hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog


Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján az ügyvezetői tevékenység  társadalombiztosítási szempontból  munkaviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban vagy választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) 

Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökkenhet.  

Társas vállalkozói jogviszony, illetve a tag által választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után.

A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója is kitér a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek többes jogviszonyára. (NAV tájékoztató)

A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója többes járulékfizetést állapít meg arra az esetre, ha a munkaviszonyban illetve megbízásban ellátott ügyvezetés mellett valaki egyéb személyes közreműködést is folytat. Erre vonatkozóan a NAV tájékoztatójából az alábbi példákat említem: 

„Egy adótanácsadói feladatokat ellátó Kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg tanácsadói munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében munkaviszonyban, a személyes közreműködés tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.” 

„Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag ugyancsak „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztos, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.” 

A Tbj. külön rendelkezik az egyidejűleg több foglalkoztatónál fennálló több biztosítási jogviszonyról és az ebben esetben fizetendő járulékokról. Ennek egyik klasszikus esete, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ez esetben a társas vállalkozó természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékának, valamint a nyugdíjjárulékának az alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Több foglalkoztatónál fennálló többes jogviszonyra is találhatunk példákat a NAV tájékoztatójában, így többek között az alábbiakat:  

„A Kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízásban végzi, mellette személyesen is közreműködik a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is áll. Itt is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.”

„A Kft. tagja személyesen közreműködik a cégben, melyet nem munkaviszonyban, illetve megbízásban végez, ezen felül ellátja az ügyvezetést megbízásban, és mellette egyéni vállalkozó. Ekkor is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, az ügyvezetés tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdésre kell figyelemmel lenni, valamint az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Mivel az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonyban áll, főszabály szerint az egyéni vállalkozásában lesz főfoglalkozású, és a járulékfizetési alsó határ után itt kell a járulékokat megfizetni, társas vállalkozóként a járulékalap a tényleges személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) összeg.”

Mit lehet tenni, hogy ne kerüljön sor  egy foglalkoztatón belül  az ügyvezető többes jogviszonyának megállapítására és esetleg az ebből adódó több járulék megfizetésére?

Munkaviszony:

A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A felek között létesített munkaviszonyon belül a felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük. Sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Munkatörvénykönyv nem zárja ki a munkaviszony keretében történő két vagy több munkakör ellátását, azaz a kapcsolt munkakört. A kapcsolt munkakörről rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság Mfv.E.10.624/2004/1.számú végzése is. 
Mit tehetünk, hogy ne kerüljön sor többes jogviszony megállapításra egy foglalkoztatón belül? A fenti, első példánál maradva kapcsolt munkakörben ellátható a Kft.-ben az ügyvezetői feladat és egyidejűleg a tanácsadói feladatok. Figyelni kell azonban arra, hogy a kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban.   

Megbízás:

A megbízási szerződés két alanya a megbízó és a megbízott. Megbízási szerződés alapján a megbízott ellátja a megbízó által rábízott feladatot/feladatokat. A megbízás keretében nem csak egy feladat látható el. A megbízás kiterjedhet az ügyvezetői feladatokon túl egyéb, társas vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységre is. Mindezek alapján – a „többes” jogviszony elkerülése érdekében – a megbízott és a megbízó egy megbízási szerződésben rögzítheti az általa ellátandó feladatokat, azaz az ügyvezetői tevékenység ellátását és az egyéb társasághoz kapcsolódó feladatokat is. A fenti második példát alapul véve, az ügyvezetői feladatok és a társaság könyvelése egy megbízási szerződésbe foglalható. 

A megbízás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: 
  • Ha a vezető tisztségviselői feladatokra megbízás, azaz választott tisztségviselés keretében kerül sor, akkor a PTK alapján a vezetői megbízás öt évnél hosszabb időre nem szólhat. 
  • A megbízási szerződés ne minősülhessen színlelt szerződésnek, azaz munkaszerződés helyett nem lehet megbízási szerződést kötni. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy adott ellátásban részesülő személy az ellátásának folyósítása alatt kereső tevékenységet végezhessen. Az alábbiakban részletes tájékoztatást adunk a terhességi- gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az öregségi nyugdíj, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás melletti munkavállalásról és vállalkozási tevékenységről.


1. Keresőtevékenység terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj mellett

Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermek 1 éves kora előtt a gyermekgondozási díj arra az időre, amíg az ellátásra jogosult személy – díjazás ellenében – keresőtevékenységet folytat. Kivételt képez a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt fizetett személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj.

Ha például az édesanya a terhességi-gyermekágyi segély alatt két hétig munkaviszonyban kereső tevékenységet folytat, akkor a folyósító szerv ezen időszakra szünetelteti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását. 

Keresőtevékenység a gyermek 1 éves kora után, gyermekgondozási díj mellett

A gyermekgondozási díjra jogosult szülő 2014. január 1-től dolgozhat gyermeke 1 éves kora után az ellátás további folyósítása mellett. A szülő keresőtevékenységét folytathat akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként. 

Munkaviszony

A gyermekgondozási díj folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek 1 éves kora után munkaviszonyban dolgozik. A munkavégzésre nincs időkorlát megszabva, így akár napi nyolc órában is dolgozhat az ellátásban részesülő szülő. 

Fontos megemlíteni, hogy a munka törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, azaz ez esetben, ha a szülő kéri, akkor például napi négy órában dolgozhat.

Vállalkozás

Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat, azaz ez esetben nem kell a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni.  (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint).

Példa: Ha a vállalkozásból havi 80 000 forint jövedelmet vesz fel a gyermekgondozási díjban is részesülő személy, akkor a havi 80 000 forint után fizeti meg 10 % nyugdíjjárulékot, a 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a 27 % szociális hozzájárulási adót.


2. Keresőtevékenység a gyermekgondozási segély folyósítása mellett

Munkaviszony

2013-ban a gyermekgondozási segély alatti munkavégzés időkorlátozás mellett történhetett – kivéve az otthoni munkavégzést és a fogyatékos gyermekre tekintettel járó gyermekgondozási segély melletti munkavállalást –, addig 2014. január 1-től a szülő a gyermek 1 éves korát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat. Azaz a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkavégzésnek sem jövedelem, sem időkorlátja nincs.

Vállalkozás

Ha gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor köteles a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a minimális alapok után megfizetni. Azaz ez esetben – eltérően a gyermekgondozási díj melletti vállalkozástól – meg kell fizetni a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után. (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint). 

Megjegyzés: Megmaradt azonban az a szabály, hogy ha a nagyszülő kapja a gyermekgondozási segélyt, és emellett keresőtevékenységet szeretne folytatni, akkor azt csak korlátozás mellett teheti. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő csak a gyermek 3 éves kora után dolgozhat, maximum heti 30 órában, kivéve, ha a munkavégzés az otthonában történik.


3. Keresőtevékenység a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett

Gyermeknevelési támogatás a „nagycsaládosoknak” járó ellátás, azaz ezen ellátásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve az otthonában időkorlátozás nélkül dolgozhat. Azaz ez esetben a keresőtevékenységnek nem jövedelemkorlát, hanem időkorlát szab határt.

Ha gyermeknevelési támogatásban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor – hasonlóan a gyermekgondozási díj melletti vállalkozáshoz – csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat. 

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás esetében szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a foglalkoztató, ha gyermekgondozási díj folyósítása alatt vagy azt követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően az ellátásban részesülő (részesült) személyt munkaviszonyban foglalkoztatja. 
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében, míg 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében. Minimum három gyermek után családi pótlékban részesülő munkavállaló esetében a foglalkoztató a foglalkoztatás első három évében 100.000 forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5 százalékos kedvezményt kap.
A munka törvénykönyv fent ismertetett szabályára tekintettel sor kerülhet részmunkaidős foglalkoztatásra is. Ez esetben a kedvezményt arányosan csökkenteni kell, azaz ha a teljes munkaidő napi nyolc óra lenne, azonban napi négy órában dolgozik a munkavállaló, akkor a fenti kedvezmény fele érvényesíthető.


4. Keresőtevékenység öregségi nyugellátás folyósítása mellett

Munkaviszony

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező hölgyeket, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be. 

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) alapján saját jogú nyugdíjas az a személy, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot kap, illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Saját jogú nyugdíjas a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy is.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs. Azaz, ha valaki 85 évesen is alkalmas arra, hogy egy adott munkát elvégezzen, akkor munkaviszonyban, akár napi 8 órában is dolgozhat, mindenféle jövedelemkorlát nélkül. 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a nyugdíjasnak munkabére alapján meg kell fizetnie a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, és csak ekkor, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni. Továbbá a saját jogú nyugdíjas egyáltalán nem fizet 1,5 % munkaerő-piaci járulékot.

Azaz bruttó 200.000 forint munkabér esetében 20.000 forint nyugdíjjárulékot és 8.000 forint természetbeni járulékot kell fizetni. 6.000 forint pénzbeli járulékot pedig csak akkor kell megfizetni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.

40 éves szolgálati idővel rendelkező nők munkavégzése esetén az a szabály érvényesül, hogy amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének tizennyolcszorosát, 2014-ben ez az összeghatár 1.827.000 forint), a keresete mellett a nyugellátást korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Azaz ez esetben a keresőtevékenység jövedelemkorláthoz kötött.

A munkaviszony esetében fontos figyelembe venni, hogy 55 év feletti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 100.000 forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén 100.000 forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatót. Fontos, hogy abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Vállalkozás

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.  A nyugdíjjárulékot 
  • a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, 
  • az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka 
után fizeti meg. 

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózást választja, akkor kisadózóként havi 25.000 forint tételes adót fizet.

Megjegyzés: Mire is szolgál a nyugdíjas 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetése? 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérheti a nyugdíjbiztosítótól, hogy nyugdíját (nyugellátását) foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növeljék meg. 

Közszférában foglalkoztatott öregségi nyugdíjas

Közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban álló nyugdíjas vonatkozásában a dupla ellátás tilalma érvényesül. 

Azaz ezen foglalkoztatási jogviszonyban álló öregségi nyugdíjasok, a foglalkoztatás időtartama alatt, öregségi nyugdíjban nem részesülhetnek.


5. Keresőtevékenység rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás folyósítása mellett

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását abban az esetben és arra az időtartamra kell szüneteltetni, amikor az ellátott 
  • keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és
  • heti munkaideje a 20 órát meghaladja.
Azaz ez esetben a keresőtevékenységnek nem jövedelemkorlát, hanem időkorlát szab határt.

Ezzel szemben a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül. A hatályos szabály alapján a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. 

Példa: Ha a rokkantsági ellátásban részesülő jövedelme – garantált bérrel számolva – 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a havi 177.000 forintot, azaz 3 hónapra számolva 531.000 forintot, akkor a rokkantsági ellátást nem szüneteltetni kell, hanem meg kell szüntetni.

Az összes ellátás melletti keresőtevékenységet figyelembe véve talán ez utóbbi korlát a legszigorúbb, hiszen ezen korlát túllépése esetén az ellátás megszüntetésre kerül. Mindezek alapján a rokkantsági ellátásban részesülők foglalkoztatása esetén a jövedelemkorlátra fokozottan figyelni kell.

Végezetül a megváltozott munkaképességű személyek keresőtevékenységével kapcsolatban két tényezőt még meg kell említeni. Az egyik, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját segíti elő a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség. A másik, hogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók után szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az Európai Unió koordinációs rendeletei rögzítik, hogy egyidejűleg több tagállamban folytatott keresőtevékenység alapján, a keresőtevékenységet folytató csak egy tagállamban lehet biztosított, azaz két tagállamban nem lehet egyidejűleg társadalombiztosítás közterhet fizetni. Az Európai Unió koordinációs rendeletei a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és annak végrehajtására vonatkozó 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Párhuzamosan két tagállamban folytatott keresőtevékenység lehet akár munkaviszony, akár önálló vállalkozás keretében. 

Elsőként tekintsük át, hogy hol kell a társadalombiztosítási közterheket (azaz járulékot, egyes esetekben adót) megfizetni, ha a munkavállaló egyidejűleg több tagállamban is dolgozik munkaviszony keretében!


1.) Párhuzamos munkavégzés két tagállamban:

Munkaviszony – a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába: munkaviszony; szövetkezeti tagjának személyes közreműködése munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében; munkaviszony jellegű jogviszony; egyházi szolgálati jogviszony; díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; társas vállalkozó és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.

1.1.) Az általános szabály alapján, munkavállalóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személy azon tagállam társadalombiztosítási szabályai alá tartozik, ahol a kereső tevékenységet végzi. Ezen szabályra tekintettel, a munkavégzés helye szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni a munkavállaló és munkáltató társadalombiztosítási közteherfizetésére, és ez alapján járó ellátásokra (pl: betegség, szülés esetére járó ellátások, nyugdíjak, munkanélküli ellátások).

1.2.) Ha a munkavállaló egyidejűleg több tagállamban is dolgozik munkaviszonyban, akkor a koordinációs rendeletek alapján a munkavállaló egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított. A két vagy több tagállamban munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik abban az esetben, 
  • ha a személy a tevékenységének jelentős részét a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, vagy 
  • ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.
A jelentős rész azt jelenti, hogy a munkavállaló adott tagállamban úgy dolgozik, hogy például a munkaideje eléri az összes munkaidő 25 százalékát.

Példa: 
A magyarországi lakóhellyel rendelkező munkavállaló egyidejűleg Magyarországon és Ausztriában is munkaviszonyban áll. A munkavállaló Magyarországon dolgozik heti 30 órában, míg Ausztriában heti 10 órában. Ez esetben az összes munkaidő 75 százalékát a lakóhelye szerinti országban folytatja, azaz a társadalombiztosítási közterheket mind a magyar, mind az osztrák munkaviszony után Magyarországon kell megfizetnie. 

A fenti esetben – a koordinációs rendeletekben előírt feltételek teljesítése esetén – a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt az A1-es nyomtatványon igazolja.


2.) Kiküldetés

Amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából kiküldi, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött személyt úgy tekinteni, mintha kiküldetésének ideje alatt továbbra is a kiküldő államban foglalkoztatnák. A kiküldetés időtartama maximum 24 hónap lehet.

Annak, hogy továbbra is a kiküldő államban legyen a kiküldött biztosított feltétele, hogy 
  • a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, és 
  • a kiküldetés nem egy másik személy leváltása céljából történik.
A kiküldetés alatt a kiküldött a biztosítási időket, a kiküldő állam szabályai szerint szerzi meg. Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.

Példa:
Magyarországon bejegyzett cég a munkavállalóját kiküldetés keretében foglalkoztatja Németországban. Ez esetben a kiküldetés ideje alatt, maximum két évig továbbra is a magyar társadalombiztosítás szabályai alapján, Magyarországon lesz a kiküldött munkavállaló biztosított. A kiküldött személy, Magyarországon kiadott A1-es nyomtatvánnyal tudja igazolni Németországban, hogy nem kell a német társadalombiztosítási közterheket megfizetnie. 

A kiküldetés igazolására szolgáló A1 jelű nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, hogy 
  • az adott dolgozó továbbra is abban a tagállamban biztosított, amelyből kiküldték, továbbá
  • a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a társadalombiztosítási közterhek megfizetése alól. 
Magyarországon az A1 jelű nyomtatvány igénylőlapja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról (www.oep.hu) letölthető. 

Kiküldetés esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a foglalkoztató – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon –, a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:
  • munkáltató neve (elnevezése), 
  • munkáltató székhelye (lakóhelye), 
  • a munkáltató adóazonosító száma,
  • a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, 
  • a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
  • a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
  • a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), 
  • a kiküldetés tervezett időtartama,
  • munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,
  • a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
  • a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
  • a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
  • a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
  • a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
  • Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és 
  • belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.
Megjegyzés: 

Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a 24 hónapot.
Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.


3.) Önálló vállalkozók esetében alkalmazandó szabály

Önálló vállalkozó – a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.

3.1.) Önálló vállalkozóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személyek azon állam jogszabályai alá tartoznak, ahol a kereső tevékenységüket végzik.

3.2.) Az a személy, aki különböző tagállamokban munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.

Példa: 
A magyar munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is dolgozik. Ez esetben a társadalombiztosítási közteherviselése Magyarországon áll fenn.
 
3.3.) Arra, aki önálló vállalkozóként több tagállamban folytat tevékenységet a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályait kell alkalmazni akkor, ha az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

3.4.) Abban az esetben, amikor az önálló vállalkozó egyetlen olyan tagállamban sem rendelkezik lakóhellyel, amelyben vállalkozást folytat, akkor annak a tagállamnak a jogszabályait kell rá alkalmazni, amelyben a központi érdekeltsége található.

Azt, hogy melyik tagállam szabályait kell alkalmazni, az A1-es nyomtatvány igazolja. 

Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb, mint 60 napig folytatott.


4.) Külföldi munkáltató magyarországi képviselete

A külföldi foglalkoztató – aki Magyarországon nincs bejegyezve –, Magyarországon foglalkoztatott biztosított járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. 

Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és a fenti bejelentkezést elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott személynek kell teljesíteni. Ez esetben a foglalkoztatott személy viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is, kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot. Ez esetben a biztosítási jogviszonyt a 14T1041INT adatlapon kell bejelenteni. 

A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton az erre a célra rendszeresített 1408INT jelű bevallásban kell teljesíteni. 

Járulékbevallás tartalmazza:
  • a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
  • a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
  • a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
  • a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára vonatkozó adatot,
  • annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
  • a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Bejegyzésünkben táblázatban összefoglalva ismertetjük, hogy milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni akkor, ha a vállalkozó többes jogviszonyban dolgozik.

Az egyik jogviszonyt „Jogviszony A” jelzi, míg az ezzel párhuzamosan fennálló másik jogviszony „Jogviszony B” elnevezéssel szerepel a táblázatban.

Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó fogalmát az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) határozza meg.

Jogviszony A

Jogviszony B

Járulék és szociális hozzájárulási adó

egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás

Jogviszony A: 7 % egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szociális hozzájárulási adó, amelyeknek alapja a tényleges jövedelem illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalány jövedelme,  eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.

Jogviszony B: nincs fizetési kötelezettség

egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A : 7 % egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szociális hozzájárulási adó, amelyeknek alapja a tényleges jövedelem illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalány jövedelme,  eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint)



Jogviszony A

Jogviszony B

Járulék és szociális hozzájárulási adó illetve tételes adó

egyéni vállalkozó

társas vállalkozó

Jogviszony A:  8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, míg a 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

* (1) Megjegyzés

társas vállalkozó

társas vállalkozó

Jogviszony A:  8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000.)

*(1) Megjegyzés

kisadózó vállalkozás

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A:  25. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

kisadózó vállalkozás

egyéni vállalkozó illetve társas vállalkozó, aki nem kisadózó továbbá nem kiegészítő tevékenységet folytató

Jogviszony A: 25. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

kisadózó vállalkozásban fennálló főállású jogállás

kiadózó vállalkozás

Jogviszony A: 50. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 25.000. forint tételes adó

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó

Jogviszony A: 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulék és 10 % nyugdíjjárulék.

A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

Jogviszony B: 10 % nyugdíjjárulék. amelynek alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

* (2) Megjegyzés

kiegészítő tevékenységet folytató  egyéni vagy társas vállalkozó

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A: 10 % nyugdíjjárulék. amelynek alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,   illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, illetve  az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

* (3) Megjegyzés


Megjegyzések:

*(1) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-ig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége az emelt alapok után áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-ig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozás a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után fizeti a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.

Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelős.

* (2) Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, a havi 6.810 forint mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-ig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána. Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-ig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelős.

*(3) 2014. január 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A Munkatörvénykönyv 2014. márciusi változásai

2014. Március 14. 14:05 - siteadmin

2014. március 15-én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv, amelynek szabályaira tekintettel 2014. március 15-étől módosultak a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) egyes szabályai is.

Az alábbiakban, a gyakorlatban is alkalmazandó főbb módosításokat ismertetjük.


Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy 

A Munkatörvénykönyv régóta szabályozza, hogy ha a fél vagy a képviselő, nem tud vagy nem képes írni vagy olvasni, akkor jognyilatkozata írásba foglalása közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (azaz két tanú előtt) történik. 

A Munkatörvénykönyv 2014. március 15-étől hatályos módosítása alapján ez a szabály a következőképpen változott:

Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,
  • amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti,
  • amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
Az olvasni nem tudó, illetve az a személy, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.


Törvényes képviselő

Pontosításra került, hogy milyen esetekben szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása:

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében, a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a 
  • munkaszerződés megkötésére, 
  • a munkaszerződés módosítására, 
  • a munkaszerződés megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. 
A módosítás szabályozza azt is, hogy a cselekvőképtelen munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére ők nem kötelezhetőek. (Megjegyzés: A sérelemdíjat az követelhet, akit személyiségi jogában megsértenek. Sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti.)


Írásbeliség

A munkaviszony alapja az írásbeliség. A munkaszerződést, annak módosítását, megszüntetését és a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Erre tekintettel kibővült a Munkatörvénykönyvnek az a szabálya, amely kimondja, hogy milyen jognyilatkozatokat kell írásbelinek tekinteni. Erre tekintettel írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.

A munkaidőkeret; a munkaidő-beosztás legalább hét nappal korábbi, legalább egy hétre történő közlése; a rendkívüli munkaidő; a rendelkezésre állás; a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező alkalmazásuk előtti közzététele is írásbelinek minősül, ha azokat a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé. 

A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Ezt a közlést is írásbelinek kell tekintetni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon történt a közzététel. 

Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje – ez független attól, hogy a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. A többi esetben a jognyilatkozat közlésére akkor került sor, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzétették.


Semmisség

A módosítás kiegészíti, hogy mikor minősül egy megállapodás semmisnek, azaz érvénytelennek. Az új szabály szerint semmis az a megállapodás, amely 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy 
  • nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.
Ugyanakkor a módosítás azt is rögzíti, hogy a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

A törvény indokolása kiemeli, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel, tekintettel arra, hogy ennek elhagyása a gyakorlatban komoly bizonyítási nehézséget okozna. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik, azonban 6 hónap elteltével a megtámadásra már nincs lehetőség.  A sikeres megtámadás a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.  


Elmaradt munkabér

Amennyiben a bíróság döntése alapján a munkaviszony helyreállítására kerül sor, akkor ez esetre vonatkozóan úgy rendelkeznek a Munkatörvénykönyv módosító szabályai, hogy 
  • a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni,
  • meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, 
  • meg kell téríteni a munkavállaló egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. 
Az elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni,
  • amit a munkavállaló megkeresett, vagy 
  • amit a munkavállaló az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
  • a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Szülési szabadság

Szülési szabadság kapcsán a módosítás szabályozza, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.


Kamat

Késedelem kapcsán a Munkatörvénykönyv eredetileg úgy rendelkezett, hogy a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon (azaz június 30 és december 31) érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A Munkatörvénykönyv módosítása a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében ezt a szabályt a következőképpen változtatta meg:
A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz július 1 illetve január 1) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, amely a felek megállapodása alapján jár.


Vezetőkre vonatkozó szabályok

A vezetők esetében a korábbi szabályokon túl az alábbi szabályokat kell alkalmazni:  
Mentesülnek rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól 
  • az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre, 
  • egészségügyi intézményben történő kezelésre, valamint 
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá 
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.
A várandós vezető esetében a szülési szabadságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vezető munkaviszonyát sem szüntetheti meg munkáltató felmondással a várandósság és a szülési szabadság időtartam alatt. A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.


Engedményezés és tartozás átvállalás

Engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes munkabérrész azonban nem engedményezhető. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhatja át.


Kártérítés

A bírói gyakorlatnak megfelelően a módosítás egyértelművé tette, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a járulékokat le kell vonni. A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év alatt évül el. Ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, akkor a büntethetőség ideje alatt évül el.


Hozzátartozó

Az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggésben a hozzátartozóra a következő meghatározást kell alkalmazni:

Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31]