Soft Consulting Blog
2016. December 19. 19:25 - siteadmin
Az év folyamán több olyan módosítást is elfogadtak, amely rendelkezik 2017. januárban 1-jétől hatályba lépő szociális hozzájárulási adó módosításairól. Alábbi bejegyzésünkben összefoglaljuk mindazokat az új vagy kiegészített szabályokat, amelyeket 2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóban alkalmazni kell.
Szociális hozzájárulási adócsökkentés
2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökken. A törvény rögzíti, hogy az adóalany a megváltozott adómértéket arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazhatja először, amely hónapban a megváltozott adómérték hatályba lép.
Szociális hozzájárulási adókedvezmények mértéke
Az adó mértékének változására tekintettel módosítja a törvény a 27 százalékos, a 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezmény mértékét is. Erre tekintettel a 27 százalékos kedvezmény megszűnik, helyette 22 százalékos kedvezmény lép hatályba, míg a 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények esetében egységesítésre kerül a kedvezmény mértéke. Ez utóbbi kedvezmények helyett az kedvezmény mértéke az aktuális szociális hozzájárulási adó 50 százaléka lesz, azaz 2017-ben 11 százalékos kedvezmény érvényesíthető adott jövedelemhatárig.
Ez esetben is rögzíti a törvény, hogy a fenti megváltozott kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan lehet először alkalmazni, amely hónapban a megváltozott kedvezménymérték hatályba lép.
Kiküldetés meghosszabbítására vonatkozó szabály
2017. január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn. Azaz ez esetben a szociális hozzájárulási adómentesség nem haladhatja meg a két évet.
Szociális hozzájárulási adómentesség
2017. január 1-jétől – igazodva az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerkezeti változásához - kiegészítésre illetve pontosításra kerül a szociális hozzájárulási adófizetéstől mentes esetek köre. Erre tekintettel, az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.
Munkaviszonyosok körének bővítése
2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában azokat is munkaviszonyosnak kell tekinteni, akik külföldi jog alapján fennálló munkajogviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik. Ha például Ausztriában az osztrák szabályok alapján kötöttek munkaviszonyt a munkavállalóval, aki ott heti 40 órában dolgozik, és ez a személy Magyarországon is egyéni vállalkozóként tevékenykedik - akkor amennyiben Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettség -, 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett tevékenykedő egyéni vállalkozóként kezeljük. Erre tekintettel a vállalkozónak a szociális hozzájárulási adót a kivét, illetve átalányban megállapított jövedelem alapján kell megfizetnie, és nem a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után.
Egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó adófizetési alsó határa
Külön rendelkezik a jogszabály arról, hogy ha a minimum 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony vagy nappali tanulmányok folytatása nem áll fenn a hónap egészében, akkor miként kell kiszámolni a vállalkozónak az egy-egy napra jutó, adóalapot képező jövedelmét. Ez esetben adófizetési kötelezettség kiszámításánál - amikor a fenti munkaviszony és hallgatói jogviszony még fennáll - egy-egy naptári napra
- az egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy átalányban megállapított jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni;
- a társas vállalkozó esetén a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel juttatott, kifizetett jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
2017. január 1-jétől hatályos szabály rögzíti, hogy a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) vagy gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a kedvezményre jogosító feltételek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában fennállnak. Ez a módosítás sok új információt nem tartalmaz, hiszen igazolásokkal kell alátámasztani az ellátás folyósítását illetve annak adott időponttól való megszűnését.
Ezzel szemben jelentősebb a következő módosítás. Előfordul, nem is kevés számban, hogy a foglalkoztató érvényesíti a fenti kedvezményt 3 évig. Időközben azonban a munkavállaló nagycsaládossá válik, így a kedvezmény már nem 3, hanem 5 évig érvényesíthető. Erre az esetre vonatkozóan úgy rendelkezik a módosítás, hogy ha a nagycsaládosok kedvezményére való jogosultság már a gyed, gyes, gyet alatti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, akkor a gyed-en, gyes-en, gyet-en alapuló, nagycsaládosok esetén járó kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.
Kedvezmények igazolása
Változás áll be a kedvezmények igazolása kapcsán. Az egyik jelentősebb változás, hogy a megyei-, fővárosi kormányhivatal helyett, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala adja ki az igazolásokat.
A módosított jogszabály alapján a kedvezményt igazolja az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhely, a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, a családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.
Tanulói-, hallgató jogviszony szünetelése
2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítás meghatározza a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát. Azaz a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt nem csak azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, hanem a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot is. Ennek a szabálynak az iskolaszövetkezet kapcsán van jelentősége. Iskolaszövetkezetnek minősül a szociális hozzájárulási adótörvény alapján az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony – beleértve a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartamát is -. Ha például a 25 év alatti hallgató a tanulmányainak második félévében szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, akkor a módosítás alapján a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapban is - azaz a nyár folyamán - iskolaszövetkezet tagjaként folytathat keresőtevékenységet.
Rehabilitációs kártyára jogosultak
A megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban alkalmazásakor a rehabilitációs kártya (vagy azt helyettesítő nyomtatvány) birtokában érvényesíthető a szociális hozzájárulási adókedvezmény. A törvénymódosítás bővíti a rehabilitációs kártyára jogosultak körét. Erre tekintettel azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiken a rehabilitációja nem javasolt, és
egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra és a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozó módosítások
2017. január 1-jétől lép hatályba két olyan módosítás, amely a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra, a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozik.
Ennek keretében munkaviszonynak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama.
A fentiekre épül az a módosítás, amely rögzíti, hogy szociális hozzájárulási adó alapját képezi a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási járadék.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
 0 hozzászólás
2016. December 19. 19:59 - siteadmin
A gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt, egyes feltételek kedvezőbbek lesznek 2017-re, mint eddig. Egy korábban beharangozott új elem viszont mégsem lép be.
Nyáron még arról lehetett olvasni, hogy a jövő évtől a munkáltatók adómentesen finanszírozhatják majd a dolgozók egészségügyi szolgáltatásait, amiben nem csak a szolgáltatók láttak fantáziát. Aztán a tervezett módosítás mégsem maradt benne az elfogadott őszi adócsomagban. Így ezzel nem számolhatnak a cégek adómentes juttatásként jövőre.
Viszont a korábbi, már megszokott elemek mind megmaradtak, ráadásul egy-egy ponton kedvezőbbek is lettek az igénybevétel feltételei. Nézzük a főbb elemeket.
Belépők, szolgáltatások
Nézzük a legnépszerűbb elemeket. A kulturális belépő ahogy eddig is, évi 50 ezer forintig adható adómentesen jövőre is, a sportrendezvényre szóló belépő pedig korlátlanul.
A kockázati biztosításnál (pl. egészségbiztosítás) is maradt az adómentesség, havonta a minimálbér 30 százalékáig. Azaz a 15 százalékos minimálbéremelés révén már nem 33 300 forintig, hanem 38 250 forintig.
Az óvodai, bölcsődei szolgáltatások igénybevételét pedig továbbra is a költségek mértékéig támogathatja a munkáltató. Feltéve, hogy a cég nevére kiállított számlát hoz a dolgozó.
Munkába járás
Változatlanul járhat a közigazgatási határon túli (speciális esetben azon belüli) saját autós munkába járáshoz az adómentes támogatás (akkor is, ha közösségi közlekedéssel is megoldható lenne a munkahely megközelítése). Kedvező változás, hogy a mérték jövőre már nem 9 Ft/km, hanem 15 Ft/km lesz.
És továbbra is adható (kizárólag munkába járással kapcsolatos átutazáshoz) adómentesen a helyi bérlet (pl. ha valaki Törökbálintról jár Vácra dolgozni, és közben kell neki egy budapesti helyi bérlet is, akkor az utóbbira).
2015. augusztus elseje óta arra is lehetőség van, hogy a közigazgatáson belüli autós munkába járást adómentesen támogassa a munkáltató. Ez két esetben lehetséges:
- ha a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem tud tömegközlekedni, illetve
- ha óvodai vagy bölcsődei ellátást igénylő gyermeke van.
A kilométerenkénti díj ebben az esetben is 15 forint lesz jövőre.
Utóbbi szituációban tehát az autós munkába járásba és az óvodai, bölcsődei költségek támogatásába is adómentesen szállhat be a munkáltató.
Lakhatási támogatás
Maradt a mobilitási célú lakhatási támogatás is, de a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe jövőre. Eddig csak akkor lehetett adni, ha a lakóhelyétől távol dolgozókból legalább két embert helyezett el a munkáltató egy lakóhelyiségbe. Ami nem feltétlenül lehetett jó a dolgozóknak. Jövőre viszont ez már csak az egyszobás lakásoknál lesz ez feltétetel. A több lakóhelyiséggel (szobával) rendelkező épületekben viszont mindenkinek lehet külön szobája – akkor is járhat az adómentes támogatás. A következő plafonok érvényesek:
- a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka
- a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka
- a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százaléka lehet az adómentes lakhatási támogatás.
Adómentes lakáscélú támogatás
Lakáscélú támogatást legfeljebb a költségek 30 százalékáig, és maximum 5 millió forintig adhat adómentesen a munkáltató – ebben nincs változás. De kedvezőbbek lettek a feltételek, két ponton is.
Ennél az adómentes juttatásnál a munkáltatónak ugye vizsgálnia kell, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméretet. Ehhez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni. Az őszi adócsomag itt változtatott.
Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásakor. Ez azt jelenti, hogy jövőre a lakásban lakó testvér is beszámíthat az együtt lakó, együtt költöző családtagok számának meghatározásakor. Fiatal házaspároknál pedig a jövőben születendő gyermekek is.
Kedvezőbb lesz a szobák számának meghatározása is, amit úgy kell érteni, hogy a 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből (praktikusan ezek a félszobák) kettőt lehet egy szobaként figyelembe venni. Miért jó ez? Mert 1-2 fő esetén 3 szobára, 3-4 fő esetén négy szobára nőhet a méltányolható lakásméret, és így tovább.
0 hozzászólás
2016. December 13. 22:57 - siteadmin
Népszerű elemeket „fokoztak le”, és az adózás is változott, ráadásul több lépcsőben, szóval amivel eddig számoltunk, az nem lesz jövőre.
Alaposan megbolygatták a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások már több éve megszokott eszköztárát, így a munkáltatóknak és a dolgozóknak is újra kell tanulniuk, mi hova, milyen összegben, milyen adózással adható és kapható.
Szinte minden „egyes meghatározott juttatás” lett
Amit már tudunk a nyári adócsomag óta az az, hogy a SZÉP-kártya kivételével az összes kedvezményes adózású béren kívüli juttatást „lefokozták”. Ezért többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is januártól egyes meghatározott juttatásnak számít.
Ami jóval magasabb adóterhet jelent, mint eddig. Hogy mennyi is lesz az adóteher, arra még visszatérünk, mert az is csepegtetve formálódott.
Emellett megmaradtak az eddigi egyes meghatározott juttatások is (pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás; a személybiztosítási díj; az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék) és a SZÉP-kártya kereten felüli összegei is változatlanul ebbe a csoportba tartoznak, a korábbi feltételekkel.
Eltörölték a kereteket
Az őszi adócsomag annyiban jelentett újdonságot, hogy kimondta, jövőre havi és éves korlátozás nélkül adhatóak az új egyes meghatározott juttatások (amelyek korábban béren kívüli juttatásnak számítottak).
Ez azért érdekes, mert:
- Az említett (jelenleg még béren kívüli juttatásnak számító) elemeknél eddig fix havi, illetve a minimálbérhez kötött éves korlátozások voltak.
- Összesített évet keret is volt, legfeljebb 200 ezer forintig.
- Kerettúllépés esetén egyes meghatározott juttatásként is volt évi 200 ezer forintos plafon.
- Jövőre tehát a béren kívüli juttatások közül átsorolt egyes meghatározott juttatások korlátlanul adhatóak a magasabb közteherrel.
Adózás
A nyári adócsomagnál még úgy tűnt, az adózás nem változik. Vagyis az egyes meghatározott juttatások adója 1,19-es adóalapszorzóval, 15 százalékos szja-val és 27 százalékos ehóval marad 49,98 százalék. (Ami az átsorolt béren kívüli juttatásoknál 15,47 százalékos tehernövekedést jelentett volna.)
Az őszi adócsomagból azonban kiderült, hogy változik az adóalap szorzója, 1,18 százalékra. Így összességében kissé mérsékeltebb, 49,56 százalékos adóteher lett volna.
Csakhogy a harmadik adócsomagba (amit a december 12-i héten szavazhatnak meg) bekerült az ehócsökkentés is, 27-ről 22 százalékra. Így az egyes meghatározott juttatások adóterhe 43,66 százalék lehet jövőre.
Mennyit veszít a dolgozó, mennyivel nő a munkáltató költsége?
Végül nézzünk egy-egy példát arra, mit is jelenthet ez a sok változás egy több elemű cafeteriacsomagnál, mondjuk akkor, ha ragaszkodunk a megszokott elemekhez, keretekhez.
Íme, bruttó keretnél (ez a jellemzőbb) mennyivel jár rosszabbul a munkavállaló jövőre, miközben a munkáltató közterhe ugyan nő, de összes költsége változatlan:
|
|
2016 |
2017 |
|
2016 |
2017 |
|
|
|
Juttatás (bruttó)
2016=2017 |
Dolgozó
megkap (nettó) |
Nettó változás |
Munkáltató
közterhe |
Teher-
növekedés |
Költség-
csökkenés |
| SZÉP-kártya |
134510 |
100000 |
100216 |
216 |
34510 |
34294 |
-216 |
0 |
| Erzsébet-utalvány |
80706 |
60000 |
56178 |
-3822 |
20706 |
24528 |
3822 |
0 |
| Bérlet |
53804 |
40000 |
37452 |
-2548 |
13804 |
16352 |
2548 |
0 |
| Iskolakezdési támogatás |
40353 |
30000 |
28089 |
-1911 |
10353 |
12264 |
1911 |
0 |
| Önkéntes nyugdíjpénztár |
94157 |
70000 |
65542 |
-4458 |
24157 |
28615 |
4458 |
0 |
| Összesen: |
403530 |
300000 |
287478 |
-12522 |
103530 |
116052 |
12522 |
0 |
Nettó keretnél pedig a munkavállaló által kapott összegnél nem lesz változás, viszont a munkáltató közterhei és összes költsége is egyformán emelkednek.
|
|
2016 |
2017 |
|
2016 |
2017 |
|
|
Juttatás (nettó)
2016=2017 |
Munkáltató
közterhe |
Teher-
növekedés |
Munkáltató
költsége |
Költség-
növekedés |
| SZÉP-kártya |
100000 |
34510 |
34220 |
-290 |
134510 |
134220 |
-290 |
| Erzsébet-utalvány |
60000 |
20706 |
26196 |
5490 |
80706 |
86196 |
5490 |
| Bérlet |
40000 |
13804 |
17464 |
3660 |
53804 |
57464 |
3660 |
| Iskolakezdési támogatás |
30000 |
10353 |
13098 |
2745 |
40353 |
43098 |
2745 |
| Önkéntes nyugdíjpénztár |
70000 |
24157 |
30562 |
6405 |
94157 |
100562 |
6405 |
| Összesen: |
300000 |
103530 |
121540 |
18010 |
403530 |
421540 |
18010 |
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás
2016. December 13. 10:27 - siteadmin
Mind novemberben, mind júniusban kihirdetésre kerültek azok a törvénymódosítási csomagok, amelyek 2017-től módosítják 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) szabályait. A két törvénymódosítás alapján az alábbiakban összefoglaljuk, hogy miként módosul a Tbj. 2017. január 1-jétől.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés
Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, további a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7 050 forintról (napi összege 235 forintról) havi 7 110 forintra (napi összege 237 forintra) nő.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének bővülése
Bővül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre azon belföldi személyekkel, akik rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülnek. A központi költségvetés ezen ellátásban részesülő személyek után havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az ellátás fedezetére.
Őstermelők magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozatai
2016. június 16-ával lépett hatályba az a módosítás, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket. 2017. január 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás az őstermelők ezen nyilatkozata kapcsán az alábbi két pontosítás tartalmazza:
- Tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat a teljes adóévre vonatkozik, míg az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.
- A másik eset arra vonatkozik, ha az őstermelő évközben válik biztosítottá. Példaként említeném, ha az aktív korú őstermelő munkaviszonyban áll, és amíg munkaviszonyban is dolgozik, addig őstermelőként nem lesz biztosított. Ha azonban a munkaviszonya évközben megszűnik, akkor adott feltételek meglétekor őstermelőként biztosítottá válik. Évközben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat a magasabb járulékalap választásáról. Ez a nyilatkozat a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.
Eva adózó magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozata
Eva adózó egyéni vállalkozó is vállalhatja, hogy magasabb összegű társadalombiztosítás megszerzése érdekében magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. A hatályos szabály alapján a nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Ez a határidő azonban módosul, melynek indoka, hogy november hónapról adott járulékbevallás időpontjában általában még nem ismert a minimálbér következő évi összege. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozhat.
Bővül a járulékmentes jövedelmek köre
2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján bővül azon ellátások köre, amelyek nem képezik egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját. Erre tekintettel nem kell egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot levonni a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, a rendvédelmi egészségkárosodási járadékból, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, honvédelmi egészségkárosodási járadékból. Ugyanakkor ezen ellátásokra jogosult személy a járadék, illetve a keresetkiegészítés összege után nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék megfizetése az ellátásban részesülő személy szolgálati idejének megszerzését alapozza meg.
Kiküldöttekre vonatkozó módosítás
A hatályos szabály alapján 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha
- a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
- fenti körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
Ha a fentiek alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn. Amennyiben 2017. január 1-jétől kerül sor a fentiek alapján a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés meghosszabbítására, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől fennáll.
Minimálbér harminc százaléka alapján fizetendő járulék
A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottnak minősül. A Tbj. 5. § (2) bekezdése többek között ezt a szabályt kell alkalmazni helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője) kapcsán. A törvénymódosítás nevesíti helyi (települési) önkormányzat választott képviselőit/tisztségviselőit, azaz ide sorolandó a polgármester, a főpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke, a jegyző, az aljegyző is.
Hallgatói munkaszerződés
A hatályos szabály alapján nem terjed ki a biztosítás a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
2017. január 1-jétől kétfelé kell szedni a hallgatói munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat. A hallgatói munkaszerződés kapcsán a biztosítás csak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra nem terjed ki. Azaz nem lesz biztosított a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen munkát végző személy. Ezzel szemben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy biztosított lesz, azaz biztosítottnak minősül a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben dolgozó személy.
0 hozzászólás
2016. December 8. 12:09 - siteadmin
Az adóalap változása miatt minimálisan jobban járhat a dolgozó, vagy kicsivel csökkenhet a munkáltató költsége attól függően, hogy bruttóban, vagy nettóban adják/kapják a cafeteriát.
Jelenleg béren kívüli juttatásból sokféle van: pl. Széchenyi pihenőkártya, Erzsébet-utalvány, munkahelyi étkeztetés, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás. A juttatásokban közös, hogy az adóterhük 19 százalékos adóalapra 15 százalék szja, és 14 százalék eho, azaz összesen 34,51 százalék a közteher rájuk, és emellett a kedvezményes adózás mellett eltérő, ám maximált értékben adhatóak.
Jövőre gyökeres változás lesz a béren kívüli juttatásoknál, több szempontból is.
Csak két kedvezményes adózású béren kívüli juttatás marad 2017-re
Egyrészt összesen két elemre szűkül a paletta: megmarad a SZÉP-kártya, és újdonságként bejön a készpénzcafeteria.
A SZÉP-kártya három zsebénél nincs változás, kedvezményes adózással a következő értékhatárok maradnak:
- szállás alszámla: legfeljebb 225 ezer forint
- vendéglátás alszámla: maximum 150 ezer forint és
- szabadidő alszámla: 75 ezer forint a plafon.
Az is változatlan, hogy vendéglátás zsebből ki lehet fizetni a szállásköltséget is.
Az új elem, a készpénzcafeteria pedig évente maximum 100 ezer forint értékben adható kedvezményes adózással. E felett bérként kell adózni. Amit még fontos megjegyezni: ha egy dolgozó nem egész évben volt foglalkoztatott az adott cégnél, akkor csak időarányosan adható neki a készpénzcafeteria. (Vigyázat, bér helyett nem adható! Az sem járható, hogy a bért csökkentik, és készpénzcafeteriával pótolják ki a hiányzó összeget!)
Összesített keret
A két juttatásnál még egy értékhatárt kell figyelembe venni: az összesített keretet. Ez a versenyszférában 450 ezer forint, a közszférában pedig 200 ezer forint.
Tehát ha egy versenyszférában dolgozó maximális SZÉP-kártya cafeteriát kap, akkor készpénzcafeteriát már nem kaphat. Vagy pl. ha a közszféra dolgozója maximális készpénzcafeteriát kap, akkor SZÉP-kártyára már csak legfeljebb 100 ezer forintnyit juttathat neki kedvezményes adózással a munkáltatója.
Kedvezményesebb adózás
Az adóteher is változik – az adóalapnál ugyanis a jelenlegi 1,19-es helyett csak 1,18-as szorzó lesz. Ez azt jelenti, hogy ha minimálisan is, de csökken a fizetendő: 34,51 százalék helyett 34,22 lesz a közteher (15 százalék szja és 14 százalék eho mellett).
Nézzünk konkrét példákat!
Először mondjuk számoljunk azzal, hogy a munkáltató bruttóban adja a juttatást (felmérések szerint a munkáltatók 80 százaléka tesz így).
|
2016 |
2017 |
|
2016 |
2017 |
|
|
Juttatás
(bruttó) |
Dolgozó megkap
(nettó) |
Nettó
növekmény |
Munkáltató
terhe |
Költség-
csökkenés |
| 605295 |
450000 |
450972* |
|
|
|
|
| 603990 |
449030 |
450000 |
970 |
603990 |
603990 |
0 |
| 600000 |
446063 |
447027 |
964 |
600000 |
600000 |
0 |
| 500000 |
371720 |
372523 |
803 |
500000 |
500000 |
0 |
| 450000 |
334548 |
335270 |
723 |
450000 |
450000 |
0 |
| 300000 |
223032 |
223514 |
482 |
300000 |
300000 |
0 |
| 200000 |
148688 |
149009 |
321 |
200000 |
200000 |
0 |
| 100000 |
74344 |
74505 |
161 |
100000 |
100000 |
0 |
* Kerettúlépés
Mint látható, ebben az esetben a munkáltató terhe nem változik, a dolgozó pedig a pár száz forinttal kaphat többet nettóban jövőre.
Megjegyzés: jövőre a közteher csökkentése mellett
- a versenyszférában a bruttó béren kívüli juttatási keret legfeljebb 603 990 forint lehet, hogy ne lépjék túl nettóban a maximális kedvezményes adózású keretet, azaz a 450 ezer forintot;
- a közszférában a bruttó béren kívüli juttatási keret legfeljebb 268 440 forint lehet, hogy ne lépjék túl nettóban a maximális kedvezményes adózású keretet, azaz a 200 ezer forintot.
|
|
2016 |
2017 |
|
2016 |
2017 |
|
|
|
Juttatás (bruttó)
2016=2017 |
Dolgozó megkap
(nettó) |
Nettó
változás |
Munkáltató
közterhe |
Teher-
növekedés |
Költség-
csökkenés |
| SZÉP-kártya |
134510 |
100000 |
100216 |
216 |
34510 |
34294 |
-216 |
0 |
| Erzsébet-utalvány |
80706 |
60000 |
56178 |
-3822 |
20706 |
24528 |
3822 |
0 |
| Bérlet |
53804 |
40000 |
37452 |
-2548 |
13804 |
16352 |
2548 |
0 |
Iskolakezdési
támogatás |
40353 |
30000 |
28089 |
-1911 |
10353 |
12264 |
1911 |
0 |
Önkéntes
nyugdíjpénztár |
94157 |
70000 |
65542 |
-4458 |
24157 |
28615 |
4458 |
0 |
| Összesen: |
403530 |
300000 |
287478 |
-12522 |
103530 |
116052 |
12522 |
0
|
Ha viszont a dolgozó eddig nettóban kapta a cafeteriát, akkor számára nem változik semmi, viszont a munkáltatónak fog kicsit kevesebbe kerülni a juttatás, mint az a táblázatból is látható.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekik az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársaikat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állnak rendelkezésére.
0 hozzászólás
|
|
|
