hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Ügyvezetők jogviszonyai

2016. Szeptember 22. 16:34 - siteadmin


A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Alábbi hírlevelünkben többek részletezzük, hogy milyen társadalombiztosítási közteherfizetés áll az ügyvezetők különböző jogviszonyaiban.

1. Ügyvezetők munkaviszonya

Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

1.1. Bejelentési kötelezettség: A munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve a foglalkoztatás megszűnésekor is be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. Természetesen a munkaviszony fennállása során bekövetkező változásokat például szünetelést, teljes munkaidő helyett részmunkaidős foglalkoztatást szintén jelenteni kell T1041-es nyomtatványon. 

1.2. Jogszabályi háttér: Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés esetén többek között a 2012. évi I. törvény (azaz a munkatörvénykönyv), és az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) szabályait kell alkalmazni.

1.3. Munkabér: Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Az adóhivatal egy korábbi levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezetői tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené, de ebben a tájékoztatásban nem foglalt állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbér megfizetése teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor. A gyakorlat így az, hogy a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért minimális jövedelemként egyes munkáltatók a 111 000 forintot, míg más munkáltatók a 129 000 forint garantált bérminimumot fizetnek.

1.4. Munkaidő: Az ügyvezető munkaviszonyban akár teljes, akár részmunkaidőben is dolgozhat. Amennyiben a tevékenysége például ellátható heti 10 órában, akkor részmunkaidős foglalkoztatás esetén a fenti minimál- illetve garantált bér arányos része is megállapítható munkabérként.

1.5. Tb közteherfizetés: Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül
a 10 százalék nyugdíjjárulék, 
a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Saját jogú nyugdíjas, ha munkaviszonyban ügyvezetést lát el, akkor munkabéréből csak akkor kell levonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. Továbbá saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállalótól soha nem kell levonni a 1,5, százalék munkaerő-piaci járulékot. Figyelemmel kell lenni ez esetben arra is, hogy 55 év feletti munkavállaló esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet.

2. Társaság tagja által megbízásban ellátott ügyvezetés

A megbízásban ellátott ügyvezetés maximum 5 évre szólhat. A megbízási jogviszony esetén el kell különíteni, hogy az ügyvezetést a társaság tagja vagy nem tag látja el. 

2.1. Bejelentési kötelezettség: Ha a társaság tagja megbízásban csak ügyvezetői feladatokat lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozási jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Természetesen a változásokat és a jogviszony megszűnését is jelenteni kell a T1041-es nyomtatványon.

2.2. Jogszabályi háttér: Megbízási jogviszonyban álló ügyvezető esetén a 2013. évi V. törvényt (PTK) és az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj) egyaránt alkalmazni kell.

2.3. Díjazás: Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél – szemben a munkaviszonnyal – nincs minimálisan fizetendő díj. A megbízási díj mértékében a felek állapodnak meg, így az ellátható akár ingyen is. 

2.4. Közteherfizetés: Társas vállalkozás esetén a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:
10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
27% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka. Meg kell jegyezni, hogy a megváltozott munkaképességű tag esetén a kifizető szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha az ügyvezető a vezető tisztségviselői feladatokat ingyen látja el. 
Ha a nyugellátásban részesülő ügyvezető társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató nem biztosított. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig, ha „vesz fel” jövedelmet 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 

3. Nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetés

3.1. Bejelentési kötelezettség: Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díj eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a jogviszonyt (illetve abban bekövetkező változásokat, annak megszűnését) be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon.

3.2. Jogszabályi háttér: 2013. évi V. törvényt (PTK) és az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj) egyaránt alkalmazni kell.

3.3. Díjazás: Megbízás keretében ellátott ügyvezetésnél ez esetben sincs minimálisan fizetendő díj. A megbízási díj mértékében a felek állapodnak meg, így az ellátható akár ingyen is. 

3.4. Közteherfizetés: Az ügyvezető tevékenységért járó díjazás - személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg - alapján kell megfizetni 
a 10 % nyugdíjjárulékot valamint 
a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 
a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és  
a megbízó a fenti alap után 27 % szociális hozzájárulási adót fizet.

Saját jogú nyugdíjas ügyvezető esetén - ha nem tagként megbízásban látja el az ügyvezetést - a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha nyugdíjának folyósítása szünetel.
Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban - az ingyenes megbízást kivéve – a 27 % szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.

Végezetül az alábbi táblázatban összefoglalva összegzem, a fentiekben leírtakat: 


Jogviszony

Létre jött a biztosítási jogviszony?

A biztosítottnak a 18,5% mértékű járulékot meg kell fizetni?

Adott előfeltételek esetén érvényesíthető a szociális hozzájárulási adókedvezmény?

Munkaviszonyba ellátott ügyvezetés

igen

igen, kivéve a nyugdíjas munkavállalót

igen

Tag által társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetés

igen, kivéve a kiegészítő tevékenységet

 

igen, kivéve a kiegészítő tevékenység esetén

csak a megváltozott munkaképességű személyes utáni kedvezmény érvényesíthető 

nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetés

 

megbízásban akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező megbízási díj eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét

nem

nem






Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]