|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A GYES, GYED, GYET változásai 2014. január 1-jétől2014. Január 13. 14:28 - siteadminEgészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak halmozódása
Ha egy édesanya jelenleg gyermekgondozási díj folyósítása mellett otthon gondoskodik gyermekéről, míg a másik gyermekét 2014. márciusra várja, akkor 2014. január 1-től hatályos szabály alapján a szülést követően az első gyermeke után továbbra is jogosult lesz gyermekgondozási díjra, míg a második gyermeke után terhességi gyermekágyi segélyt fog kapni.
2014. január 1-től a különböző korú gyermekek után egyidejűleg több ellátás is adható. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel
Felsőoktásban tanuló hallgatók gyermekdondozási díja
Az édesanya, aki felsőoktatási intézményben tanul, 2013. december 31-ét követően született gyermeke után gyermekgondozási díjat kaphat, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
Államilag elismert felsőoktatási intézményeket a nemzeti felsőoktatási törvény 1. számú melléklete sorolja fel.
217/1997 (XII. 1) kormányrendelet (azaz a végrehajtási szabály) rögzítik, hogy két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie a hallgatónak.
A végrehajtási rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követően igényelt gyermekgondozási díj esetén azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőzően vett részt.
A fentiekben ismertetettek alapján ezen gyermekgondozási díj további feltétele a magyar állampolgárság vagy másik EGT tagállam állampolgársága továbbá az is, hogy a kismama a szülés időpontjában rendelkezzen magyarországi lakóhellyel. Erre tekintettel a végrehajtási rendelet kimondja, hogy a gyermekgondozási díj igénylésekor a kérelemhez csatolni kell az Igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, valamint a születési anyakönyvi kivonaton túl
A vér szerinti apa akkor kaphatja ezt a gyermekgondozási díjat
A gyermekgondozási díj összege egyéb jövedelem hiányában az alábbiak szerint alakul:
A végrehajtási rendelet egyértelműsíti, hogy a fenti mérték esetében azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján részt vesz.
Ikergyermekek gyermekgondozási díja
Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további egy évig jár (azaz maximum a gyermekek 3 éves koráig). Ezt a szabályt azonban csak 2013. december 31-ét követően született gyermekek esetében alkalmazható. Ha az ikrek 2014. január 1. 00 óra 01 perckor születnek, akkor már a hosszabb idejű gyermekgondozási díj jár utánuk.
60 napig nem jár a gyermekgondozási díj
Új szabály, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha
Nem kell azonban ezt a 60 napos „várakozást” alkalmazni, ha az igénylő а gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy а gyermekgondozási díjban részesülő meghal.
Ellátás kezdő napja
Az egészségbiztosítási törvény alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.
A végrehajtási rendelet kiegészült azzal a szabállyal, hogy a biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül azzal, hogy a biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn belül – azaz, ha nincs 30-nál hosszabb megszakítás - ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Azaz, ha valaki például egy folyamatos megbízási jogviszonyban dolgozik egy Bt-nél, de adott hónapban a jövedelme 20 napig napi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékának a harmincad részét és ezért nem lesz biztosított, akkor a 21. naptól fennálló ismételt biztosítása esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a korábbi biztosítási jogviszony kezdő napjával.
A jogszabály szól arról is, hogy ha a foglalkoztatónál jogutódlás következik be, akkor a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.
Baleseti táppénz
2013-ban a baleseti táppénz összegének kiszámításakor nem lehetett figyelembe venni
2014. január 1-től a baleseti táppénz számításánál azonban már csak az alábbiakat nem lehet figyelembe venni:
Jövedelemigazolás
2014. január 1-től kibővült az az időtartam, amikor a jövedelemigazolást is csatolni kell az ellátás igényléséhez. Azaz már nem 2014. május 11-ét megelőzően, hanem 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélynél, gyermekgondozási díjnál az igény bejelentésével egyidejűleg a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást.
Foglalkoztató hiányában a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.
Gyermekgondozási díj melletti munkavégzés
A gyermek egyéves kora előtt nem lehet dolgozni. Ez esetben csak szerzői jog védelme alatt álló alkotásért illetve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységért járó díjazás az, amelyek mellett a gyermekgondozási díjat is folyósítják.
2014. január 1-től a gyermek egyéves kora után a szülő, aki gyermekgondozási díjat kap, az ellátás további folyósítása mellett dolgozhat. A szülő munkavégzésnek nincs időkorlátja, azaz akár napi 12 órában is dolgozhat.
Akkor is jár a gyermekgondozási díj, ha munkavégzése miatt az egy évesnél idősebb gyermekét bölcsödébe illetve családi napközibe helyezi el, vagy házi gyermekfelügyelő gondoskodik a gyermekről.
Érdekesség, hogy az egyéni-, illetve a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) nem szól a gyermekgondozási díj melletti munkavégzésről. Ezt azt eredményezi, hogy gyermekgondozási díj melletti munkavégzéskor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat.
Gyermekgondozási segély melletti munkavégzés
A fentiekhez hasonlóan alakul a munkavégzés a gyermekgondozási segély folyósítása alatt is. Amíg 2013-ban a gyermekgondozási segély alatti munkavégzés időkorlátozás mellett történhetett - kivéve az otthoni munkavégzést és a fogyatékos gyermekre járó gyes melletti munkavállalást –, addig 2014. január 1-től a szülő a gyermek egyéves korát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat. A korlátlan munkavégzés lehetősége, 2014. január 1-je előtt született gyermekekre is kiterjed.
Megmaradt azonban az a szabály, hogy ha a nagyszülő kapja a gyermekgondozási segélyt és emellett keresőtevékenységet szeretne folytatni, akkor azt csak adott időkorlátozás mellett teheti meg. Ez esetben a nagyszülő a gyermek 3 éves kora után dolgozhat, maximum heti 30 órában, kivéve ha a munkavégzés az otthonában történik.
Gyermekgondozási segélyre jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre állhat fenn azzal, hogy egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.
 0 hozzászólásA 2014. január 1-től hatályos változások a biztosítási jogviszonyban, a járulék- és szociális hozzájárulási adókedvezmények területén2014. Január 13. 9:52 - siteadminVáltozás a biztosítási jogviszonyokban
Társadalombiztosítási szempontból 2014. január 1-től a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonynak minősül, így a nevelőszülők biztosítottá váltak. Ezt megelőzően csak a hivatásos nevelőszülők minősültek biztosítottnak.
Nem terjed ki a biztosítás azokra a felsőoktatási hallgatókra, akik szakmai gyakorlatukat, szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzik. Erre tekintettel biztosítottként bejelentett, hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatókat 2014. január 1-től ki kell jelenteni, mint biztosítottakat.
A biztosítási jogviszony szünetelése
Pontosult és egyben ki is egészült a biztosítási jogviszony szünetelésének köre.
A fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony. A hatályos jogszabály azonban kivételeket fogalmaz meg, azaz ha a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel. Ezeknek a kivételeknek a körét bővítette ki a módosítás, mely szerint ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, akkor az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése alatt sem szünetel a biztosítás.
Továbbá 2014. január 1-től szünetel a biztosítási jogviszony azokban az időtartamokban is, amikor
Megjegyzés: az ügyvédi tevékenység szünetelése pontosításként került be a módosításba, ugyanis az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján a korábbi ügyvédi kamarai tevékenység szüneteltetése helyett az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alapozza meg a biztosítási jogviszony szünetelését.
Családi járulékkedvezmény
Új szabály a járulékkedvezmény. A családi járulékkedvezmény a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódik, de biztosítási alapokra épül. Azaz családi járulékkedvezményt vehet igénybe
A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele:
Az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata. Ez a nyilatkozat tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket is.
A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
Nem lehet családi járulékkedvezményt érvényesíteni
A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában, illetve a munkáltatói adó-megállapításában tünteti fel.
Egyéni és társas vállalkozó esetén nem a minimálisan befizetendő járulékalapra épül a kedvezmény. Az általános szabály ugyanis az, hogy egyéni-, illetve társas vállalkozóként biztosított a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után fizeti meg. (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint.) Az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a
terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
Azaz a kedvezményt úgy lehet érvényesíteni, hogy a foglalkoztató
A családi járulékkedvezmény összege a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény összegéből a ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a fenti járulékok együttes összege, azaz maximum 33 százalék.
Példa:
2 kisgyermekes édesanyának 100.000. forint jövedelme van.
Gyermekenként 62.500. forint adókedvezményt érvényesíthet.
Két gyermek esetében 125.000. forint kedvezményt vehetne igénybe.
100.000. forint jövedelem esetén 25.000. forint nem érvényesíthető adókedvezményként.
25.000. forint 16 százaléka 4.000. forint, azonban ezt nem tudja adóként igénybe venni.
4 százalék természetbeni járulék 100.000. forint jövedelem esetén 4.000. forint.
Fennmaradt kedvezmény 4.000. forint, amely a természetbeni járulék be nem fizetésével érvényesíthető.
Ha a családi járulékkedvezmény szerint megállapított összeg több, mint ami az adott évre családi járulékkedvezmény összegeként érvényesítésre került, akkor a különbözet
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult – például a családi pótlék jogosultság évközben megszűnt, de ő év végéig érvényesítette a kedvezményt – akkor az igénybe vett családi járulékkedvezményt 12 százalékos bírsággal növelten, az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Nem kell a bírságot megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10.000 forintot nem haladja meg.
Két fontos szabályra szeretnénk még felhívni a figyelmet:
A törvény rögzíti, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Azaz a be nem fizetett járulékok esetén is jár az ellátás.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza.
Szociális hozzájárulási adókedvezmények változásai
2014. január 1-től nem lehet a START kártyák, azaz a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ után kedvezményt igénybe venni.
Ugyancsak a fenti időponttól megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény is.
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás esetén azok után is igénybe lehetne venni a kedvezményt, akik bejelentett lakóhelye
Tartósan álláskereső természetes személy után érvényesíthető adókedvezmény, akkor is jár, ha a foglalkoztató helyébe új foglalkoztató (átvevő) lép. A kedvezményt az átvevő munkáltató a fennmaradt időre tovább érvényesítheti.
Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményben részesülők köre is kibővült:
Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók után is igénybe vehető a szociális hozzájárulási adókedvezmény. A kedvezmény mértéke: maximum
bruttó 200.000 forint 14,5 százaléka lehet. Részmunkaidős foglakoztatás esetén ezt a kedvezményt arányosítani kell a munkaidővel, azaz amennyiben a foglalkoztatásra 8 óra helyett 4 órában kerülne sor, akkor a maximálisan igénybe vehető kedvezmény 14.500 forint.
Arra a hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
A gyermekgondozási díj folyósításának megszűnését követően, illetve a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően igénybe vehető adókedvezmény köre kiszélesedett.
Új szabály, hogy 2014. január 1-től gyermekgondozási díj folyósítása mellett is lehet dolgozni. Eszerint egyrészt igénybe lehet venni a kedvezményt a gyermekgondozási díj alatti munkavégzés esetén is. Azaz a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően is igénybe vehető az adókedvezmény. A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 45 hónapig alkalmazható úgy, hogy legfeljebb 100.000 forint munkabérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a foglalkoztatás első két évében, míg ezen bér 14,5 %-a vehető igénybe a foglalkoztatás harmadik évében.
Továbbá kiemelt kedvezmény jár akkor, ha három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő szülőt foglalkoztat a munkáltató. Ha a munkavállaló legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, akkor az őt alkalmazó munkáltató a foglalkoztatás első három évében maximum 100.000 forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5%-os kedvezményt kap. Ez a kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 69 hónap végéig, maximum 5 évig alkalmazható. Azaz a nagycsaládosok esetében a kedvezmény két évvel hosszabb ideig jár.
Fontos, hogy a gyed, gyes, anyasági támogatás folyósításának igazolásán túl minimum 3 gyermek utáni családi pótlék jogosultságot is igazolni kell. Ezt az igazolást a kincstár adja ki.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
