hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Várandós munkavállalók foglalkoztatásáról

2018. Április 26. 11:07 - siteadmin



A Munkatörvénykönyv külön szabályokat fogalmaz meg a kismamák munkavégzésére, továbbá a Munkatörvénykönyv 2018. évi módosítása érinti a kismamák foglalkoztatását. Mindezekre tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva bemutatom a várandós munkavállalók alkalmazására vonatkozó szabályokat.

Várandósok munkavégzése

Az idei Munkatörvénykönyv módosítás rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Azaz, amennyiben a kismama által betöltött munkakör az egészségi állapotára hátrányos következményekkel járna, akkor a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor lép életbe a már korábban is alkalmazott szabály, mely szerint egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a várandós munkavállalónak – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján –, ha az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha a kismama elfogadja a felajánlott munkakört, akkor az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Más a helyzet akkor, ha a kismama egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Ez esetben a kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni és a felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

Továbbá a kismama alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az alábbiakra is:

A várandós munkavállalónak sem éjszakai munka-, sem rendkívüli munkaidő (túlmunka) vagy készenlét nem rendelhető el. 

A kismama alkalmazásakor nem lehet sem a munkaidőt, sem a pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, továbbá a várandós munkavállaló nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. Meg kell jegyezni, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a más helységben végzendő munkavégzésre azonban sor kerülhet, ha ehhez a kismama hozzájárul.

A várandós munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság alatt. Ez esetben azonban mindkét fél kapcsán ki kell emelni azt a szabályt, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a Munkatörvénykönyvben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Erre tekintettel, a munkavállaló legkésőbb a munkáltató felmondásakor köteles közölni a munkáltatóval, hogy állapotos.

Munkavégzés alóli mentesítés

A kismama állapota kapcsán lehet keresőképtelen, illetve a szülést megelőzően szülési szabadságra jogosult. 

A kismamát az orvos a várandóssága kapcsán többek között veszélyeztetett terhesként (azaz 9-es kóddal) vagy terhesség-szülés miatti keresőképtelenség (6-os kód) kapcsán keresőképtelennek minősítheti. A keresőképtelenség időtartama munkában töltött időnek minősül, amelyre szabadság jár. 

A várandós munkavállaló szülésére tekintettel szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság időtartama maximum 24 hét. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság időtartama is munkában töltött időnek minősül, amelyre szintén szabadság jár. 

Koraszülött gyermekek esetén alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Ha a munkáltatónál kifizetőhely működik, akkor mindenképpen javasolt a kismama tájékoztatása arról, hogy szüléskor – a csecsemőgondozási díjon vagy ennek hiányában a gyermekgondozást segítő ellátáson túl – milyen ellátásokra jogosult. 

A kismama gyermek megszületésekor jogosult anyasági támogatásra és babakötvényre. Amíg a babakötvény egyszeri 42 500 forintos összege egy letéti számlára – amely automatikusan megnyitásra kerül a gyermek születését követően – minden kérelem nélkül átutalásra kerül, addig az anyasági támogatást kérelmezni kell. 

Az anyasági támogatás előfeltétele, hogy az anya 
  • a terhessége alatt legalább négy alkalommal vegyen részt terhesgondozáson;
  • koraszülés esetén legalább egyszer vegyen részt a terhesgondozáson;
  • kivéve, ha a kismama igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott.
 Az anyasági támogatás mértéke 64 125 forint, ikergyermekek esetén 85 500 forint. Az anyasági támogatást a „Kérelem az anyasági támogatás megállapítására” nyomtatványon kell kérni a kormányhivatal lakóhely szerinti illetékes családtámogatási ügyekben eljáró szervénél. A nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár oldalán. 

Fontos, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó kérelmet legkésőbb a szülést követő 6 hónapon belül be kell nyújtani. 

Megjegyzés: Javasolt az anyasági támogatás igénylésekor a családi pótlékot is megigényelni „Kérelem a családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon, amely szintén Magyar Államkincstár oldalán érhető el.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



Évről évre rengeteg elköltetlen pénz marad a két évvel korábbi SZÉP-kártyás feltöltésekből. A fel nem használt pénzek ugyan automatikusan visszakerülnek a befizető munkáltatók bankszámláira, de nyilván nem azért adták a juttatást a dolgozónak, nem azért adóztak le utána, hogy aztán elvesszen a foglalkoztatottak, kártyabirtokosok számára az összeg. 

S bár a kártyakibocsátók mindig többször is figyelmeztetnek, a munkáltatónak is érdeke, hogy ugyanezt megtegye: figyelmeztesse a dolgozókat, hogy használják fel a lejáró feltöltéseket. Hiszen egy elégedett dolgozó mégiscsak jobb, mint egy bosszús. 

Nem is beszélve arról, hogy rengeteg pénzről van szó. 2016-ban például a két évvel korábbihoz képest idén 45 százalékkal magasabb összeg maradt kihasználatlanul a SZÉP-kártyákon, 2017-ben pedig kétszázezren buktak 1,3 milliárd forintot. 

Most megint nyakunkon a május 31., a végső határidő, amíg még fel lehet használni a megmaradt egyenlegeket. Az MTI április 20-i összesítése szerint a három kártyakibocsátónál több mint 4,3 milliárd forintnyi elköltetlen pénz volt még. 
  • Az OTP által kibocsátott SZÉP-kártyákra 2016-ban feltöltött összegből 243 ezer dolgozónak több mint 3,3 milliárd forintot kell még elköltenie május 31-ig. 
  • A K&H Banknál mintegy 460 millió forint lejáró összeg van a SZÉP-kártyákon.
  • Az MKB SZÉP-kártyákon április közepén 42 700 munkavállalónak van lejáró egyenlege, összesen 587 millió forint összegben.
Annyit tudni még, hogy az összegek nagyobbik része a szállás zseben található, ezt követi a vendéglátás és a szabadidő zseb. A kártyákon maradt összeg az elmúlt években átlagosan 5-6 ezer forint volt fejenként, de ennél nagyobb összegek is bent ragadhattak. 

A felhasználásnak pedig kedvezhetnek a közelgő április végi és május 1-jei négynapos, illetve a május 21-i háromnapos hosszú hétvégék.

A munkáltatónak visszautalt összeget egyébként bevételként kell könyvelni. Sok cég ezt egyszerűen zsebre teszi, mert az nehézkes, hogy annak osszák vissza a pénzt, aki nem használta fel. Adatvédelmi okból ugyanis erről a kártyakibocsátó bank nem küldhet listát. Ha mégis visszatöltenék a maradékot a kártyákra, akkor juttatásként újra le kell adózni utána.

A SZÉP-kártya a cégek által kínált egyik legáltalánosabb cafeteriaelem, amit a tapasztalatok szerint a munkavállalók sokszor akkor is választanak, ha nem tudják kihasználni. Ez is közrejátszhat abban, hogy sokaknál ragadnak bent összegek. 

Azt még nem tudni, hogy lesz-e valami a Nemzetgazdasági Minisztérium márciusi rendelettervezetéből, amely szerint legfeljebb 3 százalékos havidíjat számíthatna fel a jövőben a fel nem használt Széchenyi Pihenőkártya-keret után a kibocsátó. Az új szabállyal a minisztérium vélhetően motiválni akarná azokat, akik pénzt kapnak a SZÉP-kártyájukra hogy költsék el az így kapott juttatást. 

Változás lehet még a kibocsátók törvényi besorolásánál is. Eddig olyan intézmény léphetett erre a piacra, amely (egyéb feltételek mellett) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti szolgáltatónak minősült. A tervezet szerint a jövőben pénzforgalmi szolgáltatók megnevezés szerepelne a jogszabályban, így a felügyelet az MNB-hez kerülne.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Egyes meghatározott juttatások – kell egy szabály

2018. Április 20. 17:19 - siteadmin



A munkáltatói juttatások közé azokat az egyes meghatározott juttatásokat értjük, amelyek már korábban is ebbe a juttatási kategóriába tartoztak (és nem az adóváltozások miatt átminősített volt béren kívüli juttatásokra). Adóterhük idén 40,71 százalék. 

A munkáltatói juttatásba belekerül minden olyan juttatási forma, amely megfelel az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó feltételeknek (azaz termék, vagy szolgáltatás, de lehet utalvány is). 

A munkáltatói juttatás minden munkavállaló számára elérhető kell hogy legyen, megismerhető feltételekkel. 

A juttatás 
  • vagy minden dolgozó számára azonos kell hogy legyen,
  • vagy pedig egy belső szabályzat alapján lehet munkáltatói csoportokat képezni, és a csoportokon belül azonos a juttatást felkínálni.
A csoportképzést nem lehet teljesítményhez kötni, vagyis a juttatás nem lehet tevékenység ellenértéke. Egy csoportba kerülhetnek például a különböző beosztásban lévők, vagy az X ideje a cégnél dolgozók – lényeg, hogy legyen egy jól körülhatárolható közös jellemző. Akik pedig egy csoportba kerülnek, azok a számukra felajánlott juttatási csomagból, az abban található juttatási elemekből kedvük, igényük szerint választhatnak, a megadott összeghatárig. 

Vegyünk egy példát. 

Álljon az egyik csoport a belső szabályzat szerint azokból, akik legalább 1-2 éve a cégnél dolgoznak. (És persze meg kell határozni a többi csoportot is, akik ennél korábban, vagy később érkeztek.) Legyen ennek a csoportnak 200 ezer forintos éves kerete, és a csoport tagjai választhassanak mondjuk nyelviskola, üzemanyagutalvány, könyvutalvány, étkezési utalvány juttatást. 

Lehet, hogy lesz aki a teljes összeget üzemanyagutalványban kéri majd, de bizonyára olyan is, aki a nyelviskolát választja, meg teszem azt könyvutalványt is kér. A lényeg, hogy ugyanazok legyenek a feltételek, és meg legyen a választás szabadsága. 

Viszont ha bármelyik feljebb felsorolt feltétel hiányzik, akkor munkaviszonyos jövedelemként kell leadózni a juttatás után. Mit jelent ez? 
  • Ha nettó volt a keret, ami ritkább (ekkor a példában szereplő dolgozók megkapják a 200 ezer forintot), akkor az a munkáltatónak 281 420 forintjába került.
  • Ha ehelyett bérként kell leadóznia a munkáltatónak, akkor az kicsivel több mint 300 ezer forintjába kerül.
  • Ha bruttó volt a keret, ami gyakoribb (ekkor a példában szereplő dolgozók a 200 ezer forint adóval csökkentett részét kapják meg, azaz 142 306 forintnyit), akkor ez a munkáltatónak 200 ezer forintjába került.
  • Ha ehelyett bérként kell leadóznia a munkáltatónak, akkor az nagyjából 15 ezer forint pluszkiadást jelent neki, dolgozónként.
Nem felel meg a juttatás a szabályoknak például akkor, ha egyénileg szabják meg, hogy kinek milyen juttatást adnak, vagy egy-egy dolgozónak adnak csak, esetleg kiemelnek valakit, aki a többieknél többet kap, amennyiben egyfajta prémiumként használják (ha ezt meg azt eléri a dolgozó, kaphat), ha nem terméket, vagy szolgáltatást, hanem pénzt kínálnak fel, stb. És persze az is gond lehet, ha nem rögzítik belső szabályzatban, hogy mi alapján adják a juttatást, mi alapján képezték a csoportokat. Amennyiben bármelyik felmerül, akkor már a munkáltató által nyújtottak nem juttatásnak, hanem bérjövedelemnek fognak számítani. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozás és foglalkoztatói kedvezmény mellett dolgozhatnak munkaviszonyban.

Munkaviszonyban foglalkoztás és annak korlátai

2018. január 1-jétől hatályos Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) módosítása az alábbi szabályok alkalmazását írja elő a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásákor:
  1. A törvény rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, akkor a fenti szabályra is tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. 
  2. A hatályos szabály alapján évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki
    • fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
    • vakok személyi járadékára jogosult, vagy
    • megváltozott munkaképességű.
Megjegyzés: Tavaly – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon kívül – azoknak a munkavállalóknak járt a fenti pótszabadság, akiknél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg. 

A tavalyi szabályhoz képest azonban bővült azoknak köre, akik a fenti évi 5 nap pótszabadságra jogosultak. Jelenleg a fenti pótszabadság – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon túl – megilleti az alábbi megváltozott munkaképességű munkavállalókat: 

A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
  • akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • rokkantsági ellátásban részesül.
Mindezek alapján a pótszabadságra jogosultak körének változása kapcsán javasolt a megváltozott munkaképességű munkavállalók szabadságát felülvizsgálni. 

A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy munkavégzése kapcsán figyelemmel kell lenni a következő korlátozásra is: „A rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jövedelme - 3 egymást követő hónapon keresztül - nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.” Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni. 

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A munkáltató a megváltozott munkaképességű személy munkabére után többek között megfizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van. 

A kedvezmény: A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. 

Rehabilitációs hozzájárulás

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, 
  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
  • és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
  • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget teljesítő foglalkoztató mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól. Amennyiben azonban rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, akkor annak éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás idén mértéke 1 242 000 Ft/fő/év.

Megjegyzés: A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül továbbá 
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
  • a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.
A rehabilitációs hozzájárulás előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás bevallására a „1801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű bevallás szolgál. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A volt béren kívüli juttatásokról egy átmeneti szabály rendelkezik az szja-törvényben. Az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi (üzemi) étkezés, az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés támogatása és a munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulások tartoznak ebbe a csoportba. Ezek a juttatások 2017-ben egyes meghatározott juttatásokká váltak, így kikerültek a kedvezményes adózás alól, vagyis adóterhük megemelkedett. Jelenleg 40,71 százalék. Ezzel párhuzamosan megszűntek a korábbi értékhatárok, vagyis korlátlanul lehet adni ezeket a juttatásokat, többek között a cafeteriakereten belül.

Néhány fontos, talán kevésbé ismert részlet a volt béren kívüli juttatásoknál. 
  • Üdülési szolgáltatást a munkáltató a saját tulajdonában lévő, általa fenntartott üdülőben adhat a munkavállalóknak, illetve a munkavállaló hozzátartozóinak, nyugdíjasainak, illetve nyugdíjas munkavállalói hozzátartozóinak. Fontos tudni, hogy ha nem kifejezetten üdülőről van szó, akkor nem adható a juttatás. Például ha üdülési joga van a munkáltatónak, azt sem adhatja át a dolgozónak üdülési szolgáltatás juttatásként. Ha a cég az üdülési jogon keresztül biztosítja a dolgozó pihenési lehetőségét, az sem tiltott azonban. De ebben az esetben az üdülés ellenértéke nem egyes meghatározott juttatás lesz, hanem munkaviszonyos jövedelem, azaz bérként kell utána leadózni. 
  • Iskolakezdési támogatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, és csak olyan utalvány adható, amely az iskolakezdés megkezdése előtti 60. naptól a tárgyév december 31-éig váltható be. Kritérium az is, hogy az utalvány csak az iskolakezdéssel kapcsolatos dolgokra legyen felhasználható, és ez az információ szerepeljen is bónon. Tehát ne lehessen például wellnesshétvégére beváltani, de könyveket, papír-írószert, iskolatáskát, ruhát, cipőt, vagy akár számítástechnikai eszközt lehessen rajta vásárolni.  
  • Az iskolakezdési utalvány annak adható, akinek a gyermeke köznevelési intézményben tanul. A köznevelési intézménybe a főiskola, egyetem nem tartozik bele, tehát a felsőoktatásban tanuló gyerekre már nem lehet adni a juttatást. 
  • A helyi utazási bérletet a munkáltatónak kell megvásárolnia, és magát a bérletet adhatja a dolgozónak juttatásként. Budapesten a kifizetők csak a 10 500 forintos bérletet tudják megvenni, és elszámolni, vagyis ez a juttatás szokásos piaci értéke. 
  • Az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, illetve felsőoktatási képzés) támogatásánál január elsejétől bekerült az szja-törvénybe, hogy amennyiben a tanulói jogviszony bármely EU-s, vagy harmadik országban létesült, és egyébként államilag elismert képzésről van szó, akkor ez is iskolarendszerű képzésnek tekinthető. Tehát ha például az egyik dolgozó Oxfordban tanul, akkor a munkáltatója az idei évtől egyes meghatározott juttatásként átvállalhatja a képzés teljes költségét. 
  • A munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulásoknál (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulás) szintén értékhatár nélkülivé váltak. Viszont az a szabály megmaradt, hogy minden pénztárnál csak egy-egy munkáltató adhat hozzájárulást. 

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48]