hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Jól átszabták az egyes meghatározott juttatásokat

2016. December 13. 22:57 - siteadmin



Népszerű elemeket „fokoztak le”, és az adózás is változott, ráadásul több lépcsőben, szóval amivel eddig számoltunk, az nem lesz jövőre.  

Alaposan megbolygatták a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások már több éve megszokott eszköztárát, így a munkáltatóknak és a dolgozóknak is újra kell tanulniuk, mi hova, milyen összegben, milyen adózással adható és kapható.  

Szinte minden „egyes meghatározott juttatás” lett

Amit már tudunk a nyári adócsomag óta az az, hogy a SZÉP-kártya kivételével az összes kedvezményes adózású béren kívüli juttatást „lefokozták”. Ezért többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is januártól egyes meghatározott juttatásnak számít. 

Ami jóval magasabb adóterhet jelent, mint eddig. Hogy mennyi is lesz az adóteher, arra még visszatérünk, mert az is csepegtetve formálódott. 

Emellett megmaradtak az eddigi egyes meghatározott juttatások is (pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás; a személybiztosítási díj; az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék) és a SZÉP-kártya kereten felüli összegei is változatlanul ebbe a csoportba tartoznak, a korábbi feltételekkel.

Eltörölték a kereteket

Az őszi adócsomag annyiban jelentett újdonságot, hogy kimondta, jövőre havi és éves korlátozás nélkül adhatóak az új egyes meghatározott juttatások (amelyek korábban béren kívüli juttatásnak számítottak). 

Ez azért érdekes, mert:
  • Az említett (jelenleg még béren kívüli juttatásnak számító) elemeknél eddig fix havi, illetve a minimálbérhez kötött éves korlátozások voltak.
  • Összesített évet keret is volt, legfeljebb 200 ezer forintig. 
  • Kerettúllépés esetén egyes meghatározott juttatásként is volt évi 200 ezer forintos plafon.
  • Jövőre tehát a béren kívüli juttatások közül átsorolt egyes meghatározott juttatások korlátlanul adhatóak a magasabb közteherrel.

Adózás

A nyári adócsomagnál még úgy tűnt, az adózás nem változik. Vagyis az egyes meghatározott juttatások adója 1,19-es adóalapszorzóval, 15 százalékos szja-val és 27 százalékos ehóval marad 49,98 százalék. (Ami az átsorolt béren kívüli juttatásoknál 15,47 százalékos tehernövekedést jelentett volna.)

Az őszi adócsomagból azonban kiderült, hogy változik az adóalap szorzója, 1,18 százalékra. Így összességében kissé mérsékeltebb, 49,56 százalékos adóteher lett volna. 

Csakhogy a harmadik adócsomagba (amit a december 12-i héten szavazhatnak meg) bekerült az ehócsökkentés is, 27-ről 22 százalékra. Így az egyes meghatározott juttatások adóterhe 43,66 százalék lehet jövőre. 

Mennyit veszít a dolgozó, mennyivel nő a munkáltató költsége?

Végül nézzünk egy-egy példát arra, mit is jelenthet ez a sok változás egy több elemű cafeteriacsomagnál, mondjuk akkor, ha ragaszkodunk a megszokott elemekhez, keretekhez. 

Íme, bruttó keretnél (ez a jellemzőbb) mennyivel jár rosszabbul a munkavállaló jövőre, miközben a munkáltató közterhe ugyan nő, de összes költsége változatlan: 

2016 2017 2016 2017
Juttatás (bruttó) 
2016=2017
Dolgozó
megkap (nettó)
Nettó változás Munkáltató
közterhe
Teher-
növekedés
Költség-
csökkenés
SZÉP-kártya 134510 100000 100216 216 34510 34294 -216 0
Erzsébet-utalvány 80706 60000 56178 -3822 20706 24528 3822 0
Bérlet 53804 40000 37452 -2548 13804 16352 2548 0
Iskolakezdési támogatás 40353 30000 28089 -1911 10353 12264 1911 0
Önkéntes nyugdíjpénztár 94157 70000 65542 -4458 24157 28615 4458 0
Összesen: 403530 300000 287478 -12522 103530 116052 12522 0

Nettó keretnél pedig a munkavállaló által kapott összegnél nem lesz változás, viszont a munkáltató közterhei és összes költsége is egyformán emelkednek. 

2016 2017 2016 2017
Juttatás (nettó) 
2016=2017
Munkáltató
közterhe
Teher-
növekedés
Munkáltató
költsége
Költség-
növekedés
SZÉP-kártya 100000 34510 34220 -290 134510 134220 -290
Erzsébet-utalvány 60000 20706 26196 5490 80706 86196 5490
Bérlet 40000 13804 17464 3660 53804 57464 3660
Iskolakezdési támogatás 30000 10353 13098 2745 40353 43098 2745
Önkéntes nyugdíjpénztár 70000 24157 30562 6405 94157 100562 6405
Összesen: 300000 103530 121540 18010 403530 421540 18010


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



Mind novemberben, mind júniusban kihirdetésre kerültek azok a törvénymódosítási csomagok, amelyek 2017-től módosítják 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) szabályait. A két törvénymódosítás alapján az alábbiakban összefoglaljuk, hogy miként módosul a Tbj. 2017. január 1-jétől.  

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, további a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7 050 forintról (napi összege 235 forintról) havi 7 110 forintra (napi összege 237 forintra) nő.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének bővülése

Bővül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre azon belföldi személyekkel, akik rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülnek.  A központi költségvetés ezen ellátásban részesülő személyek után havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az ellátás fedezetére.

Őstermelők magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozatai

2016. június 16-ával lépett hatályba az a módosítás, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket. 2017. január 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás az őstermelők ezen nyilatkozata kapcsán az alábbi két pontosítás tartalmazza: 
  1. Tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat a teljes adóévre vonatkozik, míg az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.
  2. A másik eset arra vonatkozik, ha az őstermelő évközben válik biztosítottá. Példaként említeném, ha az aktív korú őstermelő munkaviszonyban áll, és amíg munkaviszonyban is dolgozik, addig őstermelőként nem lesz biztosított. Ha azonban a munkaviszonya évközben megszűnik, akkor adott feltételek meglétekor őstermelőként biztosítottá válik. Évközben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat a magasabb járulékalap választásáról. Ez a nyilatkozat a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

Eva adózó magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozata

Eva adózó egyéni vállalkozó is vállalhatja, hogy magasabb összegű társadalombiztosítás megszerzése érdekében magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. A hatályos szabály alapján a nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Ez a határidő azonban módosul, melynek indoka, hogy november hónapról adott járulékbevallás időpontjában általában még nem ismert a minimálbér következő évi összege. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozhat. 

Bővül a járulékmentes jövedelmek köre 

2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján bővül azon ellátások köre, amelyek nem képezik egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját. Erre tekintettel nem kell egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot levonni a  rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, a  rendvédelmi egészségkárosodási járadékból, a  honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, honvédelmi egészségkárosodási járadékból. Ugyanakkor ezen ellátásokra jogosult személy a járadék, illetve a keresetkiegészítés összege után nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék megfizetése az ellátásban részesülő személy szolgálati idejének megszerzését alapozza meg.

Kiküldöttekre vonatkozó módosítás

A hatályos szabály alapján 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha 
  • a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
  • fenti körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
Ha a fentiek alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn. Amennyiben 2017. január 1-jétől kerül sor a fentiek alapján a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés meghosszabbítására, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől fennáll. 
 

Minimálbér harminc százaléka alapján fizetendő járulék

A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottnak minősül. A Tbj. 5. § (2) bekezdése többek között ezt a szabályt kell alkalmazni helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője) kapcsán. A törvénymódosítás nevesíti helyi (települési) önkormányzat választott képviselőit/tisztségviselőit, azaz ide sorolandó a polgármester, a főpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke, a jegyző, az aljegyző is.

Hallgatói munkaszerződés

A hatályos szabály alapján nem terjed ki a biztosítás a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. 

2017. január 1-jétől kétfelé kell szedni a hallgatói munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat. A hallgatói munkaszerződés kapcsán a biztosítás csak a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti  hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra nem terjed ki. Azaz nem lesz biztosított  a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen munkát végző személy. Ezzel szemben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti személy biztosított lesz, azaz biztosítottnak minősül a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben dolgozó személy.


Hozzászólás 0 hozzászólás


Az adóalap változása miatt minimálisan jobban járhat a dolgozó, vagy kicsivel csökkenhet a munkáltató költsége attól függően, hogy bruttóban, vagy nettóban adják/kapják a cafeteriát. 

Jelenleg béren kívüli juttatásból sokféle van: pl. Széchenyi pihenőkártya, Erzsébet-utalvány, munkahelyi étkeztetés, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás. A juttatásokban közös, hogy az adóterhük 19 százalékos adóalapra 15 százalék szja, és 14 százalék eho, azaz összesen 34,51 százalék a közteher rájuk, és emellett a kedvezményes adózás mellett eltérő, ám maximált értékben adhatóak. 

Jövőre gyökeres változás lesz a béren kívüli juttatásoknál, több szempontból is. 

Csak két kedvezményes adózású béren kívüli juttatás marad 2017-re

Egyrészt összesen két elemre szűkül a paletta: megmarad a SZÉP-kártya, és újdonságként bejön a készpénzcafeteria. 

A SZÉP-kártya három zsebénél nincs változás, kedvezményes adózással a következő értékhatárok maradnak: 
  • szállás alszámla: legfeljebb 225 ezer forint
  • vendéglátás alszámla: maximum 150 ezer forint és
  • szabadidő alszámla: 75 ezer forint a plafon.
Az is változatlan, hogy vendéglátás zsebből ki lehet fizetni a szállásköltséget is. 

Az új elem, a készpénzcafeteria pedig évente maximum 100 ezer forint értékben adható kedvezményes adózással. E felett bérként kell adózni. Amit még fontos megjegyezni: ha egy dolgozó nem egész évben volt foglalkoztatott az adott cégnél, akkor csak időarányosan adható neki a készpénzcafeteria. (Vigyázat, bér helyett nem adható! Az sem járható, hogy a bért csökkentik, és készpénzcafeteriával pótolják ki a hiányzó összeget!)

Összesített keret

A két juttatásnál még egy értékhatárt kell figyelembe venni: az összesített keretet. Ez a versenyszférában 450 ezer forint, a közszférában pedig 200 ezer forint. 

Tehát ha egy versenyszférában dolgozó maximális SZÉP-kártya cafeteriát kap, akkor készpénzcafeteriát már nem kaphat. Vagy pl. ha a közszféra dolgozója maximális készpénzcafeteriát kap, akkor SZÉP-kártyára már csak legfeljebb 100 ezer forintnyit juttathat neki kedvezményes adózással a munkáltatója. 

Kedvezményesebb adózás

Az adóteher is változik – az adóalapnál ugyanis a jelenlegi 1,19-es helyett csak 1,18-as szorzó lesz. Ez azt jelenti, hogy ha minimálisan is, de csökken a fizetendő: 34,51 százalék helyett 34,22 lesz a közteher (15 százalék szja és 14 százalék eho mellett). 

Nézzünk konkrét példákat!

Először mondjuk számoljunk azzal, hogy a munkáltató bruttóban adja a juttatást (felmérések szerint a munkáltatók 80 százaléka tesz így). 
2016 2017 2016 2017
Juttatás 
(bruttó)
Dolgozó megkap
(nettó)
Nettó 
növekmény
Munkáltató
terhe
Költség-
csökkenés
605295 450000 450972*
603990 449030 450000 970 603990 603990 0
600000 446063 447027 964 600000 600000 0
500000 371720 372523 803 500000 500000 0
450000 334548 335270 723 450000 450000 0
300000 223032 223514 482 300000 300000 0
200000 148688 149009 321 200000 200000 0
100000 74344 74505 161 100000 100000 0

* Kerettúlépés

Mint látható, ebben az esetben a munkáltató terhe nem változik, a dolgozó pedig a pár száz forinttal kaphat többet nettóban jövőre. 

Megjegyzés: jövőre a közteher csökkentése mellett 
  • a versenyszférában a bruttó béren kívüli juttatási keret legfeljebb 603 990 forint lehet, hogy ne lépjék túl nettóban a maximális kedvezményes adózású keretet, azaz a 450 ezer forintot;
  • a közszférában a bruttó béren kívüli juttatási keret legfeljebb 268 440 forint lehet, hogy ne lépjék túl nettóban a maximális kedvezményes adózású keretet, azaz a 200 ezer forintot.
2016 2017 2016 2017
Juttatás (bruttó) 
2016=2017
Dolgozó megkap 
(nettó)
Nettó 
változás
Munkáltató 
közterhe
Teher-
növekedés
Költség-
csökkenés
SZÉP-kártya 134510 100000 100216 216 34510 34294 -216 0
Erzsébet-utalvány 80706 60000 56178 -3822 20706 24528 3822 0
Bérlet 53804 40000 37452 -2548 13804 16352 2548 0
Iskolakezdési 
támogatás
40353 30000 28089 -1911 10353 12264 1911 0
Önkéntes 
nyugdíjpénztár
94157 70000 65542 -4458 24157 28615 4458 0
Összesen: 403530 300000 287478 -12522 103530 116052 12522 0


Ha viszont a dolgozó eddig nettóban kapta a cafeteriát, akkor számára nem változik semmi, viszont a munkáltatónak fog kicsit kevesebbe kerülni a juttatás, mint az a táblázatból is látható. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekik az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársaikat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állnak rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Alábbi bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban és vállalkozóként a megváltozott munkaképességű személy.


Munkaviszonyban foglalkoztás korlátai

A rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat, akár munkaviszony keretében is. A rehabilitációs-, valamint a rokkantsági ellátásban részesülő személy munkaviszonya esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor az ellátását meg kell szüntetni. 


Munkaviszony közterhei

Munkaviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén a munkavállalónak meg kell fizetni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van. A rehabilitációs kártya visszavonásig érvényes, ennek keretében az állami adóhatóság a rehabilitációs kártya visszavonásával egyidejűleg e tényről tájékoztatja a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkáltatót, valamint felszólítja a rehabilitációs kártya haladéktalan, de legkésőbb 30 napon belüli visszaszolgáltatására.

Megjegyzés: A rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának részletes szabályairól 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet ad részletes tájékoztatást.


Példa: A szociális hozzájárulási adókedvezmény az ellátásban részesülő bruttó munkabérének, de legfeljebb 222 000 forintnak a 27 százaléka. Azaz, ha a rehabilitációs kártyára jogosult megváltozott munkaképességű munkavállalónak havi bruttó munkabére 300 000 forint, akkor a munkáltató 81 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 21 060 forint szociális hozzájárulási adót fizet. Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy részmunkaidő esetén ezt a kedvezményt nem kell arányosítani.


Vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatás korlátai

A rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat akár egyéni vállalkozóként, akár társas vállalkozói jogviszonyban. Ez esetben is arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor az ellátását meg kell szüntetni. 

Megjegyzés: Biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.


Vállalkozási jogviszonyban történő foglalkoztás tb közterhei

A vállalkozásban járulékokat és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok után meg kell fizetni. Azaz a rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő, nem nyugdíjas vállalkozó megfizeti a
  • 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, 
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből.
A vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetnie azzal, hogy adott feltétlek meglétekor szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe.

Megjegyzés: Minimálbér havi bruttó 111 000 forint. Minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, azaz havi bruttó 129 000 forint, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény: A vállalkozás a rehabilitációs ellátásban illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy után szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Azaz az egyéni vállalkozó, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, 
  • ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy 
  • ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke: az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb 222 000 forintnak a 27 százaléka, azaz maximum 222 000 forintig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Nyugdíj mellett dolgozik? Erre figyeljen!

2016. November 15. 12:13 - siteadmin



Nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán sokszor felmerül, hogy a foglalkoztatáskor figyelemmel kell-e lenni életkorhatárra, jövedelemkorlátra, keresőtevékenység napi idejére, illetve milyen TB közterheket kell megfizetni. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre is választ adunk a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülők munkaviszonyának és vállalkozási tevékenységének ismertetése során.

Munkaviszony öregségi nyugdíj folyósítása alatt

Az általános szabály az, hogy ha a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor ez esetben nem érvényesül semmilyen életkorhatár, továbbá a foglalkoztatásánál nincs sem jövedelem-, sem időkorlát. Saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő személy esetén azonban különbséget kell tenni a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő és a 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő között. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkavégzése esetén ugyanis jövedelemkorlát érvényesül. Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkabére meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 2016-ban 1 998 000 forintot), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.  

Példa: A fentiek alapján a nyugdíjas munkaviszonyban dolgozhat akár 69 évesen is, napi 8 órában, és kereshet havi bruttó 600 000 forint munkabért is. Amennyiben ez a munkavállaló 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő, akkor esetében érvényesül a fenti jövedelemkorlát. Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelentenie az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. Az éves keretösszeg elérésére tekintettel a nyugdíjának folyósítása tárgyév végéig szünetel. 

Megjegyzés: Ha a nyugdíjas elmulasztja az éves keretösszeg elérésének bejelentését, akkor jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Közterhek:

A nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 
  • a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget,
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését. Azaz a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását – erre benyújtott kérelme alapján -, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. Azért, hogy a keresőképtelenség alatt ne legyen ellátás nélkül a nyugdíjas, a nyugdíj folyósításának szünetelése alatt le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amelynek levonása, bevallása (megfizetése) megalapozza, hogy a keresőképtelenség idejére táppénzben részesüljön.

A saját jogú nyugellátásban részesülő soha nem fizet munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulék nem kerül levonásra. 

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. 

Példa: 8 órában dolgozó, nyugellátásban részesülő 68 éves munkavállaló munkabére bruttó 200 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 30 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 forint nyugdíjjárulékot és 8 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 6 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti 54 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 39 500 forint adót fizet, azaz havi 14 500 forint megtakarítással élhet. 

Egyéni, társas vállalkozás folytatása öregségi nyugdíj folyósítása mellett

Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén a munkaviszonyban ismertetettek állnak fenn, csak a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő vállalkozása esetén érvényesül a jövedelemkorlát.

Közterhek:

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 
A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja 
  • a társas vállalkozónál a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, 
  • az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, 
  • átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, 
  • az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 
Ez esetben is alkalmazható az a szabály, hogy a nyugdíjas - a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján – kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó keresőképtelen, vagy gyes-ben részesül, vagy fogvatartott, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége illetve ügyvédi tevékenysége szünetel, vagy közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, továbbá ha munkaviszonyban is dolgozik, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

Ha a nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozó után a vállalkozás havi 25 000 forint tételes adót fizet. A tételes adót többek között nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó táppénzben-, baleseti táppénzben, gyes-ben, ápolási díjban részesül, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Fontos azonban itt megjegyezni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor.  Azaz, ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.

Végezetül táblázatban az alábbi táblázatban összefoglaljuk a fentiekben leírtakat:

Ellátás melletti keresőtevékenység Van-e korlátja a keresőtevékenység folytatásának? Dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni? A nyugdíjas esetén van szociális hozzájárulási adókedvezmény?
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti munkaviszony csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén nem igen, 55 év feletti nyugdíjas esetén kedvezmény érvényesíthető
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti egyéni-, illetve társas vállalkozás csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén, kivéve ha kisadózó nem nem

 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37]