|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Négynapos munkahét – így látják, akik már belevágtak, és akik még csak tervezik2023. Május 9. 14:21 - siteadmin
Az elmúlt évek veszélyhelyzetet előidéző történéseinek egyik legizgalmasabb következménye a távmunka és a négynapos munkahét kérdése lett. A munkáltatók esetlenül és kapkodva próbáltak megoldást találni a pandémia és a rezsi-emelkedés okozta gazdasági válság következményeire. A távmunka és a négynapos munkahét kialakításában egy-két foglalkoztató jeleskedett, de mindenre ők sem találtak megnyugtató megoldást.
Vannak munkahelyek, ahol már kipróbálták, máshol még csak figyelik, mit tapasztaltak azok, akik már alkalmazzák a munkahétkurtítást. A dolgozók többsége üdvözölné, és a munkáltatók egy része is határozottan fantáziát lát benne. Izlandon például olyan sikeres volt a 2015 és 2019 között lezajlott két kísérlet, hogy 2021-re a dolgozók csaknem 90 százaléka már négynapos munkarendben dolgozott. De tesztelték a rövidített munkahetet például Spanyolországban, Új-Zélandon és az Egyesült Arab Emírségekben is.
Tavaly júniusban 61 brit vállalat csatlakozott egy fél évig tartó felméréshez, amelyben a négynapos munkahét hatékonyságát vizsgálták. A munkavállalók hat hónapon keresztül 20 százalékkal csökkent óraszámban dolgoztak, miközben a fizetésük változatlan maradt. A 4 Day Week Global nonprofit szervezet tesztjéből számos pozitív dolog derült ki, például hogy nőtt a dolgozók mentális jóléte, csökkent a felmondások és betegség miatti szabadnapok száma, és még a cégek profitja is nőtt valamelyest. Szintén pozitívum, hogy a kísérlet során vezetett időnaplók alapján a férfiaknál 27 százalékkal, a nőknél pedig 13 százalékkal nőtt a gyermekeik gondozására fordított idő.
Magyarország úttörőiMagyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom indított 2022 július és október között pilot projektet, amelyben 4 csapat (150 fő) dolgozott 4 napos munkarendben, változatlan fizetés mellett. Azt tapasztalták, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön. Mivel a projekt hatékonynak bizonyult, így a vállalat további területek bevonásával folytatja a teszt időszakot 2023. augusztus végéig. Mi több, arra bíztatják a munkaerőpiaci szereplőket, hogy saját lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kísérlethez.
A Telekom a PwC Magyarországgal közös országos reprezentatív kutatást is indított 2022 augusztusában, 12 ezer embert kérdeztek meg. Az derült ki, hogy a válaszadók többsége (84%) szívesebben dolgozna heti négy napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben. Ezen belül a „4 nap, 8 óra, változatlan bér” és a „4 nap, 9 óra, változatlan bér” modell bizonyult a legszimpatikusabbnak. A kutatás egyértelműen rámutatott arra, hogy a munkavállalók preferenciáit eltérő élethelyzetek alakítják: a fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni (a 30 év alattiak 41 százaléka valamilyen mértékben elfogadhatónak tartaná ezt az opciót) a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett. Azonban ez a felállás nem mindenki számára elfogadható: a nyugdíjhoz közel állók többsége inkább elutasító, 50 év felett mindössze 13 százaléka tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen modellben dolgozzon. A felmérésben részt vevők azt mondták, hogy a munkaidő csökkentése nyomán felszabaduló időt fizikai és mentális egészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák.
Szintén tesztelte a négynapos munkahetet a Libri-Bookline, tavaly októbertől idén februárig úgy, hogy a fizetést nem csökkentették, de a korábbi napi 8 óra helyett 8,5 órás lett a kísérletben résztvevők munkaideje. A cég azt várta, hogy tovább javul a munka-magánélet egyensúlya, csökken a kiégés veszélye, kisebb lesz a stressz, csökken az elvándorlás, a betegszabadságok száma, nő az elköteleződés, boldogabbak lesznek a munkavállalók és mindez bevonzza a tehetségeket. A kezdeti időszakban azonban nőtt a stressz, hiszen kevesebb időben kellett ugyanannyi munkát elvégezni, vagyis a korábbi tempót növelni kellett. AZ is kiderült, hogy az átállás nem minden dolgozónak megy egyformán, aki kevésbé rugalmas, annak lassabban sikerült.
A négynapos munkahét úgy tűnik olyan trend, ami itthon is beszivárog a hétköznapokba, és az elvitathatatlan munkavállalói előnyökön túl a munkaerőpiacon, munkaadóként is versenyelőnyt jelenthet annak a cégnek, aki a home office mellett ezt is biztosítja. A Cégmenedzser Szoftver Kft. márciusban publikált, hazai kkv-kat kérdező felmérése szerint a cégek mintegy harmada megfontolná a rövidebb munkahét bevezetését. Kutatásuk alapján az lyen jellegű HR-újítások fő mozgatórugója a mérhető hatékonyságjavulás.
Volt próbálkozás a közszférában isSzombathelyen a polgármesteri hivatalban tavaly nyáron tervezték, hogy bevezetik a négynapos munkahetet, azonban ez náluk meghiúsult, arra hivatkozva, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény nem engedi, hogy belevágjanak. Érdekes módon a tatabányai önkormányzatnál ez nem volt akadály, amikor kizárólag rezsitakarékossági okokból az elmúlt fűtési szezonban négynapos, napi 10 órás munkaidőt vezettek be.
Szakemberek szerint rövid távon nem lesz világtrend a négynapos munkahét, de ahogy a hatnapos munkahétről áttért a világ az öt napra, úgy ez lehet a következő lépés. Ehhez azonban a szabályozói környezetnek és a rugalmasságnak is változnia kell.
 Idén is részt veszünk az év legnagyobb üzleti eseményén, a Business Festen, amely a korábbi években HR Fest néven került megendezésre. Kinőve a HR kereteit, a Business Fest az első olyan kötetlen üzleti esemény, ahol a különböző területek szabadon kapcsolódhatnak, és az állandóan változó világban új együttműködési formákat valósíthatnak meg! Cégcsoportunk standdal és az egész délutánon átívelő izgalmas programsorozattal várja a résztvevőket a Mai Munkaügyek by BaBér teremben.
 0 hozzászólás  Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rövid ismertetése2023. Április 28. 11:05 - siteadmin Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe a betegnek nyújtott egészségügyi szolgáltatások – beleértve az elektronikus vényre felírt gyógyszert, gyógyászati segédeszközt is – kerülnek feltöltésre. Tekintettel arra, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér a mindennapi egészségügyi szolgáltatásunk részévé vált, így rövid áttekintést adunk erről az informatikai rendszerről.
2017. végétől került sor az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (rövidítve: EESZT) bevezetésére, amelyről a következő tájékoztatás olvasható az interneten:
Nézzük meg, hogy a fentiekben is említett Lakossági Portálon belül milyen egészségügyi ellátásokat ismerhetünk meg!
Egészségügyi dokumentumokAz Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi dokumentumok rész alatt érhetők el a digitális egészségügyi dokumentumok. Itt találhatók meg többek között a mikrobiológiai laboratóriumi leletek, az egészségügyi szakellátás során keletkezett ambuláns lapok, kórházi zárójelentések, amelyeket a beteg/ellátott bármikor megtekinthet. Az egészségügyi dolgozók közül a következők kaptak felhatalmazást az egészségügyi dokumentumok megtekintésére: a háziorvos, a járó- vagy fekvőbeteg-ellátó azon részlegének/osztályának orvosa, ahova felvették a beteget.
Elektronikus vényElektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér tartalmazza az elektronikus vényt (azaz e-vényt). E-vény alapján a gyógyszerünk, gyógyászati segédeszközünk kiváltása szinte mindennapossá vált. Ezen az oldalon rákereshetünk a várakozó vényekre (azaz, amelyek még nem kerültek kiváltásra) és a kiváltott vényekre.
Megjegyzés: A hagyományos – papír alapú – vények csak a kiváltott receptek között jelennek meg, mert azokat a gyógyszertári alkalmazottak viszik fel a rendszerbe a kiváltás során.
Egészségügyi profilIde kerülnek a ritkán vagy egyáltalán nem változó egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó adatok. Azaz a kezelőorvos, ennek hiányában háziorvos – a vércsoport kapcsán az állami vérellátó szolgálat – az egészségügyi profilban rögzíti az általa kezelt személy TAJ számát (ennek hiányában más azonosítóját), születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatok. Ide töltik fel például a Covid védőoltás beadásával kapcsolatos adatokat. Továbbá, ha a szolgáltató rendelkezik a beteg allergiájára, vércsoportjára vonatkozó információval, akkor ezek az adatok is ebbe a részbe kerülnek feltöltésre.
Központi eseménykatalógusEbben a részben találhatók meg azok az ellátások, amelyeket a beteg/ellátott alap, járó- vagy fekvőbeteg ellátás keretében igénybe vett. A központi eseménykatalógusban kell rögzíteni például
A fenti adatok által kezelőorvos évek múlva is informálódhat arról, hogy a beteg mikor, hol, milyen vizsgálaton vett részt, és ki volt akkor a kezelőorvosa. Meg kell említeni, hogy a legérzékenyebb egészségügyi adatokhoz (pl: a pszichiátriai, az addiktológiai, a szexuális úton terjedő és a HIV/AIDS betegségek dokumentumaihoz) korlátozott a hozzáférés, azaz kizárólag az adott szakterület orvosai férhetnek hozzá ezen adatokhoz.
E-beutalóAz egészségügyi ellátások nagy része orvosi beutalás alapján vehető igénybe. Ha a beteg nem tart igényt a papíralapú beutalóra, akkor az orvos Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe tölti fel a beutalót. E-beutaló előnye többek között, hogy mivel a beutaló általában 90 napig érvényes, így nem kell azt hónapokig megőrizni, mint egy papíralapú beutalót.
Önrendelkezési jogA fenti adatok tárolása kapcsán meg kell említeni az egyik legfontosabb jogot, az önrendelkezés jogát. Az önrendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a beteg rendelkezzen Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér által kezelt egészségügyi adataihoz való hozzáférésről (ennek formái: engedélyezés, korlátozás, letiltás). A korlátozás, letiltás vonatkozhat adott orvosra, adott patikusra, adott egészségügyi szolgálatóra stb. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az önrendelkezési nyilatkozat - az elektronikus rögzítését követően - 24 órán belül érvénybe lépjen, azaz alkalmazni lehessen ezen időn belül az adatokhoz történő hozzáférés korlátozását vagy engedélyezését.
Példa: Ennek keretében a beteg dönthet úgy, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tárolt adataihoz senki se férjen hozzá, és ha majd elmegy az orvoshoz, akkor azért, hogy a felírt e-vényt ki tudja váltani, átmeneti időre ezt a korlátozást feloldja.
Mire szolgál még az önrendelkezési rész?Az önrendelkezési „felület” lehetőséget ad arra, hogy meghatalmazást adjunk adott személynek e-receptünk kiváltására, vagy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fentiekben ismertetett Lakossági Portál elérésére. Továbbá ezen felületen
Végezetül meg kell említeni, hogy mivel az egészségügyi adatok nagyon érzékeny adatok körébe tartoznak, így lehetőség van az EESZT rendszerébe rögzített bármely adattal kapcsolatos adatvédelmi incidens bejelentésére az EESZT működtetője, az Országos Kórházi Főigazgatóság felé.
Bejelentés módja: Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos adatvédelmi incidens bejelentése (magyarorszag.hu)
Adatvédelmi incidensnek minősül például az EESZT-ben rögzített adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisülése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hogyan jár a táppénz, a csecsemő- és a gyermekgondozási díj a határozott idejű munkaviszony megszűnése esetén?2023. Április 18. 18:11 - siteadmin A határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnhet akár a tb ellátás folyósítása alatt, akár folyósítását megelőzően. Mennyiben érinti a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj megállapítását és folyósítását a határozott idejű munkaviszony megszűnése?
Elsőként tekintsük át a táppénz kérdését!
TáppénzAmennyiben a munkavállaló keresőképtelensége alapján betegszabadság jár, és azt a munkavállaló nem merítette ki, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy táppénz csak a betegszabadság lejártát követően állapítható meg, és folyósítható.
A táppénz megállapításának az alábbi három előfeltétele van. A munkavállaló
Ha a munkavállaló a határozott idejű munkaviszony fennállása alatt lesz keresőképtelen, akkor a munkavállaló táppénzre jogosult, hiszen a munkaviszony alatt mind a három fenti feltétel fennáll.
Ha a munkaviszony megszűnik, akkor már nem lehet táppénzt megállapítani, illetve a táppénz folyósítását meg kell szüntetni. Azaz, ha például a munkavállaló a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő napon válik keresőképtelenné, akkor a volt munkavállaló táppénzre nem jogosult. Ugyancsak nem jogosult a munkaviszony megszűnését követően táppénzre az a munkavállaló, akinek a keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg a határozott idejű munkaviszonya. Ez esetben a munkaviszony megszűnését követő naptól már a táppénzre való jogosultság nem áll fenn.
Baleseti táppénzÜzemi baleset, illetve foglalkozási betegségből eredő keresőképtelenség esetén baleseti táppénz jár.
A hatályos jogszabály alapján baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. Azaz a baleseti táppénz mind a határozott idejű munkaviszony alatt, mind annak megszűnése után is megállapítható. Azaz a baleseti táppénz – szemben a táppénzzel – passzív jogon is megállapítható.
A szülő gyermeke születése kapcsán, társadalombiztosítás keretében csecsemőgondozási, valamint gyermekgondozási díjra lehet jogosult. Tekintsük át az alábbiakban ezeket az ellátásokat a határozott idejű munkaviszony kapcsán (a diplomás gyermekgondozási díjra most nem kitérve).
Csecsemőgondozási díjCsecsemőgondozási díjra elsősorban az a munkavállaló nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
Megjegyzés:
Az édesapa is jogosult lehet a fenti feltételek fennállásakor a csecsemőgondozási díjra, ha
Azaz, ha az igénylő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, akkor a határozott idejű munkaviszony alatt, illetve annak megszűnését követően megállapítható a csecsemőgondozási díj. Ez utóbbi esetben azonban csak akkor kerülhet sor a csecsemőgondozási díj megállapítására, ha a gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik meg.
Ha a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt szűnik meg a határozott idejű munkaviszony, és a volt munkavállaló az ellátás folyósításának az ideje alatt nem vált foglalkoztatót (nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt), akkor a csecsemőgondozási díjat a volt munkáltató, illetve kifizetőhely hiányában a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szerve folyósítja tovább. Ha azonban a csecsemőgondozási díj folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az ellátást a továbbiakban az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek vagy annak hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének kell folyósítania.
Gyermekgondozási díjGyermekgondozási díjra jogosult a munkavállaló (anya vagy apa)
Azaz mind a határozott idejű munkaviszony alatt, mind annak megszűnését követően megállapítható a gyermekgondozási díj. Ez utóbbi esetben az alábbi négy előfeltétel szükséges ahhoz, hogy a gyermekgondozási díj megállapításra kerüljön. Szükséges, hogy a munkavállaló
Ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt szűnik meg a határozott idejű munkaviszony, és a volt munkavállaló az ellátás folyósításának az ideje alatt nem vált foglalkoztatót, akkor a gyermekgondozási díjat a volt munkáltató, illetve kifizetőhely hiányában a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szerve folyósítja tovább.
Ha a munkavállaló a gyermekgondozási díj folyósítása alatt új biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a kifizetőhelyi tájékoztató alapján
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás A Nők 40 kedvezményes nyugdíj feltételei2023. Április 12. 12:35 - siteadmin Minden, amit a Nők 40 programról tudni érdemes.
A Nők 40 nyugdíj lényege, hogy
A Nők 40 tehát férfiak számára nem elérhető.
A Nők 40 nyugdíjhoz
legalább 40 év jogosultsági idő szükséges.
Ezen belül
A jogszabályban meghatározzák azt is, milyen jogviszonyokkal lehet a Nők 40-hez munkával szerzett szolgálati időt szerezni, és milyenekkel lehet a gyereknevelés, a gyermeknevelési ellátások idejére. Szolgálati időt fő szabály szerint akkor lehet szerezni, ha tb-jogviszonyban áll valaki, és az abban szerzett keresete, jövedelme vagy ellátása után levonták (megfizették) az előírt tb-járulékot. Speciális esetekben (például súlyosan fogyatékos gyermek nevelése, és/vagy ötnél több gyermek felnevelése) lehet elég 32-nél kevesebb munkával szerzett szolgálati idő a Nők 40-nél.
Mint a nyugdíjguru hangsúlyozza, a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel, a jogosultsági időre ugyanis szigorúbb a szabályozás. Vagyis nem minden szolgálati idő számítható be a Nők 40 jogosultsági időbe.
Nem számít bele a nők nem jogosultsági idejébe az egyébként szolgálati időnek számító:
Vannak viszont olyan speciális jogviszonyok is, amelyekről talán nem is gondolnánk, mégis beszámíthatnak a Nők 40 jogosultsági idejébe:
Ha egy anya úgy dönt, hogy igénybe veszi a Nők 40 nyugdíjat, mellette a versenyszférában továbbra is dolgozhat, felveheti a nyugdíját, és a keresetét is korlátlanul, ráadásul a keresete után csak szja-t fognak levonni, tb-járulékot nem. A közszférában azonban csak úgy lehet dolgozni, hogy közben szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
0 hozzászólás  Azonosság és különbség a táppénz és a baleseti táppénz között2023. Március 23. 13:43 - siteadmin A koronavírusjárvány idején mind az egészségügyben dolgozóknál, mind a pedagógusoknál nagyon sokszor felmerült az a kérdés, hogy ha feltehetően munkájuk során kapták el a koronavírus-fertőzést, akkor mikor jogosultak táppénzre, és mikor állapíthatják meg a részükre a baleseti táppénzt. Az alábbiakban adott szempontok alapján áttekintjük a táppénz és a baleseti táppénz azonosságait és különbségeit, de a külképviseletekre és a tartós külszolgálatra most nem térünk ki.
A társadalombiztosítás az üzemi balesetből, illetve a foglalkozási megbetegedésből eredő ellátásokat pozitívan kezeli. A legjobb példa erre a baleseti táppénz, amely a táppénzzel szemben passzív jogon is jár, és a figyelembe vett mérték, valamint az ellátás összege jóval magasabb a táppénz mértékénél és összegénél. Mindezek alapján hasonlítsuk össze a két ellátást!
Milyen típusú ellátás a táppénz és a baleseti táppénz?Mind a táppénz, mind a baleseti táppénz biztosítási jogviszony alapján járó társadalombiztosítási ellátás. A táppénz egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, míg a baleseti táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely baleset esetén, azaz pontosabban üzemi baleset, és foglalkozási megbetegedés kapcsán állapítható meg.
A társadalombiztosítási ellátás kapcsán azt is meg kell említeni, hogy mind a táppénz, mind a baleseti táppénz akkor állapítható meg, ha azt az arra jogosult személy megigényli. Mindezek alapján nézzük meg, hogy ki jogosult ezen pénzbeli ellátásokra!
Ki jogosult táppénzre és baleseti táppénzre?A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van. Azaz táppénzre jogosult az, aki
Nézzük meg az utolsó két szempontot!
Biztosítási jogviszony Biztosítási jogviszony fennállása alatt jár a táppénz. Ha például a határozott idejű munkaviszony, mint biztosítási jogviszony 2023. április 4-én megszűnik, és a volt munkavállalót az orvos 2023. április 5-én veszélyeztetett terhesnek minősíti, akkor a volt munkavállaló a jogviszony megszűnésére tekintettel nem jogosult táppénzre.
A táppénzzel szemben a baleseti táppénz passzív jogon is jár. A baleseti táppénz így annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredően ismételten keresőképtelenné válik.
Megjegyzés: Nem jogosult azonban baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből, vagy foglalkozási megbetegedés eredően baleseti járadékban részesül.
Keresőképtelenség
A keresőképtelenséget az arra jogosult orvos állapíthatja meg és igazolja le. A keresőképtelenséget eredeti orvosi igazolással kell igazolni.
Táppénz esetén keresőképtelen az,
A fentiektől teljesen eltér a baleseti táppénz kapcsán a keresőképtelenség meghatározása. Baleseti táppénz esetén ugyanis az a személy minősül keresőképtelennek, aki
Táppénz, baleseti táppénz időtartamaA táppénz, hasonlóan a baleseti táppénzhez a keresőképtelenség időszakára jár. Ugyanakkor a két pénzbeli ellátás eltérő időtartamra állapítható meg.
Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,
Megjegyzés: Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, beteg gyermek ápolása, vagy közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.
Meg kell említeni, hogy biztosítás tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
Ezzel szemben a baleseti táppénz 1 éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. Ezen baleseti táppénz megállapításakor az előzetes biztosítási időt és táppénzfolyósítást nem kell figyelembe venni.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a baleseti táppénz időtartama esetén is érvényesül a baleseti ellátás pozitívabb megítélése. Ez a pozitív megítélés még erősebben érződik a baleseti táppénz mértékénél és összegénél.
Táppénz, baleseti táppénz mértékeA táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely felső határral rendelkezik, és függ a biztosítási idő hosszától és attól, hogy a biztosított járó- vagy fekvőbeteg kezelésben részesül. Mindezek alapján a táppénz összege a táppénz alap 60 százaléka, folyamatos, legalább 730 biztosításban töltött nap esetében.
Megjegyzés: Folyamatos a biztosítás, ha 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve az ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat –, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.
A táppénz a táppénz alap 50 százaléka, ha
Ezzel szemben a baleseti táppénz mértéke a baleseti táppénz alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak 90 százaléka.
Táppénz, baleseti táppénz összegeA táppénz felső határral kerülhet megállapításra, folyósításra, ezzel szemben a baleseti táppénznél nincs ilyen felső határ.
Felső határ: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz például 2023-bann 464 000 forintnak) harmincad részét. Azaz a táppénznek felső határa 2023-ban 15 467 forint/nap.
A baleseti táppénznek nincs felső határa. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.
Betegszabadság és méltányosságVégezetül két különbséget meg kell említeni. A táppénz – a keresőképtelenség kódjától függően – járhat a keresőképtelenség első napjától, illetve a betegszabadság lejártától. Ezzel szemben a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.
A táppénz megállapítására sor kerülhet méltányossági eljárás keretében, ugyanakkor baleseti táppénzt méltányosságból nem lehet megállapítani.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
|
Blog archivum
|
