Soft Consulting Blog
2018. Július 17. 11:57 - siteadmin
Nagyon gyakori a biztosítási jogviszonyok között a társas vállalkozói jogviszony. Tekintettel arra, hogy a gyakorló könyvelők esetében sem mindig ismert, hogy ki minősül társas vállalkozónak, így az alábbi bejegyzésben a társas vállalkozói jogviszonyt ismertetem.
Kiindulásként mindenképpen rögzíteni kell, hogy
- a társas vállalkozói jogviszony – kivéve a kiegészítő tevékenységet – az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján biztosítási jogviszonyt keletkeztet;
- a nem nyugdíjas társas vállalkozók esetén ezen jogviszonyban legalább az ún. minimális alapok szerint fizetni kell a tb közterheket; továbbá
- a társas vállalkozói jogviszony csak a társas vállalkozás és annak tagja között jöhet létre.
Mit tekintünk társas vállalkozásnak?
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján társas vállalkozások a következők:
- közkereseti társaság,
- betéti társaság,
- korlátolt felelősségű társaság,
- közös vállalat,
- az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
- társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
- szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
- gépjárművezető-képző munkaközösség,
- az oktatói munkaközösség,
- az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
- a végrehajtói iroda,
- az egyéni cég.
Az 1997. évi LXXX. törvény az alábbi öt esetet különíti el a társas vállalkozói jogviszonyban:
- Társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
- Társas vállalkozó a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik.
A fenti két pontban foglalt esetekben a tag személyes közreműködése alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt.
- Társas vállalkozó az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.
- Társas vállalkozó az egyéni cég tagja.
Azaz a 3. és 4. pontban már maga a taggá válás is létrehozza a társas vállalkozói jogviszonyt.
- Társas vállalkozó a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését megbízásban látja el, kivéve, ha tagsági jogviszonyban társas vállalkozónak minősül.
A fenti 5. pont kisebb magyarázatra szorul. A PTK alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Ha a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja megbízási jogviszonyban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn. Az egyik jogviszony a fenti 1. pontban leírt, személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A leírtakat erősíti meg az adóhivatal „A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-, és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2012.” című kiadványa is, amelyben az alábbi példa is olvasható:
„Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztosított, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”
Mindezek alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a társas vállalkozás tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezzel egyidejűleg van-e személyes közreműködése a társaságban vagy sem.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
 0 hozzászólás
2018. Június 29. 14:39 - siteadmin
Ahogy partnerünk, a CafeT-rend korábban írt róla, jelentős változások várhatóak a jövő évtől a munkáltatói juttatásoknál. Megszűnhet a tavaly bevezetett készpénzcafeteria, így béren kívüli juttatás egyedül a SZÉP-kártya maradhatna. Megszűnhet öt, jelenleg adómentes juttatás: a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díja, a diákhiteltörlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás, valamint a sportrendezvényre szóló belépők és a kultúrautalványok. Továbbá a korábbi béren kívüli juttatások sem fognak egyes meghatározott juttatásnak számítani.
A megszűnés nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem is lehet ezeket a jelenlegi juttatásokat adni többé. Hanem „csak” annyit jelent, hogy adhatóak ugyan, de nem adómentesen, kedvezményes vagy viszonylag kedvezményes adózással, és csak akkor, ha megfizetik rájuk a bérre vonatkozó közterheket.
A jelenlegi cafeteriás közterheket 1,18-as adóalapra kell számítani. A béren kívüli juttatásokra 14% az eho és 15% az szja (= összesen 34,22%), az egyes meghatározott juttatásokra pedig 19,5% az eho és 15% az szja (=összesen 40,71%). A bér közterhe ehhez képest jelenleg alapesetben összesen 54,5% (munkáltatói oldalról 19,5% szocho, 1,5% szakképzési hozzájárulás, és munkavállalói oldalról szja 15%; 10% egyéni nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási, 1,5% munkaerőpiaci járulék).
Ami kérdéses volt korábban, hogy vajon mennyi lesz a bér és a megmaradó juttatások adóterhe. Több olyan változás várható ugyanis, ami a közterheket befolyásolja.
- Megszűnik az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve beleolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho). Kérdés volt az adó mértéke. Azóta már láttam a tervezetekben, hogy egyetlen szocho-kulcs marad lesz csak, azaz nem lesz több kulcs, mint jelenleg az ehónál.
- Kérdéses volt, hogy mennyi lesz a szocho-kulcs. Marad a jelnelegi 19,5%? Vagy lemegy 2 százalékkal, ahogy Varga Mihály ígérte? Az új szocho-törvény tervezetében 19,5% szerepel. Mint az Mfor.hu azóta kiszúrta, júliustól lehet csak szó a 2 százalékos mérséklésről.
- Az adótörvény tervezetében az szerepel, hogy a béren kívüli juttatásoknál megszűnhet az 1,18-as szorzó az adóalapnál.
Az adóterhek a következőképpen alakulhatnak jövőre
Januártól június végéig:
- béren kívüli juttatás: 19,5% szocho+15% szja = 34,5% (a jelenlegihez képest +0,28%)
- egyes meghatározott juttatás: 1,18-as adóalapra 19,5% szocho + 15% szja = 40,71% (nincs változás a jelenlegihez képest)
- bér, illetve megszűnő, bérként adózó juttatások: 81,96% (nincs változás a jelenlegihez képest)
Júliustól decemberig:
- béren kívüli juttatás: 17,5% szocho +15% szja = 32,5% (a jelenlegihez képest -1,72%)
- egyes meghatározott juttatás: 1,18-as adóalapra 17,5% szocho + 15% szja = 38,35% (a jelenlegihez képest -2,36%)
- bér, illetve megszűnő, bérként adózó juttatások: 78,95% (a jelenlegihez képest -2%)
0 hozzászólás
2018. Június 27. 9:40 - siteadmin
A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez (T/625 és T/627.) Az alábbi bejegyzésben a munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt, a járulékmérték változását és a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat ismertetem.
Munkaviszonyra, mint biztosítási jogviszonyra vonatkozó változások
2019. január 1-jétől változik a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas kapcsán fizetendő közteher. A fenti törvénytervezetek úgy rendelkeznek, hogy 2019. január 1-jétől, a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem fizet járulékot, így az 1997. évi LXXX. törvény azt is rögzíti, hogy megszűnik a nyugdíjas munkavállalók baleseti ellátásokra való jogosultsága. A nyugdíjas munkavállaló járulékfizetés hiányában vélhetően nem lesz jogosult 0,5 %-os emelésre sem, hiszen az 1997. évi LXXXI. törvény alapján 0,5 %-os emelés azon jövedelmek, kereset kapcsán jár, amely nyugdíjjárulék-alapot képez. A nyugdíjasok foglalkoztatást segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.
Megjegyzés: A törvénymódosítás elfogadását követő napon lép hatályba a következő két pontosító szabály. Az egyik módosítás rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. A másik pontosító rendelkezés kimondja, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem után mind járulékot, mind szociális hozzájárulási adót fizetni kell.
Járulék-mértékek változása
A T/625. számú törvénytervezet két jelentősebb járulékváltozást tartalmaz. Egyrészt 2019. január 1-jétől növekedne az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7320 forintról 7 500 forintra, amely napi szinten 244 forintról, 250-re emelkedne.
A másik változás a nyugellátásra köthető megállapodások kapcsán fizetendő járulékmérték csökkentésére vonatkozik. A T/625. számú törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy a szolgálati idő szerzése érdekében illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a jelenleg fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkenne. Ez a módosítás kihirdetését követően lépne hatályba, azaz már idén alkalmazható lenne.
Változások a szociális hozzájárulási adóban
Két jelentős változást tartalmaz a szociális hozzájárulásról szóló módosítás. Az egyik, hogy szűkül a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre, a másik, hogy önálló törvény rendelkezik majd a szociális hozzájárulási adóról, amely magába foglalja majd – és ezáltal meg is szünteti – az egészségügyi hozzájárulást.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető kedvezményt jelenleg többek között az a vállalkozó veheti igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A benyújtott módosítás alapján a törvény elfogadását követő naptól azonban kibővülne azon egyéni vállalkozókkal, illetve tagokkal, akiknek komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.
A benyújtott módosítás alapján 2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények:
- 25 év alatti pályakezdők, valamint 25 illetve 55 év feletti foglalkoztatottak utáni kedvezmény
- Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény
- Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény
- Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény
- Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény
- Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény
- Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény
- Gyermekvállalás kapcsán a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
- A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
Megjegyzés: Átmeneti rendelkezés alapján a még hátralévő - érvényesítési - időre továbbra is igénybe lehet venni a 25 év alatti pályakezdők kedvezményét, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt, a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás kedvezményt, valamint a tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezményt.
2019-ben érvényesíthető kedvezmények a következők lesznek:
- A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény;
- A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény;
- A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény;
- A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény;
- A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény.
2019. január 1-jétől nem egészségügyi hozzájárulást, hanem szociális hozzájárulási adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], valamint az osztalék [Szja tv. 66. §], a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], és az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], továbbá az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy ezen tevékenységből származó jövedelme után oly módon, hogy a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy adott jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Azaz a fenti jövedelmek esetén szociális hozzájárulási adófizetésnél egy felső határ érvényesül.
Továbbá 2019. január 1-jétől szociális adót kell fizetni a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után, valamint a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], továbbá a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott után.
Mezőgazdasági kistermelők kapcsán fontos kiemelni, hogy kikerülne a törvényből, hogy „a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült nem fizet szociális hozzájárulási adót”, továbbá a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által ezen tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka után szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
2018. Június 13. 11:11 - siteadmin
A nyár folyamán sokan mennek olyan fürdőbe, ahol gyógyvíz és gyógyászati ellátások is igénybe vehetők. Ezekhez az ellátásokhoz hozzájuthatunk a teljes ár megfizetésével, illetve adott betegség esetén tb támogatással. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy a gyógyfürdőknél társadalombiztosítási támogatással milyen gyógyászati ellátások vehetők igénybe és milyen betegségek esetén, kik jogosultak a betegeket gyógyászati ellátásra beutalni.
A gyógyászati ellátásokat elsősorban reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmazzák. A gyógyászati ellátásokat a következő három csoportba lehet sorolni. Fürdőgyógyászati ellátások, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás és szén-dioxid gyógygázfürdő.
Fürdőgyógyászati ellátások a következők:
- gyógyvizes gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is),
- gyógyvizes kádfürdő,
- iszappakolás,
- súlyfürdő,
- szénsavas fürdő,
- orvosi gyógymasszázs,
- víz alatti vízsugármasszázs,
- víz alatti csoportos gyógytorna,
- komplex fürdőgyógyászati ellátás.
Megjegyzés: Komplex fürdőgyógyászati ellátás összesen 4 kezeléstípusból állhat, amelyet a fenti gyógyászati ellátások és a következő fizikoterápiás kezelések közül kell kiválasztani: csoportos gyógytorna; diadynamic; egyéni gyógytorna; fototerápia; galvánkezelések; iontoforézis; középfrekvenciás kezelés; kryoterápia; magnetoterápia; nagyfrekvenciás kezelés; szelektív ingeráram; tens; ultrahang.
A fenti ellátásokat többek között reumatológus-, vagy ortopéd szakorvos, továbbá a gyógyfürdő szakorvosa jogosult rendelni. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a háziorvosi beutalóval lehet a területileg illetékes járóbeteg rendelő szakorvosához például reumatológushoz, vagy ortopéd orvoshoz, illetve gyógyfürdő szakorvosához fordulni.
Ha a beteg például egy reumatikus problémával megkeresi a háziorvosát, akkor a háziorvos háromféleképpen járhat el a kezelés során. Az egyik, hogy maga látja el a beteget például gyógyszert ír fel a betegség kezelésére. A második eset, hogy a beteget a területi ellátás szerinti szakorvoshoz, - például reumatológushoz - beutalja, aki adott várakozási idő (ami sokszor több hónap is lehet) kivárását követően a szakorvos által rendelt ellátást kapja. Ez az ellátás lehet a gyógyszeres kezeléstől a fizioterápiás kezelésen át, egészen a gyógyfürdőbe történő beutalás is. Az alkalmazandó kezelést maga a szakorvos dönti el. A harmadik, hogy a háziorvos közvetlenül egy gyógyfürdő szakorvosához ad beutalót, aki a beteget az őt foglalkoztató fürdőbe további kezelésekre utalja. Ez utóbbi esetben a beteg gyorsabban juthat tb támogatott gyógyfürdő ellátáshoz, hiszen pl: a fürdők reumatológusainál nincs olyan hosszú várakozási idő, mint a szakrendelők esetében, továbbá ez esetben az is biztosított, hogy a gyógyfürdő gyógyászati ellátását írja fel az orvos.
A második csoportba tartozik a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, mint egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátás. 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszást adott betegségcsoport egyes szakorvosai, illetve a szakorvos javaslata alapján a gyermek háziorvosa jogosult rendelni, továbbá gerinc- és mellkasdeformitások, krónikus obstruktív légzészavarok, obesitas és szövődményei esetén a fentieken túl iskolaorvos is jogosult az ellátás rendelésére.
A harmadik csoportot alkotja a szén-dioxid gyógygázfürdő, mint egyéb természetes gyógytényezőn alapuló gyógyászati ellátás. Szén-dioxid gyógygázfürdő a természetes gyógygázt előfordulási helyén felhasználó szolgáltatónál nyújtható. Társadalombiztosítási támogatással szén-dioxid gyógygázfürdő ellátást kizárólag a finanszírozott egészségügyi szolgáltató kardiológia, vagy érsebészet, orvosi rehabilitáció (mozgásszervi területen), vagy fizikális medicina és rehabilitáció, vagy fizioterápia, vagy ortopédia, vagy traumatológia, vagy ortopédia és traumatológia, továbbá angiológiai vagy diabetológiai szakellátóhely belgyógyászat szakképesítéssel rendelkező szakorvosa rendelhet.
Hol és milyen gyakorisággal lehet igénybe venni a gyógyászati ellátásokat?
Társadalombiztosítási támogatással csak azoknál a gyógyfürdőknél vehető igénybe az ellátás, amelyek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel „gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő nyújtására” szerződést kötöttek. Társadalombiztosítási támogatással, naptári évenként, maximum két gyógyászati ellátás kúra vehető igénybe. Egy kúra keretén belül a gyógyászati ellátások közül legfeljebb 4 különböző fajta ellátás rendelhető, ellátásfajtákként 15 alkalomra; míg baleseti vagy műtéti utókezelés esetén legfeljebb 20 alkalomra.
Más a kezelések száma a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás és a szén-dioxid gyógygázfürdő esetén. A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás hetente kétszer vehető igénybe azzal, hogy ez a kúra összesen legfeljebb 52 kezelésből áll és 26 hétig tarthat, míg az iskolai szünetekben naponta legfeljebb 2 kezelés is igénybe vehető.
A szén-dioxid gyógygázfürdőnél naponta legfeljebb 1 kezelés végezhető azzal, hogy egy kúra 15 kezelésből állhat és 4 hétig tarthat.
A gyógyászati ellátások támogatása
A gyógyfürdők három csoportba vannak sorolva. Ennek keretében megkülönböztetünk országos minősítésű-, körzeti minősítésű és helyi minősítésű gyógyfürdőket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által nyújtott ártámogatások a fenti gyógyfürdő besorolás alapján eltérőek. A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 8. számú melléklete részletesen tartalmazza.
Mire érdemes odafigyelni a gyógyfürdők tb támogatott gyógyászati ellátásainál?
- A tb támogatott kezeléshez 2 példányban kitöltött kezelőlap, orvosi vény, TAJ-kártya, közgyógyellátás esetén közgyógyellátási igazolvány szükséges. A betegnek a kezelőlapot minden kezelésre magával kell vinnie.
- Az ellátást a vény kiállításának napjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni. (A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás esetén, ha az orvos egyszerre egy kúrát rendelt (egy vényt állított ki), akkor a gyógyúszást a vény kiállításának napjától számított 90 napon belül kell megkezdeni).
- A tb támogatott gyógyászati ellátások igénybevételéhez utazási költségtérítés jár.
- A tb támogatáson felül a betegnek térítési díjat ki fizetnie, így a kezelést igénybe vevő személynek mindig számolnia kell azzal, hogy csak annyi gyógyászati ellátásfajtát írasson fel, amennyinek térítési díját meg tudja fizetni.
- A betegek által fizetendő térítési díj gyógyfürdőkként eltérő lehet, így mielőtt a fürdő szakorvosát felkeresnénk, javasolt a fürdő honlapján vagy a gyógyfürdőben tájékozódni az egyes kezelések térítési díjáról.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
2018. Június 6. 8:34 - siteadmin
Számos kutatás készül arról év közben, hogy a cégek mely cafeteriajuttatásokat adják a legszívesebben a dolgozóknak, illetve a dolgozók melyikeket választják legszívesebben, ahol erre van lehetőség. Ez olyan szempontból lehet érdekes a cégeknek – főleg ilyen munkaerőhiányos gazdasági környezetben, mint ami most jellemző – mert ami máshol népszerű, azt érdemes lehet bevezetni, növelve a dolgozók lojalitását. Íme egy kis körkép a kutatásokból.
Miért nem annyira népszerűek az adómentes juttatások?
A BDO tavasszal azt nézte meg, hogy a dolgozók mit választanak legszívesebben a felkínált juttatások közül. Az ezer fős megkérdezés nem volt országosan tekintve reprezentatív, de azért mégis ad némi támpontot. Az eredmények azt mutatták, hogy a juttatások összértékének 38 százaléka valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz. Szerintük az adómentes juttatások azért szerepelnek alacsony súllyal, mert ezek jobbára élethelyzettől függőek (például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte). A szintén adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást – ismertebb nevén az albérleti támogatást – a feltételek idei enyhítése nyomán a korábbinál többen vették igénybe, de arányuk továbbra is 2 százalék alatt maradt. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépő iránt érdeklődtek.
Ezen kívül szerintük fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság. Úgy vélik, emiatt is viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke. Bár kutatásuk szerint van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja.”
A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy mindhárom élen álló juttatást annak ellenére választják, hogy azokat jelenős adó terheli: a SZÉP-kártyának és a 100 ezer forintig terjedő készpénzkifizetésnek 34,22 százalékos, az Erzsébet-utalványnak pedig 40,71 százalékos az összesített adókulcsa idén. Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.
A mikrovállalkozások még kevesebben fedezték fel maguknak
A K&H kkv bizalmi index körében végzett legfrissebb kutatása szerint 10-ből 7 vállalkozás tervez idén béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest (25%) hatalmas ugrás. Az erőteljes növekedés hátterében szerintük az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatásoknál – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődtek (az ehocsökkentés miatt). Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak ha bruttóban kapják a pénzt, hiszen az adott munkáltatói keretből nagyobb összeg maradhat náluk.
Felmérésük szerint jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya. A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27%), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll*, mellyel kutatásuk szerint minden ötödik vállalkozás kívánja kiegészíteni munkavállalói fizetését. A sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19%).
A kutatásból kiderült még, hogy ami a cafeteriát illeti, nagyon nem mindegy, milyen ágazatról és mekkora cégről van szó. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62%), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72% és 76%. A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal. Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra.
* A 13. havi bér jogilag nem számít cafeteriának, azaz semmilyen különleges szabály nem vonatkozik rá. Ugyanúgy adózik, mint a bér, ebből következően bárkinek és bármilyen mértékben adható. A K&H azt írta megkeresésünkre, hogy a kkv bizalmi index cafeteriára vonatkozó kérdésében azért szerepel mint lehetséges válasz a 13. havi bér, mert – ahogy a mostani felmérésből is jól látszik – sok cég alkalmazza, így ezzel együtt kaphatunk teljes képet arról, hogy a munkabéren kívül milyen formákban támogatják még a cégek dolgozóikat.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás
|
|
|
