|
|
|
|
Soft Consulting Blog  SZÉP-kártya 2021 – így változnak a keretösszegek2021. Január 12. 15:37 - siteadmin A Széchenyi pihenőkártya esetében oda kell figyelniük a cégeknek a kedvezményes adózású keretösszegekre.
Az szja-törvény szerint januártól egységesen évi 450 ezer forint a rekreációs (kedvezményesen adózó) keret, a költségvetési szerveknél és a vállalkozásoknál is. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban 2021. június 30-ig a költségvetési szerveknél 400 ezer forintos, a vállalkozásoknál pedig a 800 ezer forint az éves rekreációs értékhatár. A második félévre pedig az egységes éves 450 ezer forintos rekreációs keretösszeg vonatkozik.
Az alszámláknál is hasonló a megosztás. A rekreációs kereten belül az első félévben az egyes alszámlák keretösszege is magasabb, a szálláshely zsebbe legfeljebb évi 400 ezer forintot küldhet kedvezményes adózással a munkáltató (júliustól már csak évi 225 ezer forint), a szabadidő zsebbe 135 ezer forintot (júliustól már csak évi 75 ezer forintot), a vendéglátás zsebre pedig 265 ezer forintot (júliustól már csak évi 150 ezer forintot). A veszélyhelyzeti szabályok szerint június 30-ig a kedvezményesen adózó keretösszegekig nem kell szociális hozzájárulási adót (15,5%) fizetni a SZÉP-kártya juttatása után.
Fata László juttatási szakértőt kértük, néhány példával nézzük meg, hogyan lehet a keretekkel gazdálkodni.
Nézzünk külön alszámlás példákat is.
Arra is oda kell figyelni, ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik. Abban az esetben például, ha az első félévre kapott 500 ezer forintnyi juttatást a kártyájára, és a második félévben már nem dolgozik a cégnél, csak az éves 450 ezer forintos rekreációs keret arányos részéig, azaz 225 ezer forintig lesz kedvezményes az adózás, a felette lévő részre meg kell fizetnie a cégnek a magasabb adót.
A SZÉP-kártyára juttatott összegek a fenti keretösszegekig béren kívüli juttatásnak számítanak, kedvezményes adózással. 15 százalék szja és 15,5 százalék szocho a közteher, azonban az első félévi juttatásokra a szochót nem kell megfizetni.
A keretösszegen felüli kifizetések egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni az szja-t és a szochót.
A dolgozók nyilván örülnek a veszélyhelyzet miatt megemelt keretösszegeknek, ha a munkáltatójuk él a lehetőséggel. Ám pont a járványhelyzetben bevezetett korlátozások miatt felmerülhet a kérdés, mire lehet elkölteni a SZÉP-kártyán lévő pénzeket, amikor a szállodák nem fogadhatnak turistákat, a vendéglőkbe nem lehet beülni, nem lehet színházba menni stb.
Kétségtelen, hogy eléggé beszűkültek a kártya költési lehetőségei, de azért maradt néhány lehetőség. A szabadidő alszámláról például lehet online színházi előadásra jegyet rendelni, a vendéglátás alszámláról ki lehet fizetni az elvitelre kért, vagy házhoz rendelt ételt, a szállás alszámláról pedig egyes szállodákba lehet előre szállást foglalni és előre fizetni.
Ami még fontos, a korlátozások miatt el nem költött összegek nem vesznek el, a kártyán maradnak, azokat később is fel lehet majd használni. 2021-ben az első félévben nem számítják fel a kártyakibocsátók a 3 százalékos díjat a már lejárt, több mint kétéves feltöltésekre.
 0 hozzászólásA keresőképtelenséghez kapcsolódó jogszabálymódosítások2021. Január 12. 15:28 - siteadmin Ezúttal két olyan 2020. december végi jogszabálymódosításról adok tájékoztatást, amely a keresőképtelenség igazolására, és ezen igazolás munkáltató részére történő továbbítására, valamint a keresőképtelenség felülvizsgálatára vonatkozik.
A keresőképtelenség igazolása és annak továbbítása2021. január 1-jétől hatályos a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet alábbi szabálya, amely a keresőképtelenség igazolására vonatkozik:
A korábbi szabály úgy rendelkezett, hogy tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az "Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" megnevezésű, nyomtatványt kell – legalább 2 hetenként – kiállítani. Ez a nyomtatvány azonban megszüntetésre került, így 2021. január 1-jétől a "tartós" keresőképtelenség esetén azt a fentiekben ismertetett szabályt kell alkalmazni, hogy ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, akkor az "Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományban tartásról" elnevezésű nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni.
A jogszabály rögzíti, hogy az "Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományban tartásról” elnevezésű nyomtatványt a betegnek/biztosítottnak át kell adni. 2020. december végén megjelent a 657/2020. (XII. 24.) kormányrendelet, amely a veszélyhelyzet kapcsán 2020. december 25-i kezdettel arról rendelkezik, hogy
Ugyanakkor nem változott a veszélyhelyzet alatt sem az a szabály, hogy a foglalkoztató továbbra is köteles hitelt érdemlő módon igazolni a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését.
Összegezve: A koronavírus-világjárvány második hulláma kapcsán fennálló veszélyhelyzetben 2020. december 25-én vagy ezt követően az orvos a keresőképtelenségi orvosi igazolást elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére, míg ezen időponttól a beteg/biztosított is megküldheti elektronikus úton – így különösen e-mailben – a keresőképtelenségi igazolást a foglalkoztató részére.
Keresőképesség/keresőképtelenség felülvizsgálataA másik változás a keresőképesség felülvizsgálatára vonatkozik.
A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló esetén a munkáltató, míg a közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztató, illetve az állami foglalkoztatási szerv jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. A felülvizsgálat díjköteles, azaz a kérelmezőnek 15 800 forint egyszeri díjat kell fizetnie.
Megjegyzés: A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani, amely a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti.
A fenti felülvizsgálat kapcsán a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet 2021. január 1-jétől kiegészült az alábbi új – a kérelem tartalmára vonatkozó – szabállyal:
A felülvizsgálat kapcsán meg kell adni a munkavállaló, valamint közfoglalkoztatott személy
Továbbá a felülvizsgálatra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a munkáltató, illetve közfoglalkoztató nevét, címét, adószámát, az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét, valamint telefonos és postai elérhetőségét.
A fenti új szabályon túl továbbra is változatlan, hogy a szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, és a döntést követően arról a foglalkoztatót és a foglalkoztatottat írásban értesíti.
A fenti döntéssel szemben van helye jogorvoslatnak, azaz akár a foglalkoztatott, vagy akár a foglalkoztató a döntés közlésétől számított 8 napon belül az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Mi változik 2021. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóban?2021. Január 4. 11:18 - siteadmin A családi gazdaságokról szóló törvény módosította egyrészt a szociális hozzájárulási adó alapját, másrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetését.
Változás a szociális hozzájárulási adó alapjában2021. január 1-jétől három olyan változással kell számolnunk, amelyek a szociális hozzájárulási adó alapját érintik.
1) Az egyik változás – amely a törvényben pontosul –, hogy a felszolgálási díj nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
2) A másik változás a Tbj. szerinti munkaviszony szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozik. A tb járulék 2021. évi változásai kapcsán már megírtuk, hogy bekerült a Tbj. szerinti munkaviszonynál a mentességek körébe a csecsemőgondozási díj. Azaz nem kell megfizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy csecsemőgondozási díjban részesül. Ezzel összhangban a munkáltatónak sem kell megfizetnie – legalább a minimálbér 30 százaléka kapcsán – a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottja után a szociális hozzájárulási adót. Ez a szabály visszamenőleges hatályú, azaz 2020. július 1-jétől kell majd alkalmazni.
3) A harmadik változás szintén a társadalombiztosítási járulék szabályának módosításán alapul, amely arra az esetre vonatkozik, ha a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészül azokkal, akik a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik. Erre tekintettel a szociális hozzájárulási adó alapja a fenti esetben a következő lesz:
Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn személyi jövedelem adó kapcsán adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja
A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Őstermelőkre vonatkozó módosítás2021. január 1-jétől új szabályok kerülnek alkalmazásra az őstermelők szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán. El kell különítenünk a szociális hozzájárulási adófizetést a biztosított őstermelők, és a nem biztosított őstermelők esetében.
Elsőként nézzük meg a biztosított őstermelőre vonatkozó új szabályokat!
Ha a biztosított őstermelő nem választ magasabb tb ellátás céljából magasabb összeg utáni fizetést, akkor
Meg kell említeni, hogy külön rendelkezik a szocho törvény a fenti minimális alapok arányosításáról, amelyre sor kerülhet többek között, ha adott ellátásban, például táppénzben, gyermekgondozási díjban részesül az őstermelő, illetve ha az őstermelő a fenti jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján. Ekkor a szociális hozzájárulási adó napi alapja az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem – de legalább a minimálbér – harmincad része vagy átalányadózó őstermelő esetén a minimálbér harmincad része.
Megjegyzés: Családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adókötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.
Nem biztosított őstermelők
Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő évente az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett
Végezetül meg kell említeni, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya kapcsán átmeneti időre szociális hozzájárulási adófizetési mentesség áll fenn 2020. április 22-től 2020. december 31-ig. Ez a mentesség meghosszabbításra került, azaz a SZÉP Kártya számlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni 2021. június 30-áig.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás  Ilyen hatással volt a magyar bérekre a pandémia2020. December 16. 22:28 - siteadmin Az Intrum követeléskezelő idén másodjára vizsgálta, hogy milyen hatással volt a koronavírus-járvány és a recesszió az európai fogyasztók jövedelmeire, pénzügyeire. Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés (ECPR) alapján őszre Magyarországon, és az európai országok nagy részében is javult az emberek pénzügyi helyzete az első hullám óta, de a lakosság jövedelme még mindig kisebb, mint a múlt évben.
A felmérés szerint az európai emberek csaknem harmadának csökkentek a bevételei a COVID-járvány hatására. A legtöbb európai országban a fiatalokat és a kisgyermekes szülőket érinti leginkább a recesszió, Magyarországon azonban a többi csoporthoz képest nem romlott jelentősebben a szülők helyzete.
A legutóbbi, tavasszal elvégzett felmérésen még az európai válaszadók 54 százaléka jelezte azt, hogy csökkent a jövedelme a tavalyihoz képest, azonban a friss kutatásban már valamivel kevesebb ember, a válaszadók 35 százaléka számolt be jövedelemcsökkenésről. Magyarországon tavasszal az emberek 60 százalékának csökkentek a bevételei. A mostani felmérésen 41 százalék válaszolt úgy, hogy kevesebbet keres, mint egy évvel ezelőtt.
A friss felmérés megerősíttette, hogy a fiatalokat erősebben érintette a recesszió, mint az idősebbeket: míg a 18 és 21 év közöttiek 60 százaléka, a 22 és 37 év közötti felnőttek fele számolt be jövedelme csökkenéséről, addig az 55 és 64 év közöttiek körében ez az arány már csak 37, a 65 év felettieknél pedig 17 százalék Magyarországon.
Az arányok korcsoportonként hasonlóak az EU más országaiban is, azonban a szülők pénzügyi helyzetét nézve számottevő különbség figyelhető meg Magyarország és a többi állam között. A kisgyermekes szülőket ugyanis általában másoknál erősebben érintette a recesszió, az átlaghoz képest jobban aggódnak anyagi helyzetük miatt. Magyarországon azonban a szülők és a többi megkérdezett azonos arányban válaszolták azt, hogy a válság óta a korábbiaknál jobban aggódnak anyagi helyzetükért.
Ennek a magyarországi leányvállalat értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, Deszpot Károly szerint az lehet az oka, hogy a magyar szociális támogatási rendszer kiemelten támogatja a kisgyermekes szülőket. A válság idején folytatódott a szülőknek járó támogatások kifizetése, tavasszal egyszerűsödtek a babaváró támogatás és a csok feltételei. Ezek a támogatások felmérésük alapján elegendőek voltak arra, hogy levegyék a pluszterheket a szülők válláról. A piaci folyamatok, elsősorban a munkanélküliség azonban őket is érinti, ezek különösen a legfiatalabb szülőknek okoznak gondokat – tette hozzá.
Az is kiderült a kutatásból, hogy bár az infláció és az otthoni munka miatt növekednek a számlák, a legtöbb háztartásnak nem okoz nagyobb gondot a számlafizetés, mint tavaly. Magyarországon a tavalyinál csak egy százalékponttal többen (a válaszadók 57 százaléka) nyilatkoztak úgy, hogy a számláik gyorsabban növekednek, mint a jövedelmeik.
A kutatás szerint nem csökkent jelentősen a magyar válaszadók megtakarítási képessége sem. Bár kevesebben vannak azok, akik a jövedelmük jelentős hányadát (több mint 20 százalékát) képesek félretenni, a reprezentatív felmérés alapján összességében 67-ről 70 százalékra nőtt a megtakarítók aránya az elmúlt évben. A legtöbb európai országban egyébként hasonló a helyzetet tártak fel, csak Görögországban, Ausztriában és Olaszországban csökkent azok száma, akik minden hónapban megtakarítanak.
.
0 hozzászólásMi változik jövőre a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatási járulékban?2020. December 16. 21:46 - siteadmin Az alábbiakban összefoglalom a társadalombiztosítási járulékban és az egészségügyi szolgáltatási járulékban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat.
Változás a munkaviszonyban álló és csecsemőgondozási díjban részesülőknélA Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló többek között adott ellátásban, például gyermekgondozási díjban, ápolási díjban stb. részesül. Ez a felsorolás nem tartalmazza a csecsemőgondozási díjat, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy nem lehet csecsemőgondozási díj alatt Tbj. szerinti munkaviszonyban dolgozni. Azonban, ha megnézzük a jogszabály pontos szövegét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az nem a keresőtevékenységhez kapcsolódóan írja elő a mentességet. Erre tekintettel a csecsemőgondozási díj hiánya gondot okozott a gyakorlatban, ugyanis előírták a munkáltatóknak, hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottaik kapcsán legalább a minimálbér 30 százalékából fizessék meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezt a problémát oldja meg, hogy kiegészül a Tbj. fenti felsorolása a csecsemőgondozási díjjal. Fontos, hogy ugyan ez a kiegészítés 2021. január 1-jén lép hatályba, de alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.
Változás az egészségügyi szolgáltatási járulékbanHavi 8 000 (napi 270) forintra növekszik 2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék. A Tbj. alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke a következőképpen került megállapításra: "a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve." Az így megállapított járulék mértéket a NAV tette közzé honlapján 2020. november 20-án.
Változás a nem Magyarországon adóztató jövedelmek járulékalapjánálVannak olyan esetek, amikor a személyi jövedelemadó-előleg fizetésre nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal.
Mindezek alapján, a járulék alapja a fenti esetben a következőképpen kerül meghatározásra:
A járulék alapja, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
A fenti szabály esetében is igaz, hogy 2021. január 1-jén lép hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Biztosított őstermelőkre vonatkozó változásHárom jelentős változást kell kiemelni a biztosított őstermelők kapcsán. Az egyik a biztosítási jogviszony keletkezését, a másik a biztosítási jogviszony időtartamát, a harmadik a járulékfizetést érinti.
Pontosítás a családi járulékkedvezménybenA korábbi Tbj.-ben a járulékkedvezmény munkaerőpiaci járulékra nem volt érvényesíthető. Az új Tbj. alapján azonban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékra lehet élni a kedvezménnyel, amely tartalmazza a korábbi munkaerő-piaci járulékot is.
A fentiekre tekintettel a hatályos szabály kiegészül a munkaerő-piaci ellátásokkal (amit vastag betűvel jelöltem), azaz „a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.”
A fenti szabály is 2021. január 1-jén lép hatályba, de ezt is visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Tanulószerződés2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Ugyanakkor továbbra is fennáll a tanulószerződésben történő foglalkoztatás, azaz „kifuttatják” a tanulószerződést. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 85. §-a kitér a tanulószerződésben állók biztosítására, és megerősíti, hogy a tanulószerződés kapcsán az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos adott szabályait kell alkalmazni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
