hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi-ápolási szolgáltatás, betegszállítás, tb támogatottan nyújtható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik. 

Azok, akik minimum egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy bejelentett magyar szálláshellyel) rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyuk nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, kötelesek fizetnie a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. 
Mindezek alapján tekintsük át öt példán keresztül – természetesen minden esetre nem kitérve -, hogy mikor nem kell illetve mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel számolnia az aktív korú természetes személynek!

Külföldi keresőtevékenység

Példa: Ha egy magyar állampolgár – akinek Magyarországon van a lakcíme –, Törökországban lesz biztosított, köteles Magyarországon fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a török munkavállalás ideje alatt?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban valamint Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. 

Tekintettel arra, hogy 2018. április 1-jétől hatályba lépett a 2015. évi XXX. törvényben foglalt Magyarország és a Török Köztársaság között létrejött szociális biztonsági egyezmény, így a fenti szabályt a kérdésben szereplő esetben is alkalmazni kell. Azaz, ha a magyar állampolgár biztosított lesz Törökországban,  akkor ezt köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervének. A nyomtatvány, amelyen be kell jelenteni a külföldi munkavállalást a következő: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.” 

A bejelentés azt eredményezi, hogy arra az időre, amíg a bejelentést tett személy Törökországban dolgozik, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. A TAJ szám ideiglenesen érvénytelenítése azt eredményezi, hogy a TAJ számával nem tud Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de ennek eredményeként nem is köteles megfizetni – még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmaradt – a havi 7 320 (napi 244) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Megjegyzés: Ha a külföldi biztosítási jogviszony megszűnik, akkor azt is be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez.

Biztosítási jogviszony megszűnése

Példa: Mikortól kell fizetni annak az aktív korú személynek az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akinek megszűnt a három évig tartó munkaviszonya, és nem tud elhelyezkedni, és a munkanélküli időszakban semmilyen ellátást nem kap?

A fenti esetben a munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha a munkavállaló három éven át munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya például 2018. április 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik biztosítási jogviszonyban, továbbá nem tartozik az 1997. évi  LXXX. törvény 16. §-ában foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor április 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 7 320 (napi 244) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Fizetés nélküli szabadság

Példa: Építkezésbe szeretnénk kezdeni, és erre az időszakra a munkáltatómtól fizetés nélküli szabadságot veszek igénybe. Kérem a tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ilyenkor van-e tb fizetési kötelezettségem és az mikortól, és hogyan kell azt intézni?

Ha építkezés kapcsán fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a munkavállaló, akkor ebben az időszakban a munkavállalónak szünetel a biztosítási jogviszonya. Ez esetben – szemben a jogviszony megszűnésével - a szünetelés első napjától fennáll a havi 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, ha a munkavállaló minimum egy éve magyar bejelentett lakcímmel rendelkezik, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonya nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettségnél ki kell tölteni a T1011-es nyomtatványt, amelyet a lakóhely szerinti adóhivatalhoz kell benyújtani. Az adóhivatali ügyintézéshez a fenti nyomtatványon túl szükséges 
  • személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
  • lakcímkártya, 
  • adóazonosító jel, 
  • TAJ szám.
Ha más személy intézi a járulékfizetést az adóhivatalnál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás is szükséges.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti, az adóhatóság jóváhagyása alapján.

Gazdasági társaság tagja 

Példa: Ha egy Kft. magyar állampolgárságú tagja sehol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és a Kft.-ben sem végez semmilyen tevékenységet, azaz csak tag, akkor kötelező-e neki megfizetni a minimális járulékokat és van-e bármilyen fizetési kötelezettsége?

Ha a Kft-ben a tag csak tag, azaz a társaságban nem lát el ügyvezetést, nem működik közre személyesen, a társasággal semmilyen biztosítási jogviszonyban nem áll, akkor ez esetben a tagnak nem keletkezik a Kft tagsága kapcsán tb fizetés kötelezettsége. 

Ha azonban a tag minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor fizetnie kell a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Alkalmi munkavállaló

Példa: Ha egy magyar állampolgár alkalmi munkavállalóként dolgozik, akkor köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

A 2010. évi LXXV. törvény is rögzíti, hogy az alkalmi munkavállaló nem biztosított. A foglalkoztató által megfizetett közteher alapján az alkalmi munkavállaló kaphat ugyan nyugellátást, valamint álláskeresési ellátást, és baleseti egészségügyi szolgáltatást kaphat, ha alkalmi munkavállalás közben baleset éri, azonban egészségügyi szolgáltatásra az alkalmi munkavállalás kapcsán nem jogosult. Erre tekintettel, ha az alkalmi munkavállaló más biztosítási jogviszonyban nem áll, akkor köteles  egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha
  • legalább egy éve Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és
  • az 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaerő-kölcsönzés: milyen feltételekkel?

2018. Május 9. 14:05 - siteadmin



A munkavállalók helyzetét igyekezett segíteni a kormány, amikor tavaly év végén, 2017. december 1-jei hatállyal módosította a munkaerő-kölcsönzés szabályait. A 345/2017. számú kormányrendeletben szereplő módosítások leginkább a csaló közvetítők kiszűrését célozzák, például azzal, hogy ötről tízmillió forintra nőtt a kölcsönzők által kötelezően biztosítandó vagyoni biztosíték, illetve a kölcsönzés feltételéül szabott engedély megadásához kötelezővé tették a köztartozás-mentességet is. Ezt bárki ellenőrizheti a NAV adatbázisában, mivel az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartása már tartalmazza a kölcsönbeadó adószámát is. (A nyilvántartás a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat internetes oldalán érhető el.)

A munkaerő-kölcsönzés alapelveit és a kölcsönzött munkavállalók jogait azonban nem érintette a mostani módosítás. 

Vagyis – ahogy a 118/2001. kormányrendelet meghatározta – a munkaerő-kölcsönzés lényege továbbra is az, hogy a munkavállaló a kölcsönbeadó vállalkozással áll szerződéses viszonyban, a kölcsönbeadó pedig ellenérték fejében ideiglenesen átengedi őt egy kölcsönvevő cég számára, amelynél ténylegesen történik a foglalkoztatása. (A jogszabályok természetesen kizárják, hogy a két cég tulajdonosi köre között átfedés legyen.)

Ezt az átengedést hívják a jogszabályokban kikölcsönzésnek, és ennél valójában kettős jogviszonyról van szó, mivel a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó szolgáltató és a kölcsönvevő munkaadó közösen gyakorolják. Természetesen annak is megvannak a szabályai, hogy mi az egyik és mi a másik cég feladata.

A munkavállaló foglalkoztatása szempontjából fontos dolgokat (munkaköri leírás, munkaidő, bérfizetés, juttatások, szabadság, alkalmassági feltételek, stb.) a kölcsönvevőnek kell közölnie a kölcsönbeadóval, a dolgozót pedig ez utóbbi tájékoztatja. A munkával kapcsolatos költségeket – alkalmassági vizsga vagy a munkába járással kapcsolatos kiadások – is alapesetben a kölcsönző cégnek kell állnia. A kölcsönbeadó intézi a munkavállalással kapcsolatos adminisztrációt is, például ő jelenti be a hatóságoknál. Ehhez pedig a kölcsönvevő köteles adatokat szolgáltatni a számára.

Fontos, hogy a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a hivatalosan is cégnél alkalmazott dolgozókat. 

Ez nem csak azt jelenti, hogy az alkalmasságának, egészségi állapotának megfelelő munkát kell neki biztosítani, de azt is, hogy minden olyan juttatás megilleti, ami a cég közvetlen alkalmazásában álló dolgozókat. Ilyen például a megfelelő pihenőidő és fizetett szabadság biztosítása a Munkatörvénykönyv szerint, már az alkalmazás első napjától. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációt a kölcsönvevő cégnek kell elvégeznie.

A jogokat egy uniós irányelv határozza meg, amely minden ágazatra kiterjed, és arról is rendelkezik, hogy ha a bért kollektív szerződés szabályozza, akkor az vonatkozik a kölcsönzött munkavállalókra is. A bért – ahogy utána az adókat és járulékokat is – a munkaerő-kölcsönző cégek fizetik.

A Munkatörvénykönyv szerint a kikölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet. 

Ebbe a hosszabbított, illetve a hat hónapon belül újra megkötött szerződést is beleértik, vagyis  nem lehet azzal trükközni, hogy újabb és újabb szerződésekkel tolják ki az ötéves határidőt. Ennek a magyarázata az, hogy bizonytalanabb a munkavállaló helyzete – a jogszabályok határozott idejű munkaszerződést is legfeljebb öt évre engedélyeznek.

Ugyancsak tilos arra köteleznie a kölcsönzőnek a dolgozót, hogy egy másik helyen is végezzen munkát. És van még egy korlátozás: sztrájkolók pótlására sem ugrasztható a kölcsönzött munkavállaló.

A munkaerő-kölcsönzésnek vannak speciális formái is. 

Az egyik ilyen az outsourcing, vagyis kiszervezés, ebben az esetben egy adott cég nem csupán munkatársakat „kölcsönöz”, hanem teljes munkafeladatokat végeztet el a társaságon kívül álló vállalkozással. A Try and Hire, vagyis próbáld ki és vedd fel konstrukció pedig arra utal, hogy a munkaerő-kölcsönzés lehet egyfajta sajátos próbaidő is, amely arra jó, hogy ha egy kölcsönzött munkavállaló beválik, később a cég alkalmazásába veszi át. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Kijött az új SZÉP-kártya kormányrendelet

2018. Május 4. 12:41 - siteadmin



Pár hónapja hallani lehetett már róla, hogy megváltozna többek között a két évnél régebbi fel nem használt SZÉP-kártyás feltöltésekkel kapcsolatos szabály.

Jelenleg még az a rend, hogy a kártyakibocsátó a dolgozók által fel nem használt két évnél régebbi egyenlegeket ömlesztve visszaküldi a munkáltató részére. Vagyis ezek a feltöltések elvesznek a SZÉP-kártyás munkavállalók számára. A munkáltatók pedig hiába fizették ki ezen juttatások után két évvel korábban az adót, ha ismét SZÉP-kártyát töltenének fel a kibocsátóktól visszakapott összegből, újfent adózniuk kell ez után. 

Ez a gyakorlat is meg fog változni az április 20-án megjelent, és rá 30 napra hatályba lépő kormányrendelet alapján. Valamint változás lesz még az is, hogy a szolgáltatók hat hónapos átállás mellett december 1-től pénzforgalmi számlán kezelik majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként. 

A jelenleg kártyakibocsátóknak is át kell vedleniük pénzforgalmi szolgáltatóvá, ami bizonyára nem lesz nehéz nekik, hiszen három bankról van szó. A jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük. Ezzel párhuzamosan pedig tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére. 

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. És rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira. A kártyákkal ugyanúgy lehet majd költeni, mint eddig, és úgy tűnik, a főbb szabályok is megmaradnak. 

Akivel nem realizálódik az új szerződés, annak juttatása pedig maximum két évig még marad az elektronikus utalványon, és onnan felhasználható lesz. 

A lejáró egyenlegek újfajta kezelése a már az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókhoz kötődik. Lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezentúl nem fogja visszautalni a munkáltatónak a lejáró egyenlegeket, hanem az összegek maradnak az alszámlákon. Viszont a munkavállalóval szemben jogosult lesz a szolgáltató a Széchenyi Pihenőkártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani. 

A felszámított havidíj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet. Tehát ha valakinek lesz még 100 ezer forint két évvel korábbi feltöltése, akkor attól maximum 3000 forint havidíjat fog vonni a szolgáltató. Ami, ha úgy vesszük, bünti. Más szemszögből nézve viszont legalább nem vész el a teljes feltöltés. 

Abban nincs változás, hogy a Széchenyi Pihenőkártyás fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havi díj megállapítása során is így kell eljárni. 

Ami még fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos figyelmét legkésőbb március 31-ig fel kell hogy hívja a lejáró egyenlegre, illetve arra, hogy ha azt nem költi el, akkor milyen mértékű díjat számít fel neki. 

Ha figyelembe vesszük a rendeletben jelzett határidőket, akkor azok alapján az új szabályt a 2019-ben lejáró, 2017-ben feltöltött lejáró egyenlegekre kell majd először alkalmazni, kizárólag a már a „korlátozott rendeltetésű fizetési számlákon” lévő összegeknél. 

Vagyis az idén május 31-én lejáró, 2016-ban utalt juttatások még vissza fognak kerülni a munkáltatókhoz. Hacsak el nem költik időben a dolgozók. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Várandós munkavállalók foglalkoztatásáról

2018. Április 26. 11:07 - siteadmin



A Munkatörvénykönyv külön szabályokat fogalmaz meg a kismamák munkavégzésére, továbbá a Munkatörvénykönyv 2018. évi módosítása érinti a kismamák foglalkoztatását. Mindezekre tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva bemutatom a várandós munkavállalók alkalmazására vonatkozó szabályokat.

Várandósok munkavégzése

Az idei Munkatörvénykönyv módosítás rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Azaz, amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor lép életbe a már korábban is alkalmazott szabály, mely szerint egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a várandós munkavállalónak – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján –, ha az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Más a helyzet akkor, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Ez esetben a kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni és a felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

Továbbá a kismama alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az alábbiakra is:

A várandós munkavállalónak sem éjszakai munka-, sem rendkívüli munkaidő (túlmunka) vagy készenlét nem rendelhető el. 

A kismama alkalmazásakor nem lehet sem a munkaidőt, sem a pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, továbbá a várandós munkavállaló nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. Meg kell jegyezni, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a más helységben végzendő munkavégzésre azonban sor kerülhet, ha ehhez a kismama hozzájárul.

A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság alatt. Ez esetben azonban mindkét fél kapcsán ki kell emelni azt a szabályt, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a Munkatörvénykönyvben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Erre tekintettel, a munkavállaló legkésőbb a munkáltató felmondásakor köteles közölni a munkáltatóval, hogy állapotos.

Munkavégzés alóli mentesítés

A kismama állapota kapcsán lehet keresőképtelen, illetve a szülést megelőzően szülési szabadságra jogosult. 

A kismamát az orvos a várandóssága kapcsán többek között veszélyeztetett terhesként (azaz 9-es kóddal) vagy terhesség-szülés miatti keresőképtelenség (6-os kód) kapcsán keresőképtelennek minősítheti. A keresőképtelenség időtartama munkában töltött időnek minősül, amelyre szabadság jár. 

A várandós munkavállaló szülésére tekintettel szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság időtartama maximum 24 hét. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság időtartama is munkában töltött időnek minősül, amelyre szintén szabadság jár. 

Koraszülött gyermekek esetén alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Ha a munkáltatónál kifizetőhely működik, akkor mindenképpen javasolt a kismama tájékoztatása arról, hogy szüléskor – a csecsemőgondozási díjon vagy ennek hiányában a gyermekgondozást segítő ellátáson túl – milyen ellátásokra jogosult. 

A kismama gyermek megszületésekor jogosult anyasági támogatásra és babakötvényre. Amíg a babakötvény egyszeri 42 500 forintos összege egy letéti számlára – amely automatikusan megnyitásra kerül a gyermek születését követően – minden kérelem nélkül átutalásra kerül, addig az anyasági támogatást kérelmezni kell. 

Az anyasági támogatás előfeltétele, hogy az anya 
  • a terhessége alatt legalább négy alkalommal vegyen részt terhesgondozáson;
  • koraszülés esetén legalább egyszer vegyen részt a terhesgondozáson;
  • kivéve, ha a kismama igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott.
 Az anyasági támogatás mértéke 64 125 forint, ikergyermekek esetén 85 500 forint. Az anyasági támogatást a „Kérelem az anyasági támogatás megállapítására” nyomtatványon kell kérni a kormányhivatal lakóhely szerinti illetékes családtámogatási ügyekben eljáró szervénél. A nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár oldalán. 

Fontos, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet legkésőbb a szülést követő 6 hónapon belül be kell nyújtani. 

Megjegyzés: Javasolt az anyasági támogatás igénylésekor a családi pótlékot is megigényelni „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon, amely szintén Magyar Államkincstár oldalán érhető el.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



Évről évre rengeteg elköltetlen pénz marad a két évvel korábbi SZÉP-kártyás feltöltésekből. A fel nem használt pénzek ugyan automatikusan visszakerülnek a befizető munkáltatók bankszámláira, de nyilván nem azért adták a juttatást a dolgozónak, nem azért adóztak le utána, hogy aztán elvesszen a foglalkoztatottak, kártyabirtokosok számára az összeg. 

S bár a kártyakibocsátók mindig többször is figyelmeztetnek, a munkáltatónak is érdeke, hogy ugyanezt megtegye: figyelmeztesse a dolgozókat, hogy használják fel a lejáró feltöltéseket. Hiszen egy elégedett dolgozó mégiscsak jobb, mint egy bosszús. 

Nem is beszélve arról, hogy rengeteg pénzről van szó. 2016-ban például a két évvel korábbihoz képest idén 45 százalékkal magasabb összeg maradt kihasználatlanul a SZÉP-kártyákon, 2017-ben pedig kétszázezren buktak 1,3 milliárd forintot. 

Most megint nyakunkon a május 31., a végső határidő, amíg még fel lehet használni a megmaradt egyenlegeket. Az MTI április 20-i összesítése szerint a három kártyakibocsátónál több mint 4,3 milliárd forintnyi elköltetlen pénz volt még. 
  • Az OTP által kibocsátott SZÉP-kártyákra 2016-ban feltöltött összegből 243 ezer dolgozónak több mint 3,3 milliárd forintot kell még elköltenie május 31-ig. 
  • A K&H Banknál mintegy 460 millió forint lejáró összeg van a SZÉP-kártyákon.
  • Az MKB SZÉP-kártyákon április közepén 42 700 munkavállalónak van lejáró egyenlege, összesen 587 millió forint összegben.
Annyit tudni még, hogy az összegek nagyobbik része a szállás zseben található, ezt követi a vendéglátás és a szabadidő zseb. A kártyákon maradt összeg az elmúlt években átlagosan 5-6 ezer forint volt fejenként, de ennél nagyobb összegek is bent ragadhattak. 

A felhasználásnak pedig kedvezhetnek a közelgő április végi és május 1-jei négynapos, illetve a május 21-i háromnapos hosszú hétvégék.

A munkáltatónak visszautalt összeget egyébként bevételként kell könyvelni. Sok cég ezt egyszerűen zsebre teszi, mert az nehézkes, hogy annak osszák vissza a pénzt, aki nem használta fel. Adatvédelmi okból ugyanis erről a kártyakibocsátó bank nem küldhet listát. Ha mégis visszatöltenék a maradékot a kártyákra, akkor juttatásként újra le kell adózni utána.

A SZÉP-kártya a cégek által kínált egyik legáltalánosabb cafeteriaelem, amit a tapasztalatok szerint a munkavállalók sokszor akkor is választanak, ha nem tudják kihasználni. Ez is közrejátszhat abban, hogy sokaknál ragadnak bent összegek. 

Azt még nem tudni, hogy lesz-e valami a Nemzetgazdasági Minisztérium márciusi rendelettervezetéből, amely szerint legfeljebb 3 százalékos havidíjat számíthatna fel a jövőben a fel nem használt Széchenyi Pihenőkártya-keret után a kibocsátó. Az új szabállyal a minisztérium vélhetően motiválni akarná azokat, akik pénzt kapnak a SZÉP-kártyájukra hogy költsék el az így kapott juttatást. 

Változás lehet még a kibocsátók törvényi besorolásánál is. Eddig olyan intézmény léphetett erre a piacra, amely (egyéb feltételek mellett) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti szolgáltatónak minősült. A tervezet szerint a jövőben pénzforgalmi szolgáltatók megnevezés szerepelne a jogszabályban, így a felügyelet az MNB-hez kerülne.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51]
Blog archivum