|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Sokba kerül a tanévkezdés, de több lehetőség is van, amely segíthet2017. Szeptember 11. 15:50 - siteadmin
Ugyan elkezdődött már az iskola, de szeptemberben még sok családnál folyamatban van néhány szükséges holmi beszerzése.
És bár az idén már kilencedik osztályig ingyenes a tankönyv, azért marad jó pár tétel (ruhák, cipők, füzetek, írószerek, egyéb szükséges eszközök, segédanyagok, külön foglalkozásokra előírt cuccok, kollégiumi díj, albérlet stb.), melyek beszerzése nemcsak az évnyitó előtt, hanem év közben is sok kiadással járhat a szülőknek.
A munkáltatói iskolakezdési támogatásról már írtunk, de van még egy lehetőség, amely segíthet ilyenkor: az önsegélyző pénztári megtakarítás, amelyhez a munkáltató is hozzájárulhat cafeteria-juttatás keretében. Ez a juttatási forma jelenleg nem béren kívüli juttatás, hanem egyéb meghatározott juttatásnak számít, akárcsak az iskolakezdési támogatás. Adóterhe 43,66 százalék és korlátlanul adható.
Azért is fontos beszélni erről a juttatási formáról, mert az OVB Magyarország tapasztalatai szerint a szülők nagy része nem tudja, hogy az iskolakezdési ráfordítások az önsegélyező pénztári megtakarításból is fedezhetőek.
Amit még ki kell hangsúlyozni: az önsegélyező pénztárakban lévő megtakarításokat nem csak iskolakezdésre fordíthatjuk. És nem csak december 31-ig lehet belőle az iskoláztatással kapcsolatos tételeket állni. Vagyis nem olyan kötött az önsegélyező pénztári pénzek felhasználása, mint az iskolakezdési támogatásé.
Az önsegélyező pénztárban gyűjtött pénz bármikor jól jöhet, legyen szó akár gyermekvállalásról vagy hiteltörlesztésről. Ennek ellenére az önsegélyező pénztárak által kínált lehetőségek jóval kevésbé ismertek, mint a többi pénztári szolgáltatás. Pedig a megtakarítás az egyik legsokoldalúbb öngondoskodási forma, a legtöbb egészségpénztár pedig már kínálja is portfóliójában ezeket a termékeket.
Fontos még, hogy a többi cafeteriában is támogatható pénztári megtakarításhoz hasonlóan az önsegélyező pénztárakra is áll, hogy a tagok is gyűjtögethetnek a saját számlájukon, amire 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés járhat, legfeljebb évi 150 ezer forintnyi. Sőt, a család többi tagja is hozzá tud járulni a nagyobb kiadásokhoz, legyen az akár egy hirtelen jött betegség, munkanélküliség, vagy valamilyen súlyos káresemény. Fontos: ahogy a többi pénztárnál, itt is igaz, hogy az adókedvezmény csak az egyéni befizetések után jár. Ha valaki a munkahelyén, a cafeterián belül választja a juttatást, akkor a munkáltató által fizetett hozzájárulásra természetesen nem lehet igénybe venni a szja-visszatérítést.
Akkor is érdemes az önsegélyező pénztárakat választani, ha a közeljövőben nem tervezünk családot alapítani és iskoláskorú gyermekünk sincs. Már önmagában az adóvisszatérítés lehetősége is kecsegtető, de akár a lakáshitelünk törlesztésére, betegség, vagy rokkantság miatt kieső jövedelem pótlására, temetési támogatásra, valamint gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre is felhasználható ez az öngondoskodási forma – hangsúlyozta a juttatás kapcsán az OVB Vermögensberatung Kft. ügyvezetője, Papp Ádám.
Amit még érdemes tudni: az önsegélyező pénztári befizetés utáni térítések többsége csak hat hónap után vehető fel, igaz, akkor viszont akár egy összegben is. A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
 0 hozzászólásLátványos visszaesés a nyugdíj- és egészségpénztári cafeteriában2017. Szeptember 11. 14:49 - siteadmin Jó teljesítményről tanúskodnak az önkéntes nyugdíjpénztárak (önypt) és az egészségpénztárak (ept) első féléves adatai – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) augusztusban. De ha a számok mögé nézünk, az is kiderül, hogy a cafeteria súlya jelentősen csökkent, amiben erőteljes szerepe van annak, hogy az idei évre a munkáltatói pénztári befizetések már nem tartoznak a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé.
Nyugdíjpénztár számokban
Egészségpénztár számokban
Az adatokból látszik, hogy a pénztártagok egyéni befizetései egyre dominánsabbá váltak, miközben a munkáltatói befizetések jelentősen visszaestek az adózási szabályok változása, azaz a pénztári befizetésekre vonatkozó magasabb idei elvonás miatt.
Megkérdeztük az ÖPOSZ-t, hogyan alakult azon munkáltatók száma, akik adtak önypt- és/vagy ept-hozzájárulást, de mint kiderült, erről nem gyűjtenek adatot. Arról is érdeklődtünk, hogy a munkáltatók hány százaléka tartotta meg, illetve csökkentette a juttatást, és milyen arányban voltak, akik esetleg növelték. Azt a választ kaptuk, hogy szektor szinten nehéz az összesítés, mert nincs olyan kimutatás, hogy melyik pénztár melyik munkáltatókkal áll kapcsolatban, és ezen munkáltatók magatartása egyéni szinten hogyan változott. Kiderült viszont, hogy az adóváltozások előtt az ÖPOSZ felmérte a várható munkáltatói reakciókat és az akkori – előzetes, önbevalláson alapuló – válaszok alapján mindegyik esetre lehetett példa:
 Ezért vannak hátrányban az ept-kArra is kíváncsiak voltunk, mi lehet az oka, hogy az ept-knél jóval nagyobb arányú és összegű volt a munkáltatói befizetések csökkenése, mint az önypt-knél. Azt a választ kaptam, hogy ennek több oka is van:
Ez a belesimulás eredményezi azt, hogy az adóteher emelkedése miatt a juttatások (juttatói/munkáltatói és „választás”/munkavállalói oldali) átgondolása során a lemorzsolódást okozó hatás is hatványozottabban jelentkezik az egészségpénztáraknál.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás  Mire figyeljünk a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazásakor?2017. Augusztus 31. 12:33 - siteadmin A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka olyan különleges munkaviszony, amely alapján a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkás nem lesz biztosított. Az alábbiakban összefoglalva bemutatjuk a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazására vonatkozó fontosabb szabályokat és ezen keresőtevékenység esetén fizetendő közterheket.
Elsőként tekintsük át, hogy milyen tevékenységek tartoznak a mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka körébe!Két törvény is rendelkezik a mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkások foglalkoztatásról. Egyrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, másrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Munkatörvénykönyv)
2010. évi LXXV. törvény továbbá meghatározza, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek mezőgazdasági idénymunkának illetve turisztikai idénymunkának minősülnek.
Mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Azaz mind a mezőgazdasági idénymunka, mind a turisztikai idénymunka határozott időtartamra jöhet létre azzal, hogy azonos felek között, mezőgazdasági- vagy turisztikai idénymunkára kötött szerződés egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.
Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén fizetendő minimálbérAz idénymunka munkaviszony jellegéből adódik, hogy sem a mezőgazdasági, sem a turisztikai idénymunkát nem lehet ingyenesen végezni. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében idénymunkára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár, amely 2017-ben:
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka közterheA közteherfizetésnél az az általános szabály érvényesül, hogy a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként 500 forint/nap.
A fenti közteher megfizetésével nem terheli
Megjegyzés: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és az alábbi igazolással*, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, akkor a munkáltató a fenti közterhet nem fizeti meg.
* Igazolás és annak bejelentése: Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
Mire kell figyelemmel lenni, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára irányuló szerződésnél?A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.
Ugyanakkor a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalása céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.
Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.
Továbbá a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi két szabályára is:
érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.
Idénymunkásokat megillető szabadságEgyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-aiban, 126–133. §-aiban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében idénymunka esetén többek között nem alkalmazható a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az idénymunkát vállaló azonban jogosult szabadságra.
Példa: 50 éves idénymunkásnak a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság. Tekintettel arra, hogy adott munkáltatónál 120 napot nem haladhatja meg a foglalkoztatás idénymunka esetén, így folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 nap ledolgozása esetén a fenti munkavállaló (kerekítve) 10 nap szabadságra jogosult.
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka bejelentéseA Munkatörvénykönyv alapján a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
Megjegyzés: Az adóhivatal tájékoztatása alapján a munkáltató akkor élhet a fenti bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun.
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
Milyen ellátásra jogosult a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkás?A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkát vállalók az alábbi három ellátásra jogosultak:
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkások ugyanakkor nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetniük.
A fentiekre tekintettel egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik
A fenti esetben köteles a mezőgazdasági- illetve a turisztikai idénymunkás – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is - egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella (közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser)
0 hozzászólás Ki választhatja az Ekhót?2017. Augusztus 22. 23:07 - siteadmin Sokat olvashattunk a magyar sajtóban arról az elmúlt időszakban, hogy az adótörvényekhez szinte az utolsó pillanatban benyújtott módosítójavaslat elfogadásával 2018-tól a kiemelt sportolók és edzők 125 millió helyett már 250 millió forintos bevételig lesznek jogosultak az ekho szabályai szerint adózni. Ami a felső határt illeti, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás már a módosító elfogadása előtt is az első osztályú sportolók számára volt a legkedvezőbb, ám a 2005 óta meglévő adózási forma ennél jóval szélesebb kör számára elérhető.
Az adó különleges, a törvényhozók ugyanis nem csak felső bevételi plafont szabtak meg az adózók számára, de azt is meghatározták, milyen szakmák képviselői fizethetik így a közterheket. A törvényalkotók eredeti szándéka ugyanis az volt, hogy az érintettek jelentősebb jövedelemcsökkenése nélkül próbálják meg átterelni őket a kényszervállalkozó létből a munkavállalói jogviszony kereti közé.
Kik választhatják?Az ekhót a sportolókon kívül azok választhatják, akik az írott vagy az audiovizuális sajtóban dolgoznak akár újságíróként vagy szerkesztőként, akár technikai munkatársként, adáskészítőként. Ekhózhatnak azok is, akik az előadóművészeti ágakban tevékenykednek (az előadókon kívül technikusok, statiszták, sminkesek, jelmeztervezők és -varrók, de még a díszletezők is), és adózhatnak így a művészek, a fordítók közül a műfordítók, de a grafikusok-tervezők is. A foglalkozások (FEOR-kategóriák) teljes körét a 2005. évi XX. számú törvény tartalmazza. És az adóhatóság meghatározása szerint azokról van szó, akik egy „mű elkészítésének a folyamatában alkotó jelleggel” vesznek részt.
Az ekhós adózás választásnak más feltételei is vannak. Az adózónak rendelkeznie kell az adott szakmában forintban szerzett jövedelemmel, amelynek meg kell haladnia a minimálbért, ugyanakkor – a sportolókat kivéve – nem lehet több évi 25 millió forintnál. A minimálbér azért érdekes, mivel legalább ez után az általános szabályok szerint kell adózni, az ekhót a jövedelem efölötti részére lehet választani.
Az ekhózást tehát a munkavállaló választhatja, és dönthet arról is, jövedelméből mekkora összeg után szeretne szja-t és járulékokat fizetni. Ezt egy nyilatkozattal teheti meg a kifizetés előtt (állandó foglalkoztatásnál ezt nem árt az év legelején megtenni), ebben azt is igazolja az aláírásával, hogy jövedelme nem fogja meghaladni a felső határt. Az ekhózáshoz elég egy helyen szja-t fizetni, vagyis ha valaki másodállásban – és természetesen a fentebb említett munkákért – szerez jövedelmet, nyilatkozat alapján az után is vonhatnak ekhót a személyi jövedelemadó helyett.
|
Blog archivum
|
