hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Csak szeptembertől jön a minimális járulékalap

2020. Július 27. 11:07 - siteadmin



Eredetileg júliustól vezették volna be a minimális járulékalap fogalmát (a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatban), de aztán mégis elhalasztották szeptemberre. Pontosabban úgy döntött a parlament, hogy július-augusztusban még nem kell alkalmazni az új járulékfizetési szabályt.

A minimális járulékalap azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja minden munkaviszonyban legalább a minimálbér 30 százaléka kell hogy legyen. És mivel a szakképzési hozzájárulás alapja is a szociális hozzájárulási adó (csökkentve az esetleges szocho-kedvezményekkel), így tehát az összes munkaviszonnyal kapcsolatos közteherre vonatkozik a minimális járulékalap. Magyarán ha a minimálbér (idén 161 ezer forint) 30 százalékánál kevesebb a havi bér, akkor is meg kell fizetni legalább a 48 300 forint után a foglalkoztatás közterheit.

De mikor is jöhet szóba, hogy valakinek kevesebb legyen a havi bére, mint a minimálbér 30 százaléka? 

Például akkor, ha valaki csak néhány órát dolgozik munkaviszonyban, mondjuk mert az egészségi állapota nem enged többet. Előfordul, hogy valaki akár a fő munkájában szerzett kereset kiegészítésére több kicsi, egyszerű munkát vállal el (például lépcsőház-takarítás), és ezekre külön-külön munkaszerződése van, ám egy-egy szerződés összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Ezen kívül kedvelt trükközési lehetőség, hogy az (akár kamu) ügyvezetőket csak havi pár órára jelentik be munkaviszonyban, ami után jelképes összegű közterhet fizetnek, viszont az érintett személyek biztosítási jogviszonya ezáltal rendezetté válik, nem kell megfizetniük a havi 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot sem. Nos, szeptembertől megdrágul az ilyen típusú trükközés, havi 25 358 forint közterhet mindenképpen le kell majd leróni a pár órás munkaviszonyra bejelentettek után is.

Nem mindegy, hogy van-e biztosítás vagy nincs

Idén július 1-től akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, és hat havi elmaradást halmoznak fel, azok nem jogosultak térítésmentes egészségügyi ellátásra. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. (A sürgősségi ellátást viszont továbbra sem lehet megtagadni.)

A törvényjavaslat benyújtásakor még nem volt egyértelmű, hogy a dolgozótól is le kell-e majd vonni a minimális járulékalap szerinti, júliustól már összevont 18,5 százalékos tb-járulékot, ezzel akár le is nullázva a havi pár órás munkáért járó fizetését. Később a törvényjavaslat indoklásában egyértelműsítették, hogy a foglalkoztatónak kell megfizetnie a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetre eső társadalombiztosítási járulékot. Így akik valóban kisebb munkákat végeznek, havi néhány órában, nettóban nem fognak kevesebbet kapni. Viszont kérdés, hogy az ilyen munkák megmaradnak-e, miután a munkáltató számára jelentősen megdrágul szeptembertől a foglalkoztatás.



Hozzászólás 0 hozzászólás

További módosítások az új Tbj.-ben

2020. Július 24. 11:38 - siteadmin



A Magyar Közlöny 168. számában, 2020. július 14-én került kihirdetésre a „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény, amely többek között az új Tbj. szabályait is módosítja, pontosítja. 

Előző bejegyzésünkben az új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó módosításait ismertettem, az alábbiakban pedig 2020. július 14-én kihirdetett változásokból a munkaviszonyban alkalmazandó minimális alaphoz kapcsolódó módosításról, valamint a belföldi fogalmának bővítéséről, és a tanulószerződés esetén alkalmazandó szabályról adok tájékoztatást. 

1) Munkaviszonyban a tényleges jövedelem és a minimális alap közötti különbözet megfizetése

2020. július 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy minden Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, amely idén havi bruttó 48 300 forint.

Több olyan kérdést is kaptam, amelyben arra kérdeztek rá, hogy ha a szakképzettséget nem igénylő, részmunkaidős munkavállaló bére nem éri el a fenti minimális alapot, akkor hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot? 

Erre ad választ az új Tbj. módosítása, mely szerint: 

„A foglalkoztató köteles a 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.” 

Azaz, ha a részmunkaidőben dolgozó jegyszedő bére havi bruttó 35 000 forint, és a jegyszedő egész hónapban dolgozik, akkor a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet bruttó 13 300 forint, amely kapcsán a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni. Ennek a különbözetnek a járulékfizetését azonban úgy kell tekinteni a társadalombiztosítási ellátások megállapításánál (például táppénz, csed, gyed, nyugellátás stb.), mintha azt maga a munkavállaló fizette volna meg. 

Fontos kiemelni, hogy a fenti szabályt 2020. július és augusztus hónapra még nem kell alkalmazni. Ebben a két hónapban a társadalombiztosítási járulékot az új Tbj. 27. § (1) bekezdése szerint (azaz a tényleges bér alapján) kell megfizetni.

2.) Belföldi fogalmának kiszélesítése

Az új Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–k), továbbá o), p), r), és t) pontja esetében – az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Azaz azok a magyar állampolgárok, akik például adott ellátásban részesülnek és Magyarországon élnek, de nincs magyar bejelentett lakóhelyük (pl: albérletben laknak, ahova nem jelentkezhetnek be), nem minősülnek belföldinek, így a fenti szabály alapján egészségügyi szolgáltatásra sem voltak jogosultak. Ezen változtatott a módosítás, amely szerint: 

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság – azaz a 2019. évi CXXII. törvény 22. § (3) bekezdés – és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés – azaz a 2019. évi CXXII. törvény  43. § (1) bekezdés a) pontja – kapcsán az a Magyarországon élő magyar állampolgár is belföldi lett, aki
  • a jogviszony vizsgálat időpontjában társadalombiztosítási-, szociális-, családtámogatási ellátásban részesül, és
  • a jogviszony vizsgálatot megelőző 5 éven belül
  • rendelkezett belföldön legalább 12 hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy
  • legalább 12 hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult.
Példa: Ha a Magyarországon élő, magyar állampolgár, 
  • aki rokkantsági ellátásban részesül, 
  • akinek két év után megszűnt biztosítási jogviszonya 2019. májusában, 
  • nincs bejelentett magyar lakcíme, és
  • 2020. augusztusában orvoshoz megy, 
belföldinek minősül a módosítás alapján, és ezáltal jogosult lesz az orvosi ellátásra.

3.) Tanulószerződés

2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Továbbra is találkozhatunk tanulószerződésben történő foglalkoztatással, akiknek a biztosítási jogviszonya kapcsán a módosítás a következőket rögzíti:
A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra alkalmazni kell az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai közül a következőket:
  • Tanulószerződés: a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés.
  • Járulékalapot képező jövedelmük a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.
  • Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló azzal, hogy a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt szünetel a biztosítása.
  • Tanuló a tanulói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
  • Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentés tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének a feladata.
  • Továbbá alkalmazni kell 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontját, 31. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amely a nappali tagozatos képzést foglalja magába.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



2020. július 3-án került elfogadásra a „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény. A fenti törvény többek között módosította 2020. július 1-jén hatályba lépett 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szabályait is. Az alábbiakban ezen módosítások közül új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó változásait ismertetem.

Kezdjük talán a legfontosabb változással! 2020. július 1-jén hatályba lépett új Tbj. úgy rendelkezik, hogy három havi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás esetén a TAJ szám egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz (azaz barna lámpa jelenik meg a jogosultság ellenőrzéskor). Kivételt képez, ha a fenti tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül. 

Miben is változott a fenti szabály?

A módosítás alapján, a TAJ szám akkor lesz érvénytelen, ha a hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát. Azaz már nem három, hanem hat havi (azaz dupla annyi) összeget kell meghaladnia a tartozásnak. Továbbá a törvénymódosítás már nem tartalmazza azt a szabályt, hogy „az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.”

Megjegyzés: Nem az új Tbj., hanem a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendeletmódosítás rendelkezett a napokban arról, hogy ha 6 havi tartozás kapcsán érvénytelen a TAJ-szám, akkor is biztosítani kell a betegnek a sürgős szükség esetén nyújtandó ellátásokat és a mentést.

A TAJ szám újbóli érvényessége kapcsán a módosítás úgy rendelkezik, hogy az a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adóhivatali adatszolgáltatást követő naptól kerül csak visszaállításra. Azaz a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleg érvényességét. 

Egyeztetési eljárás

Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettségének a jogalapját – pl: az érintett időszakban az új Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult, vagy biztosított volt -, akkor egyeztetési eljárásra kerül sor. Fontos szabály, hogy ezen egyeztetési eljárás alatt az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás nem tekinthető hátraléknak.

Egészségügyi szolgáltatási járulék összege 

Szinte már hozzászoktunk, hogy évről-évre növekszik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez a növekedés azonban kiszámítható lesz a módosítás alapján. 

A törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy
 
„Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint). A 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve.” 

Fontos kiemelni, hogy a fentiek alapján megállapított járulékot az adóhivatal a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi, így a növekedésről időben értesülhetünk. 

Jogalap nélküli járulékfizetés

Az új Tbj. rendelkezik arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. 

A fenti esetre vonatkozóan is pontosításra került az új Tbj. A módosítás alapján a fentiek szerint igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján kiszámolt költségeket, akkor a követelést az egészségbiztosítási szerv az adóhivatalnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja. 

Mi lesz a már (jogalap nélkül) befizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal? 

Ezt a kérdést is rendezi a módosítás. A jogalap nélkül fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt kötelezettségének összegét az adóhatóság törli. Az egészségügyi szolgáltatási adószámláról a törlésből eredő túlfizetés azonban csak akkor igényelhető majd vissza, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor (azaz egészségügyi szolgáltatást nem vett igénybe az érintett személy), vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.

Végezetül meg kell említeni, hogy a módosítás azt is tartalmazza, hogy az új Tbj. alapján megállapított egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdetének időpontja nem lehet korábbi, mint 2020. július 1-je. Azaz az új Tbj. nem alkalmazható 2020. június 30. napjáig az adóhivatalhoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, illetve 2020. június 30-án folyamatban lévő eljárásokra.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



Új törvény, a 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szabályozza 2020. július 1-jétől többek között a biztosítási jogviszonyokat és az ehhez kapcsolódó befizetéseket. Miként alakul 2020. július 1-jétől a munkaviszonyban dolgozók járulékfizetése?

Az új Tbj. alapján 2020. július 1-jétől minden biztosítási jogviszonyban 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell megfizetni, amelynek következtében a biztosítottak – adott előfeltételek meglétekor – jogosultak lesznek minden társadalombiztosítási ellátásra.
 
2020. július 1-jétől a munkaviszonyban „minimális alap” kerül bevezetésre. Azaz, ha nem nyugdíjas munkavállaló az új Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni. 
 
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
 
Nem jelent semmilyen újdonságot a minimális alap azon munkavállalók esetén, akiknek a munkabére magasabb a fenti alapnál. Azoknál azonban, akik ennél kevesebbet  keresnek, kedvezőtlen lesz a fenti szabály. Vegyük alapul például a szakképzettséget nem igénylő árufeltöltői munkakört. Ha az árufeltöltőként dolgozó nem nyugdíjas munkavállaló, heti 5 órás részmunkaidőben dolgozik, és havi bruttó 25 000 forint, akkor ez a bér nem éri el a minimális alapot, amely a minimálbér 30 százaléka, azaz bruttó 48 300 forint. Ha az árufeltöltő egész hónapban dolgozik, akkor a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet bruttó 23 300 forint, amely különbözet kapcsán a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni. A fentiek kapcsán felmerül az a kérdés, hogy a „minimális alapnál” alacsony bér esetén, hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot?

Az új Tbj. jelenleg még az Országgyűlés előtt lévő módosítása ad választ erre a kérdésre, mely szerint: 

„A foglalkoztató köteles a 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.” 

Azaz a munkáltatót terheli a különbözet kapcsán a társadalombiztosítási járulékfizetés. Azonban az ellátások megállapításakor (pl. táppénz, csed, gyed, nyugdíj stb.) úgy kell majd tekinteni, mintha azt a munkavállaló fizette volna meg.

A fenti, még meg nem szavazott módosítás továbbá úgy rendelkezik, hogy a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Azaz július, augusztus hónapokban még a tényleges jövedelem kapcsán kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

Meg kell említeni, hogy vannak olyan esetek, amikor a fenti minimális alap arányosításra kerül. Azaz, arányosítani kell a fenti minimális alapot, ha 
  • a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás, illetve
  • az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.
Az arányosításon túl szeretném jelezni, hogy a járulékfizetési, szociális hozzájárulási adófizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni minden esetben. Azaz nem kerül sor a minimális alap alkalmazására, ha a munkaviszonyban álló személy 
  • gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, illetve
  • a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató, továbbá a szakképzésben részt vevő illetve továbbá a szakképzésben részt vevő személy esetében.
Azaz nem kerül sor a minimális alap alkalmazására, amíg például a munkavállaló gyermekgondozási díj folyósítása alatt folytatja a tevékenységét.
 
A munkaviszony kapcsán végezetül meg kell említeni a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokat is. Az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas 2019. január 1-je óta nem biztosított. 

2020. július 1-jétől az új Tbj.-ben foglalt munkaviszonyok bármelyikében (amelybe beletartozik többek között a közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony is) dolgozó saját jogú nyugdíjas sem lesz biztosított. A nyugdíjas béréből csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra, azaz járulékfizetésre 2020. július 1-jétől már nem kerül sor. Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas nem lesz jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére, továbbá 2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés kapcsán nem lesz jogosult baleseti ellátásokra sem.
 
A fentiekben is említettem, hogy a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új Tbj. módosulni fog. A továbbiakban részletes tájékoztatást adok az új Tbj. fenti módosításairól, amelyeket jelenleg még az Országgyűlés tárgyal, azonban várhatóan július első felében kihirdetésre kerülnek. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



2020. június 18-i kezdettel megszűnt a veszélyhelyzet. Ehhez kapcsolódóan került megalkotásra a 2020. évi LVIII. törvény, amely többek között a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza. Az alábbiakban a fenti törvény azon átmeneti szabályait ismertetem, amelyek a társadalombiztosításhoz kapcsolódnak. 

1.) Átmeneti szabály a tb ellátásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségekről: 

2020. május 1-jétől terheli a munkáltatót az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel. Ez a fizetési kötelezettség a munkáltatót a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig, azaz augusztus 16-ával bezáróan áll fenn.

Továbbra is alkalmazni kell adott – kedvezményezett – ágazatokban* a tb közteherfizetés és tételes adófizetés kapcsán, hogy 
  • munkaviszony, egyéni vállalkozó és a Tbj. szerinti társas vállalkozó tényleges főtevékenysége esetén 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan nem kell szociális hozzájárulási adót, illetve adott esetben szakképzési hozzájárulást és rehabilitációs hozzájárulást, valamint járulékokat fizetni, kivéve a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ez utóbbit, azaz a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot legfeljebb 7 710 forint összegig kell megfizetni;
  • adott kisadózói tevékenység esetén a kisadózó után 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel nem kell tételes adót fizetni. Ha a kisadózónak 2020. március 1-je előtt tételes adótartozása keletkezett, akkor a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az  egyes részleteket a  tárgyhó 12.  napjáig – pótlékmentesen fizetheti meg. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a fenti kedvezményre jogosultságát elveszti, és a  tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az  esetben az  adóhatóság a  tartozás fennmaradó részére – a  2020. március  1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
* Megjegyzés: A kedvezményezett tevékenységek és a mentesség/kedvezmény feltételei megtalálhatók a 2020. évi LVIII. törvény 34. §-ában.

2.) Keresőképtelenség:

2020. június 18-án megszűnt az a szabály, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt a keresőképtelenségről szóló, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szerinti igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani. Vagyis ezen igazolások 2 hétnél hosszabb időszakokat már nem tartalmazhatnak a biztosított keresőképtelensége vonatkozásában. 

A keresőképtelenség kapcsán meg kell említeni a Magyar Államkincstár által közzétett korábbi tájékoztatását is, amely alapján a veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles a veszélyhelyzet alatt a foglalkoztatóhoz elektronikus úton eljuttatott keresőképtelenségi igazolásainak az eredeti, papír alapú példányát is benyújtani.

3.) Gyermekgondozási díj:

A Kormány 59/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben rendelkezett arról, hogy a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott gyermekgondozási díjra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik. 

A fenti szabályra tekintettel került kihirdetésre az az átmeneti szabály, mely szerint az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjra, a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra, a nevelőszülői gyermekgondozási díjra, a nagyszülői gyermekgondozási díjra, valamint a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

Megjegyzés: Ugyan nem egészségbiztosítás körébe tartozó ellátás a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), és a gyermeknevelési támogatás (gyet), de mivel a gyermek gondozásához kapcsolódik, így meg kell említeni, hogy ha ezen ellátások a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbításra kerültek, akkor az arra való jogosultság is meghosszabbodik 2020. június 30-áig.

Meg kell említeni, hogy a fenti, meghosszabbított jogosultság ideje alatt más, további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe. 

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy 2020. június 30-a előtt megszűnik a nagyszülői gyed-, és a nagyszülői gyes jogosultság, ha annak alapját képező nyilatkozat visszavonásra kerül.

4.) Egészségbiztosítás egyéb ellátásaira vonatkozó átmeneti szabályok:

Gyógyszer kiváltása 

Továbbra is alkalmazni kell a gyógyszerkiadás kapcsán, hogy a  patikában a  gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti annak a személynek, aki a gyógyszertárban
  • a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét közli, és 
  • saját természetes személyazonosító adatait törvényben meghatározottak szerint hitelt érdemlően igazolja.
Telemedicina

Adott helyzetekben telemedicina keretében – beteg távollétében – kerülhet sor a  beteg egészségi állapotának szakmai megítélésére, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítésére. 2020. szeptember 15-ével bezáróan alkalmazható továbbra is a fenti telemedicina keretében folytatott egészségügyi szolgáltatás. 

Közgyógyellátásra jogosultság

2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-éig meghosszabbodik. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
:  



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67]
Blog archivum