|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Munkaviszony és megbízási jogviszony – különbségek és azonosságok2023. Augusztus 30. 12:40 - siteadmin A munkavégzésnél számos különbség van abban, hogy munkaviszonyban
foglalkoztatnak valakit, vagy megbízási jogviszonyról van szó.
MunkaviszonySzabályait a Munka Törvénykönyve rögzíti. A munkaviszony létesítését írásban (munkaszerződésben) kell rögzíteni, és a munkaszerződés kell hogy tartalmazza többek között a munkabért, valamint az ellátandó munkakört is. A munkaviszonyban számos feladat, tevékenység többnyire folyamatos, ismétlődő, rendszeres elvégzése a dolgozó személyes feladata – ezeket nevesítik a munkaköri leírásban.
A munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van munkaviszony esetén (vagyis munkát kell adnia), a dolgozónak pedig rendelkezésre állási kötelessége van, azaz munkaképes állapotban a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie munkavégzés céljából. A munkaviszony alá-fölé rendeltséget jelent – a munkáltatónak alárendelt a dolgozó. Munkaviszonyt fő szabályként csak 16 éves kor felett lehet létesíteni.
Ami a bérezést illeti, legalább a minimálbért (bruttó 232 ezer forint), illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a bérminimumot (bruttó 296 ezer forint) meg kell kapnia a dolgozónak (részmunka esetén ennek arányos részét), és a túlórára, éjszakai műszakra, stb. pótlékot is kell fizetni neki.
A munkaviszony biztosítási jogviszonyt jelent, be kell jelenteni a NAV-nál. A foglalkoztatás után fő szabályként a munkáltató szociális hozzájárulási adót (szochó) kell hogy fizessen (13%), a dolgozótól pedig le kell vonnia az szja-t (15%) és a tb-járulékot (18,5%). Nyugdíjas munkavállalótól csak az szja-t kell levonni, és a munkáltatónak sem kell szochót fizetnie utána.
Megbízási jogviszonySzabályait a polgári törvénykönyv tartalmazza. A megbízási jogviszony munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak számít, adózási szempontból pedig önálló tevékenységből származó jövedelem a kapott díj.
A megbízási jogviszony létesítését nem kell feltétlenül írásba foglalni, a díjazásra nincs előírás, szabadon állapodnak meg a felek. Sőt nem is kell feltétlenül fizetni az elvégzett munkáért, de ha ingyen végzett tevékenységről van szó, a megbízó a költségeket azért meg kell hogy térítse.
A megbízási jogviszonynál nincs korhatár. Többnyire egy adott feladat elvégzésére irányul a megbízás, nem folyamatos, de ha többször kerül rá sor, akkor is rendszertelen, gyakran meghatározott időtartamra szóló munkavégzés. Nem feltétlenül kell személyesen végrehajtani a feladatot, akadályoztatás esetén a munkával megbízott személy felkérhet egy másik kompetens személyt, hogy helyettesítse őt. (Ezt többnyire a szerződésben is rögzíteni szokták.)
A megbízási jogviszonynál nincs foglalkoztatási kötelezettség a megbízónál, illetve rendelkezésre állási kötelezettség a megbízottnál. Mellérendeltség van, de a megbízottnak fő szabályként követnie kell a megbízó utasításait, aminek a költségét köteles megtéríteni a megbízó. A lényeg, hogy a kikötött időre a kiadott feladatot elvégezze a megbízott. Ha elkészült a munka, ajánlott ezt a tényt teljesítési igazolással rögzíteni.
A megbízási jogviszony nem feltétlenül jelent biztosítási jogviszonyt, csak akkor, ha a tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, azaz a bruttó 69 600 forintot (vagy naponta annak harmincad részét, azaz 2320 forintot). Ha biztosítási jogviszonyról van szó, akkor azt be kell jelenteni a NAV-hoz, és a munkaviszonyhoz hasonlóan kell adózni, annyi eltéréssel, hogy itt költségelszámolás is lehetséges. A költségelszámolás általánosságban 10 százalékos vagy mód van tételes költségelszámolásra is, legfeljebb a megbízási díj 50 százalékáig. Az elszámolt költség csökkenti az adó- és járulékalapot. Ha a megkapott jövedelem alapján nincs biztosítási jogviszony, akkor a megbízónak a szochót azért meg kell fizetnie, de csak az szja-t kell levonnia megbízottól, az adóalap után. A megbízási jogviszony tehát kedvezőbb adózást jelent, mint a munkaviszony.
 0 hozzászólás A munkáltató kártérítési felelőssége2023. Augusztus 21. 14:33 - siteadmin A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Azaz a munkáltatói kártérítési felelősség feltétele a munkaviszony fennállása és az, hogy a bekövetkezett kár a munkaviszonnyal ok-okozati összefüggésben legyen. Ennek keretében a munkáltató felel a munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért, beleértve a munka előkészítése és befejezése – például átöltözés, tisztálkodás –, valamint a kiküldetés során bekövetkezett károkat is. Mindezek alapján tekintsük át a munkáltató kártérítési felelősségét.
A munkáltató felelős
Tekintsük át, hogy mikor mentesül a munkáltató a felelősség alól!
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt azzal, hogy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
* Megjegyzés: A bírói gyakorlat alapján a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik mindaz a körülmény, amelyre a munkáltatónak nincs semmilyen ráhatása, befolyásolási lehetősége.
Munkáltatói kártérítés általános szabályaHa fennáll a munkáltató kártérítési kötelezettsége, akkor az alapszabály az, hogy a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.
Kivételt képez ez alól a szabály alól a következő három eset: Nem kell megtérítenie a munkáltatónak
Megjegyzés: Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.
Elmaradt jövedelem megtérítéseMunkaviszony keretében vagyoni kárként az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli ellenértékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult (Az Mt. előírja, hogy ezen juttatást persze akkor lehet figyelembe venni, ha azt a munkavállaló a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet a 18,5 % társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.
Megjegyzés: Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak például utazási bérlet, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.
Természetbeni juttatások megtérítéseA természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján, az avulás figyelembevételével kell megtéríteni.
Ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható, akkor kárként a javítási költséget kell figyelembe venni,
Hozzátartozó kárának megfizetéseA munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Ha például a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, akkor az eltartott hozzátartozó a fentieken túl olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
Kártérítés összegeA fentiek szerinti kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni
Kártérítésként járadékKártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.
A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.
Nem vagyoni kár megtérítése (sérelemdíj)A munkavállaló személyiségi jogainak sérelme esetén sérelemdíjat követelhet. Sérelemdíj követelésére kerülhet sor például, ha a munkáltató megsérti a munkavállaló becsületét, jóhírnevét, vagy a munkavállalót hátrányosan megkülönbözteti. A sérelemdíj érvényesítése iránti perekben a munkavállalónak a jogsértés megtörténtét kell csak bizonyítania, a kár bekövetkeztét azonban már nem kell bizonyítani.
A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
Végezetül nézzük meg, mikor kerülhet sor a már megállapított munkáltatói kártérítés módosítására!
Megállapított munkáltatói kártérítés módosításaA munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt. A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat
** Szervezeti egység megszűnése esetén pedig a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó.
A fiatal – azaz 18 év alatti – munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Változások a szociális hozzájárulási adóban2023. Augusztus 8. 11:37 - siteadmin A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosította többek között a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt és a Tbj.-t is. A módosítások alkalmazását nehezíti, hogy a hatályba lépésükre több különböző időpontban kerül sor. Előző bejegyzésünkben a Tbj. módosításokat foglaltuk össze, ezúttal pedig, a hatályba lépések időrendjét követve, a 2023. évi LIX. törvény szociális hozzájárulási adóra vonatkozó változásait ismertetjük. Elsőként a 2023 augusztusában, majd a 2023 szeptemberében és végül a 2024 januárjában hatályba lépő szabályokat részletezzük.
A 2023 augusztusában módosuló szabályok a szociális hozzájárulási adóban1.1. Megváltozott munkaképességű személyek utáni kedvezmény
2023. augusztus 1-jén lépett hatályba a megváltozott munkaképességű személyek szociális hozzájárulási adókedvezményére vonatkozó módosítás. 2023. augusztus 1-jétől megváltozott munkaképességű személynek minősül az is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül. Esetükben a kedvezményt fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozattal lehet igazolni, így a munkáltatót illetőleg a vállalkozás ezen határozat birtokában tudja érvényesíteni a kedvezményt.
Figyelni kell továbbá arra is, hogy amennyiben a fogyatékossági támogatás vagy a vakok személyi járadékának a folyósítása megszüntetésre kerül, akkor az ellátásban részesülő az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt, hiszen, ha a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor a kedvezmény – a jogosultság megszűnését követő hónaptól – nem vehető igénybe.
1.2. A szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezménye
Ugyancsak a kedvezményhez, méghozzá a szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezményéhez kapcsolódik az a 2023. augusztus 1-jén hatályba lépő szabály, amely a kedvezmény kapcsán egybefüggő időszakot ír elő. A hatályos szabály alapján, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett, a legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igénybe. Ezen hat hónapos időszak kapcsán a módosítás azt írja elő, hogy a hat hónapos időtartam egybefüggően álljon fenn.
A szakirányú oktatás és a duális képzés kedvezményéhez kapcsolódó további módosítás arányosítást ír elő, amelyre vonatkozóan a változásokat vastagon szedve jelzem. Azaz 2023. augusztus 1-jétől a kedvezmény a következőképpen alakul:
A fenti szabályokkal egyidejűleg hatályát veszti 2023. augusztus 1-jétől a 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 17/A. § (2) bekezdése, amely arról rendelkezett, hogy
1.3. Új szabály az Szja tv. szerint egyéb jövedelem bevallása, megfizetése kapcsán
Ugyancsak 2023. augusztus 1-jén lépett hatályba az Szja tv. szerint egyéb jövedelem bevallása, megfizetése és megállapítása kapcsán az alábbi új szabály:
1.4. Munkaerőpiacra lépők kedvezménye
2023. augusztus 14-étől lesz hatályos a munkaerőpiacra lépők kedvezményére vonatkozó pontosítás. Mint ismert, a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belüli időszakában nem kell figyelembe venni a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony, egyéni, társas vállalkozói jogviszony esetén a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát. 2023. augusztus 14-étől ez a szabály úgy pontosul, hogy figyelembevételre kerül a fenti időszak, ha az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn.
Továbbá kiegészül a szabály azzal is, hogy nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. Azaz, nem lehet alkalmazni a munkaerőpiacra lépők kedvezményét annál a munkavállalónál, aki az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgára.
1.5. Külföldieket érintő változás
Jelentős változás a külföldiek kapcsán, hogy a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyt 2023. augusztus 13-áig nem terheli adófizetési kötelezettség a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege kapcsán. Ezt követően, azaz 2023. augusztus 14-étől, a fenti jövedelmekből a mentesség csak a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén áll fenn.
2023 szeptemberében hatályba lépő módosítás és új szabály a szociális hozzájárulási adóbanA hatályos szabály alapján, ha a természetes személy a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak szerint adó fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján nem köteles bevallás benyújtására. 2023. szeptember 1-jétől az utolsó mondatban rögzített szabály úgy módosul, hogy nem kell a szociális hozzájárulási adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani.
2023. szeptember 1-jén a Szocho tv. 29. §-a az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:
Változások a szociális hozzájárulási adóban 2024. január 1-jétőlA hatályos szabály alapján, ha a vállalkozói tevékenység szüneteltetése (azaz ügyvédi tevékenység, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagság, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetése) hó közben kezdődik, akkor nem kell figyelembe venni a hónapnak ezen szünetelésre eső napjait, így napi szinten adott hónapban a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százalékának a harmincad részét nem kell megfizetni.
2024. január 1-jétől jelentősen változik a fenti szabály, tekintettel arra, hogy a minimális alapnál nem kerül figyelembevételre majd az a hónap, amelynek egészében a vállalkozó ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, illetve az egyéni vállalkozó a minimális alapnál nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Azaz, a tevékenység szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben a vállalkozó tevékenysége nem a hónap egészében szünetel, nem kerül sor arányosításra, így a szociális hozzájárulási adót a teljes hónapra meg kell fizetni.
A fenti szabályt 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell majd alkalmazni. 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandók.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
