|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Amitől magasabb lehet a fizetésünk – szja- és járulékkedvezmények 2022-ben2022. Július 26. 11:02 - siteadmin Július 19-i online konzultációnkon az szja- és járulékkedvezményekről kérdezhettek a résztvevők. Azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni rajta, készítettünk egy összefoglaló anyagot.
Számos olyan kedvezmény van az adórendszerben, amelynek révén emelkedhet a munkavállalók nettó keresete (vagy például a vállalkozók jövedelme is) – ilyenek:
A sorrend sem véletlen, ugyanis az összevont szja-alapból ebben a sorrendben lehet érvényesíteni az adókedvezményeket, egészen addig, amíg van adóalap. Az adókedvezményeket már év közben is igénybe lehet venni, vagy az adóbevalláskor is lehet érvényesíteni.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége, 2020 januártólA négy- vagy többgyermekes anyák korlátlanul vehetik igénybe az szja-mentességet. (Ebből következően a többi adókedvezményt nem is tudják igénybe venni, mert nem marad adóalapjuk. Viszont családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek így is.) Az adókedvezményt az az anya kaphatja meg, aki (szülőként vagy örökbefogadóként) legalább négy gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ezen jogosultsága legalább 12 évig fennállt, vagy jogosult volt, de a jogosultsága a gyermek halála miatt szűnt meg. Ha a jogosultság nem a teljes évben áll fenn (például év közben születik meg a negyedik gyermek, vagy elválnak a szülők, és már nem mind a négy gyermeket az anya neveli), akkor csak időarányosan jár a kedvezmény, azokra a hónapokra, amikor legalább 1 napig nétakos volt az anya.
A nétak nettóban 15 százalékkal több jövedelmet jelent, tehát ha az anya mondjuk bruttó havi 200 ezer forintot keres, akkor nettóban 30 ezer forinttal több maradhat neki, ha havi bruttó 400 ezer forintot kap, akkor pedig 60 ezer forinttal nőhet a nettója.
25 év alattiak szja-mentessége átlagkeresetig, 2022 januártólAddig a hónapig él a havi szja-mentesség a figyelembe vehető átlagkeresetig, ameddig a munkavállaló be nem tölti a 25. életévét. A figyelembe vehető átlagkeresetnél a KSH-s teljes munkaidős alkalmazásban állókra vonatkozó tárgyévet megelőző júliusi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete a mérvadó. 2022-ben havi bruttó 433 700 forintig jár az szja-mentesség – ha valaki legalább ennyit keres, annak havi 65 055 forinttal nőhet a nettó keresete. (Ha ennél kevesebbet keres, akkor arányosan kevesebb lesz nettóban is a növekmény.)
Személyi kedvezmény – már régebb óta igénybe vehető, de 2021 januártól adóalap-csökkentő kedvezménynek számítEz a kedvezmény a minimálbérhez kötött – havonta annak egyharmadával csökkenthető az adóalap (100 forintra kerekítve), azaz 2022-ben havi 66 700 forinttal kevesebb jövedelem után kell szja-t fizetni. Ez havi nettó 10 005 forintot jelenthet pluszban. Azok vehetik igénybe, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, illetve súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséggel (például cukorbetegség, daganatos betegségek, szívbetegségek, stb. – a lista ebben a rendeletben található) élnek együtt. Az igénybevételhez rendelkezni kell orvosi igazolással a súlyos fogyatékosságról, és azt ugyan nem kell csatolni a bevalláshoz, de elévülési időig meg kell őrizni, akárcsak a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosultságról szóló határozatot.
Fontos még, hogy aki eddig nem tudott róla, hogy a betegsége alapján személyi szja-kedvezményre jogosult, az öt évre visszamenőleg is érvényesítheti azt.
Első házasok szja-kedvezménye – 2022. januártól csak 25 éves kor felettFelső életkori határhoz nem kötik az adókedvezményt, de az idei évtől ha 25 évnél fiatalabbak a házasodók, akkor csak azt követő hónaptól vehetik igénybe az adóalapcsökkentés lehetőségét, amikor egyikük már betöltötte a 25. életévét. (Ha korábban házasodtak, akkor fel kellett függeszteni az adókedvezmény már megkezdett érvényesítését addig, amíg egyikük 25 nem lesz, és utána lehet folytatni.) Szabály még, hogy a házaspár legalább egyik felének ez kell hogy legyen az első házasságkötése. (Akinek nem ez az első házassága, az nem veheti igénybe, de ha a társának igen, akkor a társa igénybe veheti az szja-kedvezményt.) Havi 5 ezer forinttal lehet csökkenteni a fizetendő adót (33 335 forinttal az adóalapot), a házasságkötés hónapja után 24 hónapig. A kedvezményt közösen is érvényesítheti a házaspár, tetszés szerint megosztásban, de erről nyilatkozat kell az adóbevalláskor.
Családi adó- és járulékkedvezményA családi kedvezményre az jogosult, aki családi pótlékot kap (vagy arra legalább jogosult), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa, illetve élettársa is (az élettárs legalább egyéves élettársi nyilvántartás vagy közokirat alapján), valamint a kismama (és házastársa), a várandósság 91. napjától (élettárs nem), és a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (+ 1 vele élő hozzátartozó), továbbá aki rokkantsági járadékban részesül (+ 1 vele élő hozzátartozó).
A kedvezményt az eltartottakra és a kedvezményezett eltartottakra lehet igénybe venni. „Eltartott”, de nem „kedvezményezett eltartott” praktikusan az a gyermek, aki után már nem kapnak családi pótlékot a szülők (mert a gyerek kinőtt abból a korból) – az eltartott után nem jár a kedvezmény, de figyelembe vehető a gyermekszámnál.
A családi adóalap-kedvezmény maximum
Ha tegyük fel két eltartott van, de abból csak 1 a „kedvezményezett eltartott” (a másik csak „eltartott”), akkor utóbbi csak figyelembe vehető a gyermekszámnál, de rá nem jár a családi kedvezmény – így egy gyermekre jár az adóalap-kedvezmény, de nem havi 66 670 forintig, hanem 133 330 forintig (azaz nettó havi 20 ezer forint lehet a pluszjövedelem).
Felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél „kedvezményezett eltartottnak” minősül, és a családi kedvezmény 50-50 százalékban megosztva érvényesíthető a szülőknél.
Ha valaki az szja-jából nem tudja érvényesíteni a teljes családi kedvezményt, akkor annak maradékát érvényesítheti a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból, vagy a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is (amennyiben családi pótlékra jogosult, és a tbj szerint biztosított). Ezt hívjuk családi járulékkedvezménynek. Fontos, hogy ha valakinek ilyen módon lenullázódik a járuléka is, attól még biztosított marad, olyan összegben, amennyi lett volna a járuléka. A családi kedvezményt is érvényesíthetik közösen a jogosultak év közben, nyilatkozattal, vagy év végén (megosztással), az adóbevallásban.
 0 hozzászólás Változás a kisadózás szabályaiban2022. Július 21. 12:46 - siteadmin 2022. augusztus 31-ét követően jelentősen változik a kisadózásra vonatkozó jogszabály. Az alábbiakban a kisadózás legfontosabb változásait foglaljuk össze.
Elsőként nézzük meg, hogy ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózástA kisadózás kapcsán „A kisadózó vállalkozók tételes adójáról 2022. évi XIII. törvényt” kell majd alkalmazni. Ezen törvényben az egyik leglényegesebb változás, hogy a kisadózók – kivéve a taxis személyszállítást – csak természetes személyektől szerezhetnek bevételt, így ezen időponttól kezdve többek között jogi személytől, egyéb szervezettől, egyéni vállalkozótól nem szerezhetnek bevételt. Mindezek alapján jelentősen szűkül azok köre, akik 2022. szeptember 1-jétől a kisadózást választhatják.
Példa: Ha egy pék kisadózást választott, és a termékét a boltoknak értékesíti, akkor 2022. szeptember 1-jétől nem tudja ezen tevékenységét kisadózóként folytatni.
A másik jelentős változás, hogy csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózást. Erre tekintettel 2022. szeptember 1-jétől sem az egyéni cég, sem a betéti társaság, sem a közkereseti társaság, sem az ügyvédi iroda nem maradhat a kisadózás hatálya alatt.
Felmerül a fenti szabály kapcsán az a kérdés, hogy ki is minősül 2022. szeptember 1-jétől a főfoglalkozású egyéni vállalkozónakÁltalános szabály alapján az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül. Ugyanakkor nem lehetnek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak mindazok, akik a jelenleg hatályos szabály alapján nem főállású kisadózónak minősülnek, és havi 25 000 forint tételes adót fizetnek.
Mindezek alapján 2022. szeptember 1-jétől nem lesznek főfoglalkozású egyéni vállalkozók, és ezáltal nem lehetnek kisadózók például azok, akik öregségi nyugellátásban részesülnek, vagy akik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak, vagy akik aktív korú személyként például kft.-ben társas vállalkozóként is tevékenykednek. Továbbá az új szabály rögzíti azt is, hogy nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az sem, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerint nyilvántartásba nem vett, 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.
Milyen mértékű tételes adót fizet a főfoglalkozású egyéni vállalkozó?A hatályos szabály alapján a főállású kisadózásnál havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni. Ha a főállású kisadózó magasabb társadalombiztosítási ellátáshoz szeretne jutni, akkor a havi tételes adófizetés 75 000 forint.
2022. szeptember 1-jétől a kisadózó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes adója havi 50 000 forint lesz, azaz megszűnik a havi 75 000 forint tételes adófizetés. Mindezek alapján a kisadózónak 2022. szeptember 1-jétől nem lesz lehetősége arra, hogy magasabb társadalombiztosítási ellátások (például magasabb táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, álláskeresési ellátás, nyugellátás) megszerzése céljából magasabb tételes adót válasszon.
Megjegyzés: A havi 50 000 forint tételes adófizetés jelenleg és 2022. szeptember 1-jétől is havi 108 000 forint ellátási alapot képez.
Továbbá nem változik az a szabály, hogy nem kell megfizetni a havi 50 000 forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
kivéve, ha kisadózói tevékenységet végez. Az új szabály azonban kiemeli, hogy akkor is meg kell fizetni a havi 50 000 forint tételes adót, ha a fentiekben felsorolt időszakban a kisadózó bevételt szerez.
Miként alakul a kisadózó különadó fizetési kötelezettsége?További változás, amelyre az új törvény (2022. évi XIII. törvény) alapján figyelemmel kell lenni a kisadózó éves keretére és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettségére vonatkozik.
A jelenleg hatályos szabály alapján öt esetben kell megfizetni a 40 százalékos különadót. 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabály azonban csak az alábbi esetben kell 40 százalékos mértékű különadót megfizetni:
Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, akkor a különadót a kisadózói bevételének adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 18 millió forint egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
Összegezve: Egyszerűsödik 2022. szeptember 1-jétől a különadó szabálya és ezzel egyidejűleg az éves keretösszeg 12 millió forintról 18 millió forintra nő.
Meg kell említeni, hogy a fenti 18 milliós keretösszeg, és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettség visszamenőleg lesz alkalmazható, ugyanis az új szabály a következőket rögzíti:
Példa: Ha a kisadózó vállalkozás, vagy vállalkozó úgy kalkulált, hogy maximum havi 1 millió forint bevétele lehet, és erre tekintettel augusztus 1-jéig 7 millió forint bevétellel rendelkezik, akkor 2022. augusztus 31-éig különadó fizetési kötelezettség nélkül további 5 millió forint bevételre tehet szert.
Végezetül meg kell említeni, hogy a kisadózásról szóló új törvény külön rendelkezik az új szabályokra való áttérésről (költség, veszteség elszámolása, bevétel, vagyonleltár), amelyet érdemes részletesen áttanulmányozni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Kata-szigorítás – mit jelent a kedvezőnek mondott átalányadózás?2022. Július 12. 10:42 - siteadmin Az erőltetett gyors váltásra nem sok ideje marad a vállalkozásoknak: szeptember 25-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy a tételes adó hatálya alatt kívánnak-e maradni. Ha nem, arra is van a kormánynak ötlete: a távozóknak az átalányadó alkalmazását javasolják, amely – hívják fel a figyelmet – előnyös adózási formává vált. Ennek is megvannak azonban a korlátai: először is ezt is csak egyéni vállalkozók választhatják, az előnyösség pedig csak bizonyos értékhatár alatt értendő, és ott is leginkább azok számára, akik nem főállásban katáznak.
Az átalányadózás lényege az, hogy a költségek tételes elszámolása helyett tevékenységtől függően alkalmazható egy kulcs, amellyel csökkenthető a bevétel összege, a fennmaradó rész (az adóköteles jövedelem) után azonban az általános szabályok szerint kell adózni, vagyis
Az átalányadónál három kulcs létezik, a 40 és 80 százalékos esetében a bevétel éves felső határa a minimálbér tízszerese (2022-ben ez 24 millió forint), a 90 százalékos költséghányadnál pedig a minimálbér ötvenszerese (60 millió forint). Létezik ugyanakkor egy adómentes rész:
(Természetesen ebben az esetben is minden hónapban be kell nyújtani a járulékbevallást a NAV felé.) Fontos, hogy szemben a katával, az átalányadózás esetében jár adóalapkedvezmény például a gyerekek, az első házasság vagy a betegségek után (személyi kedvezmény).
Az említett három kulcs a számlázott tevékenységtől függ: az általános
Kérdés persze, hogy ezt megteszik-e. A kata nagy előnye ugyanis nem csak a kedvező – a bevezetés óta furcsa módon változatlan – összege volt, hanem az egyszerűsége, hiszen a tételes adó megfizetésével a vállalkozások adó- és járulékfizetési kötelezettségüket is letudták. Ez hozzájárulhatott a kis- és mikrovállalkozási körben végzett szolgáltatások széles körű kifehéredéséhez – meglátjuk, ez hogyan változik a jövőben.
Példaszámítások – főállású adózókMindenesetre néhány számítást végeztünk arról, hogyan változik az adó- és járulékkötelezettség abban az esetben, ha valaki katáról átalányadózásra vált, megőrzi ugyanakkor a katásokra jellemző alanyi adómentességet – ennek a felső határa jelenleg 12 millió forint. Nézzük először egy alacsony, 200 ezer forintos havi számlázás esetén. (Tekintetbe véve természetesen, hogy főállású vállalkozásokról beszélünk.) A kata esetében az éves 2,4 millió forintos bevételhez 600 ezer forintos tételesadó-kötelezettség járult. Az átalányadónál ez költséghányadonként változik. Az általános 40 százalékos költség esetében az adóalap 60 százalék, tehát 1,44 millió forint. Ebből 1,2 millió adómentes, a fennmaradó 240 ezer forint után az szja (kedvezmények nélkül) 36 ezer forint. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál bőven az adómentes határ alatt vagyunk, tehát nem kell szja-t fizetni. Főállású vállalkozás esetében tb-törvény alapján meg kell fizetni a járulékokat az adómentes rész ellenére is a minimálbér (garantált bérminimum) erejéig, ez pedig (a minimálbérrel számolunk) havi 63 ezer, éves szinten 756 ezer forint. Vagyis a fizetési kötelezettség minimum 156 ezer forinttal nő éves szinten.
 Nézzük azt az esetet, amikor a havi bevétel 400 ezer forint, az éves így 4,8 millió. A 40 százalékos költséghányadnál ez 252 ezer forintos szja-t és megint 756 ezer forintos járulékot jelent (az adóköteles 1,68 milliós résznél magasabb az éves minimálbér szintje). Vagyis itt már egymillió forint fölötti közteherrel kell számolni szemben a kata 600 ezrével. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál még mindig az adómentes összeghatár alatt vagyunk, tehát itt még mindig 756 ezer az éves közteher.
 Egymillió forintos havi bevételnél a kata már extrém jó adózásnak számít, hiszen mindössze 5 százalékot tesz ki. Nézzük, ez hogyan változik. A 40 százalékos költséghányadnál, leszámítva ismét a 2 milliós adómentes részt az szja 900 ezer forint lesz kedvezmények nélkül, a járulékkötelezettség viszont már 1,89 millió forint, vagyis a 12 millió forintos bevétel után 2,79 milliót kell befizetni a NAV-nak. Egy 80 százalékos költséghányadot alkalmazó fodrász vagy javító „kisiparos” esetében, leszámítva a 6 milliós adómentes bevételrészt az szja 180 ezerre jön ki, és esetükben is még mindig a 756 ezres járulékkal kell számolni, vagyis a teljes fizetési kötelezettség 936 ezer, 336 ezerrel több, mint eddig. A 90 százalékos költséghányad esetében épp az adómentes határon vagyunk, vagyis itt ismét csak 756 ezer forintos járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni.  Példaszámítások – mellékállású adózókMás a helyzet természetesen akkor, ha valaki eddig nem főállásban katázott, és mivel biztosítva van, ezen nem is kíván változtatni. Esetükben ugyanis a járulékfizetési kötelezettség csak a ténylegesem megszerzett adóköteles jövedelem után számítandó – vagyis nem alap a minimálbér utáni járulékfizetés. Náluk eddig a havi közteher havi 25 ezer, éves szinten 300 ezer volt. A 200 ezer forintos bevételnél így éves szinten 111 600 forint az adó- és járulékfizetési kötelezettség – ez még jóval kedvezőbb, mint a kata esetében volt. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál pedig 0 forint, ez pláne.
A 400 ezer forintos havi bevételnél az évi 252 ezer forint szja mellé 529 200 a járulék és a szocho, ez összesen 781 200, a korábbi szint majdnem két és félszerese. A 80 és 90 százalékos költséghányadnál még az adómentes szint alatt vagyunk, vagyis még mindig nincs járulékkötelezettség – az intézkedés nyertesei eddig tehát a félállású fodrászok.
Egymillió forintos mellékállásnál az általános szabályok szerint átalányadózóknál 2,79 millió az éves közteher, a 80 százalékos költséghányadot alkalmazók a 180 ezer szja mellé 378 ezer forint a járulék, ez összesen 558 ezer forint. A 90 százalékos költséghányadnál eddig a szintig nem kell semmit fizetniük a nem főállású átalányadózóknak.
0 hozzászólás Változás a távmunka szabályaiban2022. Július 8. 17:47 - siteadmin Módosultak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglalt távmunkavégzés szabályai. Februárban, amikor a távmunkavégzés veszélyhelyzet alatti szabályait ismertettük, már jeleztük, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó törvényi szabályok 2022. június 1-jétől változni fognak. Ezúttal összefoglalva ismertetjük a távmunkavégzés 2022. június 1-jétől hatályos új szabályait, kitérve azokra is, amelyekben változás nem következett be.
Mind a 2022. június 1-je előtti, mind a jelenleg hatályos szabály rögzíti, hogy a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen történik. 2022. június 1-jétől hatályos szabály azonban azt is rögzíti, hogy a távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében végzi a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen. Ennek kapcsán az új szabály kitér arra, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodik meg, akkor a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben maximum a munkanapok egyharmadában végez munkát. Ha tehát egy év például 253 munkanapból áll, akkor a távmunkában dolgozó munkavállaló – a felek eltérő megállapodása hiányában – maximum 84 munkanapban végezhet munkát a munkáltató telephelyén.
Új szabály – azaz 2022. június 1-jétől hatályos – az is, hogy a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja.
Ugyanakkor nem változtak – így mind a 2022. június 1-je előtti, mind a jelenleg hatályos szabály tartalmazza – az alábbi rendelkezéseket:
Távmunkavégzés esetén
Mindezek alapján kérdésként vetődhet fel, hogy melyek azok a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezések, amelyeket 2022. június 1-jétől már nem tartalmaz a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény?
Nincs a törvényben az a korábbi szabály, hogy a munkáltatónak – az Mt. 46. §-ában foglaltakon túlmenően – tájékoztatni kell a munkavállalót
Amíg 2022. május 31-ével bezárólag a törvény arról is rendelkezett a távmunkavégzés kapcsán, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában
addig 2022. június 1-jétől ezeket a szabályokat már nem tartalmazza a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
