hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Hiánypótló szervezet alakult meg idén tavasszal, amikor a Magyar Társadalombiztosítási és Bérügyi Szakemberek Egyesületének (MTBSZE) alapító tagjai aláírták szakmai társulásuk alapszabályzatát. Az egyesület elnökségében találjuk a Libra Csoport outsourcing üzletágának igazgatóját, Farkasné Gondos Krisztinát is, akitől az alábbi interjúban részletes betekintést kapunk az egyesület működésébe, céljaiba, mindennapjaiba, és a bérszámfejtő szakma rejtelmeibe is. 


Hogyan született meg az egyesület létrehozásának a gondolata?

Nagyon régi igényt próbáltunk meg kielégíteni, hiszen egészen mostanáig nem volt egy olyan egyesület, szakmai szervezet sem Magyarországon, ami összefogta volna a társadalombiztosítási és bérügyintézőket, illetve azokat az szakembereket, akik ebben a szakmában dolgoznak. Az volt a célunk, hogy a mérlegképes könyvelőket, adótanácsadókat tömörítő egyesületekhez hasonlóan mi is létrehozzuk a magunk szervezetét.

Fél éves előkészítés után kezdtük meg az igazi szakmai munkát, és felkutattuk azokat a szakembereket, akik szóba jöhetnek, mint tagok. Március 25-én írtuk alá az egyesület alapszabályzatát, az első közgyűlésünket pedig szeptember 29-én tartottuk meg, de őszinte leszek, még nagyon a kezdeti stádiumban vagyunk. Bár már elég szép létszámmal rendelkezünk, még mindig a tagok toborzása az elsődleges tevékenységünk. 

Jelenleg hány tagot számláltok?

Pontos számot nem tudok mondani, augusztus végén értük el a 100 főt. Azért azt tudni kell, hogy az egyesületi tagság feltétele a tagdíj. Aki befizeti, azt kapja, amit vár tőlünk.

Miért indokolt a tagdíj?

Egyrészt azért, mert egyesületről van szó, másrészt a tagok munkáját szeretnénk segíteni a befolyt összeggel, például szakmai anyagokkal, különböző konferenciák, továbbképzések szervezésével. A tagok számára kedvezményeket biztosítunk: a novemberre szervezett konferenciát például, ami egyébként 9800 forintba kerül, teljesen ingyen fogják megkapni. A tagdíj befizetésével nem csak adnak, hanem kapnak is.

Az egyesületi tagságnak miért feltétele, hogy a megfelelő képzések elvégzése mellett két év gyakorlat is legyen?

Hogy az illető komolyan vegye a tagságot. Ha valaki elvégez egy szakmai tanfolyamot, még nem lesz gyakorlati szakember belőle. A mi célunk pedig a gyakorlati szakemberek továbbképzése, egységbe tömörítése. Azok az egyének, akik elvégzik az iskolát, de nem tudnak ebben a szakmában elhelyezkedni, vagy rájönnek, hogy mégsem ez az életük hivatása, nem biztos, hogy ebben az egyesületben megtalálnák a helyüket.


Karrier téren hogyan tudjátok a tagokat támogatni?

Munkavállalói oldalról abban tudunk segítséget nyújtani a szakmában elhelyezkedni vágyóknak, hogy tagjainkat szívesen ajánljuk betöltendő állásra. A munkaadóknak pedig garanciát jelentünk arra, hogy olyan kollégát tudnak felvenni, aki egy olyan egyesületnek a tagja, amely megnézi, milyen szakmai képesítésekkel rendelkezik. Csak olyan szakemberek lehetnek tagjaink, akik OKJ-s társadalombiztosítási ügyintéző végzettséggel vagy adótanácsadói, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek. 

Mi a helyzet a pályakezdőkkel?

Az egyesületnek vannak erős támogatói, például a Penta Unió, amelynek a vezetői alapító tagjaink közé tartoznak, vagy a BaBér. Mindkettő kiváló hátteret jelent a képzések terén, a Penta ráadásul az oktatási intézmények között is kiemelkedő. A két cég közösen rendezi meg Az Év Bérügyintézője és Az Év TB-ügyintézője versenyeket, amelyeken nem csak szakemberek vehetnek részt, hanem kezdők is. Ha egy kezdő ilyen háttérrel indul, sokkal könnyebben talál munkahelyet. De verseny nélkül is tudunk segíteni az elhelyezkedésben, hiszen a Penta is segít ebben, továbbá a BaBér ügyfelei is várják a pályakezdőket. 

Van arról információtok, hogy mennyi jelenleg a betöltésre váró bérszámfejtő állás?

Nincs pontos statisztikánk, de azt tudom, hogy több állás áll üresen, mint amennyi társadalombiztosítási ügyintéző kolléga munkát keres. Nehéz helyzetben vannak a munkáltatók, nem könnyű megtalálni a megfelelő embert, és nagyon nagy a fluktuáció is a szakmában. Ráadásul már nem csak a szakértelem fontos, hanem a nyelvtudás is, az angol mellett egyre keresettebbek a német nyelvet beszélő szakemberek. 

Ez a beköltöző nemzetközi nagyvállalatok miatt alakul így? 

Igen, ha pedig outsourcing szolgáltatóról van szó, akkor pedig az ügyfélkörből adódik. A nagyobb multiknál is többnyire angolul beszélnek, továbbá ha a könyvelés és a bérszámfejtés két külön országban van, akkor a közös nyelv az angol.

Jellemzően kik a tagjaitok?

A weboldalon fent van, hogy milyen arányban vannak a tagok között könyvelők, HR-esek, de természetesen a társadalombiztosítási ügyintézők viszik a sort. A béresek általában tb-sek is, ez a két szakma ma szorosan összekapcsolódik. Ezt tükrözi, hogy az új oktatási rendszerben a kapcsolódó képzés azt a nevet kapta, hogy "Munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző”. Korábban a "bérügyintézést” is tartalmazta a megnevezés, de az, hogy már nincs benne, nem jelenti azt, hogy ne tanítanának bérszámfejtést vagy bérügyi ismereteket a képzés keretében. Önmagában a bérszámfejtéshez azonban nem kell képzettség, amivel nem értek egyet, mert nagyon sok jogszabályt kell ismerni ahhoz, hogy valaki jó bérszámfejtővé válhasson, és értenie kell a tb-, nyugdíj- és fedezeti rendszerhez is. 

Struktúrájában is változott a képzés?

Korábban két modulban épült fel a bérszámfejtési és a társadalombiztosítási képzés, most pedig egyedül a fent említett kurzus van, külön bérszámfejtési ügyintéző már nincsen. Összességében megmaradt, hogy munkajogot, bérszámfejtési és bérügyi ismereteket is tanítanak, viszont nagyobb hangsúly került a munkaerő-gazdálkodásra, és más a vizsgáztatási rendszer is. A jövőben vizsgaközpontok fognak vizsgáztatni, az oktatási intézmények pedig igazolást adnak, hogy a hallgatók elvégezték a képzést.

Ezt pozitívnak vagy negatívnak ítéled meg?

Felemások az érzéseim, mert a tanulóknak az plusz stresszforrást jelent, hogy nem ott vizsgáznak, ahol tanultak, és nem is a saját tanáraik ülnek velük szemben a vizsgateremben.

Érdekképviseletet is vállaltok?

Jelen pillanatban nincs érdekképviselet. A fő cél a kapcsolatépítés a tagok között. Nagyon sok szakmai csoportot lehet felfedezni a Facebookon és egyéb platformokon, viszont nem biztos, hogy ezek a kapcsolatok minden egyes szakmai kérdésben a megfelelő választ adják. Az egyesületben viszont olyan háttér van, gondolok itt arra, hogy az alapító tagok között ott van Széll Ilonka (Széll Zoltánné a NAV szakmai főtanácsadója – a szerk.), Bogdán Zsuzsi (Dr. Bogdán Zsuzsanna főosztályvezető a Magyar Államkincstárnál – a szerk.) és Futó Gábor (dr. Futó Gábor ügyvéd, tb-szakértő – a szerk.), akiknek a neve garancia arra, hogy a tagjaink olyan válaszokat kapnak, ami biztosan helytálló lesz.

Az alapító tagok hogyan találtak egymásra?

Az alapító tagok közül sokan rendszeres előadók a Penta rendezvényein, őket valószínűleg nem volt nehéz megtalálni és megkeresni. Harangi Andi és Erdélyi Gáborné, az elnökség tagjai, szintén gyakori vendégei a Pentának, szóval az egyesület alapját a Penta előadói és oktatói gárdája adta, engem pedig a BaBéron keresztül kerestek meg.

Hogyan néznek ki a mindennapjaitok?

Most arra összpontosítunk, hogy minél többen megismerjenek minket. Nem reklámozzuk magunkat, egyelőre szájról szájra terjed a hírünk, és úgy igyekszünk elérni a szakmabelieket, hogy a honlapunkon érdekes és hasznos cikkeket teszünk elérhetővé. Egyre többen találnak ránk ezáltal: volt kollégáim is kerestek már meg, hogy mi ez, érdemes-e jelentkezniük hozzánk. Sokakat egyébként a nevek fognak meg, emiatt látják úgy, hogy érdemes csatlakozni.

Mik az egyesület hosszú távú céljai?

Az alapszabályzat elég sok mindenre kitér, de a legfontosabb, hogy a tagok tudását erősítsük, és a szakma nagyobb megbecsülését is előmozdítsuk. Emellett további lényeges cél, hogy a törvények előkészítését javaslattétellel segítsük, amely során az első számú szempont a jogszabályok gyakorlatias megvalósítása. Az egységes jogszabálygyakorlás és az egységes oktatás is hangsúlyt kaphatna.

Ez azt jelenti, hogy szorosan együttműködtök a törvényalkotókkal?

Ez még nem alakult ki, de már most is adott a lehetőség, hogy mielőtt egy jogszabálytervezet felmerül, a kormany.hu honlapján bárki – akár egyesület, akár magánszemély – javaslatokat tegyen. A hosszú távú célunk az, hogy ők kérdezzenek minket.

Milyen feladatokat látsz el a vezetőségben?

Még elég kezdetlegesek vagyunk, de mondhatjuk, hogy a szakmai oldalt képviselem. akár egy cikk megírásáról, akár egy kérdés megválaszolásáról van szó. Van már Facebook-oldalunk is, ahol szintén megtaláltok. 

Milyen eseményeitek lesznek év végéig?

November 16-án lesz egy nagyobb előadásunk, ami a 2022-es változásokról fog szólni. Az előadóink lesznek dr. Futó Gábor (nyugdíjrendszer aktualizálása), dr. Bogdán Zsuzsanna (pénzbeli és családtámogatási ellátások), Széll Zoltánné (tb-fedezeti rendszer) és Harangi Andrea elnökasszony (munkaerő-gazdálkodás, adminisztrációs feladatok). Az előadást online tartjuk meg, a tagok részére ingyenes lesz, a nem tagoktól pedig részvételi díjat kérünk majd.





Hozzászólás 0 hozzászólás



A Munkatörvénykönyv alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen szabályt is figyelembe véve 2021. november 1-jétől hatályba lépett az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet, amely a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szól. 


Az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottjaik számára, akik 2021. november 1-jét megelőzően nem oltatták be magukat.

Megjegyzés: Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetén az 599/2021. (X. 28.) kormányrendelet szól a koronavírus elleni védőoltás beadatásának kötelezettségéről.

Munkaviszonyban a munkáltató az oltási kötelezettségről az alábbiak alapján dönt: 
  • mérlegeli, hogy szükségesnek látja-e a dolgozói biztonsága érdekében az oltási kötelezettséget, továbbá
  • figyelembe veszi a munkahely és az adott munkakörök sajátosságait is.
Mindezek alapján a munkáltató az egészség megóvása érdekében a munkavégzés feltételeként megállapíthatja a munkavállalók védőoltási kötelezettségét, ami kiterjedhet minden munkavállalóra vagy a munkakörök alapján a munkavállalók adott körére. A védőoltási kötelezettség kapcsán a munkáltató meghatározza a védőoltás felvételének határidejét is, ami minimum 45 nap, azaz egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 napot írhat elő a védőoltás beadatására. 

Megjegyzés: Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell beadatni.

Azt a munkavállalót, aki mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – például kisgyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van – a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

Hasonlóan az egészségügyben dolgozókhoz, nem kötelezhető a védőoltás beadatására az a munkavállaló, akinek az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a munkavállaló kezdeményezésére az alábbi orvosok adhatják ki:
  • az illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, 
  • foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosának hiányában a munkavállaló adott munkakörben való foglalkoztatásának egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos,
  • a fenti orvos hiányában a munkavállaló háziorvosa.
Mindezek alapján, ha a munkáltató oltási kötelezettséget írt elő, akkor a kötelezettek körében javasolt felmérni, hogy az érintett munkavállalónak beadásra került-e a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (beleértve a kétdózisú oltás esetén annak második dózisát is), illetve oltás hiányában rendelkezik-e a munkavállaló mentességet igazoló orvosi szakvéleménnyel. Figyelemmel kell lenni arra, hogy új belépők esetén, ha rájuk is vonatkozik az oltási kötelezettség, szintén a fentiek szerint kell eljárni. 

Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik a fenti orvosi szakvéleménnyel, és a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor a munkáltató – az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján – fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Mint ahogy az az előző bejegyzésünkben is olvasható volt, a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya. A szünetelés időtartamára a munkavállalónak meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha 
  • belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, és
  • nem áll a Tbj. 6. §-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és 
  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulék idén havi 8 000 forint (napi 270 forint), 2022. január elsejétől pedig havi 8 400 forint (napi 280 forint) lesz.

Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva 1 év már eltelt, és a munkavállaló ezen időszakban a védőoltás beadatását nem igazolta a munkáltató felé, illetve ezen időszakban a munkavállaló a fenti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, akkor ez esetben a munkáltató a munkaviszonyt – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet felhatalmazása alapján – felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Azaz a fenti esetre vonatkozóan a kormányrendelet a munkaviszonyban új megszüntetési okot vezetett be.

Az oltási kötelezettségről, annak határidejéről és a védőoltás beadatásának hiányában annak lehetséges jogkövetkezményeiről (azaz a megszüntetésről, annak okáról és következményéről) a munkáltató a munkavállalókat tájékoztathatja elektronikus úton (például e-mailben, belső hálózaton keresztül stb.), vagy írásban papír alapon.

Védőoltás igazolása

A munkavállalónak igazolnia kell a személyazonosságát (például személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal) és az oltás beadását, amelyet az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhat:
  • uniós digitális Covid-igazolvánnyal, vagy
  • érvényességi idő nélküli védettségi igazolvánnyal, illetve annak applikációjával,
  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolással,
  • Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
  • az olyan állam által kiállított védettségi igazolással, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
A munkáltató a kormányrendelet alapján jogosult kezelni a veszélyhelyzet megszűnéséig a munkavállalónak
  • a fenti hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint
  • az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatait.
Végezetül meg kell említeni a fenti oltási kötelezésre vonatkozó szabály a veszélyhelyzet alatt alkalmazható, azaz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig alkalmazható.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A NAV online felületén már elérhető a VISSZADO-nyilatkozat a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséhez. A VISSZADO-nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani.

A legegyszerűbb, online benyújtás

A VISSZADO-nyilatkozat a NAV honlapján az Szja-visszatérítés ablakból a nyilatkozatra kattintva (szjavissza.hu), ügyfélkapus azonosítással érhető el az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén. A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés csempére kell kattintani.A mobiltelefonnal, tablettel is kitölthető VISSZADO-nyilatkozaton online
  • megadhatja az adóvisszatérítés kiutalásához szükséges adatait: bankszámlaszámát vagy postacímét, ahová kéri az utalást,
  • ellenőrizheti, hogy az adóvisszatérítéshez kapcsolódóan a NAV mely adatait ismeri,
  • nyilatkozhat arról, hogy Ön jogosult az adóvisszatérítésre.
A VISSZADO-nyilatkozatot a NAV előre kitölti a rendelkezésére álló adatokkal. A családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását követően, várhatóan november második hetétől az utalási adatokat is betölti a NAV, ezt érdemes megvárniuk azoknak, akiknek családi pótlékot folyósítanak. Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség.

Benyújtás papíron és az ÁNYK-val

A VISSZADO-nyilatkozat nemcsak online, hanem papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A nyilatkozatra használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) is. A papíros beküldéshez a nyomtatvány letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain.

A benyújtási határidő elmulasztása

A NAV nem utal 2022. február 15-éig kedvezményelőleget, ha nem ismeri az utaláshoz szükséges adatokat azért, mert valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az év végéig. Ilyenkor a visszatérítéshez való jog a 21SZJA adóbevallásában érvényesíthető 2022. május 20-áig.

Hiteles információk három témában

Újabb pontosítással segítjük ügyfeleink tájékozódását. Ezúttal három olyan témát emeltünk ki, amellyel kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható egyes híradásokban.
  • A munkáltatók, kifizetők által kiadandó összesített igazolás (M30-as igazolás) kiadási határideje nem változott, az továbbra is január 31. marad.
  • Ha egy jövedelem – például ingatlan-bérbeadás – nem szerepel a NAV rendszerében, akkor ezt a jövedelmet és az utána megfizetett adóelőleget az adózónak kell feltüntetnie az szja-bevallásában, vagy ki kell ezzel egészítenie a NAV által készített adóbevallási tervezetet. A VISSZADO-nyomtatványon a jogosultságról és a kiutalási számlaszámról, postázási címről lehet nyilatkozni, olyan jövedelemről nem, ami után az adózó saját maga fizeti meg az adóelőleget.
  • Nem feltétel, hogy a várandós anyának és házastársának bejelentetten közös lakcíme legyen. Az Szja törvény szerint a várandós nőnek és házastársának ahhoz, hogy jogosultak legyenek a családi kedvezményre, nem közös lakcímen, hanem közös háztartásban kell élnie, ami érzelmi-gazdasági életközösséget jelent, megléte igazolható a közös lakcím mellett más bizonyítási eszközökkel is. Az eltérő lakcím önmagában még nem kizáró ok a családi adókedvezménynél és az adóvisszatérítésnél sem.

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni

A sajtóban megjelent ellentmondásos információk pontosítására tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2022. február 15-éig kiutalandó szja-visszatérítést (előleg) nem kell visszafizetni a bevalláskor (2022. május 20-ig), hiszen akitől év közben szabályosan vonták le az adóelőlegeket, annak az visszajár.

Az szja-visszatérítés a családi kedvezményeseknek jár

Nemcsak a családi pótlékra jogosultak kaphatják vissza a 2021-ben befizetett szja-t, mert a visszatérítést a családi kedvezmény határozza meg.A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítése annak jár, aki idén akár csak egy napra is családi kedvezményre (volt) jogosult.Családi kedvezmény pedig annak jár, aki:
  • gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,
  • várandós nő és vele közös háztartásban élő házastárs
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • rokkantsági járadékban részesül.

Tudnivalók röviden

Rendkívüli adóvisszatérítés a gyermekes családoknak!

Minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adóvisszatérítés. A 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza:
  • az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója,
  • az ekhó kétharmada,
  • a katások utáni tételes adó negyede
legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.A személyi jövedelemadóból eddig is többféle kedvezményt vehettek igénybe a magánszemélyek, ezek továbbra is elérhetők.Visszatérítésként
  • az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények levonása után fennmaradó összege,
  • az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék)
  • a katásoknál a tételes adó 25 százaléka
jár vissza.Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból.A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót.Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adóvisszatérítést.

Kiknek jár a visszatérítés?

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:
  • a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a gyermeket közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,
  • a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak, és a várandós nő házastársának is.
Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. Házasságon a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell.A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.

Mekkora összeget jelent a visszatérítés?

A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.

Hogy vehető igénybe a visszatérítés?

1. Automatikusan

Nincs teendőjük azoknak, akik jogosultak a visszatérítésre és
  • a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és
  • a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék folyósítási adatokból
a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra 2022. február 15-ig automatikusan utalja a visszatértést.

2. Nyilatkozat benyújtásával

A katások és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021. december 31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február 15-ig ők is megkapják a visszatérítést.Aki határidőben nem nyilatkozik, a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban érvényesítheti.

A nyilatkozatot a „VISSZADO” nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni.

3. Adóbevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.

Miből derül ki, hogyan számolta ki a NAV a visszatérítést?

A NAV a visszatérítést 2022. február 15-ig kiutalja és azt az érintettek bevallási tervezetében feltünteti, így követhető a számítás.

Részletes információk

A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről szóló kormányrendelet alapján részletezett szabályokat és a teendőkre vonatkozó tájékoztatást elolvashatja a NAV honlapjának Szja-visszatérítés rovatában.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaviszony, mint biztosítási jogviszony szünetelése

2021. Október 28. 7:31 - siteadmin



A munkaviszony, mint biztosítási jogviszony, annak kezdetétől megszűnéséig/megszüntetéséig áll fenn. Ezen időszakban azonban adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor munkaviszonyban a biztosítási jogviszony szünetel. 


A munkaviszony alatt a biztosítási jogviszony általában akkor szünetel, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett/nem kötelezhető. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) ennek kapcsán elkülöníti a fizetés nélküli szabadságot, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést, az igazolatlan távollétet, és azt a nem mindennapi helyzetet, amikor  a munkavállaló letartóztatása, illetve szabadságvesztése kapcsán nem tud eleget tenni munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettségének.

Elsőként nézzük meg a fizetés nélküli szabadságot!

Alapesetben szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Kivételt képez, ha 
  • ezen időszakban a munkavállaló részére adott ellátást, azaz csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
  • a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe a munkavállaló, vagy
  • ebben az időszakban a munkavállaló önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít. 
Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért veszi igénybe a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetelni fog. 

Továbbá szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy 
  • munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) került kifizetésre, illetve
  • táppénzfizetés történt.
Példa: Ha a munkavállaló keresőképtelen, akkor mindaddig, amíg táppénz folyósítására kerül sor, nem fog szünetelni a biztosítási jogviszony. A táppénz azonban korlátozott ideig jár, és erre tekintettel, ha a munkavállaló részére már nem folyósítható a táppénz, azonban a keresőképtelensége még mindig fennáll, akkor már nemcsak azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy nem „kap” táppénzt, hanem még a biztosítási jogviszonya is szünetelni fog.

Szünetel továbbá a biztosítás: 

  • az igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • a letartóztatás tartama alatt kivéve, ha 
  • a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá 
  • a szabadságvesztés tartama alatt kivéve, ha
    • az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, 
    • a fogvatartott – a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint – a Tbj. 6. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony ideje alatt létesít.
21T1041-es nyomtatványon jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül. 

A szünetelés azt eredményezi, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállalónak, ha 
  • belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, valamint 
  • nem áll a Tbj. 6-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és 
  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.
Megjegyzés: Belföldi személy: Magyarország területén a 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, továbbá belföldi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan személy.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Kisgyermekekkel otthon lévők szövetkezete

2021. Október 25. 6:54 - siteadmin



Idén július 1-jétől szövetkezet formájában, új foglalkoztatási lehetőség nyílt a kisgyermekkel otthon lévők részére. Több hírforrás is beszámolt arról, hogy ősszel beindult a kisgyermekes szövetkezetek alapítása. Az alábbiakban ismertetjük a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének lehetséges céljait, a tagok közreműködésére és társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályait.


A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a kisgyermekesek szövetkezetének céljaként az alábbiakat jelöli meg: 

A szövetkezet célja
  • nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása oly módon, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak; továbbá
  • elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez. 
Azaz a szövetkezet a foglalkoztatáson túl egy oktatási (tapasztalat átadási) cél megvalósítására irányul. 

Mindezek alapján a szövetkezetekről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a fenti célkitűzésekkel.

A szövetkezet tagjai

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személyek lehetnek tagjai, akik személyes közreműködést is vállalnak a szövetkezetben. További előírás, hogy a tagoknak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. Fontos azonban megemlíteni, hogy a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.

A tag köteles vagyoni hozzájárulást is teljesíteni, így a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagnak az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.

A szövetkezet bevétele 

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

Tag személyes közreműködése 

A szövetkezete a tagokkal tagsági megállapodást köt a személyes közreműködésre. Ez a megállapodás tartalmazza a személyes közreműködés 
  • tartalmát, 
  • módját és 
  • ellentételezését azzal, hogy ezt úgy kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, és figyelemmel kell lenni a fenti árbevétel felosztására is.
Meg kell említeni, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ez a külső szolgáltatás olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és erre a foglalkoztatásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, valamint a munkatörvénykönyvének és a munkavédelemről szóló törvénynek adott rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szövetkezet és tagjának társadalombiztosítási jogállása

A társadalombiztosításban az alap, és egyben kiindulási szabály az, hogy a szövetkezet tagja biztosított, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Ez esetben a tb közterheket a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint kell fizetni.

Ezt az alapszabályt azonban nem kell alkalmazni a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjára, ha egyéb jogcímen biztosított kivéve, ha a tag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján) vagy a 2019. évi törvény (Tbj.) 6. § (2) bekezdése alapján (például választott tisztségviselőként) biztosított.

Példa: Ha a kisgyermekes munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, és ez idő alatt gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor a munkaviszonyban biztosított. (A fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel, ha gyed vagy gyes kerül folyósításra.) Ha ez a személy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja, ahol személyes közreműködése kapcsán díjazásban részesül, akkor ezen díjból nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, hiszen munkavállalóként biztosított, így a szövetkezetben nem lesz biztosított. 

Továbbá a szövetkezetet nem terheli sem szociális hozzájárulási adófizetés, sem szakképzési hozzájárulás megfizetése. Azaz a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rögzíti, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel szerzett jövedelme tekintetében. A szakképzési hozzájárulásról szóló 2019. évi LXXX. törvény is kibővült azzal a szabállyal, hogy szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli a lakásszövetkezeten, a szociális szövetkezeten, az iskolaszövetkezeten, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeten túl a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét sem. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81]
Blog archivum