hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Mind novemberben, mind júniusban kihirdetésre kerültek azok a törvénymódosítási csomagok, amelyek 2017-től módosítják 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) szabályait. A két törvénymódosítás alapján az alábbiakban összefoglaljuk, hogy miként módosul a Tbj. 2017. január 1-jétől.  

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, további a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenlegi 7 050 forintról (napi összege 235 forintról) havi 7 110 forintra (napi összege 237 forintra) nő.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének bővülése

Bővül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre azon belföldi személyekkel, akik rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülnek.  A központi költségvetés ezen ellátásban részesülő személyek után havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az ellátás fedezetére.

Őstermelők magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozatai

2016. június 16-ával lépett hatályba az a módosítás, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket. 2017. január 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás az őstermelők ezen nyilatkozata kapcsán az alábbi két pontosítás tartalmazza: 
  1. Tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat a teljes adóévre vonatkozik, míg az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.
  2. A másik eset arra vonatkozik, ha az őstermelő évközben válik biztosítottá. Példaként említeném, ha az aktív korú őstermelő munkaviszonyban áll, és amíg munkaviszonyban is dolgozik, addig őstermelőként nem lesz biztosított. Ha azonban a munkaviszonya évközben megszűnik, akkor adott feltételek meglétekor őstermelőként biztosítottá válik. Évközben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat a magasabb járulékalap választásáról. Ez a nyilatkozat a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

Eva adózó magasabb összegű társadalombiztosítási ellátás megszerzésére vonatkozó nyilatkozata

Eva adózó egyéni vállalkozó is vállalhatja, hogy magasabb összegű társadalombiztosítás megszerzése érdekében magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. A hatályos szabály alapján a nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Ez a határidő azonban módosul, melynek indoka, hogy november hónapról adott járulékbevallás időpontjában általában még nem ismert a minimálbér következő évi összege. Erre tekintettel 2017. január 1-jétől az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozhat. 

Bővül a járulékmentes jövedelmek köre 

2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján bővül azon ellátások köre, amelyek nem képezik egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját. Erre tekintettel nem kell egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot levonni a  rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, a  rendvédelmi egészségkárosodási járadékból, a  honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésből, honvédelmi egészségkárosodási járadékból. Ugyanakkor ezen ellátásokra jogosult személy a járadék, illetve a keresetkiegészítés összege után nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék megfizetése az ellátásban részesülő személy szolgálati idejének megszerzését alapozza meg.

Kiküldöttekre vonatkozó módosítás

A hatályos szabály alapján 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha 
  • a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
  • fenti körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
Ha a fentiek alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn. Amennyiben 2017. január 1-jétől kerül sor a fentiek alapján a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés meghosszabbítására, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől fennáll. 
 

Minimálbér harminc százaléka alapján fizetendő járulék

A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottnak minősül. A Tbj. 5. § (2) bekezdése többek között ezt a szabályt kell alkalmazni helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője) kapcsán. A törvénymódosítás nevesíti helyi (települési) önkormányzat választott képviselőit/tisztségviselőit, azaz ide sorolandó a polgármester, a főpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke, a jegyző, az aljegyző is.

Hallgatói munkaszerződés

A hatályos szabály alapján nem terjed ki a biztosítás a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. 

2017. január 1-jétől kétfelé kell szedni a hallgatói munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat. A hallgatói munkaszerződés kapcsán a biztosítás csak a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti  hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra nem terjed ki. Azaz nem lesz biztosított  a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen munkát végző személy. Ezzel szemben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti személy biztosított lesz, azaz biztosítottnak minősül a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben dolgozó személy.


Hozzászólás 0 hozzászólás


Az adóalap változása miatt minimálisan jobban járhat a dolgozó, vagy kicsivel csökkenhet a munkáltató költsége attól függően, hogy bruttóban, vagy nettóban adják/kapják a cafeteriát. 

Jelenleg béren kívüli juttatásból sokféle van: pl. Széchenyi pihenőkártya, Erzsébet-utalvány, munkahelyi étkeztetés, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás. A juttatásokban közös, hogy az adóterhük 19 százalékos adóalapra 15 százalék szja, és 14 százalék eho, azaz összesen 34,51 százalék a közteher rájuk, és emellett a kedvezményes adózás mellett eltérő, ám maximált értékben adhatóak. 

Jövőre gyökeres változás lesz a béren kívüli juttatásoknál, több szempontból is. 

Csak két kedvezményes adózású béren kívüli juttatás marad 2017-re

Egyrészt összesen két elemre szűkül a paletta: megmarad a SZÉP-kártya, és újdonságként bejön a készpénzcafeteria. 

A SZÉP-kártya három zsebénél nincs változás, kedvezményes adózással a következő értékhatárok maradnak: 
  • szállás alszámla: legfeljebb 225 ezer forint
  • vendéglátás alszámla: maximum 150 ezer forint és
  • szabadidő alszámla: 75 ezer forint a plafon.
Az is változatlan, hogy vendéglátás zsebből ki lehet fizetni a szállásköltséget is. 

Az új elem, a készpénzcafeteria pedig évente maximum 100 ezer forint értékben adható kedvezményes adózással. E felett bérként kell adózni. Amit még fontos megjegyezni: ha egy dolgozó nem egész évben volt foglalkoztatott az adott cégnél, akkor csak időarányosan adható neki a készpénzcafeteria. (Vigyázat, bér helyett nem adható! Az sem járható, hogy a bért csökkentik, és készpénzcafeteriával pótolják ki a hiányzó összeget!)

Összesített keret

A két juttatásnál még egy értékhatárt kell figyelembe venni: az összesített keretet. Ez a versenyszférában 450 ezer forint, a közszférában pedig 200 ezer forint. 

Tehát ha egy versenyszférában dolgozó maximális SZÉP-kártya cafeteriát kap, akkor készpénzcafeteriát már nem kaphat. Vagy pl. ha a közszféra dolgozója maximális készpénzcafeteriát kap, akkor SZÉP-kártyára már csak legfeljebb 100 ezer forintnyit juttathat neki kedvezményes adózással a munkáltatója. 

Kedvezményesebb adózás

Az adóteher is változik – az adóalapnál ugyanis a jelenlegi 1,19-es helyett csak 1,18-as szorzó lesz. Ez azt jelenti, hogy ha minimálisan is, de csökken a fizetendő: 34,51 százalék helyett 34,22 lesz a közteher (15 százalék szja és 14 százalék eho mellett). 

Nézzünk konkrét példákat!

Először mondjuk számoljunk azzal, hogy a munkáltató bruttóban adja a juttatást (felmérések szerint a munkáltatók 80 százaléka tesz így). 
2016 2017 2016 2017
Juttatás 
(bruttó)
Dolgozó megkap
(nettó)
Nettó 
növekmény
Munkáltató
terhe
Költség-
csökkenés
605295 450000 450972*
603990 449030 450000 970 603990 603990 0
600000 446063 447027 964 600000 600000 0
500000 371720 372523 803 500000 500000 0
450000 334548 335270 723 450000 450000 0
300000 223032 223514 482 300000 300000 0
200000 148688 149009 321 200000 200000 0
100000 74344 74505 161 100000 100000 0

* Kerettúlépés

Mint látható, ebben az esetben a munkáltató terhe nem változik, a dolgozó pedig a pár száz forinttal kaphat többet nettóban jövőre. 

Megjegyzés: jövőre a közteher csökkentése mellett 
  • a versenyszférában a bruttó béren kívüli juttatási keret legfeljebb 603 990 forint lehet, hogy ne lépjék túl nettóban a maximális kedvezményes adózású keretet, azaz a 450 ezer forintot;
  • a közszférában a bruttó béren kívüli juttatási keret legfeljebb 268 440 forint lehet, hogy ne lépjék túl nettóban a maximális kedvezményes adózású keretet, azaz a 200 ezer forintot.
2016 2017 2016 2017
Juttatás (bruttó) 
2016=2017
Dolgozó megkap 
(nettó)
Nettó 
változás
Munkáltató 
közterhe
Teher-
növekedés
Költség-
csökkenés
SZÉP-kártya 134510 100000 100216 216 34510 34294 -216 0
Erzsébet-utalvány 80706 60000 56178 -3822 20706 24528 3822 0
Bérlet 53804 40000 37452 -2548 13804 16352 2548 0
Iskolakezdési 
támogatás
40353 30000 28089 -1911 10353 12264 1911 0
Önkéntes 
nyugdíjpénztár
94157 70000 65542 -4458 24157 28615 4458 0
Összesen: 403530 300000 287478 -12522 103530 116052 12522 0


Ha viszont a dolgozó eddig nettóban kapta a cafeteriát, akkor számára nem változik semmi, viszont a munkáltatónak fog kicsit kevesebbe kerülni a juttatás, mint az a táblázatból is látható. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekik az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársaikat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állnak rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Alábbi bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban és vállalkozóként a megváltozott munkaképességű személy.


Munkaviszonyban foglalkoztás korlátai

A rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat, akár munkaviszony keretében is. A rehabilitációs-, valamint a rokkantsági ellátásban részesülő személy munkaviszonya esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor az ellátását meg kell szüntetni. 


Munkaviszony közterhei

Munkaviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén a munkavállalónak meg kell fizetni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van. A rehabilitációs kártya visszavonásig érvényes, ennek keretében az állami adóhatóság a rehabilitációs kártya visszavonásával egyidejűleg e tényről tájékoztatja a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkáltatót, valamint felszólítja a rehabilitációs kártya haladéktalan, de legkésőbb 30 napon belüli visszaszolgáltatására.

Megjegyzés: A rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának részletes szabályairól 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet ad részletes tájékoztatást.


Példa: A szociális hozzájárulási adókedvezmény az ellátásban részesülő bruttó munkabérének, de legfeljebb 222 000 forintnak a 27 százaléka. Azaz, ha a rehabilitációs kártyára jogosult megváltozott munkaképességű munkavállalónak havi bruttó munkabére 300 000 forint, akkor a munkáltató 81 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 21 060 forint szociális hozzájárulási adót fizet. Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy részmunkaidő esetén ezt a kedvezményt nem kell arányosítani.


Vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatás korlátai

A rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat akár egyéni vállalkozóként, akár társas vállalkozói jogviszonyban. Ez esetben is arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor az ellátását meg kell szüntetni. 

Megjegyzés: Biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.


Vállalkozási jogviszonyban történő foglalkoztás tb közterhei

A vállalkozásban járulékokat és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok után meg kell fizetni. Azaz a rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő, nem nyugdíjas vállalkozó megfizeti a
  • 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, 
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből.
A vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetnie azzal, hogy adott feltétlek meglétekor szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe.

Megjegyzés: Minimálbér havi bruttó 111 000 forint. Minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, azaz havi bruttó 129 000 forint, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény: A vállalkozás a rehabilitációs ellátásban illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy után szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Azaz az egyéni vállalkozó, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, 
  • ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy 
  • ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke: az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb 222 000 forintnak a 27 százaléka, azaz maximum 222 000 forintig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Nyugdíj mellett dolgozik? Erre figyeljen!

2016. November 15. 12:13 - siteadmin



Nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán sokszor felmerül, hogy a foglalkoztatáskor figyelemmel kell-e lenni életkorhatárra, jövedelemkorlátra, keresőtevékenység napi idejére, illetve milyen TB közterheket kell megfizetni. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre is választ adunk a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülők munkaviszonyának és vállalkozási tevékenységének ismertetése során.

Munkaviszony öregségi nyugdíj folyósítása alatt

Az általános szabály az, hogy ha a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor ez esetben nem érvényesül semmilyen életkorhatár, továbbá a foglalkoztatásánál nincs sem jövedelem-, sem időkorlát. Saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő személy esetén azonban különbséget kell tenni a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő és a 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő között. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkavégzése esetén ugyanis jövedelemkorlát érvényesül. Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkabére meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 2016-ban 1 998 000 forintot), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.  

Példa: A fentiek alapján a nyugdíjas munkaviszonyban dolgozhat akár 69 évesen is, napi 8 órában, és kereshet havi bruttó 600 000 forint munkabért is. Amennyiben ez a munkavállaló 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő, akkor esetében érvényesül a fenti jövedelemkorlát. Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelentenie az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. Az éves keretösszeg elérésére tekintettel a nyugdíjának folyósítása tárgyév végéig szünetel. 

Megjegyzés: Ha a nyugdíjas elmulasztja az éves keretösszeg elérésének bejelentését, akkor jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Közterhek:

A nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 
  • a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget,
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését. Azaz a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását – erre benyújtott kérelme alapján -, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. Azért, hogy a keresőképtelenség alatt ne legyen ellátás nélkül a nyugdíjas, a nyugdíj folyósításának szünetelése alatt le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amelynek levonása, bevallása (megfizetése) megalapozza, hogy a keresőképtelenség idejére táppénzben részesüljön.

A saját jogú nyugellátásban részesülő soha nem fizet munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulék nem kerül levonásra. 

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. 

Példa: 8 órában dolgozó, nyugellátásban részesülő 68 éves munkavállaló munkabére bruttó 200 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 30 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 forint nyugdíjjárulékot és 8 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 6 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti 54 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 39 500 forint adót fizet, azaz havi 14 500 forint megtakarítással élhet. 

Egyéni, társas vállalkozás folytatása öregségi nyugdíj folyósítása mellett

Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén a munkaviszonyban ismertetettek állnak fenn, csak a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő vállalkozása esetén érvényesül a jövedelemkorlát.

Közterhek:

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 
A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja 
  • a társas vállalkozónál a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, 
  • az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, 
  • átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, 
  • az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 
Ez esetben is alkalmazható az a szabály, hogy a nyugdíjas - a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján – kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó keresőképtelen, vagy gyes-ben részesül, vagy fogvatartott, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége illetve ügyvédi tevékenysége szünetel, vagy közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, továbbá ha munkaviszonyban is dolgozik, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

Ha a nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozó után a vállalkozás havi 25 000 forint tételes adót fizet. A tételes adót többek között nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó táppénzben-, baleseti táppénzben, gyes-ben, ápolási díjban részesül, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Fontos azonban itt megjegyezni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor.  Azaz, ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.

Végezetül táblázatban az alábbi táblázatban összefoglaljuk a fentiekben leírtakat:

Ellátás melletti keresőtevékenység Van-e korlátja a keresőtevékenység folytatásának? Dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni? A nyugdíjas esetén van szociális hozzájárulási adókedvezmény?
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti munkaviszony csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén nem igen, 55 év feletti nyugdíjas esetén kedvezmény érvényesíthető
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti egyéni-, illetve társas vállalkozás csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén, kivéve ha kisadózó nem nem

 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



2016-ban is Personal Hungary! A BaBér csapata ismét a kiállítók és előadók sorát erősíti november 16-17-én a Millenáris Parkban. A rendezvény alatt megtalálnak minket a B.11-es standon, november 17-én pedig 10:30-11:00 között Dr. Fodor T. Gábor munkajogász felkérésünkre a magyar és uniós munkaidő-szabályozás aktuális kérdéseit fogja boncolgatni előadásában.

A jelenlegi magyar munka- és pihenőidő-szabályozás nagyobbrészt logikus szerkezetű, de kétségtelenül bonyolult – minél többet foglalkozunk vele, annál több kérdés merül fel az egyes szabályok kapcsán. Emellett az uniós jogban bizonyos jogintézmények kapcsán is komoly kérdések merülnek fel (például maga a munkaidő fogalma is ide tartozik, de megemlíthető a készenléti jellegű munkakör vagy a pihenőnapi rendkívüli munkavégzés is), amelyek kihatással lehetnek a mindennapi HR tevékenységekre is. Az előadás a fenti kérdések közül vizsgál néhányat.

Az alábbiakban pedig az előadáshoz kedvcsináló gyanánt dr. Fodor T. Gábor korábbi publikációját közöljük, mely a munkaidővel kapcsolatos alapfogalmak értelmezésében tesz rendet. (Az eredeti cikk az 5PERCadó gondozásában jelent meg.)


Tapasztalataink alapján, a HR területén dolgozók gyakran olyan munkaidővel kapcsolatos kifejezéseket használnak a mindennapi munkájuk során, amit a Munka Törvénykönyvében nem találunk. Emiatt is okoz a cégek számára nagy gondot a törvény által meghatározott fogalmak helyes értelmezése. A továbbiakban nézzük meg ezeket az alapmeghatározásokat.

A munkavállaló alapvető szolgáltatása a kijelölt időben (a munkaidőben) történő, rendelkezésre állás munkavégzés céljából.

A képlet látszólag egyszerű – egymástól jól elkülönül a munkaidő, amikor a munkavállalónak munkát kell végeznie, és a pihenőidő, amikor a munkavállalót ilyen kötelezettség nem terheli. Azonban a valóságban számos „köztes” időszak azonosítható, amely bizonyos szabályrendszer – pl. a magyar törvényi előírások – alapján pihenőidőnek, más, szintén kötelező előírások, különösen az uniós szabályok alapján munkaidőnek tűnnek.

Sőt, valójában a munkavállalónak számos kötelezettsége akad pihenőidőben is, így például nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. Érdemes megkülönböztetni egymástól a napi pihenőidő, heti pihenőnap, heti pihenőidő kérdését, hiszen fontos szerepet játszhatnak például a munkaidő-beosztásnál, ráadásul a munkaidő és pihenőidő rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása (betartása) a munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területe.

A munkáltatónak széles mozgástér áll rendelkezésére, hogy meghatározza egy munkavállaló rendelkezésre állásának idejét, vagyis a munkaidejét. Egyes munkaköröknél azonban érdemes lehet például kötetlen munkarendet vagy munkaidő-keretet meghatározni. A munkaidő-beosztás szabályait főszabályként a munkáltató állapítja meg, azonban a kötetlen munkarend esetén lehetséges a főszabálytól való eltérés, így a munkáltató a munkaidő beosztási jogát a munkavállaló számára átengedheti. A munkaidő-keret megfelelő eszköz lehet a munkáltató számára, hogy úgy alakítsa a munkaidő felhasználását, ahogy azt a munkáltató igényei megkívánják.

A munkáltatóknál eltérő a gyakorlat a munkaközi szünet kérdésében is, ugyanis ezen időszak főszabály szerint nem számít munkaidőnek. Ettől viszont a munkavállaló javára el lehet térni.

Például a felek megegyezhetnek, hogy a 6 óra munkavégzést követően kötelezően kiadandó 20 perc munkaközi szünet a munkaidő része, így a ténylegesen ledolgozott órák száma nem 8 lesz (napi 8 órás munkaidő esetén), hanem 7 óra 40 perc.

Készenléti jellegű munkaköröknél viszont éppen az ellenkezője igaz, tehát a munkaközi szünet időtartama a törvény erejénél fogva beleszámítandó a munkaidőbe.

A szabadság kiadásának szabályai, amellett pedig a munkaidő-nyilvántartás vezetési kötelezettség, szintén sok nehézséget jelenthet a munkáltató számára a mindennapi életben. A fizetett szabadság az egyik olyan fontos jogintézmény, amely elhatárolja a munkaviszonyt az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól, hiszen a munkavállalót olyan időszakra is megilleti a díjazás, amikor nem végez munkát. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében és természetben kell kiadni, de itt is találkozunk kivételekkel, attól függően, hogy például mikor kezdődött a munkaviszony, vagy a szabadság igénybevétele. A kiadás során figyelemmel kell lennünk bizonyos egybefüggőségi és közlési szabályokra is.

Valójában tehát a munka- és pihenőidős szabályozás elsőre egyszerűnek tűnő rendszere igen bonyolult, ezért komoly kérdések merülnek fel a kérdéskör részletes vizsgálata során.


Amennyiben bővebben is érdekli a téma, jöjjön el és találkozzunk személyesen is  a Millenárison november 17-én akár a standunkon (B épület, B.11), akár dr. Fodor T. Gábor előadásán (10:30-11:00, Fórum 1.)! Belépő igényléséhez, kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot, és legyen a vendégünk a 13. Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállításon. (A jelentkezéseket csak a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni!)

 


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45]