hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A gyermekek betegsége kapcsán nyújtható ellátások egyike az ápolási díj. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló gyermek esetén kerülhet folyósításra a gyermek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó – elsősorban a gondozást végző szülő – részére. Ennek az anyagi hozzájárulásnak három típusa különíthető el, amelyet az alábbi bejegyzésben részletesen ismertetek, és kitérek az ápolási díj mellett folytatható keresőtevékenységre is. 

Az ápolási díjra az 1993. évi III. törvény alapján a nagykorú hozzátartozó jogosult. Hozzátartozónak minősül a gyermek kapcsán az egyeneságbeli rokon (pl: a szülő, nagyszülő), az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az egyeneságbeli rokon házastársa, valamint a testvér házastársa. 18 év alatti gyermekek ápolása címén az ápolási díjnak három típusát különböztethetjük meg.
 

Ápolási díj súlyos fogyatékosság, tartós betegség esetén

Az egyik, és egyben a legalacsonyabb mértékű ápolási díj, amelyet annak a hozzátartozónak állapítanak meg, aki állandó vagy tartósan gondozásra szoruló 
  • súlyosan fogyatékos vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti gyermek 
gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj mértéke 2018-ban havi 32 600 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Ki minősül súlyosan fogyatékosnak illetve tartósan betegnek?

A fenti ápolási díj vonatkozásában súlyosan fogyatékos az, 
  • aki segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
  • akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, 
  • akinek 
  • mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy 
  • állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy
  • végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
  • akinek értelmi akadályozottsága áll fenn
  • genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá 
  • 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá 
  • aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9).
A fenti ápolási díj vonatkozásában tartósan beteg az a gyermek, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Ápolási díj fokozott ápolást igénylő gyermek esetén

Az ápolási díj másik típusa a fokozott ápolást igénylő gyermekre tekintettel megállapított emelt összegű ápolási díj, amelynek mértéke 2018-ban havi 48 900 forint. Ezen ápolási díjból is levonásra kerül a 10 százalék nyugdíjjárulék. 

Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapítanak meg. Fokozott ápolást igényel a gyermek, ha mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
  • étkezni, vagy
  • tisztálkodni, vagy
  • öltözködni, vagy
  • illemhelyet használni, vagy
  • lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
  • feltéve, hogy esetében a fenti feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll.

Kiemelt ápolási díj

Az ápolási díj harmadik típusa az ún. kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult az a szülő, illetve a nagyszülő, aki olyan gyermek gondozását, ápolását végzi
  • akinek az egészségkárosodása - a komplex minősítés alapján - jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes vagy
  • aki után a magasabb összegű családi pótlékot határoztak meg súlyos betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel.
Kiemelt ápolási díj összege 2018-ban havi 58 680 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül.

Ápolási díj igénylése

Az ápolási díjat a lakóhely illetve a tartózkodási hely szerint szociális ügyekben eljáró illetékes kormányhivatal állapíthatja meg. 

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez – a kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével – többek között mellékelni kell
  • a háziorvos 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, illetve 
  • a szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

Keresőtevékenység ápolási díj mellett

A fenti ápolási díj nem olyan magas összegű, hogy az a család megélhetését biztosítani tudná. Erre tekintettel az ápolási díjra jogosult hozzátartozó kénytelen az ellátás folyósítása alatt dolgozni. Az 1993. évi III. törvény azonban rögzíti, hogy ha az ápolási díjra jogosult személy keresőtevékenységet folytat, akkor annak munkaideje a napi 4 órát nem haladhatja meg. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja az ápolási díjban részesülő, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem illetve nehezen mérhető.  Azaz lehet keresőtevékenységet folytatni az ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát – kivéve az otthoni munkavégzést – nem haladhatja meg.

Végezetül meg kell említeni, hogy a gyermekek kapcsán folyósított ápolási díjnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gyermek mennyi időt tartózkodhat az óvodában vagy az iskolában. Szintén az 1993. évi III. törvény mondja ki, hogy többek akkor nem jár az ápolási díj hozzátartozónak, ha az ápolt személy óvodai elhelyezésben vagy köznevelési intézmény tanulója kivéve, ha
  • a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  • az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, 
  • a köznevelési intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan működik a közösségi adószám?

2018. Május 23. 11:28 - siteadmin



Az uniós tagság egyik kézzelfogható előnye az, hogy az EU területén vámmentesen és szabadon lehet szolgáltatást nyújtani és kereskedni egy másik tagállamban lévő adóalannyal anélkül, hogy letelepednénk az adott országban. Aki azonban ezt szeretné, mindenekelőtt szert kell tennie egy olyan adószámra, amely az unió egész területén érvényes.

Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor nem igaz, hogy általánosan érvényes lenne az országok kódjából és egy képzett számból álló közösségi adószám: az áfatörvény 1. számú melléklete és az EU alapszerződés 349. cikke felsorol néhány kivételt. Ezek a tagországok fennhatósága alá tartozó szigetek (például a Csatorna-sziget, a Kanári-szigetek vagy Madeira), amelyek különleges gazdasági státusszal bírnak. Ezeken a területeken túl azonban a 27 másik tagállamban szó szerint szabad a vásár.

Ez annyit jelent, hogy a közösségi adószám birtokában lehet – hogy a törvényt idézzük – kereskedelmi kapcsolatot létesíteni más tagországokban működő adóalanyokkal. Ez lehet termékbeszerzés és értékesítés is, beleértve az adómentes termékimportot, illetve ide tartozik a szolgáltatások nyújtása és igénybevétele is.

Milyen esetekben kötelező a közösségi adószám megléte?

A közösségi adószám megléte azonban akkor is szükséges ezekben az esetekben, ha belföldön nem feltétlenül adóalany valaki. Akkor is kötelező, ha valaki nem folytat adólevonásra jogosító tevékenységet, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat, nem áfaalany jogi személy, alanyi adómentességet választó adóalany, illetve evás vállalkozó, és éves szinten nettó 10 ezer eurót meghaladó értékben szerez be terméket egy másik EU-országból – ebbe a közlekedési eszközök és a jövedéki termékek nem számítanak bele, kivéve, ha azok után áfát fizetnek az adózók. Szolgáltatás nyújtásakor és igénybe vételekor is hasonló kört kötelez a törvény a közösségi adószám meglétére. (Az euró átváltásakor a törvény szerint a 252,19 forint/euró árfolyamot kell alkalmazni.) Vannak természetesen kivételek: ha például alanyi adómentesként értékesít valaki terméket, nem kell közösségi adószámot kérnie, mivel az nem minősül közösségen belüli értékesítésnek. És azt sem árt megjegyezni, hogy az evaalanyok nem veszítik el jogosultságukat az egyszerűsített vállalkozói adó fizetésére csak azért, mert közösségi adószámuk van.

Ha szükséges az adószám, azt nem elég utólag intézni, a tranzakciót megelőzően már rendelkezni kell vele. A számot a NAV képezi az adózó kérdésére, az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított nyolc nap, de az adószám már a kérelem beterjesztésének napjától alkalmazható.

Akik nem rendelkeznek még adószámmal, a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor – egyéni vállalkozók esetében bejelentéskor – azt is igényelhetik az eljáró hatóságnál. Azok az adózók pedig, akiknek már van adószámuk, változásbejelentő lapon kérhetik az adóhatóságtól. Az adószám igazolását bárki kérheti magyarul vagy magyarul és angol nyelven is. 

Az adószámot több esetben is törölheti a NAV 

Például ha nem találja a bejegyzett címen az adózót, vagy az nem valós címre van bejegyezve, esetleg felszólítás ellenére is 365 napot csúszik az áfa összesítő nyilatkozat vagy a bevallások benyújtásával. Ezért is fontos, hogy a közösségi adószámok érvényességét, illetve az adatok pontosságát bárki ellenőrizheti az EU-n belül, aki rendelkezik közösségi adószámmal. A lekérdezés kérhető a NAV-tól telefonon, levélben, faxon vagy emailben (a formanyomtatvány itt érhető el, az elérhetőségeket pedig ez a dokumentum tartalmazza). A számokat azonban ki-ki maga is ellenőrizheti az Európai Bizottság internetes oldalán található keresőben a közösségi adószáma beírásával. Az országok többségénél az eredmény is megjelenik, néhány tagállam – ilyen Németország is – adózóival kapcsolatban viszont egy hivatkozási számot kap az érdeklődő, amely alapján megkaphatja az adatokat. A keresés csak az azonosításra szolgáló adatokra vonatkozhat, vagyis az adózó nevét és címét, illetve a közösségi adószám érvényességét lehet azzal megerősíteni. A keresés és az eredményről szóló igazolás kiadása illetékmentes.




Hozzászólás 0 hozzászólás

Április 20-án kijött a kormány új rendelete a SZÉP-kártyák forgalmazásával kapcsolatban. Erről itt írtunk korábban.

Ennek értelmében új formában működik majd tovább a rendszer. A lényeg, hogy a jövőben fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedéllyel kell rendelkezniük a kibocsátóknak, és tértivevényes levélben, vagy elektronikus úton minden az elektronikusutalvány-nyilvántartásukban szereplő dolgozónak ajánlatot kell tenniük 60 napon belül a fizetési számla vezetésére.

Ha pedig a dolgozó 30 napon belül nem utasítja el a szolgáltató ajánlatát, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, aztán rá 15 napra a szolgáltató át kell hogy vezesse a kártyán lévő összeget az úgynevezett „korlátozott rendeltetésű fizetési számlára”, illetve annak szállás, vendéglátás és szabadidő alszámláira.

Arra voltunk kíváncsiak, hol tartanak a felkészüléssel a jelenlegi kártyakibocsátók, okoz-e nekik nehézséget az engedély megszerzése, és mikorra zajlik le az átalakulás. A válaszokból úgy tűnik, mindhárom jelenlegi kártyakibocsátó úgy tervez, hogy továbbra is a piacon marad.

Az OTP-csoport megerősítette, az április 20-án megjelent új kormányrendelet értelmében a SZÉP-kártya szolgáltatást a jövőben a jelenlegi elektronikus utalványkibocsátásból pénzforgalmi szolgáltatássá kell átalakítani. A jogszabály az átállásra a most is a piacon lévő kártyakibocsátóknak 6 hónap átmeneti időt biztosít. Az OTP-csoport és a másik két kibocsátó is egyelőre ott tart, hogy megkezdte a felkészülést a jogszabályváltozásból eredő feladatokra, az átállás részleteivel kapcsolatban pedig később fognak tájékoztatást adni.

A K&H mindössze annyit reagált, hogy az új szabályozással kapcsolatban náluk még folynak az egyeztetések a törvényhozókkal és kialakítás alatt van a folyamat.

Az MKB SZÉP-kártya kibocsátója már elkezdte kidolgozni a részleteket és az elkövetkező hónapokban felkészülnek arra, hogy megfeleljenek a rendelet előírásainak. Mivel az új szabályozás megvalósítása jelentős változásokkal jár, így első lépésként belső folyamataikon kell átvezetniük mindent. Először meg kell hozniuk a fejlesztések részleteinek kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó döntéseket. Csak ezek véglegesítése után tudnak majd pontos tájékoztatást adni az ügyfelek, partnerek számára. A szükséges eljárásrendek, rendszerfejlesztések a 2018. novemberi határidőre mindenképpen elkészülnek és a változtatásokat be is vezetik addig – tették hozzá.

A pénzforgalmi számlákat mind a közel 223 500 MKB SZÉP-kártyabirtokos számára tervezik megnyitni, hogy az ügyfeleik alapvetően változatlan feltételekkel használhassák majd a pihenőkártyát.

Lejáró egyenlegek, díjfelszámítás

Fontos változás lesz még, hogy az új rendben a két évvel korábban feltöltött, lejáró egyenlegeket már nem kell majd visszautalniuk a számlavezetőknek a munkáltatókhoz. Viszont ezekre a lejáró egyenlegekre a munkavállalóknak havidíjat számíthatnak fel, legfeljebb 3 százalékosat.

Feltételeztük, hogy ezt az új szabályt először a 2019. május 31-én lejáró egyenlegeknél kell majd alkalmazni. Az OTP ezt lényegében megerősítette, hiszen azt válaszolták, hogy a 2016-ban a kártyákra utalt összegek 2018. május 31-én változatlanul lejárnak, ezért érdemes ezeket az összegeket minél előbb felhasználni.

Az MKB is azt írta, hogy a 2018. május 20-án hatályba lépő új kormányrendelet záró rendelkezései alapján a 2018. május 31-én lejáró 2016. évi juttatásoknál a jelenleg még hatályban lévő korábbi rendelet szerint kötelesek eljárni a SZÉP-kártya kibocsátók: a határidőt követően a fel nem használt összegek zárolásra kerülnek, és az idei évben még – a korábbi gyakorlat szerint – változatlanul megtörténik a visszautalás a juttatást nyújtó munkáltatók számára. Azonban azt is hozzátették, hogy amennyiben az idei évi elszámolásokkal kapcsolatos eljárásban esetleg módosulás történik (ami ezek szerint teljesen nem zárható ki), akkor minden érintett kártyabirtokost időben tájékoztatni fognak.

Kíváncsiak lettünk volna még rá, vajon az egyes számlavezetők hány százalékos havidíjat fognak felszámolni a lejáró egyenlegekre. Erre nem kaptunk konkrét választ egyikőjüktől sem. Az MKB itt is csak megismételte, időben küldenek majd tájékoztatást az érintett kártyabirtokosoknak, valamint a munkáltatói partnereknek is az új rendelet szerinti változásokról, a havidíj mértékéről, illetve az aktuális információkról, teendőkről.

Szóval egyelőre úgy tűnik, nincs más dolguk a cégeknek, és a SZÉP-kártyásoknak, mint várni.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi-ápolási szolgáltatás, betegszállítás, tb támogatottan nyújtható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik. 

Azok, akik minimum egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy bejelentett magyar szálláshellyel) rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyuk nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, kötelesek fizetnie a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. 
Mindezek alapján tekintsük át öt példán keresztül – természetesen minden esetre nem kitérve -, hogy mikor nem kell illetve mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel számolnia az aktív korú természetes személynek!

Külföldi keresőtevékenység

Példa: Ha egy magyar állampolgár – akinek Magyarországon van a lakcíme –, Törökországban lesz biztosított, köteles Magyarországon fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a török munkavállalás ideje alatt?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban valamint Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. 

Tekintettel arra, hogy 2018. április 1-jétől hatályba lépett a 2015. évi XXX. törvényben foglalt Magyarország és a Török Köztársaság között létrejött szociális biztonsági egyezmény, így a fenti szabályt a kérdésben szereplő esetben is alkalmazni kell. Azaz, ha a magyar állampolgár biztosított lesz Törökországban,  akkor ezt köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervének. A nyomtatvány, amelyen be kell jelenteni a külföldi munkavállalást a következő: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.” 

A bejelentés azt eredményezi, hogy arra az időre, amíg a bejelentést tett személy Törökországban dolgozik, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. A TAJ szám ideiglenesen érvénytelenítése azt eredményezi, hogy a TAJ számával nem tud Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de ennek eredményeként nem is köteles megfizetni – még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmaradt – a havi 7 320 (napi 244) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Megjegyzés: Ha a külföldi biztosítási jogviszony megszűnik, akkor azt is be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez.

Biztosítási jogviszony megszűnése

Példa: Mikortól kell fizetni annak az aktív korú személynek az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akinek megszűnt a három évig tartó munkaviszonya, és nem tud elhelyezkedni, és a munkanélküli időszakban semmilyen ellátást nem kap?

A fenti esetben a munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha a munkavállaló három éven át munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya például 2018. április 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik biztosítási jogviszonyban, továbbá nem tartozik az 1997. évi  LXXX. törvény 16. §-ában foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor április 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 7 320 (napi 244) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Fizetés nélküli szabadság

Példa: Építkezésbe szeretnénk kezdeni, és erre az időszakra a munkáltatómtól fizetés nélküli szabadságot veszek igénybe. Kérem a tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ilyenkor van-e tb fizetési kötelezettségem és az mikortól, és hogyan kell azt intézni?

Ha építkezés kapcsán fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a munkavállaló, akkor ebben az időszakban a munkavállalónak szünetel a biztosítási jogviszonya. Ez esetben – szemben a jogviszony megszűnésével - a szünetelés első napjától fennáll a havi 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, ha a munkavállaló minimum egy éve magyar bejelentett lakcímmel rendelkezik, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonya nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettségnél ki kell tölteni a T1011-es nyomtatványt, amelyet a lakóhely szerinti adóhivatalhoz kell benyújtani. Az adóhivatali ügyintézéshez a fenti nyomtatványon túl szükséges 
  • személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
  • lakcímkártya, 
  • adóazonosító jel, 
  • TAJ szám.
Ha más személy intézi a járulékfizetést az adóhivatalnál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás is szükséges.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti, az adóhatóság jóváhagyása alapján.

Gazdasági társaság tagja 

Példa: Ha egy Kft. magyar állampolgárságú tagja sehol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és a Kft.-ben sem végez semmilyen tevékenységet, azaz csak tag, akkor kötelező-e neki megfizetni a minimális járulékokat és van-e bármilyen fizetési kötelezettsége?

Ha a Kft-ben a tag csak tag, azaz a társaságban nem lát el ügyvezetést, nem működik közre személyesen, a társasággal semmilyen biztosítási jogviszonyban nem áll, akkor ez esetben a tagnak nem keletkezik a Kft tagsága kapcsán tb fizetés kötelezettsége. 

Ha azonban a tag minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor fizetnie kell a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Alkalmi munkavállaló

Példa: Ha egy magyar állampolgár alkalmi munkavállalóként dolgozik, akkor köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

A 2010. évi LXXV. törvény is rögzíti, hogy az alkalmi munkavállaló nem biztosított. A foglalkoztató által megfizetett közteher alapján az alkalmi munkavállaló kaphat ugyan nyugellátást, valamint álláskeresési ellátást, és baleseti egészségügyi szolgáltatást kaphat, ha alkalmi munkavállalás közben baleset éri, azonban egészségügyi szolgáltatásra az alkalmi munkavállalás kapcsán nem jogosult. Erre tekintettel, ha az alkalmi munkavállaló más biztosítási jogviszonyban nem áll, akkor köteles  egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha
  • legalább egy éve Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és
  • az 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Munkaerő-kölcsönzés: milyen feltételekkel?

2018. Május 9. 14:05 - siteadmin



A munkavállalók helyzetét igyekezett segíteni a kormány, amikor tavaly év végén, 2017. december 1-jei hatállyal módosította a munkaerő-kölcsönzés szabályait. A 345/2017. számú kormányrendeletben szereplő módosítások leginkább a csaló közvetítők kiszűrését célozzák, például azzal, hogy ötről tízmillió forintra nőtt a kölcsönzők által kötelezően biztosítandó vagyoni biztosíték, illetve a kölcsönzés feltételéül szabott engedély megadásához kötelezővé tették a köztartozás-mentességet is. Ezt bárki ellenőrizheti a NAV adatbázisában, mivel az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartása már tartalmazza a kölcsönbeadó adószámát is. (A nyilvántartás a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat internetes oldalán érhető el.)

A munkaerő-kölcsönzés alapelveit és a kölcsönzött munkavállalók jogait azonban nem érintette a mostani módosítás. 

Vagyis – ahogy a 118/2001. kormányrendelet meghatározta – a munkaerő-kölcsönzés lényege továbbra is az, hogy a munkavállaló a kölcsönbeadó vállalkozással áll szerződéses viszonyban, a kölcsönbeadó pedig ellenérték fejében ideiglenesen átengedi őt egy kölcsönvevő cég számára, amelynél ténylegesen történik a foglalkoztatása. (A jogszabályok természetesen kizárják, hogy a két cég tulajdonosi köre között átfedés legyen.)

Ezt az átengedést hívják a jogszabályokban kikölcsönzésnek, és ennél valójában kettős jogviszonyról van szó, mivel a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó szolgáltató és a kölcsönvevő munkaadó közösen gyakorolják. Természetesen annak is megvannak a szabályai, hogy mi az egyik és mi a másik cég feladata.

A munkavállaló foglalkoztatása szempontjából fontos dolgokat (munkaköri leírás, munkaidő, bérfizetés, juttatások, szabadság, alkalmassági feltételek, stb.) a kölcsönvevőnek kell közölnie a kölcsönbeadóval, a dolgozót pedig ez utóbbi tájékoztatja. A munkával kapcsolatos költségeket – alkalmassági vizsga vagy a munkába járással kapcsolatos kiadások – is alapesetben a kölcsönző cégnek kell állnia. A kölcsönbeadó intézi a munkavállalással kapcsolatos adminisztrációt is, például ő jelenti be a hatóságoknál. Ehhez pedig a kölcsönvevő köteles adatokat szolgáltatni a számára.

Fontos, hogy a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a hivatalosan is cégnél alkalmazott dolgozókat. 

Ez nem csak azt jelenti, hogy az alkalmasságának, egészségi állapotának megfelelő munkát kell neki biztosítani, de azt is, hogy minden olyan juttatás megilleti, ami a cég közvetlen alkalmazásában álló dolgozókat. Ilyen például a megfelelő pihenőidő és fizetett szabadság biztosítása a Munkatörvénykönyv szerint, már az alkalmazás első napjától. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációt a kölcsönvevő cégnek kell elvégeznie.

A jogokat egy uniós irányelv határozza meg, amely minden ágazatra kiterjed, és arról is rendelkezik, hogy ha a bért kollektív szerződés szabályozza, akkor az vonatkozik a kölcsönzött munkavállalókra is. A bért – ahogy utána az adókat és járulékokat is – a munkaerő-kölcsönző cégek fizetik.

A Munkatörvénykönyv szerint a kikölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet. 

Ebbe a hosszabbított, illetve a hat hónapon belül újra megkötött szerződést is beleértik, vagyis  nem lehet azzal trükközni, hogy újabb és újabb szerződésekkel tolják ki az ötéves határidőt. Ennek a magyarázata az, hogy bizonytalanabb a munkavállaló helyzete – a jogszabályok határozott idejű munkaszerződést is legfeljebb öt évre engedélyeznek.

Ugyancsak tilos arra köteleznie a kölcsönzőnek a dolgozót, hogy egy másik helyen is végezzen munkát. És van még egy korlátozás: sztrájkolók pótlására sem ugrasztható a kölcsönzött munkavállaló.

A munkaerő-kölcsönzésnek vannak speciális formái is. 

Az egyik ilyen az outsourcing, vagyis kiszervezés, ebben az esetben egy adott cég nem csupán munkatársakat „kölcsönöz”, hanem teljes munkafeladatokat végeztet el a társaságon kívül álló vállalkozással. A Try and Hire, vagyis próbáld ki és vedd fel konstrukció pedig arra utal, hogy a munkaerő-kölcsönzés lehet egyfajta sajátos próbaidő is, amely arra jó, hogy ha egy kölcsönzött munkavállaló beválik, később a cég alkalmazásába veszi át. 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2]