hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Mégsem emelték meg a kilométerpénzt

2017. Január 30. 9:23 - siteadmin



Alapesetben marad a 9 forint kilométerenként, de ha a munkáltató akarja, adhat akár 15 forintot is. Adómentesen.

A kilométerpénz a közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendelet szerint a munkavállalónak 4 esetben kötelező kilométerpénzt adni. Akkor, ha
  • a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
  • a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (akkor is, ha munkába járását a hozzátartozója biztosítja);
  • a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. (Kivéve, ha bérletpénzt igényelt a szülő.)
Értelemszerűen az utóbbi 3 esetben akkor jár a kilométerpénz, ha egyébként  a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között van közösségi közlekedés.

A kilométerpénz 2005 júliusa óta volt 9 forint (előtte 3 forint), szóval jócskán megérett már az emelésre, főleg, ha a benzin árát nézzük (2005-ben 250-270 forint között volt az ár). Szóval volt öröm, amikor a tavaly őszi adócsomagban elfogadták, hogy 2017. január elsejétől felemelik 15 forintra a kilométerenként fizetendő díjat. A juttatás egyébként adómentes. 

Januárban azonban jött egy kormányrendelet, és alig két hét után január 13-ától visszaállt a 9 forintos kilométerpénz. Pontosabban némi rugalmasság került a rendszerbe, csakhogy ennek a dolgozók valószínűleg nem örülnek. Az a helyzet ugyanis, hogy január 13-ától a fent említett 4 esetben csak az szja-törvényben meghatározott 15 forint 60 százalékát kötelező megadnia közlekedési költségtérítésként a munkáltató. Viszont mérlegelheti, hogy a fennmaradó 6 forintot adja-e, vagy sem. Vagyis ha akarja, adhatja a munkaadó a 15 forintot is. A 15 forintból a 9 forint lesz a kötelező, a 6 forint pedig az adható rész. Utóbbi akár cafeteriaként is adható, adómentesen. 

Ami még fontos: 
  • A kilométerpénz csak a munkában töltött napokra jár a munkahely és a lakó-, tartózkodási hely közötti utazás térítésére.
  • A kilométerpénzt a közforgalmi úton mért távolság alapján kell kiszámolni.
  • A dolgozót nyilatkoztatni kell arról, hogy a munkába járásnál valóban fennáll a fenti négy körülmény közül legalább egy.
  • A nyilatkozatban legyen benne az is, hogy hol van pontosan a dolgozó lakó- vagy tartózkodási helye, ahonnan bejár a munkába. 

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése 2017. január 1-jén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (rövidítve: NEAK) változott, és ezzel egyidejűleg az ellátandó feladatok köre is leszűkült. Többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatai 2017. január 1-jétől az  Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF) kerültek. Az alábbi bejegyzésben összefoglaljuk, hogy mit eredményez ez az átszervezés a gyakorlatban.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP) pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos fontosabb feladatai többek között az alábbiak voltak:
  • Az OEP kifizetőhelyi tájékoztató, továbbá egyéb tájékoztatók kibocsátásával biztosította, hogy az országban egységes legyen a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés.
  • Az OEP honlapján voltak elérhetőek a pénzbeli ellátások (beleértve a baleseti táppénzt is) igényléséhez szükséges nyomtatványok.
  • Ha első fokon a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve döntött az adott pénzbeli ellátásról pl: az egyéni vállalkozó táppénz igényéről, akkor fellebbezés esetén másodfokon az OEP pénzbeli ellátási területe járt el.
Miként kerülnek ellátásra a fenti OEP feladatok 2017-ben? A fenti sorrendet követve elsőként nézzük meg a kifizetőhelyi tájékoztatót! 

Kifizetőhelyi tájékoztató

Az OEP szervezeti változására tekintettel a kifizetőhelyek a pénzbeli ellátások megállapításakor már nem az OEP kifizetőhelyi tájékoztatója alapján járnak el, hanem az ONYF Központja által kiadott tájékoztatót kell alkalmazniuk. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől a következő jogszabályváltozás lépett hatályba: „A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos kérelem elbírálásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az ONYF Központja által kiadott tájékoztató szerint köteles eljárni. A tájékoztatóban foglaltak betartását a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok, mint kifizetőhelyek tekintetében az ONYF Központja ellenőrzi.”

Ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványok

2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján, „ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az ONYF Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – 5 napon belül a székhelye szerint illetékes járási hivatalnak megküldi.”

Azaz a fenti jogszabálymódosítás rendelkezik egyrészt arról, hogy az ellátásokhoz szükséges nyomtatványt a továbbiakban nem az OEP, hanem az ONYF Központja biztosítja, másrészt a kérelmeket nem az egészségbiztosítási ügyekben eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz, hanem az egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal járási-, illetve fővárosi kerületi hivatalához kell továbbítani. 

Megjegyzés: a pénzbeli ellátásokhoz szükséges nyomtatványok a NEAK oldalán érhetőek el

Másodfokú döntés a pénzbeli ellátásokról

2017. január 1-jétől a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási-, fővárosi kerületi hivatala által az  egészségbiztosítási ügyekben hozott hatósági döntéseivel szembeni fellebbezést az OEP pénzbeli ellátásának szervezeti egysége helyett Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el. 

Végezetül az ügyintézéshez kapcsolódóan szeretnénk felhívni a figyelmet az alábbi jogszabályváltozásra:

2017. január 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók is csak elektronikus úton intézhették volna a pénzbeli ellátások igénylését. 2016. december 19-én megjelent törvénymódosítás alapján azonban ez az ügyintézés kitolódott 2017. második felére. Erre tekintettel 2017. július 1-jétől a  kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a  csecsemőgondozási díj, a  gyermekgondozási díj, a  táppénz, a  baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az  egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás

Fontos határidő jár le két hét múlva

2017. Január 18. 11:44 - siteadmin



Ahhoz, hogy a lakáscélú támogatás adómentes legyen, január 31-ig meg kell kapnia a munkáltatónak a banki igazolást. 

A cégeknek 2014 áprilisa óta van lehetőségük arra, hogy adómentesen támogassák a dolgozók lakásvásárlását, illetve lakáshitel-törlesztését. A lakáscafeteria keretében a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat adómentesen. Akár egy összegben is. 

Az adómentes juttatást használt vagy új lakás vásárlására, építésére, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, illetve az ilyen célra felvett hitelek visszafizetésére lehet felhasználni, amennyiben a munkavállaló valamilyen arányban tulajdonos. Összegénél kikötés, hogy nem lehet több a vételár vagy az építési költség 30 százalékánál. 

Az igénybevétel feltétele még az is, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényhez rendelt szobaszámot. A méltányolható lakásmérethez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni.

Újdonságok januártól

A lakáscafeteria szabályai tavaly augusztusban kerültek be egységesen az szja-törvénybe és a legutóbbi változás idén januártól él. Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit (=testvérét) is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásánál. Emellett a fiatal házaspárok estén a lakók számának meghatározásakor számításba vehető a jövőben születendő gyermekek is.

Kedvezőbb a szobák számának meghatározása is: a 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből (vagyis félszobákból) kettőt egy szobaként lehet figyelembe venni.  Így 1-2 fő esetén 3 szoba, 3-4 fő esetén pedig négy szoba lehet a méltányolható lakásméret. Minden további lakóval egy szobával nő az adómentesen támogatható lakásméret.

Az adómentességhez ez is kell

Az adómentességhez azonban nem elég önmagában a méltányolható szobaszám és az összeghatár szabályainak betartása, hanem van néhány adminisztratív feltétel is.

Az egyik, hogy ha a munkáltató tavaly adott adómentes lakáshitel-támogatást a munkatársainak, akkor április 15-ig (munkáltató saját döntése alapján legkésőbb május 31-ig) össze kell gyűjtenie az ehhez kapcsolódó teljes dokumentációt. 

Fontos: a munkatársaknak akkor is át kell adniuk a szükséges dokumentumokat a juttató cégnek, ha közben esetleg már megszűnt a munkaviszonyuk. 
  • Amennyiben a cég kiszervezte egy hitelintézetnek az adómentesség több kritériumának ellenőrzését, abban az esetben a hitelintézettől kapja meg az igazolást. 
  • Ha önállóan végezte az adómentesség ellenőrzését, akkor nála kell hogy meglegyen minden dokumentáció. A biztonság kedvéért ezeket célszerű már a juttatás kiadása előtt begyűjteni és nem megvárni a következő év áprilisát, májusát. 
A másik fontos dolog, hogy a támogatás folyósításáról – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – legkésőbb január 31-éig kell a munkáltatónak igazolást kapnia a folyósító szervezettől, ami lehet hitelintézet (bank) vagy a Magyar Államkincstár. 

Ha ez a két adminisztrációs feltétel nem teljesül, akkor nem valósulhat meg az adómentesség. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Készpénzt cafeteriában? Így lehet!

2017. Január 12. 12:31 - siteadmin



Az új év hozott egy új béren kívüli juttatást, ami első ránézésre meghökkentőnek tűnik az eddig megszokott lehetőségekhez képest: nem utalványt, nem valamilyen szolgáltatás ellenértékét, öngondoskodási forma támogatását, vagy más megcímkézett összeget jelent ugyanis, hanem egész egyszerűen készpénzt. Azaz bármilyen célra elkölthető kedvező adózású kifizetést. 

Nem bér

Persze ez nem jelenti azt, hogy innentől a bért, vagy ennek egy részét kedvezményes adózással letudhatná a munkaadó, hiszen béren kívüli juttatásról van szó, ami nem helyettesítheti a bért. Ez többek között azt jelenti, nincs mód arra, hogy pl. a bért csökkentsék, és készpénzcafeteriával pótolják ki a hiányzó összeget.

Mivel nem bérről van szó, így nem számít bele például a túlóra- vagy a pótlékalapba és a táppénzszámításba sem. 

TIPP: a későbbi reklamációk elkerülése végett tanácsos a dolgozók felé hangsúlyosan jelezni, hogy az általuk megkapott pénzösszegből mennyi a bér és mennyi a cafeteria. Fontos: a juttatott pénzösszegről készüljön külön nyilvántartás.

Maximum 100 ezer forint

A készpénzcafeteria éves szinten legfeljebb 100 ezer forintig adózhat kedvezően, azaz béren kívüli juttatásként, 34,22 százalékos közteherrel (1,18-as szorzó az adóalapra, amire 15 százalék szja és 14 százalék eho). Ha évi százezer forintnál nagyobb az összeg, akkor az már bérként adózik.  

TIPP: Nem kell figyelni arra (sem nyilatkoztatni), hogy a dolgozó máshonnan is kap-e készpénzcafeteriát. 

A részletek a munkáltatón múlnak

Arra nincs az szja-törvényben megkötés, hogy a készpénz-cafeteriát milyen formában, vagy ütemezésben kell kiadni, így ez a munkáltató döntése. Adható havonta, de negyedévente, félévente vagy évente is, készpénzben vagy utalással. 

Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy szabály szerint a dolgozó arányosan csak annyi készpénzcafeteriát kaphat, amennyit az adott évben munkaviszonnyal töltött. Új belépőnél tehát arányosítani kell az éves összeget. 

Kilépőnél pedig gond lehet, ha előre adták ki a juttatást – ilyenkor ugyanis az adott évben munkaviszonyban töltött időre járó összegen felül előre kiadott készpénzcafeteriára a kilépéskor a munkáltatónak jövedelemként le kell adóznia. 

TIPP: célszerű lehet a juttatást mindig utólag kiadni, a már munkaviszonyban töltött időre. 

Erzsébet helyett készpénzt?

Az Erzsébet-utalványból tavaly havi 8 ezer forintnak megfelelő összeget lehetett adni, azaz évi 96 ezer forintnyit. Az utalvány idénre kikerült a béren kívüli juttatások köréből az egyes meghatározott juttatások közé, így adóterhe 43,66 százalékra emelkedett. Ezért ahol eddig Erzsébet-utalványt adtak a dolgozóknak, ott észszerű lépés lehet a hasonló éves keretösszegű készpénzcafeteriára váltani. 

 
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Az év folyamán több olyan módosítást is elfogadtak, amely rendelkezik 2017. januárban 1-jétől hatályba lépő szociális hozzájárulási adó módosításairól. Alábbi bejegyzésünkben összefoglaljuk mindazokat az új vagy kiegészített szabályokat, amelyeket 2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóban alkalmazni kell.


Szociális hozzájárulási adócsökkentés

2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökken. A törvény rögzíti, hogy az adóalany a megváltozott adómértéket arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazhatja először, amely hónapban a megváltozott adómérték hatályba lép.

Szociális hozzájárulási adókedvezmények mértéke

Az adó mértékének változására tekintettel módosítja a törvény a 27 százalékos, a 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezmény mértékét is. Erre tekintettel a 27 százalékos kedvezmény megszűnik, helyette 22 százalékos kedvezmény lép hatályba, míg a 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények esetében egységesítésre kerül a kedvezmény mértéke. Ez utóbbi kedvezmények helyett az kedvezmény mértéke az aktuális szociális hozzájárulási adó 50 százaléka lesz, azaz 2017-ben 11 százalékos kedvezmény érvényesíthető adott jövedelemhatárig.

Ez esetben is rögzíti a törvény, hogy a fenti megváltozott kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan lehet először alkalmazni, amely hónapban a megváltozott kedvezménymérték hatályba lép.

Kiküldetés meghosszabbítására vonatkozó szabály

2017. január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a  szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a  kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn. Azaz ez esetben a szociális hozzájárulási adómentesség nem haladhatja meg a két évet. 

Szociális hozzájárulási adómentesség

2017. január 1-jétől – igazodva az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerkezeti változásához - kiegészítésre illetve pontosításra kerül a szociális hozzájárulási adófizetéstől mentes esetek köre. Erre tekintettel, az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. 

Munkaviszonyosok körének bővítése

2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában azokat is munkaviszonyosnak kell tekinteni, akik külföldi jog alapján fennálló munkajogviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik. Ha például Ausztriában az osztrák szabályok alapján kötöttek munkaviszonyt a munkavállalóval, aki ott heti 40 órában dolgozik, és ez a személy Magyarországon is egyéni vállalkozóként tevékenykedik - akkor amennyiben Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettség -, 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett tevékenykedő egyéni vállalkozóként kezeljük. Erre tekintettel a vállalkozónak a szociális hozzájárulási adót a kivét, illetve átalányban megállapított jövedelem alapján kell megfizetnie, és nem a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után. 

Egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó adófizetési alsó határa

Külön rendelkezik a jogszabály arról, hogy ha a minimum 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony vagy nappali tanulmányok folytatása nem áll fenn a hónap egészében, akkor miként kell kiszámolni a vállalkozónak az egy-egy napra jutó, adóalapot képező jövedelmét. Ez esetben adófizetési kötelezettség kiszámításánál - amikor a fenti munkaviszony és hallgatói jogviszony még fennáll - egy-egy naptári napra 
  • az egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy átalányban megállapított jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni;
  • a társas vállalkozó esetén a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel juttatott, kifizetett jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni.  
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény

2017. január 1-jétől hatályos szabály rögzíti, hogy a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) vagy gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a kedvezményre jogosító feltételek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában fennállnak. Ez a módosítás sok új információt nem tartalmaz, hiszen igazolásokkal kell alátámasztani az ellátás folyósítását illetve annak adott időponttól való megszűnését. 

Ezzel szemben jelentősebb a következő módosítás. Előfordul, nem is kevés számban, hogy a foglalkoztató érvényesíti a fenti kedvezményt 3 évig. Időközben azonban a munkavállaló nagycsaládossá válik, így a kedvezmény már nem 3, hanem 5 évig érvényesíthető. Erre az esetre vonatkozóan úgy rendelkezik a módosítás, hogy ha a nagycsaládosok kedvezményére való jogosultság már a gyed, gyes, gyet alatti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, akkor a gyed-en, gyes-en, gyet-en alapuló, nagycsaládosok esetén járó kedvezmény teljes egészében érvényesíthető. 

Kedvezmények igazolása

Változás áll be a kedvezmények igazolása kapcsán. Az egyik jelentősebb változás, hogy a megyei-, fővárosi kormányhivatal helyett, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala adja ki az igazolásokat. 

A módosított jogszabály alapján a kedvezményt igazolja az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhely, a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, a családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala. 

Tanulói-, hallgató jogviszony szünetelése

2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítás meghatározza a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát. Azaz a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt nem csak azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, hanem a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot is. Ennek a szabálynak az iskolaszövetkezet kapcsán van jelentősége. Iskolaszövetkezetnek minősül a szociális hozzájárulási adótörvény alapján az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony – beleértve a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartamát is -. Ha például a 25 év alatti hallgató a tanulmányainak második félévében szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, akkor a módosítás alapján a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapban is - azaz a nyár folyamán - iskolaszövetkezet tagjaként folytathat keresőtevékenységet.

Rehabilitációs kártyára jogosultak

A megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban alkalmazásakor a rehabilitációs kártya (vagy azt helyettesítő nyomtatvány) birtokában érvényesíthető a szociális hozzájárulási adókedvezmény. A törvénymódosítás bővíti a rehabilitációs kártyára jogosultak körét. Erre tekintettel azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiken a rehabilitációja nem javasolt, és
egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra és a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozó módosítások

2017. január 1-jétől lép hatályba két olyan módosítás, amely a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra, a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozik.

Ennek keretében munkaviszonynak minősül a  rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a  rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a  honvédségi szervezet vagy a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama.

A fentiekre épül az a módosítás, amely rögzíti, hogy szociális hozzájárulási adó alapját képezi a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási járadék.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]