hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Novembertől új bértámogatás érhető el, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint a szakképzettséggel rendelkező, 30 év alatti álláskeresők foglalkoztatására ösztönöz. 


A program az első kilencven napban fedezheti a frissen felvettek munkatapasztalat-szerzésének költségeit. A támogatás a munka.hu-n a „Fiatal szakképzettek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatása” címszó alatt található meg. 

A munkaadók a munkaerőpiaci programban az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak támogatást, ha 30. életévét be nem töltött és utolsó szakképzettségét (iskolarendszerben vagy felnőttképzésben szakképesítést, szakképzettséget szerzett vagy felsőfokú végzettségű) 2011-ben, vagy  azóta megszerzett álláskeresőt foglalkoztatnak, munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben. Elvárás, hogy a foglalkoztatott személyt a 2011-ben vagy azóta megszerzett (valamelyik, tehát nem feltétlenül az utolsóként szerzett) szakképesítésének/szakképzettségének megfelelő pozícióban foglalkoztassák. 

A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó összegének 100 százaléka, de teljes munkaidő esetén havonta legfeljebb a megállapítás napján hatályos garantált bérminimum kétszerese. A garantált bérminimum jelenleg 219 ezer forint, a kétszerese tehát 438 ezer forint. A szociális hozzájárulási adó 15,5 százalék. Ezek szerint jelenleg bruttó 379 ezer forintos bérig fedezheti a támogatás idén a bruttó bért és a szochót. Jövőre a garantált bérminimum 260 ezer forint lehet, vagyis a havi támogatás összege 520 ezer forintra hízhat. Varga Mihály pénzügyminiszter napokban tett bejelentése alapján pedig januártól 2,5 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, így 13 százalék lesz. Ez alapján jövőre bruttó 460 ezer forintos bérig fedezheti a támogatás a 30 év alatti szakképzettek bruttó bérét és a szochót, 90 napig. A támogatást a munka.hu-n található kérelemmel lehet igényelni. 

Amikor pedig letelt a 90 nap, további fél éven át igényelheti a munkáltató a havi 100 ezer forintos „Vállalkozások munkaerő támogatását” is, azzal a feltétellel, hogy a munkabért a korábbi időszakhoz képest nem csökkenti.

Így a minisztérium számítása szerint egy szakképzett fiatal munkába állását összesen több mint 1,9 millió forintnyi munkáltatói kiadás átvállalásával könnyítheti meg a kormány. Viszont ha figyelembe vesszük a jövő évi garantált bérminimum-emelést, akkor ennél is magasabb lehet az összeg. Egy 2022 januárjától igényelt támogatásnál 2,16 millió forintra nőhet összesen a 90 nap + 6 hónap alatt. 

A cégeknek tehát először azt kell vállalniuk, hogy teljes vagy legalább napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatják a 2011 óta iskolarendszerben vagy felnőttképzésben szakképesítést vagy felsőfokú végzettséget szerzett fiatalokat. A teljes állomány figyelembevételével tíz munkavállalóig egyszerre legfeljebb két álláskereső, tíz fő felett az összes létszám maximum 30 százaléka után fizethető ki az összesen 90 napig folyósítható munkatapasztalat-szerzési támogatás. 



Hozzászólás 0 hozzászólás



Hiánypótló szervezet alakult meg idén tavasszal, amikor a Magyar Társadalombiztosítási és Bérügyi Szakemberek Egyesületének (MTBSZE) alapító tagjai aláírták szakmai társulásuk alapszabályzatát. Az egyesület elnökségében találjuk a Libra Csoport outsourcing üzletágának igazgatóját, Farkasné Gondos Krisztinát is, akitől az alábbi interjúban részletes betekintést kapunk az egyesület működésébe, céljaiba, mindennapjaiba, és a bérszámfejtő szakma rejtelmeibe is. 


Hogyan született meg az egyesület létrehozásának a gondolata?

Nagyon régi igényt próbáltunk meg kielégíteni, hiszen egészen mostanáig nem volt egy olyan egyesület, szakmai szervezet sem Magyarországon, ami összefogta volna a társadalombiztosítási és bérügyintézőket, illetve azokat az szakembereket, akik ebben a szakmában dolgoznak. Az volt a célunk, hogy a mérlegképes könyvelőket, adótanácsadókat tömörítő egyesületekhez hasonlóan mi is létrehozzuk a magunk szervezetét.

Fél éves előkészítés után kezdtük meg az igazi szakmai munkát, és felkutattuk azokat a szakembereket, akik szóba jöhetnek, mint tagok. Március 25-én írtuk alá az egyesület alapszabályzatát, az első közgyűlésünket pedig szeptember 29-én tartottuk meg, de őszinte leszek, még nagyon a kezdeti stádiumban vagyunk. Bár már elég szép létszámmal rendelkezünk, még mindig a tagok toborzása az elsődleges tevékenységünk. 

Jelenleg hány tagot számláltok?

Pontos számot nem tudok mondani, augusztus végén értük el a 100 főt. Azért azt tudni kell, hogy az egyesületi tagság feltétele a tagdíj. Aki befizeti, azt kapja, amit vár tőlünk.

Miért indokolt a tagdíj?

Egyrészt azért, mert egyesületről van szó, másrészt a tagok munkáját szeretnénk segíteni a befolyt összeggel, például szakmai anyagokkal, különböző konferenciák, továbbképzések szervezésével. A tagok számára kedvezményeket biztosítunk: a novemberre szervezett konferenciát például, ami egyébként 9800 forintba kerül, teljesen ingyen fogják megkapni. A tagdíj befizetésével nem csak adnak, hanem kapnak is.

Az egyesületi tagságnak miért feltétele, hogy a megfelelő képzések elvégzése mellett két év gyakorlat is legyen?

Hogy az illető komolyan vegye a tagságot. Ha valaki elvégez egy szakmai tanfolyamot, még nem lesz gyakorlati szakember belőle. A mi célunk pedig a gyakorlati szakemberek továbbképzése, egységbe tömörítése. Azok az egyének, akik elvégzik az iskolát, de nem tudnak ebben a szakmában elhelyezkedni, vagy rájönnek, hogy mégsem ez az életük hivatása, nem biztos, hogy ebben az egyesületben megtalálnák a helyüket.


Karrier téren hogyan tudjátok a tagokat támogatni?

Munkavállalói oldalról abban tudunk segítséget nyújtani a szakmában elhelyezkedni vágyóknak, hogy tagjainkat szívesen ajánljuk betöltendő állásra. A munkaadóknak pedig garanciát jelentünk arra, hogy olyan kollégát tudnak felvenni, aki egy olyan egyesületnek a tagja, amely megnézi, milyen szakmai képesítésekkel rendelkezik. Csak olyan szakemberek lehetnek tagjaink, akik OKJ-s társadalombiztosítási ügyintéző végzettséggel vagy adótanácsadói, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek. 

Mi a helyzet a pályakezdőkkel?

Az egyesületnek vannak erős támogatói, például a Penta Unió, amelynek a vezetői alapító tagjaink közé tartoznak, vagy a BaBér. Mindkettő kiváló hátteret jelent a képzések terén, a Penta ráadásul az oktatási intézmények között is kiemelkedő. A két cég közösen rendezi meg Az Év Bérügyintézője és Az Év TB-ügyintézője versenyeket, amelyeken nem csak szakemberek vehetnek részt, hanem kezdők is. Ha egy kezdő ilyen háttérrel indul, sokkal könnyebben talál munkahelyet. De verseny nélkül is tudunk segíteni az elhelyezkedésben, hiszen a Penta is segít ebben, továbbá a BaBér ügyfelei is várják a pályakezdőket. 

Van arról információtok, hogy mennyi jelenleg a betöltésre váró bérszámfejtő állás?

Nincs pontos statisztikánk, de azt tudom, hogy több állás áll üresen, mint amennyi társadalombiztosítási ügyintéző kolléga munkát keres. Nehéz helyzetben vannak a munkáltatók, nem könnyű megtalálni a megfelelő embert, és nagyon nagy a fluktuáció is a szakmában. Ráadásul már nem csak a szakértelem fontos, hanem a nyelvtudás is, az angol mellett egyre keresettebbek a német nyelvet beszélő szakemberek. 

Ez a beköltöző nemzetközi nagyvállalatok miatt alakul így? 

Igen, ha pedig outsourcing szolgáltatóról van szó, akkor pedig az ügyfélkörből adódik. A nagyobb multiknál is többnyire angolul beszélnek, továbbá ha a könyvelés és a bérszámfejtés két külön országban van, akkor a közös nyelv az angol.

Jellemzően kik a tagjaitok?

A weboldalon fent van, hogy milyen arányban vannak a tagok között könyvelők, HR-esek, de természetesen a társadalombiztosítási ügyintézők viszik a sort. A béresek általában tb-sek is, ez a két szakma ma szorosan összekapcsolódik. Ezt tükrözi, hogy az új oktatási rendszerben a kapcsolódó képzés azt a nevet kapta, hogy "Munkaerőgazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző”. Korábban a "bérügyintézést” is tartalmazta a megnevezés, de az, hogy már nincs benne, nem jelenti azt, hogy ne tanítanának bérszámfejtést vagy bérügyi ismereteket a képzés keretében. Önmagában a bérszámfejtéshez azonban nem kell képzettség, amivel nem értek egyet, mert nagyon sok jogszabályt kell ismerni ahhoz, hogy valaki jó bérszámfejtővé válhasson, és értenie kell a tb-, nyugdíj- és fedezeti rendszerhez is. 

Struktúrájában is változott a képzés?

Korábban két modulban épült fel a bérszámfejtési és a társadalombiztosítási képzés, most pedig egyedül a fent említett kurzus van, külön bérszámfejtési ügyintéző már nincsen. Összességében megmaradt, hogy munkajogot, bérszámfejtési és bérügyi ismereteket is tanítanak, viszont nagyobb hangsúly került a munkaerő-gazdálkodásra, és más a vizsgáztatási rendszer is. A jövőben vizsgaközpontok fognak vizsgáztatni, az oktatási intézmények pedig igazolást adnak, hogy a hallgatók elvégezték a képzést.

Ezt pozitívnak vagy negatívnak ítéled meg?

Felemások az érzéseim, mert a tanulóknak az plusz stresszforrást jelent, hogy nem ott vizsgáznak, ahol tanultak, és nem is a saját tanáraik ülnek velük szemben a vizsgateremben.

Érdekképviseletet is vállaltok?

Jelen pillanatban nincs érdekképviselet. A fő cél a kapcsolatépítés a tagok között. Nagyon sok szakmai csoportot lehet felfedezni a Facebookon és egyéb platformokon, viszont nem biztos, hogy ezek a kapcsolatok minden egyes szakmai kérdésben a megfelelő választ adják. Az egyesületben viszont olyan háttér van, gondolok itt arra, hogy az alapító tagok között ott van Széll Ilonka (Széll Zoltánné a NAV szakmai főtanácsadója – a szerk.), Bogdán Zsuzsi (Dr. Bogdán Zsuzsanna főosztályvezető a Magyar Államkincstárnál – a szerk.) és Futó Gábor (dr. Futó Gábor ügyvéd, tb-szakértő – a szerk.), akiknek a neve garancia arra, hogy a tagjaink olyan válaszokat kapnak, ami biztosan helytálló lesz.

Az alapító tagok hogyan találtak egymásra?

Az alapító tagok közül sokan rendszeres előadók a Penta rendezvényein, őket valószínűleg nem volt nehéz megtalálni és megkeresni. Harangi Andi és Erdélyi Gáborné, az elnökség tagjai, szintén gyakori vendégei a Pentának, szóval az egyesület alapját a Penta előadói és oktatói gárdája adta, engem pedig a BaBéron keresztül kerestek meg.

Hogyan néznek ki a mindennapjaitok?

Most arra összpontosítunk, hogy minél többen megismerjenek minket. Nem reklámozzuk magunkat, egyelőre szájról szájra terjed a hírünk, és úgy igyekszünk elérni a szakmabelieket, hogy a honlapunkon érdekes és hasznos cikkeket teszünk elérhetővé. Egyre többen találnak ránk ezáltal: volt kollégáim is kerestek már meg, hogy mi ez, érdemes-e jelentkezniük hozzánk. Sokakat egyébként a nevek fognak meg, emiatt látják úgy, hogy érdemes csatlakozni.

Mik az egyesület hosszú távú céljai?

Az alapszabályzat elég sok mindenre kitér, de a legfontosabb, hogy a tagok tudását erősítsük, és a szakma nagyobb megbecsülését is előmozdítsuk. Emellett további lényeges cél, hogy a törvények előkészítését javaslattétellel segítsük, amely során az első számú szempont a jogszabályok gyakorlatias megvalósítása. Az egységes jogszabálygyakorlás és az egységes oktatás is hangsúlyt kaphatna.

Ez azt jelenti, hogy szorosan együttműködtök a törvényalkotókkal?

Ez még nem alakult ki, de már most is adott a lehetőség, hogy mielőtt egy jogszabálytervezet felmerül, a kormany.hu honlapján bárki – akár egyesület, akár magánszemély – javaslatokat tegyen. A hosszú távú célunk az, hogy ők kérdezzenek minket.

Milyen feladatokat látsz el a vezetőségben?

Még elég kezdetlegesek vagyunk, de mondhatjuk, hogy a szakmai oldalt képviselem. akár egy cikk megírásáról, akár egy kérdés megválaszolásáról van szó. Van már Facebook-oldalunk is, ahol szintén megtaláltok. 

Milyen eseményeitek lesznek év végéig?

November 16-án lesz egy nagyobb előadásunk, ami a 2022-es változásokról fog szólni. Az előadóink lesznek dr. Futó Gábor (nyugdíjrendszer aktualizálása), dr. Bogdán Zsuzsanna (pénzbeli és családtámogatási ellátások), Széll Zoltánné (tb-fedezeti rendszer) és Harangi Andrea elnökasszony (munkaerő-gazdálkodás, adminisztrációs feladatok). Az előadást online tartjuk meg, a tagok részére ingyenes lesz, a nem tagoktól pedig részvételi díjat kérünk majd.





Hozzászólás 0 hozzászólás



A Munkatörvénykönyv alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen szabályt is figyelembe véve 2021. november 1-jétől hatályba lépett az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet, amely a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szól. 


Az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottjaik számára, akik 2021. november 1-jét megelőzően nem oltatták be magukat.

Megjegyzés: Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetén az 599/2021. (X. 28.) kormányrendelet szól a koronavírus elleni védőoltás beadatásának kötelezettségéről.

Munkaviszonyban a munkáltató az oltási kötelezettségről az alábbiak alapján dönt: 
  • mérlegeli, hogy szükségesnek látja-e a dolgozói biztonsága érdekében az oltási kötelezettséget, továbbá
  • figyelembe veszi a munkahely és az adott munkakörök sajátosságait is.
Mindezek alapján a munkáltató az egészség megóvása érdekében a munkavégzés feltételeként megállapíthatja a munkavállalók védőoltási kötelezettségét, ami kiterjedhet minden munkavállalóra vagy a munkakörök alapján a munkavállalók adott körére. A védőoltási kötelezettség kapcsán a munkáltató meghatározza a védőoltás felvételének határidejét is, ami minimum 45 nap, azaz egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 napot írhat elő a védőoltás beadatására. 

Megjegyzés: Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell beadatni.

Azt a munkavállalót, aki mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – például kisgyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van – a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

Hasonlóan az egészségügyben dolgozókhoz, nem kötelezhető a védőoltás beadatására az a munkavállaló, akinek az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a munkavállaló kezdeményezésére az alábbi orvosok adhatják ki:
  • az illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, 
  • foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosának hiányában a munkavállaló adott munkakörben való foglalkoztatásának egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos,
  • a fenti orvos hiányában a munkavállaló háziorvosa.
Mindezek alapján, ha a munkáltató oltási kötelezettséget írt elő, akkor a kötelezettek körében javasolt felmérni, hogy az érintett munkavállalónak beadásra került-e a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (beleértve a kétdózisú oltás esetén annak második dózisát is), illetve oltás hiányában rendelkezik-e a munkavállaló mentességet igazoló orvosi szakvéleménnyel. Figyelemmel kell lenni arra, hogy új belépők esetén, ha rájuk is vonatkozik az oltási kötelezettség, szintén a fentiek szerint kell eljárni. 

Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik a fenti orvosi szakvéleménnyel, és a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor a munkáltató – az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján – fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Mint ahogy az az előző bejegyzésünkben is olvasható volt, a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya. A szünetelés időtartamára a munkavállalónak meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha 
  • belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, és
  • nem áll a Tbj. 6. §-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és 
  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulék idén havi 8 000 forint (napi 270 forint), 2022. január elsejétől pedig havi 8 400 forint (napi 280 forint) lesz.

Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva 1 év már eltelt, és a munkavállaló ezen időszakban a védőoltás beadatását nem igazolta a munkáltató felé, illetve ezen időszakban a munkavállaló a fenti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, akkor ez esetben a munkáltató a munkaviszonyt – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet felhatalmazása alapján – felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Azaz a fenti esetre vonatkozóan a kormányrendelet a munkaviszonyban új megszüntetési okot vezetett be.

Az oltási kötelezettségről, annak határidejéről és a védőoltás beadatásának hiányában annak lehetséges jogkövetkezményeiről (azaz a megszüntetésről, annak okáról és következményéről) a munkáltató a munkavállalókat tájékoztathatja elektronikus úton (például e-mailben, belső hálózaton keresztül stb.), vagy írásban papír alapon.

Védőoltás igazolása

A munkavállalónak igazolnia kell a személyazonosságát (például személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal) és az oltás beadását, amelyet az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhat:
  • uniós digitális Covid-igazolvánnyal, vagy
  • érvényességi idő nélküli védettségi igazolvánnyal, illetve annak applikációjával,
  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolással,
  • Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
  • az olyan állam által kiállított védettségi igazolással, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
A munkáltató a kormányrendelet alapján jogosult kezelni a veszélyhelyzet megszűnéséig a munkavállalónak
  • a fenti hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint
  • az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatait.
Végezetül meg kell említeni a fenti oltási kötelezésre vonatkozó szabály a veszélyhelyzet alatt alkalmazható, azaz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig alkalmazható.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A NAV online felületén már elérhető a VISSZADO-nyilatkozat a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséhez. A VISSZADO-nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani.

A legegyszerűbb, online benyújtás

A VISSZADO-nyilatkozat a NAV honlapján az Szja-visszatérítés ablakból a nyilatkozatra kattintva (szjavissza.hu), ügyfélkapus azonosítással érhető el az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén. A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés csempére kell kattintani.A mobiltelefonnal, tablettel is kitölthető VISSZADO-nyilatkozaton online
  • megadhatja az adóvisszatérítés kiutalásához szükséges adatait: bankszámlaszámát vagy postacímét, ahová kéri az utalást,
  • ellenőrizheti, hogy az adóvisszatérítéshez kapcsolódóan a NAV mely adatait ismeri,
  • nyilatkozhat arról, hogy Ön jogosult az adóvisszatérítésre.
A VISSZADO-nyilatkozatot a NAV előre kitölti a rendelkezésére álló adatokkal. A családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását követően, várhatóan november második hetétől az utalási adatokat is betölti a NAV, ezt érdemes megvárniuk azoknak, akiknek családi pótlékot folyósítanak. Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség.

Benyújtás papíron és az ÁNYK-val

A VISSZADO-nyilatkozat nemcsak online, hanem papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A nyilatkozatra használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) is. A papíros beküldéshez a nyomtatvány letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain.

A benyújtási határidő elmulasztása

A NAV nem utal 2022. február 15-éig kedvezményelőleget, ha nem ismeri az utaláshoz szükséges adatokat azért, mert valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az év végéig. Ilyenkor a visszatérítéshez való jog a 21SZJA adóbevallásában érvényesíthető 2022. május 20-áig.

Hiteles információk három témában

Újabb pontosítással segítjük ügyfeleink tájékozódását. Ezúttal három olyan témát emeltünk ki, amellyel kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható egyes híradásokban.
  • A munkáltatók, kifizetők által kiadandó összesített igazolás (M30-as igazolás) kiadási határideje nem változott, az továbbra is január 31. marad.
  • Ha egy jövedelem – például ingatlan-bérbeadás – nem szerepel a NAV rendszerében, akkor ezt a jövedelmet és az utána megfizetett adóelőleget az adózónak kell feltüntetnie az szja-bevallásában, vagy ki kell ezzel egészítenie a NAV által készített adóbevallási tervezetet. A VISSZADO-nyomtatványon a jogosultságról és a kiutalási számlaszámról, postázási címről lehet nyilatkozni, olyan jövedelemről nem, ami után az adózó saját maga fizeti meg az adóelőleget.
  • Nem feltétel, hogy a várandós anyának és házastársának bejelentetten közös lakcíme legyen. Az Szja törvény szerint a várandós nőnek és házastársának ahhoz, hogy jogosultak legyenek a családi kedvezményre, nem közös lakcímen, hanem közös háztartásban kell élnie, ami érzelmi-gazdasági életközösséget jelent, megléte igazolható a közös lakcím mellett más bizonyítási eszközökkel is. Az eltérő lakcím önmagában még nem kizáró ok a családi adókedvezménynél és az adóvisszatérítésnél sem.

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni

A sajtóban megjelent ellentmondásos információk pontosítására tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2022. február 15-éig kiutalandó szja-visszatérítést (előleg) nem kell visszafizetni a bevalláskor (2022. május 20-ig), hiszen akitől év közben szabályosan vonták le az adóelőlegeket, annak az visszajár.

Az szja-visszatérítés a családi kedvezményeseknek jár

Nemcsak a családi pótlékra jogosultak kaphatják vissza a 2021-ben befizetett szja-t, mert a visszatérítést a családi kedvezmény határozza meg.A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítése annak jár, aki idén akár csak egy napra is családi kedvezményre (volt) jogosult.Családi kedvezmény pedig annak jár, aki:
  • gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,
  • várandós nő és vele közös háztartásban élő házastárs
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • rokkantsági járadékban részesül.

Tudnivalók röviden

Rendkívüli adóvisszatérítés a gyermekes családoknak!

Minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adóvisszatérítés. A 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza:
  • az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója,
  • az ekhó kétharmada,
  • a katások utáni tételes adó negyede
legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.A személyi jövedelemadóból eddig is többféle kedvezményt vehettek igénybe a magánszemélyek, ezek továbbra is elérhetők.Visszatérítésként
  • az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények levonása után fennmaradó összege,
  • az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék)
  • a katásoknál a tételes adó 25 százaléka
jár vissza.Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból.A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót.Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adóvisszatérítést.

Kiknek jár a visszatérítés?

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:
  • a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a gyermeket közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,
  • a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak, és a várandós nő házastársának is.
Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. Házasságon a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell.A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.

Mekkora összeget jelent a visszatérítés?

A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.

Hogy vehető igénybe a visszatérítés?

1. Automatikusan

Nincs teendőjük azoknak, akik jogosultak a visszatérítésre és
  • a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és
  • a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék folyósítási adatokból
a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra 2022. február 15-ig automatikusan utalja a visszatértést.

2. Nyilatkozat benyújtásával

A katások és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021. december 31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február 15-ig ők is megkapják a visszatérítést.Aki határidőben nem nyilatkozik, a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban érvényesítheti.

A nyilatkozatot a „VISSZADO” nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni.

3. Adóbevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.

Miből derül ki, hogyan számolta ki a NAV a visszatérítést?

A NAV a visszatérítést 2022. február 15-ig kiutalja és azt az érintettek bevallási tervezetében feltünteti, így követhető a számítás.

Részletes információk

A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről szóló kormányrendelet alapján részletezett szabályokat és a teendőkre vonatkozó tájékoztatást elolvashatja a NAV honlapjának Szja-visszatérítés rovatában.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaviszony, mint biztosítási jogviszony szünetelése

2021. Október 28. 7:31 - siteadmin



A munkaviszony, mint biztosítási jogviszony, annak kezdetétől megszűnéséig/megszüntetéséig áll fenn. Ezen időszakban azonban adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor munkaviszonyban a biztosítási jogviszony szünetel. 


A munkaviszony alatt a biztosítási jogviszony általában akkor szünetel, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett/nem kötelezhető. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) ennek kapcsán elkülöníti a fizetés nélküli szabadságot, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést, az igazolatlan távollétet, és azt a nem mindennapi helyzetet, amikor  a munkavállaló letartóztatása, illetve szabadságvesztése kapcsán nem tud eleget tenni munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettségének.

Elsőként nézzük meg a fizetés nélküli szabadságot!

Alapesetben szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Kivételt képez, ha 
  • ezen időszakban a munkavállaló részére adott ellátást, azaz csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
  • a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe a munkavállaló, vagy
  • ebben az időszakban a munkavállaló önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít. 
Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért veszi igénybe a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetelni fog. 

Továbbá szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy 
  • munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) került kifizetésre, illetve
  • táppénzfizetés történt.
Példa: Ha a munkavállaló keresőképtelen, akkor mindaddig, amíg táppénz folyósítására kerül sor, nem fog szünetelni a biztosítási jogviszony. A táppénz azonban korlátozott ideig jár, és erre tekintettel, ha a munkavállaló részére már nem folyósítható a táppénz, azonban a keresőképtelensége még mindig fennáll, akkor már nemcsak azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy nem „kap” táppénzt, hanem még a biztosítási jogviszonya is szünetelni fog.

Szünetel továbbá a biztosítás: 

  • az igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • a letartóztatás tartama alatt kivéve, ha 
  • a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá 
  • a szabadságvesztés tartama alatt kivéve, ha
    • az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, 
    • a fogvatartott – a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint – a Tbj. 6. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony ideje alatt létesít.
21T1041-es nyomtatványon jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül. 

A szünetelés azt eredményezi, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállalónak, ha 
  • belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, valamint 
  • nem áll a Tbj. 6-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és 
  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.
Megjegyzés: Belföldi személy: Magyarország területén a 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, továbbá belföldi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan személy.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85]
Blog archivum