|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Kijött az új SZÉP-kártya kormányrendelet2018. Május 4. 12:41 - siteadmin Pár hónapja hallani lehetett már róla, hogy megváltozna többek között a két évnél régebbi fel nem használt SZÉP-kártyás feltöltésekkel kapcsolatos szabály.
Jelenleg még az a rend, hogy a kártyakibocsátó a dolgozók által fel nem használt két évnél régebbi egyenlegeket ömlesztve visszaküldi a munkáltató részére. Vagyis ezek a feltöltések elvesznek a SZÉP-kártyás munkavállalók számára. A munkáltatók pedig hiába fizették ki ezen juttatások után két évvel korábban az adót, ha ismét SZÉP-kártyát töltenének fel a kibocsátóktól visszakapott összegből, újfent adózniuk kell ez után.
Ez a gyakorlat is meg fog változni az április 20-án megjelent, és rá 30 napra hatályba lépő kormányrendelet alapján. Valamint változás lesz még az is, hogy a szolgáltatók hat hónapos átállás mellett december 1-től pénzforgalmi számlán kezelik majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként.
A jelenleg kártyakibocsátóknak is át kell vedleniük pénzforgalmi szolgáltatóvá, ami bizonyára nem lesz nehéz nekik, hiszen három bankról van szó. A jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük. Ezzel párhuzamosan pedig tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.
Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. És rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira. A kártyákkal ugyanúgy lehet majd költeni, mint eddig, és úgy tűnik, a főbb szabályok is megmaradnak.
Akivel nem realizálódik az új szerződés, annak juttatása pedig maximum két évig még marad az elektronikus utalványon, és onnan felhasználható lesz.
A lejáró egyenlegek újfajta kezelése a már az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókhoz kötődik. Lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezentúl nem fogja visszautalni a munkáltatónak a lejáró egyenlegeket, hanem az összegek maradnak az alszámlákon. Viszont a munkavállalóval szemben jogosult lesz a szolgáltató a Széchenyi Pihenőkártya juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani.
A felszámított havidíj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3 százaléka lehet. Tehát ha valakinek lesz még 100 ezer forint két évvel korábbi feltöltése, akkor attól maximum 3000 forint havidíjat fog vonni a szolgáltató. Ami, ha úgy vesszük, bünti. Más szemszögből nézve viszont legalább nem vész el a teljes feltöltés.
Abban nincs változás, hogy a Széchenyi Pihenőkártyás fizetésnél az elszámolás során a legrégebben jóváírt pénzösszeg terhére kell a felhasznált összeget elszámolni. A fel nem használt egyenleg és az arra felszámított havi díj megállapítása során is így kell eljárni.
Ami még fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártyabirtokos figyelmét legkésőbb március 31-ig fel kell hogy hívja a lejáró egyenlegre, illetve arra, hogy ha azt nem költi el, akkor milyen mértékű díjat számít fel neki.
Ha figyelembe vesszük a rendeletben jelzett határidőket, akkor azok alapján az új szabályt a 2019-ben lejáró, 2017-ben feltöltött lejáró egyenlegekre kell majd először alkalmazni, kizárólag a már a „korlátozott rendeltetésű fizetési számlákon” lévő összegeknél.
Vagyis az idén május 31-én lejáró, 2016-ban utalt juttatások még vissza fognak kerülni a munkáltatókhoz. Hacsak el nem költik időben a dolgozók.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
 0 hozzászólás  Várandós munkavállalók foglalkoztatásáról2018. Április 26. 11:07 - siteadmin A Munkatörvénykönyv külön szabályokat fogalmaz meg a kismamák munkavégzésére, továbbá a Munkatörvénykönyv 2018. évi módosítása érinti a kismamák foglalkoztatását. Mindezekre tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva bemutatom a várandós munkavállalók alkalmazására vonatkozó szabályokat.
Várandósok munkavégzéseAz idei Munkatörvénykönyv módosítás rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.
Azaz, amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor lép életbe a már korábban is alkalmazott szabály, mely szerint egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a várandós munkavállalónak – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján –, ha az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Más a helyzet akkor, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Ez esetben a kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni és a felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
Továbbá a kismama alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az alábbiakra is:
A várandós munkavállalónak sem éjszakai munka-, sem rendkívüli munkaidő (túlmunka) vagy készenlét nem rendelhető el.
A kismama alkalmazásakor nem lehet sem a munkaidőt, sem a pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, továbbá a várandós munkavállaló nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. Meg kell jegyezni, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a más helységben végzendő munkavégzésre azonban sor kerülhet, ha ehhez a kismama hozzájárul.
A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság alatt. Ez esetben azonban mindkét fél kapcsán ki kell emelni azt a szabályt, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a Munkatörvénykönyvben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Erre tekintettel, a munkavállaló legkésőbb a munkáltató felmondásakor köteles közölni a munkáltatóval, hogy állapotos.
Munkavégzés alóli mentesítésA kismama állapota kapcsán lehet keresőképtelen, illetve a szülést megelőzően szülési szabadságra jogosult.
A kismamát az orvos a várandóssága kapcsán többek között veszélyeztetett terhesként (azaz 9-es kóddal) vagy terhesség-szülés miatti keresőképtelenség (6-os kód) kapcsán keresőképtelennek minősítheti. A keresőképtelenség időtartama munkában töltött időnek minősül, amelyre szabadság jár.
A várandós munkavállaló szülésére tekintettel szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság időtartama maximum 24 hét. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság időtartama is munkában töltött időnek minősül, amelyre szintén szabadság jár.
Koraszülött gyermekek esetén alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Ha a munkáltatónál kifizetőhely működik, akkor mindenképpen javasolt a kismama tájékoztatása arról, hogy szüléskor – a csecsemőgondozási díjon vagy ennek hiányában a gyermekgondozást segítő ellátáson túl – milyen ellátásokra jogosult.
A kismama gyermek megszületésekor jogosult anyasági támogatásra és babakötvényre. Amíg a babakötvény egyszeri 42 500 forintos összege egy letéti számlára – amely automatikusan megnyitásra kerül a gyermek születését követően – minden kérelem nélkül átutalásra kerül, addig az anyasági támogatást kérelmezni kell.
Az anyasági támogatás előfeltétele, hogy az anya
Az anyasági támogatás mértéke 64 125 forint, ikergyermekek esetén 85 500 forint. Az anyasági támogatást a „Kérelem az anyasági támogatás megállapítására” nyomtatványon kell kérni a kormányhivatal lakóhely szerinti illetékes családtámogatási ügyekben eljáró szervénél. A nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár oldalán.
Fontos, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet legkésőbb a szülést követő 6 hónapon belül be kell nyújtani.
Megjegyzés: Javasolt az anyasági támogatás igénylésekor a családi pótlékot is megigényelni „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon, amely szintén Magyar Államkincstár oldalán érhető el.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás SZÉP-kártya: figyelmeztesse dolgozóját, hogy költsön!2018. Április 24. 13:12 - siteadmin Évről évre rengeteg elköltetlen pénz marad a két évvel korábbi SZÉP-kártyás feltöltésekből. A fel nem használt pénzek ugyan automatikusan visszakerülnek a befizető munkáltatók bankszámláira, de nyilván nem azért adták a juttatást a dolgozónak, nem azért adóztak le utána, hogy aztán elvesszen a foglalkoztatottak, kártyabirtokosok számára az összeg.
S bár a kártyakibocsátók mindig többször is figyelmeztetnek, a munkáltatónak is érdeke, hogy ugyanezt megtegye: figyelmeztesse a dolgozókat, hogy használják fel a lejáró feltöltéseket. Hiszen egy elégedett dolgozó mégiscsak jobb, mint egy bosszús.
Nem is beszélve arról, hogy rengeteg pénzről van szó. 2016-ban például a két évvel korábbihoz képest idén 45 százalékkal magasabb összeg maradt kihasználatlanul a SZÉP-kártyákon, 2017-ben pedig kétszázezren buktak 1,3 milliárd forintot.
Most megint nyakunkon a május 31., a végső határidő, amíg még fel lehet használni a megmaradt egyenlegeket. Az MTI április 20-i összesítése szerint a három kártyakibocsátónál több mint 4,3 milliárd forintnyi elköltetlen pénz volt még.
Annyit tudni még, hogy az összegek nagyobbik része a szállás zseben található, ezt követi a vendéglátás és a szabadidő zseb. A kártyákon maradt összeg az elmúlt években átlagosan 5-6 ezer forint volt fejenként, de ennél nagyobb összegek is bent ragadhattak.
A felhasználásnak pedig kedvezhetnek a közelgő április végi és május 1-jei négynapos, illetve a május 21-i háromnapos hosszú hétvégék.
A munkáltatónak visszautalt összeget egyébként bevételként kell könyvelni. Sok cég ezt egyszerűen zsebre teszi, mert az nehézkes, hogy annak osszák vissza a pénzt, aki nem használta fel. Adatvédelmi okból ugyanis erről a kártyakibocsátó bank nem küldhet listát. Ha mégis visszatöltenék a maradékot a kártyákra, akkor juttatásként újra le kell adózni utána.
A SZÉP-kártya a cégek által kínált egyik legáltalánosabb cafeteriaelem, amit a tapasztalatok szerint a munkavállalók sokszor akkor is választanak, ha nem tudják kihasználni. Ez is közrejátszhat abban, hogy sokaknál ragadnak bent összegek.
Azt még nem tudni, hogy lesz-e valami a Nemzetgazdasági Minisztérium márciusi rendelettervezetéből, amely szerint legfeljebb 3 százalékos havidíjat számíthatna fel a jövőben a fel nem használt Széchenyi Pihenőkártya-keret után a kibocsátó. Az új szabállyal a minisztérium vélhetően motiválni akarná azokat, akik pénzt kapnak a SZÉP-kártyájukra hogy költsék el az így kapott juttatást.
Változás lehet még a kibocsátók törvényi besorolásánál is. Eddig olyan intézmény léphetett erre a piacra, amely (egyéb feltételek mellett) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti szolgáltatónak minősült. A tervezet szerint a jövőben pénzforgalmi szolgáltatók megnevezés szerepelne a jogszabályban, így a felügyelet az MNB-hez kerülne.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Egyes meghatározott juttatások – kell egy szabály2018. Április 20. 17:19 - siteadmin A munkáltatói juttatások közé azokat az egyes meghatározott juttatásokat értjük, amelyek már korábban is ebbe a juttatási kategóriába tartoztak (és nem az adóváltozások miatt átminősített volt béren kívüli juttatásokra). Adóterhük idén 40,71 százalék.
A munkáltatói juttatásba belekerül minden olyan juttatási forma, amely megfelel az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó feltételeknek (azaz termék, vagy szolgáltatás, de lehet utalvány is).
A munkáltatói juttatás minden munkavállaló számára elérhető kell hogy legyen, megismerhető feltételekkel.
A juttatás
A csoportképzést nem lehet teljesítményhez kötni, vagyis a juttatás nem lehet tevékenység ellenértéke. Egy csoportba kerülhetnek például a különböző beosztásban lévők, vagy az X ideje a cégnél dolgozók – lényeg, hogy legyen egy jól körülhatárolható közös jellemző. Akik pedig egy csoportba kerülnek, azok a számukra felajánlott juttatási csomagból, az abban található juttatási elemekből kedvük, igényük szerint választhatnak, a megadott összeghatárig.
Vegyünk egy példát.
Álljon az egyik csoport a belső szabályzat szerint azokból, akik legalább 1-2 éve a cégnél dolgoznak. (És persze meg kell határozni a többi csoportot is, akik ennél korábban, vagy később érkeztek.) Legyen ennek a csoportnak 200 ezer forintos éves kerete, és a csoport tagjai választhassanak mondjuk nyelviskola, üzemanyagutalvány, könyvutalvány, étkezési utalvány juttatást.
Lehet, hogy lesz aki a teljes összeget üzemanyagutalványban kéri majd, de bizonyára olyan is, aki a nyelviskolát választja, meg teszem azt könyvutalványt is kér. A lényeg, hogy ugyanazok legyenek a feltételek, és meg legyen a választás szabadsága.
Viszont ha bármelyik feljebb felsorolt feltétel hiányzik, akkor munkaviszonyos jövedelemként kell leadózni a juttatás után. Mit jelent ez?
Nem felel meg a juttatás a szabályoknak például akkor, ha egyénileg szabják meg, hogy kinek milyen juttatást adnak, vagy egy-egy dolgozónak adnak csak, esetleg kiemelnek valakit, aki a többieknél többet kap, amennyiben egyfajta prémiumként használják (ha ezt meg azt eléri a dolgozó, kaphat), ha nem terméket, vagy szolgáltatást, hanem pénzt kínálnak fel, stb. És persze az is gond lehet, ha nem rögzítik belső szabályzatban, hogy mi alapján adják a juttatást, mi alapján képezték a csoportokat. Amennyiben bármelyik felmerül, akkor már a munkáltató által nyújtottak nem juttatásnak, hanem bérjövedelemnek fognak számítani.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Megváltozott munkaképességű személyek szabadsága és ellátás melletti munkaviszonya2018. Április 16. 12:02 - siteadmin
A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozás és foglalkoztatói kedvezmény mellett dolgozhatnak munkaviszonyban.
Munkaviszonyban foglalkoztás és annak korlátai2018. január 1-jétől hatályos Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) módosítása az alábbi szabályok alkalmazását írja elő a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásákor:
Megjegyzés: Tavaly – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon kívül – azoknak a munkavállalóknak járt a fenti pótszabadság, akiknél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg.
A tavalyi szabályhoz képest azonban bővült azoknak köre, akik a fenti évi 5 nap pótszabadságra jogosultak. Jelenleg a fenti pótszabadság – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon túl – megilleti az alábbi megváltozott munkaképességű munkavállalókat:
A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
Mindezek alapján a pótszabadságra jogosultak körének változása kapcsán javasolt a megváltozott munkaképességű munkavállalók szabadságát felülvizsgálni.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy munkavégzése kapcsán figyelemmel kell lenni a következő korlátozásra is: „A rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jövedelme - 3 egymást követő hónapon keresztül - nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.” Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni.
Szociális hozzájárulási adókedvezményA munkáltató a megváltozott munkaképességű személy munkabére után többek között megfizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van.
A kedvezmény: A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.
Rehabilitációs hozzájárulásA munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget teljesítő foglalkoztató mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól. Amennyiben azonban rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, akkor annak éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás idén mértéke 1 242 000 Ft/fő/év.
Megjegyzés: A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül továbbá
A rehabilitációs hozzájárulás előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás bevallására a „1801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű bevallás szolgál.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
