|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A hónap adója: az szja2024. Április 29. 11:40 - siteadmin Mi ez?„A magyar családok jövedelmének csak egy részét ismerjük. Pontos adataink vannak az állami és szövetkezeti szektorból származó jövedelmekről, és hozzávetőlegesen ismerjük a legális kiegészítő gazdaságból származó bevételeket is. (Ez utóbbiba tartoznak például a háztáji és a kisiparból származó jövedelmek.) Az egyes személyeknek, illetve háztartásoknak azonban igen jelentős további bevétele is lehet, amelyet a különböző adatfelvételek nem, vagy alig képesek megragadni. E jövedelmek származhatnak a lakosság egymás közötti pénzátcsoportosításából,a társadalmi tulajdon megkárosításából és régebben keletkezett vagyonokból.” A fenti idézet a Figyelő című hetilapban, 1983-ban volt olvasható, akkortájt, amikor a magyar népgazdaság vezető politikusai és közgazdászai már pedzegették: a magángazdaság törvényessé tételével párhuzamosan szükség lenne arra is, hogy kiszélesítsék az adózást. Ahogy a cikkből is kiolvasható, erre elsősorban azért volt szükség, mivel egyre többen voltak azok, akiknek a munkahelyükön szerzett bevételeiken túl egyéb jövedelmük is keletkezett „maszekban”, ezek pedig az állam elől rejtve maradtak. A cikk szerzője is tisztában volt persze azzal, hogy vannak olyan jövedelmek – korrupció, zsarolás, „társadalmi tulajdonban levő eszközök magánhasználata”, stb. – amelyek akkor is rejtve maradnak, ha egy kifinomultabb bevallással próbál azokról információt szerezni és egy részt lecsípni az állam, érdemes azonban koncentrálni azokra – például az ingatlaneladás, a kisipar vagy a másodállás –, amelynél lenne mód „jövedelmi adó” beszedésére. A szerző emlékeztet: néhány szocialista országon kívül mindez az egész világon gyakorlat – és valóban csak néhány évet kellett várnia, Magyarországon is megszületett a személyi jövedelemadó, együtt a fogyasztásra terhelt általános forgalmi adóval, no meg a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főosztályából kiváló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, az APEH-el.
Az adóhivatal 1987 júliusában kezdte meg működését, az első szja-bevallást pedig az 1988-as évben szerzett jövedelmekről 1989. március 20-ig (egyéni vállalkozóknak február 29-ig) kellett benyújtani – nem túlzás azt állítani, hogy a kettő között eltelt bő másfél évben az ország nagy része az új adók logikáját igyekezett elsajátítani. Ekkoriban vált közismertté a bruttósítás szó, amely nem csak a szja-levonás miatti korrekciót jelentette, hanem például a vállalati adózásban is fontos szerepet játszott, tény azonban, hogy a sokkal szélesebb körben alkalmazott szja (és az, hogy bérükhöz hozzácsapták a befizetendő adó mértékét) többeket érintett.
Ki fizeti meg?Ez ma sincs másképp: a személyi jövedelemadó a legismertebb, magánszemélyeket érintő adónem Magyarországon, alapesetben az minden, a magánszemélyek által elért jövedelem után megfizetendő. Hasonlóan széles kört érint természetesen az áfa, ám amíg az a magánszemélyek számára „láthatatlan”, az szja-nál a jövedelemről szóló bevallás magyarok millióitól elvárt, évente egyszer.
Milyen jövedelmek után kell megfizetni?Az éves adóbevallás határideje azóta május 20-ra (vagy az azt követő első munkanapra) módosult, logikája azonban nem változott: a magánszemélyeknek ebben kell számot adniuk az előző adóévben szerzett jövedelmeikről, beleértve azokat is, amelyek után az év során adóelőleget fizettek már. „Alapesetben”, vagyis ha valakinek nincs mellékes jövedelme, a bevallás végösszege nulla. Van azonban az adóalapnak egy olyan része, amely után természetéből fakadóan nem lehetett levonni jövedelemadót – ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adóhatóság ne tudna róla, hiszen például egy ingatlan adás-vétel adatai is rendelkezésre állnak az adatbázisában.
A bevallandó jövedelmet két részre osztja a törvény: a nem önálló tevékenységből származók, amelyek alapvetően valamilyen tevékenységhez (munkaviszony, megbízás, stb.) köthetően szerzett pénzösszegek, egyéb juttatások (például a munkáltató által biztosított kedvezmények) lehetnek, az önálló tevékenység pedig számos egyéb, például ingó vagy ingatlan eladásából, értékesítésből, bérbeadásból, egyéni vállalkozói tevékenység során szerzett jövedelemből rakódik össze. Egy harmadik kategóriát „egyéb jövedelemként” említ a jogszabály, ebbe a körbe olyan jövedelmi kategóriák tartoznak, amelyek után nem kell megfizetni az szja-t – ilyen például az öregségi nyugdíj.
|
Blog archivum
|
0 hozzászólás
