|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Változás a kisadózás szabályaiban2022. Július 21. 12:46 - siteadmin 2022. augusztus 31-ét követően jelentősen változik a kisadózásra vonatkozó jogszabály. Az alábbiakban a kisadózás legfontosabb változásait foglaljuk össze.
Elsőként nézzük meg, hogy ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózástA kisadózás kapcsán „A kisadózó vállalkozók tételes adójáról 2022. évi XIII. törvényt” kell majd alkalmazni. Ezen törvényben az egyik leglényegesebb változás, hogy a kisadózók – kivéve a taxis személyszállítást – csak természetes személyektől szerezhetnek bevételt, így ezen időponttól kezdve többek között jogi személytől, egyéb szervezettől, egyéni vállalkozótól nem szerezhetnek bevételt. Mindezek alapján jelentősen szűkül azok köre, akik 2022. szeptember 1-jétől a kisadózást választhatják.
Példa: Ha egy pék kisadózást választott, és a termékét a boltoknak értékesíti, akkor 2022. szeptember 1-jétől nem tudja ezen tevékenységét kisadózóként folytatni.
A másik jelentős változás, hogy csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózást. Erre tekintettel 2022. szeptember 1-jétől sem az egyéni cég, sem a betéti társaság, sem a közkereseti társaság, sem az ügyvédi iroda nem maradhat a kisadózás hatálya alatt.
Felmerül a fenti szabály kapcsán az a kérdés, hogy ki is minősül 2022. szeptember 1-jétől a főfoglalkozású egyéni vállalkozónakÁltalános szabály alapján az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül. Ugyanakkor nem lehetnek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak mindazok, akik a jelenleg hatályos szabály alapján nem főállású kisadózónak minősülnek, és havi 25 000 forint tételes adót fizetnek.
Mindezek alapján 2022. szeptember 1-jétől nem lesznek főfoglalkozású egyéni vállalkozók, és ezáltal nem lehetnek kisadózók például azok, akik öregségi nyugellátásban részesülnek, vagy akik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak, vagy akik aktív korú személyként például kft.-ben társas vállalkozóként is tevékenykednek. Továbbá az új szabály rögzíti azt is, hogy nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az sem, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerint nyilvántartásba nem vett, 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.
Milyen mértékű tételes adót fizet a főfoglalkozású egyéni vállalkozó?A hatályos szabály alapján a főállású kisadózásnál havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni. Ha a főállású kisadózó magasabb társadalombiztosítási ellátáshoz szeretne jutni, akkor a havi tételes adófizetés 75 000 forint.
2022. szeptember 1-jétől a kisadózó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes adója havi 50 000 forint lesz, azaz megszűnik a havi 75 000 forint tételes adófizetés. Mindezek alapján a kisadózónak 2022. szeptember 1-jétől nem lesz lehetősége arra, hogy magasabb társadalombiztosítási ellátások (például magasabb táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, álláskeresési ellátás, nyugellátás) megszerzése céljából magasabb tételes adót válasszon.
Megjegyzés: A havi 50 000 forint tételes adófizetés jelenleg és 2022. szeptember 1-jétől is havi 108 000 forint ellátási alapot képez.
Továbbá nem változik az a szabály, hogy nem kell megfizetni a havi 50 000 forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
kivéve, ha kisadózói tevékenységet végez. Az új szabály azonban kiemeli, hogy akkor is meg kell fizetni a havi 50 000 forint tételes adót, ha a fentiekben felsorolt időszakban a kisadózó bevételt szerez.
Miként alakul a kisadózó különadó fizetési kötelezettsége?További változás, amelyre az új törvény (2022. évi XIII. törvény) alapján figyelemmel kell lenni a kisadózó éves keretére és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettségére vonatkozik.
A jelenleg hatályos szabály alapján öt esetben kell megfizetni a 40 százalékos különadót. 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabály azonban csak az alábbi esetben kell 40 százalékos mértékű különadót megfizetni:
Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, akkor a különadót a kisadózói bevételének adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 18 millió forint egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
Összegezve: Egyszerűsödik 2022. szeptember 1-jétől a különadó szabálya és ezzel egyidejűleg az éves keretösszeg 12 millió forintról 18 millió forintra nő.
Meg kell említeni, hogy a fenti 18 milliós keretösszeg, és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettség visszamenőleg lesz alkalmazható, ugyanis az új szabály a következőket rögzíti:
Példa: Ha a kisadózó vállalkozás, vagy vállalkozó úgy kalkulált, hogy maximum havi 1 millió forint bevétele lehet, és erre tekintettel augusztus 1-jéig 7 millió forint bevétellel rendelkezik, akkor 2022. augusztus 31-éig különadó fizetési kötelezettség nélkül további 5 millió forint bevételre tehet szert.
Végezetül meg kell említeni, hogy a kisadózásról szóló új törvény külön rendelkezik az új szabályokra való áttérésről (költség, veszteség elszámolása, bevétel, vagyonleltár), amelyet érdemes részletesen áttanulmányozni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Kata-szigorítás – mit jelent a kedvezőnek mondott átalányadózás?2022. Július 12. 10:42 - siteadmin Az erőltetett gyors váltásra nem sok ideje marad a vállalkozásoknak: szeptember 25-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy a tételes adó hatálya alatt kívánnak-e maradni. Ha nem, arra is van a kormánynak ötlete: a távozóknak az átalányadó alkalmazását javasolják, amely – hívják fel a figyelmet – előnyös adózási formává vált. Ennek is megvannak azonban a korlátai: először is ezt is csak egyéni vállalkozók választhatják, az előnyösség pedig csak bizonyos értékhatár alatt értendő, és ott is leginkább azok számára, akik nem főállásban katáznak.
Az átalányadózás lényege az, hogy a költségek tételes elszámolása helyett tevékenységtől függően alkalmazható egy kulcs, amellyel csökkenthető a bevétel összege, a fennmaradó rész (az adóköteles jövedelem) után azonban az általános szabályok szerint kell adózni, vagyis
Az átalányadónál három kulcs létezik, a 40 és 80 százalékos esetében a bevétel éves felső határa a minimálbér tízszerese (2022-ben ez 24 millió forint), a 90 százalékos költséghányadnál pedig a minimálbér ötvenszerese (60 millió forint). Létezik ugyanakkor egy adómentes rész:
(Természetesen ebben az esetben is minden hónapban be kell nyújtani a járulékbevallást a NAV felé.) Fontos, hogy szemben a katával, az átalányadózás esetében jár adóalapkedvezmény például a gyerekek, az első házasság vagy a betegségek után (személyi kedvezmény).
Az említett három kulcs a számlázott tevékenységtől függ: az általános
Kérdés persze, hogy ezt megteszik-e. A kata nagy előnye ugyanis nem csak a kedvező – a bevezetés óta furcsa módon változatlan – összege volt, hanem az egyszerűsége, hiszen a tételes adó megfizetésével a vállalkozások adó- és járulékfizetési kötelezettségüket is letudták. Ez hozzájárulhatott a kis- és mikrovállalkozási körben végzett szolgáltatások széles körű kifehéredéséhez – meglátjuk, ez hogyan változik a jövőben.
Példaszámítások – főállású adózókMindenesetre néhány számítást végeztünk arról, hogyan változik az adó- és járulékkötelezettség abban az esetben, ha valaki katáról átalányadózásra vált, megőrzi ugyanakkor a katásokra jellemző alanyi adómentességet – ennek a felső határa jelenleg 12 millió forint. Nézzük először egy alacsony, 200 ezer forintos havi számlázás esetén. (Tekintetbe véve természetesen, hogy főállású vállalkozásokról beszélünk.) A kata esetében az éves 2,4 millió forintos bevételhez 600 ezer forintos tételesadó-kötelezettség járult. Az átalányadónál ez költséghányadonként változik. Az általános 40 százalékos költség esetében az adóalap 60 százalék, tehát 1,44 millió forint. Ebből 1,2 millió adómentes, a fennmaradó 240 ezer forint után az szja (kedvezmények nélkül) 36 ezer forint. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál bőven az adómentes határ alatt vagyunk, tehát nem kell szja-t fizetni. Főállású vállalkozás esetében tb-törvény alapján meg kell fizetni a járulékokat az adómentes rész ellenére is a minimálbér (garantált bérminimum) erejéig, ez pedig (a minimálbérrel számolunk) havi 63 ezer, éves szinten 756 ezer forint. Vagyis a fizetési kötelezettség minimum 156 ezer forinttal nő éves szinten.
 Nézzük azt az esetet, amikor a havi bevétel 400 ezer forint, az éves így 4,8 millió. A 40 százalékos költséghányadnál ez 252 ezer forintos szja-t és megint 756 ezer forintos járulékot jelent (az adóköteles 1,68 milliós résznél magasabb az éves minimálbér szintje). Vagyis itt már egymillió forint fölötti közteherrel kell számolni szemben a kata 600 ezrével. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál még mindig az adómentes összeghatár alatt vagyunk, tehát itt még mindig 756 ezer az éves közteher.
 Egymillió forintos havi bevételnél a kata már extrém jó adózásnak számít, hiszen mindössze 5 százalékot tesz ki. Nézzük, ez hogyan változik. A 40 százalékos költséghányadnál, leszámítva ismét a 2 milliós adómentes részt az szja 900 ezer forint lesz kedvezmények nélkül, a járulékkötelezettség viszont már 1,89 millió forint, vagyis a 12 millió forintos bevétel után 2,79 milliót kell befizetni a NAV-nak. Egy 80 százalékos költséghányadot alkalmazó fodrász vagy javító „kisiparos” esetében, leszámítva a 6 milliós adómentes bevételrészt az szja 180 ezerre jön ki, és esetükben is még mindig a 756 ezres járulékkal kell számolni, vagyis a teljes fizetési kötelezettség 936 ezer, 336 ezerrel több, mint eddig. A 90 százalékos költséghányad esetében épp az adómentes határon vagyunk, vagyis itt ismét csak 756 ezer forintos járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni.  Példaszámítások – mellékállású adózókMás a helyzet természetesen akkor, ha valaki eddig nem főállásban katázott, és mivel biztosítva van, ezen nem is kíván változtatni. Esetükben ugyanis a járulékfizetési kötelezettség csak a ténylegesem megszerzett adóköteles jövedelem után számítandó – vagyis nem alap a minimálbér utáni járulékfizetés. Náluk eddig a havi közteher havi 25 ezer, éves szinten 300 ezer volt. A 200 ezer forintos bevételnél így éves szinten 111 600 forint az adó- és járulékfizetési kötelezettség – ez még jóval kedvezőbb, mint a kata esetében volt. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál pedig 0 forint, ez pláne.
A 400 ezer forintos havi bevételnél az évi 252 ezer forint szja mellé 529 200 a járulék és a szocho, ez összesen 781 200, a korábbi szint majdnem két és félszerese. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál még az adómentes szint alatt vagyunk, vagyis még mindig nincs járulékkötelezettség – az intézkedés nyertesei eddig tehát a félállású fodrászok.
Egymillió forintos mellékállásnál az általános szabályok szerint átalányadózóknál 2,79 millió az éves közteher, a 80 százalékos költséghányadot alkalmazók a 180 ezer szja mellé 378 ezer forint a járulék, ez összesen 558 ezer forint. A 90 százalékos költséghányadnál eddig a szintig nem kell semmit fizetniük a nem főállású átalányadózóknak.
0 hozzászólás Változás a távmunka szabályaiban2022. Július 8. 17:47 - siteadmin Módosultak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglalt távmunkavégzés szabályai. Februárban, amikor a távmunkavégzés veszélyhelyzet alatti szabályait ismertettük, már jeleztük, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó törvényi szabályok 2022. június 1-jétől változni fognak. Ezúttal összefoglalva ismertetjük a távmunkavégzés 2022. június 1-jétől hatályos új szabályait, kitérve azokra is, amelyekben változás nem következett be.
Mind a 2022. június 1-je előtti, mind a jelenleg hatályos szabály rögzíti, hogy a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen történik. 2022. június 1-jétől hatályos szabály azonban azt is rögzíti, hogy a távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében végzi a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen. Ennek kapcsán az új szabály kitér arra, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodik meg, akkor a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben maximum a munkanapok egyharmadában végez munkát. Ha tehát egy év például 253 munkanapból áll, akkor a távmunkában dolgozó munkavállaló – a felek eltérő megállapodása hiányában – maximum 84 munkanapban végezhet munkát a munkáltató telephelyén.
Új szabály – azaz 2022. június 1-jétől hatályos – az is, hogy a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja.
Ugyanakkor nem változtak – így mind a 2022. június 1-je előtti, mind a jelenleg hatályos szabály tartalmazza – az alábbi rendelkezéseket:
Távmunkavégzés esetén
Mindezek alapján kérdésként vetődhet fel, hogy melyek azok a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezések, amelyeket 2022. június 1-jétől már nem tartalmaz a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény?
Nincs a törvényben az a korábbi szabály, hogy a munkáltatónak – az Mt. 46. §-ában foglaltakon túlmenően – tájékoztatni kell a munkavállalót
Amíg 2022. május 31-ével bezárólag a törvény arról is rendelkezett a távmunkavégzés kapcsán, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában
addig 2022. június 1-jétől ezeket a szabályokat már nem tartalmazza a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
0 hozzászólás  Változás az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaiban2022. Június 24. 8:56 - siteadmin 2022. július 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás néhány szabálya módosulni fog. Erre tekintettel összefoglaljuk az egyszerűsített foglalkoztatottakra vonatkozó főbb munkajogi szabályokat és a 2022. július 1-jétől hatályos változásokat.
Két törvény – az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) – is rendelkezik az alkalmi munkavállalásról és a mezőgazdasági, turisztikai idénymunkások foglalkoztatásról, amit összefoglaló néven egyszerűsített foglalkoztatásnak nevezünk.
Az egyszerűsített foglalkoztatás az atipikus munkaviszonyok közé tartozik. Mind a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, mind az alkalmi munkavállalás olyan határozott időre létrehozott munkaviszony, ahol
Megjegyzés: Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.
Az egyszerűsített foglalkoztatás a bejelentési kötelezettség (a 22T1042E nyomtatványon; vagy 185-ös telefonszámon; vagy az erre szolgáló mobilalkalmazás) teljesítésével jön létre. Tekintettel arra, hogy egy atipikus munkaviszony az egyszerűsített foglalkoztatás, így nem lehet figyelmen kívül hagyni az Mt. alábbi szabályait:
Az idény- vagy alkalmi munkavállalásra irányuló szerződést – szemben a munkaszerződéssel – nem kell írásba foglalni. Ugyanakkor a feleknek lehetősége van arra, hogy Efo. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Az egyszerűsített munkaszerződés használata azért is javasolt, mert az Mt. alapján ez esetben a munkáltatónak nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.
Változás az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaiban:
Egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2022. július 1-jétől változnak a befizetendő közterhek. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a következőképpen alakul:
Az emelt összegű befizetés érinti az egyszerűsített foglalkoztatott nyugellátását is. Az alkalmi munkavállalás és a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka olyan különleges határozott időre kötött munkaviszony, amely alapján sem az alkalmi munkavállaló, sem a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkás nem lesz biztosított. Az alkalmi munkavállalók és az idénymunkások ezért csak az alábbi ellátásokra jogosultak:
Az Efo tv. rögzíti, hogy a fenti nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap. 2022. július 1-jétől a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott esetén a nyugellátás számítási alapja a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 2800 forint/nap, míg alkalmi munkavállaló (beleértve a filmipari statisztát is) esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka lesz, amely 5600 forint/nap.
További változás a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelmét érinti, amely jelenleg nem haladhatja meg a 18000 forintot. Ez az összeg 2022. júliusától a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékára nő, amely 24000 forint.
Megjegyzés: A fentiekben leírt módosításokat a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza.
Végezetül meg kell említeni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás alapján a munkavállalók nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetniük. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon egyszerűsített foglalkoztatottak esetében, akik
A fentiek alapján az egyszerűsített foglalkoztatott – a foglalkoztatása idejére is – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2022-ben havi 8400 (napi összege 280) forint.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hogyan ellenőrizheti a munkáltató a home office-ban dolgozókat?2022. Június 17. 11:05 - siteadmin A Munka törvénykönyve alapján a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, és a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, ha erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. De nézzük, mit mondanak a szakértők a hogyanról.
A Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje, dr. Óváry-Papp Nóra szerint az ellenőrzések formája különösen lényeges szempont, mert az ellenőrzés egyes formái a személyiségi jog korlátozásával járnak, így különösen szigorú szabályozás vonatkozik rájuk. Csak akkor vezethető be bármiféle ellenőrzés, ha az ellenőrzéssel járó korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos, illetve erről minden esetben a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkaadónak az alkalmazott felé világossá kell tennie a megfigyelés célját, hogy kik azok, akik látják, használják a begyűjtött információt, valamint azt, hogy meddig tárolják az adatokat.
A munkavállaló beleegyezése a megfigyelésbe nem tekinthető önkéntesnek.Ennek oka, hogy a munkaviszony alá-fölérendeltség. A megfigyelés jogalapja általában a munkáltató jogos érdeke lehet, a szükségesség és arányosság szem előtt tartásával, vizsgálatával. A Baker McKenzie IPTech csoportjának vezetője, dr. Vári Csaba szerint ha a dolgozó túlzottnak érzi a megfigyelést, megkérdezheti a munkáltatót az adatkezelés céljáról és egyéb lényeges jellemzőiről, és a munkáltató köteles ezeket feltárni számára. Ha indokolt, tiltakozhat is a dolgozó az adatkezelés ellen. Ilyenkor a munkaadónak ki kell vizsgálnia a körülményeket és ha nincs olyan érv, ami a további adatkezelés szükségességét alátámasztaná, akkor abba kell hagynia azt. A dolgozó végső esetben akár a NAIH-hoz vagy bírósághoz is fordulhat, ilyenkor a bíróság vagy a hatóság vizsgálja az esetet a továbbiakban.
Az ellenőrzésnek létezik kívánatos mértéke is, az adott munkakörtől és munkavállalótól is függ.A Profession.hu HR igazgatója, Simon-Göröcs Lili szerint a legtöbb esetben az volt a tapasztalat, hogy – hasonlóan a jelenléti munkavégzéshez – a home office-ban is kulcsfontosságú a munkavállaló és munkáltató közti bizalom. Irodai jelenlétnél hamis kontrollérzet alakulhat ki a vezetőkben az alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatban. Mert ahogy a home office-ban, úgy a munkahelyen is lehet színlelni a munkavégzést. A túlzó kontroll miatt úgy érezheti a munkavállaló, hogy nem bízik benne a vezetője, ez pedig fokozott szorongást idézhet elő, ami a kreatív folyamatokat erősen hátráltatja. Bizonyos mértékű ellenőrzés persze minden esetben szükséges, ennek hiánya ugyanúgy kelthet bizonytalanságot a dolgozókban. A mérték és mód meghatározásánál viszont a munkáltatónak érdemes figyelembe vennie az adott munkakör sajátosságai mellett a kolléga személyiségét, attitűdjeit, visszajelzéseit is. Fontos, hogy az ellenőrzés kizárólag támogató szándékú legyen, és a biztonságérzet növelésére irányuljon. Ellenkező esetben bizalmatlanságot kelthet a munkavállalóban, ami aztán a csoport tagjainál is kialakulhat egymás felé. A munkafolyamatok megfelelő mértékű monitorozása továbbá a feladatok arányos elosztása miatt is fontos, ezzel a vezetők pontosabb képet kaphatnak arról, hogy melyik kolléga lehet túlterhelt és ki az, aki még a kapacitásához mérten egészséges mértékben terhelhető.
A tömeges home office után egyre inkább beszivárgott a kollégák közti kommunikáció is a magán célra használt platformokra.Egyre több helyen kezdtek el chaten, akár csoportokban kommunikálni, ami viszont a munka és magánélet további összemosódását eredményezheti. Akár egy chatüzenet is tekinthető hivatalos és érvényes munkahelyi kommunikációnak, de csak akkor, ha a munkaadó ezt előre egyértelművé teszi a munkavállalónak. Ha nincs erről megállapodás, a munkavállaló nem köteles jelen lenni ezeken a felületeken. A hivatalos kommunikációs csatornákon sokszor szenzitív vállalati információk futnak át, így ennek függvényében érdemes átgondolnia a munkáltatónak, melyeket tartja biztonságosnak és jelöli ki munkahelyi kapcsolattartásra. A válaszadás azonban ezeken a csatornákon is kizárólag a munkaidő alatt várható el. Egyéb megállapodás nélkül pedig a kötött munkaidő szabályai home office munkavégzés esetén is érvényesek: a munkaidő letelte után a munkavállaló nem köteles munkahelyi üzenetekre, hívásokra válaszolni. Ha mégis, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül, akárcsak a túlóra.
A tömegessé váló otthoni munkavégzés tapasztalatai alapján tehát fontos a megfelelő teljesítményértékelés és a bizalom – ha a munkaterület nem indokol más eljárást, a megfigyelések különböző formája helyett érdemes a munkavállaló produktumát, elvégzett munkáját vizsgálni és ez alapján értékelni.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
|
Blog archivum
|
