Soft Consulting BlogVáltozások az egészségügyi szolgáltatási járulék kapcsán2020. Július 20. 11:30 - siteadmin2020. július 3-án került elfogadásra a „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény. A fenti törvény többek között módosította 2020. július 1-jén hatályba lépett 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szabályait is. Az alábbiakban ezen módosítások közül új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó változásait ismertetem.
Kezdjük talán a legfontosabb változással! 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. úgy rendelkezik, hogy három havi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás esetén a TAJ szám egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz (azaz barna lámpa jelenik meg a jogosultság ellenőrzéskor). Kivételt képez, ha a fenti tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.
Miben is változott a fenti szabály?A módosítás alapján, a TAJ szám akkor lesz érvénytelen, ha a hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát. Azaz már nem három, hanem hat havi (azaz dupla annyi) összeget kell meghaladnia a tartozásnak. Továbbá a törvénymódosítás már nem tartalmazza azt a szabályt, hogy „az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.”
Megjegyzés: Nem az új Tbj., hanem a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendeletmódosítás rendelkezett a napokban arról, hogy ha 6 havi tartozás kapcsán érvénytelen a TAJ-szám, akkor is biztosítani kell a betegnek a sürgős szükség esetén nyújtandó ellátásokat és a mentést.
A TAJ szám újbóli érvényessége kapcsán a módosítás úgy rendelkezik, hogy az a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adóhivatali adatszolgáltatást követő naptól kerül csak visszaállításra. Azaz a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleg érvényességét.
Egyeztetési eljárásHa az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettségének a jogalapját – pl: az érintett időszakban az új Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult, vagy biztosított volt -, akkor egyeztetési eljárásra kerül sor. Fontos szabály, hogy ezen egyeztetési eljárás alatt az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás nem tekinthető hátraléknak.
Egészségügyi szolgáltatási járulék összegeSzinte már hozzászoktunk, hogy évről-évre növekszik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez a növekedés azonban kiszámítható lesz a módosítás alapján.
A törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy
Fontos kiemelni, hogy a fentiek alapján megállapított járulékot az adóhivatal a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi, így a növekedésről időben értesülhetünk.
Jogalap nélküli járulékfizetésAz új Tbj. rendelkezik arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
A fenti esetre vonatkozóan is pontosításra került az új Tbj. A módosítás alapján a fentiek szerint igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján kiszámolt költségeket, akkor a követelést az egészségbiztosítási szerv az adóhivatalnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja.
Mi lesz a már (jogalap nélkül) befizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal?Ezt a kérdést is rendezi a módosítás. A jogalap nélkül fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt kötelezettségének összegét az adóhatóság törli. Az egészségügyi szolgáltatási adószámláról a törlésből eredő túlfizetés azonban csak akkor igényelhető majd vissza, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor (azaz egészségügyi szolgáltatást nem vett igénybe az érintett személy), vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.
Végezetül meg kell említeni, hogy a módosítás azt is tartalmazza, hogy az új Tbj. alapján megállapított egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdetének időpontja nem lehet korábbi, mint 2020. július 1-je. Azaz az új Tbj. nem alkalmazható 2020. június 30. napjáig az adóhivatalhoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, illetve 2020. június 30-án folyamatban lévő eljárásokra.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hogyan változik munkaviszonyban a járulékfizetés 2020. július 1-jétől?2020. Július 9. 1:06 - siteadminÚj törvény, a 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szabályozza 2020. július 1-jétől többek között a biztosítási jogviszonyokat és az ehhez kapcsolódó befizetéseket. Miként alakul 2020. július 1-jétől a munkaviszonyban dolgozók járulékfizetése?
Az új Tbj. alapján 2020. július 1-jétől minden biztosítási jogviszonyban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell megfizetni, amelynek következtében a biztosítottak – adott előfeltételek meglétekor – jogosultak lesznek minden társadalombiztosítási ellátásra.
2020. július 1-jétől a munkaviszonyban „minimális alap” kerül bevezetésre. Azaz, ha nem nyugdíjas munkavállaló az új Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni.
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
Nem jelent semmilyen újdonságot a minimális alap azon munkavállalók esetén, akiknek a munkabére magasabb a fenti alapnál. Azoknál azonban, akik ennél kevesebbet keresnek, kedvezőtlen lesz a fenti szabály. Vegyük alapul például a szakképzettséget nem igénylő árufeltöltői munkakört. Ha az árufeltöltőként dolgozó nem nyugdíjas munkavállaló, heti 5 órás részmunkaidőben dolgozik, és havi bruttó 25 000 forint, akkor ez a bér nem éri el a minimális alapot, amely a minimálbér 30 százaléka, azaz bruttó 48 300 forint. Ha az árufeltöltő egész hónapban dolgozik, akkor a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet bruttó 23 300 forint, amely különbözet kapcsán a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni. A fentiek kapcsán felmerül az a kérdés, hogy a „minimális alapnál” alacsony bér esetén, hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot?
Az új Tbj. jelenleg még az Országgyűlés előtt lévő módosítása ad választ erre a kérdésre, mely szerint:
Azaz a munkáltatót terheli a különbözet kapcsán a társadalombiztosítási járulékfizetés. Azonban az ellátások megállapításakor (pl. táppénz, csed, gyed, nyugdíj stb.) úgy kell majd tekinteni, mintha azt a munkavállaló fizette volna meg.
A fenti, még meg nem szavazott módosítás továbbá úgy rendelkezik, hogy a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Azaz július, augusztus hónapokban még a tényleges jövedelem kapcsán kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
Meg kell említeni, hogy vannak olyan esetek, amikor a fenti minimális alap arányosításra kerül. Azaz, arányosítani kell a fenti minimális alapot, ha
Az arányosításon túl szeretném jelezni, hogy a járulékfizetési, szociális hozzájárulási adófizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni minden esetben. Azaz nem kerül sor a minimális alap alkalmazására, ha a munkaviszonyban álló személy
Azaz nem kerül sor a minimális alap alkalmazására, amíg például a munkavállaló gyermekgondozási díj folyósítása alatt folytatja a tevékenységét.
A munkaviszony kapcsán végezetül meg kell említeni a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokat is. Az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas 2019. január 1-je óta nem biztosított.
2020. július 1-jétől az új Tbj.-ben foglalt munkaviszonyok bármelyikében (amelybe beletartozik többek között a közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony is) dolgozó saját jogú nyugdíjas sem lesz biztosított. A nyugdíjas béréből csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra, azaz járulékfizetésre 2020. július 1-jétől már nem kerül sor. Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas nem lesz jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére, továbbá 2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés kapcsán nem lesz jogosult baleseti ellátásokra sem.
A fentiekben is említettem, hogy a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új Tbj. módosulni fog. A továbbiakban részletes tájékoztatást adok az új Tbj. fenti módosításairól, amelyeket jelenleg még az Országgyűlés tárgyal, azonban várhatóan július első felében kihirdetésre kerülnek.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hogyan érinti a veszélyhelyzet megszűnése a társadalombiztosítási befizetéseket és ellátásokat?2020. Június 29. 23:52 - siteadmin2020. június 18-i kezdettel megszűnt a veszélyhelyzet. Ehhez kapcsolódóan került megalkotásra a 2020. évi LVIII. törvény, amely többek között a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza. Az alábbiakban a fenti törvény azon átmeneti szabályait ismertetem, amelyek a társadalombiztosításhoz kapcsolódnak.
1.) Átmeneti szabály a tb ellátásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségekről:2020. május 1-jétől terheli a munkáltatót az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel. Ez a fizetési kötelezettség a munkáltatót a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig, azaz augusztus 16-ával bezáróan áll fenn.
Továbbra is alkalmazni kell adott – kedvezményezett – ágazatokban* a tb közteherfizetés és tételes adófizetés kapcsán, hogy
* Megjegyzés: A kedvezményezett tevékenységek és a mentesség/kedvezmény feltételei megtalálhatók a 2020. évi LVIII. törvény 34. §-ában.
2.) Keresőképtelenség:2020. június 18-án megszűnt az a szabály, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt a keresőképtelenségről szóló, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szerinti igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani. Vagyis ezen igazolások 2 hétnél hosszabb időszakokat már nem tartalmazhatnak a biztosított keresőképtelensége vonatkozásában.
A keresőképtelenség kapcsán meg kell említeni a Magyar Államkincstár által közzétett korábbi tájékoztatását is, amely alapján a veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles a veszélyhelyzet alatt a foglalkoztatóhoz elektronikus úton eljuttatott keresőképtelenségi igazolásainak az eredeti, papír alapú példányát is benyújtani.
3.) Gyermekgondozási díj:A Kormány 59/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben rendelkezett arról, hogy a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott gyermekgondozási díjra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.
A fenti szabályra tekintettel került kihirdetésre az az átmeneti szabály, mely szerint az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjra, a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra, a nevelőszülői gyermekgondozási díjra, a nagyszülői gyermekgondozási díjra, valamint a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.
Megjegyzés: Ugyan nem egészségbiztosítás körébe tartozó ellátás a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), és a gyermeknevelési támogatás (gyet), de mivel a gyermek gondozásához kapcsolódik, így meg kell említeni, hogy ha ezen ellátások a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbításra kerültek, akkor az arra való jogosultság is meghosszabbodik 2020. június 30-áig.
Meg kell említeni, hogy a fenti, meghosszabbított jogosultság ideje alatt más, további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.
Arra is figyelemmel kell lenni, hogy 2020. június 30-a előtt megszűnik a nagyszülői gyed-, és a nagyszülői gyes jogosultság, ha annak alapját képező nyilatkozat visszavonásra kerül.
4.) Egészségbiztosítás egyéb ellátásaira vonatkozó átmeneti szabályok:Gyógyszer kiváltása
Továbbra is alkalmazni kell a gyógyszerkiadás kapcsán, hogy a patikában a gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti annak a személynek, aki a gyógyszertárban
Telemedicina
Adott helyzetekben telemedicina keretében – beteg távollétében – kerülhet sor a beteg egészségi állapotának szakmai megítélésére, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítésére. 2020. szeptember 15-ével bezáróan alkalmazható továbbra is a fenti telemedicina keretében folytatott egészségügyi szolgáltatás.
Közgyógyellátásra jogosultság
2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-éig meghosszabbodik.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
:
0 hozzászólás Sok minden változik júliustól2020. Június 23. 17:21 - siteadminJúliustól számos területen változnak a különböző jogviszonyban végzett tevékenységekhez kapcsolódó közterhek, illetve a biztosítással kapcsolatos szabályok is. Kiemeltük ezek közül a legfontosabbakat.
Ismét 2 százalékkal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így júliustól már nem 17,5 százalék lesz, hanem csak 15,5 százalék.Így már nem 52,5 százalékos lesz a bérekre rakódó közteher, hanem csak 50,5 százalékos, azaz a munkáltatóknak kevesebbe fog kerülni a dolgozók foglalkoztatása. A szociális hozzájárulási adó csökkenésével változik a kata ellátási alapja is. Havi 50 ezer forintos adó megfizetése mellett már nem 98 100 forint lesz, hanem 102 ezer forint. 75 ezer forintos adó megfizetése mellett pedig 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik. Az ellátási alap számít például a táppénznél, gyednél, csednél és a nyugdíjnál is.
Júliustól az eddigi négyfajta járulék egybeolvad, társadalombiztosítási járulék néven. A járulék egykulcsos lesz, 18,5 százalékos.Ez azt jelenti, hogy az eddigi 4 százalékos természetbeni, illetve 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék, és a 10 százalékos nyugdíjjárulék olvad egybe. Ha ezt összeadjuk, pont 18,5 százalék, amennyi az új tb-járulék lesz. Adminisztrációs szempontból könnyebbséget jelenthet a foglalkoztatóknak az összevont járulék.
Az összevonás kedvez azoknak a főleg alacsonyabb keresetű nagycsaládosoknak is, akik igénybe veszik a családi járulékkedvezményt. Ők eddig a munkaerőpiaci járulékra nem érvényesíthették a családi járulékkedvezményt, viszont júliustól a teljes tb-járulékra megtehetik, vagyis nyernek 1,5 százaléknyit.
Megmarad viszont önálló járulékként a nyugdíjjárulék, mert vannak olyan ellátások (például gyed, gyet, gyes, álláskeresési támogatás), amelyek után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni továbbra is. Megállapodás alapján pedig ezentúl is lehet 22 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni.
Kizárhatják az egészségügyi ellátásból, aki nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.Akinek nincs biztosítása, annak 2009 júliusa óta kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, hogy jogosultságot szerezzen az ingyenes állami egészségügyi szolgáltatásokra Idén a járulék napi 257, havi 7710 forint. Eddig ha valaki mégsem fizetette a járulékot, akkor sem tagadták meg tőle az orvosi ellátást, az érvényben lévő törvény szerint azonban júliustól akinek háromhavi tartozása lesz, és azt nem fizeti meg utólag sem, azt kizárják az ingyenes egészségügyi ellátásból. Ezen a szabályon még lehet hogy enyhítenek, ugyanis a költségvetést megalapozó törvényjavaslat szerint hathavi tartozás után zárnák csak ki a nemfizetőket az ingyenes orvosi ellátásból.
Minimális járulékalapot vezetnek be munkaviszonyban.Néhány kivétellel (gyeden, gyesen, gyeten, gyodon lévők, örökbefogadói díjban, ápolási díjban részesülők, köznevelésben, felsőoktatásban tanulók) júliustól akkor is meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százaléka után a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók után a 15,5 százalékos szochót, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és az új, 18,5 százalékos tb-járulékot, ha egyébként a bérük nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Amennyiben a dolgozót hónap közben veszik fel, vagy küldik el, vagy biztosítása szünetel, illetve táppénzen van, azt nem kell figyelembe venni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál, hanem csak a maradék napokra kell arányosítani.
Egységes járulékalap lesz a vállalkozóknak.A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak jó hír, hogy míg júniusig az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő tevékenységnél a bérminimum) másfélszerese után kell megfizetniük, addig 2020. július 1-jétől az új tb-járulékot már csak a minimálbér után kell megfizetniük. A szochót és a szakképzési hozzájárulást viszont változatlanul a minimálbér 1,125-szöröse után kell leróniuk.
Az őstermelőknek és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottaknak kedvező lehet, hogy július 1-je után ők is jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.
A júliusi jogszabályváltozásokat részletesen is bemutatjuk július 14-i online szemináriumunkon, ahol meghívott előadóink felhívják a figyelmet arra, hogy mire kell kiemelten figyelni, illetve górcső alá veszik az ok-okozati összefüggéseket is. Várjuk szeretettel, részletek a linkre kattintva: BaBér Online Szeminárium – 2020. július 14.
0 hozzászólás Év végéig szochómentes a SZÉP-kártya juttatása, megemelt kerettel2020. Június 19. 11:02 - siteadminA padlón lévő hazai turizmus élénkítése érdekében jelentős könnyítéseket kapott a SZÉP-kártyára adott munkáltatói juttatás.
A kedvezményes adózás még kedvezményesebb lett, és a korábbinál magasabb összegig lett kedvezményesebb. Ráadásul nem csak a félév végéig, ahogyan első körben, még április 22-én rendelkezett egy kormányrendelet, hiszen május második felében egészen 2020. december 31-ig hosszabbították meg a korábbinál kedvezőbb feltételeket.
Az, hogy az adózás kedvezményesebb lett, azt jelenti, hogy április 22-től meghatározott összeghatárig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a SZÉP-kártya juttatása után, csak szja-t. Így a korábbi 32,5 százalékos adóteher 15 százalékra mérséklődött, a következő rekreációs értékhatárokig:
Ezzel párhuzamosan módosították azt is, mennyit küldhet a munkáltató az egyes alszámlákra kedvezményes adózással, éves szinten, 2020-ban:
Ha ezt összeadjuk, az pontosan 800 ezer forint – amennyi kedvezőbb adózással adható az üzleti szférában. Ha valaki több munkáltatótól is kapja a juttatást, akkor a kereteket össze kell számítani. Erről nyilatkoztatni is kell a dolgozókat. A rekreációs értékhatárok akkor érvényesek, ha a munkavállaló egész évben az adott helyen dolgozott. Ha nem az év elejétől dolgozott a cégnél, hanem csak később érkezett, illetve nem maradt az év végéig, mert időközben kilépett, akkor arányosítani kell a kereteket. (Ha a munkaviszony azért szakadt meg, mert a munkavállaló meghalt, akkor viszont nem kell arányosítani.)
Amennyiben a juttatás az éves összes keretösszegeket, illetve az alszámlákra érvényes keretösszegeket meghaladja, akkor az továbbra is egyes meghatározott juttatásnak számít – ekkor a fölös részre 1,18-as szorzóval megemelt adóalapra kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve az szja-t. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a szochó július elsejétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra mérséklődik.
Ami még fontos, hogy a kedvezőbb adózás illetve a kiterjesztett keretek csak április 22-től értendőek, visszamenőleg nem.
Annak nincs akadálya, hogy az év elején eldöntött juttatási összegeket, cafeteria-kereteket felülírják a cégeknél, vagyis rugalmasan alkalmazkodni lehet a kiterjesztett lehetőséghez. Ahol havi a SZÉP-kártya juttatása, ott megemelhetik az összegeket. De akár egyösszegű nagyobb juttatást is adhatnak a cégek a dolgozóknak – ennek persze van rizikója, ha a dolgozó nem marad az év végéig. Ekkor az elválás utáni időre egyes meghatározott juttatásként kell leadóznia a cégnek.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|