|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Módosítások a táppénz, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás szabályaiban.2023. Július 10. 11:52 - siteadmin Korábban már ismertettük a 2023. július 1-jétől az egészségbiztosítási ellátások megállapítására és a kifizetőhelyekre vonatkozó változásokat. Az alábbiakban a táppénz, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás 2023. július 1-jétől hatályos törvényi módosításait foglalom össze.
Ahogy említettem, 2023. július 1-jétől hatályos módosítások a törvényben, pontosabban az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) bekövetkező változásokat tartalmazzák. Az áttekinthetőségre tekintettel a törvénymódosításokat négy pontba foglalom össze.
1) A táppénzre és a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályokA táppénz időtartamának megállapítására vonatkozó módosítás
A hatályos szabály alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár… Ez a szabály 2023. július 1-jétől úgy módosult, hogy nem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszakot kell figyelembe venni, hanem a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alapján kerül megállapításra a táppénz időtartama. Mit is eredményez ez a változás?
Munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár. Nincs azonban betegszabadság például egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége kapcsán. Esetükben keresőképtelenség első napjától kezdve táppénz jár. A fenti módosítással elsősorban az egy évnél rövidebb táppénzre jogosultságnál, a jogviszonyok közötti különbségtétel szűnik meg. Továbbá a változás okainál figyelemmel kell lenni arra is, amelyet a törvénymódosítás indokolása rögzít:
Módosítás a gyermekápolási táppénz szabályában
Gyermekápolási táppénz kapcsán az alábbi három módosítást kell alkalmaznunk:
Az egyik módosítás az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek gyermekápolási táppénzére vonatkozik. Amíg a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében külön meghatározásra kerül az egyedülálló szülő gyermekápolási táppénze, addig az egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében erre nem került sor. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, mely szerint egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében a gyermekápolási táppénz az egyedülálló szülőnek 168 naptári napon át jár.
A második módosítás pontosítja, hogy a gyermek születésnapján igénybe vett táppénzes napot melyik életkor szerinti gyermekápolási táppénz napokhoz kell hozzászámítani. Azaz a hatályos szabály alapján a gyermekápolási táppénznél előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. 2023. július 1-jétől ez a szabály annyiban pontosul, hogy előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapját megelőző napig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. Azaz, a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani a következő születésnapot megelőző napig.
A harmadik módosítás pontosítja a gyermekápolási táppénznél az életkort, mert a hatályos szabály nem tér ki a pontosan egyéves, pontosan hároméves, és pontosan hatéves gyermekekre. A hatályos szabály egy évesnél, illetve háromévesnél vagy hatévesnél fiatalabb, illetve idősebb gyerekekre vonatkozik. Az új szabály már egyéves, hároméves, hatéves gyermekekről is rendelkezik.
A fenti gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell.
Mikor nem jár a táppénz?
2023. július 1-jétől jelentősen módosulnak azok a szabályok, amelyek arra vonatkoznak, hogy mikor nem jár a táppénz. Az egyik eset amikor a hatályos szabály alapján nem jár a táppénz a következő:
Az új szabály úgy rendelkezik, hogy nem jár a táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn. Azaz, július 1-jétől kikerül a jogszabályból, hogy nem jár a táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt
A másik eset, amikor a hatályos szabály alapján nem jár a táppénz az alábbi:
Júliustól teljesen az új szabályt kell alkalmazni. Az új szabály alapján nem jár táppénz a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott. Ha például a munkavállaló hétfőn bement 8 órakor dolgozni, de 12 órakor olyan rosszul lesz, hogy a háziorvosához el kell mennie, aki megállapítja a keresőképtelenségét, és ezalapján hétfőn a munkavállaló a táppénzre jogosulttá válik, akkor 8-12 óra közötti időtartamra nem jár a táppénz, hiszen ezen időszakban keresőtevékenységet folytatott.
A fenti „nem jár” szabályokat 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell.
Megjegyzés: Várhatóan a közeljövőben megjelenő végrehajtási rendelet a fenti – 3. pontban foglalt – változások alkalmazását tovább részletezi.
Hatályon kívül helyezett szabály:
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak és a baleseti táppénz megállapításánál további változás lesz 2023. július 1-jétől, hogy hatályon kívül kerül az alábbi szabály:
A törvénymódosítás indokolása alapján meghaladottá vált a fenti szabály, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor a táppénzt olyan személy részére kell megállapítani, aki a keresőtevékenysége mellett a törvényben nevesített bizonyos ellátásban is részesül.
Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályok
A hatályos szabály alapján a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez kell benyújtani a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a gyermekgondozási díj. 2023. július 1-jétől új szabály, hogy ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, akkor a munkáltatójának a székhelye szerinti kormányhivatal, egyéb esetben a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el az igényt.
A táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetében is az ellátások megállapítása naptári napi alap figyelembevételével és naptári napi összegben történik. Ezzel összhangban 2023. július 1-jétől pontosul a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj szabálya méghozzá oly módon, hogy a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjnál nem a havi, hanem a naptári napi összeg kerül meghatározásra.
2) Az ügyintézés (SZÜF) és a kerekítés új szabályai:Személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF)
2023. július 1-jétől az ügyintézésre új módon kerül sor. Ez az új mód a személyre szabott ügyintézési felület lesz, amelyről a módosítás a következőket rendeli:
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és az a természetes személy, aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget
iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerinti elektronikus úton nyújthatja be.
Továbbá a módosítás lehetőséget ad arra, hogy
Megjegyzés: A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtása, továbbá a kifizetőhely feladatellátása során az egészségbiztosító által rendszeresített, az egészségbiztosító honlapján, illetve a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.
Elektronikus kézbesítés
Ha az igénylő rendelkezik – az előző hírlevélben már említett – biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel, akkor az alábbi dokumentumokat elektronikus úton kell a részére megküldeni:
Megjegyzés: A küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető.
A kerekítés szabályai
Tény, hogy lassan 16 éve, hogy az 1 és 2 forintos címletű érméket nem használjuk. Ezzel kapcsolatban 2023. július 1-jétől rendelkezik úgy az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hogy az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítési szabályokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítési támogatás, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás és a segély iránti kérelmek elbírálásakor kizárólag a folyósítás során kell alkalmazni olyan módon, hogy a kerekítést az adott időszakra vonatkozóan folyósítandó ellátás bruttó összegére és az ellátásból teljesített levonás után fennmaradó nettó összegre is alkalmazni kell.
Megjegyzés: Az ellátások megállapítása és összegük módosítása során a naptári napi alapot, illetve összeget két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
3) A nyilvántartásra vonatkozó új szabályokAz egészségbiztosító a megállapított, illetve folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról, a baleseti táppénzről, az utazási költségtérítési támogatásról, a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátásokról és az egyszeri segélyről a hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok hatékony ellátása, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek E. Alappal szembeni elszámolásának biztosítása, statisztikai adatszolgáltatások előállítása és teljesítése, más szervek részére adatszolgáltatás teljesítése, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb feladat ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
A fentiek alapján az egészségbiztosító nyilvántartást vezet az ellátott
4) Az adatszolgáltatásra vonatkozó új szabályokA 3) pontban foglalt nyilvántartás vezetése céljából a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató minden hónap 20. napjáig (2023. július hónapban folyósított ellátásokra vonatkozóan 2023. augusztus 20. napjáig) köteles teljesíteni, kizárólagosan elektronikus úton az alábbi adatszolgáltatást:
Az adatszolgáltatáson a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató feltünteti
Figyelni kell arra, hogy az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a tárgyhónapban nem került sor pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve baleseti táppénz folyósítására.
Az adatszolgáltatást a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító részére.
Megjegyzés: Személyre szabott ügyintézési felületen 2023. augusztus 1-jétől lesz elérhető azon űrlap, amelyen a kifizetőhelyeknek teljesíteniük kell az adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az űrlap az EGÉSZSÉGÜGY / EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI menüpontban lesz elérhető „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” megnevezéssel.
A személyre szabott ügyintézési felületről az adatszolgáltatás beküldhető
továbbá arra is lesz lehetőség, hogy a kifizetőhely a beküldésre más személyt vagy szervet (céget) hatalmazzon meg.
Megjegyzés: Ha az adatszolgáltatás teljesítését követően megállapításra kerül, hogy a biztosított ellátás iránti kérelmét a kifizetőhely tévesen utasította el, az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani.
Végezetül meg kell említeni, hogy 2023. július 1-jétől megváltozó adatszolgáltatással kapcsolatos további részletek elérhetők a Magyar Államkincstár 2023/1. számú „Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére” kiadványában.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás  Nyári szabadság – a kiadás és nyilvántartás szabályai, buktatók2023. Június 26. 16:20 - siteadmin Nyáron sokan szeretnek szabadságra menni – nem csak egy, de két, vagy akár több hétre is. De vajon mennyi jár egyben, és akkor veheti-e ki a munkavállaló a vakációra szánt időt, amikor szeretné?
A fő szabály az, hogy a szabadságot nem a dolgozó veszi ki (bár a köznyelv így fogalmaz), hanem a munkavállalót meghallgatva a munkáltató adja ki.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (Kivétel, ha a munkaviszony első három hónapjáról van szó.) A munkavállaló ezt az igényét legalább 15 nappal korábban kell, hogy bejelentse, a munkáltatónak. Célszerű, hogy ez valamilyen írásos formában történjen (mondjuk e-mailben). Tudjuk, a szó elszáll, az írás megmarad...
A másik fontos szabályA szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadnia a munkáltatónak, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe a 14 napba – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beleszámít. Praktikusan tehát ez két hetet jelent.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval is legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kell a munkáltatónak. A szabadságkiadásnál is célszerű, ha az valamilyen írásos formában történik (akár emailben) – ez kell ahhoz, hogy ha később valamilyen nézeteltérés adódik, akkor legyen visszakereshető dokumentum.
Ahogy a munkaidőnyilvántartás, úgy a szabadságnyilvántartás is történhet a jelenléti íven (papíron), vagy szabadságtömbök használatával, e-mailben, de manapság sok helyen már ez is elektronikusan zajlik. Fontos, hogy ne csak a dolgozó, és a munkáltató tudjon a szabadságról, hanem a bérszámfejtés is. Ilyen szempontból is hasznos lehet a szabadságigénylő (és nyilvántartó) szoftverek használata, amelyek segítségével mindig naprakész információt találhatnak az érintettek (a dolgozó, a munkáltató és a bérszámfejtés is).
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (ilyenkor nem munkanapban, hanem óraszámban kell nyilvántartani a szabadságot). Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni (és órában kell nyilvántartani).
A szabadságot nem tologathatja a munkáltatóCsak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén halaszthatja el a szabadság kiadását, de akkor is csak legfeljebb hatvan nappal. De az apasági szabadságot még ilyen esetben sem halaszthatja. Ugyanígy a munkavállaló már megkezdett szabadságát sem szakíthatja meg a munkáltató, csak az előbb felsorolt nyomós okokból (és az apasági szabadságot illetve a szülői szabadságot akkor sem). Fontos, hogy a munkáltatónak írásban kell indokolnia, ha a szabadságot elhalasztja vagy megszakítja. Plusz, ha a dolgozót kár éri a szabadságkiadás időpontjának módosítása miatt, vagy a szabadság-megszakítással összefüggésben, akkor a kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításakor az az idő, amíg a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre ér a dolgozó, illetve amit a visszautazással, valamint a munkával tölt, nem számít bele a szabadságba.
0 hozzászólás Milyen módosításokra kerül sor 2023. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítására és a kifizetőhelyekre vonatkozó szabályokban?2023. Június 20. 11:47 - siteadmin A 2022. évi LXXV. törvény 2023. július 1-jétől módosítja többek között az egészségbiztosítás és a kifizetőhelyek szabályait. A változások nagy terjedelmére tekintettel az alábbiakban két változást részletezek. Az egyik az egészségbiztosítási ellátások megállapítására vonatkozó módosítások, míg a másik a kifizetőhelyekre vonatkozó új szabályok. A következő bejegyzésünkben a keresőképtelenségre, a táppénzre, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj összegére, a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó új szabályokat foglalom össze.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításaAz ellátás összegének megállapítása
A hatályos szabály alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelem kerül figyelembevételre, ezért a korábbi foglalkoztatótól származó jövedelmek figyelembevételére nincs lehetőség. Ez a szabály 2023. július 1-jétől kiegészül a következő, vastagon szedett résszel:
Ugyan a fenti – vastagon szedett – kiegészítés a kifizetőhelynél, és az egészségbiztosítónál alkalmazott gyakorlathoz képest nem eredményez változást, azonban a pontosításra a törvény indokolása alapján azért van szükség, mert
Megszűnt jogviszonyból származó igény
További módosítás pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmek kapcsán, hogy foglalkoztatónál kell előterjeszteni a kérelmet akkor is, ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni. Azaz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a (baleseti) táppénz iránti kérelmet akkor is a foglalkoztatóhoz (azaz a volt foglalkoztatóhoz) kell benyújtani, ha a biztosítottnak időközben már megszűnt a jogviszonya.
Az indokolás alapján a fenti szabály
Megjegyzés: Természetesen azoknak, akinek nincs foglalkoztatójuk – például egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő –, a kérelmet a fenti esetben is a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez nyújtjhatják be.
A kormányhivatal egészségbiztosítási szervének hatáskörébe tartozó feladatok pontosítása
A 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek, valamit annak a természetes személynek, aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania. Új szabály, hogy kérelem előterjesztése során az eljárást kezdeményező természetes személy ügyintézési rendelkezést tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy hogy elektronikus úton kíván-e kapcsolatot tartani a hatósággal vagy sem. Azaz, az elektronikus ügyintézés nem kötelező, csak választható. Ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás igénylésekor az ügyfél az elektronikus ügyintézést választotta, akkor az egészségbiztosító köteles az eljárás során keletkező döntéseit, iratait, nyilatkozatait elektronikus úton megküldeni az ügyfél adott tárhelyére.
Megjegyzés: A fenti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályt nem csak akkor kell alkalmazni, ha nincs foglalkoztató pl: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, hanem akkor is, ha a foglalkoztató kifizetőhellyel nem rendelkezik.
Meg kell említeni, hogy átmeneti rendelkezés alapján
2023. december 31. napjáig a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz iránti kérelmet elektronikus úton az Ebtv. 61. § (5) bekezdésének 2023. június 30. napján hatályos rendelkezése alapján is benyújthatja, ha 2023. június 30-ig az illetékes kormányhivatalnál kezdeményezte a regisztrációját. Vagyis 2023. december 31-ig a jelenleg hatályos szabály alapján még benyújtható a kormányhivatalhoz az ellátás iránti kérelem.
Passzív jogon járó baleseti táppénz folyósítása
A módosítás szabályozza a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósítására vonatkozó szabályt is, amelyre eddig nem került sor. Erre tekintettel a biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.
A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre. Ezt erősíti meg az indokolás is, amely kitér arra, hogy a passzív baleseti táppénz folyósítása alatt az ellátott újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot ezen új jogviszony vonatkozásában el kell bírálni.
Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása
A hatályos szabály alapján a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez kell benyújtani a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a gyermekgondozási díj. 2023. július 1-jétől új szabály, hogy ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, akkor a munkáltatójának a székhelye szerinti kormányhivatal, egyéb esetben pedig továbbra is a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el az igényt.
A kifizetőhelyekre vonatkozó új szabályok:A hatályos szabály alapján, minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre. Ez a szabály 2023. július 1-jétől kiegészül azzal, hogy a kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat – az erre irányuló megállapodás alapján – más szervezet is elláthatja azzal, hogy az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség továbbra is a foglalkoztatót terheli.
Továbbá a jelenleg hatályos jogszabály rendelkezik arról is, hogy a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. Ez a szabály is pontosításra kerül 2023. július 1-jétől a következőkkel:
További új szabályok a kifizetőhelyek kapcsán
A törvény indokolása alapján, a kifizetőhelyekre vonatkozó jogi szabályozás jelenleg rendkívül hiányos, így az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a módosítás rendelkezik még a következőkről is:
Tekintsük át a fenti új szabályokat részletesebben!
A kifizetőhely létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos új szabályok
A munkáltató akkor köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan – legalább hat egymás követő hónapban – meghaladja a 100 főt. Ha a munkáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kifizetőhely létesítése iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a kormány rendeletében megjelölt honlapon (központi honlap) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.
Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által foglalkoztatott, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult biztosítottak létszáma tartósan – legalább 6 egymást követő hónapban – 100 fő alá csökken, valamint, ha a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodását fel kívánja mondani, a kifizetőhely az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton kezdeményezi a kifizetőhely megszüntetését.
Ha a kifizetőhely létrehozása és fenntartása kötelező, azonban a kormányhivatal megállapítja, hogy a kifizetőhely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatai ellátására nem képes, a kifizetőhelyet határozattal megszünteti.
Ilyen oknak minősül különösen, ha a kifizetőhely, illetve annak képviselője a foglalkoztató nyilvántartására kötelezett szervezet adatai szerinti, illetve a kormányhivatal részére bejelentett elérhetőségeken nem elérhető, illetve, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeiből megalapozottan feltehető, hogy a társadalombiztosítási feladatok általa történő további ellátása a biztosítottak részére járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz kifizetését veszélyeztetné.
Záró ellenőrzés A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.
A kifizetőhelyeknél bekövetkező jogutódlás
Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató vonatkozásában jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles – hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül – továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak. Jogutódlás bekövetkezése esetén a jogelőd kifizetőhely köteles átadni a kifizetőhelyi feladatellátása során – a kifizetőhely létesítésének a kezdetétől – keletkezett teljes irattári iratanyagát a jogutód kifizetőhely részére, beleértve a papíralapú iratokat és az elektronikus formában tárolt adatokat is.
A kifizetőhelyi iratok megőrzési ideje
A kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratok megőrzési idejére megfelelően alkalmazni kell a kormányhivatalok mindenkori egységes iratkezelési szabályzatáról szóló szabályozásban foglalt, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási ügyekben keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket.
Nyilvántartás a kifizetőhelyekről
A kifizetőhelyekről az egészségbiztosító nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Munkabér kifizetésére, elszámolására vonatkozó munkajogi szabályok2023. Június 12. 17:39 - siteadmin A munkabérek kapcsán a 2012. évi I. törvény (Mt.) több olyan szabályt is tartalmaz, amelyet kötelező jelleggel be kell tartani.
Elsőként tekintsük át a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat, amelynél kitérünk a munkabérből levonásra, és a jogalap nélküli kifizetésre is!
A munkabér kifizetésére vonatkozó Mt. szabályok1.1. Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől akkor lehet csak eltérni, ha például külföldön kerül sor a munkavégzésre, vagy a jogszabály így rendelkezik. A fenti szabályból következik, hogy a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában nem lehet kifizetni.
1.2. A munkabért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni. A meghatalmazott esetén meghatalmazást írásba kell foglalni.
Megjegyzés: Attól a szabálytól, hogy a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni a munkabért, csak akkor lehet eltérni, ha a munkavállalót bírósági vagy hatósági határozat kötelezi arra, hogy a kifizetést másnak teljesítse.
1.3. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Ettől teljesítménybér esetén lehet eltérni. Ha kizárólag teljesítménybér kerül megállapításra, és a munkabér vagy annak részének alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Ez esetben azonban figyelni kell arra, hogy az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – ki kell fizetni.
1.4. A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Készpénzben csak akkor kerülhet sor a kifizetésre, ha a munkáltató és a munkavállaló arról írásban külön megállapodást köt.
A munkabért a munkáltatónak úgy kell utalnia, hogy a
1.5. Miként kell eljárni, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a munkabér készpénzben kerül kifizetésre?
Ahogy arról már szó esett, készpénzben csak akkor kerülhet sor a kifizetésre, ha a munkáltató és a munkavállaló arról írásban külön megállapodást köt.
Ha a munkáltató és a munkavállaló másként nem állapodott meg, akkor készpénzben a munkabért
1.6. Ha a munkavállalónak a munkabére késedelmesen kerül kifizetésre, akkor ehhez kapcsolódóan kamatfizetésre csak a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz január 1-jén és július 1-jén) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
1.7. Munkabérből levonás: A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
Megjegyzés: Levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 000 forintot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
Mikor vonhatja le a pénzbeli követelését a munkabérből a munkáltató?
A munkabérből a munkáltató csak az alábbi esetekben vonhatja le a munkavállalóval szembeni pénzbeli követelését:
Megjegyzés: Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára történik annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
1.8. Ha a bér kifizetésére jogalap nélkül került sor, akkor azt írásban a kifizetést követő 60 napon belül lehet írásban visszakövetelni a munkavállalótól. 60 napon túl akkor követelhető vissza a munkabér, ha a munkavállalónak
Megjegyzés: A jogalap nélkül kifizetés kapcsán a felek megállapodása vagy kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.
Munkabérrel való elszámoláshoz kapcsolódó szabályokHa a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodnak meg, akkor a munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni úgy, hogy arról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
A fenti írábeli tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja
Ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, akkor a munkavállalót a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell és a munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. Így kell eljárni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően megállapításra kerül, hogy az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült a munkavállaló, akkor a különbözetet a munkavállaló részére a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás  30 év alatti édesanyákra vonatkozó munkajogi szabályok2023. Május 31. 10:24 - siteadmin 2023. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a 30 évnél fiatalabb nőknek, akik gyermeket vállalnak. A jogszabálymódosításhoz kapcsolódóan összefoglaljuk azokat a munkajogi szabályokat, amelyek a kisgyermekes, 30 év alatti, munkaviszonyban dolgozó édesanyákra vonatkoznak.
A fiatal édesanyákra vonatkozó hatályos munkajogi szabályokat 5 pontba szedve ismertetjük, a munkavégzésnél pedig külön kitérünk a 18 év alatti édesanyákra vonatkozó rendelkezésekre is. (Ezúttal nem térük ki a szülési és fizetés nélküli szabadságra.)
Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alólHa a kisgyermekes édesanya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel mentesül a munkavégzés alól a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, míg a gyermeke 9. hónapjának végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg.
A 30 év alatti édesanyák munkavégzésére vonatkozó külön szabályokMunkabeosztás
A munkavállaló édesanya gyermeke 3 éves koráig az alábbiak szerint foglalkoztatható:
Megjegyzés: Rendkívüli munkaidő a gyermekét egyedül nevelő édesanya számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig – baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása eseteit kivéve – csak a hozzájárulásával rendelhető el.
Éjszakai munkavégzés
A munkavállaló édesanyának gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el. Az édesanya éjszakai munkára a gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.
Megjegyzés: Éjszakai munka kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a 8 órát nem haladhatja meg.
Fiatalkorú édesanya
A fiatal – azaz 18 év alatti – édesanyáknál a fentieken túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy napi munkaidejük maximum nyolc óra lehet, míg 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani, amely így sem haladhatja meg a maximális napi munkaórát.
Megjegyzés: 16. életévét be nem töltött személy a gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés alapján csak a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységre foglalkoztatható.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a fiatal – azaz 18 év alatti – édesanya számára
Más helyen történő munkavégzés
Más helyen történő munkavégzésre a munkavállaló édesanya – a gyermeke 3 éves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő édesanya a gyermeke 16 éves koráig – a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető. Más helyen történő munkavégzésre az alábbi esetben kerülhet sor:
A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő fenti foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
Részmunkaidős foglalkoztatás
Kisgyermekes édesanyákra vonatkozó további munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, ha a kisgyermekes munkavállaló ezt kezdeményezi. Azaz, ha a kisgyermekes édesanya korábban napi 8 órában dolgozott, akkor erre vonatkozó kérelmére a napi munkaidőt 4 órára köteles módosítani a munkáltató. Ezt a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 4 éves koráig kérheti az édesanya, míg 3 vagy több gyermeket nevelő édesanya a gyermek 6 éves koráig élhet ezzel a részmunkaidős foglalkoztatással.
Munkaszerződés módosításaA munkaviszony módosításának körét kibővítette a 2019/1158 irányelv, amely alapján a munkaszerződés módosítására 2023. január 1-jétől a következő szabályt kell alkalmazni:
A munkaviszony első 6 hónapját követően a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti
A munkavállaló a fenti kérelmét köteles írásban benyújtani a munkáltatónak, és ebben a kérelemben meg kell jelölnie a munkaszerződés módosításának indokát, és a változtatás időpontját.
A munkavállaló fenti kérelmére a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a munkáltatói nyilatkozat elmulasztása esetén a munkavállaló igényét 30 napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon. (A keresetlevelet a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 30 napon belül kell azt előterjeszteni.) A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
Gyermekek kapcsán igénybe vehető szabadságokAz édesanyának tizenhat évesnél fiatalabb
munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállaló édesanyát gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokÉdesanyákra vonatkozó felmondási védelem
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg az édesanya munkaviszonyát
tartama alatt.
Munkáltatói felmondáskor alkalmazandó szabály
Ha az édesanya a szülési szabadságot vagy a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe, akkor az anya munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése a gyermek 3 éves koráig az alábbi szabály alapján történhet:
Indokolás kötelezettség
A munkáltató a munkavállaló édesanya kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a szülői szabadság, az Mt. 128. §-a szerint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság vagy a fentiekben ismertetett munkavállalói munkaszerződés módosítására irányuló kérelme miatt került sor.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 Idén is részt veszünk az év legnagyobb üzleti eseményén, a Business Festen, amely a korábbi években HR Fest néven került megendezésre. Kinőve a HR kereteit, a Business Fest az első olyan kötetlen üzleti esemény, ahol a különböző területek szabadon kapcsolódhatnak, és az állandóan változó világban új együttműködési formákat valósíthatnak meg! Cégcsoportunk standdal és az egész délutánon átívelő izgalmas programsorozattal várja a résztvevőket a Mai Munkaügyek by BaBér teremben.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
