hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




2019-ben egy új díjazás került bevezetésre a gyermekek otthongondozása kapcsán, amely a gyermekek otthongondozási díja megnevezést kapta. Az alábbiakban erről az új szociális ellátásról adunk részletes tájékoztatást.

Az ápolási díj egy olyan szociális juttatás, amely annak a nagykorú személynek adható, aki otthon ápolja az állandó vagy tartósan gondozásra szoruló beteg hozzátartozóját. Az ápolási díj mértéke 2019-ben az alábbiak szerint alakul:
  • az a hozzátartozó jogosult havi bruttó 37 490 forint ápolási díjra, aki állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, és az ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság nem áll fenn;
  • fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén – ha kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételei nem állnak fenn –, emelt összegű ápolási díj állapítható meg, amely kerekítve bruttó havi 56 400 forint;
  • kiemelt ápolási díj, melynek összege kerekítve bruttó havi 67 485 forint.
2019-ben a fenti ápolási díjakon túl bevezetésre került a gyermekek otthongondozási díja, amelynek rövidített elnevezése GYOD. 

Ki jogosult erre az új szociális ellátásra?

Gyermekek otthongondozási díjára az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (továbbiakban: szülő) jogosult, aki 
  • a  súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy
  • a tartós betegségéből eredően – azaz előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul – önellátásra képtelen gyermekéről
gondoskodik.

Megjegyzés: Önellátásra képtelen a  gyermek, ha a szakértő ezt a tényt szakvéleményben megállapítja. Az önellátásra való képtelenség megállapításának szempontrendszerét a 63/2006. III. 27. Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 6 év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására jogosult szakorvos, 6 év feletti gyermek esetén a járási hivatal által kirendelt szakértő igazolja.

A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes kerületi (járási) hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy akár a kormányablaknál is be lehet nyújtani. Az ellátás folyósításáról a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

A gyermekek otthongondozási díja a fenti szülőn kívül megállapítható a gyermekkel közös háztartásban élő másik hozzátartozó számára is, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, azonban a szülő
  • meghalt, 
  • szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, 
  • szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy 
  • a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályoztatva van. 

Milyen mértékű a gyermekek otthongondozási díjának a havi összege?

A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben havonta bruttó 100 000 forint. Abban az esetben, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akikre a fentiekre tekintettel a  gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, akkor számára – e  feltételek fennállásának időtartama alatt – havonta bruttó 150 000 forint ellátást kell folyósítani.

A  gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, így a fenti összegből – kivéve a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – 10 százalék nyugdíjjárulék kerül megfizetésre.

Megjegyzés: A fenti összeg megállapításakor figyelembe veszik az egyéb rendszeres pénzellátásokat is, kivéve például adott feltételek esetén a  szülő részére folyósított saját jogú nyugellátást, korhatár előtti ellátást, továbbá a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást. 

Mikor kell megszüntetni a gyermekek otthongondozási díját?

Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha
  • a  gyermek 2 hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve 
  • a  gyermek köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
  • a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  • az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
  • a  köznevelési, illetve a  felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a  nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak a szülő rendszeres közreműködésével valósítható meg;
  • adott rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a  gyermekek otthongondozási díjának összegét;
  • szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója; vagy
  • keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az  otthon történő munkavégzés kivételével – a  napi 4 órát meghaladja.
A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a fentieken túl meg kell szüntetni akkor is, ha
  • az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek,
  • az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti,
  • az otthon gondozott gyermek meghal,
  • az  ápolást, gondozást végző szülő vagy az  otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  • azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte, vagy
  • az  ápolást, gondozást végző szülő a  gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza azzal, hogy ez esetben a döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül az ellátás ismételten nem állapítható meg.

Keresőtevékenység a gyermekek otthongondozási díjának folyósítása alatt

A gyermekek otthongondozási díja mellett – az ápolási díjhoz hasonlóan – lehet keresőtevékenységet folytatni, de csak időkorlát mellett. A szülő jogosult a keresőtevékenység esetén az otthongondozási díjra,  ha olyan keresőtevékenységet folytat, amelynek munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem, illetve nehezen mérhető. Amennyiben biztosítási jogviszonyban kerül sor a keresőtevékenységre, és a szülő ezen jogviszonyában keresőképtelen lesz, akkor gyermekek otthongondozási díja mellett jogosult lesz táppénzre is.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A szociális hozzájárulási adó változásai érintik a szakképzési hozzájárulást is. Az alábbiakban a szakképzési hozzájárulás alapját és annak kedvezményeit ismertetem.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű
  • gazdasági társaság,
  • szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet,
  • állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
  • ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
  • közjegyzői iroda,
  • egyéni vállalkozó,
  • egyéni cég,
  • a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb szerv, szervezet, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.
Továbbá szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

A szakképzési hozzájárulás alapja a fenti hozzájárulásra kötelezett társaságot, vállalkozót, céget, szövetkezetet, irodát, vagy szervezetet terhelő
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
  • a fenti pontok hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;
  • a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;
  • az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.
Megjegyzés: Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Kedvezmények 

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szakképzési hozzájárulásból – a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan - kedvezmények érvényesíthetők. A kedvezmények két körét kell elkülöníteni. Az egyik az ún. kifuttatható kedvezmények, a másik a 2019-től alkalmazandó kedvezmények. Elsőként tekintsük át  kifuttatható kedvezményeket!

2018. december 31-én érvényesített alábbi kedvezmények, 2018. december 31-én hatályos szabály alapján, az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők. Azaz a még hátralévő - érvényesítésre nyitva álló - időre alkalmazható
  • a 25 év alatti pályakezdők szakképzési hozzájárulási kedvezménye,  
  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmény (beleértve a nagycsaládosokat is), 
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás szakképzési hozzájárulási kedvezménye, valamint 
  • a tartósan álláskeresők után igénybe vehető szakképzési hozzájárulási kedvezmény.
2019. évben érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmények:
  • munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, a foglalkoztatás első két évében, 
  • három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, a foglalkoztatás első három évében,
  • megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezménynél legfeljebb a minimálbér kétszeresének összege,
  • kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb 500 000 forint,
  • védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb a  minimálbér négyszerese.
Munkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulás is, azaz a foglalkoztatás első két évében.

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szocho kedvezmény. A kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy a foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulás is, azaz a foglalkoztatás első három évében.

Megváltozott munkaképességű esetén – a szociális hozzájárulási adókedvezményhez igazodóan -, a megváltozott munkaképesség fennállása alatt legfeljebb a minimálbér kétszeresének összegéig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulási kedvezmény.

Kutatók - doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő - foglalkoztatása után legfeljebb havi bruttó 500 000 forint után érvényesíthető a szakképzési hozzájárulási kedvezmény.

Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó munkabére – de legfeljebb a  minimálbér négyszerese – után fizetendő 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó. Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmény is legfeljebb a  minimálbér négyszerese után vehető igénybe.

Megjegyzés: A szakképzési hozzájárulás alapja és a kedvezményei 2018. évi LXXXII. törvényben kerültek kihirdetésre.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás

Megszűnik az Erzsébet-utalvány

2019. Január 17. 16:32 - siteadmin



Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.

Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.

A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.

Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe,  és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.

Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak

Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.

Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták. Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak.


Hozzászólás 0 hozzászólás


A 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy 2019-ben milyen összegű közterhek kerülnek levonásra teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló béréből, valamint milyen tb közterheket kell megfizetni a minimális alapok kapcsán a vállalkozásoknál, és kitérek a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határának változására is.

Munkaviszony

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2019. január 1-jétől bruttó havi 149 000 forint, míg a garantált bérminimum 2019. január 1-jétől havi bruttó 195 000 forint. Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott, nem nyugdíjas munkavállaló esetén az alábbi összegek kerülnek levonásra:

szja-előleg/járulék/szocho 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint) 2019. év (garantált bérminimum havi bruttó 195 000 forint)
szja-előleg 22 350 forint 29 250 forint
nyugdíjjárulék 14 900 forint 19 500 forint
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 470 forint 5 850 forint
természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 960 forint 7 800 forint
munkaerő-piaci járulék 2 235 forint 2 925 forint
szociális hozzájárulási adó 29 055 forint 38 025 forint

Miként alakul a nettó jövedelem és közteherbefizetés 2018. évhez képest?

2019-ben a minimálbért kereső, nem nyugdíjas munkavállaló havi 3 685 forinttal több szja előleget és járulékot fizet. A minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme havi 7 315 forinttal nő, a munkáltató havi 2 145 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

2019-ben garantált bérminimumot kereső, nem nyugdíjas munkavállaló 4 857,5 forinttal több szja előleget és járulékot fizet havonta. A garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 9 640 forinttal nő, a munkáltató pedig havi 2 827,5 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

Nem nyugdíjas egyéni-, és társas vállalkozók tb közterhei:

Egyéni-, és társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség legalább – az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
  • nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
  • szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
Amennyiben az egyéni-, és a társas vállalkozás a tb közterheket a fenti minimális alapok szerint fizeti, akkor a vállalkozónak illetve a vállalkozásnak havonta a következő összeget kell megfizetni 2019-ben:

Járulék/szocho egyéni-, társas vállalkozás esetén 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint) 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint)
nyugdíjjárulék 14 900 forint 19 500 forint
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 6 705 forint 8 775 forint
természetbeni egészségbiztosítási járulék 8 940 forint 11 700 forint
munkaerő-piaci járulék 3 352,5 forint 4 387,5 forint
szociális hozzájárulási adó 32 686,88 forint 42 778,13 forint

Változás az egészségbiztosítási ellátások felső határában

Táppénz és gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
  • Jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
    • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
    • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
      70 százaléka.
  • táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
  • a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
Ellátások maximuma 2018. év 2019. év Különbség 2018. évhez viszonyítva
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj:
a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén
96 600 forint/hó 104 300 forint/hó + 7 700 forint
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén 126 350 forint/hó 136 500 forint/hó + 10 150 forint
táppénz napi felső határa 9 200 forint/nap 9 933 forint/nap + 733 forint
gyermekgondozási díj havi felső határa 193 200 forint/hó 208 600 forint/hó + 15 400 forint


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás



2018-ban azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy a Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből járulékokat kell levonni, de a járulékok alapján jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, továbbá üzemi balesete vagy foglalkozási betegsége esetén baleseti ellátást kaphat. Idén a fenti szabály jelentősen változik. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom, hogy a 2019. évben milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha a nyugdíjas a Munkatörvénykönyvében foglalt munkaviszonyban dolgozik.

2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül, így a béréből megfizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesül, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.  

Felvetődik az a kérdés, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállaló nem lesz biztosított?

Elsőként nézzük meg a hátrányokat! 

2019-ben járulékfizetés hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, továbbá szintén a járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt,  illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem. 

Továbbá a hátrányok között kell megemlíteni, hogy ha az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Előnyök

Járulékfizetés hiányában növekszik a munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló heti 10 órában dolgozik, és bruttó 150 000 Ft munkabért kap, akkor béréből 22 500 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 15 000 Ft nyugdíjjárulékot és 6 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő munkavállaló azonban 21 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.

2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.

1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a nyugdíjastól levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja. 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét. 

A nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. 

Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező lesz a nyugdíjas munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállalók nem lesznek jogosultak.

Végezetül szeretném jelezni, hogy a változás 2019-ban csak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozik. Ha a nyugdíjas például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad, és esetében nem változik az a szabály sem, hogy nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.  


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57]
Blog archivum