hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Aki esetleg kereste már az szja-törvényben a cafeteria szót, az rácsodálkozhatott, hogy nem szerepel ilyen jogcímen juttatás. Csak béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás és adómentes juttatás szerepel a jogszabályban. De akkor hogy lesz ebből cafeteria? Úgy, hogy a munkáltató összeállít a törvényben szereplő juttatásokból egy csomagot (=cafeteria), meghatározott összegig, és az igénybevétel lehetőségeiről készít egy úgynevezett cafeteriaszabályzatot, jelezve, hogy mely dolgozói csoportok miből választhatnak. A csomagból aztán a mindegyik munkavállaló kiválaszthatja, hogy személy szerint mit milyen összegben szeretne igénybe venni a megadott kereten belül. De az is járható út, ha a munkáltató konkrétan kiköti, hogy milyen juttatásokat ad. Az előbbi talán a választás lehetősége miatt szimpatikusabb lehet a dolgozóknak, hiszen a saját igényeiket érvényesíthetik.  

A hétköznapi nyelvben persze előfordul, hogy a béren kívüli juttatásokkal azonosítják a cafeteriát, de nem csak ilyen juttatásokat tartalmazhat tehát a csomag, hanem adómentes, és egyes meghatározott juttatást is. Ebből következik az is, hogy olyan nincs, hogy „a cafeteria adója”. Hanem az egyes juttatási elemeknek lehet adóterhe: az adómentesnek persze nincs, a béren kívüli juttatásé idén nem változott, maradt 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatásoké pedig 40,71 százalékra csökkent.

A munkáltatók többsége bruttóban nyújtja a cafeteriakeretet, tehát amikor a dolgozó kiválasztja az egyes elemeket, akkor ha azoknak van adója, azt azzal együtt kell figyelembe venni a keret felhasználásánál. (Ha viszont a munkáltató mégis nettóban adja a juttatásokat, akkor értelemszerűen a keretben az adót nem kell figyelembe venni.)

Vegyünk 100 ezer forintot.

  • Ha ezt bérként fizeti ki a munkáltató, akkor ebből a munkavállaló 66 500 forintot kap meg, és a cégének mindez összesen 121 ezer forintba kerül.
  • Ha cafeteriára szán ugyanennyit a munkáltató, és mint a többség bruttóban adja a keretet, akkor a költsége mindössze 100 ezer forint lesz. A munkavállaló pedig attól függően különböző összegű juttatásokhoz juthat, hogy milyen elemeket választott a cafeteriakeretből.
* Ha kizárólag adómentes juttatásokat kért, akkor 100 ezer forint értékben fogja ezeket megkapni.

* Ha csak béren kívüli juttatásokat kért, akkor 74 505 forint értékben fog ezekhez hozzájutni.

* Ha pedig kizárólag egyes meghatározott juttatásokat, akkor 71 068 forintnyi juttatás realizálódik nála.

* De tegyük fel, hogy egyformán kér mindegyik juttatásból – ekkor 33.333+24.834+23.689 forintnyi juttatást élvezhet majd, azaz összesen 81.856 forintnyit.

A példákból látszik, hogy miért lehet előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára is, ha adnak és kapnak juttatásokat, illetve ha van cafeteria.

Mennyi lehet az ideális cafeteriakeret?

Vannak szakértők, akik szerint a munkáltatóknak úgy érdemes belőni a cafeteria összegét, hogy kötnek egy ésszerű kompromisszumot. Hiszen a bérhez képest kisebb adóteher mellett megteheti, hogy valamennyivel többet adjon, mintha bérben gondolkodna. Az ésszerű kompromisszum az lehet a 100 ezer forintos példánál maradva, hogy 113 ezer forintos cafeteriakeretet adnak. Ekkor is 8 ezer forinttal kevesebb lesz ugyanis a céges költség, mintha 100 ezer forint bért fizetnének ki. (És itt megjegyezzük, hogy a törvény szerint bér, vagy béremelés helyett, teljesítményért cserébe semmiképpen nem lehet cafeteriát adni – vagyis a kérdés csak a költségek oldaláról értelmezhető.)

A 113 ezer forintos cafeteriakeretből pedig értelemszerűen a dolgozóknak is több jut, bárhogy is állítja össze a csomagját.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Mind a Munkatörvénykönyv, mind a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, mind a családok támogatásáról szóló törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülőkről. Az alábbiakban bemutatom, hogy ki minősül egyedülállónak a Munkatörvénykönyv, az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el a gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók ellátása azoktól, ahol mindkét szülő neveli a gyermeket, gyermekeket.

A Munkatörvénykönyv külön rendelkezik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalók munkaidő-, és pihenőidő-beosztásáról, illetve más helyen történő munkavégzéséről. A hatályos szabály alapján a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál – gyermeke 3 éves koráig –
egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható,
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • éjszakai munka nem rendelhető el,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét sem rendelhető el.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el, kivéve ha erre baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.

Továbbá külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

Megjegyzés: A Munkatörvénykönyv alapján gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Ezt követően tekintsük át, hogy gyermeke betegsége esetén, milyen hosszan jogosult a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló táppénzre!

Gyermekápolási táppénz

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján táppénzre jogosult többek között az a munkavállaló, akinek a biztosítási jogviszonya alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz. Gyermekápolási táppénz időtartama az egyedülálló szülő esetén hosszabb, mint a gyermeküket együtt nevelő szülők esetén, de ez a különbség csak a gyermek 3 éves korát követően érvényesül az alábbiak szerint:

A gyermekápolási táppénz
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.
A gyermekápolási táppénz kapcsán – a Munkatörvénykönyvében leírtakkal megegyezően – egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak, akinek élettársa van.

Megjegyzés: Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

Továbbá a gyermekápolási táppénz kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat (élettársakat), akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa (élettársa) többek között
  • rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesül, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Családi pótlék

A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. Ezzel szemben a családi pótlék mértéke függ attól, hogy a szülő egyedülállónak minősül-e. Milyen mértékű ez a különbség?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a családi pótlék mértéke függ a gyermekek számától, továbbá függ attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő, illetve függ attól is, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e.

Mindezek alapján, ha például egy munkavállaló egyedül neveli a gyermekét, akkor az alábbi családi pótlékokra jogosult:
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék havi 13 700 forint, azaz összesen 1 500 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén, gyermekenként havi 14 800 forint a családi pótlék mértéke, azaz két gyermeknél összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék gyermekenként havi 17 000 forint, azaz például három gyermek esetén összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után havi 25 900 forint a családi pótlék, amely gyermekenként összesen 2 600 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén.
A fenti összegek kapcsán megállapítható, hogy a családi pótlék ugyan differenciált, azaz magasabb összegű családi pótlékra jogosult az egyedülálló szülő, de ez különbség minimális, a nem egyedülálló szülőknek járó ellátáshoz képest.

Családi pótlék esetén – hasonlóan a Munkatörvénykönyvhöz és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényhez – egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá ezen ellátás kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
Összegezve megállapítható, hogy mindhárom törvény egyedülállónak tekinti a hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön élő személyt, és azt, akinek nincs élettársa. Azonban az egyedülállóság további eseteit is szabályozza a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, és a családok támogatásáról szóló törvény, amelyekre az ellátások megállapításakor figyelemmel kell lenni.
 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



Az alkalmi és az idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait egyaránt alkalmazni kell. 2018. január 1-jétől módosult mind a 2010. évi LXXV. törvény, mind a 2012. évi I. törvény. A fenti jogszabályváltozásokra tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva mutatjuk be, hogy miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás 2018-ban.

Minimális bér

2010. évi LXXV. törvény meghatározza az alkalmi munkavállaló valamint a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén minimálisan kifizetendő órabéreket. Az első jelentősebb változás a minimálbér változásához köthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő minimális bérek:
  • szakképzettséget nem igénylő munkakörökben legalább a minimálbér 85%-a illeti meg az egyszerűsített foglalkoztatottat, amely 2017-ben 623 forint/óra díjazás volt. Ez a minimális bér 2018-ban 675 forint/óra díjra emelkedett;
  • szakképzettséget igénylő munkakörökben legalább garantált bérminimum 87%-a illeti meg az egyszerűsített foglalkoztatottat, amely 2017-ben 806 forint/óra díjazás volt. Ez a minimális bér 2018-ban 903 forint/óra díjra nőtt.

Mentesített keretösszeg

2010. évi LXXV. törvény rögzíti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget.

Ez a mentesített keretösszeg 2017. november 24-éig az alábbiak szerint alakult:

„A legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzata.”

2017. november 24-től visszamenőleges hatállyal (2017. évben megszerzett jövedelemre is) az alábbi szabály kell alkalmazni: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 százalékának a szorzata.

Közteherfizetés

Nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherfizetés.

Alkalmi foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
  • alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint,
  • filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.
Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli
  • a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
  • a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés

A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.

Továbbra sem változott, hogy a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt, az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése mellett.

Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.

Továbbá az egyszerűsített munka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi szabályaira is:
  • Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
  • A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

Az egyszerűsített foglalkoztatott szabadsága

Egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-ban, 126–133. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében nem alkalmazható például a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az egyszerűsített foglalkoztatott azonban jogosult szabadságra. Tekintettel arra, hogy az alkalmi munkavállalóval összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony, addig a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony akár maximum 120 napra is szólhat, így értelemszerűen a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán érvényesíthető a szabadság az alábbiak szerint:

Ha például egy 50 éves idénymunkás - akinek a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság – folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 napot dolgozott, akkor részére 120 napra (kerekítve) 10 nap szabadság jár. A foglalkoztatás megszűnésekor ez a szabadság pénzben kifizetésre kerülhet.

A szabadságok kapcsán meg kell említeni, hogy 2018. január 1-jétől a pótszabadságban következett be változás. 2017-ben hatályos szabály alapján a munkavállalónak, ha legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása volt, évenként 5 munkanap pótszabadság járt. 2018. január 1-jétől a Munkatörvénykönyv módosítása kapcsán a fenti évi 5 munkanap pótszabadság már a megváltozott munkaképességű személynek jár. Megváltozott munkaképességű személy – a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján – az
  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki rokkantsági ellátásban részesül.

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

Nincs változás abban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
  • a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)
  • 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül)
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
  • a munkavállaló neve,
  • a munkáltató adószáma / bejelentő adóazonosító jele,
  • a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalására irányul,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalásra irányul,
  • a munkaviszony napjainak száma.

Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott?

Sem az alkalmi munkavállalók, sem a mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyan nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra, de nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra.

Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetni. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon alkalmi munkavállalók, valamint mezőgazdasági és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik
  • legalább egy éve Magyarországon élnek, és
  • nincs egyéb biztosítási jogviszonyuk, valamint
  • az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában sincsenek felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.
A fenti esetben köteles az egyszerűsített foglalkoztatott – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint volt, azonban ennek mértéke 2018-ban 7 320 (napi 244) forintra emelkedett.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A céges juttatásoknál, a cafeteriánál csak egyetlen adózási tényező változott: mint már írtunk róla 2018-ban az eho 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, ezért az egyes meghatározott juttatások adóterhe is mérséklődött, 43,66 százalékról 40,71 százalékra. Ennyi lett többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a személybiztosítási díj, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is. 

A béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya, készpénzcafeteria) adóterhe pedig nem változott, azaz maradt a 34,22 százalékos közteher. Az adómentes juttatások körében sincs első ránézésre változás. De ha a részletekbe is belemegyünk, akkor azt láthatjuk, hogy mégsem minden megy ugyanúgy mint tavaly. És mindjárt meglátjuk, ez miért is jó. 

A kockázati biztosítás például havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adható juttatás. Ebben nincs változás tavalyhoz képest. Viszont mivel a minimálbér 2018-ra is emelkedett, ezért az adómentes keret is növekedett. A bruttó minimálbér idén 138 ezer forint lett, ezért az adómentesen adható kockázati biztosítás mint munkáltatói juttatás már 41 400 forint lehet havonta. 
 
Egy novemberi kutatás szerint egyébként a biztosítás egyre népszerűbb a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást a választható juttatási rendszerben, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, 2017-ben pedig már 27 százalékra ugrott – nyilatkozta a kutatás készítője, Fata László cafeteria-szakértő. Így a fix és a választható juttatások között az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalta el a SZÉP-kártya, az Erzsébet-utalvány és az iskolakezdési támogatás mögött – tette hozzá.

Tehát két év alatt megkétszereződött azon munkáltatók aránya, akiknél a dolgozók biztosítási elemet is választhatnak a cafeteriakeretük terhére. Ám a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) értékelése szerint ezzel együtt is még mindig alacsony az átlagosan igényelt védelem mértéke. Ha pedig bekövetkezik a baj, az érintettek sokszor elfeledkeznek arról, hogy éljenek a szolgáltatással – hívja fel a figyelmet novemberi közleményében a MABISZ.  

A CIG Pannónia tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében a vállalati juttatásoknál a legfontosabb szempont a rendszer költséghatékonysága, kiszámíthatósága és a dolgozói elégedettség növelése. Éppen ezért évről évre egyre népszerűbb forma a biztosítás a fix juttatások között, hiszen mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató számára kézzelfogható előnyökkel jár – érvelt közleményében a biztosító marketing és kommunikációs igazgatója, Fekete Zsuzsanna.
 
Mint írtunk róla, 2018-ban kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni mobilitási célú lakhatási támogatást is: tovább nőtt ugyanis a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható támogatás mértéke. Figyelembe véve a minimálbér-növekedést a 2017-es legfeljebb 51 000 forint helyett idén 82 800 forint is lehet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke. 

Ezen kívül idén is adómentesen adható a belépő kulturális vagy sportrendezvényre, a lakáshitel-támogatás, a bölcsődei, óvodai költségek térítése is. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



Évek óta él egy elég nagy összegű, ráadásul adómentes juttatási forma: a munkáltatói lakáscélú támogatás. 
 

Öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot lehet kifizetni, egyben, vagy részletekben, lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre. 
 

De lehetséges általa a munkáltatói lakáscélú kölcsön elengedése, vagy hozzájárulhat a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez is segítségével a cégünk. És még egyszer: mindez adómentes. 

Vannak persze törvényi feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ilyen például, hogy a támogatás maximális összege a lakás (ingatlan) vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30 százaléka lehet. Vagyis a lehetőséget maximálisan egy legalább 16,67 millió forintos tranzakciónál lehet kihasználni, feltéve, hogy a munkáltató megadja az 5 millió forintot. Feltétel az is, hogy a lakás méltányolható szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényt. 

Ügyelni kell az adminisztrációra

S hogy mennyire népszerű a juttatási forma? A felmérések azt mutatják, hogy nagyon is, mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók kedvelik. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ha a cégek nem tartják be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az komoly következményekkel járhat. 
 
Felhívják a figyelmet például arra, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy az iratokat – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – megvizsgálja, és elbírálja az adómentes támogatás igényét. 

A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, illetve ha lakás építéséről (építtetéséről), alapterület-növelésről, korszerűsítésről van szó, akkor a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia.

A NAV tájékoztatója szerint a következő dokumentumokat kell benyújtania a munkavállalónak:
  • Lakásvásárlásnál: adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat (vagy atulajdoni lap), valamint a vételár kifizetését igazoló okirat, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra.
  • Lakásépítésnél, építtetésnél, alapterület-növelésnél: jogerős építési engedély, valamint a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított –számla.
  • Lakáskorszerűsítésnél: a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló, vagy közeli hozzátartozója nevére szóló – számla. 
  • Abban az esetben, ha a munkavállaló adósként, vagy adóstársként, hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatójától lakáscélú felhasználásra vett fel hitelt, és azt szeretné visszafizetni, törleszteni, vagy a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségeket fizetné vissza az adómentes támogatásból: a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, valamint a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okirat, számlakivonat. Nincs szükség viszont ezen igazolás beszerzésére akkor, ha a támogatást a magánszemély önálló hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.
És még valamit nem árt most különösen észben tartani: ha a munkáltató a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja (ami számára egyébként adminisztrációs könnyebbséget jelent), akkor részére – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – január 31-ig igazolást kell a hitelintézetnek, vagy a kincstárnak kiállítania arról, hogy a támogatást átutalták. Ez is feltétel ugyanis az adómentességhez. 

Sokba kerülhet a mulasztás

Az adminisztrációra azért célszerű nagyon odafigyelni, mert ha nem teljesülnek az adómentesség feltételei, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás 20 százalékkal növelt összege lesz. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek, vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.

Egy esetleges átminősítés pedig főleg nagyszámú munkavállalói igény esetén számottevő összegű adókockázatot jelenthet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Kérdés a mulasztás kinek a hibájából ered. Fontos, hogy a munkavállalók már a választás, igénylés pillanatában tisztában legyenek a jogkövetkezményekkel, vagyis hogy mivel jár, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges dokumentumok időben rendelkezésre álljanak. Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja.




Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47]