|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Változások a Tbj. szabályaiban2023. Július 26. 11:05 - siteadmin A légitársaságok hozzájárulásáról és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosította többek között a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt és a Tbj.-t is. A módosítások alkalmazását nehezíti, hogy a hatályba lépésükre több különböző időpontban kerül sor. Az alábbiakban, a hatályba lépések időrendjét követve, a 2023. évi LIX. törvény társadalombiztosítási járulékra vonatkozó változásait foglalom össze. A szociális hozzájárulási adó változásairól – tekintettel arra, hogy a szociális hozzájárulási adóban nincsenek júliusban módosítások – augusztus elején adok teljes körű tájékoztatást.
Elsőként tekintsük át a 2023. évi LIX. törvény kihirdetését követő napon, azaz 2023. július 15-étől alkalmazandó Tbj. módosításokat!
2023. július 15-étől alkalmazandó módosítások1.1. Idén január 1-jétől alkalmazzuk a főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozó kapcsán az ún. göngyölítéses szabályt. A göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) társadalombiztosítási járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. Ez a göngyölítéses szabály került be a családi járulékkedvezmény érvényesítésébe is. (Tbj. 34. § (6) bekezdése, 80. § (2) bekezdés). 2023. július 15-étől az átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt már nem az átalányban megállapított jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, hanem az maximum a „göngyölítéses módszer” alapján megállapított társadalombiztosítási járulék mértékéig érvényesíthető.
1.2. Ugyancsak a göngyölítés alapján megállapított társadalombiztosítási járulékra hivatkozás került be a többes jogviszony szabályába. Amíg 2023. július 14-éig legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is álló, vagy nappali tagozaton is tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó esetén azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy „a társadalombiztosítási járulék alapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)”, addig 2023. július 15-étől a társadalombiztosítási járulék alapja a göngyölítés szerint megállapított járulékalap lett.
1.3. A jogszabálymódosításokat nem követte a mezőgazdasági őstermelők szabályában a minimális alap arányosítására vonatkozó jogszabályi hivatkozás. Erre tekintettel a hivatkozás már nem a megfelelő bekezdésekre hivatkozott vissza, amelyre vonatkozóan én is többször kaptam már kérdéseket. Ezt korrigálta a törvénymódosítás azzal, hogy a Tbj. 41. § (6) bekezdésének „(2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „(4) és (5) bekezdésében” szöveg lépett.
2023. augusztus 1-jétől alkalmazandó módosításA Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy esetén, ha részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából (járulékfizetési alsó határ) kell megfizetni. A Tbj. 27. § (3) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor nem kell a járulékfizetési alsó határt alkalmazni. Ebbe a körbe tartoznak többek között a szakképző intézmények adott tanulói is. Esetükben 2023. július 31-éig úgy rendelkezik a jogszabály, hogy nem kell a fenti járulékfizetési alsó határt alkalmazni a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanuló személy esetén. Ez a szabály 2023. augusztus 1-jétől úgy változik, hogy nem kell a járulékfizetési alsó határt alkalmazni a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében.
Megjegyzés: A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), és egyszerűsített foglalkoztatás (efo) kapcsán a veszélyhelyzet ideje alatt, rendeleti szinten meghozott szabályokat beépítette az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvénybe, és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénybe.
2023. szeptember 1-jétől alkalmazandó módosításA szünetelés ideje alatt szerzett, járulékalapot képező jövedelem kiegészül az olyan bevétellel, amelyből jövedelmet kell megállapítani. Azaz a járulékalapnál,
A módosítás indokolása a fenti kiegészítést a következőkkel indokolja:
2024. január 1-jétől alkalmazandó módosításA hatályos szabály alapján, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése (azaz ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzőként kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése) ha hó közben kezdődik, akkor nem kell figyelembe venni a hónapnak ezen szünetelésre eső napjait, így napi szinten adott hónapban a minimálbér, illetve a garantált bérminimum harmincad részé(ei)t nem kell megfizetni.
2024. január 1-jétől jelentősen változik a fenti szabály, tekintettel arra, hogy a minimális alapnál nem kerül figyelembevételre majd az a hónap, amelynek egészében az egyéni vállalkozó ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői kamarai tagsága, az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Azaz, a tevékenység szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben az egyéni vállalkozó tevékenysége, illetve az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző kamarai tagsága nem a hónap egészében szünetel, nem kerül sor arányosításra, a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kell fizetni.
A fenti szabályt 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Megjegyzés: Végezetül megemlítem, hogy a 2024. évi költségvetésről szóló törvény rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék jövőre 11 100 forint/fő/hó összegre nő.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás SZÉP-kártyás változások augusztustól az év végéig2023. Július 17. 13:38 - siteadmin A 237/2023 (VI. 19.) kormányrendelet két ponton is változtat a SZÉP-kártya szabályozásán, augusztustól december 31-ig.
Bolti élelmiszervásárlásÚjra lehetővé válik, hogy a SZÉP-kártyabirtokosok a boltokban élelmiszert vásároljanak a kártyájukkal – a lehetőség augusztus elsejétől az év végéig él. Bármilyen élelmiszert lehet majd venni a kiskereskedelmi üzletekben a kártyákkal. Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedésekben, zöldség- és gyümölcskereskedőknél, hús- és húskészítményüzletekben, halboltokban, kenyér- pékáru és édesség kiskereskedésekben, egyéb élelmiszerüzletekben valamint dohányboltokban is lehet élelmiszert venni majd a SZÉP-kártyákkal, már ha elfogadják a SZÉP-kártyát az üzletek a fizetéskor. Dohánytermék, és alkoholtartalmú ital viszont nem fizethető ki vele.
200 ezer forint pluszjuttatás, kedvezményes adózássalA rendelet azt is kimondja, hogy béren kívüli juttatásnak számít, ha a munkáltató a dolgozónak 2023. augusztus 1. és december 31. között az éves rekreációs összegen felül, attól függetlenül utal legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatást.
Az éves rekreációs összeg 450 ezer forint – eddig számít béren kívüli juttatásnak a SZÉP-kártyára a munkáltató által utalt pénz. A béren kívüli juttatás után 15% szja-t és 13% szochót kell fizetni. Az éves rekreációs összeg feletti juttatás egyes meghatározott juttatásnak számít – ezen juttatásoknál az szja-t és a szochót 1,18-as adóalapra kell megfizetni, így az összes közteher 33,04. A rendelet alapján a 450 ezer forinton felül még legfeljebb 200 ezer forintnyi juttatás adózhat kedvezményesen, béren kívüli juttatásként, ha a 200 ezer forintot augusztustól az év végéig utalja a munkáltató.
A NAV tájékoztatójában egyrészt azt írja, hogy 2023. augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül. Másrészt azt, hogy a munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.
Az adóhatóság kitér még arra is, hogy ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja. Valamint felhívják a figyelmet arra, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, akkor sem kell a 200 ezer forint összegű juttatást a munkában töltött napokkal arányosítani (mint a 450 ezer forintos éves rekreációs keretet), hanem az teljes összegben jár. Sőt, ha a munkavállaló új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.
A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között használható hideg élelmiszer vásárlására, vagyis a kiegészítésként kapott legfeljebb 200 ezer forintnyi béren kívüli juttatás is. A SZÉP-kártyán már csak egy alszámla van, így arról lehet költeni szállás, szabadidő, vendéglátás célra, és a következő öt hónapban bolti élelmiszervásárlásra is.
0 hozzászólás Módosítások a táppénz, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás szabályaiban.2023. Július 10. 11:52 - siteadmin Korábban már ismertettük a 2023. július 1-jétől az egészségbiztosítási ellátások megállapítására és a kifizetőhelyekre vonatkozó változásokat. Az alábbiakban a táppénz, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás 2023. július 1-jétől hatályos törvényi módosításait foglalom össze.
Ahogy említettem, 2023. július 1-jétől hatályos módosítások a törvényben, pontosabban az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) bekövetkező változásokat tartalmazzák. Az áttekinthetőségre tekintettel a törvénymódosításokat négy pontba foglalom össze.
1) A táppénzre és a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályokA táppénz időtartamának megállapítására vonatkozó módosítás
A hatályos szabály alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár… Ez a szabály 2023. július 1-jétől úgy módosult, hogy nem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszakot kell figyelembe venni, hanem a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alapján kerül megállapításra a táppénz időtartama. Mit is eredményez ez a változás?
Munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár. Nincs azonban betegszabadság például egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége kapcsán. Esetükben keresőképtelenség első napjától kezdve táppénz jár. A fenti módosítással elsősorban az egy évnél rövidebb táppénzre jogosultságnál, a jogviszonyok közötti különbségtétel szűnik meg. Továbbá a változás okainál figyelemmel kell lenni arra is, amelyet a törvénymódosítás indokolása rögzít:
Módosítás a gyermekápolási táppénz szabályában
Gyermekápolási táppénz kapcsán az alábbi három módosítást kell alkalmaznunk:
Az egyik módosítás az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek gyermekápolási táppénzére vonatkozik. Amíg a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében külön meghatározásra kerül az egyedülálló szülő gyermekápolási táppénze, addig az egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében erre nem került sor. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, mely szerint egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében a gyermekápolási táppénz az egyedülálló szülőnek 168 naptári napon át jár.
A második módosítás pontosítja, hogy a gyermek születésnapján igénybe vett táppénzes napot melyik életkor szerinti gyermekápolási táppénz napokhoz kell hozzászámítani. Azaz a hatályos szabály alapján a gyermekápolási táppénznél előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. 2023. július 1-jétől ez a szabály annyiban pontosul, hogy előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapját megelőző napig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. Azaz, a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani a következő születésnapot megelőző napig.
A harmadik módosítás pontosítja a gyermekápolási táppénznél az életkort, mert a hatályos szabály nem tér ki a pontosan egyéves, pontosan hároméves, és pontosan hatéves gyermekekre. A hatályos szabály egy évesnél, illetve háromévesnél vagy hatévesnél fiatalabb, illetve idősebb gyerekekre vonatkozik. Az új szabály már egyéves, hároméves, hatéves gyermekekről is rendelkezik.
A fenti gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell.
Mikor nem jár a táppénz?
2023. július 1-jétől jelentősen módosulnak azok a szabályok, amelyek arra vonatkoznak, hogy mikor nem jár a táppénz. Az egyik eset amikor a hatályos szabály alapján nem jár a táppénz a következő:
Az új szabály úgy rendelkezik, hogy nem jár a táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn. Azaz, július 1-jétől kikerül a jogszabályból, hogy nem jár a táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt
A másik eset, amikor a hatályos szabály alapján nem jár a táppénz az alábbi:
Júliustól teljesen az új szabályt kell alkalmazni. Az új szabály alapján nem jár táppénz a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott. Ha például a munkavállaló hétfőn bement 8 órakor dolgozni, de 12 órakor olyan rosszul lesz, hogy a háziorvosához el kell mennie, aki megállapítja a keresőképtelenségét, és ezalapján hétfőn a munkavállaló a táppénzre jogosulttá válik, akkor 8-12 óra közötti időtartamra nem jár a táppénz, hiszen ezen időszakban keresőtevékenységet folytatott.
A fenti „nem jár” szabályokat 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében is alkalmazni kell.
Megjegyzés: Várhatóan a közeljövőben megjelenő végrehajtási rendelet a fenti – 3. pontban foglalt – változások alkalmazását tovább részletezi.
Hatályon kívül helyezett szabály:
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak és a baleseti táppénz megállapításánál további változás lesz 2023. július 1-jétől, hogy hatályon kívül kerül az alábbi szabály:
A törvénymódosítás indokolása alapján meghaladottá vált a fenti szabály, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor a táppénzt olyan személy részére kell megállapítani, aki a keresőtevékenysége mellett a törvényben nevesített bizonyos ellátásban is részesül.
Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra vonatkozó új szabályok
A hatályos szabály alapján a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez kell benyújtani a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a gyermekgondozási díj. 2023. július 1-jétől új szabály, hogy ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, akkor a munkáltatójának a székhelye szerinti kormányhivatal, egyéb esetben a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el az igényt.
A táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetében is az ellátások megállapítása naptári napi alap figyelembevételével és naptári napi összegben történik. Ezzel összhangban 2023. július 1-jétől pontosul a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj szabálya méghozzá oly módon, hogy a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjnál nem a havi, hanem a naptári napi összeg kerül meghatározásra.
2) Az ügyintézés (SZÜF) és a kerekítés új szabályai:Személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF)
2023. július 1-jétől az ügyintézésre új módon kerül sor. Ez az új mód a személyre szabott ügyintézési felület lesz, amelyről a módosítás a következőket rendeli:
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és az a természetes személy, aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget
iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerinti elektronikus úton nyújthatja be.
Továbbá a módosítás lehetőséget ad arra, hogy
Megjegyzés: A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtása, továbbá a kifizetőhely feladatellátása során az egészségbiztosító által rendszeresített, az egészségbiztosító honlapján, illetve a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.
Elektronikus kézbesítés
Ha az igénylő rendelkezik – az előző hírlevélben már említett – biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel, akkor az alábbi dokumentumokat elektronikus úton kell a részére megküldeni:
Megjegyzés: A küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető.
A kerekítés szabályai
Tény, hogy lassan 16 éve, hogy az 1 és 2 forintos címletű érméket nem használjuk. Ezzel kapcsolatban 2023. július 1-jétől rendelkezik úgy az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hogy az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítési szabályokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítési támogatás, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás és a segély iránti kérelmek elbírálásakor kizárólag a folyósítás során kell alkalmazni olyan módon, hogy a kerekítést az adott időszakra vonatkozóan folyósítandó ellátás bruttó összegére és az ellátásból teljesített levonás után fennmaradó nettó összegre is alkalmazni kell.
Megjegyzés: Az ellátások megállapítása és összegük módosítása során a naptári napi alapot, illetve összeget két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
3) A nyilvántartásra vonatkozó új szabályokAz egészségbiztosító a megállapított, illetve folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról, a baleseti táppénzről, az utazási költségtérítési támogatásról, a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátásokról és az egyszeri segélyről a hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok hatékony ellátása, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek E. Alappal szembeni elszámolásának biztosítása, statisztikai adatszolgáltatások előállítása és teljesítése, más szervek részére adatszolgáltatás teljesítése, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb feladat ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
A fentiek alapján az egészségbiztosító nyilvántartást vezet az ellátott
4) Az adatszolgáltatásra vonatkozó új szabályokA 3) pontban foglalt nyilvántartás vezetése céljából a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató minden hónap 20. napjáig (2023. július hónapban folyósított ellátásokra vonatkozóan 2023. augusztus 20. napjáig) köteles teljesíteni, kizárólagosan elektronikus úton az alábbi adatszolgáltatást:
Az adatszolgáltatáson a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató feltünteti
Figyelni kell arra, hogy az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a tárgyhónapban nem került sor pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve baleseti táppénz folyósítására.
Az adatszolgáltatást a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító részére.
Megjegyzés: Személyre szabott ügyintézési felületen 2023. augusztus 1-jétől lesz elérhető azon űrlap, amelyen a kifizetőhelyeknek teljesíteniük kell az adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az űrlap az EGÉSZSÉGÜGY / EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI menüpontban lesz elérhető „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” megnevezéssel.
A személyre szabott ügyintézési felületről az adatszolgáltatás beküldhető
továbbá arra is lesz lehetőség, hogy a kifizetőhely a beküldésre más személyt vagy szervet (céget) hatalmazzon meg.
Megjegyzés: Ha az adatszolgáltatás teljesítését követően megállapításra kerül, hogy a biztosított ellátás iránti kérelmét a kifizetőhely tévesen utasította el, az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani.
Végezetül meg kell említeni, hogy 2023. július 1-jétől megváltozó adatszolgáltatással kapcsolatos további részletek elérhetők a Magyar Államkincstár 2023/1. számú „Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére” kiadványában.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Nyári szabadság – a kiadás és nyilvántartás szabályai, buktatók2023. Június 26. 16:20 - siteadmin Nyáron sokan szeretnek szabadságra menni – nem csak egy, de két, vagy akár több hétre is. De vajon mennyi jár egyben, és akkor veheti-e ki a munkavállaló a vakációra szánt időt, amikor szeretné?
A fő szabály az, hogy a szabadságot nem a dolgozó veszi ki (bár a köznyelv így fogalmaz), hanem a munkavállalót meghallgatva a munkáltató adja ki.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (Kivétel, ha a munkaviszony első három hónapjáról van szó.) A munkavállaló ezt az igényét legalább 15 nappal korábban kell, hogy bejelentse, a munkáltatónak. Célszerű, hogy ez valamilyen írásos formában történjen (mondjuk e-mailben). Tudjuk, a szó elszáll, az írás megmarad...
A másik fontos szabályA szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadnia a munkáltatónak, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe a 14 napba – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beleszámít. Praktikusan tehát ez két hetet jelent.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval is legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kell a munkáltatónak. A szabadságkiadásnál is célszerű, ha az valamilyen írásos formában történik (akár emailben) – ez kell ahhoz, hogy ha később valamilyen nézeteltérés adódik, akkor legyen visszakereshető dokumentum.
Ahogy a munkaidőnyilvántartás, úgy a szabadságnyilvántartás is történhet a jelenléti íven (papíron), vagy szabadságtömbök használatával, e-mailben, de manapság sok helyen már ez is elektronikusan zajlik. Fontos, hogy ne csak a dolgozó, és a munkáltató tudjon a szabadságról, hanem a bérszámfejtés is. Ilyen szempontból is hasznos lehet a szabadságigénylő (és nyilvántartó) szoftverek használata, amelyek segítségével mindig naprakész információt találhatnak az érintettek (a dolgozó, a munkáltató és a bérszámfejtés is).
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (ilyenkor nem munkanapban, hanem óraszámban kell nyilvántartani a szabadságot). Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni (és órában kell nyilvántartani).
A szabadságot nem tologathatja a munkáltatóCsak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén halaszthatja el a szabadság kiadását, de akkor is csak legfeljebb hatvan nappal. De az apasági szabadságot még ilyen esetben sem halaszthatja. Ugyanígy a munkavállaló már megkezdett szabadságát sem szakíthatja meg a munkáltató, csak az előbb felsorolt nyomós okokból (és az apasági szabadságot illetve a szülői szabadságot akkor sem). Fontos, hogy a munkáltatónak írásban kell indokolnia, ha a szabadságot elhalasztja vagy megszakítja. Plusz, ha a dolgozót kár éri a szabadságkiadás időpontjának módosítása miatt, vagy a szabadság-megszakítással összefüggésben, akkor a kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakításakor az az idő, amíg a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre ér a dolgozó, illetve amit a visszautazással, valamint a munkával tölt, nem számít bele a szabadságba.
0 hozzászólás Milyen módosításokra kerül sor 2023. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítására és a kifizetőhelyekre vonatkozó szabályokban?2023. Június 20. 11:47 - siteadmin A 2022. évi LXXV. törvény 2023. július 1-jétől módosítja többek között az egészségbiztosítás és a kifizetőhelyek szabályait. A változások nagy terjedelmére tekintettel az alábbiakban két változást részletezek. Az egyik az egészségbiztosítási ellátások megállapítására vonatkozó módosítások, míg a másik a kifizetőhelyekre vonatkozó új szabályok. A következő bejegyzésünkben a keresőképtelenségre, a táppénzre, a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj összegére, a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó új szabályokat foglalom össze.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításaAz ellátás összegének megállapítása
A hatályos szabály alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelem kerül figyelembevételre, ezért a korábbi foglalkoztatótól származó jövedelmek figyelembevételére nincs lehetőség. Ez a szabály 2023. július 1-jétől kiegészül a következő, vastagon szedett résszel:
Ugyan a fenti – vastagon szedett – kiegészítés a kifizetőhelynél, és az egészségbiztosítónál alkalmazott gyakorlathoz képest nem eredményez változást, azonban a pontosításra a törvény indokolása alapján azért van szükség, mert
Megszűnt jogviszonyból származó igény
További módosítás pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmek kapcsán, hogy foglalkoztatónál kell előterjeszteni a kérelmet akkor is, ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni. Azaz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a (baleseti) táppénz iránti kérelmet akkor is a foglalkoztatóhoz (azaz a volt foglalkoztatóhoz) kell benyújtani, ha a biztosítottnak időközben már megszűnt a jogviszonya.
Az indokolás alapján a fenti szabály
Megjegyzés: Természetesen azoknak, akinek nincs foglalkoztatójuk – például egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő –, a kérelmet a fenti esetben is a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez nyújtjhatják be.
A kormányhivatal egészségbiztosítási szervének hatáskörébe tartozó feladatok pontosítása
A 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, illetve 2023. július 1-jén folyósított ellátások esetében az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek, valamit annak a természetes személynek, aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania. Új szabály, hogy kérelem előterjesztése során az eljárást kezdeményező természetes személy ügyintézési rendelkezést tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy hogy elektronikus úton kíván-e kapcsolatot tartani a hatósággal vagy sem. Azaz, az elektronikus ügyintézés nem kötelező, csak választható. Ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás igénylésekor az ügyfél az elektronikus ügyintézést választotta, akkor az egészségbiztosító köteles az eljárás során keletkező döntéseit, iratait, nyilatkozatait elektronikus úton megküldeni az ügyfél adott tárhelyére.
Megjegyzés: A fenti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályt nem csak akkor kell alkalmazni, ha nincs foglalkoztató pl: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, hanem akkor is, ha a foglalkoztató kifizetőhellyel nem rendelkezik.
Meg kell említeni, hogy átmeneti rendelkezés alapján
2023. december 31. napjáig a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz iránti kérelmet elektronikus úton az Ebtv. 61. § (5) bekezdésének 2023. június 30. napján hatályos rendelkezése alapján is benyújthatja, ha 2023. június 30-ig az illetékes kormányhivatalnál kezdeményezte a regisztrációját. Vagyis 2023. december 31-ig a jelenleg hatályos szabály alapján még benyújtható a kormányhivatalhoz az ellátás iránti kérelem.
Passzív jogon járó baleseti táppénz folyósítása
A módosítás szabályozza a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósítására vonatkozó szabályt is, amelyre eddig nem került sor. Erre tekintettel a biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.
A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre. Ezt erősíti meg az indokolás is, amely kitér arra, hogy a passzív baleseti táppénz folyósítása alatt az ellátott újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot ezen új jogviszony vonatkozásában el kell bírálni.
Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása
A hatályos szabály alapján a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez kell benyújtani a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a gyermekgondozási díj. 2023. július 1-jétől új szabály, hogy ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, akkor a munkáltatójának a székhelye szerinti kormányhivatal, egyéb esetben pedig továbbra is a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el az igényt.
A kifizetőhelyekre vonatkozó új szabályok:A hatályos szabály alapján, minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre. Ez a szabály 2023. július 1-jétől kiegészül azzal, hogy a kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat – az erre irányuló megállapodás alapján – más szervezet is elláthatja azzal, hogy az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség továbbra is a foglalkoztatót terheli.
Továbbá a jelenleg hatályos jogszabály rendelkezik arról is, hogy a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. Ez a szabály is pontosításra kerül 2023. július 1-jétől a következőkkel:
További új szabályok a kifizetőhelyek kapcsán
A törvény indokolása alapján, a kifizetőhelyekre vonatkozó jogi szabályozás jelenleg rendkívül hiányos, így az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a módosítás rendelkezik még a következőkről is:
Tekintsük át a fenti új szabályokat részletesebben!
A kifizetőhely létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos új szabályok
A munkáltató akkor köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan – legalább hat egymás követő hónapban – meghaladja a 100 főt. Ha a munkáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kifizetőhely létesítése iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a kormány rendeletében megjelölt honlapon (központi honlap) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.
Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által foglalkoztatott, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult biztosítottak létszáma tartósan – legalább 6 egymást követő hónapban – 100 fő alá csökken, valamint, ha a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodását fel kívánja mondani, a kifizetőhely az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton kezdeményezi a kifizetőhely megszüntetését.
Ha a kifizetőhely létrehozása és fenntartása kötelező, azonban a kormányhivatal megállapítja, hogy a kifizetőhely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatai ellátására nem képes, a kifizetőhelyet határozattal megszünteti.
Ilyen oknak minősül különösen, ha a kifizetőhely, illetve annak képviselője a foglalkoztató nyilvántartására kötelezett szervezet adatai szerinti, illetve a kormányhivatal részére bejelentett elérhetőségeken nem elérhető, illetve, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeiből megalapozottan feltehető, hogy a társadalombiztosítási feladatok általa történő további ellátása a biztosítottak részére járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz kifizetését veszélyeztetné.
Záró ellenőrzés A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.
A kifizetőhelyeknél bekövetkező jogutódlás
Ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató vonatkozásában jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles – hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül – továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak. Jogutódlás bekövetkezése esetén a jogelőd kifizetőhely köteles átadni a kifizetőhelyi feladatellátása során – a kifizetőhely létesítésének a kezdetétől – keletkezett teljes irattári iratanyagát a jogutód kifizetőhely részére, beleértve a papíralapú iratokat és az elektronikus formában tárolt adatokat is.
A kifizetőhelyi iratok megőrzési ideje
A kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratok megőrzési idejére megfelelően alkalmazni kell a kormányhivatalok mindenkori egységes iratkezelési szabályzatáról szóló szabályozásban foglalt, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátási ügyekben keletkezett iratokra vonatkozó rendelkezéseket.
Nyilvántartás a kifizetőhelyekről
A kifizetőhelyekről az egészségbiztosító nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
