hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



Az ápolási díj egy olyan szociális ellátás, amelynek folyósítása alatt csak korlátozás mellett lehet dolgozni. Az alábbi hírlevélben bemutatom az egyes ápolási díjakat, valamint azt, hogy milyen feltétel mellett lehet az ápolási díj folyósítása alatt dolgozni. 
 

Mikor és milyen mértékben jár az ápolási díj?

Az ápolási díjra az a nagykorú hozzátartozó jogosult, aki tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását látja el.  Tekintettel azonban arra, hogy ez az ápolás általában hosszabb időtartamú, így az ápolási díjból 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra. A nyugdíjjárulék megfizetésével az ápolási díjban részesülő személy szolgálati időt szerez a jövőbeni nyugellátása kapcsán. Mindezek alapján tekintsük át az ápolási díj szabályait!
 
Az ápolási díjról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezik, amely az ápolási díj alábbi négy típusát különíti el:
 
1.) Az a hozzátartozó, aki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi, 2017. évben havi bruttó 31 000 forint mértékű ápolási díjra jogosult. Ezen  ápolási díj megállapításához a háziorvos által kiállított „Igazolás és szakvélemény az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához” elnevezésű nyomtatvány szükséges. 
 
2.) Az ápolási díj másik típusa a fokozott ápolást igénylő személyre tekintettel megállapított emelt összegű ápolási díj, amelynek mértéke havi bruttó 46 500 forint.  Fokozott ápolást igényel az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fenti feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll. Az emelt összegű ápolási díj megállapításához szakértői vélemény szükséges.
 
3.) Az ápolási díj harmadik típusa az ún. kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díj összege havi bruttó 55 800 forint. Kiemelt ápolási díjra a hozzátartozó abban az esetben jogosult, ha 
  • az ápolt egészségkárosodása – a hatóság komplex minősítése alapján – jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes vagy
  • az ápolt személy után magasabb összegű családi pótlékot határoztak meg az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendeletben foglaltak alapján. 
4.) Az önkormányzat a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapíthat települési támogatást, amely a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül, ha az ellátás önkormányzati rendeletben szabályozott havi összege 2017-ben eléri 24 800 forintot, azaz az alapösszeg 80%-át.
 

Milyen korlátozással lehet dolgozni az ápolási díj folyósítása alatt?

A fenti ápolási díj folyósítására többek között akkor nem lesz jogosult a hozzátartozó, ha olyan keresőtevékenységet folytat, amelynek munkaideje a napi 4 órát meghaladja. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja az ápolási díjban részesülő, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem illetve nehezen mérhető.  
 

Mit foglal magába a keresőtevékenység?

Az ápolási díjat szabályozó 1993. évi III. törvény alapján a keresőtevékenység munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyekért ugyan ellenérték jár, azonban a fenti törvény azokat nem minősít keresőtevékenységnek. Ezek a következők:
  • Minden időkorláttól mentesen végezhető az olyan tevékenység, amelyért tiszteletdíj jár, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg. 
  • Nem minősül keresőtevékenységnek a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
  • Nem tekinti a törvény keresőtevékenységnek, az önkéntesnek a fogadó szervezet által adott juttatást.
Végezetül meg kell említeni, hogy nem tartozik a keresőtevékenység körébe a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
 
 
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



2017. június 13-án elfogadta a Parlament „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényt, amely többek között tartalmazza a társadalombiztosítási közterhekre vonatkozó módosításokat. Bejegyzésünkben a fenti törvény egészségügyi szolgáltatási járulékra, szociális hozzájárulási adóra és egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó módosításait foglaljuk össze.
 

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

2018. január 1-jétől lép majd hatályba az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés emelése. Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, további a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7 110 forintról (napi összege 237 forintról) havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra) nő. 

A fenti egészségügyi szolgáltatási járuléknövekedést szinte már „megszokhattuk. Ami azonban érdekesség, hogy a központi költségvetés által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék is növekszik. A központi költségvetésből fizetik többek között a csecsemőgondozási díjban részesülők, a fogvatartottak, a hajléktalanok, a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét. Ez a járulék azonban nemhogy nőtt volna, hanem volt olyan időszak, amikor csökkent. Példaként említeném, hogy amíg 2012-ben 5 850  forint volt a havi járulék mértéke, addig jelenleg havonta 5 790 forint. Az elfogadott törvény alapján 2018. január 1-jétől ez a havi 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulék is növekedni fog havi 7 320 forintra (napi összege 244 forintra).
 

Szociális hozzájárulási adó módosításai

Szociális hozzájárulási adó módosításai – kisebb pontosításokon túl - a tanulói-, hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos pontosításokat és kiegészítéseket tartalmazzák. 

A hatályos szabály alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Az elfogadott törvény a fenti szabályban pontosítja és kiegészíti a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogalmát.  Az elfogadott törvény alapján a szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményében tanul nappali rendszerű oktatás keretében.

Ugyancsak a tanulóra vonatkozik az a hatályos szabály, hogy a vállalkozó mentesül a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap (azaz a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka) utáni fizetési kötelezettség alól, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Az elfogadott módosítás – a fentiekhez hasonlóan - ezt a szabályt is kibővíti, mely szerint a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap utáni fizetési kötelezettség nem áll fenn, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Érdekesség, hogy a törvény rögzíti, hogy a fenti, kiegészített szabályt 2011. november 26-ától visszamenőlegesen lehetne alkalmazni.  
Megjegyzés: Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az alábbiak szerint kell igazolni:
  • külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,
  • külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.
A szociális hozzájárulási adó módosítása kapcsán végezetül meg kell említeni, hogy az elfogadott törvény alapján, az alábbi – passzív időszakra vonatkozó - szabályt  az adózás rendje szerinti elévülési időn belül szintén  visszamenőlegesen lehet alkalmazni: „A tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”

A fenti szociális hozzájárulási adó módosításai a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
 

Az egészségügyi hozzájárulás módosításai

Az egészségügyi hozzájárulás kapcsán három módosítás (kiegészítés) került elfogadásra. Az érdekesség az, hogy mind a három módosítás más-más időben lép hatályba.

A hatályos szabály alapján korlátozott mértékig, 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az egymillió forintot meghaladja. Erről a jövedelemről a magánszemély nyilatkoznia kell a kifizető felé. Az elfogadott törvény alapján azonban 2018. január 1-jétől megszűnik az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. 

További módosítás az egészségügyi hozzájárulás mértékének változásához kapcsolódik. Tavaly még 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – a szociális hozzájárulási adó csökkenéséhez igazodva – idén 22 százalékra csökkent, ami a tavaly elfogadott 2016. évi CLXXXII. törvény alapján jövőre már csak 20 százalék lesz. Többek között ehhez a változáshoz is kapcsolódik az a módosítás, amely rögzíti, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulást arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép. Ez a módosítás a törvény kihirdetését követő 30. napon fog hatályba lépni.

Többször is olvashattunk a nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán az ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezetről. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rögzíti, hogy „mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.” Ez a módosítás már 2017. július 1-jétől hatályos lesz.
 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Mennyit vesztettünk a SZÉP-kártyákon?

2017. Június 14. 9:47 - siteadmin



Lezajlott a nagy hajrá – aki május 31-éig nem költötte el SZÉP-kártyájáról a 2015-ben a munkáltatója által feltöltött összeget, az már keresztet vethet rá. A szabály szerint ugyanis ezek az egyenlegek lejártak – éjfélkor lekerült a számlákról a pénz, és azt a kártyakibocsátók visszautalják a munkáltatóknak. Anonim módon, vagyis a cégek nem tudhatják meg, melyik dolgozónak kellene szólni jövőre, hogy jobban figyeljen majd oda a 2016-os feltöltései elköltésére.

Mekkora összegről van szó? 

Az utolsó hetekben erősen felpörgött a felhasználás, így végül 98 százalék feletti lett a költés. Ennek ellenére a három kártyakibocsátónál összességében így is több mint 1,2 milliárd forint ragadhatott bent. És a pénzmegvonás 190 ezer dolgozót érinthetett.
  • A legnagyobb szolgáltatónál, az OTP-nél a lejáró egyenlegek 1,39 százaléka, 966 millió forint maradt a kártyákon. Adataik szerint ez az összeg 142 845 kártyabirtokos között oszlott el és átlagosan 6766 forintnyi fel nem használt SZÉP-kártyás juttatást jelentett.
  • Az MKB-nál 98,5 százalékos felhasználás mellett 27 ezer dolgozó 191 millió forintját fogják visszautalni 1800 munkáltatónak. Átlagosan 7074 forintot tehát.
  • A K&H-ról egyelőre annyit sikerült megtudni, hogy ők 1500 munkáltatónak utalnak vissza.
A kártyakibocsátóknak a jogszabály értelmében június 30-ig kell visszautalniuk a két évvel korábbi, fel nem használt összegeket. (Kivétel, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.) A munkáltatónak a visszautalt összeget egyéb bevételként kell lekönyvelniük. Hogy mit kezdenek a pénzzel, azt eldönthetik. Ha cafeteriában adják ki, akkor az idei juttatásnak számít, és újra le kell utána adózni. Viszont mivel anonim módon küldik vissza a pénzt a kibocsátók, így a munkáltató nem tudja célzottan annak a dolgozónak visszaadni a kártyáján ragadt pénzt, aki nem használta fel.

Most a lejáratra kell figyelni

A SZÉP-kártya lejárati ideje a rendelet szerint minimum 3 év, azonban a gyakorlatban mindhárom kibocsátó 5 évet alkalmaz. És mivel a Széchenyi pihenőkártya programja 2012-ben indult, idén járnak le először az azóta is meglévő kártyák. Akinek lejár a kártyája, az a rajta szereplő hónap vége után nem fog tudni fizetni vele.

Fontos: attól, hogy a kártya lejár, az egyenleg nem vész el. Amint elkészül az új kártya, arra átkerül.A kibocsátóknak egyébként még a lejárat előtt ingyenesen és automatikusan cserélniük kell minden olyan lejáró kártyát, amely a törvényi feltételeknek megfelel, azaz a lejáratot megelőző két évben érkezett rá feltöltés. A főkártyákat díjmentesen kell cserélni, a társkártyákra azonban 1500 forintot felszámíthatnak.

Hogyan kezeli a három bank a lejáratot? 

Az OTP-nél a munkáltatónak kell megrendelnie a cserekártyát – a cserekártya-állomány a lejáratok előtt egy hónappal kerül ki a munkáltató által hozzáférhető felületre. De ebben nincsenek benne a társkártyák, azokat egy külön nyomtatványon lehet igényelni. Viszont ha a munkáltató nem rendel cserekártyát, vagy a dolgozó már nem annál a cégnél van, ahonnan az utolsó feltöltést kapta, esetleg nincs munkaviszonya, akkor a kártyát (vagy társkártyát) a magánszemélynek magának kell igényelnie.

Az MKB-nál csak akkor gyártanak új kártyát a lejáró helyébe, ha két éven belül volt rá utalás, illetve ha a lejárat után újra utalás érkezik rá. A lejáró társkártya újragyártását pedig a főkártyabirtokos kérheti a banknál, vagy a munkáltatónál.

A K&H-nál a legegyszerűbb a csere: az érvényességi idő lejárta előtt automatikusan intézkednek a kártyamegújításról – 2 hónappal korábban postai úton kiküldik a fő és/vagy társkártyát is.

Apropó, postázás. Akinek lejár a kártyája, nézze meg a bankok által biztosított személyes felületén, hogy az adatai, köztük a postacíme stimmel-e.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan adózik a diákmunka?

2017. Június 14. 9:22 - siteadmin

 

A tanév végével beköszönt a diákmunka fő szezonja. A középiskolások és a főiskolai, egyetemi hallgatók munkavállalásának több módja van, az adóhatóságot azonban egyikből sem lehet kihagyni.

A legfontosabb kikötés azonban nem erre vonatkozik. Munkát az a nappali tagozaton tanuló diák vállalhat, aki betöltötte a 15. életévét, ha pedig még nem múlt el 18, akkor a szülő vagy a törvényes képviselő beleegyezésére is szükség van. A 15 év egyébként engedmény az általános szabályokhoz képest: mivel a tankötelezettség korhatára 16 év, ez alatt csak néhány kivételes esetben (például színházban, filmben, hirdetésben szereplés keretében, vagy sportolóként) lehet pénzért dolgozni.

Nem ez az egyetlen eltérés a diákmunka és a rendes munkavállalás között. Mivel a diákigazolványra jogosult tanulók és hallgatók számára az állam biztosítja az egészségügyi ellátást, a diákmunka után nem kell járulékot fizetnie a munkáltatónak. (A diákigazolvány az utolsó befejezett tanév után október 31-ig érvényes.)

Mindez természetesen csak az ellátás igénybevételére jogosít, a táppénzre nem. A dolgozó diákok persze ezt is kaphatnak, de ehhez például az kell, hogy rendes munkaviszony keretében végezzenek munkát. Ez nem különbözik a szerződéses munkaviszonytól: a diák bért szerez, amiből 15 százalékos szja-t vonnak le, a munkáltató pedig befizeti utána az egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot is. Értelemszerűen ez nem csak a táppénzt teszi lehetővé, de a ledolgozott idő beleszámít a nyugdíjnál majd figyelembe vett időbe is.

Tény azonban, hogy a diákokat tipikusan nem így foglalkoztatják. Ennél jellemzőbb az, hogy iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben nem kell fizetni tb-járulékokat (akkor sem, ha valaki halaszt az egyetemen vagy főiskolán), személyi jövedelemadót viszont igen – akárcsak a rendes munkavállalásnál, az iskolaszövetkezetnél sem a diáknak kell ezzel bíbelődni, hanem a munkaadónak. Az éves adóbevallást azonban nem spórolja meg a diák, igaz, azt a megkapott adatok alapján elkészíti az adóhatóság.

Az említett két formán túl más lehetőség is van a foglalkoztatásra. Ilyen az úgynevezett egyéb jogviszony, ez például akkor áll fenn, ha a munkáltató megbízási szerződést köt a diákkal. Az így kapott pénz hivatalosan önálló tevékenységből származó jövedelem, amely után kétféle módon lehet adózni. Vagy tételes költségelszámolással, tehát minden felmerülő és bizonylattal igazolt költség levonása után, vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, amikor a bevétel 90 százaléka az adóköteles jövedelem. (Az adó mértéke természetesen minden esetben 15 százalék.)

A járulékokat ennél a foglalkoztatási formánál akkor kell megfizetnie a munkáltatónak, ha a diák  díjazása időarányosan eléri a minimálbér 30 százalékát. (Naponta ez 1275 forintot, havi szinten pedig 38250 forintot jelent.)

A diákokat egyszerűsített munkavégzés keretében is lehet alkalmazni. Ez a forma az alkalmi munka és a mezőgazdasági vagy idegenforgalmi idénymunka esetében lehetséges. Itt nincsenek speciális szabályok a diákokra nézve, az általános előírások vonatkoznak rájuk is. Alkalmi munka esetében fontos például az, hogy csak egymást követő öt napig lehet végezni, egy naptári hónapban összesen 15 nap lehet, egy naptári évben pedig maximum 90 nap. Az adó befizetése a munkáltató dolga, a diáknak pedig csak akkor kell bevallást készítenie, ha a kifizetés összege meghaladja a ledolgozott napokra kiszámított minimálbér összegét.

Ez az úgynevezett mentesített keretösszeg napi 5870 forint. Ha például valaki 40 napot dolgozik ilyen módon, akkor kell bevallást készítenie, ha az összjövedelem több 234800 forintnál. A bevallásban pedig csak az ezt meghaladó részt kell feltüntetni. (Filmstatisztaként a napi limit nettó 12 ezer forint.)

Diákok is vállalhatnak háztartási munkát – esetükben például tipikusan ide tartozhat a korrepetálás, nyelvtanítás vagy a gyerekfelügyelet. Ennek pontos szabályairól itt írt partnerünk, a Branko KftA lényeg röviden: a diák foglalkoztatását be kell jelenteni az adóhatóságnál és havi ezer forintos regisztrációs díjat fizetni. Ezt követően azonban semmilyen adó vagy járulék nem terheli a fizetséget – hivatalos nevén adórendszeren kívüli keresetet.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Gyermeküket egyedül nevelő szülőkre több teher hárulhat a gyermeknevelés kapcsán, mint azokra, akik párjukkal közösen nevelik a gyermeküket. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a családtámogatási törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülők ellátásáról. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy ki minősül egyedülállónak az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el az egyedülállóként gyermeküket nevelők ellátása azokhoz a családokhoz képest, ahol mindkét szülő neveli a gyermeke(ke)t. 

Gyermekápolási táppénz 

Táppénzre jogosult az szülő, akinek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz, és beteg gyermekét otthon ápolja vagy a kórházi kezelés alatt gyermeke mellett tartózkodik. Gyermekápolási táppénz időtartamánál az egyedülálló szülő egymaga rendelkezik annyi nap táppénzzel, mint nem egyedülállók esetén a két szülő együttesen. Ez a különbségtétel a gyermek 3 éves korát követően áll fenn. Azaz gyermekápolási táppénz
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.

Kit tekint az egészségbiztosítási törvény egyedülállónak gyermekápolási táppénz kapcsán?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak azonban egyedülállónak, akinek élettársa van.

Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szülők válófélben vannak, akkor különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás folyamatban van. 
 
Egyedülállónak kell tekinteni továbbá azokat a házastársakat vagy élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa vagy élettársa többek között
  • rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  •  2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, és megfelelt a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. A gyermekápolási táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a, de napi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2017-ben a 8 500 forintot. 

Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) 

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék mértéke függ 
  • a gyermekek számától, 
  • attól, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e,
  • attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő.
Azaz a családi pótlék havi összege többek között függ attól, hogy a gyermeke(ke)t egyedülállóként neveli-e a szülő. A családi pótlék
  • egygyermekes család esetén 12 200 forint,
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, azaz összesen 1 500 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, 
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, azaz két gyermeknél összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, azaz három gyermek esetén összesen ez esetben is 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, azaz gyermekenként összesen 2 600 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén.
Családi pótlék esetén – hasonlóan az egészségbiztosítási törvényhez - egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá egyedülállónak kell tekintetni, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
A családtámogatási törvény, mind a tanulmányok folytatásakor, mind egyes ellátásoknál az egyedülállóság feltételeként köti ki a jövedelem hiányát. Erre tekintettel nézzük meg, mit is jelent a családtámogatási törvényben a jövedelem?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.
 
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39]