|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A Munkatörvénykönyv 2014. márciusi változásai2014. Március 14. 14:05 - siteadmin2014. március 15-én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv, amelynek szabályaira tekintettel 2014. március 15-étől módosultak a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) egyes szabályai is.
Az alábbiakban, a gyakorlatban is alkalmazandó főbb módosításokat ismertetjük.
Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy
A Munkatörvénykönyv régóta szabályozza, hogy ha a fél vagy a képviselő, nem tud vagy nem képes írni vagy olvasni, akkor jognyilatkozata írásba foglalása közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (azaz két tanú előtt) történik.
A Munkatörvénykönyv 2014. március 15-étől hatályos módosítása alapján ez a szabály a következőképpen változott:
Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,
Az olvasni nem tudó, illetve az a személy, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.
Törvényes képviselő
Pontosításra került, hogy milyen esetekben szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása:
A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében, a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a
A módosítás szabályozza azt is, hogy a cselekvőképtelen munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére ők nem kötelezhetőek. (Megjegyzés: A sérelemdíjat az követelhet, akit személyiségi jogában megsértenek. Sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti.)
Írásbeliség
A munkaviszony alapja az írásbeliség. A munkaszerződést, annak módosítását, megszüntetését és a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Erre tekintettel kibővült a Munkatörvénykönyvnek az a szabálya, amely kimondja, hogy milyen jognyilatkozatokat kell írásbelinek tekinteni. Erre tekintettel írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.
A munkaidőkeret; a munkaidő-beosztás legalább hét nappal korábbi, legalább egy hétre történő közlése; a rendkívüli munkaidő; a rendelkezésre állás; a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező alkalmazásuk előtti közzététele is írásbelinek minősül, ha azokat a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé.
A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Ezt a közlést is írásbelinek kell tekintetni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon történt a közzététel.
Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje – ez független attól, hogy a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. A többi esetben a jognyilatkozat közlésére akkor került sor, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzétették.
Semmisség
A módosítás kiegészíti, hogy mikor minősül egy megállapodás semmisnek, azaz érvénytelennek. Az új szabály szerint semmis az a megállapodás, amely
Ugyanakkor a módosítás azt is rögzíti, hogy a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.
A törvény indokolása kiemeli, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel, tekintettel arra, hogy ennek elhagyása a gyakorlatban komoly bizonyítási nehézséget okozna. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik, azonban 6 hónap elteltével a megtámadásra már nincs lehetőség. A sikeres megtámadás a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.
Elmaradt munkabér
Amennyiben a bíróság döntése alapján a munkaviszony helyreállítására kerül sor, akkor ez esetre vonatkozóan úgy rendelkeznek a Munkatörvénykönyv módosító szabályai, hogy
Szülési szabadság
Szülési szabadság kapcsán a módosítás szabályozza, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.
Kamat
Késedelem kapcsán a Munkatörvénykönyv eredetileg úgy rendelkezett, hogy a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon (azaz június 30 és december 31) érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A Munkatörvénykönyv módosítása a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében ezt a szabályt a következőképpen változtatta meg:
A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz július 1 illetve január 1) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, amely a felek megállapodása alapján jár.
Vezetőkre vonatkozó szabályok
A vezetők esetében a korábbi szabályokon túl az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
Mentesülnek rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
A várandós vezető esetében a szülési szabadságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vezető munkaviszonyát sem szüntetheti meg munkáltató felmondással a várandósság és a szülési szabadság időtartam alatt. A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.
Engedményezés és tartozás átvállalás
Engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes munkabérrész azonban nem engedményezhető. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhatja át.
Kártérítés
A bírói gyakorlatnak megfelelően a módosítás egyértelművé tette, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a járulékokat le kell vonni. A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év alatt évül el. Ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, akkor a büntethetőség ideje alatt évül el.
Hozzátartozó
Az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggésben a hozzátartozóra a következő meghatározást kell alkalmazni:
Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
 0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
