hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




2017. július 1-jétől bevezetésre került egy új szövetkezeti típus, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A NAV tájékoztatójában az olvasható, hogy „A közérdekű nyugdíjas szövetkezet  a munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel tisztes jövedelmet szerezhessenek.” Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy miért is éri meg a nyugdíjasoknak és az őket foglalkoztató szövetkezetnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezik többek között erről a szövetkezeti típusról is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. 

Megjegyzés: A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki öregségi teljes nyugdíjban, vagy öregségi résznyugdíjban, vagy a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban részesül. 

Nyugdíjas tagok személyes közreműködése

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Azaz a nyugdíjas tagok egy külső szolgáltatónál is folytathatnak keresőtevékenységet. A személyesen közreműködő tagokat az adóhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés elektronikusan (17T1045NY jelű nyomtatványon) és telefonon is teljesíthető. A bejelentés tartalmazza többek között
a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát, 
a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve a nyugdíjfolyósítási törzsszámát 

Tekintsük át, hogy a fenti keresőtevékenységnél miként alakul a közteherfizetés!

Személyi jövedelemadó-előleg és -járulék fizetése

A tagnak a fenti keresőtevékenység során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetnie. Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy nem lesz biztosított a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja. Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak, akkor a jövedelméből a biztosítási jogviszony hiányában a járulékokat nem kell megfizetnie. Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelméből csak személyi jövedelemadó-előleget kell levonni.

Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, azaz a szövetkezetnek?

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményez a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt.

Tekintettel arra, hogy a szövetkezetet a fentiek alapján nem terheli szociális hozzájárulási adófizetés, szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Ezt a tényt rögzíti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény is.

Amennyiben nem áll fenn adott keresőtevékenységnél járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, akkor felmerül az a kérdés, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán kell-e egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni?

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.” Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni. 

Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Cafeteria a gyakorlatban: hogyan alkalmazzák a cégek?

2017. Július 27. 13:46 - siteadmin



A cafeteriának nincs plafonja, csak a kedvezményes béren kívüli juttatásoknál van értékhatár – a közszférában maximum 200 ezer forint, máshol 450 ezer forint (SZÉP-kártya + készpénzcafeteria együtt). Igaz, ha azt túllépik, akkor sincs nagy gond, csak többet kell adózni (de még mindig kevesebbet, mint a bérnél). Ami azt jelenti, hogy a határ akár a csillagos ég is lehet.

Differenciálni csak akkor lehet a cafeteriánál, ha a munkáltató ennek feltételét saját szabályzatában rögzíti, vagyis meghatározza, milyen csoportoknak mi alapján mennyi juttatást biztosít. Például különbséget tehet a munkaviszonyban eltöltött idő, a tapasztalat, a felelősség, a szükséges szakképzettség alapján, és így alkothat csoportokat, hasonlóan mint a bérezésnél. Egy valami viszont tilos a sávos cafeteriánál: munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítmény alapján differenciálni, és tiltott a diszkrimináció is. Egyénenkénti cafeteriaösszeg megszabására sincs mód.

A sávos rendszer hátránya, hogy több adminisztrációval jár, mint az egységes, és macerás lehet a keret meghatározása ha változik a dolgozó csoportja, pl. mert év közben előléptetik.

Ha nincs szabályzat, akkor fő szabály szerint mindenkinek egyforma összeget kell adni. Ahol ezeket a szabályokat megszegik, ott fennáll a veszélye, hogy egy esetleges hatósági ellenőrzés során más típusú jövedelemmé minősítik át a juttatásokat, és emiatt jelentősen megnőhetnek az adóterhek. (Plusz bírság is sanszos.)

A cafeteria átlagos összegére különböző kutatások bruttó 310-350 ezer forint közötti összeget hoztak ki. A kkv-knál, ahol volt juttatás, jellemzően ennél jóval kevesebbet adtak, a multiknál pedig ennyit, vagy többet, és az előbb említett szempontok alapján cégen belül is lehetnek különbségek.

Megnéztük a neten elérhető nyilvános adatok alapján, hogy vajon a különböző ismert cégeknél, intézményeknél mennyi a cafeteria.
  • A miniszterelnöknek például tavaly és idén is 200 ezer forintos keret járt, akárcsak a többi közszférás dolgozónak. Azt nem közölték, hogy Orbán Viktor a keretből milyen juttatás(oka)t preferálta.
  • A köztulajdonban álló Budapesti Értéktőzsde abszolút demokratikus a cafeteriánál: egységesen 650 ezer forint az éves keret – ennyit kap a havi 3,6 millió forintos alapbéren foglalkoztatott vezérigazgató, valamint a 250 ezer forintos alapbérért dolgozó asszisztens is.
  • Az ORFK-s dolgozókra az évi 200 ezer forintos keret vonatkozik, viszont a nyugdíj előtt álló, úgynevezett prémiumévek programban résztvevő rendőrök csak 60 ezer forintra jogosultak. Azt, hogy milyen juttatásokat választhatnak (SZÉP-kártya, vagy készpénzcafeteria), külön törvényben szabályozzák.
  • A MÁV-nál 271 400 forint az egységes éves keretösszeg (VBKJ), és idén bekerült a palettára a készpénzcafeteria is, valamint a bölcsődei-óvodai szolgáltatás adómentes juttatása. A BKV-nál csak 2016-os adatokat találtunk: 164 ezer forint volt a budapesti sofőröknek a cafeteria (2 ezer forinttal magasabb, mint az előző évben). Vidéken pedig úgy tudni, alacsonyabb bér mellett ennél magasabb lehetett a buszosoknál a juttatás.
  • A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél is egységes rendszer van – a cafeteria összege minden dolgozónál meghaladja a bruttó félmillió forintot. (2015-ről találtunk pontos adatot, akkor bruttó 513 500 forintot adtak.)
  • Az Audinál komoly harc folyt a bér- és cafeteria-emelésért (még figyelmeztető sztrájk is volt), és végül kétéves megállapodás született: az idén egységesen 600 ezer, jövőre pedig 620 ezer forint lehet a juttatások összege.
A kiragadott példák alapján az látszik, hogy a cafeteriánál elég nagy lehet a szórás, és nem feltétlenül kell jól fizető cégnél, vagy magas beosztásban dolgozni ahhoz, hogy a juttatás átlagon felüli legyen.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás

 

Diákokkal versengenek a Szomszédok – pontosabban azok a nyugdíjasok, akik a Szomszédok néven alakult nyugdíjas szövetkezet keretében vállalnak munkát. A szövetkezet az első fecske az után, hogy az Országgyűlés júniusban elfogadta a nyugdíjasok új típusú foglalkoztatási formájáról szóló jogszabályt. A július 1-jén hatályba lépett törvény szerint kedvező feltételekkel teszi lehetővé a nyugdíjasok alkalmazáaát – a rendszer némileg hasonlít a diákszövetkezetek működéséhez.

A versengés azonban nem csak emiatt várható, hanem azért is, mivel az előzetes várakozások szerint a nyugdíjasok sok esetben ellátásuk kiegészítése céljából vállalhatnak így munkát, foglalkoztatásuk pedig épp olyan rugalmas lehet, mint a tanulók esetében. (Leszámítva természetesen azt, hogy a diákok közül sokan csak nyáron dolgoznak.)

De nézzük, mi a lényege a hivatalosan „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” néven létrehozandó szervezeteknek. A szövetkezeteket legalább tíz tag alakíthatja, fontos, hogy csak természetes személyek lehetnek, akik közül legalább 90 százaléknak kell kapnia öregségi nyugdíjat. Ez lehet teljes és résznyugdíj is, és természetesen azok a nők is ebbe a kategóriába tartoznak, akik negyven év munkaviszony után mentek nyugdíjba. Azok viszont nem, akik korengedményes nyugdíjból vagy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásból részesülnek.

A nyugdíjas tagok megtarthatják a nyugdíjukat, a kötelezően fizetendő (az alapszabályban meghatározott) tagdíjnak sincs elvárt minimum szintje – egy alakuló ilyen társaság például már jelezte, mindössze száz forintot vár el tagjaitól. Ráadásul a szövetkezetben – vagy azon keresztül – szerzett jövedelem egy része adómentes. Nem a pénz, hanem a munka ellentételezéseként kapott élelmiszer vagy készétel megvásárlására szolgáló utalvány a minimálbér negyedének mértékéig. (Ezek az utalványok a többi munkavállaló esetében 43,66 százalékos kulccsal adóznak.) A minimálbér mértékéig nyújtható adómentes juttatás azokból a termékekből vagy szolgáltatásokból, amelyeket a szövetkezet állít elő. 

Minden további esetben a pénzben juttatott fizetés úgynevezet önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ami után 15 százalékos szja-t kell fizetni. 

Az igazi kedvezmények innentől jönnek: a jövedelem után a szövetkezetek nyugdíjas tagjainak sem társadalombiztosítási járulékokat, sem szociális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetniük. (Ennek a hátulütője a nyugdíjasok számára az, hogy ez a munkavégzés nem számít a nyugdíjalapot emelő továbbdolgozásnak.)

A kedvezmények nem vonatkoznak azokra, akik tagjai ugyan a szövetkezetnek, de nem nyugdíjasok – esetükben a státuszuk szerint (vállalkozó, alkalmazott, stb.) kell fizetni az adót és a járulékokat.

A szövetkezeteknek már nem ennyire egyszerű a helyzetük: nem csak a társasági adót kell befizetniük (természetesen nekik is járnak a többi céget megillető kedvezmények), de a nyugdíjasok bejelentését sem mulaszthatják el. A szövetkezet adószáma mellett a tagok adóazonosító jelét, taj-számát és nyugdíjas törzsszámát kell közölni a NAV felé.

A munkaadók nem a tagokkal, hanem a szövetkezettel szerződnek bizonyos munka elvégzésére. A munkát végző nyugdíjasok is a szövetkezettel állnak kapcsolatban: a tagsági megállapodás határozza meg, milyen munkakört töltenek be, milyen feltételekkel – és természetesen mennyi pénzért. Fontos, hogy a fizetésnél a munka törvénykönyv rendelkezéseit kell figyelembe venni, magyarul a bér (időarányosan) nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél.  

Ha eredményesen gazdálkodik a szövetkezet, bevételéből alapot képezhet, ebből pedig a tagoknak és közvetlen hozzátartozóiknak segélyt fizethet szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális célokra is. Az állam pedig a szövetkezeteknek nyújthat támogatást a tevékenységéhez „szükséges és arányos mértékben” - fogalmaz a jogszabály.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Úgy, ahogy az iskolakezdéshez adhat támogatást a munkáltató, megteheti azt is, hogy a nyári pihenéshez is hozzájárul azon túl, hogy a dolgozó kérése szerint kiadja a szabadságot.

Csokorba szedtük, mik azok a juttatások, amik kifejezetten a kikapcsolódáshoz, az aktív vagy passzív pihenéshez, a szórakozáshoz adnak egy kis céges pluszt.

Rekreáció

Már klasszikusnak számító elem a Széchenyi pihenőkártya, amelyre szállás, szabadidő és vendéglátás alszámlákra lehet pénzt tölteni. Mindegyik jól jöhet a szabadságolások idején.Amit érdemes tudni:
  • Költségvetési szervnél a kedvezményes adózású (34,22 százalékos) éves rekreációs keretösszeg legfeljebb 200 ezer forint lehet.
  • Más munkáltatónál az éves rekreációs keretösszeg elérheti a 450 ezer forintot is, és még ekkor is kedvezményes az adózása.
A SZÉP-kártyához három alszámla (zsebnek is emlegetik) tartozik, és ezeken belül is vannak kedvezményes adózási plafonok:
  • A szállás alszámlára maximum 225 ezer forint tölthető.
  • A vendéglátás alszámla 150 ezer forintig küldhet a munkáltató.
  • A szabadidő alszámlára pedig 75 ezer forintig.
Amennyiben a keretösszegeket meghaladják, akkor már egyes meghatározott juttatásként, 43,66 százalékos adóteherrel kell leróni a közterheket.A dolgozónak érdemes végiggondolnia, mivel szeretné tölteni pihenését, és aszerint kérni a feltöltést. Amit fontos tudatosítani: a szállást bármelyik alszámláról ki lehet fizetni, a többi felhasználás azonban kötöttebb. Íme, melyik zsebből mit fizethet a kártyatulajdonos.A szálláshely alszámláról:
  • szálláshely-szolgáltatást,
  • belföldi utazásszervezési szolgáltatást.
A vendéglátás alszámláról:
  • éttermi és mozgó vendéglátást,
  • egyéb vendéglátást,
  • szálláshely-szolgáltatást.
A szabadidő alszámláról:
  • egyéb humán-egészségügyi ellátást, (Nem orvosi kezelést jelent, hanem szolgáltatást. Nyaralás jeligére ide tartozik például a gyógymasszázs, csontkovácsolás és homeopátiás kezelés is.)
  • belépőt művészeti előadásra, múzeumba, növény- és állatkerti, természetvédelmi területre, vidámparkba, szórakoztatóipari egységbe, máshová nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységre,
  • fizikai közérzetet javító szolgáltatás igénybevételát (például masszázs, fogyasztószalonok, szolárium),
  • testedzési szolgáltatások igénybevételét,
  • egyéb sporttevékenység finanszírozását (verseny- és lovasistállók tevékenysége),
  • belvízi személyszállítást,
  • egyéb foglalást (idegenvezetés),
  • és szálláshely-szolgáltatást
A SZÉP-kártyás juttatás nyári kiadásával kapcsolatban egy dolgot érdemes mérlegelnie a munkáltatónak, azt, hogy vajon a dolgozó egész évben nála marad-e. Ugyanis ha a foglalkoztatás nem áll fenn az év egészében, mert mondjuk a dolgozó ősszel elmegy, akkor csak a foglalkoztatás időtartamával arányos rész minősül éves rekreációs keretösszegnek. Az efölötti részre a magasabb adóterhet kell megfizetni. Ezért ahol jellemző a fluktuáció, ott célszerűbb lehet havonta kiadni a juttatást – így is összegyűlhet nyárra egy kis nyaralási bónusz.

Üdülési szolgáltatás

Ami talán kevésbé ismert és nem is a munkáltatókhoz köthető: meghatározott éves összeghatárig béren kívüli juttatás lehet az üdülési szolgáltatás is.
  • A szakszervezet üdülőként nyilvántartott ingatlanon nyújthatja tagjának, nyugdíjas tagjának, az ő közeli közeli hozzátartozóiknak (elhunyt nyugdíjas tag hozzátartozójának is), legfeljebb a minimálbér (127 500 forint) erejéig.
  • A szövetkezet közösségi alapjából nyújthatja magánszemély tagjainak, nem pénzben, legfeljebb a minimálbér feléig (63 750 forintig).
A szakszervezeti, szövetkezeti, béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként adóköteles.Üdülési juttatást egyébként akár két szakszervezet is adhat ugyanazon magánszemélynek, ha mindkét helyen tag az illető, illetve (és ez talán valószínűbb) ha valaki az egyik szakszervezettől hozzátartozóként, a másiktól saját jogán részesül a juttatásban.

Pihenés és szórakozás – akár adómentes juttatással

A végére hagytuk a munkáltatónak talán legkedvesebb megoldásokat: kulturális belépő évi 50 ezer forintig adható adómentesen, sportrendezvényre szóló belépő pedig korlátlanul.A kulturális belépőjegy, bérlet szólhat:
  • múzeum és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására,
  • színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra,
  • közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére, és lehet
  • könyvtári beiratkozási díj is.
A sportrendezvényekre szintén lehet bérletet is adni. Ez a két juttatás kicsit személyesebb is, mint a többi, hiszen a munkavállaló érdeklődési köréhez lehet társítani – az adómentesség mellett ez lehet a másik fő érv mellette.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Biztosan sokan utaznak a nyáron egy másik európai országba. Ha az Európai Unió bármelyik országában, továbbá Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban átmenetileg tartózkodunk, akkor az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatása mellett kaphatunk orvosilag szükséges ellátást.  Alábbi bejegyzésünkben tájékoztatást adunk az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos fontosabb tudnivalókról. 
Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával orvosilag szükséges ellátás vehető igénybe. Elsőként tisztázni kell azt a kérdést, hogy mit is értünk orvosilag szükséges ellátás alatt?

Sokan gondolják azt, hogy az orvosilag szükséges ellátás azonos a sürgősségi ellátással. Azonban ez nem így van. Az orvosilag szükséges ellátás azt jelenti, hogy a vizsgálatot végző orvos bírálja el, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya jogosultjának szükséges-e orvosi ellátást nyújtani az adott egészségi állapotára tekintettel. A vizsgálat során az orvos figyelembe veszi a beteg állapotát valamint azt is, hogy a beteg mennyi ideig tartózkodik az adott országban. Ezen szempontok szerint ítéli meg, hogy az egészségügyi ellátás orvosilag szükséges-e vagy sem. Mindezek alapján az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként, sőt még orvosokként is eltérő lehet. Ugyanakkor elmondható, hogy az orvosilag szükséges ellátás minden EGT országban (beleértve Svájcot is) magába foglalja az adott sürgősségi ellátást, a dialízis-kezelést, az oxigénterápiát, valamint a terhesség és a szülés esetén nyújtandó ellátást.

Melyik egészségügyi szolgáltatónál használható az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Az Egészségbiztosítási Kártyát csak az adott állam társadalombiztosítójával (vagy az állami biztosítás nyújtásáért felelős szervvel) szerződött egészségügyi szolgáltató fogadja el. Ez azt jelenti, hogy ha például Horvátországban nyaralunk és egy magánrendelőben - amely a horvát társadalombiztosítóval nem áll szerződésben - orvosi ellátást szeretnénk kapni, az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján nem látnak el bennünket. Ez esetben a magánszolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatás árát teljes egészében ki kell fizetnünk kivéve, ha előzetesen erre az ellátásra is kiterjedő olyan utasbiztosítás kötöttünk, amely fedezi a magánszolgáltatónál felmerült költségeket.

Milyen fizetési kötelezettségünk van, ha az orvosilag szükséges ellátást a Kártya alapján vesszük igénybe?

Minden tagállam a saját szabályai szerint nyújtja az egészségügyi ellátásokat. Amennyiben egy ellátásért önrészt kell fizetni, azt állampolgárságtól függetlenül mindenkinek meg kell fizetnie, aki az adott országban egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe. Például, ha a társadalombiztosítóval szerződött háziorvosi kezelésért 10 euró önrészt kell fizetni, ez azt jelenti, hogy ezt a költséget betegnek kell állni, az önrészt a társadalombiztosító nem finanszírozza meg a beteg helyett. 

Előfordulhat továbbá az is, hogy a beteg megkapja az orvosilag szükséges egészségügyi ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján, azonban nem csak az önrészt, hanem az ellátás teljes ellátás árát ki kell fizetnie.  Erre az esetre is fel kell készülni, ha valaki például Belgiumba, Franciaországba, Luxemburgba vagy Finnországba utazik. Ezekben az országokban (illetve ezen országokban egyes ellátásoknál) ún. visszatérítéses rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az ellátást a betegnek ki kell fizetnie, majd azt az ellátásról szóló számla, orvosi dokumentáció alapján a belga, francia, luxemburgi vagy finn állami biztosító visszafizeti a betegnek az ellátás adott árát. Meg kell jegyezni, hogy az önrész azonban ez esetben sem kerül visszafizetésre, hiszen az a beteget terheli. 

Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylése

Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek Európai Egészségbiztosítási Kártyára is jogosultak. (Megjegyzés: Egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a részletezi.) 

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a kormányhivatal járási, illetve a Budapest XIII. kerületi egészségbiztosítási szervénél lehet igényelni akár személyesen, akár postai úton, sőt igényelhető ügyfélkapun keresztül is. A Kártya igényléséhez szükséges igénylőlap elérhető ezen a linken. 

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya igényléséhez többek között szükséges 
  • a személyazonosságot igazoló okmány, 
  • lakcímkártya, 
  • TAJ kártya, illetve 
  • meghatalmazott útján történő igénylés esetén teljes bizonyító erejű (két tanúval aláírt) magánokiratba foglalt meghatalmazás kivéve, ha az ügyfél saját kezűleg írta és aláírta a meghatalmazást. 

Mire figyeljünk oda!

A Kártya a kiváltástól számítva 36 hónapig érvényes. A Kártya érvényességi idejét érdemes megnézni az utazás előtt. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát az érvényességi ideje alatt lehet felhasználni, amelyet a Kártya előlapja tartalmaz. 
A Kártya általában 3 évig érvényes, de előfordulhat, hogy a Kártyára jogosult személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az érvényességi idő alatt megszűnt (pl. fizetnie kellene az egészségügyi szolgáltatási járulékot, de ennek nem tesz eleget vagy külföldre költözött). Ez esetben sem lehet a Kártyát használni. 

Tengerparti nyaralás esetén érdemes utánanézni, hogy hol található a közelben társadalombiztosítójával (vagy az állami biztosítás nyújtásáért felelős szervvel) szerződött egészségügyi szolgáltató, hiszen a tengerpartoknál sok magánszolgáltató működik, akik a Kártyát nem fogadják el. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]