a garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 10 374 forinttal nőtt.

Változás az egészségbiztosítási ellátások maximális összegében

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján 
  • táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét; 
  • a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátása
2019. év felső határ
2020. év felső határ
Különbség 2019. évhez viszonyítva
Táppénz
9 933 forint/nap
10 733 forint/nap
+800 forint/nap
Gyermekgondozási díj
208 600 forint/hó
225 400 forint/hó
+16 800 forint/hó

Meg kell említeni, hogy a fentiektől eltérően 
  • a nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a;
  • adott jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
  • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka, azaz 112 700 forint,
  • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka, azaz 147 420 forint.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Érkezik a nevelőszülői gyed

2019. December 19. 21:46 - siteadmin



2020. január 1-jétől bővül az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a nagyszülői gyermekgondozási díjjal és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal. Korábban már tájékoztatást adtunk az örökbefogadói díjról és a nagyszülői gyermekgondozási díjról, az alábbiakban  röviden bemutatásra kerül a nevelőszülői gyermekgondozási díj és ezen új gyermekgondozási díjakhoz kapcsolódó munkajogi szabályok. 

Nevelőszülői gyermekgondozási díj

2020. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha 
  • a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt és 
  • a gyermeket saját háztartásában neveli.
Megjegyzés: Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel lesz jogosult a gyermekgondozási díjra.

A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár azzal, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a fenti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. 

A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

A Munkatörvénykönyv fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályai (128. §) kiegészültek a fenti új ellátások kapcsán. 

Erre tekintettel a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállalóként dolgozó nagyszülőnek is a gyermekgondozási díj időtartamára. Továbbá a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Milyen egyéb szabályok kapcsolódnak a fenti fizetés nélküli szabályhoz?

A fenti fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló védelemben részesül, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a fenti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonyát. 

Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy munkában töltött időnek - azaz szabadságra is jogosító időnek - minősül a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivételt képez azonban többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság.

Végezetül a kisgyermekesek kapcsán még egy fontos változásra kell felhívni a figyelmet. 

A hatályos szabály alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 

A fenti időtartam 2020. január 1-jétől további egy évvel megnő, azaz a  munkáltató a  munkavállaló ajánlatára a  gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a  gyermek 6 éves koráig – köteles a  munkaszerződést az  általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel 
  • családi pótlékra jogosult és gyed-ben vagy gyes-ben részesült vagy részesül, vagy
  • gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
A fenti részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó módosítást tartalmazza további munkaviszony jellegű foglalkoztatásra vonatkozó szabály is, így többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63]
Blog archivum