hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A szociális hozzájárulási adó változásai érintik a szakképzési hozzájárulást is. Az alábbiakban a szakképzési hozzájárulás alapját és annak kedvezményeit ismertetem.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű
  • gazdasági társaság,
  • szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet,
  • állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
  • ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
  • közjegyzői iroda,
  • egyéni vállalkozó,
  • egyéni cég,
  • a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb szerv, szervezet, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.
Továbbá szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

A szakképzési hozzájárulás alapja a fenti hozzájárulásra kötelezett társaságot, vállalkozót, céget, szövetkezetet, irodát, vagy szervezetet terhelő
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
  • a fenti pontok hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;
  • a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;
  • az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.
Megjegyzés: Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Kedvezmények 

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szakképzési hozzájárulásból – a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan - kedvezmények érvényesíthetők. A kedvezmények két körét kell elkülöníteni. Az egyik az ún. kifuttatható kedvezmények, a másik a 2019-től alkalmazandó kedvezmények. Elsőként tekintsük át  kifuttatható kedvezményeket!

2018. december 31-én érvényesített alábbi kedvezmények, 2018. december 31-én hatályos szabály alapján, az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők. Azaz a még hátralévő - érvényesítésre nyitva álló - időre alkalmazható
  • a 25 év alatti pályakezdők szakképzési hozzájárulási kedvezménye,  
  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmény (beleértve a nagycsaládosokat is), 
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás szakképzési hozzájárulási kedvezménye, valamint 
  • a tartósan álláskeresők után igénybe vehető szakképzési hozzájárulási kedvezmény.
2019. évben érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmények:
  • munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, a foglalkoztatás első két évében, 
  • három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, a foglalkoztatás első három évében,
  • megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezménynél legfeljebb a minimálbér kétszeresének összege,
  • kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb 500 000 forint,
  • védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető kedvezménynél legfeljebb a  minimálbér négyszerese.
Munkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulás is, azaz a foglalkoztatás első két évében.

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szocho kedvezmény. A kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy a foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulás is, azaz a foglalkoztatás első három évében.

Megváltozott munkaképességű esetén – a szociális hozzájárulási adókedvezményhez igazodóan -, a megváltozott munkaképesség fennállása alatt legfeljebb a minimálbér kétszeresének összegéig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulási kedvezmény.

Kutatók - doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő - foglalkoztatása után legfeljebb havi bruttó 500 000 forint után érvényesíthető a szakképzési hozzájárulási kedvezmény.

Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó munkabére – de legfeljebb a  minimálbér négyszerese – után fizetendő 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó. Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmény is legfeljebb a  minimálbér négyszerese után vehető igénybe.

Megjegyzés: A szakképzési hozzájárulás alapja és a kedvezményei 2018. évi LXXXII. törvényben kerültek kihirdetésre.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás

Megszűnik az Erzsébet-utalvány

2019. Január 17. 16:32 - siteadmin



Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.

Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.

A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.

Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe,  és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.

Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak

Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.

Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták. Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak.


Hozzászólás 0 hozzászólás


A 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy 2019-ben milyen összegű közterhek kerülnek levonásra teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló béréből, valamint milyen tb közterheket kell megfizetni a minimális alapok kapcsán a vállalkozásoknál, és kitérek a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határának változására is.

Munkaviszony

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2019. január 1-jétől bruttó havi 149 000 forint, míg a garantált bérminimum 2019. január 1-jétől havi bruttó 195 000 forint. Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott, nem nyugdíjas munkavállaló esetén az alábbi összegek kerülnek levonásra:

szja-előleg/járulék/szocho 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint) 2019. év (garantált bérminimum havi bruttó 195 000 forint)
szja-előleg 22 350 forint 29 250 forint
nyugdíjjárulék 14 900 forint 19 500 forint
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 470 forint 5 850 forint
természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 960 forint 7 800 forint
munkaerő-piaci járulék 2 235 forint 2 925 forint
szociális hozzájárulási adó 29 055 forint 38 025 forint

Miként alakul a nettó jövedelem és közteherbefizetés 2018. évhez képest?

2019-ben a minimálbért kereső, nem nyugdíjas munkavállaló havi 3 685 forinttal több szja előleget és járulékot fizet. A minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme havi 7 315 forinttal nő, a munkáltató havi 2 145 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

2019-ben garantált bérminimumot kereső, nem nyugdíjas munkavállaló 4 857,5 forinttal több szja előleget és járulékot fizet havonta. A garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 9 640 forinttal nő, a munkáltató pedig havi 2 827,5 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

Nem nyugdíjas egyéni-, és társas vállalkozók tb közterhei:

Egyéni-, és társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség legalább – az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
  • nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
  • szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
Amennyiben az egyéni-, és a társas vállalkozás a tb közterheket a fenti minimális alapok szerint fizeti, akkor a vállalkozónak illetve a vállalkozásnak havonta a következő összeget kell megfizetni 2019-ben:

Járulék/szocho egyéni-, társas vállalkozás esetén 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint) 2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint)
nyugdíjjárulék 14 900 forint 19 500 forint
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 6 705 forint 8 775 forint
természetbeni egészségbiztosítási járulék 8 940 forint 11 700 forint
munkaerő-piaci járulék 3 352,5 forint 4 387,5 forint
szociális hozzájárulási adó 32 686,88 forint 42 778,13 forint

Változás az egészségbiztosítási ellátások felső határában

Táppénz és gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
  • Jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
    • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
    • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
      70 százaléka.
  • táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
  • a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
Ellátások maximuma 2018. év 2019. év Különbség 2018. évhez viszonyítva
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj:
a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén
96 600 forint/hó 104 300 forint/hó + 7 700 forint
hallgatói, ún. diplomás gyermekgondozási díj a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén 126 350 forint/hó 136 500 forint/hó + 10 150 forint
táppénz napi felső határa 9 200 forint/nap 9 933 forint/nap + 733 forint
gyermekgondozási díj havi felső határa 193 200 forint/hó 208 600 forint/hó + 15 400 forint


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás



2018-ban azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy a Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből járulékokat kell levonni, de a járulékok alapján jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, továbbá üzemi balesete vagy foglalkozási betegsége esetén baleseti ellátást kaphat. Idén a fenti szabály jelentősen változik. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom, hogy a 2019. évben milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha a nyugdíjas a Munkatörvénykönyvében foglalt munkaviszonyban dolgozik.

2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül, így a béréből megfizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesül, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.  

Felvetődik az a kérdés, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállaló nem lesz biztosított?

Elsőként nézzük meg a hátrányokat! 

2019-ben járulékfizetés hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, továbbá szintén a járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt,  illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem. 

Továbbá a hátrányok között kell megemlíteni, hogy ha az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Előnyök

Járulékfizetés hiányában növekszik a munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló heti 10 órában dolgozik, és bruttó 150 000 Ft munkabért kap, akkor béréből 22 500 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 15 000 Ft nyugdíjjárulékot és 6 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő munkavállaló azonban 21 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.

2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.

1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a nyugdíjastól levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja. 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét. 

A nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. 

Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező lesz a nyugdíjas munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállalók nem lesznek jogosultak.

Végezetül szeretném jelezni, hogy a változás 2019-ban csak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozik. Ha a nyugdíjas például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad, és esetében nem változik az a szabály sem, hogy nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.  


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás

Cafeteria 2019 – mit lépnek, mit léphetnek a cégek?

2018. December 17. 16:23 - siteadmin



Jövőre jelentősen átalakul a juttatások adózása, a SZÉP-kártya és néhány más juttatás kivételével a dolgozói juttatások ugyanúgy adóznak, mint a bér. Vagyis nemcsak a munkaadónak kell majd adóznia, hanem a munkavállalónak is. 

Az új szabályozás egységesen érvényes minden juttatásra, amely nem szerepel nevesítve az adótörvényben – magyarázta Fata László cafetéria-szakértő az Edenred még októberi szakmai háttérbeszélgetésén.

Idézzük fel, mit valószínűsítettek akkor a szakértők, mit fognak lépni a cégek az adóteher növekedése miatt. 

Csak kevesen szántanák be

Elsőre az tűnne logikusnak, hogy az egész béren kívüli juttatási rendszert be fogják szántani a cégek, hiszen már nem éri meg adni, ha nincs rá adókedvezmény. Valójában nem ennyire egyszerű a helyzet. 

Az első reakció az volt, hogy ez lehetetlen. A második az, hogy vége a cafeteriának, ezt valamiféle megnyugvás követte, majd tanácstalanság, később úgy látszott, a munkáltatók jó része a változás dacára is megtartja jövőre az elemeket – ecsetelte az Edenred ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián a reakciókat. 

A cég augusztusban elvégzett telefonos felmérése szerint 
  • mindössze a megkérdezettek 10,9 százaléka tervezi megszüntetni a juttatásokat,
  • 39,9 százalék nem változtat a meglévő rendszerén és
  • összesen 64,5 százalék az ideivel megegyező keretben gondolkodik jövőre is,
  • 16,9 százalék pedig a bérbe építi azt.

Béresítés és készpénzdilemma

A juttatások bérbe építése több szempontból sem vonzó alternatíva a munkaadóknak Balázs Krisztián szerint. Ellene szól, hogy rugalmatlan és jelentős adminisztratív teherrel jár. Az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője, Pethő Anikó szerint a bérbe építés viszonylag gyorsan erodálódik. Fél év elteltével már nem juttatásként tekint a kis pluszra a munkavállaló, így annak elvész a munkaerő-megtartó ereje; a munkavállaló szinte már várja a következő béremelést. 

Úgy valószínűsítették októberben, hogy a legnagyobb dilemma egyértelműen a tavaly bevezetett készpénz-juttatás kezelése lesz. Ezt 100 ezer forintig lehetett kedvezményes adózás mellett adni, ami havi 8 ezer forintot jelent. Jövőre viszont már bér szerint fog adózni a juttatás. Csapda a javából: azért adták, mert alacsonyabb volt az adója, de a szabályozás megváltozott, és azt sem lehet tudni, nem változik-e ismét – kommentált októberben Balázs Krisztián.

Azóta már néhány cégnél megkötötték a bérmegállapodást, és azt is lehet tudni, mi lett a cafeteriával. 

A Mercedesben megtartják a készpénzt is, a Hanuiban több lesz a cafeteria

A kecskeméti Mercedes-gyárban például az idei színes cafeteriaválaszték helyett jövőre egyedül a  kedvezményesen (béren kívüli juttatásként) adózó SZÉP-kártyát akarták meghagyni. De a szakszervezet kérésére maradhatott a bérként adózó készpénzcafeteria is. Így 2019-ben vagy 340 ezer forintot kaphatnak SZÉP-kártyára a dolgozók, vagy évi bruttó 280 ezer forint készpénzcafeteriát, havi részletekben. A cafeteria egyébként minden dolgozónak ugyanannyi. 

Egész más fordulatot vett a cafeteria a Hanui Hungária Gépgyártó Kft.-nél. A kedvezőtlen adójogi változások ellenére évi bruttó 150 ezer forinttal emelkedik, így 2020-ra több mint háromszorosára nő az éves cafeteriakeret, amit minden munkavállaló megkap.

Úgy tűnik tehát, az adóváltozás tényleg nem feltétlenül egyenlő a cafeteria temetésével. 


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55]
Blog archivum