|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett - II. rész2016. Május 20. 10:34 - siteadmin Rokkantsági ellátás, rehabilitációs járulékok
Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltott vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Nem egyszer az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot! Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell (kód feltüntetésével), hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a munkavállaló végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet, illetve a 1508 jelű havi bevallási nyomtatvány 1508M-08 – 1508M-13-as lapjain kötelezően feltüntetendő kódokat.
A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék helyébe lépő ellátások mellett folytatható keresőtevékenység 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék nem állapítható meg. Akinek korábban ilyen ellátást állapítottak meg, annak ez a járandósága átalakult a megváltozott munkaképességűek ellátásává, aki 2011. december 31-ét követően vált (válik) megváltozott munkaképességűvé annak ilyen új ellátást lehet megállapítani. Ez az átalakított vagy újonnan megállapított ellátás lehet rehabilitációs ellátás (a rehabilitálhatónak ítélt személynek egy természetbeni és pénzbeli ellátás), vagy rokkantsági ellátás (pénzbeli ellátás annak, akinek rehabilitációja nem javasolható). Igen fontos tehát, hogy különbséget teszünk átalakított és újonnan megállapított ellátás között!
A korábbi ellátásból átalakított rokkantsági ellátás
Akinek 2011. december 31-én folyósított ellátását 2012. január 1. napjával átalakították rokkantsági ellátássá:
- 2012. január 1. és 2012. június 30. között kereső tevékenysége nem volt korlátozva,
- 2012. július 1. és 2013. december 31. között hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kellett szüntetni, ha keresőtevékenységet folytatott és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladta a minimálbér 150 százalékát,
- 2014. január 1-jétől élő szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A nyugdíjkorhatár betöltése után nincs korlát [2011. évi CXCI. törvény 32. § (2) bekezdés].
A korábbi ellátásból átalakított rehabilitációs ellátás
Akinek 2011. december 31-ig járó ellátását 2012. január 1. napjától átalakították rehabilitációs ellátássá, az átmenetileg a 2011. december 31-én hatályos korlátok között folytathat keresőtevékenységet. Aki nem kérte 2012. március 31-éig felülvizsgálatát, annak rehabilitációs ellátása 2012. május 1. napjával megszűnt. Aki felülvizsgálatát kérte, és ennek eredményeképpen továbbra is megváltozott munkaképességűnek minősül, új ellátást (rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás) kaphat. Ettől az időponttól az új ellátásokra vonatkozó kereseti korlát érvényes.
Az átmeneti időszakra vonatkozó korlát
a) Ha a korábbi ellátás III. csoportos rokkantsági nyugdíj volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a hat egymást követő hónapra vonatkozó jövedelem havi átlaga meghaladja
– a folyósított ellátás összegének kétszeresét,
– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
b) Ha a korábbi ellátás rendszeres szociális járadék volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a keresőtevékenységből származó jövedelem hat egymást követő hónap havi átlaga meghaladja a mindenkori minimálbér 80 százalékát.
[Az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés és 36/G. § (1) bekezdés, illetve a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § e) pont 2011. XII. 31. napján hatályos rendelkezései.]
Újonnan megállapított rehabilitációs ellátás
A 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő kifejezetten végezhet kereső tevékenységet (a felajánlott munkahelyet el kell fogadni), a keresőtevékenység folytatásának időszakára azonban a rehabilitációs ellátás pénzbeli része nem jár [2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdés].
Újonnan megállapított rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás egy táppénzszerű pénzellátás. A 2012. január követően hatósági határozattal megállapított rokkantsági ellátás részesülő személy ellátása megszűnik:
- 2013. december 31-éig érvényes szabály szerint, ha keresőtevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
- 2014. január 1-jétől, ha keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát [2011. évi CXCI. törvény 13. § (2) bekezdés d) pont].
Rehabilitációs járadék
Rehabilitációs járadékot 2011. december 31-éig lehetett legfeljebb háromévi időtartamra megállapítani a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján. Akinek ilyen ellátást állapítottak meg, az a hatósági döntésben szereplő eredeti határidő lejártáig változatlanul rehabilitációs járadékban részesül. A rehabilitációs ellátás továbbfolyósításának időszakában a 2011. december 31-én hatályos korlátozás alkalmazandó: az ellátás megszűnik kereső tevékenység folytatása esetén, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlaga meghaladja
- a rehabilitációs járadék – esetleges csökkenés esetén a csökkentést megelőzően folyósított – összegének kétszeresét és
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét [2007. évi LXXXIV. törvény 2011. XII. 31. napján hatályos 13. § (1) bekezdés e) pont].
2015. január 1-től nem létezik rehabilitációs járadék!
Bányászok egészségkárosodási járadéka
Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a folyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell (lásd a „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt mondottakat) [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdés].
 0 hozzászólás A keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett - I. rész2016. Május 3. 12:15 - siteadmin Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltva vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Cikksorozatunkban ezek közül emelünk ki néhányat. Ez alkalommal az öregségi nyugdíjban részesülő személyeket, illetve a baleseti járadékokat vizsgáljuk meg.
Általában ami megnehezíti a feladatot az az, hogy nem egyszer ezeknek a szociális ellátásoknak az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék) és könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot! Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell (kód feltüntetésével), hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a dolgozó végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet, illetve a 1508 jelű havi bevallási nyomtatvány 1508M-08 – 1508M-13-as lapjain kötelezően feltüntetendő kódokat.
Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén
Jelenleg már csak kétféle saját jogú öregségi nyugdíjat különbözetünk meg. Az egyik, a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kiérdemelt öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után a nyugdíj mellett kereseti korlátozás nincs, az elért jövedelem nagysága a nyugdíj folyósítását nem befolyásolja. Bizonyos esetekben azonban maga a nyugdíjas foglalkoztatása korlátozott. Például a közszférában (nyugdíj és kereset egyidejűleg nem jár).
A másik öregségi nyugdíjnak minősülő ellátás az a nők részére megállapított nyugdíj, amelyet az a bizonyos 40 évi jogosultsági idő megléte (fő szabályként ebből 32 évnek legalább keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, a többi gyermekneveléssel szerzett idő is lehet) alapoz meg. Ez az öregségi nyugdíj a korhatár betöltése előtt vehető igénybe, de a korhatár eléréséig a keresőtevékenység korlátozva van! Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.
A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.
A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz [Art. 31. § (2) bekezdés]. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is. Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére – a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig – adatszolgáltatást teljesít. Hangsúlyozzuk, hogy az éves keretösszegbe nem általában az adóköteles, hanem az a jövedelem (kereset) számít be, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetni (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §).
Baleseti járadék
A baleseti járadék a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57 – 60. §-ai alapján járó nyugdíjszerű ellátás. A baleseti járadék folyósítása mellett keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ez az ellátás ugyanis a csökkent teljesítmény miatt kiesett kereset pótlására szolgál, összegszerűségét illetően szükségesnek is látszik a keresőtevékenység folytatása.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balett művészeti életjáradék folyósítása mellett elérhető kereset.
A fenti címben felsorolt ellátások melletti munkavégzésre a nyugdíjkorhatár betöltéséig a Tny. 83/B. §-át (lásd „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt) megfelelően alkalmazni kell! Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell [2011. évi CLXVII. tv. 11. §].
0 hozzászólás  Szemünk világa2016. Április 8. 14:21 - siteadmin Tudnivalók a képernyő előtti munkavégzés munkajogi szabályairól
Az irodai munkák meghatározó hányadában állandó munkaeszköz a számítógép. Sokaknak néhány év után emiatt szemüveg kell. Aztán egyre erősebb dioptriák. Pedig a jogszabály ad némi biztosítékot arra, hogy munkánk folytán ne váljunk feltétlenül szemüvegessé. Azonban elgondolkodtató, hogy pl azt a szabályt, miszerint 50 perc után 10 percre fel kellene állni a monitor mögül, a munkáltató betartja-e…
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit megállapító 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet hatálya azon munkavállalóra terjed ki, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. A Rendelet alapján a napi 4 óra figyelembe vétele nem jelenthet problémát például a teljes munkaidőben foglalkoztatott, a munkakörükbe tartozó feladatok jellege alapján számítógéphez kötött szakmák esetében. A Rendeletnek való megfelelés gondot okozhat például abban az esetben, ha a képernyő mellett más munkavégzési helyek is megjelennek (pl. a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó alkalmazott rendszeresen megbeszéléseken vesz részt, vagy az informatika mellett a papírt is használja). A Rendelet szerinti 4 órát munkanaponként és nem valamely hosszabb időszak átlagában kell számítani.
Mennyi ideig ülhetünk a képernyő előtt?
A Rendelet általános szabályaként a munkáltatónak úgy kell a munkafolyamatokat megszerveznie, hogy – általános szabályként – a folyamatos képernyő előtti munkavégzést
• óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá
• a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg [4. § (1) bek.].
Számoljunk! A munkavállaló például napi 8 órás, tejes munkaidőben dolgozik. Egyfelől minden folyamatos 50 perc után „fel kell, hogy állítsák”, és valamely más, nem képernyő előtti munkavégzésnek minősülő tevékenységet kell, hogy a hatékony munkaszervezés keretében ellásson. Mert a Rendelet szerinti, óránként legalább tízperces szünet nem pihenőidő (mint például az Mt-ben szabályozott munkaközi szünet). Bár kétségtelen, az egyik 50 perc utáni 10 perc elkönyvelhető az Mt. alapján biztosítandó legalább 20 perces munkaközi szünet első feleként. Másfelől, ha a példabeli munkavállalónk egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozik – figyelemmel az 50 perc utáni minimum 10 perces szünetekre –, egy munkanapon legfeljebb 6 óra 40 percet tölthet a monitor előtt. Így, ha a munkaadó a munkaközi szünetet szükségszerűen a munkaidő megszakításával, és – az Mt. általános szabálya szerint – a munkaidőn kívül biztosítja, 1 óra 20 percnyi, nem képernyő előtti munkavégzésnek tekintendő feladat ellátását kell még a munkavállalóra bízni – ha munkaidejét hatékonyan és jogszerűen kívánják felhasználni.
Összességében e rendelkezés azt is jelenti, hogy a munkáltatónak – az alapvetően számítógéppel ellátható munkakörökben, a példánk szerint, általános napi teljes munkaidőben és egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozó – munkavállalója számára valamennyi munkanapon munkaidejének legalább 1/6-ában nem képernyő előtti munkavégzéssel ellátható tevékenységet kell találnia. Önöknél betartják ezt a szabályt?
És akik a képernyő mögött maradhatnak
A Rendelet szerint, amennyiben a képernyő előtti munkavégzés 50 perc utáni legalább 10 perces megszakítása
• a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti (pl. a biztonsági őr a képernyőn figyeli az őrzött objektumot), vagy
• az adott technológia (pl. megszakítás nélküli tevékenység végzéséhez kapcsolódó képernyős munkahely) miatt
nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan, a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát [Rendelet 4. § (2) bek.]. Az előbbiekben felsorolt esetekben - szemben az általános szabállyal – a Rendelet megengedi a 10 perce szünetek összevonását.
Összevetve a képernyő előtti munkavégzés tartamára vonatkozó általános és különös szabályt, az utóbbi esetben a munkavállaló rövidebb ideig, munkaideje 3/4-ben dolgozhat számítógép segítségével, miután a Rendelet általános rendelkezése szerinti esetben ez a tartam a munkaidő 5/6-a.
Orvosi vizsgálat és szemüveg
A munkáltató köteles – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
• a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
• ezt követően kétévenként, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe [Rendelet 5. § (1) bek.].
A munkavállaló az időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően köteles a szem- és látásvizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be [Rendelet 5. § (2) bek.]. Minderre kerül sor, ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet.
A Rendelet alapján, ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel A látásvizsgálat és az éleslátást biztosító szemüveg elkészítésének költségeit a munkáltató a munkavállalóval szemben nem érvényesítheti [Rendelet 6-7. §].
0 hozzászólás  Az adóelőleg megfizetése és levonása a 2016. évben2016. Március 9. 13:37 - siteadmin Cikkünkben áttekintjük az adóelőleg megfizetésének és levonásának 2016.évi szabályait, illetve a témához kapcsolódóan az adóalap kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.
Az adóelőleg megfizetése és levonása a 2016. évben
Az Szja tv. 46. § (1) bekezdése szerint eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által adott nyilatkozat alapján kell megállapítania.
Mind a munkáltatónak, kifizetőnek, mind pedig a magánszemélynek az adott nyilatkozatot az elévülésig – azaz 2016-ban adott nyilatkozatok esetén 2022. december 31-éig – meg kell őriznie.
Az adóelőleg fizetési határidőkről – melyről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 2. számú melléklete rendelkezik – a későbbiekben lesz szó.
Az Szja tv. 46. § (2) bekezdése rendelkezik arról az esetről, amikor nincs adóelőleg fizetési, vagy levonási kötelezettség.
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania
• az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó, az e jogállását igazoló okiratát; (Azonban a kifizetőnek az ilyen kifizetéseket is fel kell tüntetnie a ’08- bevallásában.)
• a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. (Az egyéni vállalkozói jogállásra tekintettel kifizetett összegről a kifizetőnek nem kell a ’08-as bevallásban adatot szolgáltatni.)
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is meg kell állapítania, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ez esetben a megállapított adóelőleget nem kell megfizetnie, de a bevételről kiállított igazoláson fel kell tűntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, a magánszemélynek pedig az adóelőleg le nem vont részét meg kell megfizetnie a negyedévet követő hó 12-éig.
A kifizetőnek az adóelőleg le nem vont részéről adatot is kell szolgáltatnia a ’08-as bevallásában.
Az Szja tv. a kifizetőre vonatkozó rendelkezések mellett speciális - szigorúbb -szabályokat fogalmaz meg az adóelőleget megállapító munkáltató számára. Adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül az Szja tv. alkalmazásában a kifizető amennyiben
• a magánszemély vele munkaviszonyban áll;
• a magánszemély részére bért (is) fizet;
• olyan társas vállalkozás, akinek tevékenységében személyesen közreműködő tag van.
Az adóelőleget megállapító munkáltatónak ugyanis a rendszeres bevételt eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget meg kell fizetnie, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba kell vennie.
Az adóelőleget megállapító munkáltató az előzőekben említett követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Amennyiben a magánszeméllyel szemben nincs olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná, akkor az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, a magánszemély pedig az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A munkáltatónak az adóelőleg le nem vont részéről ebben az esetben is adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére.
Az adóelőleg alapja
Az Szja tv. 47. § (1) bekezdése szerint az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani az Szja tv. által elismert eltérésekre is figyelemmel.
A nem önálló tevékenységből (pl. munkaviszonyból) – származó bevétel esetében a bevétel teljes összege képezi az adóelőleg alapját, mely csökkenthető
• a kifizető által levont, vagy a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal, valamint
• az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal.
A magánszemély a nem önálló tevékenységére kapott költségtérítésével szemben jogosult költségnyilatkozatot tenni. A kiadásokról nyilatkozni legfeljebb a költségtérítés mértékéig lehet a következő lehetőségek közül választva:
• a tételesen igazolt költségek levonása, vagy
• az igazolás nélkül elszámolható költségek levonása.
Az Szja tv. szerint, ha jogszabály költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. (Az igazolás nélkül elszámolható költségek körét az Szja tv. 3. számú mellékletének II. pontja tartalmazza.)
A fizetendő adóelőleg megállapítása érdekében előbb meg kell állapítani az adóelőleg-alapját, amely tovább csökkenthető az első házasok kedvezményével, valamint családi kedvezményt érvényesítő esetén az adóelőlegnél általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel.
Az említett kedvezményekkel csökkentett adóelőleg alap után 2016. január 1-jétől 15 százalék az adó.
Amennyiben az adóelőleget a kifizető, munkáltató köteles megállapítani és megfizetni, úgy azt a kifizetés (juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá azt a havi adó- és járulékbevallásában, magánszemélyenkénti bontásban bevallania.
Abban az esetben, ha a bevétel adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, akkor az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély saját maga köteles. A magánszemély köteles az adóelőleg megfizetésére (megállapítására) abban az esetben is, ha pl. külföldről, Magyarországon telephellyel nem rendelkező társaságtól származik jövedelme.
Kedvezmények az adóelőleg megállapítása során
Családi kedvezmény
A családi kedvezmény 2016-ban – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 83 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.
Az első házasok kedvezménye
A jogosultak által együttesen érvényesíthető kedvezmény 2016. január 1-jétől jogosultági hónaponként 33 335 forint.
Személyi kedvezmény
Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségek valamelyikében szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A nyilatkozat alapján a munkáltató (kifizető) által levonandó adóelőleg, vagy önadózás esetén a magánszemély döntése alapján a fizetendő adóelőleg havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékával, azaz 2016-ban havi 5 550 forinttal csökkenthető.
0 hozzászólás  2016. évi változások a Tbj.-ben2015. December 18. 13:12 - siteadmin 2015. november 27-én került kihirdetésre a Magyar Közlönyben a 2015. évi CLXXXVII. törvény, amely többek között az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvényre vonatkozó módosításokat is tartalmazza. A Tbj. jövő évi módosításait foglaljuk össze az alábbiakban.
Kisadózásra vonatkozó módosítások
A Tbj. szabályai eddig egyáltalán nem rendelkeztek a kisadózókról, holott a kisadózók is lehetnek biztosítottak, és az ellátásaik fedezetét is megfizetik a tételes adó által.
A kisadózókra vonatkozó módosítás egyrészt a kisadózók közteherfizetésére vonatkozik. Tekintettel arra, hogy a kisadózók nem fizetnek társadalombiztosítási járulékokat, hanem a közterheket tételes adó megfizetésével róják le, így a módosítás is rögzíti, hogy a kisadózóknak az egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteniük.
A Tbj. szintén kisadózásra vonatkozó kiegészítése a bejelentési kötelezettségre vonatkozik. A Tbj. szerinti biztosítottat be kell jelenteni T1041-es adatlapon. Több esetben is felmerült az a kérdés, hogy a főállású kisadózók esetén be kell-e nyújtani az adóhivatalnak a T1041-es adatlapot?
A fenti kérdés felvetését többek között az indokolta, hogy a biztosított kisadózók piros lámpát kaptak az orvosnál. Ezért felmerült, hogy esetükben – a kisadózókra vonatkozó pl: T101, T101E vagy T201T adatlapokon túl - netán szükséges a T1041-es nyomtatvány kitöltése is.
Az adóhivatal már korábban kiadott egy tájékoztatást, mely szerint: „Az adóhatósághoz benyújtott bejelentések adattartalma alapján az adóhatóság adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról. Ebből következően a főállású kisadózó biztosítási jogviszonyával összefüggésben nem kell benyújtani a 15T1041 számú adatlapot.”
A módosítás most már törvénybe foglalva is megerősíti az adóhivatal fenti tájékoztatását.
Egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke
Korábban, még a 2015. évi LXXXI. törvényben került kihirdetésre az egészségügyi szolgáltatási járulék változása. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenleg 6930 forint (napi összege 231 forint). Ezen egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mértéke ismét növekszik havi 120 forinttal. Erre tekintettel 2016. január 1-étől egészségügyi szolgáltatási járulék 7050 forint (napi összege 235 forint) lesz.
Családi járulékkedvezmény
Szintén 2015. évi LXXXI. törvényben került átvezetésre a Tbj.-ben a személyi jövedelemadó csökkentéshez kapcsolódó módosítás. 2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előleg 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ez a változás került be a Tbj.-be is a családi járulékkedvezmény vonatkozásában.
Statisztikai adatszolgáltatás
A törvénymódosítás a statisztikai adatszolgáltatásra is kiterjed. A törvénymódosítás indokolása alapján „az Európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2015/759 Európai Parlamenti rendelet alapján a KSH jogosult a közigazgatási nyilvántartásokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférésre, a nyilvántartásokból származó adatok felhasználására, statisztikába történő beépítésre. A KSH feladatellátáshoz szükséges, hogy a nyilvántartásból származó adatok egyedi azonosításra alkalmasak legyen, egyrészt az adatszolgáltatói kör teljességének biztosításához, valamint az adatminőség ellenőrzéséhez és javításához.” Mindezek alapján a Tbj.-ét kiegészítő módosítás úgy rendelkezik, hogy
statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.
0 hozzászólás |
Blog archivum
|
