|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Jakupcsek Gabriella az élményalapú változáskezelésről2017. Február 13. 15:09 - siteadminJakupcsek Gabriella a kommunikációs szakmában szerzett évtizedes tapasztalatai alapján alakította ki saját képzési módszereit. Vele készült mini-interjúnk ízelítőt ad az élményalapú változáskezelésről tartandó előadásából, melyre március 28-án fog sor kerülni a BaBér és a HR Portal közös konferenciáján.
 Nagyon kevesen vannak az országban, akik az elmúlt években ne találkoztak volna Önnel a TV képernyőjén keresztül, rádióműsorban, vagy legújabb projektje, a könyve kapcsán. Azt viszont kevesen tudják, hogy vállalati képzéseket is tart. Mióta vállal ilyen jellegű felkéréseket és hogyan jött ez a szerepkör?J. G.: Már a televíziózással párhuzamosan is érkeztek felkérések vállalati rendezvények, kerekasztal beszélgetések levezetésére, vagy céges partnerrendezvényeken moderátori szerepkör vállalására, melyeket rendre elfogadtam, illetve több egyetemen oktatok kommunikációt. Ma már mondhatom, hogy sok tapasztalatom van a vállalati képzésekben, kialakítottam a saját módszereimet, így már tudatosan és professzionálisan is kiajánlom ezeket a merőben új, élmény alapú képzéseket.
Hogyan látja, mekkora szerep hárul a kommunikációra és annak fejlesztésére a munkaerőpiacon?
J. G.: Minden olyan élmény, ami a munkán kívül, de a munkahelyhez köti a munkavállalót, az lojalitást épít. Az elköteleződés pedig kulcskérdés, amikor ilyen mértékű fluktuációval találkozunk, mint napjainkban. Nehéz feladat hosszútávon megtartani az Y generáció tagjait és szinergiába hozni őket a vállalat többi szereplőjével, de hiszek benne, hogy élményeken keresztül ez elérhető. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a képzések ne csak módszertanokról, hanem új, interaktív formákról, motivációt jelentő tudás átadásáról szóljanak, ami közös élményt jelent a kollégák számára.
A televíziós tapasztalatokból tud meríteni a képzésekhez is, vagy merőben más a két terület?
J. G.: A kommunikációs szakmában eltöltött 25 év alatt elképesztő mennyiségű témával, interjúval, vendéggel találkoztam, ezeket a tapasztalatokat hasznosítom a képzések során, amik ezért tejesen eltérőek más módszertanoktól. Sok tréning típus épp azt a személyes élményt nem váltja ki, ami választ ad a mindenkiben felmerülő kérdésekre, mint "Te hogyan csinálod?", "Neked mi vált be?" A tapasztalat megosztás legalább annyira lényeges dolog, mint a módszertanok elsajátítása.
A tréning mellett milyen lehetőségeket kínál még a cégek számára?
J. G.: A hangsúly minden esetben a téma feldolgozásán van. Olyan problémákat járunk körbe, amik minden vállalat életében felmerülnek, és élmény alapon közelítjük meg őket. Erre kiváló módszert jelent például a talkshow is, mint képzési forma, amivel a külvilágot lehet bevinni a munkahelyre motivációt jelentő, ismert vagy elismert emberekkel, mindezt kifejezetten az előzetesen egyeztetett téma, probléma fonalára felfűzve. Számtalan izgalmas lehetőség van, amiről a rendezvényen részletesen fogok mesélni.
Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is március 28-án a HR forradalma: Attitűdváltás konferencián, ahol olyan neves szakemberek segítségével elemezzük a HR területét érintő változásokat és az új trendeket, akik maguk is nagyvállalati környezetből jöttek, és közreműködtek egy-egy új módszer sikeres bevezetésében. JELENTKEZÉS
 (Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)
 0 hozzászólásCafeteria 2017 – mit léptek a kis cégek?2017. Február 13. 14:25 - siteadmin Sokak szerint rugalmasabbak a kis cégek, mint a nagyok. De mi a helyzet, ha cafeteriáról van szó, és ha olyan jelentős változások vannak, mint például most, 2016-ról 2017-re?
Mint ismert, a kedvezményes, 34,22 százalékos közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült: egyedüliként a SZÉP-kártya (a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel) maradt meg és új elem az évi maximum 100 000 forintig a készpénzcafeteria. A többi béren kívüli juttatás (köztük a helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány) pedig átkerült a magasabb, 43,66 százalékos adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és cserébe havi illetve éves korlátozás nélkül adhatóak.
A kkv-kat bizonyára érzékenyen érinti hogy például az Erzsébet-utalványnak magasabb lett az adóterhe. Viszont jól jöhet nekik a készpénzcafeteria, amire esetleg le is cserélhetik a korábbi utalványt. Nézzük, mit lehet tudni arról, mit lépnek a kkv-k.
TavalyAugusztusban még az derült ki a K&H kkv-bizalmi index adataiból, hogy a kis cégek csaknem kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit a következő egy évben. Ez egyben azt is jelentette, hogy mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya.
Az első helyen maradt az Erzsébet-utalvány, a másodikon pedig a munkába járás költségeinek térítése állt, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett, 25-ről 18 százalékra, illetve 18-ról 10 százalékra. És a pénzbeli jutalom a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. A kutatás szerint ez már összefügghetett az idei évi adóváltozásokkal, amelyek szerint évi százezer forintot (=készpénzcafeteria) lehet nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerült a béren kívüli juttatások köréből.
A felmérések szerint a különböző méretű cégek nagyon eltérő arányban alkalmaztak cafeteriát, tavaly augusztusban azonban viszonylag egységes képet mutatott a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis- és középvállalkozások 40 százaléka kalkulált béren kívüli juttatással.
Régiós szinten viszont jelentős volt az eltérés. A Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb a helyzet, ahol a cégek több mint fele, 53 százaléka tervezte béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban dolgozóknak 30, a Pest megyében dolgozóknak pedig 31 százaléka számíthatott ilyen jellegű „bérkiegészítésre”. (Tegyük hozzá hangsúlyosan: a cafeteriát nem lehet bér helyett vagy annak kiegészítésére adni.)
Szektorok szerinti bontásban csak az ipari, építőipari cégek számoltak az átlagnál magasabb arányban, 45 százalékban cafeteriával.
IdénJanuár végén ugyanez a felmérés azt állapította meg, hogy a kkv-kat egyelőre hidegen hagyják az új cafeteria-szabályok és enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya (40 százalékra).
Úgy tűnik, a kis cégek még ragaszkodnak az eddig jól bevált juttatási formákhoz, viszont a népszerűségi sorrend kicsit változott. Nőtt a munkába járás költségtérítésének népszerűsége (13%-ról 17%-ra), második helyre szorult az Erzsébet-utalvány (16%), a pénzbeli jutalom pedig (10%) stabilan tartja harmadik helyét. SZÉP-kártyával mindössze a kkv-k 9 százaléka tervez idén.
A kutatás szerint az nem változott tavaly óta, hogy leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54%), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27%) tervez juttatást adni. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41%), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével.
Régiós szinten továbbra is jelentős eltérések vannak. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50% és 49%), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30 százaléka gondolkodik így.
Úgy tűnik, a kkv-k egyelőre még nemigen fedezték fel maguknak a készpénzcafeteriát – legalábbis a toplistára nem jutott be az új elem.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás  Változások a gyermekgondozási díjra vonatkozó 2017.évi szabályozásban2017. Január 30. 10:08 - siteadmin Bejegyzésünkben összefoglaljuk a gyermekgondozási díj 2017. január 1-jétől hatályos módosításait, valamint a gyermekgondozási díj folyósítása alatti munkavállalás és vállalkozói tevékenység (beleértve a kisadózást is) szabályait és ez esetben fizetendő tb közterheket.
Gyermekgondozási díj módosításai
Keresőtevékenység gyermekgondozási díj folyósítása alatt2016. január 1-jétől a gyermek születését követő 169. naptól, azaz a teljes gyermekgondozási díj alatt lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a keresőtevékenység minden idő-, és jövedelemkorláttól mentes, azaz napi 8 órában, akár havi 500 000 forint bruttó jövedelem is megszerezhető. Korlát csak az ún. diplomás vagy hallgatói gyermekgondozási díj esetén áll fenn. Ez a gyermekgondozási díj a gyermek születésétől jár. A gyermek születését követő 169. napot megelőzően azonban nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
A szülő keresőtevékenységét folytathat akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként.
Munkaviszony esetén figyelemmel kell lenni arra a munkatörvénykönyv által előírt szabályra, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ha például az egygyermekes édesanya gyermeke egyéves kora után visszamegy dolgozni és kezdeményezi, hogy korábbi napi 8 óra helyett napi 4 órában dolgozna, akkor a munkáltató köteles őt ennek megfelelően napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatni.
A gyermekgondozási díjban részesülő munkát vállaló szülő munkabéréből levonásra kerül
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a gyermekgondozási díj alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Ha a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít a gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló után, akkor a részmunkaidő foglalkoztatásra tekintettel nem kell arányosítani az igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt.
Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat, azaz ez esetben nem kell a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 22 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni. Erre tekintettel, ha a gyermekgondozási díjban részesülő vállalkozónak havi 200 000 forint a vállalkozói tevékenységből realizált havi jövedelme, akkor a 200 000 forintot alapul véve fizeti meg 10 % nyugdíjjárulékot, a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és a 22 % szociális hozzájárulási adót.
Ha a gyermekgondozási díj folyósítása mellett vállalkozóként dolgozó szülő kisadózást választ, akkor kisadózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján főállású kisadózónak minősül, és havi 50 000 forint tételes adót fizet. Megjegyzem, ez esetben választhatja a magasabb 75 000 forint havi tételes adófizetést is. A kisadózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdése alapján nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó gyermekgondozási díjban részesül, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólásMégsem emelték meg a kilométerpénzt2017. Január 30. 9:23 - siteadmin Alapesetben marad a 9 forint kilométerenként, de ha a munkáltató akarja, adhat akár 15 forintot is. Adómentesen.
A kilométerpénz a közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendelet szerint a munkavállalónak 4 esetben kötelező kilométerpénzt adni. Akkor, ha
Értelemszerűen az utóbbi 3 esetben akkor jár a kilométerpénz, ha egyébként a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között van közösségi közlekedés.
A kilométerpénz 2005 júliusa óta volt 9 forint (előtte 3 forint), szóval jócskán megérett már az emelésre, főleg, ha a benzin árát nézzük (2005-ben 250-270 forint között volt az ár). Szóval volt öröm, amikor a tavaly őszi adócsomagban elfogadták, hogy 2017. január elsejétől felemelik 15 forintra a kilométerenként fizetendő díjat. A juttatás egyébként adómentes.
Januárban azonban jött egy kormányrendelet, és alig két hét után január 13-ától visszaállt a 9 forintos kilométerpénz. Pontosabban némi rugalmasság került a rendszerbe, csakhogy ennek a dolgozók valószínűleg nem örülnek. Az a helyzet ugyanis, hogy január 13-ától a fent említett 4 esetben csak az szja-törvényben meghatározott 15 forint 60 százalékát kötelező megadnia közlekedési költségtérítésként a munkáltató. Viszont mérlegelheti, hogy a fennmaradó 6 forintot adja-e, vagy sem. Vagyis ha akarja, adhatja a munkaadó a 15 forintot is. A 15 forintból a 9 forint lesz a kötelező, a 6 forint pedig az adható rész. Utóbbi akár cafeteriaként is adható, adómentesen.
Ami még fontos:
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Változások 2017. januárjától a táppénz, a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj ügyintézésében2017. Január 25. 7:59 - siteadmin Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése 2017. január 1-jén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (rövidítve: NEAK) változott, és ezzel egyidejűleg az ellátandó feladatok köre is leszűkült. Többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatai 2017. január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF) kerültek. Az alábbi bejegyzésben összefoglaljuk, hogy mit eredményez ez az átszervezés a gyakorlatban.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP) pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos fontosabb feladatai többek között az alábbiak voltak:
Kifizetőhelyi tájékoztatóAz OEP szervezeti változására tekintettel a kifizetőhelyek a pénzbeli ellátások megállapításakor már nem az OEP kifizetőhelyi tájékoztatója alapján járnak el, hanem az ONYF Központja által kiadott tájékoztatót kell alkalmazniuk. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől a következő jogszabályváltozás lépett hatályba: „A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos kérelem elbírálásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az ONYF Központja által kiadott tájékoztató szerint köteles eljárni. A tájékoztatóban foglaltak betartását a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok, mint kifizetőhelyek tekintetében az ONYF Központja ellenőrzi.”
Ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványok2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján, „ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az ONYF Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – 5 napon belül a székhelye szerint illetékes járási hivatalnak megküldi.”
Azaz a fenti jogszabálymódosítás rendelkezik egyrészt arról, hogy az ellátásokhoz szükséges nyomtatványt a továbbiakban nem az OEP, hanem az ONYF Központja biztosítja, másrészt a kérelmeket nem az egészségbiztosítási ügyekben eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz, hanem az egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal járási-, illetve fővárosi kerületi hivatalához kell továbbítani.
Megjegyzés: a pénzbeli ellátásokhoz szükséges nyomtatványok a NEAK oldalán érhetőek el.
Másodfokú döntés a pénzbeli ellátásokról2017. január 1-jétől a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási-, fővárosi kerületi hivatala által az egészségbiztosítási ügyekben hozott hatósági döntéseivel szembeni fellebbezést az OEP pénzbeli ellátásának szervezeti egysége helyett Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el.
Végezetül az ügyintézéshez kapcsolódóan szeretnénk felhívni a figyelmet az alábbi jogszabályváltozásra:2017. január 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók is csak elektronikus úton intézhették volna a pénzbeli ellátások igénylését. 2016. december 19-én megjelent törvénymódosítás alapján azonban ez az ügyintézés kitolódott 2017. második felére. Erre tekintettel 2017. július 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
|
Blog archivum
|
