|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Hogyan érinti a veszélyhelyzet megszűnése a társadalombiztosítási befizetéseket és ellátásokat?2020. Június 29. 23:52 - siteadmin 2020. június 18-i kezdettel megszűnt a veszélyhelyzet. Ehhez kapcsolódóan került megalkotásra a 2020. évi LVIII. törvény, amely többek között a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza. Az alábbiakban a fenti törvény azon átmeneti szabályait ismertetem, amelyek a társadalombiztosításhoz kapcsolódnak.
1.) Átmeneti szabály a tb ellátásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségekről:2020. május 1-jétől terheli a munkáltatót az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel. Ez a fizetési kötelezettség a munkáltatót a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig, azaz augusztus 16-ával bezáróan áll fenn.
Továbbra is alkalmazni kell adott – kedvezményezett – ágazatokban* a tb közteherfizetés és tételes adófizetés kapcsán, hogy
* Megjegyzés: A kedvezményezett tevékenységek és a mentesség/kedvezmény feltételei megtalálhatók a 2020. évi LVIII. törvény 34. §-ában.
2.) Keresőképtelenség:2020. június 18-án megszűnt az a szabály, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt a keresőképtelenségről szóló, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szerinti igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani. Vagyis ezen igazolások 2 hétnél hosszabb időszakokat már nem tartalmazhatnak a biztosított keresőképtelensége vonatkozásában.
A keresőképtelenség kapcsán meg kell említeni a Magyar Államkincstár által közzétett korábbi tájékoztatását is, amely alapján a veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles a veszélyhelyzet alatt a foglalkoztatóhoz elektronikus úton eljuttatott keresőképtelenségi igazolásainak az eredeti, papír alapú példányát is benyújtani.
3.) Gyermekgondozási díj:A Kormány 59/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben rendelkezett arról, hogy a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott gyermekgondozási díjra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.
A fenti szabályra tekintettel került kihirdetésre az az átmeneti szabály, mely szerint az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjra, a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra, a nevelőszülői gyermekgondozási díjra, a nagyszülői gyermekgondozási díjra, valamint a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.
Megjegyzés: Ugyan nem egészségbiztosítás körébe tartozó ellátás a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), és a gyermeknevelési támogatás (gyet), de mivel a gyermek gondozásához kapcsolódik, így meg kell említeni, hogy ha ezen ellátások a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbításra kerültek, akkor az arra való jogosultság is meghosszabbodik 2020. június 30-áig.
Meg kell említeni, hogy a fenti, meghosszabbított jogosultság ideje alatt más, további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.
Arra is figyelemmel kell lenni, hogy 2020. június 30-a előtt megszűnik a nagyszülői gyed-, és a nagyszülői gyes jogosultság, ha annak alapját képező nyilatkozat visszavonásra kerül.
4.) Egészségbiztosítás egyéb ellátásaira vonatkozó átmeneti szabályok:Gyógyszer kiváltása
Továbbra is alkalmazni kell a gyógyszerkiadás kapcsán, hogy a patikában a gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti annak a személynek, aki a gyógyszertárban
Telemedicina
Adott helyzetekben telemedicina keretében – beteg távollétében – kerülhet sor a beteg egészségi állapotának szakmai megítélésére, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítésére. 2020. szeptember 15-ével bezáróan alkalmazható továbbra is a fenti telemedicina keretében folytatott egészségügyi szolgáltatás.
Közgyógyellátásra jogosultság
2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-éig meghosszabbodik.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
:
 0 hozzászólás Sok minden változik júliustól2020. Június 23. 17:21 - siteadmin Júliustól számos területen változnak a különböző jogviszonyban végzett tevékenységekhez kapcsolódó közterhek, illetve a biztosítással kapcsolatos szabályok is. Kiemeltük ezek közül a legfontosabbakat.
Ismét 2 százalékkal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így júliustól már nem 17,5 százalék lesz, hanem csak 15,5 százalék.Így már nem 52,5 százalékos lesz a bérekre rakódó közteher, hanem csak 50,5 százalékos, azaz a munkáltatóknak kevesebbe fog kerülni a dolgozók foglalkoztatása. A szociális hozzájárulási adó csökkenésével változik a kata ellátási alapja is. Havi 50 ezer forintos adó megfizetése mellett már nem 98 100 forint lesz, hanem 102 ezer forint. 75 ezer forintos adó megfizetése mellett pedig 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik. Az ellátási alap számít például a táppénznél, gyednél, csednél és a nyugdíjnál is.
Júliustól az eddigi négyfajta járulék egybeolvad, társadalombiztosítási járulék néven. A járulék egykulcsos lesz, 18,5 százalékos.Ez azt jelenti, hogy az eddigi 4 százalékos természetbeni, illetve 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék, és a 10 százalékos nyugdíjjárulék olvad egybe. Ha ezt összeadjuk, pont 18,5 százalék, amennyi az új tb-járulék lesz. Adminisztrációs szempontból könnyebbséget jelenthet a foglalkoztatóknak az összevont járulék.
Az összevonás kedvez azoknak a főleg alacsonyabb keresetű nagycsaládosoknak is, akik igénybe veszik a családi járulékkedvezményt. Ők eddig a munkaerőpiaci járulékra nem érvényesíthették a családi járulékkedvezményt, viszont júliustól a teljes tb-járulékra megtehetik, vagyis nyernek 1,5 százaléknyit.
Megmarad viszont önálló járulékként a nyugdíjjárulék, mert vannak olyan ellátások (például gyed, gyet, gyes, álláskeresési támogatás), amelyek után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni továbbra is. Megállapodás alapján pedig ezentúl is lehet 22 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni.
Kizárhatják az egészségügyi ellátásból, aki nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.Akinek nincs biztosítása, annak 2009 júliusa óta kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, hogy jogosultságot szerezzen az ingyenes állami egészségügyi szolgáltatásokra Idén a járulék napi 257, havi 7710 forint. Eddig ha valaki mégsem fizetette a járulékot, akkor sem tagadták meg tőle az orvosi ellátást, az érvényben lévő törvény szerint azonban júliustól akinek háromhavi tartozása lesz, és azt nem fizeti meg utólag sem, azt kizárják az ingyenes egészségügyi ellátásból. Ezen a szabályon még lehet hogy enyhítenek, ugyanis a költségvetést megalapozó törvényjavaslat szerint hathavi tartozás után zárnák csak ki a nemfizetőket az ingyenes orvosi ellátásból.
Minimális járulékalapot vezetnek be munkaviszonyban.Néhány kivétellel (gyeden, gyesen, gyeten, gyodon lévők, örökbefogadói díjban, ápolási díjban részesülők, köznevelésben, felsőoktatásban tanulók) júliustól akkor is meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százaléka után a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók után a 15,5 százalékos szochót, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és az új, 18,5 százalékos tb-járulékot, ha egyébként a bérük nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Amennyiben a dolgozót hónap közben veszik fel, vagy küldik el, vagy biztosítása szünetel, illetve táppénzen van, azt nem kell figyelembe venni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál, hanem csak a maradék napokra kell arányosítani.
Egységes járulékalap lesz a vállalkozóknak.A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak jó hír, hogy míg júniusig az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő tevékenységnél a bérminimum) másfélszerese után kell megfizetniük, addig 2020. július 1-jétől az új tb-járulékot már csak a minimálbér után kell megfizetniük. A szochót és a szakképzési hozzájárulást viszont változatlanul a minimálbér 1,125-szöröse után kell leróniuk.
Az őstermelőknek és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottaknak kedvező lehet, hogy július 1-je után ők is jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.
A júliusi jogszabályváltozásokat részletesen is bemutatjuk július 14-i online szemináriumunkon, ahol meghívott előadóink felhívják a figyelmet arra, hogy mire kell kiemelten figyelni, illetve górcső alá veszik az ok-okozati összefüggéseket is. Várjuk szeretettel, részletek a linkre kattintva: BaBér Online Szeminárium – 2020. július 14.
0 hozzászólás Év végéig szochómentes a SZÉP-kártya juttatása, megemelt kerettel2020. Június 19. 11:02 - siteadmin A padlón lévő hazai turizmus élénkítése érdekében jelentős könnyítéseket kapott a SZÉP-kártyára adott munkáltatói juttatás.
A kedvezményes adózás még kedvezményesebb lett, és a korábbinál magasabb összegig lett kedvezményesebb. Ráadásul nem csak a félév végéig, ahogyan első körben, még április 22-én rendelkezett egy kormányrendelet, hiszen május második felében egészen 2020. december 31-ig hosszabbították meg a korábbinál kedvezőbb feltételeket.
Az, hogy az adózás kedvezményesebb lett, azt jelenti, hogy április 22-től meghatározott összeghatárig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a SZÉP-kártya juttatása után, csak szja-t. Így a korábbi 32,5 százalékos adóteher 15 százalékra mérséklődött, a következő rekreációs értékhatárokig:
Ezzel párhuzamosan módosították azt is, mennyit küldhet a munkáltató az egyes alszámlákra kedvezményes adózással, éves szinten, 2020-ban:
Ha ezt összeadjuk, az pontosan 800 ezer forint – amennyi kedvezőbb adózással adható az üzleti szférában. Ha valaki több munkáltatótól is kapja a juttatást, akkor a kereteket össze kell számítani. Erről nyilatkoztatni is kell a dolgozókat. A rekreációs értékhatárok akkor érvényesek, ha a munkavállaló egész évben az adott helyen dolgozott. Ha nem az év elejétől dolgozott a cégnél, hanem csak később érkezett, illetve nem maradt az év végéig, mert időközben kilépett, akkor arányosítani kell a kereteket. (Ha a munkaviszony azért szakadt meg, mert a munkavállaló meghalt, akkor viszont nem kell arányosítani.)
Amennyiben a juttatás az éves összes keretösszegeket, illetve az alszámlákra érvényes keretösszegeket meghaladja, akkor az továbbra is egyes meghatározott juttatásnak számít – ekkor a fölös részre 1,18-as szorzóval megemelt adóalapra kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az szja-t. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a szochó július elsejétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra mérséklődik.
Ami még fontos, hogy a kedvezőbb adózás illetve a kiterjesztett keretek csak április 22-től értendőek, visszamenőleg nem.
Annak nincs akadálya, hogy az év elején eldöntött juttatási összegeket, cafeteria-kereteket felülírják a cégeknél, vagyis rugalmasan alkalmazkodni lehet a kiterjesztett lehetőséghez. Ahol havi a SZÉP-kártya juttatása, ott megemelhetik az összegeket. De akár egyösszegű nagyobb juttatást is adhatnak a cégek a dolgozóknak – ennek persze van rizikója, ha a dolgozó nem marad az év végéig. Ekkor az elválás utáni időre egyes meghatározott juttatásként kell leadóznia a cégnek.
0 hozzászólás Munkahelyteremtő bértámogatás – a kormány havi 200 ezer forintig állja a munkáltatók költségeit2020. Június 11. 13:52 - siteadmin Május 18-án munkahelyteremtést ösztönző bértámogatást indított a kormány – vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a cégek és vállalkozások, ha bővítik a létszámukat.
A támogatás maximum havi 200 ezer forint lehet, a bruttó bérre és a munkáltató által fizetett jelenleg 17,5 százalékos (júliustól 15,5 százalékos) szociális hozzájárulási adóra. Így a bérköltségből egyedül a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásra nem vehető igénybe a támogatás.
A maximális, havi 200 ezer forintos támogatásból simán kifér egy minimálbér, hiszen a bruttó 161 ezer forint teljes bérköltsége 191 950 forint. Ebből maga a támogatás 189 175 forint lehet, a szakképzési járulék levonása után. A maximális támogatást bruttó 170 213 forintos bérnél lehet elérni, melynek teljes bérköltsége 202 553 forint, ha ebből levonjuk a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, kereken 200 ezer forintot kapunk, amit fizethet az állam a munkáltató helyett. Az e feletti béreknél már nem fedi le szinte a teljes bérköltséget az újonnan felvett emberekre a megpályázható támogatás, azonban még így is jelentős segítség lehet a legfeljebb dolgozónként 1,2 millió forintos támogatás. A folyósítási időtartam fix 6 hónap lehet, további fix 3 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat oldalán lévő hirdetmény szerint a támogatást csak létszámbővítésre lehet igénybe venni, a hat havi átlaglétszám feletti új munkavállalókra. Viszont ha a veszélyhelyzet alatt küldtek el embert, azzal csökkenteni lehet az átlaglétszámot. Ha a cég hat hónapon belül nem a veszélyhelyzet miatt küldött el embert, akkor nem kaphat támogatást. Hogy mi számít „nettó létszámbővítésnek”, ahhoz van egy külön útmutató is, ami kicsit jelzi, hogy azért e kérdés megválaszolása nem feltétlenül lesz egyszerű.
A támogatás igénybe vehető konkrét személyekre is, de azt is választhatja a munkáltató, hogy a munkaügyi központtól kér embert.
A támogatás igénybe vehető olyan személyekre is, akikre egyébként szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt kaphat a munkáltató. A csatolandó mellékletek listájából pedig az derül ki, hogy akár frissen alapított cégre is igényelhető a támogatás, ha benyújtották már a cégbejegyzés iránti kérelmet. A gyakran ismételt kérdésekből az is kiderül, hogy olyan emberekre is fel lehet venni ezt a bértámogatást, akiket korábban éppen a válsághelyzet miatt elküldött a cégük, amennyiben létszámbővítésről van szó.
De minimis támogatásról van szó, így a mezőgazdasági, halászati, teherfuvarozási és export tevékenységgel összefüggő létszámbővítést nem támogatják.
Ami még fontos, hogy az igénylőnek nem lehet köztartozása, adótartozása (ha esetleg időközben lesz, akkor visszatartják tőle a támogatási összeget), rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkeznie, és nem lehet csődeljárásban vagy felszámolás, végelszámolás alatt sem. Ezeket a körülményeket ellenőrizhetik is.
Azt kérik, hogy ha valaki elektronikusan, vagy papíron beadja a támogatás igénylését, az ügyintézés segítése, gyorsítása érdekében még emailen is küldje azt be.
0 hozzászólás  Veszélyhelyzet alatt, a biztosítási jogviszony szünetelése kapcsán fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék2020. Május 14. 10:44 - siteadmin
A veszélyhelyzet kapcsán sokan kényszerülnek fizetés nélküli szabadságot igénybe venni, amelyre többek között azért kerül sor, mert a munkáltató nem tudja az alkalmazottat munkával ellátni, vagy az alkalmazott nem tudja másként megoldani óvodás vagy kisiskolás gyermeke felügyeletét.
Ha az alkalmazott a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, amelynek időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Az alábbiakban a jelen veszélyhelyzet alatt, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre alkalmazandó szabályról adok tájékoztatást.
A biztosítási jogviszony szünetelésének első napjától az egészségügyi szolgáltatások – azaz például tb támogatással nyújtott orvosi ellátás, betegszállítás, ápolás, valamint tb támogatással igénybe vehető gyógyszer-, gyógyászati-segédeszköz-, gyógyfürdő ellátások – fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.
Az általános szabály az, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazottnak, ha az alkalmazott
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fenti szabályát azonban másként kell alkalmazni a jelenlegi veszélyhelyzetben.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy 2020. március 11-étől a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell a havi 7 710 forint (napi 257 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.
A fentiek kapcsán az adóhivatal tájékoztatást adott ki azzal kapcsolatban, hogy ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló már 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet hatályba lépése előtt – azaz 2020. április 22 előtt – bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor a munkavállaló kérelmére az adóhivatal azt visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés feltételei.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján, 2020. május 1-jétől a munkáltató lett kötelezett arra, hogy tárgyhót követő hónap 12. napjáig egészségügyi szolgáltatási járulékot állapítson meg, valljon be és fizessen meg a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után. Erre tekintettel a munkáltató első alkalommal 2020. június 12-éig benyújtott bevallásban vallja be és fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy ha a fenti fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okozna, és a munkáltató kéri ezen fizetési kötelezettség halasztását, akkor az adóhivatal a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
|
Blog archivum
|
