|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Felmondás betegállomány alatt, betegállomány felmondás alatt2022. Augusztus 29. 16:36 - siteadmin Egy nemrégiben történt konkrét eset kapcsán merült fel a kérdés, lehet-e felmondás alatt betegállományban a dolgozó, és meghosszabbodik-e a felmondás ideje a betegállomány idejével. Nyilván az nem lehet kérdés, hogy ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a dolgozó beteg, akkor nem életszerű, hogy dolgoznia kelljen, és ha keresőképtelen, akkor betegállományba kell venni őt. De hogy a felmondásba beleszámít-e a betegállomány ideje, az attól függ, hogy időben mikor történik egymáshoz képest a felmondás és a megbetegedés.
Betegállomány, felmondás utánA Munka Törvénykönyve alapján ha a munkavállaló mondott fel, rendes felmondással, határozatlan idejű szerződés mellett, akkor a felmondási idő fő szabályként 30 nap. Ha már megtörtént a munkavállalói felmondás, semmilyen törvényi akadálya nincs annak, hogy a dolgozó (amennyiben beteg, és az orvos betegállományba vette) betegszabadságon, illetve táppénzen töltse a felmondási idejét. Ha a felmondás napja után – már a felmondási idő alatt – az orvos igazolja, hogy a munkavállaló keresőképtelenné vált, akkor nem kell bemennie dolgozni, táppénzen lehet, és ez a betegállományban (táppénzen) töltött idő beleszámít a felmondási időbe.
Ha a munkáltató mondott fel, rendes felmondással, alapesetben szintén 30 nap a felmondási idő. Viszont ez a 30 nap meghosszabbodik a munkáltatónál, munkaviszonyban töltött idő alapján,
Ebben az esetben is áll, hogy a felmondás utáni megbetegedés, táppénz ideje beleszámít a felmondási időbe.
Ha a keresőképtelenség kódja 7-es – például a járvány miatt – akkor azonnal kezdődik a táppénz. Ha más – sima betegség 8-as kóddal – akkor 15 nap múlva kezdődhet a táppénz. A 15 napra pedig betegszabadság járhat a munkavállalónak a Munka törvénykönyve szerint. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. A ki nem vett szabadságot meg kell váltani.
Fontos azonban azt is tudni, hogy ha a munkavállaló a felmondás közlését követően kerül táppénzes állományba, akkor a tbj. alapján a felmondásban közölt felmondási idő lejártával, azaz a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik a munkavállaló táppénzre való jogosultsága.
Felmondás betegállomány alattA munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, akkorra, amikorra a munkavállaló kéri. A munkáltató megteheti, hogy a betegállomány ideje alatt mond fel a dolgozónak. Azonban a betegállomány „védettséget biztosító időnek” számít, ezért maga a felmondási idő csak a betegállomány letelte után kezd el ketyegni.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:
A munkavállaló számára a jelenleg hatályos jogszabályok nem állítanak fel korlátokat arra, hogy a betegszabadság vagy a táppénz időszaka alatt megszüntesse a munkaviszonyát felmondással. A felmondási idő alatt nem lesz munkavégzési kötelezettsége, amíg táppénzen van. A bennmaradó szabadságait a munkáltató ekkor is köteles a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltani.
 0 hozzászólás Munkaviszony esetén fizetendő bérpótlékok2022. Augusztus 23. 14:37 - siteadmin Ezúttal a munkavállalókat megillető bérpótlékokat ismertetjük. A bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetik meg, és azok az alábbiakban részletezett munkavégzés esetén állapíthatóak meg.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkavállaló az alábbi bérpótlékokra lehet jogosult:
A bérpótlék járhat többek között például többletmunkavégzés adott munkaidőbeosztás kapcsán, így a bérpótlékra jogosultságnál kiemelt szerepe van a munkaidő-nyilvántartásnak. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a napokban, a 136-os Magyar Közlönyben, 2022. augusztus 16-án megjelent a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának 1/2022. JEH határozata (Jpe.IV.60.014/2022/9. szám), amely a munka törvénykönyve munkaidő-nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályainak értelmezéséről szól.
Mindezek alapján tekintsük át részletesen a bérpótlékokat!
Vasárnapi munkavégzés pótlékaAz egyik, talán leggyakrabban felmerülő kérdés a vasárnapi pótlékra vonatkozik.
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
* Vasárnapra rendes munkaidő az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállalók számára osztható be:
Megjegyzés: A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
Munkaszüneti napon folytatott munkavégzés pótlékaA munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illeti meg. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Megjegyzés: Munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:
Továbbá meg kell jegyezni, hogy a fentiekben ismertetett vasárnapi munkavégzéstől eltérően 100 százalékos bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
MűszakpótlékA munkavállalónak 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik* a 18-06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén.
* Rendszeres változás akkor áll fenn, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Ha például a munkavállaló augusztusi beosztásának a felében 14-20 között dolgozik, míg a másik felében 06-14 óráig van beosztva, akkor műszakpótlékra jogosult.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a műszakpótlékot a távolléti díj kiszámításánál csak akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
Éjszakai pótlékA munkavállalónak 15 százalék bérpótlék (éjszakai pótlék) jár – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja.
Azaz, ha a munkavállalónak műszakpótlék kerül megállapításra, akkor a munkavállaló ezzel egyidejűleg éjszakai pótlékra nem jogosult.
Magyarázat: Éjszakai munka 22 - 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
Túlmunkavégzés pótlékaA munkavállalót többletmunkájára, a rendes munkaidőre járó munkabérén felül, az alábbi pótlék illeti meg: A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék
Meg kell említeni, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkavállalónak a fenti pótlék helyett szabadidő állapítható meg. Ez a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az időszakra az alapbér arányos része jár.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. Ugyanakkor a bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít a munkavállalónak.
Ugyancsak 100 százalékos bérpótlék illeti meg a munkavállalót, ha munkaszüneti napra - pl: október 23-ára -elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén.
Megjegyzés: Külön rendelkezik az Mt. arról, hogy miként kell a szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén kiadni. Alap esetben a szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a munkáltató és a munkavállaló írásba foglalt megállapodása alapján a szabadidő legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-dik napjáig kerüljön kiadásra.
Készenléti pótlékKészenlét: A munkavállaló tartózkodási helyét maga a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Figyelni kell arra, hogy a készenlét
Készenlét esetén 20 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlék a fentiekben ismertetettek szerint jár.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
ÜgyeletÜgyelet: A munkáltató a munkavállaló számára meghatározza a rendelkezésre állás helyét. Ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlék a már fentiekben leírtak szerint jár. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50 százalék bérpótlék jár.
Megjegyzés: Távolléti díj kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
Végezetül meg kell említeni a bérpótlék számítására és a pótlékot magába foglaló bérre vonatkozó szabályokat.
A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
kell osztani.
Pótlékot magába foglaló bérA felek vasárnapi, műszak-, és éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Továbbá az Mt. rendelkezik arról is, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Diákok keresőtevékenysége és közterhei különböző jogviszonyokban2022. Augusztus 11. 8:47 - siteadmin Különösen a nyári szünet időszakában gyakran felmerül az a kérdés, hogy mire kell figyelni, és milyen közterheket kell fizetni a tanulók foglalkoztatásakor. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen feltételek és közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.
MunkaviszonyA Munka törvénykönyve (Mt.) mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán.
A Mt. alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. 16 évesnél fiatalabb személy csak az iskolai szünet alatt dolgozhat munkavállalóként, ha nappali képzésen tanuló diák és a 15. életévét már betöltötte, valamint az a 16 év alatti kiskorú dolgozhat munkavállalóként, aki a gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységet folytat. Azaz a 10 éves gyermek, aki gyermekszínészként színházi előadásokban lép fel, a gyámhatósághoz való előzetes bejelentés alapján foglalkoztatható munkavállalóként.
A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők:
Az alapbérnek teljes munkaidős foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2022-ben legalább havi bruttó 200 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető.
A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 13 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy amennyiben az adóhivatal azt igazolja, akkor munkaerőpiacra lépő kapcsán a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Ki kell emelni, hogy részmunkaidős foglalkoztatáskor nem kell alkalmazni az ún. minimális tb alapot a következő esetekben: Köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, vagy a szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetén nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és ezen összeg után kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Azaz, ha a nappali képzésben résztvevő diáknak részmunkaidős foglalkoztatásakor havi bruttó 40 000 forint a jövedelme, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja.
Megbízási szerződésA diákok foglalkoztathatók megbízási szerződés keretében is. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munka törvénykönyve (Mt.), hanem a Polgári törvénykönyv (PTK) szabályait kell alkalmazni. Erre tekintettel nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység ez esetben akár ingyen is végezhető, továbbá a megbízási tevékenység folytatásakor nincs életkorhoz kötött korlátozás.
Ha diák például megbízási jogviszony keretében nem díjazás nélkül dolgozik, akkor a megbízási díjából személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva, a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). A diák bármelyik költségelszámolást választhatja. Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Azaz, a diáknak költséggel csökkentett megbízási díj alapján kell megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget és biztosítási jogviszony fennállása esetén a járulékot. A kifizető a fentieknek megfelelően szociális hozzájárulási adót fizet.
Példa: A diák megbízás keretében bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 33 300 Ft társadalombiztosítási járulékot kell levonni. Míg a megbízó 23 400 forint szociális hozzájárulási adót fizet.
Hallgatói munkaszerződésKépzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán köthető egyik szerződéstípus a hallgatói munkaszerződés. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyv és nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Nftv. 44. § (1) bekezdése alapján a hallgató – az alábbiak szerint – kétféle hallgatói munkaszerződés keretében végezhet munkát:
Az 1. pont szerinti jogviszony biztosítási jogviszonyt nem hoz létre, így azt a T1041-es nyomtatványon nem kell bejelenteni, és ezen foglalkoztatás kapcsán sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Megjegyzés: 2022. június 1-éig volt hatályban a 539/2021. (IX. 21) kormányrendelet, amelynek 1.§ (3) - (4) bekezdései alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt, mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet alkalmazni kellett az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra is.
Az 1. pont szerinti képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra – kivéve a duális képzést – költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.
Ugyanakkor 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg a hallgatót, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka (azaz idén havi bruttó 130 000 forint). A díjazást – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót megilletik mindazon jogok, amelyeket a Munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy a szociális hozzájárulási adójából a szakirányú oktatásra és a duális képzésre vonatkozó adókedvezményt az a kifizető érvényesítheti, aki a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó adókedvezmény, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére a 2018. évi LII. törvény alapján nem kötelezett esetén az adókedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.
Szövetkezet tagjaként folytatott tevékenységA nappali képzés keretében tanuló diákok esetében talán az egyik leggyakoribb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatás. Ennek oka pedig talán egyrészt azt, hogy itt megoszlik a foglalkoztatói felelősség az iskolaszövetkezet és a tényleges foglalkoztató között, másrészt esetükben biztosítási jogviszony hiányában sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Megjegyzés: A foglalkoztatást, biztosítási jogviszony hiányában, a T1041-es nyomtatványon nem kell bejelenteni
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is.
Mindezek alapján az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékot nem kell megfizetnie. Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából az egyik legkedvezőbb foglalkoztatás.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
Közelít a tanulmányi időszak, ezzel együtt pedig megszaporodnak a szakképzési munkaszerződéssel, tanulószerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, a duális képzésekkel és a tanulók foglalkoztatásának lehetőségeivel kapcsolatos szakmai kérdések is. A BaBér meghívott előadója, Greskóné Koller Krisztina augusztus 24-i online előadása során segít felkészíteni a szakembereket a rájuk váró kihívásokra, ismerteti az érintett jogszabályváltozásokat és segítséget nyújt a rendelkezésre álló eszközök használatához, melyekkel felvértezve állhatunk majd a tanév kezdetekor. JELENTKEZÉS
0 hozzászólás  Amitől magasabb lehet a fizetésünk – szja- és járulékkedvezmények 2022-ben2022. Július 26. 11:02 - siteadmin Július 19-i online konzultációnkon az szja- és járulékkedvezményekről kérdezhettek a résztvevők. Azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni rajta, készítettünk egy összefoglaló anyagot.
Számos olyan kedvezmény van az adórendszerben, amelynek révén emelkedhet a munkavállalók nettó keresete (vagy például a vállalkozók jövedelme is) – ilyenek:
A sorrend sem véletlen, ugyanis az összevont szja-alapból ebben a sorrendben lehet érvényesíteni az adókedvezményeket, egészen addig, amíg van adóalap. Az adókedvezményeket már év közben is igénybe lehet venni, vagy az adóbevalláskor is lehet érvényesíteni.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége, 2020 januártólA négy- vagy többgyermekes anyák korlátlanul vehetik igénybe az szja-mentességet. (Ebből következően a többi adókedvezményt nem is tudják igénybe venni, mert nem marad adóalapjuk. Viszont családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek így is.) Az adókedvezményt az az anya kaphatja meg, aki (szülőként vagy örökbefogadóként) legalább négy gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ezen jogosultsága legalább 12 évig fennállt, vagy jogosult volt, de a jogosultsága a gyermek halála miatt szűnt meg. Ha a jogosultság nem a teljes évben áll fenn (például év közben születik meg a negyedik gyermek, vagy elválnak a szülők, és már nem mind a négy gyermeket az anya neveli), akkor csak időarányosan jár a kedvezmény, azokra a hónapokra, amikor legalább 1 napig nétakos volt az anya.
A nétak nettóban 15 százalékkal több jövedelmet jelent, tehát ha az anya mondjuk bruttó havi 200 ezer forintot keres, akkor nettóban 30 ezer forinttal több maradhat neki, ha havi bruttó 400 ezer forintot kap, akkor pedig 60 ezer forinttal nőhet a nettója.
25 év alattiak szja-mentessége átlagkeresetig, 2022 januártólAddig a hónapig él a havi szja-mentesség a figyelembe vehető átlagkeresetig, ameddig a munkavállaló be nem tölti a 25. életévét. A figyelembe vehető átlagkeresetnél a KSH-s teljes munkaidős alkalmazásban állókra vonatkozó tárgyévet megelőző júliusi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete a mérvadó. 2022-ben havi bruttó 433 700 forintig jár az szja-mentesség – ha valaki legalább ennyit keres, annak havi 65 055 forinttal nőhet a nettó keresete. (Ha ennél kevesebbet keres, akkor arányosan kevesebb lesz nettóban is a növekmény.)
Személyi kedvezmény – már régebb óta igénybe vehető, de 2021 januártól adóalap-csökkentő kedvezménynek számítEz a kedvezmény a minimálbérhez kötött – havonta annak egyharmadával csökkenthető az adóalap (100 forintra kerekítve), azaz 2022-ben havi 66 700 forinttal kevesebb jövedelem után kell szja-t fizetni. Ez havi nettó 10 005 forintot jelenthet pluszban. Azok vehetik igénybe, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, illetve súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséggel (például cukorbetegség, daganatos betegségek, szívbetegségek, stb. – a lista ebben a rendeletben található) élnek együtt. Az igénybevételhez rendelkezni kell orvosi igazolással a súlyos fogyatékosságról, és azt ugyan nem kell csatolni a bevalláshoz, de elévülési időig meg kell őrizni, akárcsak a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosultságról szóló határozatot.
Fontos még, hogy aki eddig nem tudott róla, hogy a betegsége alapján személyi szja-kedvezményre jogosult, az öt évre visszamenőleg is érvényesítheti azt.
Első házasok szja-kedvezménye – 2022. januártól csak 25 éves kor felettFelső életkori határhoz nem kötik az adókedvezményt, de az idei évtől ha 25 évnél fiatalabbak a házasodók, akkor csak azt követő hónaptól vehetik igénybe az adóalapcsökkentés lehetőségét, amikor egyikük már betöltötte a 25. életévét. (Ha korábban házasodtak, akkor fel kellett függeszteni az adókedvezmény már megkezdett érvényesítését addig, amíg egyikük 25 nem lesz, és utána lehet folytatni.) Szabály még, hogy a házaspár legalább egyik felének ez kell hogy legyen az első házasságkötése. (Akinek nem ez az első házassága, az nem veheti igénybe, de ha a társának igen, akkor a társa igénybe veheti az szja-kedvezményt.) Havi 5 ezer forinttal lehet csökkenteni a fizetendő adót (33 335 forinttal az adóalapot), a házasságkötés hónapja után 24 hónapig. A kedvezményt közösen is érvényesítheti a házaspár, tetszés szerint megosztásban, de erről nyilatkozat kell az adóbevalláskor.
Családi adó- és járulékkedvezményA családi kedvezményre az jogosult, aki családi pótlékot kap (vagy arra legalább jogosult), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa, illetve élettársa is (az élettárs legalább egyéves élettársi nyilvántartás vagy közokirat alapján), valamint a kismama (és házastársa), a várandósság 91. napjától (élettárs nem), és a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (+ 1 vele élő hozzátartozó), továbbá aki rokkantsági járadékban részesül (+ 1 vele élő hozzátartozó).
A kedvezményt az eltartottakra és a kedvezményezett eltartottakra lehet igénybe venni. „Eltartott”, de nem „kedvezményezett eltartott” praktikusan az a gyermek, aki után már nem kapnak családi pótlékot a szülők (mert a gyerek kinőtt abból a korból) – az eltartott után nem jár a kedvezmény, de figyelembe vehető a gyermekszámnál.
A családi adóalap-kedvezmény maximum
Ha tegyük fel két eltartott van, de abból csak 1 a „kedvezményezett eltartott” (a másik csak „eltartott”), akkor utóbbi csak figyelembe vehető a gyermekszámnál, de rá nem jár a családi kedvezmény – így egy gyermekre jár az adóalap-kedvezmény, de nem havi 66 670 forintig, hanem 133 330 forintig (azaz nettó havi 20 ezer forint lehet a pluszjövedelem).
Felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél „kedvezményezett eltartottnak” minősül, és a családi kedvezmény 50-50 százalékban megosztva érvényesíthető a szülőknél.
Ha valaki az szja-jából nem tudja érvényesíteni a teljes családi kedvezményt, akkor annak maradékát érvényesítheti a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból, vagy a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is (amennyiben családi pótlékra jogosult, és a tbj szerint biztosított). Ezt hívjuk családi járulékkedvezménynek. Fontos, hogy ha valakinek ilyen módon lenullázódik a járuléka is, attól még biztosított marad, olyan összegben, amennyi lett volna a járuléka. A családi kedvezményt is érvényesíthetik közösen a jogosultak év közben, nyilatkozattal, vagy év végén (megosztással), az adóbevallásban.
0 hozzászólás Változás a kisadózás szabályaiban2022. Július 21. 12:46 - siteadmin 2022. augusztus 31-ét követően jelentősen változik a kisadózásra vonatkozó jogszabály. Az alábbiakban a kisadózás legfontosabb változásait foglaljuk össze.
Elsőként nézzük meg, hogy ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózástA kisadózás kapcsán „A kisadózó vállalkozók tételes adójáról 2022. évi XIII. törvényt” kell majd alkalmazni. Ezen törvényben az egyik leglényegesebb változás, hogy a kisadózók – kivéve a taxis személyszállítást – csak természetes személyektől szerezhetnek bevételt, így ezen időponttól kezdve többek között jogi személytől, egyéb szervezettől, egyéni vállalkozótól nem szerezhetnek bevételt. Mindezek alapján jelentősen szűkül azok köre, akik 2022. szeptember 1-jétől a kisadózást választhatják.
Példa: Ha egy pék kisadózást választott, és a termékét a boltoknak értékesíti, akkor 2022. szeptember 1-jétől nem tudja ezen tevékenységét kisadózóként folytatni.
A másik jelentős változás, hogy csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózást. Erre tekintettel 2022. szeptember 1-jétől sem az egyéni cég, sem a betéti társaság, sem a közkereseti társaság, sem az ügyvédi iroda nem maradhat a kisadózás hatálya alatt.
Felmerül a fenti szabály kapcsán az a kérdés, hogy ki is minősül 2022. szeptember 1-jétől a főfoglalkozású egyéni vállalkozónakÁltalános szabály alapján az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül. Ugyanakkor nem lehetnek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak mindazok, akik a jelenleg hatályos szabály alapján nem főállású kisadózónak minősülnek, és havi 25 000 forint tételes adót fizetnek.
Mindezek alapján 2022. szeptember 1-jétől nem lesznek főfoglalkozású egyéni vállalkozók, és ezáltal nem lehetnek kisadózók például azok, akik öregségi nyugellátásban részesülnek, vagy akik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak, vagy akik aktív korú személyként például kft.-ben társas vállalkozóként is tevékenykednek. Továbbá az új szabály rögzíti azt is, hogy nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az sem, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerint nyilvántartásba nem vett, 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.
Milyen mértékű tételes adót fizet a főfoglalkozású egyéni vállalkozó?A hatályos szabály alapján a főállású kisadózásnál havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni. Ha a főállású kisadózó magasabb társadalombiztosítási ellátáshoz szeretne jutni, akkor a havi tételes adófizetés 75 000 forint.
2022. szeptember 1-jétől a kisadózó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes adója havi 50 000 forint lesz, azaz megszűnik a havi 75 000 forint tételes adófizetés. Mindezek alapján a kisadózónak 2022. szeptember 1-jétől nem lesz lehetősége arra, hogy magasabb társadalombiztosítási ellátások (például magasabb táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, álláskeresési ellátás, nyugellátás) megszerzése céljából magasabb tételes adót válasszon.
Megjegyzés: A havi 50 000 forint tételes adófizetés jelenleg és 2022. szeptember 1-jétől is havi 108 000 forint ellátási alapot képez.
Továbbá nem változik az a szabály, hogy nem kell megfizetni a havi 50 000 forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
kivéve, ha kisadózói tevékenységet végez. Az új szabály azonban kiemeli, hogy akkor is meg kell fizetni a havi 50 000 forint tételes adót, ha a fentiekben felsorolt időszakban a kisadózó bevételt szerez.
Miként alakul a kisadózó különadó fizetési kötelezettsége?További változás, amelyre az új törvény (2022. évi XIII. törvény) alapján figyelemmel kell lenni a kisadózó éves keretére és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettségére vonatkozik.
A jelenleg hatályos szabály alapján öt esetben kell megfizetni a 40 százalékos különadót. 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabály azonban csak az alábbi esetben kell 40 százalékos mértékű különadót megfizetni:
Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, akkor a különadót a kisadózói bevételének adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 18 millió forint egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
Összegezve: Egyszerűsödik 2022. szeptember 1-jétől a különadó szabálya és ezzel egyidejűleg az éves keretösszeg 12 millió forintról 18 millió forintra nő.
Meg kell említeni, hogy a fenti 18 milliós keretösszeg, és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettség visszamenőleg lesz alkalmazható, ugyanis az új szabály a következőket rögzíti:
Példa: Ha a kisadózó vállalkozás, vagy vállalkozó úgy kalkulált, hogy maximum havi 1 millió forint bevétele lehet, és erre tekintettel augusztus 1-jéig 7 millió forint bevétellel rendelkezik, akkor 2022. augusztus 31-éig különadó fizetési kötelezettség nélkül további 5 millió forint bevételre tehet szert.
Végezetül meg kell említeni, hogy a kisadózásról szóló új törvény külön rendelkezik az új szabályokra való áttérésről (költség, veszteség elszámolása, bevétel, vagyonleltár), amelyet érdemes részletesen áttanulmányozni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
