hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog


Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy adott ellátásban részesülő személy az ellátásának folyósítása alatt kereső tevékenységet végezhessen. Az alábbiakban részletes tájékoztatást adunk a terhességi- gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az öregségi nyugdíj, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás melletti munkavállalásról és vállalkozási tevékenységről.


1. Keresőtevékenység terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj mellett

Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermek 1 éves kora előtt a gyermekgondozási díj arra az időre, amíg az ellátásra jogosult személy – díjazás ellenében – keresőtevékenységet folytat. Kivételt képez a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt fizetett személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj.

Ha például az édesanya a terhességi-gyermekágyi segély alatt két hétig munkaviszonyban kereső tevékenységet folytat, akkor a folyósító szerv ezen időszakra szünetelteti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását. 

Keresőtevékenység a gyermek 1 éves kora után, gyermekgondozási díj mellett

A gyermekgondozási díjra jogosult szülő 2014. január 1-től dolgozhat gyermeke 1 éves kora után az ellátás további folyósítása mellett. A szülő keresőtevékenységét folytathat akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként. 

Munkaviszony

A gyermekgondozási díj folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek 1 éves kora után munkaviszonyban dolgozik. A munkavégzésre nincs időkorlát megszabva, így akár napi nyolc órában is dolgozhat az ellátásban részesülő szülő. 

Fontos megemlíteni, hogy a munka törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, azaz ez esetben, ha a szülő kéri, akkor például napi négy órában dolgozhat.

Vállalkozás

Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat, azaz ez esetben nem kell a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni.  (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint).

Példa: Ha a vállalkozásból havi 80 000 forint jövedelmet vesz fel a gyermekgondozási díjban is részesülő személy, akkor a havi 80 000 forint után fizeti meg 10 % nyugdíjjárulékot, a 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a 27 % szociális hozzájárulási adót.


2. Keresőtevékenység a gyermekgondozási segély folyósítása mellett

Munkaviszony

2013-ban a gyermekgondozási segély alatti munkavégzés időkorlátozás mellett történhetett – kivéve az otthoni munkavégzést és a fogyatékos gyermekre tekintettel járó gyermekgondozási segély melletti munkavállalást –, addig 2014. január 1-től a szülő a gyermek 1 éves korát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat. Azaz a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkavégzésnek sem jövedelem, sem időkorlátja nincs.

Vállalkozás

Ha gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor köteles a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a minimális alapok után megfizetni. Azaz ez esetben – eltérően a gyermekgondozási díj melletti vállalkozástól – meg kell fizetni a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után. (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint). 

Megjegyzés: Megmaradt azonban az a szabály, hogy ha a nagyszülő kapja a gyermekgondozási segélyt, és emellett keresőtevékenységet szeretne folytatni, akkor azt csak korlátozás mellett teheti. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő csak a gyermek 3 éves kora után dolgozhat, maximum heti 30 órában, kivéve, ha a munkavégzés az otthonában történik.


3. Keresőtevékenység a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett

Gyermeknevelési támogatás a „nagycsaládosoknak” járó ellátás, azaz ezen ellátásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve az otthonában időkorlátozás nélkül dolgozhat. Azaz ez esetben a keresőtevékenységnek nem jövedelemkorlát, hanem időkorlát szab határt.

Ha gyermeknevelési támogatásban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor – hasonlóan a gyermekgondozási díj melletti vállalkozáshoz – csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat. 

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás esetében szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a foglalkoztató, ha gyermekgondozási díj folyósítása alatt vagy azt követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően az ellátásban részesülő (részesült) személyt munkaviszonyban foglalkoztatja. 
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében, míg 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében. Minimum három gyermek után családi pótlékban részesülő munkavállaló esetében a foglalkoztató a foglalkoztatás első három évében 100.000 forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5 százalékos kedvezményt kap.
A munka törvénykönyv fent ismertetett szabályára tekintettel sor kerülhet részmunkaidős foglalkoztatásra is. Ez esetben a kedvezményt arányosan csökkenteni kell, azaz ha a teljes munkaidő napi nyolc óra lenne, azonban napi négy órában dolgozik a munkavállaló, akkor a fenti kedvezmény fele érvényesíthető.


4. Keresőtevékenység öregségi nyugellátás folyósítása mellett

Munkaviszony

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező hölgyeket, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be. 

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) alapján saját jogú nyugdíjas az a személy, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot kap, illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Saját jogú nyugdíjas a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy is.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs. Azaz, ha valaki 85 évesen is alkalmas arra, hogy egy adott munkát elvégezzen, akkor munkaviszonyban, akár napi 8 órában is dolgozhat, mindenféle jövedelemkorlát nélkül. 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a nyugdíjasnak munkabére alapján meg kell fizetnie a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, és csak ekkor, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni. Továbbá a saját jogú nyugdíjas egyáltalán nem fizet 1,5 % munkaerő-piaci járulékot.

Azaz bruttó 200.000 forint munkabér esetében 20.000 forint nyugdíjjárulékot és 8.000 forint természetbeni járulékot kell fizetni. 6.000 forint pénzbeli járulékot pedig csak akkor kell megfizetni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.

40 éves szolgálati idővel rendelkező nők munkavégzése esetén az a szabály érvényesül, hogy amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének tizennyolcszorosát, 2014-ben ez az összeghatár 1.827.000 forint), a keresete mellett a nyugellátást korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Azaz ez esetben a keresőtevékenység jövedelemkorláthoz kötött.

A munkaviszony esetében fontos figyelembe venni, hogy 55 év feletti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 100.000 forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén 100.000 forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatót. Fontos, hogy abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Vállalkozás

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.  A nyugdíjjárulékot 
  • a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, 
  • az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka 
után fizeti meg. 

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózást választja, akkor kisadózóként havi 25.000 forint tételes adót fizet.

Megjegyzés: Mire is szolgál a nyugdíjas 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetése? 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérheti a nyugdíjbiztosítótól, hogy nyugdíját (nyugellátását) foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növeljék meg. 

Közszférában foglalkoztatott öregségi nyugdíjas

Közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban álló nyugdíjas vonatkozásában a dupla ellátás tilalma érvényesül. 

Azaz ezen foglalkoztatási jogviszonyban álló öregségi nyugdíjasok, a foglalkoztatás időtartama alatt, öregségi nyugdíjban nem részesülhetnek.


5. Keresőtevékenység rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás folyósítása mellett

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását abban az esetben és arra az időtartamra kell szüneteltetni, amikor az ellátott 
  • keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és
  • heti munkaideje a 20 órát meghaladja.
Azaz ez esetben a keresőtevékenységnek nem jövedelemkorlát, hanem időkorlát szab határt.

Ezzel szemben a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül. A hatályos szabály alapján a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. 

Példa: Ha a rokkantsági ellátásban részesülő jövedelme – garantált bérrel számolva – 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a havi 177.000 forintot, azaz 3 hónapra számolva 531.000 forintot, akkor a rokkantsági ellátást nem szüneteltetni kell, hanem meg kell szüntetni.

Az összes ellátás melletti keresőtevékenységet figyelembe véve talán ez utóbbi korlát a legszigorúbb, hiszen ezen korlát túllépése esetén az ellátás megszüntetésre kerül. Mindezek alapján a rokkantsági ellátásban részesülők foglalkoztatása esetén a jövedelemkorlátra fokozottan figyelni kell.

Végezetül a megváltozott munkaképességű személyek keresőtevékenységével kapcsolatban két tényezőt még meg kell említeni. Az egyik, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját segíti elő a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség. A másik, hogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók után szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]