hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



Az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy másképp fogalmazva egyszerűsített módon létesített munkaviszony kétféle lehet: idénymunka (mezőgazdasági vagy turisztikai) vagy alkalmi munka. 

A mezőgazdasági idénymunka lehet növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati munka, szólhat a mezőgazdasági termékek anyagmozgatásáról, csomagolásáról (de továbbfeldolgozásáról nem). A turisztikai idénymunka pedig kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltató tevékenységet végző cégeknél képzelhető el, például idegenvezetés, lovas, szálláshelyi, tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység lehet, vagy utazásszervezői, illetve közvetítő munka. Mindkét idénymunkánál szabály, hogy a munkavégzés nem lehet több (azonos felek között), mint naptári évente 120 nap. Fontos még, hogy az idénymunka olyan tevékenység kell hogy legyen, amely a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.  

Egyszerűsített módon foglalkoztatható még a NAV tájékoztatója szerint a filmipari statiszta is (FEOR 3711) feltéve, hogy a tevékenysége a filmalkotás elkészítésében kisegítő, pótolható jellegű. 

Az alkalmi munka olyan munkaviszony, melyet a munkáltató és a munkavállaló között összesen
  • legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és 
  • egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napra, valamint 
  • egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napra 
  • létesítettek, határozott időre.
Fontos még, hogy az alkalmi munkában foglalkoztatottak száma egy-egy naptári napra vetítve korlátos egy-egy munkáltatónál. Ahol
  • nincs főállású munkavállaló, ott legfeljebb 1,
  • van 1-5 főállású munkavállaló, ott maximum 2,
  • van 6-20 főállású munkavállaló, ott legfeljebb 4,
  • 20-nál több főállású munkavállaló van, ott a foglalkoztatottak 20 százaléka lehet alkalmi munkás. 
A meghatározott napi létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, viszont a tárgyévben fel nem használt létszámkeretet nem viheti át a következő naptári évre. A napi létszámkorlátot nem vonatkozik az alkalmi munkás filmipari statisztákra és a szociális szövetkezeteknél egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozókra sem. 

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára is létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezek a munkaviszonyok összesen legfeljebb 120 napot tehetnek ki naptári évente.   

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató NAV-os bejelentésével jön létre. A bejelentés történhet elektronikusan (a 22T1042E jelű adatlapon), telefonon (a 185-ös számon), vagy mobilapplikáción is. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás adatait a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. 

A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – ha változik a foglalkoztatás jellege vagy a munkavégzés meghiúsul – az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, akkor a bejelentés napján reggel 9 óráig van lehetőség. Ezt követően a munkáltató köteles a közterhet megfizetni.

Ha a munkáltató nem elektronikus bevallásra kötelezett, megállapodhat a munkavállalóval úgy is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt a NAV honlapján található formaszerződés megkötésével létesítik, azonban a jogviszonyt a munkáltatónak ekkor is be kell jelentenie a NAV felé. A munkaszerződést ebben az esetben a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, de a munkavégzés napjának végéig elég kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta napi nettó jövedelme pedig nem haladhatja meg a 18 000 forintot.

A közszférában nem lehet egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazni, harmadik országbeli személyt pedig csak mezőgazdasági idénymunkára lehet felfogadni. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás után a munkáltatónak a következő közterheket kell fizetnie minden naptári napra, munkavállalónként: 
  • mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka – 500 forint, 
  • alkalmi munka – 1 000 forint, 
  • filmipari statiszta alkalmi munkája – 4 000 forint.
Ezekkel az összegekkel kiválthatóak a foglalkoztatás munkáltatói és munkavállalói közterhei is. 

Közterhet csak két speciális esetben nem kell fizetni, akkor, ha a munkavállaó másik államban, vagy tagállamban biztosított, illetve másik államban fennálló biztosítási tanúsítási igazolása van. A foglalkoztatást azonban ezen munkavállalók esetén is be kell jelenteni a NAV felé. 

A munkáltatónak havonta, kizárólag elektronikusan, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásról a 2208 jelű nyomtatványon. 

Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó személy, aki után megfizették a napi fix közterheket, a Tbj. szerint nem számít biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételeiről az úgynevezett mentesített összegig nem kell személyijövedelemadó-bevallást benyújtania. (Ezt úgy kell kiszámolni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak számát meg kell szorozni a minimálbér illetve a bérminimum (ha a munkavállaló alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kapta) napibérként meghatározott összegével, és ennek legfeljebb 130 százaléka lehet a mentesített összeg.)

A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételről nem kell szja-bevallást benyújtani. 


Hiába tűnik egyszerűnek az egyszerűsített foglalkoztatás, speciális esetek mindig előfordulnak, ezért május 24-én lehetőséget biztosítunk egy ingyenes online konzultáció keretében arra, hogy mindenki feltehesse saját kérdéseit szakértőnknek, Tóth Juditnak. Részletek és regisztráció: bit.ly/ingy-konz-alkalmi-munka



Hozzászólás 0 hozzászólás



A hazai vállalkozások mindössze egyharmada foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat, és az összes foglalkoztatott mindössze 1 százaléka kerül ki ebből a csoportból – derült ki egy, a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által publikált hiánypótló kutatásból. Az elemzésből az is világossá vált, hogy azon cégek 40 százaléka is élne a jövőben rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével, akik eddig egyetlen megváltozott munkaképességű munkavállalót sem alkalmaztak. Ezzel pedig közterhet is megtakaríthatnak. 

Rehabilitációs hozzájárulás

Ha megváltozott munkaképességű munkatársakat foglalkoztatnak a vállalkozások, azzal nem csak a felelős és kiszámíthatóbb működés mellett teszik le a voksukat, hanem közteherkedvezményben is részesülnek, hiszen mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. A szabály az, hogy a vállalkozásoknak/munkaadóknak akkor kell fizetniük rehabilitációs hozzájárulást,
  • ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, 
  • de a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatásához kiadott útmutatója szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A létszámba nem számítanak bele többek között a közfoglalkoztatottak, az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők. A megváltozott munkaképességű személyek számához viszont hozzá kell számítani azokat is – legutoljára a 23. életévük betöltésének naptári évében – akik a köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint – fogyatékossággal élő hallgatónak minősülnek. A megváltozott munkaképességű személyek létszámába beleszámít még az a személy is, aki a munkaszerződése szerint rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése alapján napi munkaideje eléri a 4 órát. A beszámítható mentori létszám attól függ, hány fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat az adott munkáltató – például 20 megváltozott munkaképességű dolgozóhoz egy mentort lehet figyelembe venni, 21-100 megváltozott munkaképességű alkalmazása mellett pedig legfeljebb négyet. 

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján érvényes teljes munkaidős minimálbér kilencszerese személyenként, évente. 2022-ben a havi minimálbér bruttó 200 ezer forint, ennek kilencszerese tehát 1,8 millió forint. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege egyenlő a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám szorozva 1,8 millió forinttal. Vagyis ha egy 25 főt foglalkoztató cégnél nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, akkor náluk 1,8 millió forint lesz az éves rehabilitációs hozzájárulás, de például ha egy 100 főt foglalkoztató vállalkozásnál nincs megváltozott munkaképességű dolgozó, akkor már 9 millió forint az éves közteher, nagyobb cégeknél pedig arányosan több tízmillió forint is lehet. 

Kamarai segítség budapesti cégeknek

A budapesti cégeknek adhat gyakorlati segítséget a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) most induló tanácsadási szolgáltatása, mely széleskörű támogatást nyújt majd annak érdekében, hogy eligazodhassanak a cégek a jogi és adminisztratív követelményekben. A hiánypótló kezdeményezés célja a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzetének javítása és a szemléletformálás mellett a vállalkozásokat jelenleg fokozottan sújtó munkaerőhiány hatékony enyhítése az eddig kiaknázatlan munkaerő bevonásával. A programban való részvételhez szükséges alapszintű átvilágítás és tanácsadás (melyből kiderül, hogy a foglalkoztatási forma mely vállalkozások számára kifizetődő már rövid távon) a budapesti vállalkozások számára most ingyenesen vehető igénybe. A már konkrét, cégekre szabott bevezetést célzó tanácsadásból pedig a BKIK önkéntes tagjai további kedvezményeket kapnak.

A BKIK a megváltozott munkaképességű dolgozók foglakoztatását elősegítő tanácsadási szolgáltatáson belül a következő témákra fókuszál:  
  • Megváltozott munkaképesség kritériumai és igazolásának módja.
  • Megváltozott munkaképességű munkavállalók által betölthető munkakörök. 
  • Munkavállalói és munkáltatói kedvezmények, rehabilitációs hozzájárulás.
  • Megváltozott munkaképességű munkatársakat közvetítő akkreditált szervezetek, védett foglalkoztatók. 
  • Munkáltató kötelezettségei a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában.
  • Megfelelő munkakörnyezet és munkakör kiépítése.
  • A foglalkozási rehabilitációs törekvéseket segítő hivatalos szervek, és közhiteles nyilvántartások.
  • Munkahelyek szociális érzékenyítése.
  • Külsős rehabilitációs szakértők közvetítése rehabilitációs mentori és tanácsadói feladatokra. 
  • Egyéni tanácsadás.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]
Blog archivum