hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A kiszervezés továbbra is kulcsfontosságú eleme a nemzetközi üzleti stratégiáknak. A bérszámfejtés, mint alapvető, nélkülözhetetlen folyamat az egyik olyan funkció, amely – különösen a nagyobb vagy terjeszkedő szervezetekben – legtöbbször kiszervezésre kerül. Megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, hogyan viszonyulnak a magyar cégek a kiszervezéshez.

A kérdőívet összesen 235-en töltötték ki, a kitöltők között találunk kis- és nagyvállalatnál dolgozó vezetőket, adminisztrátorokat, valamint pénzügyi és HR szakembereket is. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a bérszámfejtés a válaszadók negyedénél ki van szervezve, míg a fele elégedett a házon belüli számfejtéssel, és nem gondolkodik a kiszervezésen.


Mi, akik bérszámfejtés szolgáltatást is tudunk nyújtani ügyfeleinknek, azt vettük észre, hogy az utóbbi időben megnőtt a kiszervezés iránti igény. Ez részben a világjárványnak is köszönhető: "A pandémia alatt nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk ideiglenes számfejtésre, mert a bérszámfejtő beteg lett vagy adott esetben hirtelen felállt.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "A legtöbbször azonban betegség akasztotta meg a folyamatokat – mi ezekben az esetekben beálltunk a számfejtő helyére, és két-három hónapra átvettük a szolgáltatást. Amikor helyreállt a rend, a bérszámfejtő visszajött a betegségből, vagy sikerült találni egy új kollégát, akkor pedig visszaadtuk. De olyan is volt, nem is egy, aki annyira elégedett volt, hogy maradt nálunk.”




Az a meglátásunk, hogy egy induló cég esetében mindenképpen érdemes az outsourcing felé kacsintgatni, és házon belül megszervezni azokat az erőforrásokat, amik a bérszámfejtési feladatok elvégzéséhez szükségesek.

Számfejtő munkatársaink 300-500 főt tudnak egyedül leszámfejteni, de van olyan is, aki akár 1000 főt is képes egymaga. Amikor például egy 3-500 fős cégről beszélünk, ott általában 1-2 fő bérszámfejtő munkatárs dolgozik. Amikor csak egy kolléga van, és ő kiesik, nincs, aki a helyére tudna állni. Ha viszont a folyamat ki van szervezve, akkor nem egy ember vállán nyugszik az összes feladat, hanem egy egész szervezet van mögötte, ahonnan ha valaki kiesik, azonnal helyettesíteni lehet mással.

A támogatottság is másabb, a szolgáltatónál van adótanácsadó, magasabb szintű bérszámfejtő vagy akár fejlesztő is, aki egy egyedi igényre is megoldást tud kínálni. A kitettséget tehát mindenképpen csökkenti, ha ki van szervezve a bérszámfejtés.


A BérszámMEGfejtés kutatás eredményeit elemző cikksorozatunk a végéhez ért, a kutatás eredményeiből készült riportot erről a linkről tudja letölteni:





 


Hozzászólás 0 hozzászólás


A munkavállalók azért dolgoznak, hogy fizetést kapjanak. Ha ez megfelelően és időben történik, a munkavállaló elégedett lesz. Amilyen egyszerűen hangzik mindez, néha olyan bonyolultan megvalósítható a megfelelő szoftver nélkül. De milyen a megfelelő szoftver? Felhasználóbarát, jogszabálykövető, testre szabható és megfizethető – vajon a felhasználók szerint a magyar piacon található bérszámfejtő szoftverek mennyire kielégítőek a fentiekben? A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, mennyire vagyunk elégedettek használatban lévő szoftvereinkkel.

A kérdőívet összesen 235-en töltötték ki, a kitöltők között találunk kis- és nagyvállalatnál dolgozó vezetőket, adminisztrátorokat, valamint pénzügyi és HR szakembereket is. A válaszadók között 214 fő használ bérszámfejtő szoftvert, ebből 72-en BaBért, 142-en pedig más szoftvereket. Az eredmények megmutatták, hogy általánosságban elégedettek vagyunk azzal a szoftverrel, amit használunk, ugyanakkor a BaBér-felhasználók (93%) elégedettebbek, mint az egyéb szoftvereket használók (73%).


A kutatásban az elégedettséget két további faktorban vizsgáltuk: a szoftverek szakmai tartalmáról és az ügyfélszolgálat minőségéről kérdeztünk. A felhasználók a szoftverek szakmai tartalmával is nagyon elégedettek voltak, a BaBér (96%) ebben a kérdésben is jobban szerepelt, mint a többi szoftver (83%). Ez azért is fontos kérdés, mert a mai magyar jogszabályok nemzetközi viszonylatban is rendkívül bonyolultak és gyakran változnak, szoftvereink pedig gyorsan és pontosan tartanak lépést a változásokkal.


A szakmai tartalom mellett az ügyfélszolgálat kapott kiemelt helyet a kérdőívben, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a BaBér-felhasználók (96%) az ügyfélszolgálat segítségnyújtásával is magasan elégedettek.


Mi mindig nagy figyelmet fordítottunk ügyfélszolgálat minőségére, elérhetőségére. Valljuk, hogy egy szoftverfejlesztő cég nem koncentrálhat kizárólag a szoftver technológiai fejlettségére – azt is be kell bizonyítania ügyfeleinek, hogy vigyáz rájuk és minden kérdésükre választ tud adni nem csak e-mailben vagy chaten, hanem telefonon is.


A bérszámfejtéssel gyakran járnak sürgős vagy összetett problémák, amelyek sokszor élő, akár lépésről lépésre történő útmutatást igényelnek – erre pedig a közvetlen kommunikáció, a telefon a legalkalmasabb, hiszen néha nem könnyű e-mailben leírni egy problémát, egyszerűbb élő szóban lefesteni a képet a másik oldalon lévő személynek. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a fiatalabb generáció sokkal otthonosabban mozog az online kommunikációban, melynek szintén teret hagyunk, de úgy gondoljuk, hogy a bérszámfejtés és a HR mindig lesz annyira intim terület, hogy a telefonos támogatásra szükség legyen.


Cikksorozatunk záró részében arról lesz szó, mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!




Tovább is van: vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit.





Hozzászólás 0 hozzászólás

Változások a szociális hozzájárulási adóban

2021. Június 15. 14:40 - siteadmin


2021. június 10-étől kell alkalmazni a 318/2021. (VI. 9.) kormányrendelet, valamint az egyes adótörvény módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény szociális hozzájárulási adóra vonatkozó módosításait.

Korábban már írtunk az őstermelők járulék- és szociális hozzájárulási adófizetésére vonatkozó módosításokról, így arra most nem térünk ki. Elsőként nézzük meg a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó változásokat!

Széchenyi Pihenő Kártya

A veszélyhelyzet időszakában kihirdetésre került, hogy 2021. június 30-áig az 1995. évi CXVII. törvényben (azaz az szja-törvényben) foglaltaknál magasabb összeg utalható a Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámláira, mint a béren kívüli juttatás. A jogszabály azt is rögzítette, hogy 2021. június 30-áig a Széchenyi Pihenő Kártya béren kívüli juttatása kapcsán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A fenti szabályok a most kihirdetett 318/2021. (VI. 9.) kormányrendelettel meghosszabbításra kerültek, így a teljes évben, azaz 2021. december 31-éig lehet az alábbi magasabb és kedvezőbb juttatással élni:

2021-ben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásai, mint béren kívüli juttatások, emelt összegben járnak. Erre tekintettel 2021-ben   
  • a szálláshely alszámlájára utalható, az szja-törvényben foglalt legfeljebb évi 225 000 forint támogatás helyett legfeljebb évi 400 000 forint támogatás;
  • a vendéglátás alszámlájára utalható, az szja-törvényben foglalt legfeljebb évi 150 000 forint támogatás helyett 265 000 forint támogatás;
  • a szabadidő alszámlájára utalható, az szja-törvényben foglalt legfeljebb évi 75 000 forint támogatás legfeljebb évi 135 000 forint támogatás,
mint béren kívüli juttatás.

A Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként – azaz a fenti keretösszegig – utalt összeg vonatkozásában 2021. január 1. és 2021. december 31. között a 15,5 % szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetni.

További változások

A 318/2021. (VI. 9.) kormányrendelet rögzíti, hogy az szja-törvény 70.§ (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után nem kell megfizetni a 15,5% szociális hozzájárulási adót, ha a juttatás 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban történik.

A fenti kormányrendelet átmeneti időszakra megváltoztatta a szociális hozzájárulási adókedvezmények egyikének, a munkaerőpiacra lépők szabályát. Erre tekintettel 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a  kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon (azaz nem a törvényben foglalt 275 napon) belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Az egyes adótörvény módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény pontosításokat fogalmaz meg a nyugdíjasok, a tanulószerződésesek szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán, melyek a következők:

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján a saját jogú nyugdíjasoknak nem keletkezett szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége 
  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
  • a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;
  • a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.
A fenti szabály kiegészült azzal, hogy nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az szja-törvény szerinti egyéb jövedelem kivételével. A törvény magyarázata alapján ezzel a kiegészítéssel megvalósul, hogy a nyugdíjas személyek keresőtevékenysége mentesüljön a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adó alól. A fenti pontosítás 2021. június 10-étől hatályos. 

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rögzíti, hogy a szakképzési munkaszerződés kapcsán nem kell szociális hozzájárulási adót fizeni. Nem rendelkezett azonban a még „kifutóban” lévő tanulószerződésekről. Ezt a hiányosságot pótolta az elfogadott törvény, amely kimondja a szociális hozzájárulási adómentességet arra az esetre is, ha a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés keretében kerül sor. A most elfogadott törvény alapján ez a szabály 2021. június 10 napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható.

Végezetül meg kell említeni az alábbi három kiegészítő, illetve pontosító szabályt, amelyeket szintén 2021. június 10-étől kell alkalmazni:

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rögzíti, hogy nem kell szociális hozzájárulást fizetni a következő ellátások kapcsán: táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj. A fenti felsorolás kiegészült az álláskeresési támogatással

A módosítás alapján az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazásakor egységesen a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért és a garantált bérminimumot kell figyelembe venni.

Pontosult a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény adóalapja. A pontosítás rögzíti, hogy nem érvényesíthető a kedvezmény többek a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összege után, valamint a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap és az árfolyamnyereségből származó jövedelem után.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A bérszámfejtés nem gyerekjáték: professzionális csapatra és biztonságos szoftveres megoldásra van szükség, amely betartja a törvényi előírásokat és partvonalon kívül a hibákat. A szoftverek nem csupán abban segítenek, hogy a bérszámítás fő részeit automatizáljuk, hanem számos más tevékenységben is támaszkodhatunk rájuk. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, milyen modulokat használunk, és mennyire elterjedtek hazánkban az önkiszolgáló rendszerek.


A bérszámfejtés modult természetesen mindenki használja, népszerű még a táppénz (73%), a lekérdezés-riportkészítés (67%) és a munkaügy (67%). Az 500+ fő felett bérszámfejtő cégek szívesen továbbá használják a főkönyvi átadás és az adat-exportálás/importálás modulokat is.


A felmérés ugyanakkor váratlan eredményt hozott az önkiszolgáló modulok terén. ESS (Employee Self Service) szoftverek már nagyon régóta léteznek a piacon, és mégis a mintában résztvevők kevesebb mint a fele használja. A használók között is inkább a nagyobb cégek vannak túlsúlyban, holott mérettől függetlenül minden szervezet számárahatalmas energia-, erőforrás- és pénzmegtakarítást jelenthet.


"Ez a szám meglepő volt számunkra, mivel a pandémia alatt nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk az önkiszolgáló modulokkal kapcsolatban. Amíg a bérszámfejtés is home office-ban dolgozik, sokkal egyszerűbb, ha a munkabérjegyzéket egy ilyen felületen küldi ki, vagy adott esetben a cafeteria-nyilatkoztatás, munkaidőnyilvántartás, adatok begyűjtése is hatékonyabbá válik.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "Nem csak a bérszámfejtőnek, de a munkavállalónak és a vezetőnek is könnyebb lesz az élete, hiszen van egy felület, ahol ellenőrizhet, jóváhagyhat, elrendelhet, azaz egy csomó mindent meg tud csinálni úgy, hogy nem kell papírokat tologatnia. Az eredmény azt mutatja, hogy korábban még rosszabb lehetett a helyzet, hiszen az elmúlt egy évben komoly felfutás volt az önkiszolgáló rendszerek használatában.”


Azonban fontos hozzátenni, hogy nem minden cég esetében lehet ezeket a megoldásokat használni. Egy termelőüzemben a soron dolgozó munkavállalónak nem feltétlenül kényelmesebb a számítógépen vagy mobiltelefonon rögzítenie az időadatát, mint belépni egy beléptetőrendszeren és leolvastatnia a kártyáját. Ugyanakkor "vannak olyan cégek is, ahol úgy gondolják, a munkavállaló nem feltétlenül nőtt még fel ehhez a feladathoz. De bennem azért felmerül az, hogy ha valaki mobilbankot és közösségi médiát használ, elektronikusan intézi a dolgait a hatóságokkal, akkor egy önkiszolgáló rendszerrel is meg tud birkózni, mivel nagyon egyszerűen használható felületekről van szó. De mi elfogadjuk azt, amit a cégek gondolnak, és megadjuk nekik azokat a megoldásokat, amikkel könnyebbé tudják tenni az életüket.” – teszi hozzá Sáfár Katalin.

Azok viszont, akik sikeresen bevezetnek egy ESS rendszert a hatékonyság azonnali növekedését tapasztalhatják meg. A bérszámfejtők rengeteg időt és frusztrációt spórolnak meg, ha nem ütköznek munkaidőbeosztási kérdésekkel, szabadság- és egyéb kérelmekkel, mert azt maguk az alkalmazottak rögzítik az önkiszolgáló felületeken. Kiküszöbölhetők a duplikációkból eredő hibák, és mindenki számára átláthatóvá válnak az információk, például az időadatok.

A kutatás megmutatta, hogy ott, ahol használnak önkiszolgáló rendszereket, a munkabérjegyzék, a munkaidőbeosztás és szabadságtervezés modulok a legnépszerűbbek, és hogy ezeket is jórészt az 500+ fő feletti bérszemfejtő cégek használják.


Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, mennyire vagyunk elégedettek a bérszámfejtő szoftverek használatával, és mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!

Korábbi cikkeink, amelyek a közvéleménykutatáshoz kapcsolódnak:


Hozzászólás 0 hozzászólás



Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat több olyan módosítást tartalmaz, amely a társadalombiztosítási járulékfizetésre és a szociális hozzájárulási adófizetésre vonatkozik az átalányadózó egyéni vállalkozók és az őstermelők esetében. 

Várható változások az átalányadózó egyéni vállalkozóknál

2022-ben változnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabály alapján az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Erre tekintettel az átalányadózó egyéni vállalkozónak akkor kell csak személyi jövedelemadó-előleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét. 

A jelenleg hatályos szabály alapján az átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelemből kell megfizetni azzal, hogy a járulékot azonban legalább a minimálbérből, szakképzettséget igénylő tevékenységnél legalább a garantált bérminimumból kell megfizetnie. Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított – azaz szja alapot képező – jövedelem terhére lehet csak igénybe venni. 

A személyi jövedelemadó fenti módosítása kapcsán 2022. január 1-jétől a következőképpen módosulna a Tbj. átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetésére és családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabály:

Járulékfizetés: „A társadalombiztosítási járulék alapja az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (kivéve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó ezen tevékenységéből származó jövedelmének adómentes része). A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”

Családi járulékkedvezmény: 2022. január 1-jétől az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe veheti majd a családi járulékkedvezményt, függetlenül attól, hogy adómentesség érvényesül az éves minimálbér felét el nem érő jövedelemig. 

Az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok pontosítása kapcsán módosulna majd a szociális hozzájárulási adó alapja is. Esetükben a szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem lesz.

Meg kell említeni egy másik módosítást is, amely csak részben vonatkozik az egyéni vállalkozókra. A hatályos szabály alapján a szociális hozzájárulási adó egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér szabálya a következő: 

„minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.” 

Azaz szakképzettséget igénylő tevékenységnél tárgyhavi garantált bért, egyéb esetben az év első napján mind érvényes minimálbért kell alapul venni. A benyújtott módosítás következtében egységessé válna az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása. A javaslat alapján ugyanis nem az év első napján, hanem a tárgyhónap első napján érvényes minmálbért/garantált bért kellene figyelembe venni.

Tervezett módosítások az őstermelők kapcsán

A benyújtott módosítások egyrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallási és előlegfizetési kötelezettségére, másrészt a családi gazdaságokról szóló törvénnyel való összhang megteremtésére vonatkoznak. Mindezek alapján az őstermelőknél a várható változások a következők:

Bevallás: A ma fennálló bevallási kötelezettséget szüntetné meg a módosítás a következő esetben: Mentesülne az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(3) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett. A fenti mentesítés a törvényjavaslat elfogadása esetén, annak kihirdetését követő napon lép majd hatályba.

Előlegfizetés: A törvényjavaslat a minimálbér alapján szociális hozzájárulási adófizetésre kötelezett őstermelő előlegfizetésére vonatkozóan tartalmaz egy pontosítást, mely szerint a tárgyévben először arra a negyedévre fizet szociális hozzájárulási adóelőleget az őstermelő, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri. 

A családi gazdaságokhoz kapcsolódó módosítások: A törvénytervezet indokolása alapján, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) szabályozott, amit nem befolyásol az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet. Erre tekintettel hatályon kívül kerülne
  • a Tbj. következő szabálya: „A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. A fentieken túl megszűnik a biztosítás, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.”
  • a szociális hozzájárulási adóból a következő rendelkezés: „A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban az őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett azon magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, az adóval kapcsolatos adókötelezettségeket az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti. A fentiek szerinti adóalap csökkenti a mezőgazdasági őstermelőként a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) és (5) bekezdés f)–g) pont szerint fennálló adókötelezettség alapját.” 
Végezetül meg kell említeni, hogy a benyújtott törvénytervezet szerint 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 15 százalékra csökkenne.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95]
Blog archivum