hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Diákok keresőtevékenysége és közterhei

2018. Március 27. 20:58 - siteadmin


 

Elég gyakori, hogy a diákokat különböző jogviszonyokban foglalkoztatják. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy milyen feltételek és adó-, valamint tb közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés és hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.

Munkaviszony

A Munkatörvénykönyv mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán. 

A Munkatörvénykönyv alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. 

16 évesnél fiatalabb személy 
  • csak az iskolai szünet alatt dolgozhat munkavállalóként, ha nappali képzésen tanuló diák és a 15. életévét már betöltötte, illetve 
  • akkor kiskorú dolgozhat munkavállalóként, ha a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység területén alkalmazzák.
A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők:

A fiatal munkavállaló 
  • munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez a törvényes képviselő (például: szülő) hozzájárulása is szükséges;
  • számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el;
  • napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. Ha több munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkavégzések munkaidejét össze kell számítani, és az összes munkaidő együttesen sem haladhatja meg a napi 8 órát;
  • számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
  • számára, ha napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc, ha a 6 órát meghaladja a napi munkaidő, akkor minimum 45 perc a munkaközi szünetet kell biztosítani;
  • részére legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani;
  • nem alkalmazható az a munkajogi szabály, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül beoszthatók, továbbá 
  • nem alkalmazható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható;
  • a korára tekintettel évenként 5 munkanap pótszabadsággal rendelkezik, amely utoljára abban az évben jár, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
Megjegyzés: A Munkatörvénykönyvben külön szabály vonatkozik arra, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató kivel nem létesíthet munkaviszonyt. 

A munkaviszonyban az alapbérnek, teljes napi foglalkoztatás esetén, el kell érnie legalább a minimálbért illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2018-ban legalább havi bruttó 138 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető. 

A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. 25 év alatti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha a diák teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 9,75 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 25. életévét betölti, a kedvezmény még egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. 

Megbízási szerződés

A diákok foglalkoztathatók munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. Ezek különösen a megbízási szerződés illetve egyéni/társas vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységek. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Eltérően a munkaviszonytól, ez esetben nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység akár ingyen is végezhető.

Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. Ha például a diák megbízás keretében adott zenei-fesztiválon dolgozik bruttó 200 000 Ft megbízási díj ellenében, és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • 18 000 Ft nyugdíjjárulékot;
  • 7 200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot;
  • 5 400 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell levonni. 
A megbízó köteles 35 100 forint szociális hozzájárulási adót fizetni.

Tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés

Gyakorlati képzéshez kapcsolódóan is folytathat a diák keresőtevékenységet. Ebbe a keresőtevékenységbe tartozik többek között a tanulószerződés és a hallgatói munkaszerződés.

A tanulószerződésről a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) rendelkezik. A tanulószerződés megkötése az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyt hoz létre, azaz a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül.

A tanulószerződésre ugyan nem a Munkatörvénykönyv vonatkozik, mégis található benne több munkajogi elem. Ide sorolható többek között, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
  • a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
  • a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig. 
A munkajog szabályai érvényesülnek akkor is, amikor a törvény rögzíti, hogy a tanulót az alábbi esetekben betegszabadság illetve szülési szabadság illeti meg:
  • A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján 10 nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. 
  • A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti szülési szabadság illeti meg.
 A munkaviszonyhoz hasonlóan a tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. Ugyancsak munkajogi elemre utal, hogy a 2011. évi CLXXXVII. törvény meghatározza azt a minimális bért, amelyet a foglalkoztatónak a tanulószerződés alapján ki kell fizetnie a diáknak. 

A biztosítási jogviszonyra tekintettel a tb közterheket a tanulószerződés alapján meg kell fizetni. Azaz a pénzbeli juttatásból járulékokat – kivéve a munkaerőpiaci járulékot - kell levonni és a foglalkoztatónak pedig meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, amelyeknek az alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.

Képzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán a diákkal köthető másik szerződés a hallgató hallgatói munkaszerződés. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezik a hallgatói munkaszerződésről. A törvény rögzíti, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.  A hallgató az alábbi hallgatói munkaszerződések keretében végezhet munkát:
  • A duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Ez esetben a hallgatót díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti. Ugyanakkor a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. 
  • A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben is sor kerülhet hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzésre. Ez esetben a diákot a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok - eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
Amíg az előbbi hallgatói munkaszerződés nem tartozik a biztosítási jogviszonyok közé, így tb közteherfizetés nem áll fenn, addig az utóbbi hallgatói munkaszerződésnél a munkaviszonyosokhoz hasonlóan kell a tb közterheket megfizetni.

Iskolaszövetkezet tagjaként folytatott tevékenység

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –.
Megjegyzés: A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a nappali tagozatos diákként dolgozó tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékokat nem kell megfizetnie. 

Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából  az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás a legkedvezőbb.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos képzésére vonatkozóan az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendelete pontosító szabályokat fogalmaz meg. Azaz, kit is tekinthetünk az iskolaszövetkezet keretében nappali tagozatos diáknak?

A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
  • nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
  • nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
  • a fenti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A fenti oktatást az alábbi igazolásokkal kell alátámasztani:
  • a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
  • a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
  • az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány (a közreműködő intézmény által kiadott, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás tanúsítja), vagy
  • az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan arányosítsuk a készpénzcafeteriát?

2018. Március 23. 17:29 - siteadmin



Míg korábban csak terméket vagy szolgáltatást lehetett adni munkáltatói juttatásként (vagy ha úgy tetszik, cafeteriában), tavaly óta bejött a készpénz is. A jogszabály szerint évente a keretösszeg értékéig, maximum százezer forintig adható készpénz, béren kívüli juttatásként, kedvezményes, 34,22 százalékos adózással. Az adóteher 2018-ra is maradt. 

A keretösszeg azt jelenti, hogy a százezer forint csak abban az esetben adható, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes adóévben fennáll. Ha viszont ez a feltétel nem teljesül, akkor arányosítani kell. Ráadásul nem hónapokra, nem is munkanapokra, hanem naptári napokra. 

Persze ha a munkáltató úgy dönt, hogy mégis a keretösszegnél, vagy annak arányosított részénél több készpénzcafeteriát akar adni, arra is megvan a lehetősége. Ezt nem tiltja az szja-törvény. Csak a kedvezményes adózás ugrik. A fölös összeg ráadásul nem egyes meghatározott juttatásként adózik (40,71 százalékos adóteherrel), hanem bérként kell leróni utána a közterheket. 

Ha túlszaladt a juttatás

Probléma akkor lehet, ha előre kifizetik a munkavállalónak a teljes éves összeget, azaz a százezer forintot, és az illető év közben felmond. Ekkor neki rögtön csökken a keretösszege. Két lehetősége van ebben az esetben a munkáltatónak – tudtuk meg egy NAV-os tájékoztatón:
  • Átminősítheti a keretösszegen felüli részt munkabérré, és önellenőrizhet. 
  • Visszafizettetheti a dolgozóval a fölös összeget, és önellenőrizhet.
Pénzjuttatásnál egy könnyebbség van a másik béren kívüli juttatáshoz, a SZÉP-kártyához képest: itt nem kell vizsgálni, hogy a dolgozó máshol is kapott-e készpénzcafeteriát, hiszen mindenhol csak a napra lebontott arányos részt kaphatta kedvezményes adózással. 

Arányosítás

A NAV-os előadáson egy konkrét példa is elhangzott az arányosításra:

A dolgozó az egyik helyén május 31-ig dolgozik, a másik munkahelyén pedig július elsején kezd és ott dolgozik még december végén is. Tegyük fel, hogy mindkét helyen kap pénzjuttatást. 

Az első munkahelyén 151 napot töltött munkaviszonyban, a másik munkahelyén pedig 184 napot. (És közben volt a 30 napos június, amikor nem dolgozott, így jön ki az évi 365 nap.) Így az évi százezer forintból 41 ezer forintot kaphatott kedvezményes adózással az első helyén, a második munkahelyén pedig 50 ezer forintot. 

Ha az első helyén megkapta már év elején a teljes 100 ezer forintot, akkor 59 ezret vagy visszafizettet vele a cége, vagy leadózik utána bérként. 

Mennyire népszerű?

Amikor beharangozták a készpénzcafeteria lehetőségét, sokan számítottak arra, hogy rendkívül népszerű lesz ez a juttatási forma. A Cafeteriatrend kutatása ezt igazolta: 2018 elejére a második legnépszerűbb juttatásnak mérték a készpénzcafeteriát. 

Viszont egy nemrégiben tartott, a különböző önkéntes pénztári juttatásokról szóló sajtóbeszélgetésen az hangzott el, hogy mégsem jött be annyira a készpénzjuttatás, mint ahogyan azt várták. És nem szorította annyira vissza például a nyugdíjpénztári munkáltatói juttatásokat, mint azt előzetesen valószínűsítették. Viszont az egészségpénztári munkáltatói juttatások jelentősen visszaestek, igaz, ehhez inkább az adóváltozásoknak lehetett köze. 

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján családi járulékkedvezményt az veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül, illetve a biztosított házastársa vagy élettársa. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján családi kedvezményre többek között az a magánszemély jogosult, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy). Mindezekre tekintettel az alábbiakban áttekintést adok arról, hogy gyermekük kapcsán illetve saját jogon kik is jogosultak családi pótlékra és ehhez kapcsolódóan családi járulékkedvezményre.

Családi pótlékra jogosultság

A családi pótlék keresőtevékenységtől független ellátás, amely a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Azaz családi pótlékra jogosultak mindazok, akik nevelési, illtetve iskoláztatási támogatásra jogosultak. Ezen ellátások egyik feltétele, hogy a magyar-, illetve a külföldi állampolgár az alábbiaknak megfeleljen: 

A családok támogatásáról szóló törvény szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra – adott feltételek fennállásakor - jogosult 
Magyarország területén élő magyar állampolgár; 
  • a bevándorolt, a letelepedett jogállással bíró személy valamint a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személy; 
  • 2007. évi I. törvény alapján az a személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik és az ellátás igénylésének időpontjában három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
  • uniós rendeletekben meghatározott jogosult, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkezik, vagy összevont engedéllyel rendelkezik. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a munkavállalást számára 6 hónapot meghaladó időtartamra - illetve a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább 9 hónapra - engedélyezték.
Amennyiben a fenti feltételek adottak, akkor gyermek születése kapcsán az alábbi személyek jogosultak a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel nevelési ellátásra (azaz családi pótlékra): 
  • a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; 
  • a szülővel együtt élő házastárs; 
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; 
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; 
  • a nevelőszülő; 
  • a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Megjegyzés: Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
  • a kül- és belföldi tanulmányai folytatása okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
  • gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül;
  • akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
  • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül.
Iskoláztatási támogatásra (azaz családi pótlékra) jogosult fenti nevelési ellátásra jogosult személyen túl a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy. 

Amíg a nevelés ellátás a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig jár, addig az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermek esetén a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes tartamára jár. A tankötelezettség megszűnését követően akkor állapítható meg az iskoláztatási támogatás, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul. Ez utóbbi esetben az iskoláztatási támogatásra jogosultság annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a gyermek (személy)
  • a 20. életévét betölti;
  • a 23. életévét betölti, ha a gyermek (személy)fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanulónak minősül.
Megjegyzés: A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője - a fenti időkorláttól függetlenül - a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

Az iskoláztatási támogatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

Az 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadó törvény alapján családi adókedvezményre jogosult az a gyermek (személy) is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Felvetődik a kérdés, hogy kik is azok, akik saját jogon kaphatnak családi pótlékot?

Saját jogán az a személy jogosult nevelési ellátásra,  aki 18. életévét betöltötte és tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. 

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra - tankötelezettsége megszűnését követően - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy,
  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, 
  • aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, 
  • aki nem a szülővel él egy háztartásban, vagy
  • ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.
Saját jogon alapuló iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a tanuló a 20. életévét betölti, míg fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életévéig.

Családi járulékkedvezmény

A családi járulékkedvezményt a családi pótlékra jogosultak közül az veheti igénybe, aki
  • a személyi jövedelemadó kapcsán a családi kedvezményt igénybe vette, azonban még további kedvezménnyel élhet, amelyet természetbeni-, pénzbeli egészségbiztosítási járuléknál, illetve nyugdíjjárulék kapcsán érvényesíthet (ebben a sorrendben); és
  • biztosítottnak minősül. 
Azaz a biztosítottnak nem minősülő, például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, ezzel a kedvezménnyel nem élhet.

Megjegyzés: A biztosítotton kívül a biztosított házastársa, vagy az élettársa is jogosult családi járulékkedvezményre.

A  családi pótlékra jogosult személy megteheti, hogy az igényelbíráló szervnél lemond a  számára megállapított családi pótlék folyósításáról. Tekintettel azonban arra, hogy családi adó-, és járulékkedvezmény annak jár a családi pótlékra jogosult, így kiemelten fontos a következő szabály: „A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.” Azaz a családi pótlékról lemondás nem eredményezi a kedvezmények elvesztését. 

Megjegyzés: Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni. A lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes, azaz visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.

Tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves adóbevallásában feltünteti, így figyelemmel kell lenni az alábbi szabályokra is:
  • A családi járulékkedvezmény együttes érvényesítése esetén, a kedvezményt érvényesítő személyeknek az adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozatuk tartalmazza a kedvezmény felosztására vonatkozó döntésüket. 
  • A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni, amelyben fel kell tüntetni 
  • a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá 
  • azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 %-ának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 000 forintot nem haladja meg.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

SZÉP-kártya – mire érdemes odafigyelni?

2018. Március 12. 10:37 - siteadmin



A Széchenyi pihenőkártya béren kívüli juttatás, 34,22 százalékos adóteherrel. A SZÉP-kártyán három alszámla lehet, melyekre kedvezményes adózással a következő összegek adhatóak maximum: 
  • szálláshely – 225 ezer forint
  • vendéglátás – 150 ezer forint
  • szabadidő – 75 ezer forint.
Utóbbi két zsebből szálláshely-szolgáltatást is lehet fizetni.

Ha e keretösszegeket túllépik, akkor az már nem béren kívüli juttatás, hanem egyes meghatározott juttatás, normál, 40,71 százalékos adóteherrel. 

Megjegyzés: 
  • A béren kívüli juttatásnál van egy összevont keret is, maximum 450 ezer forint lehet együtt a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria összege. Utóbbi évi százezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. 
  • A versenyszférában összesen 200 ezer forint lehet maximum a béren kívüli juttatás összevont kerete.
A juttatás ráadásul munkavállalónként értendő, tehát ha több munkáltató is van (párhuzamosan vagy egymás után), akkor az összes munkáltató által adott juttatást figyelembe kell venni, amikor azt nézzük, nincs-e kerettúllépés.  

Miután erről nem feltétlenül tud a munkáltató, nyilatkoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy az adott évben kapott-e más munkáltatótól SZÉP-kártyára juttatást, és ha igen, melyik alszámlára mennyit. Ugyanis ha elfelejti a cég nyilatkoztatást, és a dolgozó más munkáltatótól is kapott béren kívüli juttatást, amivel összességében már túllépik a keretösszeget, akkor az már nem béren kívüli juttatás lesz, hanem egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. 

Abban az esetben, ha a munkavállaló (direkt vagy feledékenységből) hamisan nyilatkozik, nem a munkáltatót terheli felelősség. Ilyenkor ha még nem volt ellenőrzés, az összevont keret feletti összeget vissza lehet kérni a dolgozótól, és önellenőrzést beadni. Viszont ha ez ellenőrzés után derül ki, akkor arra lehet számítani, hogy a NAV a munkavállalót bírságolja. 

Amit még nem árt tudni: ahogy a munkáltató elutalta az összeget, azzal keletkezik az adófizetési kötelezettség. Nem attól függ, hogy a munkavállaló mikor használja fel, felhasználja-e az összeget. 

A kártyáról mindig a legrégebben feltöltött összegek költődnek el. Ez azért lehet érdekes, mert a feltöltött juttatások a második év május 31-én lejárnak, utána már nem lehet ezeket felhasználni – a kibocsátók június végéig visszautalják a munkáltatóknak. Azonban a dolgozónak nem kell azt figyelniük, hogy vajon éppen honnan költenek, mert automatikusan mindig a legrégebbi feltöltést fogyasztják. Viszont ha valaki nagyon ritkán használja a kártyát, azt azért érdemes figyelnie, hogy nehogy lejárjon a két év felhasználási idő. 

Amiben változás lehet: az Mfor hívta fel a figyelmet múlt héten arra, hogy az NGM új rendelettervezete szerint 3 százalékos havidíjjal sarcolnák meg azokat, akik nem költik el időben a SZÉP-kártyán lévő egyenlegüket. 

Tipp a munkavállalónak: kuponos oldalakon tapasztalatok szerint célszerűbb szállás alszámláról fizetni a szállásfoglalás díját, mert a másik két alszámláról nem biztos, hogy fog sikerülni. 

Tipp a munkáltatónak: év elején, egy összegben is fel lehet tölteni a SZÉP-kártyára az egész évre szánt juttatást. Ám ha a dolgozó menet közben kilép, akkor gond lehet. Ezért célszerűbb lehet elosztani az évre az utalásokat. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Az idei évtől, január elsejétől van egy új adómentes juttatási lehetőség az szja-törvény szerint: már a diákhitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Pontosabban a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a hallgatói hitelszerződés szerint előírt törlesztés kötelező összegéig nyújtható munkaviszonyban a támogatás – adómentesen legfeljebb a havi minimálbér 20 százalékáig. 

Az szja-törvény vonatkozó része nem tesz különbséget, hogy milyen diákhitelről van szó, vagyis a Diákhitel1 és a Diákhitel2 kötelező törlesztését is támogathatja a dolgozó cége. Hogy mekkora a kötelező törlesztés, arról a Diákhitel Központ decemberben küldött tájékoztatót az érintetteknek. 

Van néhány eset, amit jó ha tud a dolgozó, és a cége, is, amikor nem él az adómentes juttatás lehetősége, tudtuk meg egy NAV-os tájékoztató előadáson:
  • Ha előtörleszti a munkavállaló a hitelét, akkor azt nem támogathatja a cége, mert az nem kötelezően előírt fizetendő.
  • Problémás lehet, ha a munkavállaló szünetelteti a törlesztést – akkor értelemszerűen a munkáltató szintén nem adhatja a juttatást, mert sincs előírt kötelező fizetendő.
  • Ha felbontják a diákhitelszerződést, és adnak egy kedvezményes részletfizetési konstrukciót helyette, arra sem adható a juttatás, mert ez már nem a klasszikus diákhitel.

Havi 27 600 forintig adómentes idén

A munkáltatóknak azért igen kedvező az új lehetőség, mert a havi minimálbér 20 százalékáig, vagyis havi 27 600 forintig adómentesen adható a juttatás. Ha a munkavállalónak ennél magasabb összeget kell havonta visszafizetnie, akkor akár a 27 600 forint feletti részt is kifizetheti a munkáltató, de a felettes rész már bérjövedelemként válik adókötelessé. 
  • A munkáltató küldheti a dolgozó számlájára a hiteltörlesztésre szánt juttatást, és
  • az is lehetséges, hogy közvetlenül a diákhitelszámlára fizeti be az összeget a foglalkoztató, szerepeltetve a munkavállaló nevét és a szerződés számát.
Amennyiben az első esetről van szó, és mégsem fizeti be a törlesztést a munkavállaló, akkor az az ő hibája. Emiatt a munkáltatót nem érheti retorziót, ettől nem válik adókötelessé a juttatása. 

Népszerű lehet az új adómentes juttatás

Előre sejthető volt, hogy a juttatás várhatóan népszerű lesz a 2018-as cafeteriában, hiszen adómentes, és a diákhiteles dolgozók rendszeres fizetendőjére adhat fedezetet.

Ezt látszik alátámasztani a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin és az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, valamint a BKIK támogatásával elkészített felmérése melyben 683 válaszadó juttatási rendszerét vizsgálták.

A január végére feldolgozott kutatásban a válaszadó munkáltatók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már 2018-ban szerepelteti a diákhitel törlesztés támogatását a juttatási rendszerében, míg 10 százalék a jövőben tervezi ennek bevezetését – derült ki a Cafeteria TREND közleményéből.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48]