|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A veszélyhelyzet idejére változtak a távmunka / home office szabályai2020. November 20. 10:48 - siteadmin November 12-től élnek a távmunka új szabályai, a veszélyhelyzet végéig. (Ami még nem tudni, mikor lesz.) A Kormányrendelet három ponton szabályoz.
A Niveus Consulting Group jogi partnere, Fischer Ádám úgy véli, problémát jelenthet, hogy a rendelet szerint „a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak” részére nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és csak írásban lehet módosítani, ezért a szakértő szerint ahhoz, hogy a támogatást meg lehessen adni, mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban módosítsák a munkaszerződést, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét.
Kérdés szerinte, hogy milyen időszakra adható a támogatás, mivel hónap közepén lépett hatályba a rendelet és átmeneti rendelkezést nem tartalmaz. Álláspontja szerint a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg akár a teljes novemberi hónapra is adható, tehát a hátralévő két hétre is lehet ekkora az adómentes költségtérítés. Ezen a ponton kellene tehát kormányzati, vagy adóhatósági pontosítás.
Az ITM közleménye szerint mindkét fél érdekeit szolgálja, hogy a veszélyhelyzet alatt a munkáltatók és a munkavállalók eltérhetnek a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól. Könnyítésként emelték ki, hogy a munkavégzés helye szabadon megválasztható, vagy hogy a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.
Fischer Ádám szerint a home office szabályozására született rendelet rendkívül egyszerűen és praktikusan kezeli az ismert problémát: lehetővé teszi az eltérést a Munka Törvénykönyvében eddig is szereplő távmunka-szabályozástól. Az Mt. szerinti távmunka ugyanis eredetileg csak arra vonatkozik, ha valaki kizárólag otthonról végzi a munkáját, a részben irodai, részben otthoni munkavégzés elvileg nem tartozik a hatálya alá. A rendelet, amely a veszélyhelyzet fennállása idején hatályos, lehetővé teszi, hogy ettől a szabálytól eltérjen a munkáltató és a munkavállaló, azaz a cégek és munkavállalóik úgy is megállapodhatnak, hogy a távmunka szabályait akkor is alkalmazzák, ha munkavállaló nem kizárólag otthonról végzi a munkáját.
 0 hozzászólás Veszélyhelyzet kapcsán a kifizetőkre vonatkozó mentesség és bértámogatás2020. November 11. 11:56 - siteadmin 2020. november 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 242. számában, hogy jelenlegi veszélyhelyzetben melyek azok a tevékenységi körök, amik kapcsán a kifizetők bértámogatásban részesülhetnek, és adott feltételek esetén mentesülnek a közteherfizetés alól.
Az ún. tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek 2020. novemberre
1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak,
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
Megjegyzés: A kisvállalati adóalany a fenti tevékenységével összefüggésben 2020. novemberére történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
Mi is tekinthető a fenti tevékenységnél ún. tényleges főtevékenységnek?
Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből a kifizetőnek, illetve a kisvállalati adóalanynak 2020. november 11-ét megelőző 6 hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
A fenti mentesség igénybevételének a feltételei:
BértámogatásA fentiekben felsorolt szolgáltatást nyújtó munkaadó részére 2020. novemberére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű bértámogatás is nyújtható.
A bértámogatás feltételei:
A munkaadó a bértámogatás iránti kérelmét a székhelye, illetve telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be, amely a bértámogatásról 8 munkanapon belül határozatban dönt. Ez a támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.
A mentesség és a bértámogatás forrása: A mentesség és a bértámogatás európai uniós támogatást tartalmaz. Erre tekintettel ezen támogatással kapcsolatos minden iratot nem 5 évig, hanem a támogatási döntést követő 10 évig kell megőrizni.
Megjegyzés: A fenti szabályt 485/2020. (XI. 10.) kormányrendelet tartalmazza, amely kitér a támogatások halmozódására is. Azaz azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén ez a támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
0 hozzászólás Az év végi szabadságok kiadása2020. November 9. 10:51 - siteadmin Ahhoz, hogy tudjuk, mennyi szabadságuk maradt a dolgozóknak az év végéig, tudni kell, mennyi járt nekik az adott évre, és abból mennyit vettek már ki. November elején ezt érdemes számba venni, hogy a munkáltató meg tudjon felelni annak a kötelességének, mely szerint fő szabályként a tárgyévben ki kell adni a dolgozóknak járó szabadságot.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalónak évi húsz munkanap, erre jöhet rá az életkor alapján járó pótszabadság, legfeljebb összesen 10 nap. Az életkor alapján járó pótszabadság abban az évben jár, amikor betölti a dolgozó az adott életkort. A huszonötödik életévtől a harmincegyedik életévig háromévente egy nap, afelett kétévente egy nap a pótszabadság, így lehet elérni 45 évesen a maximális 10 napot. Ezen kívül is járhat azonban pótszabadság.
A munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után is kap pótszabadságot, alapesetben egy gyermek után kettőt, kettő gyermek után négyet, efelett összesen hetet. Fogyatékos gyermekre évi kettővel több pótszabadság jár. Ezen kívül az apának a gyermeke születése után (két hónapon belül) öt, ikergyermek esetén hét munkanap pótszabadság jár (halvaszületés, elhalálozás esetén is). Ha 18 év alatti vagy az adott évben lesz nagykorú a munkavállaló, akkor neki évi öt nap pótszabadság jár. Ugyanennyi pótszabadság illeti meg azt, aki állandóan a föld alatt dolgozik, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen napi legalább három órát tevékenykedik. Ugyancsak évi öt munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak.
Ha valakinek év közben kezdődött, vagy szűnt meg a munkaviszonya, akkor az évi szabadság arányos része jár neki azzal, hogy a fél nap egésznek számít.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki, viszont évi hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A szabadságot alapesetben úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló (a pihenőnapokkal, munkaszüneti napokkal, szabadnapokkal együtt) naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A munkáltatónak és a munkavállalónak is 15 nappal korábban kell közölnie egymással a szabadságkiadást/igényt.
A szabadságot fő szabályként pénzzel megváltani nem lehet, és az esedékesség évében, azaz december végéig kell kiadni. Vannak azonban kivételek.
Szabadságmegváltás csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.
Szabadságeltolás a következő évre több okból is megengedett. Például akkor, ha a munkaviszony októberben vagy utána kezdődött, akkor legkésőbb március 31-ig kell kiadni az előző évi szabadságot. Ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett év végéig kiadni a szabadságot, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell ezt pótolni. Ezen kívül a kollektív szerződés is rendelkezhet úgy, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adják ki, kivételes gazdasági érdekből. Az életkor alapján járó pótszabadságot pedig külön – naptári évre szóló – megállapodás alapján lehet eltolni egy évvel.
Jó tudni, hogy ha az esedékesség évében elkezdődik a szabadság, de legfeljebb 5 munkanappal átnyúlik a következő évre, azt úgy kell venni, mintha év végéig igénybe vették volna. Normál – hétfőtől péntekig tartó – munkarend esetén ez azt jelenti, hogy ha valaki 2020-ban megkezdi a szabadságát, és az átnyúlik 2021-re, akkor maximum január 8-ig tarthat a 2020-as szabadsága.
0 hozzászólás  Újabb támogatást kapnak a munkaadók a munkaerőpiaci program keretében2020. Október 27. 11:44 - siteadmin A jelenlegi járványhelyzetben kialakult foglalkoztatási nehézségeknél kiemelt szerepe van az állami támogatásoknak. A kormány döntött a munkaerőpiaci programból nyújtható újabb támogatásról, amely a 25 év alatti, illetve az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók foglalkoztatása esetén igényelhető.
A munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha programrésztvevő állami foglalkoztatási szervnél regisztrált 25 év alatti álláskeresőt vagy alacsony iskolai végzettségű álláskeresőt (továbbiakban együtt: hátrányos helyzetű álláskereső) foglalkoztatnak munkaviszony keretében.
Megjegyzés: A rendelkezés szempontjából hátrányos helyzetű álláskeresők az alábbi személyek:
A támogatási kérelem 2020. október 15. napjától nyújtható be.
A kérelem benyújtásának módja, elbírálásának meneteA kérelmeket a foglalkoztatást megelőzően a foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani.
A járási (fővárosi kerületi) hivatal a támogatásáról mérlegelési jogkörben dönt. A kérelem pozitív elbírálását követően a kérelmezővel a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatósági szerződést köt, melyben részletesen rögzítésre kerülnek
A hátrányos helyzetű álláskeresőt a járási (fővárosi kerületi) hivatal kiközvetíti a munkáltatóhoz, és a foglalkoztatást csak a fenti hatósági szerződés megkötését követően lehet megkezdeni.
A támogatás időtartama, mértékeA támogatás folyósítási időtartama: 5 hónap.
A támogatás mértéke: a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 50%-a, amely maximum havi 100 000 forint lehet a teljes, napi 8 órás munkaidő esetében. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a támogatás arányosítására kerül sor.
Megjegyzés: A támogatás igénybevételével egyidejűleg, adott személy kapcsán fennálló adókedvezmény (például a szociális hozzájárulási adókedvezmény) is érvényesíthető.
Munkaerőigény bejelentésAmennyiben ismert a foglalkoztatni kívánt regisztrált hátrányos helyzetű álláskereső személye, akkor a kérelemben fel kell tüntetni az adatait és ebben az esetben nem kell „Munkaerőigény bejelentő” lapot benyújtani a munkáltatónak a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz.
Ha még nem ismert az álláskereső személye, abban az esetben a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem beadásával egyidejűleg munkaerőigényét is bejelenti a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak.
Létszámtartási és bővítési kötelezettségTámogatás akkor adható, amennyiben a kérelem napján meglévő statisztikai állományi létszám azonos vagy nagyobb, mint 2020. október 15. napján meglévő statisztikai létszám.
Mindezek alapján a munkaadónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt sem közös megegyezéssel, sem a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát, valamint a munkaadó vállalja, hogy a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú felmondásával sem él.
Létszámnövekedés: Az álláskereső foglalkoztatásának 2020. október 15. napján, vagyis a hirdetmény a munka.hu oldalon történő megjelenésének napján érvényes, a 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény alapján számolt statisztikai állományi létszámához viszonyítva a munkavállalói létszám növekedését kell eredményeznie azzal, hogy minden részmunkaidős 1 főnek számít.
A támogatás részletes tájékoztatása elérhető a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, azaz a munka.hu oldalán.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
Nyitókép: You X Ventures / Unsplash
0 hozzászólás Ezért lehet jó döntés a bérszámfejtés kiszervezése2020. Október 21. 11:16 - siteadmin Általánosságban is számos érv szólhat a bérszámfejtés kiszervezése mellett, ám ezek a szempontok jóval hangsúlyosabbá váltak most, a koronavírus időszakában.
A kiindulópont, hogy bérszámfejtésre minden olyan vállalkozásnál szükség van, ahol vannak alkalmazottak. Viszont főleg a kis- és közepes vállalkozásoknál nem biztos, hogy megéri a feladatra egy teljes munkaidős bérszámfejtőt foglalkoztatni. Ha csak a bérköltségeket nézzük, megoldás lehet persze a részmunkaidős bérszámfejtő is, de ha a többi szempontot is, akkor inkább a kiszervezés felé billen a mérleg nyelve.
Ha ugyanis egy (teljes vagy részmunkaidős) bérszámfejtője van a vállalkozásnak, és valami miatt nem tud dolgozni – szabadságra megy, megbetegszik ő vagy a gyereke, elkapja a koronavírust, vagy csak karanténba kerül, esetleg felmond – akkor máris nincs bérszámfejtés. A béreket pedig muszáj minden tárgyhónapot követő hónap 10-éig kifizetni a Munka Törvénykönyve szerint. Ergo, valahogy helyettesíteni kell a távol lévő bérszámfejtőt, ami macerás lehet. De már egy ilyen helyzetben is szóba jöhet a kiszervezés, hiszen vannak olyan rugalmas szolgáltatók, amelyek áthidaló megoldásként is vállalják a feladat elvégzését.
KöltségcsökkentésAmennyiben egy vállalkozás állandó szolgáltatásként veszi igénybe a bérszámfejtést, akkor garantálhatóan folyamatos lesz a teljesítés. Plusz nem kell megvenni a költséges bérszámfejtő szoftvert, és finanszírozni, hogy folyamatosan naprakész legyen, sem irodát, számítógépet stb. biztosítani, valamint a bérszámfejtő bére, oktatásának költségei sem a céget terhelik. Mindez együtt megtakarítást jelenthet a vállalkozásnak, illetve fixen tervezhető és áttekinthető lesz a bérszámfejtés teljes költsége, ami nem feltétlenül mondható el akkor, ha sajáterősen végzik el a feladatot.
SzakértelemMás szempontból is az állandóságot, biztonságot jelentheti a kiszervezés – a szolgáltató vállaltan hozzáértő szakemberekkel dolgozik, arra szakosodik, hogy folyamatosan képben legyen például a törvényi változásokkal, szükséges nyomtatványokkal, bevallási szabályokkal, határidőkkel kapcsolatban, és hogy a szükséges változtatásokat időben átültesse a gyakorlatba. A koronavírus kapcsán is voltak törvényi változások, amelyeket viszonylag gyorsan kellett átültetni a gyakorlatba – ez is könnyebb lehet egy szakértői csapattal.
Amennyiben induló vállalkozásról van szó, amely nem szeretne külön energiákat és pénzt fordítani a bérszámfejtésre, szintén jó döntés lehet egy megbízható szolgáltatóval szerződni.
InfrastruktúraA bérszámfejtésre szakosodott szolgáltatók mellett szólhat, hogy automatizált szoftvereikkel hatékonyan, gyorsan képesek elvégezni a munkát.
Gondoljunk arra is, hogy a bérek érzékeny adatok – adatbiztonsági szempontból is jó döntés lehet tehát olyan profi külsős szolgáltatóra bízni a számfejtést, aki ezen a téren is felkészült.
A szolgáltatók vállalják a folytonos ellenőrzést is, javítják az esetleges hibákat, garanciát vállalnak arra, hogy a bérszámfejtés pontos, naprakész legyen. Innen közelítve az sem elhanyagolható körülmény, hogy nem lesznek álmatlan éjszakái a cégvezetésnek attól tartva, mikor kapnak ellenőrzést, és futnak bele egy esetleges késedelem, vagy hiba miatti bírságba. A szolgáltatók szakértelme, illetve felelősségbiztosítása is azt a célt szolgálja, hogy ilyen ne fordulhasson elő, illetve ne terhelje a vállalkozást.
Érdekli, milyen potenciálok rejlenek még a bérszámfejtés kiszervezésében? Olvasson tovább, és vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal: softc.hu/HR-tamogatas
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
