Soft Consulting Blog
2023. November 20. 9:15 - siteadmin
Számos vállalkozás a mai napig papíron végzi a munkaidő-nyilvántartást, noha a modern technológia lehetővé tenné, hogy naprakészebb és dolgozóbarátabb megoldásokat alkalmazzanak. Ezek segítségével nemcsak a távmunkában dolgozó kollégák számára válik egyszerűbbé a munkaidő-nyilvántartás, hanem a cég adminisztrációja is gyorsabbá, hatékonyabbá tehető.
A trendek megváltozása szükségessé teheti az online munkaidő-nyilvántartó bevezetését
A COVID-19 járvány miatt számos cég dolgozói otthoni munkavégzésre (azaz home office-ra) kényszerültek. Bár a lakóhelyről való munkavégzés eleinte kényelmetlen kompromisszumnak tűnt, több vállalkozás döntött úgy, hogy a korlátozások feloldása után is támogatja a home office vagy hibrid rendszert, ezáltal csökkentve az iroda fenntartásának költségeit. Azonban ha egy cég papír alapú munkaidő-nyilvántartó rendszert működtet, akkor az irodák üzemeltetése terén szerzett megtakarítását könnyedén elveszítheti a megnehezített adminisztráción.
Az online munkaidő-nyilvántartó rendszer bevezetése rengeteg pozitívummal járhat egy cég számára – akár minden alkalmazott a telephelyen végzi a munkáját, akár vannak otthonról dolgozó munkatársai. Az adatrögzítő felület a világ bármely pontjáról, bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező eszközzel elérhető, így a cégnek nem kell gondoskodnia a jelenléti ívek begyűjtéséről, valamint az azon feltüntetett adatok feldolgozásáról.
Az e-Jelenlét munkaidő-nyilvántartó rendszer előnyeiAz e-Jelenlét programot úgy alakítottuk ki, hogy az képes legyen ellátni minden olyan feladatot, ami egy modern és felhasználóbarát munkaidő-nyilvántartó rendszertől elvárható. Jelenlétrögzítő moduljába a munkavállalók felvihetik a munkaidejükkel kapcsolatos információkat – így a kötetlen munkaidőben dolgozó alkalmazottak tevékenysége is könnyedén nyomon követhető –, a túlórákat és a távolléteket. A felület lehetővé teszi az időadatok projektek vagy éppen költséghelyek szerinti tovább bontását, valamint beosztások megtervezését is. A rendszerbe integrált szabadságtervező modulban a munkavállalók könnyedén megtervezhetik és igényelhetik a szabadságaikat, a munkáltatónak pedig lehetősége van elfogadni vagy módosítani azt.
A szabadságtervezőbe kerülő kérelmekről, változtatásokról minden érintett e-mailes értesítést kap.
Az e-Jelenlétben adminisztrált ráadásul könnyedén átvihetők a BaBér bérprogramba, ezzel rengeteg időt takaríthatunk meg, és kiküszöbölhetjük a dupla adatrögzítés okozta időveszteségeket is.
Spóroljon időt, pénzt és energiát: váltson online munkaidő-nyilvántartó rendszerre!
 0 hozzászólás
2023. November 13. 14:24 - siteadmin
A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás indulhat hivatalból, de kezdeményezhetik magánszemélyek is. Arra szolgál, hogy a nyugdíjfolyósító az érintett állampolgár közreműködésével letisztázza, hogy az élet során mennyi lesz az elismerhető szolgálati idő, illetve mennyi a járulékfizetéssel lefedett jövedelem, valamint a figyelembe vehető jogosultsági idő. Az adategyeztetés azért fontos, mert a nyugdíj összege két tényezőtől függ, az elismert szolgálati időtől és a számított nettó „életpálya-átlagkereset” összegétől.
Korábban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a hivatalból lefolytatott eljárásoknál ötéves korcsoportonként küldte ki az adategyeztetési értesítőket, ebben azonban 2020-tól változás történt. Azóta az a szabály, hogy a nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőzően három évvel (tehát abban a naptári évben, amikor valaki betölti a 62 éves életkort) küldik ki az adategyeztetési értesítőt.
Az adategyeztetési eljárást a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal (mint nyugdíjmegállapító szerv) kezdeményezi és folytatja le hivatalból. Kezdeményezni (például azért, mert egy eddig le nem fedett biztosítotti időszakról szereztünk dokumentumot) kizárólag elektronikusan lehet, naptári évenként egyszer, a www.magyarorszag.hu / nyugdíj / adategyeztetés, hatósági bizonyítvány, megállapodás menüpontban elérhető „hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_01)” űrlap kitöltésével.
Az adategyeztetési eljárást csak akkor nem kezdeményezi hivatalból a nyugdíjhivatal, ha valaki már kap olyan ellátást (például rokkantsági ellátás, korhatár előtti ellátás), amit a szolgálati idő és az átlagkereset alapján folyósítanak. Kizárólag Budapest Főváros Kormányhivatala végzi azok számára az adategyeztetést, akik külföldön élnek, illetve Magyarországon kívül is szereztek szolgálati időt.
Az adategyeztetés során a nyugdíjhivatal első körben kiküldi, hogy a hatósági nyilvántartásban milyen, a nyugdíjmegállapítás során figyelembe vehető adatok (biztosításban töltött jogviszonyok, idők, keresetek, elismerhető jogosultsági idők, stb.) szerepelnek. Ezt a több oldalas táblázatos kimutatást célszerű alaposan átnézni, összevetni az elrakott dokumentumokkal, illetve ahol lyukak vannak az életútban, megnézni, hogy ott valóban nincs-e elismerhető szolgálati, jogosultsági idő, illetve kereset.
Nem érdemes senkinek arra hagyatkozni, hogy a hivatal biztos mindent feltüntetett, mert a nyilvántartás nem biztos, hogy pontos. Nem tartalmazza például azokat az adatokat, amelyekről korábban nem kellett jelenteni, és lehetnek olyan időszakok is, amikor nem járulékfizetés alapozza meg a szolgálati időt (például sorkatonaság, vagy felsőfokú tanulmányok), amelyek szintén nincsenek benne. De előfordulhat az is, hogy a munkahelyi adatszolgáltatás nem volt pontos. Ha valakinek külföldi biztosítási ideje is van, akkor azt sem fogja tartalmazni a nyilvántartás, tehát arról is adatot kell küldeni.
Ha hivatalból indult az eljárás, akkor 60, ha saját kezdeményezésre, akkor 30 nap van arra, hogy visszajelezzen az érintett személy, szerinte stimmel-e, ami a nyilvántartásban van. Amennyiben úgy véli, hogy hiányos a nyilvántartás, vagy téves adatok szerepelnek benne, akkor benyújthat bizonyítékokat, igazolásokat, illetve kérheti az ilyen időszakok külön vizsgálatát.
A beküldött korrekciós igényeket, bizonyítékokat, igazolásokat mind megvizsgálja a nyugdíjhivatal, és aztán határozattal zárja le az adategyeztetést. A határozat tartalmazza a nyugdíjmegállapításhoz szükséges elismert szolgálati időket.
További részletek az allamkincstar.gov.hu oldalon.
0 hozzászólás
2023. Október 17. 11:52 - siteadmin
A rendkívüli munkavégzés, azaz túlóra.
A Munka Törvénykönyve szerint a rendkívüli munkaidő négy féle lehet,
- munkaidő-beosztástól eltérő
- munkaidőkereten felüli
- elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő
- ügyelet.
Rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, nem jelenthet aránytalan terhet személyi, családi és egyéb körülményeire. A rendkívüli munkaidő elrendelése csak akkor nem korlátos, ha azt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében írták elő. Ebben az esetben munkaszüneti napon is elrendelhető a rendkívüli munkaidő. Egyébként csak abban az esetben rendelhető el munkaszüneti napra a rendkívüli munkaidő, ha a munkavállalót amúgy is foglalkoztatják rendes munkaidőben munkaszüneti napon.
Ha a munkavállaló kéri, írásban kell elrendelnie a munkáltatónak a rendkívüli munkavégzést.
Fő szabályként naptári évenként maximum kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ami legfeljebb 150 óra rendkívüli munkával toldható meg a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodásával. Kollektív szerződés alapján viszont legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, efelett pedig maximum 100 óra lehet, amit a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján hozzá lehet csapni. Vagyis mindkét esetben összesen maximum 400 túlóra lehet évente. A többlet túlóráról szóló megállapodást mindkét esetben a naptári év végével mondhatja fel a munkavállaló.
A rendkívüli munkavégzésre fő szabályként bérpótlék is jár, amely alapesetben 50 százalék, de ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapra/pihenőidőre, vagy munkaszüneti napra esik, akkor 100%.
Bérpótlék helyett szabadidő is adható a rendkívüli munkavégzés ellentételezésére (munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása esetén). Ilyenkor a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az időre az alapbér arányos része jár. Ha a rendkívüli munkavégzés pihenőidőre esett, és a munkáltató biztosít másik pihenőidőt, akkor a bérpótlék ötven százalék lesz. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő:
- ha a munkavállalónál várandós. Várandósság megállapításától egészen a gyermeke hároméves koráig
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál gyermeke hároméves koráig (három és négyéves kora között is csak a dolgozó hozzájárulásával)
- ha a rendkívüli munkavégzés egészségkárosító kockázatú
- ha fiatal (18 év alatti) a munkavállaló.
0 hozzászólás
2023. Október 6. 12:44 - siteadmin
A kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési eljárás keretében visszafizetteti a már nyújtott egészségbiztosítási ellátások díját/árát/összegét azzal, aki felelős a baleset vagy megbetegedés bekövetkezéséért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Erre a visszafizetésre megtérítési eljárás keretében kerül sor. Az alábbi hírlevélben mind a foglalkoztató, mind a természetes személy megtérítési kötelezettségét ismertetem.
Foglalkoztató megtérítési kötelezettsége
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy akár ő vagy akár a megbízottja az adott, kötelező munkavédelmi szabályokban foglaltaknak nem tett eleget, illetőleg, ha ő vagy alkalmazottja/tagja a balesetet szándékosan idézte elő. Ha például a foglalkoztató a munkavédelmi szabályokat nem tartotta be és ennek következtében az alkalmazottját a munkahelyen baleset érte, akkor az így bekövetkezett balesetből eredő ellátást - azaz a tb támogatott egészségügyi szolgáltatás, valamint a gyógyuláshoz szükséges tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz árát, a keresőképtelenség idejére járó táppénzt – a foglalkoztató köteles visszafizetni az egészségbiztosítónak.
Megjegyzés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a fenti foglalkoztató alatt az 2012. évi I. törvényben (Mt.-ben) meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.
Természetes személy megtérítési kötelezettségeiAz Ebtv. alapján, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni.
Mindezek alapján megtérítésre kerülhet sor például az alábbi esetekben:
A családi ház tulajdonosa köteles eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve köteles azt csúszásmentes állapotban tartani. Ha azonban ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és ezért valakit a családi ház előtti csúszós járdán olyan baleset ér, melynek következtében a sérült egészségügyi ellátásra szorul, akkor ezen ellátás kapcsán megtérítésre kerül sor. Ugyancsak megtérítésre kerülhet sor annak kapcsán, ha a kutya gazdája a kutyáját póráz nélkül sétáltatja, és a kutya rátámad egy arra sétáló másik személyre, akit a kutyaharapásból adódóan orvosi ellátásban kell részesíteni. Továbbá szintén megtérítésre kerülhet sor azzal szemben is, aki verekedésbe keveredik egy másik személlyel, és ennek következtében ezt a másik személyt orvosi ellátásban kell részesíteni.
Megjegyzés: Ha gépkocsival okoz a természetes személy például keresőképtelenséget vagy egészségkárosodást, akkor ez esetben nem indul megtérítési eljárás, mert kötelező felelősségbiztosítás fedezi ezen egészségbiztosítási ellátások árát is. Erre a fedezetnyújtásra úgy kerül sor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével megállapodásban rendezi, évenkénti átalányösszegben a megtérítési összeget.
Milyen mértékű a megtérítendő összeg?Az Ebtv. úgy rendelkezik, hogy megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. Azaz a megtérítésre kötelezettnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak az egészségbiztosító által átutalt táppénzt, baleseti táppénzt, a tb ellátás keretében igénybe vett orvosi-, egészségügyi szolgáltatás finanszírozott árát, a tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás támogatásának összegét. Ha például a sérült egy hónapig keresőképtelen, és ezen időszakban a társadalombiztosítás keretében 600 000 forint mértékű természetbeni egészségügyi szolgáltatást (orvosi-, ápolási ellátást) és 200 000 forint összegű baleseti táppénzt kapott, akkor a megtérítés keretében a balesetért/ellátásért felelősnek vissza kell fizetnie az egészségbiztosítónak a fenti 800 000 forintot.
A megtérítésre kötelezettet a fenti összegen felül kamatfizetési kötelezettség is terheli. A kamatot a táppénz, illetőleg a baleseti táppénz folyósításától, illetve az egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott összeg átutalásának időpontjától kell felszámítani, a határozathozatalakor irányadó mértékben. Két esetben azonban nem kell megfizetni a kamatot:
- Az egyik eset, amikor a kamat nagyon alacsony, azaz annak összege nem éri el az 1000 forintot.
- A másik eset, amikor szintén nem kell megfizetni a kamatot, ha a megtérítésre kötelezett – akkor, amikor a megtérítési eljárásról tudomást szerez - a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti az egészségbiztosítónak.
Ez utóbbi a következőt foglalja magába. A megtérítésre kötelezett, a kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől tájékoztatást kap arról, hogy nem kell megfizetnie a kamatot, ha a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti. Fontos, hogy erre az elismerésre csak akkor kerüljön sor, ha a megtérítéssel érintettnek fennáll a felelőssége az adott baleset, illetve betegség, keresőképtelenség, egészségkárosodás vagy haláleset kapcsán. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a felelősség elismerésére már sor került, akkor az egészségbiztosítónak már nem kell bizonyítékokkal alátámasztani a felelősséget. Erre tekintettel, ha a legkisebb kétség is felmerül a felelősségével szemben, akkor nem javasolt a fenti nyilatkozat megtétele.
Fizetésre kötelező határozatA megtérítési eljárásban az egészségbiztosító határozatot hoz, amelyben az érintett személyt (aki lehet természetes-, vagy jogi személy) kötelezi arra, hogy fizesse meg az adott ellátás(ok) tb támogatott árát, és annak kamatait. Az egészségbiztosító ezen határozata ellen jogorvoslatot a bíróságtól lehet kérni.
Fizetési kötelezettség mérséklése, elengedéseVégezetül meg kell említeni, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél a megtérítésre kötelezett személy kezdeményezze a megtérítési összeg, illetve annak kamatának mérséklését vagy elengedését.
Ennek keretében a természetes személlyel szemben megtérítés címen fennálló követelést a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ezt a természetes személy írásban kezdeményezte.
Továbbá mind a foglalkoztató, mind a természetes személy írásban kérheti, hogy a kirótt kamatot a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelje, engedje el vagy a kamatra részletfizetést engedélyezzen.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
2023. Szeptember 20. 12:20 - siteadmin
Milyen munkajogi és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a gyermek gondozása, ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságokra?
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) részletesen szabályozza, hogy mikor jogosult a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra. A gyermek gondozása, ápolása kapcsán a fizetés nélküli szabadságok öt típusát különíti el az Mt., amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetek. A továbbiakban kitérünk arra is, hogy ezen fizetés nélküli szabadságok alatt miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya.
Elsőként tekintsük át, hogy az Mt. milyen fizetés nélküli szabadságokat rögzít a gyermek gondozása, ápolása kapcsán!
1) Az egyik, és talán a legismertebb fizetés nélküli szabadság az, amely a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik életéve betöltéséig jár. A törvény rögzíti, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
2) A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelhet az örökbefogadó szülő is. Azaz a hatályos szabály alapján a munkavállaló - az örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, 3 évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ennél a fizetés nélküli szabadságnál arra kell figyelemmel lenni, hogy itt a gyermek életkora nem a fizetés nélküli szabadság végét jelenti, hanem elkülöníti a fizetés nélküli szabadság időtartamát. Ha a gyermek még nincs 3 éves, akkor három évig jár a fizetés nélküli szabadság, ha elmúlt 3 éves, akkor csak hat hónapig jár ez a szabadság.
3) Harmadik típusa a fizetés nélküli szabadságnak a nagyszülőhöz köthető. Ha a munkavállaló nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosult, akkor a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.
4) A negyedik eset, amikor a munkavállaló gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a következő: Fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt. Azaz ez esetben arra kell figyelemmel lenne, hogy a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló a gyermekgondozást segítő ellátásban részesüljön.
5) Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a gyermek ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Ha a munkavállaló hozzátartozója – aki ugye lehet a gyermeke is – tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó, személyes ápolást igényel, akkor a munkavállalónak ezen ápolás céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
Hogyan lehet igénybe venni a fenti fizetés nélküli szabadságokat?Ha a munkavállaló kéri, akkor a munkáltató köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot. Azaz, nem mérlegelheti a gyermek gondozása, igazolt ápolása esetén a fizetés nélküli szabadság kiadását.
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban köteles írásban bejelenteni a munkáltató felé.
Szintén fontos szabály, és a gyakorlatban azt tapasztaltam, hogy a munkavállalók nem mindig vannak tisztában azzal a rendelkezéssel, hogy a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Azaz, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát korábban megszünteti, mint azt eredetileg tervezte, akkor ezt a szándékát legalább 30 nappal korábban be kell jelentenie a munkáltatónál.
Különleges munkajogi szabályok a fizetés nélküli szabadság kapcsán.
Vannak azonban olyan munkajogi szabályok, amelyek nem mind az öt fizetés nélküli szabadságra érvényesek. Ezek a szabályok a következők:
Az 1.-3. pontokban foglalt fizetés nélküli szabadságra vonatkoznak a következő szabályok: A fizetés nélküli szabadság
- első hat hónapja munkában töltött időnek minősül, így az első hat hónap kapcsán szabadság kerül majd megállapításra;
- kapcsán nem érvényesül az az általános szabály, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Erre tekintettel ezen fizetés nélküli szabadságok időtartama, ha végkielégítés kerül megállapításra, figyelembevételre kerül.
- kapcsán indokolási kötelezettséget ír elő a Mt. a következő esetben: Ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetésére a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság miatt került sor, és a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni (pl: próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás), akkor a munkavállaló kérelme alapján a munkáltatót ez esetben is indokolási kötelezettség terheli. A munkáltató indokolásának meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.
Az 1.-4. pontokban foglalt fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató „rendes” felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Azaz, ezekben az esetekben felmondási védelem érvényesül.
Tekintsük át társadalombiztosítási szempontból is a gyermek gondozása, ápolása kapcsán igénybe vett fizetés nélküli szabadságokat!
A 2019. évi CXXII. törvény alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
- ezen időszakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
- a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
Azaz, ha például a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban - például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban - részesül, akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt nem részesül ezen ellátás(ok)ban (mert az ellátást például a munkát végző másik szülő veszi igénybe), akkor a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás. Erre tekintettel a munkáltatónak meg kéne győződnie arról, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt részesül-e a fenti ellátások valamelyikében.
Megjegyzés: Az ellátásokról való tájékoztatás segíti elő a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2023. július 1-jétől hatályos szabálya, mely szerint, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelem részben vagy egészben elutasításra, illetve visszautasításra, valamint az eljárás megszüntetésre kerül, a kormányhivatal a döntést közli a biztosított foglalkoztatójával is.
Meg kell említeni, hogy ha szünetel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló biztosítási jogviszonya, akkor a szünetelés kezdetét és végét be kell jelentenie a munkáltatónak a T1041-es nyomtatványon. Annak a munkavállalónak, aki legalább egy éve Magyarországon él (azaz bejelentett lakóhellyel, vagy adott esetben szálláshellyel rendelkezik), és nem áll a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában foglalt másik biztosítási jogviszonyban, valamint a Tbj. 22. §-ának adott bekezdéseiben sincs felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között, a szünetelés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2023. évben havi 9 600 (napi összege 320) forint.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
|
|
|
