hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A személyi jövedelemadóról szóló törvény nemrégiben megjelent módosítása szerint jövőre új adómentes juttatást adhat a munkáltató, illetve kaphat a dolgozó – írta a Napi.hu.  A törvénymódosítás szerint 2022. január 1-től adómentes lesz a kifizető által biztosított bicikli.
 

Egész pontosan arról van szó, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény szerint az szja-törvény 1. számú mellékletének 8. pontja egy 8.44. alponttal egészül ki, amely szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes lesz 2022. január 1-jétől a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató a feltételeknek megfelelő kerékpárt, elektromos kerékpárt biztosíthat a munkavállalói számára úgy, hogy a kerékpár nem kerül a dolgozó tulajdonába – értelmezte a törvénymódosítást Fata László cafeteriaszakértő. Ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy az adómentes juttatásnak nem feltétele, hogy a normál vagy elektromos kerékpárt a vállalkozás érdekében is használja a dolgozó. Vagyis a cég által vásárolt vagy lízingelt bicikli szolgálhat kizárólag magáncélokat is, például használható csak családi kirándulásokhoz, nem kell, hogy a biciklivel járjon dolgozni a munkavállaló. A szakértő szerint a kedvezmény révén jövőre igény szerint akár (elektromos) kerékpárokkal is bővülhet a céges autóflotta.

De nem elég, hogy adómentes juttatás lehet a jövő évtől a céges kerékpár, a költségeit is le lehet majd írni a társasági adóból – erre a hvg.hu hívta fel a figyelmet nemrégiben megjelent írásában. Ehhez a tao-törvényt módosították úgy, hogy a cégek leírhassák a dolgozóik számára vásárolt kerékpárok (vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárok) árát, illetve fenntartási költségeiket a társasági adóból is. 

Mint az Adózóna.hu írta, a társasági adóról szóló törvény – a 3. számú melléklet B) része egy 9. ponttal egészül ki, mely szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is).

Ezzel gyakorlatilag tényleg majdnem úgy kezelhetik a kerékpárokat a cégek, mint a cégautókat.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Változik a csed és a gyed

2021. Június 23. 12:37 - siteadmin



2021. július 1-jétől mind a csecsemőgondozási díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozóan több módosítás is hatályba lép.

Változás a csecsemőgondozási díj kapcsán

2021. július 1-jétől a legjelentősebb változás, hogy a csecsemőgondozási díj alapját képező naptári napi alap, illetve naptári napi jövedelem hetven százalékáról száz százalékra nő. Ugyancsak 2021. július 1-jétől lép hatályba az a változás is, amely arra vonatkozik, hogy mikor nem jár a csecsemőgondozási díj. A hatályos szabály alapján az alábbi két esetben nem jár a csecsemőgondozási díj:
  1. Nem jár a csecsemőgondozási díj, ha az ellátásban részesülő bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Erre vonatkozóan a jogszabály azt is rögzíti, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. 

  2. A másik eset, amikor nem jár a csecsemőgondozási díj, arra vonatkozik, amikor a biztosított a szülési szabadságnak tartamára a teljes keresetét megkapja. Ez esetben a törvény kitér arra is, hogy ha a keresetét részben kapja meg az ellátásra jogosult, akkor csak az elmaradt kereset után jár a csecsemőgondozási díj. 
2021. július 1-jétől a fenti szabály helyébe egy kizáró ok lép, amely a következő: 

„Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.” 

A törvény indokolása alapján a fenti egyszerűbb szabályozás kialakítására azért került sor, mert a keresetre és keresőtevékenységre vonatkozó fogalom-meghatározásból következik, hogy a csecsemőgondozási díj folyósításának valójában jelenleg is egyetlen korlátja van, a keresőtevékenység folytatása, és nincs jelentősége annak, hogy a jogosult a keresetét részben vagy egészben kapja-e meg.

Gyermekgondozási díjra vonatkozó változások

Mikor nem jár az ellátás?

A gyermekgondozási díj esetén módosul az a szabály, amikor nem jár a gyermekgondozási díj. Jelenleg hatályos szabály alapján többek között akkor nem jár a gyermekgondozási díj, ha az arra jogosult személy a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezi el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, illetve az ellátást biztosító intézmény rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézmény. 

2021. július 1-jétől a kivételek köre bővül a nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanuló, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben részt vevő jogosulttal. Azaz 2021. július 1-jétől nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, illetve felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt.

A hatályos szabály alapján továbbá akkor sem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve többek között az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást kap, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási, örökbefogadói vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 2021. július 1-jétől a fenti szabály leegyszerűsödik, és kibővül az ellátások köre a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátással. Azaz 2021. július 1-jétől a fenti szabály úgy szól, hogy nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve többek között a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.

Gyermekgondozási díj maximális összegének felülvizsgálata

Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díjnak maximális összege van, amely a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, így évente azt hivatalból felül kell vizsgálni, és újra meg kell állapítani a maximális összegben. A hatályos szabály ezt a felülvizsgálatot a következőképpen szabályozza: 

„A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.”

2021. évi minimálbér emelésére csak 2021. februárjától került sor. Felkészülve az idén beállt helyzetre, 2021. július 1-jétől a módosítás már úgy rendelkezik, hogy a gyermekgondozási díj összegét a  minimálbér – a hallgatói (diplomás) gyed esetén a garantált bérminimum – emelésének napjától számított 15 napon belül kell hivatalból felülvizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani. 

Megjegyzés: Ugyancsak a fenti felülvizsgálatot kell alkalmazni az egybeszámított gyermekgondozási díjnál is. 
 
Nevelőszülő gyermekgondozási díja

Gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő is, ha többek között
  • nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és
  • a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
A módosítás ez utóbbi feltételt pontosítja a nevelőszülő kapcsán, mely szerint a  365 nap biztosítási idő meglétét a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölését megelőző két éven belül kell vizsgálni.

Méltányosság alapján járó gyermekgondozási díj

2021. július 1-jétől nő a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj összege. Jelenleg ez az összeg a minimálbért nem haladhatja meg, míg 2021. július 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át nem haladhatja majd meg.

További változások

Végezetül meg kell említeni néhány pontosítást. Az ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg járó ellátások körébe bekerült az örökbefogadói díj. Ugyancsak kiegészült az örökbefogadói díjjal a szülőknek, a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg járó ellátások köre.
Pontosul a „nagyszülői” gyed-nél a jogosultság. Jelenleg a biztosított nagyszülővel együtt élő biztosított házastárs lehet jogosult a „nagyszülői” gyermekgondozási díjra. 2021. július 1-jétől már nem elvárás, hogy a fenti esetben a nagyszülő biztosított legyen.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A kiszervezés továbbra is kulcsfontosságú eleme a nemzetközi üzleti stratégiáknak. A bérszámfejtés, mint alapvető, nélkülözhetetlen folyamat az egyik olyan funkció, amely – különösen a nagyobb vagy terjeszkedő szervezetekben – legtöbbször kiszervezésre kerül. Megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, hogyan viszonyulnak a magyar cégek a kiszervezéshez.

A kérdőívet összesen 235-en töltötték ki, a kitöltők között találunk kis- és nagyvállalatnál dolgozó vezetőket, adminisztrátorokat, valamint pénzügyi és HR szakembereket is. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a bérszámfejtés a válaszadók negyedénél ki van szervezve, míg a fele elégedett a házon belüli számfejtéssel, és nem gondolkodik a kiszervezésen.


Mi, akik bérszámfejtés szolgáltatást is tudunk nyújtani ügyfeleinknek, azt vettük észre, hogy az utóbbi időben megnőtt a kiszervezés iránti igény. Ez részben a világjárványnak is köszönhető: "A pandémia alatt nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk ideiglenes számfejtésre, mert a bérszámfejtő beteg lett vagy adott esetben hirtelen felállt.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "A legtöbbször azonban betegség akasztotta meg a folyamatokat – mi ezekben az esetekben beálltunk a számfejtő helyére, és két-három hónapra átvettük a szolgáltatást. Amikor helyreállt a rend, a bérszámfejtő visszajött a betegségből, vagy sikerült találni egy új kollégát, akkor pedig visszaadtuk. De olyan is volt, nem is egy, aki annyira elégedett volt, hogy maradt nálunk.”




Az a meglátásunk, hogy egy induló cég esetében mindenképpen érdemes az outsourcing felé kacsintgatni, és házon belül megszervezni azokat az erőforrásokat, amik a bérszámfejtési feladatok elvégzéséhez szükségesek.

Számfejtő munkatársaink 300-500 főt tudnak egyedül leszámfejteni, de van olyan is, aki akár 1000 főt is képes egymaga. Amikor például egy 3-500 fős cégről beszélünk, ott általában 1-2 fő bérszámfejtő munkatárs dolgozik. Amikor csak egy kolléga van, és ő kiesik, nincs, aki a helyére tudna állni. Ha viszont a folyamat ki van szervezve, akkor nem egy ember vállán nyugszik az összes feladat, hanem egy egész szervezet van mögötte, ahonnan ha valaki kiesik, azonnal helyettesíteni lehet mással.

A támogatottság is másabb, a szolgáltatónál van adótanácsadó, magasabb szintű bérszámfejtő vagy akár fejlesztő is, aki egy egyedi igényre is megoldást tud kínálni. A kitettséget tehát mindenképpen csökkenti, ha ki van szervezve a bérszámfejtés.


A BérszámMEGfejtés kutatás eredményeit elemző cikksorozatunk a végéhez ért, a kutatás eredményeiből készült riportot erről a linkről tudja letölteni:





 


Hozzászólás 0 hozzászólás


A munkavállalók azért dolgoznak, hogy fizetést kapjanak. Ha ez megfelelően és időben történik, a munkavállaló elégedett lesz. Amilyen egyszerűen hangzik mindez, néha olyan bonyolultan megvalósítható a megfelelő szoftver nélkül. De milyen a megfelelő szoftver? Felhasználóbarát, jogszabálykövető, testre szabható és megfizethető – vajon a felhasználók szerint a magyar piacon található bérszámfejtő szoftverek mennyire kielégítőek a fentiekben? A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, mennyire vagyunk elégedettek használatban lévő szoftvereinkkel.

A kérdőívet összesen 235-en töltötték ki, a kitöltők között találunk kis- és nagyvállalatnál dolgozó vezetőket, adminisztrátorokat, valamint pénzügyi és HR szakembereket is. A válaszadók között 214 fő használ bérszámfejtő szoftvert, ebből 72-en BaBért, 142-en pedig más szoftvereket. Az eredmények megmutatták, hogy általánosságban elégedettek vagyunk azzal a szoftverrel, amit használunk, ugyanakkor a BaBér-felhasználók (93%) elégedettebbek, mint az egyéb szoftvereket használók (73%).


A kutatásban az elégedettséget két további faktorban vizsgáltuk: a szoftverek szakmai tartalmáról és az ügyfélszolgálat minőségéről kérdeztünk. A felhasználók a szoftverek szakmai tartalmával is nagyon elégedettek voltak, a BaBér (96%) ebben a kérdésben is jobban szerepelt, mint a többi szoftver (83%). Ez azért is fontos kérdés, mert a mai magyar jogszabályok nemzetközi viszonylatban is rendkívül bonyolultak és gyakran változnak, szoftvereink pedig gyorsan és pontosan tartanak lépést a változásokkal.


A szakmai tartalom mellett az ügyfélszolgálat kapott kiemelt helyet a kérdőívben, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a BaBér-felhasználók (96%) az ügyfélszolgálat segítségnyújtásával is magasan elégedettek.


Mi mindig nagy figyelmet fordítottunk ügyfélszolgálat minőségére, elérhetőségére. Valljuk, hogy egy szoftverfejlesztő cég nem koncentrálhat kizárólag a szoftver technológiai fejlettségére – azt is be kell bizonyítania ügyfeleinek, hogy vigyáz rájuk és minden kérdésükre választ tud adni nem csak e-mailben vagy chaten, hanem telefonon is.


A bérszámfejtéssel gyakran járnak sürgős vagy összetett problémák, amelyek sokszor élő, akár lépésről lépésre történő útmutatást igényelnek – erre pedig a közvetlen kommunikáció, a telefon a legalkalmasabb, hiszen néha nem könnyű e-mailben leírni egy problémát, egyszerűbb élő szóban lefesteni a képet a másik oldalon lévő személynek. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a fiatalabb generáció sokkal otthonosabban mozog az online kommunikációban, melynek szintén teret hagyunk, de úgy gondoljuk, hogy a bérszámfejtés és a HR mindig lesz annyira intim terület, hogy a telefonos támogatásra szükség legyen.


Cikksorozatunk záró részében arról lesz szó, mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!




Tovább is van: vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit.





Hozzászólás 0 hozzászólás

Változások a szociális hozzájárulási adóban

2021. Június 15. 14:40 - siteadmin


2021. június 10-étől kell alkalmazni a 318/2021. (VI. 9.) kormányrendelet, valamint az egyes adótörvény módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény szociális hozzájárulási adóra vonatkozó módosításait.

Korábban már írtunk az őstermelők járulék- és szociális hozzájárulási adófizetésére vonatkozó módosításokról, így arra most nem térünk ki. Elsőként nézzük meg a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó változásokat!

Széchenyi Pihenő Kártya

A veszélyhelyzet időszakában kihirdetésre került, hogy 2021. június 30-áig az 1995. évi CXVII. törvényben (azaz az szja-törvényben) foglaltaknál magasabb összeg utalható a Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámláira, mint a béren kívüli juttatás. A jogszabály azt is rögzítette, hogy 2021. június 30-áig a Széchenyi Pihenő Kártya béren kívüli juttatása kapcsán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A fenti szabályok a most kihirdetett 318/2021. (VI. 9.) kormányrendelettel meghosszabbításra kerültek, így a teljes évben, azaz 2021. december 31-éig lehet az alábbi magasabb és kedvezőbb juttatással élni:

2021-ben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásai, mint béren kívüli juttatások, emelt összegben járnak. Erre tekintettel 2021-ben   
  • a szálláshely alszámlájára utalható, az szja-törvényben foglalt legfeljebb évi 225 000 forint támogatás helyett legfeljebb évi 400 000 forint támogatás;
  • a vendéglátás alszámlájára utalható, az szja-törvényben foglalt legfeljebb évi 150 000 forint támogatás helyett 265 000 forint támogatás;
  • a szabadidő alszámlájára utalható, az szja-törvényben foglalt legfeljebb évi 75 000 forint támogatás legfeljebb évi 135 000 forint támogatás,
mint béren kívüli juttatás.

A Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként – azaz a fenti keretösszegig – utalt összeg vonatkozásában 2021. január 1. és 2021. december 31. között a 15,5 % szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni.

További változások

A 318/2021. (VI. 9.) kormányrendelet rögzíti, hogy az szja-törvény 70.§ (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után nem kell megfizetni a 15,5% szociális hozzájárulási adót, ha a juttatás 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban történik.

A fenti kormányrendelet átmeneti időszakra megváltoztatta a szociális hozzájárulási adókedvezmények egyikének, a munkaerőpiacra lépők szabályát. Erre tekintettel 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a  kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon (azaz nem a törvényben foglalt 275 napon) belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Az egyes adótörvény módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény pontosításokat fogalmaz meg a nyugdíjasok, a tanulószerződésesek szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán, melyek a következők:

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján a saját jogú nyugdíjasoknak nem keletkezett szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége 
  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
  • a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;
  • a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.
A fenti szabály kiegészült azzal, hogy nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az szja-törvény szerinti egyéb jövedelem kivételével. A törvény magyarázata alapján ezzel a kiegészítéssel megvalósul, hogy a nyugdíjas személyek keresőtevékenysége mentesüljön a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adó alól. A fenti pontosítás 2021. június 10-étől hatályos. 

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rögzíti, hogy a szakképzési munkaszerződés kapcsán nem kell szociális hozzájárulási adót fizeni. Nem rendelkezett azonban a még „kifutóban” lévő tanulószerződésekről. Ezt a hiányosságot pótolta az elfogadott törvény, amely kimondja a szociális hozzájárulási adómentességet arra az esetre is, ha a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés keretében kerül sor. A most elfogadott törvény alapján ez a szabály 2021. június 10 napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható.

Végezetül meg kell említeni az alábbi három kiegészítő, illetve pontosító szabályt, amelyeket szintén 2021. június 10-étől kell alkalmazni:

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rögzíti, hogy nem kell szociális hozzájárulást fizetni a következő ellátások kapcsán: táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj. A fenti felsorolás kiegészült az álláskeresési támogatással

A módosítás alapján az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazásakor egységesen a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért és a garantált bérminimumot kell figyelembe venni.

Pontosult a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény adóalapja. A pontosítás rögzíti, hogy nem érvényesíthető a kedvezmény többek a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összege után, valamint a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap és az árfolyamnyereségből származó jövedelem után.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81]
Blog archivum