hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Fizetési kedvezmény (APEH)

2009. Október 15. 10:00 - admin

A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve csorbát szenved. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezért meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít.
 
 


Hozzászólás 0 hozzászólás

Negatív ÁFA

2009. Október 15. 10:00 - admin

A bevallás visszaigényelhető adót tartalmazó sorában akkor kell (előjel nélkül) adatot szerepeltetni, ha a keletkezett különbözet összege mínusz előjelű és a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóösszeg levonása után még marad a törvényes értékhatárt elérő összegű visszaigényelhető adó, továbbá az adóalany a visszaigénylési jogosultságát érvényesíteni is akarja – olvasható a 2009/60. adózási kérdésben.

Az Áfa törvény szerint a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ha a megállapított különbözet előjele negatív, a különbözet a soron következő adómegállapítási időszakban vehető figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tétel, illetőleg a törvényben meghatározott feltételek szerint és módon visszaigényelhető.
 
 


Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaerő-kölcsönzés

2009. Szeptember 14. 10:00 - admin

Munkaerő-kölcsönzés esetén érvényesülnek a felmondási tilalmak

Az Alkotmánybíróság a 67/2009. (VI. 19.) AB határozatával megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, amely munkaerő kölcsönzés esetén kizárta a felmondási tilalmakról szóló rendelkezések alkalmazását. A kölcsönzött dolgozók is felmondási védettséget élveznek tehát a legmagasabb bírói fórum döntése következtében.

Az Alkotmánybíróságnak arról kellett döntenie, megvalósít-e alkotmánysértő különbségtételt, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében nem korlátozza (tiltja meg) a munkaviszony megszüntetését az általános szabályok szerinti felmondási védelem időszakában.

A tilalomra okot adó tényállások tipikusan olyan élethelyzeteket, illetve állapotokat írnak le, amelyek a munka világában, a munkavállalás terén hátrányokkal járnak, amelyekben a munkavállalók kiszolgáltatottsága, sérülékenysége fokozottan jelentkezik.

A védelem arra irányul, hogy a munkavégzés teljesítésében való időleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne eredményezze az érintettek számára munkájuk elvesztését, illetve hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatala során, egyúttal kizárja azokat a veszélyeket, negatív hatásokat, amelyeket az elbocsátás a gyermeket vállaló nők, anyák fizikai, pszichés állapotára gyakorolhat. A törvényhozó tehát a munkáltató szabad felmondási jogának korlátozásával a munkavállalóknak az - említett okok miatti - sérülékeny, fokozott kiszolgáltatottságot jelentő helyzetét, állapotát ismerte el, s ítélte a jogviszony megszüntetésével szemben fokozott védelmet igénylőnek. Ennek során abból indultak ki, hogy a felmondási tilalmak határozatlan, tehát hosszabb távra tervezett munkajogviszonyoknak a munkáltató általi rendes felmondással való megszüntetésekor érvényesülnek, és olyan esetekhez kötődnek, amikor a munkavállaló a jogviszonyból származó kötelezettségeit betegsége, gyermekvállalása, gyermeke betegsége, vagy közeli hozzátartozója súlyos betegsége miatt nem tudja ellátni.

A tilalmak egy része a munkavállaló munkavégzésre képtelen állapotát veszi figyelembe, illetve a gyermekvállalás elősegítését célozza, más része a várandós nők és anyák fokozott védelmét, valamint a gyermekek és más közeli hozzátartozók (beteg házastárs, szülő stb.) irányában fennálló gondozási, ápolási, nevelési kötelezettségek ellátását hivatott biztosítani. Megállapítható az is, hogy azok a különös védelmet igénylőnek ítélt helyzetek és állapotok, amelyek nyomán a törvényhozó az általános szabályok szerint foglalkoztatott munkavállalók számára pozitív diszkriminációt alkalmazott, a kölcsönzésre létesített munkajogviszonyokban ugyanúgy jelentkezhetnek.

 Hosszabb távra tervezett, határozatlan idejű jogviszonyok létesítésekor a hagyományos és a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számára is egyformán látható, vagy nem feltétlenül látható előre, hogy munkájukat az adott munkáltatónál folyamatosan el tudják-e látni, abban akadályoztatva lesznek-e.

A többletvédelem kizárása ugyanis ebben az esetben nem támasztható alá sem a kölcsönzéses foglalkoztatás időszakos jellegével, a kölcsönbeadó munkáltató munkával való ellátási kötelezettsége kisebb mérvű tervezhetőségével, korlátozott foglalkoztatási lehetőségeivel, s nem állítható az sem, hogy a sérülékeny élethelyzetekből fakadó hátrányok kiegyenlítését szolgáló, nagyobb munkabiztonságot jelentő kedvezményezés a hagyományos jogviszonyban álló munkavállalókra nézve indokoltabb lenne.

Mivel a vizsgált megkülönböztetésnek nem állapítható meg a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, alkotmányellenes diszkriminációt valósít meg, ezért az Alkotmánybíróság a különbségtételt határozata közzétételének napjával megsemmisítette. Forrás: ado.hu

 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az Év Vállalata Díj - 2009.

2009. Szeptember 8. 10:00 - admin

12. alkalommal írta ki az Év Vállalata Díjat a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület. A cél: a versenyképesség javítása és a befektetők figyelmének felkeltése.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is két – Kis- és középvállalatok, és Nagyvállalatok – kategóriában osztanak díjakat. A jelöltek közül az Év Vállalata Díj végső nyerteseit egy prominens gazdasági szakemberekből, a sajtó és az Egyesület képviselőiből álló bizottság, illetve az Egyesület Elnöksége választja ki.

A Díjazott példáján keresztül a vállalati menedzsment és a kidolgozott stratégia, - valamint, ahol bevonásra került, - a kockázati és magántőke sikerhez történő hozzájárulására szeretné felhívni a figyelmet az MKME.

Mindemellett a pályázat célja, hogy az Egyesület és a kockázati tőke iparág elismerését fejezze ki azon vállalatok felé, amelyek leginkább megtestesítik a gazdaság mozgató rugóját képző vállalkozói szellemet, az újításra, alkotásra és fejlődésre való törekvést.

Pályázás, jelölés

A Díjra érdemes vállalatot bárki jelölhet, vagy bármely vállalat maga pályázhat. Jelöléseket a Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát email címen fogadja az Egyesület 2009. szeptember 29-ig.

Díjátadás

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület - MKME - 2009. október 8-án, a Gerbeaud Ház-ban rendezendő díjátadó fogadás keretében 12. alkalommal kiosztja az MKME Év Vállalata Díjat, amely a kockázati tőke iparág elismerését fejezi ki a kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtó hazai vállalkozásoknak.

 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Családipótlék az adóalapban

2009. Szeptember 3. 10:00 - admin

Az APEH : az adóterhet nem viselő járandóságok.

Családi pótlék az adóalapban

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. szeptember 1-jétől hatályos szabályai szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, illetve a bér kifizetőjének, ha 2009. augusztus 31-ét követően ún. adóterhet nem viselő járandóság (pl. családi pótlék) címén van nem a munkáltatótól származó  bevétele. (Az adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy az adott jövedelem növeli az adóalapot, de a rá eső adót nem kell megfizetni. )

Fontos tehát tudni, hogy akkor kell nyilatkozatot adni, ha augusztus 31-je után olyan adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő bevételben részesül valaki, melyet nem az esedékes jövedelmének adóelőlegét megállapító munkáltatótól kap meg. A munkáltatónak az adóelőleg megállapítása során figyelembe kell vennie a nyilatkozat tartalmát - olvasható az APEH honlapján.
A nyilatkozat megtételéhez az állami adóhatóság ezt a nyomtatványformát javasolja. http://www.apeh.hu/data/cms118628/nyilatkozat.pdf

Az adóterhet nem viselő járandóság összegének közlése nem kötelező, azonban ha azt a nyilatkozat nem tartalmazza, a munkáltató a levonandó adóelőleget az adótábla legmagasabb kulcsával állapítja meg.

Nem kell nyilatkozatot adni,

 ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandóságban nem részesül, vagy ilyen jogcímen bevételt csak az esedékes jövedelmének adóelőlegét megállapító munkáltatótól kap - hívja fel rá a figyelmet az APEH.

Nem minősül többek közt jövedelemnek, illetve adóterhet nem viselő járandóságnak a családi pótlék, ha az saját jogon jogosultként, vagy gyámként, nevelőszülőként kapott támogatás, illetve ha tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi pótlékról van szó.

 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]