hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A munkavállaló jogosult többek között fizetés nélküli szabadságra. Mind a 2012. évi I. törvény (Munkatörvénykönyv), mind az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik a fizetés nélküli szabadságról. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkajogi és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási szabályokat. 

Két eset különíthető el fizetés nélküli szabadságra jogosultság kapcsán. 
  • Az egyik eset, amikor a munkavállalónak a Munkatörvénykönyvben rögzített szabály alapján jár a fizetés nélküli szabadság.
  • A másik eset, amikor a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán alapul a fizetés nélküli szabadság. 

I.) Elsőként tekintsük át, hogy mely esetekben jár a Munkatörvénykönyv alapján a fizetés nélküli szabadság!

1.) A törvény erejénél fogva illeti meg a fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a gyermek gondozása céljából, amely maximum a gyermeke harmadik életévének betöltéséig jár. Ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak.   
 
Kinek jár ez a szabadság?
 
A gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságra a szülők bármelyike jogosult a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, azaz azt munkavállalóként dolgozó anya vagy apa is igénybe veheti. 
 
Mire jogosult a munkavállaló? 
 
A munkavállalót ebben az időszakban ún. felmondási védelem illeti meg, azaz a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelt szülő jogosult lehet gyermekgondozási díjra illetve gyermekgondozást segítő ellátásra. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt akár gyermekgondozási díjban, akár gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor Tbj. szabálya alapján ezen ellátások bármelyikének a folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel.

A Munkatörvénykönyv további három esetet is megemlít, amikor a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság. Ezek a következők:

2.) A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10-dik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt. 

Kinek jár ez a szabadság?

Ez a szabadság annak a munkavállalónak jár, 
  • aki gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot kap a gyermek 10-dik életévéig és
  • akinek egyben gyermekgondozást segítő ellátást (gyermekgondozási segélyt) folyósítanak. 
Megjegyzés: A gyermek harmadik életévét követően gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Mire jogosult a munkavállaló? 

Ez esetben is érvényes az a szabály, hogy a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg. 

Biztosítás kapcsán a Tbj. úgy rendelkezik, hogy nem szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság idejére a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósítása alatt illetve ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.

3.) Önkéntes katonai szolgálat esetén igénybe vehető fizetés nélküli szabadság

Kinek jár ez a szabadság?
 
Az önkéntes tartalékos katona munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos szolgálatot teljesíthet.  Annak a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság, aki tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, a katonai szolgálat teljesítésének időtartamára.  

Mire jogosult a munkavállaló? 

A munkavállalót ezen fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt.

Biztosítási szempontból a fentiekhez hasonlóan azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.

4.) A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. 

Kinek jár ez a szabadság?

Ennél a fizetés nélküli szabadságnál az alábbi három szempontnak kell fennállni ahhoz, hogy erre a szabadságra a munkavállaló jogosult legyen:
hozzátartozója személyes ápolására kerül sor
  • a hozzátartozó tartósan beteg, azaz előreláthatólag 30 napot meghaladóan beteg
  • tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolnia kell.
Mire jogosult a munkavállaló? 

Az érdekesség, hogy a munkavállalót nem illeti meg a fentiekben ismertetett felmondási védelem. A felmondás kapcsán azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.

A Tbj. rögzíti, hogy akkor nem szünetel a munkavállaló biztosítása, ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz amennyiben a tartósan beteg idős hozzátartozó gondozása céljából kerül sor a fizetés nélküli szabadságra, akkor a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. A biztosítás szünetelése azt eredményezi, hogy 
  • ha a munkavállaló minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik és 
  • a Tbj. 5. §-a szerint nincs egyéb biztosítási jogviszonya, továbbá 
  • a Tbj. 13. § és 16.§-ai alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, 
akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt a munkavállaló köteles fizetni a havi 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll.

5.) A fenti esetekre vonatkozó közös szabály:

A fenti fizetés nélküli szabályok kapcsán meg kell jegyezni, hogy a fizetés nélküli szabadság kezdetésére és megszüntetésére az alábbi általános szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy milyen célból veszi igénybe a munkavállaló a szabadságot:
  • A munkavállaló köteles a fizetés nélküli szabadság igénybevételét - a szabadság megkezdése előtt - minimum 15 nappal korábban írásban jelezni a munkáltató felé.
  • A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló az eredeti kérelmében foglalt határidő előtt is megszüntetheti. Ez esetben  szabadság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát úgy kell megtennie, hogy azt a megszüntetés időpontja előtt minimum 30 nappal korábban közölnie kell a munkáltatóval. 
 

II.) A már említett másik eset, ha nem a Munkatörvénykönyvben rögzített fizetés nélküli szabadság igénybevételére kerül sor. 

Ez esetben nem kötelező a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a munkavállaló számára, hanem az a munkáltató és a munkavállaló megegyezésén alapul. Ebbe a körbe tartozik, ha például a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel például családi házának építése kapcsán, vagy hosszabb utazására tekintettel, vagy akár a házastársának külföldi munkavállalása miatt, amikor a család együtt kiutazik a külföldi munkavégzés helyére. 

Ezekben az esetekben Tbj. alapján a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel, így ekkor is azt a szabályt kell alkalmazni, hogy akik minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyuk nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 13. § és 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, kötelesek fizetnie a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés első napjától kezdve. 




Hozzászólás 0 hozzászólás


A diákhitellel kapcsolatban több pozitív változtatás is történt, ezek egyike érinti a cafeteriát is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin szeptember 19-én a jövő évi változások között említve azt közölte többek között, hogy a Diákhitel1 törlesztését bevonják az adó- és járulékmentes cafeteria-juttatások körébe. Ami valódi újdonság.

Azonban ha megnézzük a változtatásról szóló törvényt, akkor azt találjuk, hogy nem említik külön a DIákhitel1-et, csak azt, hogy „a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig” adómentes.

Ezek szerint mind a hallgató által szabadon elkölthető DIákhitel1, mind pedig a kizárólag az önköltséges (költségtérítéses) tanulmányok fedezésére szolgáló Diákhitel2 törlesztésébe beszállhat a munkáltató.

Ráadásul a hatályba léptetésre azt írják, hogy a kihirdetést követő napon, azaz már november 11-től él ez a szabály. És valóban, ha belekukkantunk az szja-törvény aktuális verziójába, ott is már szerepel november 11. óta ez a mondat.

Szóval már novemberre és decemberre is él a lehetőség, valamint természetesen jövőre is: a Diákhitel-törlesztés adómentes pénzbeni juttatásként, illetve cafeteria-juttatásként adható.

Mit jelent ez? Idén a minimálbér 127 500 forint, aminek a 20 százaléka 25 500 forint – novemberben és decemberben tehát havi ekkora összeg lehet legfeljebb az adómentes munkáltatói diákhitel-törlesztési támogatás. 2018-ra a minimálbér összege 138 ezer forintra emelkedik, így az adómentes munkáltatói diákhitelt-törlesztési juttatás legfeljebb havi 27 600 forintnyi lehet dolgozónként. Feltéve, hogy legalább ennyi, vagy ennél több a diákhiteltörlesztés.

Akinek diákhitele van, annak biztosan jó választás lehet ez a juttatás, főleg ha egyébként bruttóban kapja a cafeteriát. Hiszen az adóteher 0, míg a béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya és készpénzcafeteria) adóterhe jövőre 34,22 százalék marad, az egyes meghatározott juttatások (pl. Erzsébet-utalvány, pénztári befizetések, stb.) közterhe pedig 40,71 százalékra csökken.

Ha a maximális 27 600 forintos támogatást vesszük figyelembe, akkor ezt ugye a diákhiteltörlesztésre egy az egyben megkaphatja a dolgozó. Viszont ha béren kívüli juttatásban kér ugyanekkora összeget, akkor bruttó keret esetén (a többségnek bruttó a kerete) már csak 20 563 forint marad neki az adók levonása után. Ha pedig egyes meghatározott juttatást kérne, akkor csak 19 615 forintnyi lesz a ténylegesen felhasználható összeg a közterhek levonása után.

A diákhitel minimális (ha úgy tetszik, kötelező) törlesztőrészlete az első két évben az előző évi minimálbér 6-8-9 százaléka lehet, a hitel típusától és a szerződéskötés időpontjától függően. Ezt tehát teljes egészében lefedheti a munkáltatói cafeteria. A harmadik évtől pedig a minimális törlesztőrészlet a hitelfelvevő két évvel korábbi bruttó átlagkeresete (de legalább a minimálbér) 6 vagy 8 százaléka lehet.

Ha abból indulunk ki, hogy a hitelfelvevő átlagosan keres, akkor 2016-ban 263 000 forint körül lehetett az átlaga. Ezek szerint jövőre minimum 15 780 forint (vagy 21 040 forint) a kötelező fizetendője. Ezt is egy az egyben lefedheti az adómentes munkáltatói támogatás. Kimaxolni a lehetőséget bruttó 460 ezer forintos fizetésnél lehet, ha a bruttó kereset 6 százaléka a kötelező fizetendő és bruttó 345 ezer forintnál, ha 8 százalék a minimális kötelező fizetendő.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény 2017. december 11-én került kihirdetésre. A fenti törvény többek között az anyasági támogatással, a csecsemőgondozási díjjal, a gyermekgondozási díjjal valamint az utazási költségtérítéssel kapcsolatos, 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosításokat is tartalmaz. Az alábbi bejegyzésben a fenti ellátásokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetjük

Anyasági támogatásra vonatkozó módosítás

A gyermek születését követően nyílik meg a jogosultság az egyszeri összegű anyasági támogatásra. Az anyasági támogatás kapcsán a legjelentősebb változás, hogy 2018. január 1-jétől bővül az anyasági támogatásra jogosultak köre. Azaz 2018. január 1-jétől anyasági támogatás állapítható meg – a jelenlegi jogosultakon túl - a nem Magyarország területén élő, külföldön született,
  • a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, vagy
  • a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.

Csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra vonatkozó módosítások

A csecsemőgondozási díjra jogosultak köre is bővül. Ennek keretében 2018. január 1-jétől csecsemőgondozási díjra jogosult lehet a csecsemőt gondozó vér szerinti apa abban az esetben, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Ez esetben a csecsemőgondozási díj attól a naptól jár – a gyermek születését követő 168. napig –, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt.

A hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj jelenleg a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. Ez az időtartam 2018. január 1-jétől további egy évvel meghosszabbodik, azaz a diplomás gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár. Erre tekintettel, amennyiben az apa lesz jogosult a diplomás gyermekgondozási díjra, akkor az apa részére is legfeljebb a gyermek 2 éves koráig jár az ellátás.

A fenti szabályt 2017. december 31-ét követően megállapított diplomás gyermekgondozási díjra kell alkalmazni. 2018. január 1-jét megelőzően megállapított diplomás gyermekgondozási díjra abban az esetben kell alkalmazni, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság 2017. december 31-én már fennáll.

További változás, hogy mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj jogosultságához szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a rehabilitációs járadék folyósításának idejét. A rehabilitációs járadék megszűnésére tekintettel a jövőben ezen ellátás folyósítása nem számítható már be a 365 napba.

Utazási költségtérítés

A törvény rögzíti, hogy a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosító
  • bírálja el az utazási költségtérítés iránti kérelmet;
  • folyósítja a megállapított utazási költségtérítést.
2018. január 1-jétől az 1997. évi LXXXIII. törvényben is – azaz nem csak kormányrendeleti szinten – szabályozásra kerül, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye.

Végezetül meg kell említeni, hogy pontosításra kerül az elektronikus ügyintézés szabálya. A hatályos szabály alapján „a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.” A módosítás alapján a fenti kormányhivatal helyett a járási hivatal kerül megnevezésre, továbbá a benyújtás kapcsán rögzítésre kerül, hogy elektronikus azonosítást követően lehet elektronikus úton benyújtani a kérelmeket.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A napokban döntött a Parlament a szociális hozzájárulási adó-, az egészségügyi hozzájárulás, és a főállású kisadózó ellátási alapjának 2018. január 1-jétől hatályos változtatásáról. Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítási közterhek mértékében 2018. január 1-éig további változtatások nem várhatók, így az alábbi hírlevélben bemutatjuk, hogy 2018-ban miként változik a tb közteherfizetés, továbbá ismertetjük a főállású kiadózók ellátási alapjában valamint a táppénz, gyed maximális összegében bekövetkező változásokat.

Változások a társadalombiztosítási közterhekben


1.1. Szociális hozzájárulási adó

2018. január 1-jétől a jelenlegi 22 százalék helyett 19,5 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyes kedvezményeknél 19,5 százalékos kedvezményt kell alkalmazni, míg más kedvezményeknél - pl: 55 év feletti munkavállalók esetén – már 9,75 százalékos kedvezmény alkalmazható 2018. január 1-jétől.

430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza, hogy 2018. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér bruttó havi 138 000 forint, míg a garantált bérminimum havi bruttó 180 500 forint lesz. Amennyiben a fenti minimálbér illetve garantált bérminimum nem változik, akkor minimálbér illetve garantált bérminimum kapcsán az alább szociális hozzájárulási adót kell megfizetni:
  • Munkaviszonyban foglalkoztatott személy esetén, 2017-ben bruttó 127 500 forint munkabérnél 28 050 forint szociális hozzájárulási adót kell fizetni, míg 2018-ban bruttó 138 000 forint munkabér kapcsán 26 910 forint lesz a szociális hozzájárulási adó.
  • Munkaviszonyban, 2017-ben bruttó 161 000 forint munkabér esetén 35 420 forint szociális hozzájárulási adót kell fizetni, míg 2018-ban bruttó 180 500 forint munkabér esetén 35 197,5 forint lesz a szociális hozzájárulási adó.
  • Egyéni-, és társas vállalkozó esetén a minimálbér 112,5 százalékát alapul véve 2017-ben ~31 556 forint a szociális hozzájárulási adó, amely 2018-ban ~30 274 forintra csökken. Garantált bérminimum 112,5 százalékát alapul véve 2017-ben 39 847,5 forintról, 2018-ban ~39 597 forintra csökken a szociális hozzájárulási adó.
Azaz akár a minimálbéren (garantált bérminimumon) dolgozó munkavállalót, akár a minimális alapok szerint tb közterhet fizető vállalkozót vesszük alapul megállapítható, hogy jövőre csökken a munkáltatót/vállalkozást terhelő szociális hozzájárulási adó.

1.2. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a szociális szövetkezet, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetett havi 7 110 forint (napi összege 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulék 2018. január 1-jétől havi 210 forinttal fog növekedni, azaz havi 7 320 forint (napi összege 244 forint) lesz.

1.3. Egészségügyi hozzájárulás

2018-ban az alábbi jövedelmek után nem 22 százalékos, hanem 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Azaz 2,5 százalékkal csökken az egészségügyi hozzájárulás az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
  • összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
  • külön adózó jövedelmek közül
    • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege,
    • a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.

Továbbá a jelenleg hatályos szabály alapján, ha a magánszemély adóévben megszerzett, ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az egymillió forintot meghaladja, akkor a teljes összeg után - adott értékhatárig – 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség áll fenn. 2018. január 1-jétől a magánszemélyek ingatlan bérbeadása esetén fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség megszűnik.

Összefoglalva

Járulékok/szocho/eho 2017. év 2018. év Különbség 2017. évhez viszonyítva
nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulékok, munkaerő-piaci járulék együttes mértéke 18,5 százalék 18,5 százalék nincs változás
szociális hozzájárulási adó mértéke
22 százalék

19,5 százalék - 2,5 százalék
egészségügyi szolgáltatási járulék (Tbj. 39. §-ban meghatározott személy, kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, szociális szövetkezet által fizetett) 7 110 forint (napi összege 237 forint)
7 320 forint (napi összege 244 forint) + havi 210 forint
+ napi 7 forint

eho: összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege, kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összeg után 22 százalék 19,5 százalék - 2,5 százalék
eho fizetés, ha ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az egymillió forintot meghaladja 14 százalék, adott értékhatárig nincs fizetési kötelezettség kötelezettség megszűnik



.

Változások a társadalombiztosítási ellátások mértékében


2.1. Kisadózók ellátása

A főállású kisadózó – aki az 1997. évi LXXX. törvényben és az 1991. évi IV. törvényben meghatározott ellátásra jogosult - ellátásainak havi alapja 2017-ben 90 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 150 000 forint. 2018-ban ez az ellátási alap 94 400 forintra, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra növekszik.

Megjegyzés: Kisadózók kapcsán meg kell jegyezni, hogy 2018. január 1-jétől nem lesz főállású kisadózó az, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat.

Ellátások felső határa

A minimálbér változására tekintettel a táppénz és a gyermekgondozási díj maximális összege is változni fog. Azaz a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ugyanakkor a gyermekgondozási díj összege maximum havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Összefoglalva:

ellátások alapja/maximális mértéke 2017. év
2018. év Különbség 2017. évhez viszonyítva

kisadózó ellátási alapja havi 50 000 forint tételes adófizetés esetén
90 000 forint

94 400 forint + 4 400 forint
kisadózó ellátási alapja havi 75 000 forint tételes adófizetésnél 150 000 forint 158 400 forint + 8 400 forint
táppénz napi felső határa

8 500 forint/nap 9 200 forint/nap + 700 forint/nap
gyermekgondozási díj havi felső határa 178 500 forint/hó 193 200 forint/hó +14 700 forint/hó








.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



A közigazgatási eljárásban jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Jövőre ezt a szabályt felváltja általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.). Az új eljárásjogi szabályt 2018. január 1-jétől induló illetve a megismételt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban kell majd alkalmazni. Az alábbi bejegyzésben erről az új eljárási szabályról adunk tájékoztatást.

Amíg a Ket. szabályai lehetővé teszik, hogy a Ket. rendelkezéseit a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásban csak akkor kell alkalmazni, ha az 1997. évi LXXXIII. törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, addig ilyen szabályt az Ákr. nem tartalmaz. Erre tekintettel 2018. január 1-jétől az 1997. évi LXXXIII. törvény pénzbeli ellátásokra vonatkozó eljárásjogi szabályai többek között a következőkben módosulnak:

1) 21 nap helyett 25 nap áll rendelkezésre

A hatályos szabály alapján a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.

2018. január 1-jétől a fenti esetben nemcsak az a változás áll be, hogy a Ket. 33. § (3) bekezdés helyett az Ákr. 50. § (5) bekezdését kell alkalmazni, hanem növekszik az ügyintézésre rendelkezésre álló idő, amely 21 nap helyett, 25 napra nő. Azaz 2018. január 1-jétől: „Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege – az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 25 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.”

A fentivel megegyezően módosul az eljárási szabály az üzemi baleset megállapítása kapcsán. Azaz a hatályos szabály alapján „amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.” 2018. január 1-jétől a fenti szabály úgy módosul, hogy „ Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt – az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 25 napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.”

2) Döntés visszavonása, módosítása

2018. január 1-jétől hatályon kívül kerül az a szabály, amely úgy rendelkezik, hogy 
  • az ellátást folyósító szerv a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését a közléstől számított 5 éven belül hivatalból módosíthatja vagy visszavonhatja, illetve 
  • a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja. 
A visszavonás, módosítás kapcsán az Ákr. szabályait kell alkalmazni, amelyre sor kerülhet a hatóság megállapítása vagy keresetlevél benyújtása kapcsán is.  Azaz, ha a hatóság 
  • megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja;
  • a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

3) Határozathozatal táppénz, baleseti táppénz kapcsán

A leglényegesebb változást azonban az eredményezi, hogy 2018. január 1-jétől kikerül a törvényből az a szabály, hogy „nem kell táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről határozatot hozni.” (1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (4) bekezdés)

A fenti szabály többek között azért került be az 1997. évi LXXXIII. törvénybe, mert ha táppénz, baleseti táppénz esetén is határozatot kellene hozni, akkor keresőképtelen személy később jutna hozzá a keresetét pótló (sokszor napi megélhetését biztosító) ellátáshoz. Emlékszem, hogy a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetésekor pedig az volt az indok, hogy a kismamák néha egy-egy napra mennek vissza dolgozni az ellátás folyósítása alatt, így nem indokolt ez esetben döntést hozni.

Az Ákr. kapcsán az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az Ákr. 80. § (4) bekezdése rögzíti, hogy akkor nem kell határozatot hozni, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának - mérlegelés nélkül - a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. Mindezek alapján 2018. január 1-jétől a döntéseket kell hozni a fenti esetekben is, amelynek következtében többek között nemcsak az adminisztrációs teher, hanem a táppénzhez, a baleseti táppénzhez, az utazási költségtérítéshez hozzájutás időtartama is növekszik.

4) Határozatok megtámadhatósága

Kikerül 2018. január 1-jétől az 1997. évi LXXXIII. törvényből, hogy nincs helye fellebbezésnek 
  • az orvosszakértői szerv – akihez a beteg keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat - döntése ellen valamint 
  • méltányossági eljárásban hozott döntés ellen. Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, hogy jogorvoslatot kizárólag semmisségre hivatkozva lehet gyakorolni.
2018. január 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal hozta.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy a fenti tájékoztatás nem teljeskörű, továbbá az Ákr. kapcsán idén még további olyan jogszabály-módosítások is várhatóak, amely vonatkozhatnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira. Erre tekintettel jövő év első hónapjaiban tervezek egy részletes szóbeli tájékoztatást az Ákr. szabályaival összefüggő változásokról.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51]
Blog archivum