Soft Consulting BlogÉrik a munkavégzés reformja2021. Augusztus 18. 10:22 - siteadminSokáig az volt a normális, hogy az ember bement a munkahelyére, kitöltötte a nyolcórás műszakját, aztán hazament. Mostanában ez már nem feltétlenül van így. A Profession.hu azt vizsgálta, a hazai munkaerőpiacon hogyan gyökeresedhet meg a rugalmas munkavégzés.
Rövidített munkarendSvédországban évekkel ezelőtt átálltak a napi hatórás munkarendre, és máshol is rövidítenek: vagy a munkanapok, vagy a munkahét hosszából faragva. A munkaidő-rövidítéseket persze komoly vizsgálatok előzik meg mindenhol, mert tudni szeretnék, a lépés hogyan hathat a dolgozókra és a cégekre. Eddig az derült ki, hogy hosszú távon a munkavállalók stresszmentesebbek, javul a munka-magánélet egyensúlya, ettől ellenállóbbak, azaz jobban meg tudják őrizni fizikai és pszichés egészségüket. A munkaadók pedig kevesebb betegszabadsággal, kiégéssel számolhatnak, javult a munkahelyi morál, az általános hangulat és jóllét, miközben nem csökkent a produktivitás, azaz a gazdasági mutatókban sem jelentkezett visszaesés. Jól hangzik.
Home officeA másik irány, a munkahelyi jelenlét csökkentése, azaz a home office, aminek kényszerűségből mindenhol hatalmas lökést adott a koronavírus-járvány. Tavaly tavasszal a legtöbb vállalat még sem technikailag, sem munkaszervezési szempontból nem volt felkészülve a home office-ra, illetve a munkavállalóknál sem volt idő, lehetőség az otthoni iroda megfelelő kialakítására, a magánéleti körülmények – például a gyerekek felügyelete, ellátása, iskolai teendőik mentorálása – megszervezésére. Ám a kihívások ellenére a vállalatok nagy részénél mégis intézményesülni tudott az otthonról való munkavégzés, ráadásul teljesítménycsökkenés nélkül.
Aztán az újranyitással párhuzamosan volt, ahol előtérbe került a hibrid munkavégzés, máshol klasszikus bejárásra váltottak vissza.
Hibrid munkavégzésA hibrid munkavégzés (azaz amikor a kollégák csoportokba osztva, felváltva dolgoznak otthonról és az irodából) praktikus lehet, mert miközben megmarad az otthoni munkavégzés lehetősége, mégis találkoznak személyesen is a kollégák, így fenntartva a kohéziót a csapaton belül. Ráadásul a hibrid szervezeteknek kevesebb térre van szükségük az osztott létszám miatt, így egy kisebb iroda fenntartása számottevő megtakarítást jelenthet a vállalatnak.
De vannak érvek a kötelező bejárás mellett is, hiszen a vállalati érték fontos része a csapatszellem, a jó munkahelyi társaság, így kívánatos, hogy együtt, egy helyen dolgozzanak a kollégák.
SzemléletváltásAz már látszik, hogy a toborzásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni a rugalmasabb munkavégzési formákat, ugyanis ezek alapelvárásként jelentkezhetnek. Úgy tűnik továbbá, hogy a munkáltatóknál szemléletváltásra lenne szükség, hogy ne a munkával töltött napszak és helyszín egységesítése, meghatározása legyen az elvárás, hanem a határidőre elvégzett munka és annak színvonala. Ennek megvalósítása persze kihívás elé állítja a menedzsmentet és a HR-szakembereket – elsődlegesen nekik kell megteremteniük, képviselniük a bizalomalapú mentalitást.
Az is nyilvánvaló, hogy időt kell hagyni az átállásra, hiszen a heti ötszöri napi 8 órás irodában eltöltött munkaidő megszokása és elfogadottsága hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Egy biztos, ha a munkaidő csökkentése a megoldás az új munkaerő megszerzésére, és a meglévő megtartására, akkor vélhetően ebbe az irányba fognak gondolkodni a cégek. Szövetséges lehet ebben az időnként kárhoztatott robotika azzal, hogy jelentős emberi erőforrást szabadít fel.
0 hozzászólás Változások a nyugdíj szabályaiban2021. Augusztus 12. 16:21 - siteadminA korábbiakban a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, valamint a gyermekgondozási díj 2021. július 1-jétől bekövetkezett változásait ismertettük. 2021. július 1-jétől azonban nem csak az egészségbiztosítás ellátásainál következett be változás, hanem a nyugellátás szabályai is módosultak, amelyeket az alábbiakban részletezünk.
Lemondás a megállapított nyugellátásról2021. július 1-jétől úgy rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), hogy a megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. Azaz, az új szabály alapján a már megállapított nyugellátásról – kivéve a méltányosságból megállapított nyugellátást – le lehet mondani a megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül.
Ha valaki például rokkantsági ellátásban részesült, és kéri az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésekor nyugdíjának megállapítását, amely azonban számára kedvezőtlen összegű, akkor a nyugdíjat megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül lemondhat a nyugdíjról. Ugyancsak lemondhat a nyugellátásról például az a hölgy, aki 40 éves jogosultsági idő alapján kéri a nyugellátását, de a megállapított nyugdíjösszeg alapján úgy dönt, hogy inkább később, vagy csak a nyugdíjkorhatára betöltésével igényelné a nyugdíjat.
Megjegyzés: A fenti lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni.
Változás az öregségi nyugdíj alapját képező havi jövedelmekbenKét olyan jövedelemről rendelkezik a júliusi módosítás, amely az öregségi nyugdíj alapját érinti. Az egyik jövedelem a felszolgálói díj, a másik jövedelem a Tbj. szerinti munkaviszony minimális alapját képező jövedelem. Mindkét módosítás 2020. július 1-én hatályba lépett 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályaival teremti meg az összhangot.
A Tny. 22. §-a alapján a nyugellátás vonatkozásában keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-át, majd ezt követően, azaz 2020. június 30-át követően a felszolgálási díj teljes összegét.
Átmeneti szabály: a 2020. július 1-je és 2021. június 30-a között szerzett felszolgálási díj kapcsán a módosítás kitér arra, hogy a nyugellátás összege a jogosult 2021. december 31-éig benyújtott kérelmére, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően újra megállapításra kerül.
Ugyancsak keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a Tbj. szerinti munkaviszonyoknál a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát, ami idén havi bruttó 50 220 forint.
Megjegyzés: A fenti esetben azért 2020. augusztus 31-ét követő időpont került megjelölésre, mert a fenti minimális alapot ezen időponttól kellett alkalmazni.
Továbbá az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál meg kell említeni a következő változást: 2021. június 30-áig az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét kellett alapul venni. 2021. július 1-jétől a fentieken túl figyelembe kell venni a nyugdíj alapjánál az 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat is.
Egyeztetési eljárásA nyugdíjbiztosító az egyeztetési eljárásról a következőket írja:
2021. július 1-jétől hatályos módosítás szerint, a fenti egyeztetési eljárásban lehetőség van a szolgálati idő illetve a jogosultsági idő ismételt megállapítására, amely az ügyfélnek eredményezhet az alábbiak szerint kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb ellátást:
Egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és jogosultsági idő tartamát a biztosított, volt biztosított számára kedvezőbb módon újra számolja, ha
Ugyanakkor az egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő, illetve jogosultsági idő tartamát egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított 5 éven belül a biztosított, volt biztosított számára kedvezőtlenebb módon is újra megállapíthatja, ha
Megjegyzés: Hatályon kívül került, hogy nem kell egyeztetési eljárást lefolytatni, ha a mezőgazdasági őstermelő a biztosítás fennállásának vizsgálatához kéri a hatósági bizonyítvány kiállítását.
Mulasztási bírságra és költségmentességre vonatkozó módosításJúlius 1-jétől hatályos az a szabály, hogy a mulasztási bírságot kiszabó döntés adatait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nem jegyzi be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába. Továbbá 2021. július 1-jétől egységesen költségmentesek lettek a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások, valamint a Tny. szerinti más eljárások.
Brexittel kapcsolatos módosításokA Brexit kapcsán az alábbiak szerint került pontosításra az EGT-állam vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén élők részére történő nyugdíjfolyósítás.
A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását – a kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő 13 napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő 13 napon belül – az EGT-állam vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára teljesíti.
A nyugellátást havonta, forintban kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt megállapították, egészen a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Fizetésemelésre készülnek a kisvállalkozások, és emelnék a juttatásokat2021. Augusztus 5. 10:28 - siteadminA járvány úgy tűnik, nyomot hagyott a kkv-k bérezési szándékán is. Fizetésemelésre és több béren kívüli juttatásra számíthatnak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál dolgozók – ez derült ki a cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait és terveit vizsgáló K&H kkv bizalmi index kutatás második negyedéves eredményeiből.
Konkrétabban:
Ez megegyezik a tavaly év eleji, azaz a járvány előtti tervekkel, de egyelőre elmarad a 3-4 évvel ezelőtti 8-10 százalékos fizetésemelési szándéktól. Jelenleg 10-ből 7 vállalkozás gondolja úgy, hogy a kkv-k körében növekedni fognak a keresetek, és senki nem számít fizetéscsökkenésre.
Ugyan a felmérésről szóló közleményben nem térnek ki rá, de feltesszük, annak, hogy béremelésekre lehet számítani, köze lehet az újranyitás után ismét tapasztalható jelentős munkaerőhiánynak is.
A közlemény szerint a béren kívüli juttatásoknál még pozitívabbak a kkv-knál dolgozók kilátásai. A felmérés alapján
Ez jelentősen meghaladja az elmúlt több mint két évben jellemző 40 százalék körüli értéket, és utoljára 2018-ban volt ezen a szinten a juttatást tervezők aránya.
A munkáltatói juttatásokon belül a legnagyobb ugrást a SZÉP-kártyánál figyelték meg az előző negyedévhez képest, 24-ről 36 százalékra ugrott a Széchenyi-pihenőkártya juttatással tervező vállalkozások aránya. A 36 százalékon belül 20 százalék tervez a vendéglátás zsebbel, 16 százalék pedig a szállás és szabadidő zsebbel.
Olyan szempontból az jelenleg mindegy is, hogy melyik zsebre tölt fel a munkáltató pénzt, hogy április 25. óta bármelyik alszámláról lehet bármelyik SZÉP-kártyás szolgáltatást fizetni. A munkáltatók részéről pedig azért kerülhetett előtérbe a SZÉP-kártya, mert év végéig meghosszabbították a korábbinál is kedvezőbb adózás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni a juttatás után, szociális hozzájárulási adót nem.
Az emelt rekreációs keretösszegek is az év végéig érvényesek, azaz:
Az egyes alszámlák kedvezményes adózású keretösszegei pedig a következők az év végéig:
A SZÉP-kártya mellett az egészségpénztári- és a nyugdíjpénztári juttatásoknál is komolyabb emelkedés látható a felmérés szerint: 4-4 százalékról 10-10 százalékra nőtt az ebben gondolkodó mikro- és kisvállalkozók aránya. A korábbinál többen terveznek még közlekedési költségtérítést adni (25 helyett 33 százalék).
Érdekesség még, hogy a 13. havi fizetés is népszerűbb lehet a munkáltatók körében, a korábbi 18 helyett most 26 százalék gondolkodik ebben.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|