hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Alábbi bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban és vállalkozóként a megváltozott munkaképességű személy.


Munkaviszonyban foglalkoztás korlátai

A rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat, akár munkaviszony keretében is. A rehabilitációs-, valamint a rokkantsági ellátásban részesülő személy munkaviszonya esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor az ellátását meg kell szüntetni. 


Munkaviszony közterhei

Munkaviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén a munkavállalónak meg kell fizetni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van. A rehabilitációs kártya visszavonásig érvényes, ennek keretében az állami adóhatóság a rehabilitációs kártya visszavonásával egyidejűleg e tényről tájékoztatja a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkáltatót, valamint felszólítja a rehabilitációs kártya haladéktalan, de legkésőbb 30 napon belüli visszaszolgáltatására.

Megjegyzés: A rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának részletes szabályairól 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet ad részletes tájékoztatást.


Példa: A szociális hozzájárulási adókedvezmény az ellátásban részesülő bruttó munkabérének, de legfeljebb 222 000 forintnak a 27 százaléka. Azaz, ha a rehabilitációs kártyára jogosult megváltozott munkaképességű munkavállalónak havi bruttó munkabére 300 000 forint, akkor a munkáltató 81 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 21 060 forint szociális hozzájárulási adót fizet. Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy részmunkaidő esetén ezt a kedvezményt nem kell arányosítani.


Vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatás korlátai

A rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat akár egyéni vállalkozóként, akár társas vállalkozói jogviszonyban. Ez esetben is arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor az ellátását meg kell szüntetni. 

Megjegyzés: Biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.


Vállalkozási jogviszonyban történő foglalkoztás tb közterhei

A vállalkozásban járulékokat és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok után meg kell fizetni. Azaz a rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő, nem nyugdíjas vállalkozó megfizeti a
  • 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, 
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből.
A vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetnie azzal, hogy adott feltétlek meglétekor szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe.

Megjegyzés: Minimálbér havi bruttó 111 000 forint. Minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, azaz havi bruttó 129 000 forint, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény: A vállalkozás a rehabilitációs ellátásban illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy után szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Azaz az egyéni vállalkozó, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, 
  • ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy 
  • ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke: az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb 222 000 forintnak a 27 százaléka, azaz maximum 222 000 forintig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Nyugdíj mellett dolgozik? Erre figyeljen!

2016. November 15. 12:13 - siteadmin



Nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán sokszor felmerül, hogy a foglalkoztatáskor figyelemmel kell-e lenni életkorhatárra, jövedelemkorlátra, keresőtevékenység napi idejére, illetve milyen TB közterheket kell megfizetni. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre is választ adunk a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülők munkaviszonyának és vállalkozási tevékenységének ismertetése során.

Munkaviszony öregségi nyugdíj folyósítása alatt

Az általános szabály az, hogy ha a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor ez esetben nem érvényesül semmilyen életkorhatár, továbbá a foglalkoztatásánál nincs sem jövedelem-, sem időkorlát. Saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő személy esetén azonban különbséget kell tenni a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő és a 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő között. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkavégzése esetén ugyanis jövedelemkorlát érvényesül. Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkabére meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 2016-ban 1 998 000 forintot), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.  

Példa: A fentiek alapján a nyugdíjas munkaviszonyban dolgozhat akár 69 évesen is, napi 8 órában, és kereshet havi bruttó 600 000 forint munkabért is. Amennyiben ez a munkavállaló 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő, akkor esetében érvényesül a fenti jövedelemkorlát. Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelentenie az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. Az éves keretösszeg elérésére tekintettel a nyugdíjának folyósítása tárgyév végéig szünetel. 

Megjegyzés: Ha a nyugdíjas elmulasztja az éves keretösszeg elérésének bejelentését, akkor jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Közterhek:

A nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 
  • a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget,
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését. Azaz a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását – erre benyújtott kérelme alapján -, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. Azért, hogy a keresőképtelenség alatt ne legyen ellátás nélkül a nyugdíjas, a nyugdíj folyósításának szünetelése alatt le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amelynek levonása, bevallása (megfizetése) megalapozza, hogy a keresőképtelenség idejére táppénzben részesüljön.

A saját jogú nyugellátásban részesülő soha nem fizet munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulék nem kerül levonásra. 

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. 

Példa: 8 órában dolgozó, nyugellátásban részesülő 68 éves munkavállaló munkabére bruttó 200 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 30 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 forint nyugdíjjárulékot és 8 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 6 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti 54 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 39 500 forint adót fizet, azaz havi 14 500 forint megtakarítással élhet. 

Egyéni, társas vállalkozás folytatása öregségi nyugdíj folyósítása mellett

Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén a munkaviszonyban ismertetettek állnak fenn, csak a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő vállalkozása esetén érvényesül a jövedelemkorlát.

Közterhek:

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 
A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja 
  • a társas vállalkozónál a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, 
  • az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, 
  • átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, 
  • az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 
Ez esetben is alkalmazható az a szabály, hogy a nyugdíjas - a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján – kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó keresőképtelen, vagy gyes-ben részesül, vagy fogvatartott, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége illetve ügyvédi tevékenysége szünetel, vagy közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, továbbá ha munkaviszonyban is dolgozik, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

Ha a nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozó után a vállalkozás havi 25 000 forint tételes adót fizet. A tételes adót többek között nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó táppénzben-, baleseti táppénzben, gyes-ben, ápolási díjban részesül, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Fontos azonban itt megjegyezni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor.  Azaz, ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.

Végezetül táblázatban az alábbi táblázatban összefoglaljuk a fentiekben leírtakat:

Ellátás melletti keresőtevékenység Van-e korlátja a keresőtevékenység folytatásának? Dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni? A nyugdíjas esetén van szociális hozzájárulási adókedvezmény?
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti munkaviszony csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén nem igen, 55 év feletti nyugdíjas esetén kedvezmény érvényesíthető
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti egyéni-, illetve társas vállalkozás csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén, kivéve ha kisadózó nem nem

 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



2016-ban is Personal Hungary! A BaBér csapata ismét a kiállítók és előadók sorát erősíti november 16-17-én a Millenáris Parkban. A rendezvény alatt megtalálnak minket a B.11-es standon, november 17-én pedig 10:30-11:00 között Dr. Fodor T. Gábor munkajogász felkérésünkre a magyar és uniós munkaidő-szabályozás aktuális kérdéseit fogja boncolgatni előadásában.

A jelenlegi magyar munka- és pihenőidő-szabályozás nagyobbrészt logikus szerkezetű, de kétségtelenül bonyolult – minél többet foglalkozunk vele, annál több kérdés merül fel az egyes szabályok kapcsán. Emellett az uniós jogban bizonyos jogintézmények kapcsán is komoly kérdések merülnek fel (például maga a munkaidő fogalma is ide tartozik, de megemlíthető a készenléti jellegű munkakör vagy a pihenőnapi rendkívüli munkavégzés is), amelyek kihatással lehetnek a mindennapi HR tevékenységekre is. Az előadás a fenti kérdések közül vizsgál néhányat.

Az alábbiakban pedig az előadáshoz kedvcsináló gyanánt dr. Fodor T. Gábor korábbi publikációját közöljük, mely a munkaidővel kapcsolatos alapfogalmak értelmezésében tesz rendet. (Az eredeti cikk az 5PERCadó gondozásában jelent meg.)


Tapasztalataink alapján, a HR területén dolgozók gyakran olyan munkaidővel kapcsolatos kifejezéseket használnak a mindennapi munkájuk során, amit a Munka Törvénykönyvében nem találunk. Emiatt is okoz a cégek számára nagy gondot a törvény által meghatározott fogalmak helyes értelmezése. A továbbiakban nézzük meg ezeket az alapmeghatározásokat.

A munkavállaló alapvető szolgáltatása a kijelölt időben (a munkaidőben) történő, rendelkezésre állás munkavégzés céljából.

A képlet látszólag egyszerű – egymástól jól elkülönül a munkaidő, amikor a munkavállalónak munkát kell végeznie, és a pihenőidő, amikor a munkavállalót ilyen kötelezettség nem terheli. Azonban a valóságban számos „köztes” időszak azonosítható, amely bizonyos szabályrendszer – pl. a magyar törvényi előírások – alapján pihenőidőnek, más, szintén kötelező előírások, különösen az uniós szabályok alapján munkaidőnek tűnnek.

Sőt, valójában a munkavállalónak számos kötelezettsége akad pihenőidőben is, így például nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. Érdemes megkülönböztetni egymástól a napi pihenőidő, heti pihenőnap, heti pihenőidő kérdését, hiszen fontos szerepet játszhatnak például a munkaidő-beosztásnál, ráadásul a munkaidő és pihenőidő rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása (betartása) a munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területe.

A munkáltatónak széles mozgástér áll rendelkezésére, hogy meghatározza egy munkavállaló rendelkezésre állásának idejét, vagyis a munkaidejét. Egyes munkaköröknél azonban érdemes lehet például kötetlen munkarendet vagy munkaidő-keretet meghatározni. A munkaidő-beosztás szabályait főszabályként a munkáltató állapítja meg, azonban a kötetlen munkarend esetén lehetséges a főszabálytól való eltérés, így a munkáltató a munkaidő beosztási jogát a munkavállaló számára átengedheti. A munkaidő-keret megfelelő eszköz lehet a munkáltató számára, hogy úgy alakítsa a munkaidő felhasználását, ahogy azt a munkáltató igényei megkívánják.

A munkáltatóknál eltérő a gyakorlat a munkaközi szünet kérdésében is, ugyanis ezen időszak főszabály szerint nem számít munkaidőnek. Ettől viszont a munkavállaló javára el lehet térni.

Például a felek megegyezhetnek, hogy a 6 óra munkavégzést követően kötelezően kiadandó 20 perc munkaközi szünet a munkaidő része, így a ténylegesen ledolgozott órák száma nem 8 lesz (napi 8 órás munkaidő esetén), hanem 7 óra 40 perc.

Készenléti jellegű munkaköröknél viszont éppen az ellenkezője igaz, tehát a munkaközi szünet időtartama a törvény erejénél fogva beleszámítandó a munkaidőbe.

A szabadság kiadásának szabályai, amellett pedig a munkaidő-nyilvántartás vezetési kötelezettség, szintén sok nehézséget jelenthet a munkáltató számára a mindennapi életben. A fizetett szabadság az egyik olyan fontos jogintézmény, amely elhatárolja a munkaviszonyt az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól, hiszen a munkavállalót olyan időszakra is megilleti a díjazás, amikor nem végez munkát. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében és természetben kell kiadni, de itt is találkozunk kivételekkel, attól függően, hogy például mikor kezdődött a munkaviszony, vagy a szabadság igénybevétele. A kiadás során figyelemmel kell lennünk bizonyos egybefüggőségi és közlési szabályokra is.

Valójában tehát a munka- és pihenőidős szabályozás elsőre egyszerűnek tűnő rendszere igen bonyolult, ezért komoly kérdések merülnek fel a kérdéskör részletes vizsgálata során.


Amennyiben bővebben is érdekli a téma, jöjjön el és találkozzunk személyesen is  a Millenárison november 17-én akár a standunkon (B épület, B.11), akár dr. Fodor T. Gábor előadásán (10:30-11:00, Fórum 1.)! Belépő igényléséhez, kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot, és legyen a vendégünk a 13. Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállításon. (A jelentkezéseket csak a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni!)

 


Hozzászólás 0 hozzászólás



Sok szülő dönt úgy, hogy a GYES alatt keresőtevékenységet folytat, azonban ember legyen a talpán, aki átlátja az erre vonatkozó támogatási rendszert. Cikkünk első részében összefoglaltuk a GYES folyósítása alatt folytatott munkaviszonyra vonatkozó munkajogi és TB szabályokat, az alábbiakban pedig a GYES alatti egyéni vagy társas vállalkozási tevékenységre vonatkozó szabályokat – beleértve a TB közteherfizetést is – vizsgáljuk.

Míg tavaly a családtámogatási törvény alapján a keresőtevékenységbe beletartozott az egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység is, addig idén ezek a tevékenységek már nem minősülnek keresőtevékenységnek. Erre tekintettel ez esetben nem érvényesül az az időkorlát, hogy a gyermek féléves korától lehet keresőtevékenységet folytatni. A gyermekgondozást segítő ellátás teljes időtartama alatt lehet egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységet folytatni, minden idő- és jövedelemkorlát nélkül.
 
A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni, illetve társas vállalkozóként dolgozó szülő a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt a vállalkozó a tevékenységét személyesen folytatja. Azaz a 15% személyi jövedelemadó előlegen túl a vállalkozó és a vállalkozás köteles a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni:  
  • 10% nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg 
  • a vállalkozásnak a 27% szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.
Minimálbér: havi bruttó 111 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi bruttó 129 000 forint.

A fenti járulék- és szociális hozzájárulási alap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó például
  • táppénzben, baleseti táppénzben részesül, 
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a TB közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy naptári napra a járulék- és szociális hozzájárulási adóalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Meg kell jegyezni, hogy ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, például az egyéni vállalkozó kivétje havi 220 000 forint, akkor ez a jövedelem/kivét lesz a TB közterhek alapja.

Végezetül táblázatban is összefoglaljuk a gyermekgondozást segítő ellátás melletti munkaviszonyt és vállalkozást.

Ellátás melletti keresőtevékenység
Van-e korlátja a keresőtevékenység folytatásának?
Dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni?

A GYES alapján van szociális hozzájárulási adókedvezmény?

GYES melletti munkaviszony
- igen, a gyermek féléves kora
(a nagyszülő heti 30 órában, a gyermek 3 éves kora után dolgozhat)
igen igen
GYES melletti egyéni-, társas vállalkozás nincs
igen, méghozzá az ún. minimális járulékalapok után

nem



Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



Sok szülő dönt úgy, hogy a GYES alatt keresőtevékenységet folytat, azonban ember legyen a talpán, aki átlátja az erre vonatkozó támogatási rendszert. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni azon munkajogi és tb szabályokat, melyek ismerete megkönnyíti a kiigazodást az eláttások útvesztőjében.

Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermekgondozást segítő ellátásra (korábbi nevén gyermekgondozási segélyre) jogosult a szülő (adott esetben az örökbefogadó), továbbá a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő kivételével a gyám, ha a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozást segítő ellátás 
  • a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve 
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, 
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár.
A nagyszülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha
  • a gyermek az első életévét betöltötte,
  • a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  • a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
  • a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
Munkaviszony gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt

Míg 2015-ben a gyermek egyéves kora előtt nem lehet GYES folyósítása mellett munkaviszonyban dolgozni, addig 2016. január elsejétől a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – kivéve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat. A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek féléves kora után munkát vállal. Ez esetben a munkavégzésre nincs időkorlát és nincs jövedelemkorlát sem, azaz a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő a gyermek féléves korától dolgozhat az ellátás mellett akár napi 8 órában és kereshet akár havi bruttó 400 000 forintot is.

Más szabály vonatkozik a nagyszülőre. A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő munkaviszonyban a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat. Nincs időkorláthoz kötve a munkavégzése, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ugyancsak más szabály vonatkozik arra a nagyszülőre, aki a kiskorú szülő gyámjaként jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra. A kiskorú szülő gyámja (például a 12 éves édesanya anyukája) minden időkorlát nélkül dolgozhat unokája születését követően.

Gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt munkát vállaló szülők több esetben úgy mennek vissza dolgozni, hogy a korábbi teljes munkaidő helyett részmunkaidőben dolgoznak. A munkatörvénykönyv előírja, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, amennyiben a kisgyermekes munkavállaló ezt kéri. Azaz ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő ez irányú kérelmére a napi munkaidőt 4 órára kell módosítani.

Felmerül a kérdés, hogy a gyermek hány éves koráig kell a fenti részmunkaidős foglalkoztatást alkalmazni. A Munkatörvénykönyv alapján a gyermek 3 éves koráig kérheti a szülő a részmunkaidős foglalkoztatást, míg 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállaló* esetén, a munkáltató a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 

* Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló akkor kérheti a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 5 éves koráig, ha szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, és gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő munkát vállaló szülő munkabéréből levonásra kerül 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
  • 10 százalék nyugdíjjárulék, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. Gyermekgondozást segítő ellátás alatt vagy azt követően dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 100 000 forint 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult személy, ha gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, akkor a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, míg 100 000 forint 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. A fenti adókedvezmények mértéke nem függ attól, hogy a szülő teljes-, vagy részmunkaidőben dolgozik.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény kapcsán a munkavállalónak igazolnia kell, hogy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül vagy részesült. A nagycsaládos munkavállalónak a gyermekgondozást segítő ellátás mellett azt is igazolnia kell, hogy minimum három gyermekre szülőként családi pótlékra jogosult. A munkáltató a kedvezményt a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve családtámogatási kifizetőhely által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

Kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó szabályok

Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel egyfajta munkaidő-kedvezményben részesül. Azaz mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg, továbbá ezen időtartam a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.

Továbbá meg kell említeni, hogy a kisgyermekes munkavállaló – beleértve a gyermekét egyedül nevelő munkavállalót* is – a gyermek 3 éves koráig 
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
  • éjszakai munka nem rendelhető el.
* Megjegyzés: Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el, kivéve a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. Azaz más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető 
  • a kisgyermekes munkavállaló gyermeke 3 éves koráig, valamint 
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig 
ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.


Cikkünk következő részében a gyes alatti vállalkozási tevékenységre vonatkozó szabályokat – beleértve a tb közteherfizetést is – vizsgáljuk majd.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31]