|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Augusztus 1-jétől hatályba lépett társadalombiztosítási változások2016. Augusztus 18. 9:19 - siteadmin A Magyar Közlöny 2016. évi 87-es számában jelent meg a 2011. évi CLVI. törvény (Szocho törvény) és az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása. Alábbi hírlevelünkben ennek a két törvénynek 2016. augusztus 1-jétől hatályba lépett módosításait ismertetjük.
Szociális hozzájárulási adó módosítása
2016. augusztus elsejétől hatályos módosítás a Karrier Híd Program kedvezményt érinti. Karrier Híd Program kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a munkavállaló legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezik az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és annak eredeti példányát átadja a kifizető (munkáltató) részére.
Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványt a munkavállaló kérelmére állítja ki. Korábban a Karrier Híd Program kedvezmény igénybevételéhez szükséges kérelmet 2012. október 31-ig lehetett benyújtani. 2016. augusztus elsejétől azonban ismét lehetőség nyílt a Karrier Híd Program kedvezmény igénybevételére. A törvénymódosítás alapján 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján ad ki adja ki az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványt. A bizonyítvány kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyanazon ügyfél kérelmére a bizonyítványt csak egy alkalommal állítja ki az állami foglalkoztatási szerv, és annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti a kedvezmény érvényességi idejének kezdő és utolsó napját. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő 12-dik hónap utolsó napjáig érvényes.
A hatályos szabály alapján a Karrier Híd Program kedvezményét az a kifizető veheti igénybe, aki munkaviszonyban olyan személyt alkalmaz, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően a „közszférában” vagy „hivatásos” állományban dolgozott. Azaz a fentiekben ismertetett hatósági bizonyítvány iránti kérelmet az a személy nyújthatja be, aki felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban dolgozott vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban volt foglalkoztatva.
A Karrier Híd Program keretében a fenti munkavállaló bruttó munkabére után csökkenthető a szociális hozzájárulási adó, amely legfeljebb a minimálbér kétszeresének – azaz 222 000 forintnak - a 13,5 százaléka lehet. Azaz idén a maximálisan igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény 29 970 forint lehet.
Megjegyzés: Nem lehet érvényesíteni a Karrier Híd Program kedvezményét az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabérre.
Tbj. módosítása
2016. augusztus 1-től hatályba lépett Tbj. módosítás az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást érinti. Az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodást azok a személyek köthetik meg, akik az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak. A megállapodást a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél lehet megkötni. A megállapodás alapján fizetendő havi összeg:
- nagykorú állampolgár esetén fizetendő járulék a minimálbér (azaz idén 111 000 forint) 50 százaléka,
- 18 évesnél fiatalabb személy esetén fizetendő járulék a minimálbér 30 százaléka,
- Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulék.
Egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától lép hatályba méghozzá úgy, hogy az első hónapra esedékes járulékot a megállapodás megkötésekor be kell fizetni. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. Megjegyzem, hogy ennek a befizetési határidőnek az elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik ezen hónap utolsó napján kivéve, ha a fizetésre kötelezett személy a hónap utolsó napjáig az elmaradt befizetését pótolja.
A megállapodás első pár hónapjára csak sürgősségi ellátás jár. 2016. augusztus elsejéig a megállapodás első 6 hónapjára járt a sürgősségi ellátás, amely 2016. augusztus 1-től 24 hónapra emelkedett. Ugyanakkor a hatályos szabály alapján, ha a megállapodást kötő egy összegben befizeti a járulékot ezen 24 hónapra – amely idén egy felnőtt esetében 1 332 000 forint – akkor jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás megkötését követő hónap első napjától.
A fenti megállapodáshoz kapcsolódik, hogy a jogviszony ellenőrzés keretében bevezetésre került egy új „lámpa”. Társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást nyújtóknak 2016. július 15-ig a jogviszony ellenőrzés során négy lámpa (zöld-, piros-, kék-, és barna lámpa) adott tájékoztatást arról, hogy az ellátásban részesülő rendelkezik-e érvényes Taj számmal illetve az ellátásának a fedezete megfizetésre került-e. A négy lámpa 2016. július 15-től további lámpával, sárga lámpával bővült. A sárga lámpa a fenti egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személy egészségügyi ellátásakor jelenik meg.
Mielőtt rátérnék a sárga lámpa jelentéstartalmára, tekintsük át, hogy a már 2007 óta meglévő négy „lámpa” milyen jelentést is hordoz.
A zöld lámpa például azt jelzi, hogy az ellátandó személynek érvényes a Taj száma és rendezett a befizetése. A befizetés, azaz az egészségügyi szolgáltatás fedezetének megfizetése történhet azáltal, hogy
- az ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyban áll és fizeti a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, vagy
- az ellátásban részesülő havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet vagy
- az ellátásban részesülő után a költségvetés fizet havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot pl: keresőtevékenységet nem folytató nyugdíjasok, gyermekek esetében.
Piros lámpa azt jelenti, hogy az ellátandó személy Taj száma érvényes, de az egészségügyi szolgáltatás befizetése rendezetlen, azaz az ellátandó személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel. A beteget ez esetben is el kell látnia a tb támogatott egészségügyi szolgáltatónak, azonban a jogviszony illetve a jogosultság rendezése érdekében a beteg/ellátott köteles a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét megkeresni.
Kék lámpa megjelenésekor a szolgáltató tudja, hogy a beteg Taj száma átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Ez esetben a beteg Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy adott nyomtatvány alapján lesz jogosult bizonyos egészségügyi szolgáltatásokra Magyarországon. Ha például a beteg az EU valamelyik tagállamában biztosított és ott igényelt Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor ezzel a kártyával Magyarországon orvosilag szükséges ellátást kaphat.
Barna lámpa azt jelzi, hogy a betegnek nincs érvényes Taj száma. Ilyen eset például akkor állhat fenn, ha a beteg másik országban él, és a magyar lakcímét megszüntette, amelynek következtében a Taj száma érvénytelenítésre került. Továbbá meg kell említeni, hogy az OEP tájékoztatása alapján barna lámpa jelenik a megállapodást kötő személyek esetén a 24 hónapos várakozási időszakban is.
A sárga lámpa azoknál a személyeknél jelenik meg, akik a fentiekben ismertetett 24 hónap várakozási idő letelte után vagy a 24 havi járulék egyösszegű megfizetése mellett egészségügyi szolgáltatásra úgy jogosultak, hogy egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötöttek. A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak - a várakozási időben esedékes sürgősségi ellátást követően - nem kaphatnak teljes körű egészségügyi szolgáltatást. Többek között ez indokolta a sárga lámpa bevezetését.
A sárga lámpa esetén a társadalombiztosítás keretében nem nyújtják a következő egészségügyi szolgáltatásokat:
1) Nem jogosultak társadalombiztosítás által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
2) Nem jogosultak a 18 éves életkorig (ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig) és 62 éves életkor felett a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra, amely ugyan egyébként sem tartalmazza a technikai költségeket.
3) Nem kaphatnak 18 éves kor felett fogsebészeti ellátást, fogkő-eltávolítást és az ínyelváltozások kezelést, valamint életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelést, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresést, és a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelést.
4) Nem kerülhetnek felvételre a transzplantációs várólistára.
 0 hozzászólás  A keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett - III.rész2016. Június 9. 15:26 - siteadmin Ápolási díj, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás
Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltott vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Nem egyszer az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot! Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a dolgozó végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet.
Hozzátartozói nyugellátás mellett végzett keresőtevékenység
Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Az ilyen ellátások folyósítása mellett az özvegy, az árva (a szülő) korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
Keresőtevékenység folytatása rokkantsági járadék folyósítása mellett
A rokkantsági járadékról a 83/1987. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A rokkantsági járadékról szóló kormányrendelet a keresőtevékenységgel kapcsolatban nem tartalmaz kizáró, korlátozó rendelkezést.
Az ápolási díj és a keresőtevékenység
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ellátás mellett keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. Ez esetben nem maga a kereset, hanem a munkaidő esik korlátozás alá [1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés d) pont].
Keresőtevékenység folytatása egyéb, nyugdíjszerű ellátás mellett
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban részesülő személy az ellátás mellett korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
Csecsemőgongozási díj (terhességi-gyermekágyi segély)
Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak
a) 2014. december 31-ig érvényes szabály szerint:
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
b) 2015. január 1-jétől érvényes szabály szerint:
- ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat,
- nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre (1997. évi LXXXIII. tv. 41. §).
Gyermekgondozási díj
2013. december 31-ig hatályos szabály szerint nem járt a gyermekgondozási díj, ha
– a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
– a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj.
2014. január 1. napjától azonban a gyermek 1 éves korát követően korlátozás nélkül folytatható keresőtevékenység.
2015. január 1-től érvényes szabály szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha
– a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat,
– nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre (1997. évi LXXXIII. tv. 42/C. §).
2016. január 1-vel hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely szerint csak a gyermek egyéves korát követően lehetett keresőtevékenységet folytatni. Gyermekgondozási díj mellett tehát már a folyósítás első napjától korlátozás nélkül folytatható keresőtevékenység.
Gyermekgondozást segítő ellátás (régi nevén: gyermekgondozási segély)
2013. december 31. napjáig hatályos szabály szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet:
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a b) pontban meghatározottak szerint folytathat.
2014. január 1-től hatályos szabály szerint a gyermekgondozási segély mellett a gyermek 1 éves kora után korlátlanul folytatható keresőtevékenység (kivéve nagyszülőt) (1998. évi LXXXIV. tv. 21., 21/A. §).
2016 január 1-től:
A gyermekgondozást segítő ellátásban (korábban gyermekgondozási segély) részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt, a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Gyermeknevelési támogatás
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik (1998. évi LXXXIV. tv. 24. §).
Fogyatékossági támogatás
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez (1998. évi XXVI. törvény 22. §). Kereseti korlát tehát nincs.
0 hozzászólás  A keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett - II. rész2016. Május 20. 10:34 - siteadmin Rokkantsági ellátás, rehabilitációs járulékok
Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltott vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Nem egyszer az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot! Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell (kód feltüntetésével), hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a munkavállaló végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet, illetve a 1508 jelű havi bevallási nyomtatvány 1508M-08 – 1508M-13-as lapjain kötelezően feltüntetendő kódokat.
A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék helyébe lépő ellátások mellett folytatható keresőtevékenység 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék nem állapítható meg. Akinek korábban ilyen ellátást állapítottak meg, annak ez a járandósága átalakult a megváltozott munkaképességűek ellátásává, aki 2011. december 31-ét követően vált (válik) megváltozott munkaképességűvé annak ilyen új ellátást lehet megállapítani. Ez az átalakított vagy újonnan megállapított ellátás lehet rehabilitációs ellátás (a rehabilitálhatónak ítélt személynek egy természetbeni és pénzbeli ellátás), vagy rokkantsági ellátás (pénzbeli ellátás annak, akinek rehabilitációja nem javasolható). Igen fontos tehát, hogy különbséget teszünk átalakított és újonnan megállapított ellátás között!
A korábbi ellátásból átalakított rokkantsági ellátás
Akinek 2011. december 31-én folyósított ellátását 2012. január 1. napjával átalakították rokkantsági ellátássá:
- 2012. január 1. és 2012. június 30. között kereső tevékenysége nem volt korlátozva,
- 2012. július 1. és 2013. december 31. között hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kellett szüntetni, ha keresőtevékenységet folytatott és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladta a minimálbér 150 százalékát,
- 2014. január 1-jétől élő szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A nyugdíjkorhatár betöltése után nincs korlát [2011. évi CXCI. törvény 32. § (2) bekezdés].
A korábbi ellátásból átalakított rehabilitációs ellátás
Akinek 2011. december 31-ig járó ellátását 2012. január 1. napjától átalakították rehabilitációs ellátássá, az átmenetileg a 2011. december 31-én hatályos korlátok között folytathat keresőtevékenységet. Aki nem kérte 2012. március 31-éig felülvizsgálatát, annak rehabilitációs ellátása 2012. május 1. napjával megszűnt. Aki felülvizsgálatát kérte, és ennek eredményeképpen továbbra is megváltozott munkaképességűnek minősül, új ellátást (rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás) kaphat. Ettől az időponttól az új ellátásokra vonatkozó kereseti korlát érvényes.
Az átmeneti időszakra vonatkozó korlát
a) Ha a korábbi ellátás III. csoportos rokkantsági nyugdíj volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a hat egymást követő hónapra vonatkozó jövedelem havi átlaga meghaladja
– a folyósított ellátás összegének kétszeresét,
– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
b) Ha a korábbi ellátás rendszeres szociális járadék volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a keresőtevékenységből származó jövedelem hat egymást követő hónap havi átlaga meghaladja a mindenkori minimálbér 80 százalékát.
[Az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés és 36/G. § (1) bekezdés, illetve a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § e) pont 2011. XII. 31. napján hatályos rendelkezései.]
Újonnan megállapított rehabilitációs ellátás
A 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő kifejezetten végezhet kereső tevékenységet (a felajánlott munkahelyet el kell fogadni), a keresőtevékenység folytatásának időszakára azonban a rehabilitációs ellátás pénzbeli része nem jár [2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdés].
Újonnan megállapított rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás egy táppénzszerű pénzellátás. A 2012. január követően hatósági határozattal megállapított rokkantsági ellátás részesülő személy ellátása megszűnik:
- 2013. december 31-éig érvényes szabály szerint, ha keresőtevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
- 2014. január 1-jétől, ha keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát [2011. évi CXCI. törvény 13. § (2) bekezdés d) pont].
Rehabilitációs járadék
Rehabilitációs járadékot 2011. december 31-éig lehetett legfeljebb háromévi időtartamra megállapítani a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján. Akinek ilyen ellátást állapítottak meg, az a hatósági döntésben szereplő eredeti határidő lejártáig változatlanul rehabilitációs járadékban részesül. A rehabilitációs ellátás továbbfolyósításának időszakában a 2011. december 31-én hatályos korlátozás alkalmazandó: az ellátás megszűnik kereső tevékenység folytatása esetén, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlaga meghaladja
- a rehabilitációs járadék – esetleges csökkenés esetén a csökkentést megelőzően folyósított – összegének kétszeresét és
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét [2007. évi LXXXIV. törvény 2011. XII. 31. napján hatályos 13. § (1) bekezdés e) pont].
2015. január 1-től nem létezik rehabilitációs járadék!
Bányászok egészségkárosodási járadéka
Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a folyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell (lásd a „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt mondottakat) [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdés].
0 hozzászólás A keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett - I. rész2016. Május 3. 12:15 - siteadmin Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltva vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Cikksorozatunkban ezek közül emelünk ki néhányat. Ez alkalommal az öregségi nyugdíjban részesülő személyeket, illetve a baleseti járadékokat vizsgáljuk meg.
Általában ami megnehezíti a feladatot az az, hogy nem egyszer ezeknek a szociális ellátásoknak az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék) és könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot! Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell (kód feltüntetésével), hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a dolgozó végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet, illetve a 1508 jelű havi bevallási nyomtatvány 1508M-08 – 1508M-13-as lapjain kötelezően feltüntetendő kódokat.
Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén
Jelenleg már csak kétféle saját jogú öregségi nyugdíjat különbözetünk meg. Az egyik, a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kiérdemelt öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után a nyugdíj mellett kereseti korlátozás nincs, az elért jövedelem nagysága a nyugdíj folyósítását nem befolyásolja. Bizonyos esetekben azonban maga a nyugdíjas foglalkoztatása korlátozott. Például a közszférában (nyugdíj és kereset egyidejűleg nem jár).
A másik öregségi nyugdíjnak minősülő ellátás az a nők részére megállapított nyugdíj, amelyet az a bizonyos 40 évi jogosultsági idő megléte (fő szabályként ebből 32 évnek legalább keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, a többi gyermekneveléssel szerzett idő is lehet) alapoz meg. Ez az öregségi nyugdíj a korhatár betöltése előtt vehető igénybe, de a korhatár eléréséig a keresőtevékenység korlátozva van! Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.
A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.
A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz [Art. 31. § (2) bekezdés]. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is. Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére – a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig – adatszolgáltatást teljesít. Hangsúlyozzuk, hogy az éves keretösszegbe nem általában az adóköteles, hanem az a jövedelem (kereset) számít be, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetni (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §).
Baleseti járadék
A baleseti járadék a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57 – 60. §-ai alapján járó nyugdíjszerű ellátás. A baleseti járadék folyósítása mellett keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ez az ellátás ugyanis a csökkent teljesítmény miatt kiesett kereset pótlására szolgál, összegszerűségét illetően szükségesnek is látszik a keresőtevékenység folytatása.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balett művészeti életjáradék folyósítása mellett elérhető kereset.
A fenti címben felsorolt ellátások melletti munkavégzésre a nyugdíjkorhatár betöltéséig a Tny. 83/B. §-át (lásd „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt) megfelelően alkalmazni kell! Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell [2011. évi CLXVII. tv. 11. §].
0 hozzászólás  Szemünk világa2016. Április 8. 14:21 - siteadmin Tudnivalók a képernyő előtti munkavégzés munkajogi szabályairól
Az irodai munkák meghatározó hányadában állandó munkaeszköz a számítógép. Sokaknak néhány év után emiatt szemüveg kell. Aztán egyre erősebb dioptriák. Pedig a jogszabály ad némi biztosítékot arra, hogy munkánk folytán ne váljunk feltétlenül szemüvegessé. Azonban elgondolkodtató, hogy pl azt a szabályt, miszerint 50 perc után 10 percre fel kellene állni a monitor mögül, a munkáltató betartja-e…
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit megállapító 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet hatálya azon munkavállalóra terjed ki, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. A Rendelet alapján a napi 4 óra figyelembe vétele nem jelenthet problémát például a teljes munkaidőben foglalkoztatott, a munkakörükbe tartozó feladatok jellege alapján számítógéphez kötött szakmák esetében. A Rendeletnek való megfelelés gondot okozhat például abban az esetben, ha a képernyő mellett más munkavégzési helyek is megjelennek (pl. a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó alkalmazott rendszeresen megbeszéléseken vesz részt, vagy az informatika mellett a papírt is használja). A Rendelet szerinti 4 órát munkanaponként és nem valamely hosszabb időszak átlagában kell számítani.
Mennyi ideig ülhetünk a képernyő előtt?
A Rendelet általános szabályaként a munkáltatónak úgy kell a munkafolyamatokat megszerveznie, hogy – általános szabályként – a folyamatos képernyő előtti munkavégzést
• óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá
• a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg [4. § (1) bek.].
Számoljunk! A munkavállaló például napi 8 órás, tejes munkaidőben dolgozik. Egyfelől minden folyamatos 50 perc után „fel kell, hogy állítsák”, és valamely más, nem képernyő előtti munkavégzésnek minősülő tevékenységet kell, hogy a hatékony munkaszervezés keretében ellásson. Mert a Rendelet szerinti, óránként legalább tízperces szünet nem pihenőidő (mint például az Mt-ben szabályozott munkaközi szünet). Bár kétségtelen, az egyik 50 perc utáni 10 perc elkönyvelhető az Mt. alapján biztosítandó legalább 20 perces munkaközi szünet első feleként. Másfelől, ha a példabeli munkavállalónk egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozik – figyelemmel az 50 perc utáni minimum 10 perces szünetekre –, egy munkanapon legfeljebb 6 óra 40 percet tölthet a monitor előtt. Így, ha a munkaadó a munkaközi szünetet szükségszerűen a munkaidő megszakításával, és – az Mt. általános szabálya szerint – a munkaidőn kívül biztosítja, 1 óra 20 percnyi, nem képernyő előtti munkavégzésnek tekintendő feladat ellátását kell még a munkavállalóra bízni – ha munkaidejét hatékonyan és jogszerűen kívánják felhasználni.
Összességében e rendelkezés azt is jelenti, hogy a munkáltatónak – az alapvetően számítógéppel ellátható munkakörökben, a példánk szerint, általános napi teljes munkaidőben és egyenlő munkaidő-beosztás szerint dolgozó – munkavállalója számára valamennyi munkanapon munkaidejének legalább 1/6-ában nem képernyő előtti munkavégzéssel ellátható tevékenységet kell találnia. Önöknél betartják ezt a szabályt?
És akik a képernyő mögött maradhatnak
A Rendelet szerint, amennyiben a képernyő előtti munkavégzés 50 perc utáni legalább 10 perces megszakítása
• a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti (pl. a biztonsági őr a képernyőn figyeli az őrzött objektumot), vagy
• az adott technológia (pl. megszakítás nélküli tevékenység végzéséhez kapcsolódó képernyős munkahely) miatt
nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan, a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát [Rendelet 4. § (2) bek.]. Az előbbiekben felsorolt esetekben - szemben az általános szabállyal – a Rendelet megengedi a 10 perce szünetek összevonását.
Összevetve a képernyő előtti munkavégzés tartamára vonatkozó általános és különös szabályt, az utóbbi esetben a munkavállaló rövidebb ideig, munkaideje 3/4-ben dolgozhat számítógép segítségével, miután a Rendelet általános rendelkezése szerinti esetben ez a tartam a munkaidő 5/6-a.
Orvosi vizsgálat és szemüveg
A munkáltató köteles – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
• a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
• ezt követően kétévenként, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe [Rendelet 5. § (1) bek.].
A munkavállaló az időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően köteles a szem- és látásvizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be [Rendelet 5. § (2) bek.]. Minderre kerül sor, ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet.
A Rendelet alapján, ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel A látásvizsgálat és az éleslátást biztosító szemüveg elkészítésének költségeit a munkáltató a munkavállalóval szemben nem érvényesítheti [Rendelet 6-7. §].
0 hozzászólás |
Blog archivum
|
