hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A nyár folyamán sokan mennek olyan fürdőbe, ahol gyógyvíz és gyógyászati ellátások is igénybe vehetők. Ezekhez az ellátásokhoz hozzájuthatunk a teljes ár megfizetésével, illetve adott betegség esetén tb támogatással. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy a gyógyfürdőknél társadalombiztosítási támogatással milyen gyógyászati ellátások vehetők igénybe és milyen betegségek esetén, kik jogosultak a betegeket gyógyászati ellátásra beutalni.

A gyógyászati ellátásokat elsősorban reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmazzák. A gyógyászati ellátásokat a következő három csoportba lehet sorolni. Fürdőgyógyászati ellátások, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás és szén-dioxid gyógygázfürdő. 

Fürdőgyógyászati ellátások a következők:
  • gyógyvizes gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is),
  • gyógyvizes kádfürdő,
  • iszappakolás,
  • súlyfürdő,
  • szénsavas fürdő,
  • orvosi gyógymasszázs,
  • víz alatti vízsugármasszázs,
  • víz alatti csoportos gyógytorna,
  • komplex fürdőgyógyászati ellátás.
Megjegyzés: Komplex fürdőgyógyászati ellátás összesen 4 kezeléstípusból állhat, amelyet a fenti gyógyászati ellátások és a következő fizikoterápiás kezelések közül kell kiválasztani: csoportos gyógytorna; diadynamic; egyéni gyógytorna; fototerápia; galvánkezelések; iontoforézis; középfrekvenciás kezelés; kryoterápia; magnetoterápia; nagyfrekvenciás kezelés; szelektív ingeráram; tens; ultrahang. 

A fenti ellátásokat többek között reumatológus-, vagy ortopéd szakorvos, továbbá a gyógyfürdő szakorvosa jogosult rendelni. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a háziorvosi beutalóval lehet a területileg illetékes járóbeteg rendelő szakorvosához például reumatológushoz, vagy ortopéd orvoshoz, illetve gyógyfürdő szakorvosához fordulni. 

Ha a beteg például egy reumatikus problémával megkeresi a háziorvosát, akkor a háziorvos háromféleképpen járhat el a kezelés során. Az egyik, hogy maga látja el a beteget például gyógyszert ír fel a betegség kezelésére. A második eset, hogy a beteget a területi ellátás szerinti szakorvoshoz, - például reumatológushoz - beutalja, aki adott várakozási idő (ami sokszor több hónap is lehet) kivárását követően a szakorvos által rendelt ellátást kapja. Ez az ellátás lehet a gyógyszeres kezeléstől a fizioterápiás kezelésen át, egészen a gyógyfürdőbe történő beutalás is. Az alkalmazandó kezelést maga a szakorvos dönti el. A harmadik, hogy a háziorvos közvetlenül egy gyógyfürdő szakorvosához ad beutalót, aki a beteget az őt foglalkoztató fürdőbe további kezelésekre utalja. Ez utóbbi esetben a beteg gyorsabban juthat tb támogatott gyógyfürdő ellátáshoz, hiszen pl: a fürdők reumatológusainál nincs olyan hosszú várakozási idő, mint a szakrendelők esetében, továbbá ez esetben az is biztosított, hogy a gyógyfürdő gyógyászati ellátását írja fel az orvos. 

A második csoportba tartozik a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, mint egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátás. 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszást adott betegségcsoport egyes szakorvosai, illetve a szakorvos javaslata alapján a gyermek háziorvosa jogosult rendelni, továbbá gerinc- és mellkasdeformitások, krónikus obstruktív légzészavarok, obesitas és szövődményei esetén a fentieken túl iskolaorvos is jogosult az ellátás rendelésére.

A harmadik csoportot alkotja a szén-dioxid gyógygázfürdő, mint egyéb természetes gyógytényezőn alapuló gyógyászati ellátás. Szén-dioxid gyógygázfürdő a természetes gyógygázt előfordulási helyén felhasználó szolgáltatónál nyújtható. Társadalombiztosítási támogatással szén-dioxid gyógygázfürdő ellátást kizárólag a finanszírozott egészségügyi szolgáltató kardiológia, vagy érsebészet, orvosi rehabilitáció (mozgásszervi területen), vagy fizikális medicina és rehabilitáció, vagy fizioterápia, vagy ortopédia, vagy traumatológia, vagy ortopédia és traumatológia, továbbá angiológiai vagy diabetológiai szakellátóhely belgyógyászat szakképesítéssel rendelkező szakorvosa rendelhet.

Hol és milyen gyakorisággal lehet igénybe venni a gyógyászati ellátásokat?

Társadalombiztosítási támogatással csak azoknál a gyógyfürdőknél vehető igénybe az ellátás, amelyek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel „gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő nyújtására” szerződést kötöttek. Társadalombiztosítási támogatással, naptári évenként, maximum két gyógyászati ellátás kúra vehető igénybe. Egy kúra keretén belül a gyógyászati ellátások közül legfeljebb 4 különböző fajta ellátás rendelhető, ellátásfajtákként 15 alkalomra; míg baleseti vagy műtéti utókezelés esetén legfeljebb 20 alkalomra.  

Más a kezelések száma a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás és a szén-dioxid gyógygázfürdő esetén. A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás hetente kétszer vehető igénybe azzal, hogy ez a kúra összesen legfeljebb 52 kezelésből áll és 26 hétig tarthat, míg az iskolai szünetekben naponta legfeljebb 2 kezelés is igénybe vehető. 

A szén-dioxid gyógygázfürdőnél naponta legfeljebb 1 kezelés végezhető azzal, hogy egy kúra 15 kezelésből állhat és 4 hétig tarthat.

A gyógyászati ellátások támogatása

A gyógyfürdők három csoportba vannak sorolva. Ennek keretében megkülönböztetünk országos minősítésű-, körzeti minősítésű és helyi minősítésű gyógyfürdőket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által nyújtott ártámogatások a fenti gyógyfürdő besorolás alapján eltérőek. A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 8. számú melléklete részletesen tartalmazza. 

Mire érdemes odafigyelni a gyógyfürdők tb támogatott gyógyászati ellátásainál?

  • A tb támogatott kezeléshez 2 példányban kitöltött kezelőlap, orvosi vény, TAJ-kártya, közgyógyellátás esetén közgyógyellátási igazolvány szükséges.  A betegnek a kezelőlapot minden kezelésre magával kell vinnie.
  • Az ellátást a vény kiállításának napjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni. (A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás esetén, ha az orvos egyszerre egy kúrát rendelt (egy vényt állított ki), akkor a gyógyúszást a vény kiállításának napjától számított 90 napon belül kell megkezdeni).
  • A tb támogatott gyógyászati ellátások igénybevételéhez utazási költségtérítés jár. 
  • A tb támogatáson felül a betegnek térítési díjat ki fizetnie, így a kezelést igénybe vevő személynek mindig számolnia kell azzal, hogy csak annyi gyógyászati ellátásfajtát írasson fel, amennyinek térítési díját meg tudja fizetni. 
  • A betegek által fizetendő térítési díj gyógyfürdőkként eltérő lehet, így mielőtt a fürdő szakorvosát felkeresnénk, javasolt a fürdő honlapján vagy a gyógyfürdőben tájékozódni az egyes kezelések térítési díjáról.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



Számos kutatás készül arról év közben, hogy a cégek mely cafeteriajuttatásokat adják a legszívesebben a dolgozóknak, illetve a dolgozók melyikeket választják legszívesebben, ahol erre van lehetőség. Ez olyan szempontból lehet érdekes a cégeknek – főleg ilyen munkaerőhiányos gazdasági környezetben, mint ami most jellemző – mert ami máshol népszerű, azt érdemes lehet bevezetni, növelve a dolgozók lojalitását. Íme egy kis körkép a kutatásokból.

Miért nem annyira népszerűek az adómentes juttatások?

A BDO tavasszal azt nézte meg, hogy a dolgozók mit választanak legszívesebben a felkínált juttatások közül. Az ezer fős megkérdezés nem volt országosan tekintve reprezentatív, de azért mégis ad némi támpontot. Az eredmények azt mutatták, hogy a juttatások összértékének 38 százaléka valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz. Szerintük az adómentes juttatások azért szerepelnek alacsony súllyal, mert ezek jobbára élethelyzettől függőek (például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte). A szintén adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást – ismertebb nevén az albérleti támogatást – a feltételek idei enyhítése nyomán a korábbinál többen vették igénybe, de arányuk továbbra is 2 százalék alatt maradt. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépő iránt érdeklődtek.

Ezen kívül szerintük fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság. Úgy vélik, emiatt is viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke. Bár kutatásuk szerint van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja.”

A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy mindhárom élen álló juttatást annak ellenére választják, hogy azokat jelenős adó terheli: a SZÉP-kártyának és a 100 ezer forintig terjedő készpénzkifizetésnek 34,22 százalékos, az Erzsébet-utalványnak pedig 40,71 százalékos az összesített adókulcsa idén. Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A mikrovállalkozások még kevesebben fedezték fel maguknak

A K&H kkv bizalmi index körében végzett legfrissebb kutatása szerint 10-ből 7 vállalkozás tervez idén béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest (25%) hatalmas ugrás. Az erőteljes növekedés hátterében szerintük az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatásoknál – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődtek (az ehocsökkentés miatt). Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak ha bruttóban kapják a pénzt, hiszen az adott munkáltatói keretből nagyobb összeg maradhat náluk.

Felmérésük szerint jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya. A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27%), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll*, mellyel kutatásuk szerint minden ötödik vállalkozás kívánja kiegészíteni munkavállalói fizetését. A sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19%).

A kutatásból kiderült még, hogy ami a cafeteriát illeti, nagyon nem mindegy, milyen ágazatról és mekkora cégről van szó. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62%), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72% és 76%. A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal. Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra.


* A 13. havi bér jogilag nem számít cafeteriának, azaz semmilyen különleges szabály nem vonatkozik rá. Ugyanúgy adózik, mint a bér, ebből következően bárkinek és bármilyen mértékben adható. A K&H azt írta megkeresésünkre, hogy a kkv bizalmi index cafeteriára vonatkozó kérdésében azért szerepel mint lehetséges válasz a 13. havi bér, mert – ahogy a mostani felmérésből is jól látszik – sok cég alkalmazza, így ezzel együtt kaphatunk teljes képet arról, hogy a munkabéren kívül milyen formákban támogatják még a cégek dolgozóikat.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



A gyermekek betegsége kapcsán nyújtható ellátások egyike az ápolási díj. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló gyermek esetén kerülhet folyósításra a gyermek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó – elsősorban a gondozást végző szülő – részére. Ennek az anyagi hozzájárulásnak három típusa különíthető el, amelyet az alábbi bejegyzésben részletesen ismertetek, és kitérek az ápolási díj mellett folytatható keresőtevékenységre is. 

Az ápolási díjra az 1993. évi III. törvény alapján a nagykorú hozzátartozó jogosult. Hozzátartozónak minősül a gyermek kapcsán az egyeneságbeli rokon (pl: a szülő, nagyszülő), az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az egyeneságbeli rokon házastársa, valamint a testvér házastársa. 18 év alatti gyermekek ápolása címén az ápolási díjnak három típusát különböztethetjük meg.
 

Ápolási díj súlyos fogyatékosság, tartós betegség esetén

Az egyik, és egyben a legalacsonyabb mértékű ápolási díj, amelyet annak a hozzátartozónak állapítanak meg, aki állandó vagy tartósan gondozásra szoruló 
  • súlyosan fogyatékos vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti gyermek 
gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj mértéke 2018-ban havi 32 600 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Ki minősül súlyosan fogyatékosnak illetve tartósan betegnek?

A fenti ápolási díj vonatkozásában súlyosan fogyatékos az, 
  • aki segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
  • akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, 
  • akinek 
  • mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy 
  • állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy
  • végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
  • akinek értelmi akadályozottsága áll fenn
  • genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá 
  • 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá 
  • aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9).
A fenti ápolási díj vonatkozásában tartósan beteg az a gyermek, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Ápolási díj fokozott ápolást igénylő gyermek esetén

Az ápolási díj másik típusa a fokozott ápolást igénylő gyermekre tekintettel megállapított emelt összegű ápolási díj, amelynek mértéke 2018-ban havi 48 900 forint. Ezen ápolási díjból is levonásra kerül a 10 százalék nyugdíjjárulék. 

Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapítanak meg. Fokozott ápolást igényel a gyermek, ha mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
  • feltéve, hogy esetében a fenti feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll.

Kiemelt ápolási díj

Az ápolási díj harmadik típusa az ún. kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult az a szülő, illetve a nagyszülő, aki olyan gyermek gondozását, ápolását végzi
  • akinek az egészségkárosodása - a komplex minősítés alapján - jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes vagy
  • aki után a magasabb összegű családi pótlékot határoztak meg súlyos betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel.
Kiemelt ápolási díj összege 2018-ban havi 58 680 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül.

Ápolási díj igénylése

Az ápolási díjat a lakóhely illetve a tartózkodási hely szerint szociális ügyekben eljáró illetékes kormányhivatal állapíthatja meg. 

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez – a kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével – többek között mellékelni kell
  • a háziorvos 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, illetve 
  • a szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

Keresőtevékenység ápolási díj mellett

A fenti ápolási díj nem olyan magas összegű, hogy az a család megélhetését biztosítani tudná. Erre tekintettel az ápolási díjra jogosult hozzátartozó kénytelen az ellátás folyósítása alatt dolgozni. Az 1993. évi III. törvény azonban rögzíti, hogy ha az ápolási díjra jogosult személy keresőtevékenységet folytat, akkor annak munkaideje a napi 4 órát nem haladhatja meg. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja az ápolási díjban részesülő, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem illetve nehezen mérhető.  Azaz lehet keresőtevékenységet folytatni az ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát – kivéve az otthoni munkavégzést – nem haladhatja meg.

Végezetül meg kell említeni, hogy a gyermekek kapcsán folyósított ápolási díjnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gyermek mennyi időt tartózkodhat az óvodában vagy az iskolában. Szintén az 1993. évi III. törvény mondja ki, hogy többek akkor nem jár az ápolási díj hozzátartozónak, ha az ápolt személy óvodai elhelyezésben vagy köznevelési intézmény tanulója kivéve, ha
  • a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  • az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, 
  • a köznevelési intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan működik a közösségi adószám?

2018. Május 23. 11:28 - siteadmin



Az uniós tagság egyik kézzelfogható előnye az, hogy az EU területén vámmentesen és szabadon lehet szolgáltatást nyújtani és kereskedni egy másik tagállamban lévő adóalannyal anélkül, hogy letelepednénk az adott országban. Aki azonban ezt szeretné, mindenekelőtt szert kell tennie egy olyan adószámra, amely az unió egész területén érvényes.

Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor nem igaz, hogy általánosan érvényes lenne az országok kódjából és egy képzett számból álló közösségi adószám: az áfatörvény 1. számú melléklete és az EU alapszerződés 349. cikke felsorol néhány kivételt. Ezek a tagországok fennhatósága alá tartozó szigetek (például a Csatorna-sziget, a Kanári-szigetek vagy Madeira), amelyek különleges gazdasági státusszal bírnak. Ezeken a területeken túl azonban a 27 másik tagállamban szó szerint szabad a vásár.

Ez annyit jelent, hogy a közösségi adószám birtokában lehet – hogy a törvényt idézzük – kereskedelmi kapcsolatot létesíteni más tagországokban működő adóalanyokkal. Ez lehet termékbeszerzés és értékesítés is, beleértve az adómentes termékimportot, illetve ide tartozik a szolgáltatások nyújtása és igénybevétele is.

Milyen esetekben kötelező a közösségi adószám megléte?

A közösségi adószám megléte azonban akkor is szükséges ezekben az esetekben, ha belföldön nem feltétlenül adóalany valaki. Akkor is kötelező, ha valaki nem folytat adólevonásra jogosító tevékenységet, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat, nem áfaalany jogi személy, alanyi adómentességet választó adóalany, illetve evás vállalkozó, és éves szinten nettó 10 ezer eurót meghaladó értékben szerez be terméket egy másik EU-országból – ebbe a közlekedési eszközök és a jövedéki termékek nem számítanak bele, kivéve, ha azok után áfát fizetnek az adózók. Szolgáltatás nyújtásakor és igénybe vételekor is hasonló kört kötelez a törvény a közösségi adószám meglétére. (Az euró átváltásakor a törvény szerint a 252,19 forint/euró árfolyamot kell alkalmazni.) Vannak természetesen kivételek: ha például alanyi adómentesként értékesít valaki terméket, nem kell közösségi adószámot kérnie, mivel az nem minősül közösségen belüli értékesítésnek. És azt sem árt megjegyezni, hogy az evaalanyok nem veszítik el jogosultságukat az egyszerűsített vállalkozói adó fizetésére csak azért, mert közösségi adószámuk van.

Ha szükséges az adószám, azt nem elég utólag intézni, a tranzakciót megelőzően már rendelkezni kell vele. A számot a NAV képezi az adózó kérdésére, az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított nyolc nap, de az adószám már a kérelem beterjesztésének napjától alkalmazható.

Akik nem rendelkeznek még adószámmal, a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor – egyéni vállalkozók esetében bejelentéskor – azt is igényelhetik az eljáró hatóságnál. Azok az adózók pedig, akiknek már van adószámuk, változásbejelentő lapon kérhetik az adóhatóságtól. Az adószám igazolását bárki kérheti magyarul vagy magyarul és angol nyelven is. 

Az adószámot több esetben is törölheti a NAV 

Például ha nem találja a bejegyzett címen az adózót, vagy az nem valós címre van bejegyezve, esetleg felszólítás ellenére is 365 napot csúszik az áfa összesítő nyilatkozat vagy a bevallások benyújtásával. Ezért is fontos, hogy a közösségi adószámok érvényességét, illetve az adatok pontosságát bárki ellenőrizheti az EU-n belül, aki rendelkezik közösségi adószámmal. A lekérdezés kérhető a NAV-tól telefonon, levélben, faxon vagy emailben (a formanyomtatvány itt érhető el, az elérhetőségeket pedig ez a dokumentum tartalmazza). A számokat azonban ki-ki maga is ellenőrizheti az Európai Bizottság internetes oldalán található keresőben a közösségi adószáma beírásával. Az országok többségénél az eredmény is megjelenik, néhány tagállam – ilyen Németország is – adózóival kapcsolatban viszont egy hivatkozási számot kap az érdeklődő, amely alapján megkaphatja az adatokat. A keresés csak az azonosításra szolgáló adatokra vonatkozhat, vagyis az adózó nevét és címét, illetve a közösségi adószám érvényességét lehet azzal megerősíteni. A keresés és az eredményről szóló igazolás kiadása illetékmentes.




Hozzászólás 0 hozzászólás

Április 20-án kijött a kormány új rendelete a SZÉP-kártyák forgalmazásával kapcsolatban. Erről itt írtunk korábban.

Ennek értelmében új formában működik majd tovább a rendszer. A lényeg, hogy a jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük a kibocsátóknak, és tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, aztán rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira.

Arra voltunk kíváncsiak, hol tartanak a felkészüléssel a jelenlegi kártyakibocsátók, okoz-e nekik nehézséget az engedély megszerzése, és mikorra zajlik le az átalakulás. A válaszokból úgy tűnik, mindhárom jelenlegi kártyakibocsátó úgy tervez, hogy továbbra is a piacon marad.

Az OTP-csoport megerősítette, az április 20-án megjelent új kormányrendelet értelmében a SZÉP-kártya szolgáltatást a jövőben a jelenlegi elektronikus utalványkibocsátásból pénzforgalmi szolgáltatássá kell átalakítani. A jogszabály az átállásra a most is a piacon lévő kártyakibocsátóknak 6 hónap átmeneti időt biztosít. Az OTP-csoport és a másik két kibocsátó is egyelőre ott tart, hogy megkezdte a felkészülést a jogszabályváltozásból eredő feladatokra, az átállás részleteivel kapcsolatban pedig később fognak tájékoztatást adni.

A K&H mindössze annyit reagált, hogy az új szabályozással kapcsolatban náluk még folynak az egyeztetések a törvényhozókkal és kialakítás alatt van a folyamat.

Az MKB SZÉP-kártya kibocsátója már elkezdte kidolgozni a részleteket és az elkövetkező hónapokban felkészülnek arra, hogy megfeleljenek a rendelet előírásainak. Mivel az új szabályozás megvalósítása jelentős változásokkal jár, így első lépésként belső folyamataikon kell átvezetniük mindent. Először meg kell hozniuk a fejlesztések részleteinek kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó döntéseket. Csak ezek véglegesítése után tudnak majd pontos tájékoztatást adni az ügyfelek, partnerek számára. A szükséges eljárásrendek, rendszerfejlesztések a 2018. novemberi határidőre mindenképpen elkészülnek és a változtatásokat be is vezetik addig – tették hozzá.

A pénzforgalmi számlákat mind a közel 223 500 MKB SZÉP-kártyabirtokos számára tervezik megnyitni, hogy az ügyfeleik alapvetően változatlan feltételekkel használhassák majd a pihenőkártyát.

Lejáró egyenlegek, díjfelszámítás

Fontos változás lesz még, hogy az új rendben a két évvel korábban feltöltött, lejáró egyenlegeket már nem kell majd visszautalniuk a számlavezetőknek a munkáltatókhoz. Viszont ezekre a lejáró egyenlegekre a munkavállalóknak havidíjat számíthatnak fel, legfeljebb 3 százalékosat.

Feltételeztük, hogy ezt az új szabályt először a 2019. május 31-én lejáró egyenlegeknél kell majd alkalmazni. Az OTP ezt lényegében megerősítette, hiszen azt válaszolták, hogy a 2016-ban a kártyákra utalt összegek 2018. május 31-én változatlanul lejárnak, ezért érdemes ezeket az összegeket minél előbb felhasználni.

Az MKB is azt írta, hogy a 2018. május 20-án hatályba lépő új kormányrendelet záró rendelkezései alapján a 2018. május 31-én lejáró 2016. évi juttatásoknál a jelenleg még hatályban lévő korábbi rendelet szerint kötelesek eljárni a SZÉP-kártya kibocsátók: a határidőt követően a fel nem használt összegek zárolásra kerülnek, és az idei évben még – a korábbi gyakorlat szerint – változatlanul megtörténik a visszautalás a juttatást nyújtó munkáltatók számára. Azonban azt is hozzátették, hogy amennyiben az idei évi elszámolásokkal kapcsolatos eljárásban esetleg módosulás történik (ami ezek szerint teljesen nem zárható ki), akkor minden érintett kártyabirtokost időben tájékoztatni fognak.

Kíváncsiak lettünk volna még rá, vajon az egyes számlavezetők hány százalékos havidíjat fognak felszámolni a lejáró egyenlegekre. Erre nem kaptunk konkrét választ egyikőjüktől sem. Az MKB itt is csak megismételte, időben küldenek majd tájékoztatást az érintett kártyabirtokosoknak, valamint a munkáltatói partnereknek is az új rendelet szerinti változásokról, a havidíj mértékéről, illetve az aktuális információkról, teendőkről.

Szóval egyelőre úgy tűnik, nincs más dolguk a cégeknek, és a SZÉP-kártyásoknak, mint várni.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51]
Blog archivum