hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Gyermeküket egyedül nevelő szülőkre több teher hárulhat a gyermeknevelés kapcsán, mint azokra, akik párjukkal közösen nevelik a gyermeküket. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a családtámogatási törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülők ellátásáról. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy ki minősül egyedülállónak az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el az egyedülállóként gyermeküket nevelők ellátása azokhoz a családokhoz képest, ahol mindkét szülő neveli a gyermeke(ke)t. 

Gyermekápolási táppénz 

Táppénzre jogosult az szülő, akinek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz, és beteg gyermekét otthon ápolja vagy a kórházi kezelés alatt gyermeke mellett tartózkodik. Gyermekápolási táppénz időtartamánál az egyedülálló szülő egymaga rendelkezik annyi nap táppénzzel, mint nem egyedülállók esetén a két szülő együttesen. Ez a különbségtétel a gyermek 3 éves korát követően áll fenn. Azaz gyermekápolási táppénz
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.

Kit tekint az egészségbiztosítási törvény egyedülállónak gyermekápolási táppénz kapcsán?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak azonban egyedülállónak, akinek élettársa van.

Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szülők válófélben vannak, akkor különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás folyamatban van. 
 
Egyedülállónak kell tekinteni továbbá azokat a házastársakat vagy élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa vagy élettársa többek között
  • rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  •  2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, és megfelelt a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. A gyermekápolási táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a, de napi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 2017-ben a 8 500 forintot. 

Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) 

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlék mértéke függ 
  • a gyermekek számától, 
  • attól, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e,
  • attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő.
Azaz a családi pótlék havi összege többek között függ attól, hogy a gyermeke(ke)t egyedülállóként neveli-e a szülő. A családi pótlék
  • egygyermekes család esetén 12 200 forint,
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, azaz összesen 1 500 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, 
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, azaz két gyermeknél összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, azaz három gyermek esetén összesen ez esetben is 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, azaz gyermekenként összesen 2 600 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén.
Családi pótlék esetén – hasonlóan az egészségbiztosítási törvényhez - egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá egyedülállónak kell tekintetni, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
A családtámogatási törvény, mind a tanulmányok folytatásakor, mind egyes ellátásoknál az egyedülállóság feltételeként köti ki a jövedelem hiányát. Erre tekintettel nézzük meg, mit is jelent a családtámogatási törvényben a jövedelem?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.
 
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



Legkésőbb május végéig használhatóak fel a lejáró, 2015-ös SZÉP-kártyás juttatások. Mintegy 2 milliárd forint körüli lehet az az összeg, amit még 2015-ben töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, és a dolgozók eddig nem használtak fel - ez az, amit legkésőbb május végéig el kell költeniük. Aki elmulasztja a határidőt, az keresztet vethet a pénzére – a kártyakibocsátó cégeknek ugyanis kötelességük a megmaradó összegeket visszautalniuk a munkáltatóknak. 

Mire költsük hirtelen? 

Ha nagyobb a lejáró összeg a kártyán, akkor célszerű lehet belföldi szállásra költeni, ez a szolgáltatás ugyanis (a fürdőszolgáltatáshoz hasonlóan) mindhárom alszámláról (szállás, vendéglátás, rekreáció) fizethető. Ha a most következő bő egy hétben nem alkalmas az idő arra, hogy szállodába, pihenni menjünk, akkor előre is foglalhatunk (pl. a nyaralást) a kártyán lévő, május végéig elköltendő pénzből. 

Tipp: A szállodák arra is kínálnak lehetőséget, hogy több alszámla maradványösszegeit kombinálva, egy helyen lehessen felhasználni – aki ezt szeretné, annak viszont előre szólnia kell. 

Ha csak kisebb összeg maradt, akkor tudjunk róla, hogy a juttatás többek között uszodákban, fürdőkben, különböző kulturális eseményeken (például egyes fesztiválokon), sőt, bizonyos gyógyászati szolgáltatóknál, állatkertben, vidám- és szabadidőparkokban is felhasználható, de akár táboroztatás, lovasoktatás vagy sporthorgászat is fizethető ebben a formában.

A SZÉP-kártya összegeinek kétharmadát egyébként vendéglátásra fordítják a kártyabirtokosok, szálláshelyre pedig a pénz kb. ötödét költik. Magyarországon ma mintegy 14 ezer szálláshelyen, több mint 21 ezer vendéglátóhelyen és 17 ezer rekreációs helyen fogadják el fizetőeszközként a SZÉP-kártyát.

És honnan lehet tudni, hogy van-e lejáró összeg a kártyán? 

A szolgáltatók (OTP, MKB, K&H) online felületén regisztrálva egyszerűen ellenőrizhető, hogy a kártyán lévő egyenleg mekkora része jár le május végéig. 

Tipp: regisztrálni azért is érdemes, mert a regisztráció során megadott e-mail címre a szolgáltatók automatikusan is küldenek tájékoztatást a közelgő lejáratról és arról is, hogy mekkora összegről van szó. 

Az összeg pedig nem kevés lehet – mint az OTP pár napja tájékoztatott, csak náluk 1,9 milliárd forintnyi volt a lejáró egyenleg, és a véghajrában naponta átlagosan mintegy 30 millió forintnyi juttatást költenek el a kártyabirtokosok. S bár a többség (97 százalékban) már felhasználta a 2015-ös feltöltést (mintegy 69 milliárd forint), még így is sokan vannak, akik az utolsó pillanatra hagyták juttatásaik felhasználását. 

De így is több mint 2200 kártyabirtokosnak maradt még 100 000 forintnál is több a plasztikján.

Az OTP Bank cafeteria üzletágánál az elmúlt két évben azt tapasztalták egyébként, hogy sokan egy késői, májusi kikapcsolódásra tartogatták lejáró juttatásaik felhasználását – ez jellemzően a pünkösdi hosszú hétvége volt. Az idei évben a pünkösdi időszak már júniusra esik, de ez nem probléma, hiszen a költségek nagyobbik részét így is ki lehet fizetni a kártyával, előfoglalással, csakúgy, mint a nyári vakáció szállását. 
 

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Alaposan átrendezték a piacot az idei adóváltozások – többek között ez derül ki a a K&H kkv bizalmi index kutatásából. Már amikor kiderült, hogyan adóznak jövőre a juttatások, akkor napvilágot láttak találgatások arról, hogy melyik juttatás szorulhat vissza (pl. Erzsébet-utalvány), és melyik az, amelyik megtarthatja a helyezését (a SZÉP-kártyára tippeltek sokan, de ez nem jött be), illetve melyik az, amelyik trónkövetelőként léphet fel (készpénzcafeteria). 

Úgy tűnik, az élet nagyrészt igazolta ezeket az előrejelzéseket, meg azt a feltevést is, hogy csökkenhet a cégek körében a cafeteria alkalmazása. Igaz, ez utóbbi állítás a felmérés szerint erősen cégméretfüggő. 

Mint ismert, az idei évre a korábbi kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokat a SZÉP-kártya kivételével mind „lefokozták” kevésbé kedvező adózású egyes meghatározott juttatásokká. Változtak az adóterhek is, mindkét juttatási típusnál: 
  • A béren kívüli juttatások adóterhe a tavalyi 34,51 százalékról 34,22 százalékra csökkent.
  • Az egyes meghatározott juttatások adója pedig végül 49,98 százalékról 43,66 százalékra mérséklődött.
Így a két juttatási forma közötti különbség 15,47 százalékról 9,44 százalékra olvadt. 

És mit mutat az említett felmérés, mi történt a cafeteria megbolygatása után?

Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria-törvényre. A kutatás szerint ugyanis az előző negyedévi enyhe emelkedést követően tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a következő egy évben a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ami negatív rekordot jelent az index eddig, 12 és fél éves történetében. Ha a mikrovállalkozásokat nézzük, még rosszabb a helyzet – náluk csak a dolgozók 21 százaléka számíthat mostanában juttatásra. 

A felmérés készítői szerint a nagy kérdés csak az, hogy ez az erőteljes visszaesés átmeneti állapot-e, és azt jelzi-e, hogy egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól. 

Egyedül a középvállalkozásoknál nem olyan rossz a helyzet – körükben már 52% tervezi, hogy ad majd valamilyen cafeteriát a következő egy évben. 

Ha az ágazatokat nézzük, az derül ki, hogy a béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága mindenhol jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban majdnem minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.

Ami a cafeteria-elemeket illeti: az adóváltozásoknak úgy tűnik, egyetlen nyertese van: az új versenyző, vagyis a készpénzcafeteria. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ. Korábban írtuk, logikus lépés lehet akár le is cserélni az Erzsébet-utalványt készpénzcafeteriára, mert a kisebb adóteher miatt azzal jobban járhatnak a dolgozók, ha bruttó a keret. 

A többi különböző elem népszerűsége egyébként egyaránt csökkent az első negyedévhez képest – az egyedüli kivétel a már említett pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az eggyel korábbi felmérésnél: 
  • Az első helyen álló Erzsébet-utalvány népszerűsége 16 százalékról 10 százalékra csökkent.
  • Az újonnan rajtoló készpénzcafeteria beérte, szintén 10 százalékos népszerűségre téve szert.
  • A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége elég durván, 17 százalékról 7 százalékra esett vissza.
  • A harmadik helyen levő SZÉP-kártya kedveltsége szintén zsugorodott, 9 százalékról 4 százalékra.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Alábbi bejegyzésünkben azokra a munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokat foglalom össze, akik a gyermek születését követően munkába állnak valamint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybe.

A szülést illetve a gyermek születését követően munkába álló kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó szabályok

Munkaidő kedvezmény

Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel egyfajta munkaidő kedvezményben részesül. Azaz mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. 

A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg továbbá ezen időtartam a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.

Részmunkaidő

Másik kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, amennyiben a kisgyermekes munkavállaló ezt kéri.  Azaz ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő ez irányú kérelmére a napi munkaidőt 4 órára kell módosítani. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy ez a munkaszerződés módosítás nem a két fél közös megegyezésén alapul, hanem ezt a jogszabály írja elő. 

Felmerül a kérdés, hogy a gyermek hány éves koráig kell a fenti részmunkaidős foglalkoztatást alkalmazni?

A Munkatörvénykönyv alapján a gyermek 3 éves koráig kérheti a szülő a részmunkaidős foglalkoztatás, míg 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállaló* esetén, a munkáltató a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 

* Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a fenti szabály alapján az, aki szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Munkaidő beosztása, készenlét:

A kisgyermekes munkavállaló – beleértve a gyermekét egyedül nevelő munkavállalót* is - a gyermek 3 éves koráig 
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
  • éjszakai munka nem rendelhető el.
* Megjegyzés: Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. 

Meg kell említeni, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el, kivéve a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzés

Külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. Azaz más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető 
  • a kisgyermekes munkavállaló gyermeke 3 éves koráig, valamint 
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig 
  • ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok

A kisgyermekes munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár gyermek 3-dik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából. Ezen fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül. Ez azt jelenti, hogy ha például a munkavállaló mind a szülési szabadságot, mind a gyermek gondozása céljából a fenti fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi, akkor ezen időszakból egy év figyelembe vételre kerül a későbbiekben megállapítandó szabadságnál. Vagyis, a szülési szabadság teljes időtartamára és a fizetés nélküli szabadság fél évére szabadság jár. 

A fizetési nélküli szabadságnál két határidőre kell figyelemmel lenni, amelyek az alábbiak:
  • A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét minimum 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni. 
  • A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban szűnik meg azzal, hogy a megszűnés legkorábbi időpontja a szabadság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat közlésétől számított 30. nap.
Ha a fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló munkakörét más munkavállaló látja el, akivel a munkáltató erre az időtartamra határozott időre szóló munkaszerződést kötött, akkor a munkaszerződés lejártát semmiképpen sem javasolt pontos időponttal meghatározni, hiszen a fizetés nélküli szabadságról a munkavállaló a gyermek harmadik életéve előtt is visszatérhet a munkába. 

Példa: Ha a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló például 2018. november 28-áig vette igénybe, akkor a határozott idő végét a munkaszerződésben javasolt úgy meghatározni, hogy az adott munkaviszony „legfeljebb 2018. november 28-áig” kerül megkötésre.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet. Az alkalmi munkavállalás olyan különleges munkaviszony, amely alapján a munkavállaló, azaz az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított. Az alábbi bejegyzésben az alkalmi munkavállalók foglalkoztatására és az ehhez kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó fontosabb szabályokat összegzem.

Munkavállalók és alkalmi munkavállalók egyidejű foglalkoztatása

Két szabályra kell figyelemmel lenni a munkavállalók és alkalmi munkavállalók egyidejű foglalkoztatásakor. Az egyik szabály az egy naptári napon belül foglalkoztatható munkavállalók és alkalmi munkavállalók létszámára vonatkozik. Az alkalmi munkára irányuló foglalkoztatás esetén az alkalmi munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatottak létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg az alábbi mértéket:  
  • nincs munkavállaló, akkor az 1 főt,
  • 1-től 5 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 2 főt,
  • 6-tól 20 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 4 főt,
  • 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át.
Azaz 200 fő munkavállaló esetén a foglalkoztatott alkalmi munkavállalók száma nem haladhatja egy naptári napon a 40 főt. 

A másik szabály a munkavállaló alkalmi munkavállalóként való foglalkoztatására vonatkozik. Ez esetben a következőkre kell figyelemmel lenni: 
Érvénytelen az alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. További kikötés, hogy a felek a munkaszerződést alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják. Azaz a már foglalkoztatott munkavállalót nem lehet alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni.

Alkalmi munkavállalás, mint határozott időre létrejött munkaviszony

Az alkalmi munkavállalás határozott időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló között alkalmi munkára létesített, határozott időre szóló munkaviszony 
  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, 
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, 
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra
  • hozható létre. 
A határozott időre szóló alkalmi munkavállalásnál figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy amíg a Munkatörvénykönyv alapján a munkaszerződést írásba kell foglalni és az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat, addig az alkalmi munkavállalásnál ezt a szabályt nem kell alkalmazni. Azaz az alkalmi munkavállalásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni. 

Megjegyzés: A feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek alkalmi munkavállalásra. Ez esetben a következők érvényesülnek: Nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, alkalmi munkavállalás céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. Az egyszerűsített munkaszerződés alkalmazásakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni. 

Bejelentési kötelezettség, minimálbér és annak közterhe

Az alkalmi munkaviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
  • a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)
  • 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül) 
Az alkalmi munkavállalás esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
  • a munkavállaló neve,
  • a munkáltató adószáma,
  • a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalásra irányul, 
  • a munkaviszony napjainak száma.
Alkalmi munkavállalás esetén minimálisan kifizetendő órabérek és munkabér 2017-ben: 
  • minimálbér 85%-a, azaz 623 forint/óra. Egy napra adómentesen fizethető munkabér: 5 870 forint;
  • szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum  87%-a, azaz 806 forint/óra. Egy napra adómentesen fizethető munkabér: 7 410 forint.
Alkalmi munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke:
  • alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1 000 forint, 
  • filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3 000 forint. 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]