|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A szociális hozzájárulási adó 2019. január elsejére visszamenőlegesen módosított szabályairól2019. Augusztus 8. 19:13 - siteadmin 2019. július 23-án az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényben került kihirdetésre a szociális hozzájárulási adó több olyan módosítása, amely visszamenőleg, azaz 2019. január 1-től alkalmazható. A módosítások az őstermelőkre, a természetes személy bevallási kötelezettségére és az egyházi nyugdíjas személyekre vonatkoznak, így a kihirdetett módosításokat is ebben a sorrendben ismertetem.
Mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó módosítás:A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szociális hozzájárulási adómódosítás lényege, hogy a havi szociális hozzájárulási adómegállapítás helyett éves adómegállapítási időszak kerül bevezetésre, tekintettel a mezőgazdasági termelés szezonalitására. Meg kell jegyezni, hogy szerencsésebb lett volna, ha a jogszabálymódosítás kihirdetésére az őstermelők második negyedéves bevallását megelőzően – azaz július 12-e előtt - került volna sor.
Összegezve a mezőgazdasági őstermelőknél (beleértve a kistermelőket is) a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása nem havi, hanem éves alapra épül 2019. január 1-i visszamenőleges hatállyal.
A fentiekre tekintettel pontosult az a szabály is, hogy miként kell eljárni akkor, ha nem áll fenn egész évben az őstermelőnek a fenti jogállása vagy más okból nem minősül az adóév minden napján a szociális hozzájárulási adó alanyának.
Megjegyzés: A módosítás kiegészíti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt azzal a szabállyal is, hogy ha az őstermelő örökbefogadói díjban részesül, akkor ezen időszakban nem kell legalább a minimálbér, illetve a megállapodás alapján vállalt összeg után fizetni a szociális hozzájárulási adót.
Mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallása:A módosítás alapján az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallására vonatkozó 2018. évi LII. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
- „2018. évi LII. törvény 7. § (1)–(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a 7. § (5)–(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-ig fizet meg.
- A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell – a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
- Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”
A fentiekkel összhangban a személyi jövedelemadó törvény is rögzíti, hogy az őstermelők negyedéves bevallásakor megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adót
- a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére kötelezett őstermelő a 2019. évi szociális hozzájárulási adókötelezettség megállapításakor megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegként,
- a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő 2019-ben elszámolható költségként,
- a fentiekben nem említett őstermelő a 2019. évre fizetendő szociális hozzájárulási adót csökkentő tételként veszi figyelembe a személyi jövedelemadó-bevallásban.
Természetes személy bevallási kötelezettségére vonatkozó módosítás:Az adócsomag szintén 2019. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosította a természetes személy szociális hozzájárulási adóbevallását, mely szerint a természetes személy a szociális hozzájárulási adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg azzal, hogy a szociális hozzájárulási adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be.
A nyugellátásban részesülő egyházi személyre vonatkozó módosítás:A nyugellátásban részesülő egyházi személy az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem minősül biztosítottnak. Ezzel a szabállyal teremti meg az összhangot – 2019. január 1-re visszamenőleg – a szociális hozzájárulási adótörvény módosítása, mely szerint nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a rá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt már betöltötte.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleves jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás  Az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatáról és igényléséről2019. Július 23. 22:56 - siteadmin A nyár folyamán érdemes kiváltani, vagy a kártya lejárta esetén újra igényelni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. 2 éve egy korábbi hírlevelünkben ugyan már szó esett az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról, de tekintettel arra, hogy néha csak hosszabb várakozás után tudjuk a Kártyát megigényelni, így mindenképpen indokolt az erre vonatkozó ügyintézést mielőbb elindítani. Alábbi bejegyzésünkben tájékoztatást adunk az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos fontosabb tudnivalókról.
Hogyan kell igényelni Magyarországon az Európai Egészségbiztosítási Kártyát?Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek kaphatnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amely igényelhető személyesen vagy írásban is, azaz postai úton vagy ügyfélkapun keresztül. A Kártya igényléséhez szükséges igénylőlap elérhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő alábbi oldalán: http://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar/temp_sc_521884.html
A Kártya személyesen megigényelhető a kormányhivatal egészségbiztosítási ügyekben eljáró szervénél. Az igényléshez szükséges az igénylőlapon túl a
- a személyazonosságot igazoló okmány pl: személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, lakcímkártya;
- TAJ számot igazoló okmány;
- ha nem rendezett a jogosultság, akkor szükséges a jogosultságot bizonyító okmány pl: munkáltatói igazolás, társasági szerződés.
Megjegyzés: A személyes ügyintézésnél, ha a nagykorú személy helyett a meghatalmazottja jár el, akkor a nyomtatott meghatalmazást két tanú aláírásával kell ellátni.
A Kártya a kiállítástól számítva maximum 36 hónapig érvényes. Ha a Kártya érvényességi ideje még nem járt le, akkor a régi Kártyát le kell adni az igénylés benyújtásakor.
Ellátások az Európai Egészségbiztosítási KártyávalAz Európai Egészségbiztosítási Kártyával az Európai Unió bármelyik országában, továbbá Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban - átmenetileg tartózkodás idején - orvosilag szükséges ellátást lehet igénybe venni.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával orvosilag szükséges ellátás vehető igénybe. Orvosilag szükséges ellátás azt jelenti, hogy a kezelőorvos bírálja el, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya jogosultja az adott egészségi állapotára tekintettel kaphat-e orvosi ellátást. A vizsgálat során az orvos figyelembe veszi a beteg állapotát és azt, hogy mennyi ideig tartózkodik az adott országban. Ezen szempontok szerint ítéli meg, hogy az egészségügyi ellátás orvosilag szükséges-e vagy sem. Mindezek alapján az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként, sőt még orvosokként is eltérő lehet. Ugyanakkor elmondható, hogy az orvosilag szükséges ellátás minden EGT országban és Svájcban abban egységes, hogy magába foglalja a sürgősségi ellátást, a dialízis-kezelést, az oxigénterápiát, valamint a terhesség és a szülés esetén nyújtandó ellátást.
Milyen egészségügyi szolgáltatónál használható a Kártya?Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát csak az adott állam társadalombiztosítójával illetve az állami biztosítás nyújtásáért felelős szervvel szerződést kötött egészségügyi szolgáltató fogadja el. Ez azt jelenti, hogy ha például az Európai Egészségbiztosítási Kártyát horvátországi nyaralás során egy magánrendelőben - amely a horvát társadalombiztosítóval nem áll szerződésben – szeretné a beteg az ellátás kapcsán használni, akkor ezen Kártya alapján nem fog ellátásban részesülni. Ez esetben a betegnek a magánszolgáltatás árát teljes egészében ki kell fizetnie, vagy ha előzetesen erre az ellátásra is kiterjedő utasbiztosítással rendelkezik, akkor az utasbiztosítása fedezi a felmerült költségeket.
Milyen fizetési kötelezettség áll fenn az ellátás kapcsán?Minden tagállam a saját szabályai szerint nyújtja az egészségügyi ellátásokat. Amennyiben egy ellátásért önrészt kell fizetni, azt állampolgárságtól függetlenül mindenkinek meg kell fizetnie, aki az adott országban egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe. Például, ha egy háziorvosi kezelésért 10 euró önrészt kell fizetni, ez azt jelenti, hogy ezt a költséget betegnek kell állni, az önrészt a társadalombiztosító nem finanszírozza meg a beteg helyett.
Megjegyzés: Az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján igénybe vett szolgáltatásnál is a beteget/ellátást igénybe vevőt terheli az önrész.
Előfordulhat, hogy a beteg megkapja az orvosilag szükséges egészségügyi ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján, azonban nem csak az önrészt, hanem az ellátáskor a teljes ellátás árát ki kell fizetnie, amely csak később kerül a részére visszafizetésre. Erre az esetre is fel kell készülni, ha valaki például Belgiumba, Franciaországba, Luxemburgba vagy Finnországba utazik. Ezekben az országokban (illetve ezen országokban egyes ellátásoknál) ún. visszatérítéses rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az ellátásért a betegnek fizetnie kell, majd az ellátásról szóló számla, orvosi dokumentáció alapján a belga, francia, luxemburgi vagy finn állami biztosító visszafizeti az ellátás adott árát az ellátott személynek. Az önrész azonban ez esetben sem kerül visszafizetésre, hiszen az a beteget terheli.
Továbbá azzal is tisztában kell lenni, hogy az egyes országok egészségügyi rendszere más és más, így lehetnek olyan ellátások, amelyeket Magyarországon térítésmentesen biztosít az egészségbiztosító, míg más országban ezen ellátás árát meg kell fizetni.
Mindezeket figyelembe véve érdemes az Európai Egészségbiztosítási Kártyával útra kelni az európai nyaralásunk során, és ha figyelembe vesszük, hogy néha hosszabb ügyintézés keretében kaphatjuk meg a Kártyát, akkor érdemes az utazás előtt pár héttel megkezdeni a Kártya igénylését.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleves jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás  Jogutódlás esetén követendő munkajogi és tb szabályok2019. Május 21. 20:42 - siteadmin A munkáltató személyében változás következhet be, melynek során a munkavállalók teljes köre vagy egy része az új munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. Az átvevő munkáltatót, a munkavállalók alkalmazása kapcsán, többek között munkajogi, valamint társadalombiztosítási szabályokon alapuló adott kötelezettségek terhelik, és jogosult a már érvényesített szociális hozzájárulási adókedvezményt tovább érvényesíteni. Az alábbiakban a fenti kötelezettségeket és jogosultságot ismertetem.
Munkajogi tájékoztatási kötelezettség terheli az átadó munkáltatót az átszállást megelőzően a következők szerint:
Az átadó munkáltató köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót
A fenti sorrendet alapul véve tekintsük át, hogy milyen munkajogi kötelezettség terheli az átvevő munkáltatót!
Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszonyban álló munkavállalók kapcsánHa az átadó munkáltatnál üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy – a munkáltatók megállapodása alapján – az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően 15 nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni
Az átvevő munkáltató az átszállást követő 15 napon belül, a munkáltató azonosító adatainak közlésével, köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint az alábbi munkafeltételekben bekövetkezett változásáról:
Megjegyzés: Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő 1 éven belül érvényesíti.
Versenytilalmi megállapodásA felek versenytilalmi megállapodása keretében megállapodhatnak arról, hogy a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ezen kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. A fenti megállapodásból származó jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra.
Tanulmányi szerződésA tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb 5 éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Hasonlóan a versenytilalmi megállapodáshoz, ez esetben is a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át.
Folyósított társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos kötelezettségekAz 1997. évi LXXXIII. törvény alapján, ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az alábbiak szerint kerül sor az ellátás továbbiakban történő folyósítására:
Szociális hozzájárulási adókedvezményTavaly csak két kedvezmény esetén volt arra lehetőség, hogy az átvevő munkáltató a fennmaradó időszakra tovább érvényesítse a szociális hozzájárulási adókedvezményt. Ezzel szemben az új törvény (2018. évi LII. törvény) 2019. január 1-jétől alkalmazandó összes szociális hozzájárulási adókedvezmény kapcsán úgy rendelkezik, hogy ha a munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében változás következik be, akkor a szociális hozzájárulási adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Adatkezelési szabályok változása a munkajogban2019. Május 13. 21:09 - siteadmin Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása kapcsán a Munkatörvénykönyvben 2019. április 26-án hatályba lépett több adatkezeléssel kapcsolatos módosítás, valamint kiegészítés, amelyek a munkavállaló személyiségi jogának korlátozását, a munkavállalótól kérhető nyilatkozatokat és azokat alátámasztó okiratokat, a biometrikus adatok illetve bűnügyi személyes adatok kezelését és a munkavállaló munkáltató általi ellenőrzését érintik. Az alábbiakban a fenti felsorolás sorrendjét megtartva mutatom be a Munkatörvénykönyv új, valamint módosított adatkezelési szabályait.
Személyiségi jog korlátozása2019. április 26-áig a Munkatörvénykönyv a munkavállaló személyiségi jogának korlátozása (pl: mobilhasználat, véleménynyilvánítás korlátozása) kapcsán többek között úgy rendelkezett, hogy a személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. 2019. április 26-án hatályba lépett szabály a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozását szigorúbb feltételekhez köti, tekintettel arra, hogy a fenti szabály kiegészült azzal az új rendelkezéssel is, hogy fentieken túl a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell azokról a körülményekről is, amelyek a korlátozás szükségességét és arányosságát támasztják alá.
Munkavállaló nyilatkozattétele, adatközléseA munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely
szempontjából lényeges. A fentiek igazolására okirat bemutatása is kérhető a munkavállalótól.
Továbbá a munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható,
A Munkatörvénykönyv azt is rögzíti, hogy a munkáltató írásban tájékoztatja az érintettet munkavállalót a fenti adatok kezeléséről.
Biometrikus adatok kezeléseAz információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény meghatározza a biometrikus adat fogalmát, mely szerint a biometrikus adat egy természetes személy fizikai, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, mint például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat.
A munkavállaló biometrikus adata (pl: ujjlenyomat, hangminta) az érintett munkavállaló azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez olyan dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely
* Jelentős védett érdek körébe tartozik többek között
fűződő érdek.
Bűnügyi személyes adatok kezeléseA munkáltató a munkavállaló adott munkakörben történő foglalkoztatása kapcsán meghatározhat korlátozó vagy kizáró feltételeket. Erre azonban csak az alábbi szabály betartása mellett kerülhet sor:
Adott munkakörök kapcsán akkor határozható meg korlátozó vagy kizáró feltétel, ha erre előzetesen, és írásban kerül sor, továbbá ha a munkavállaló foglalkoztatása
A fentiekhez kapcsolódik a bűnügyi személyes adat kezelése.
A munkáltató köteles a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meghatározni. Ennek keretében a munkáltató a munkavállalója vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát (pl: erkölcsi bizonyítványban foglalt bűnügyi adat) csak annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza-e vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.
Munkavállaló munkáltató általi ellenőrzésA Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy a munkavállaló csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása kapcsán ellenőrizhető. Ezen célból a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat (pl: kamerát alkalmazhat), de csak akkor, ha erről a munkavállalót előzetesen és írásban tájékoztatja.
Ugyancsak rögzíti a Munkatörvénykönyv, hogy a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai-, vagy számítástechnikai eszközt, illetve rendszert kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja kivéve, ha erről a munkáltató és munkavállaló eltérően állapodik meg.
A munkáltató az információtechnológiai-, vagy számítástechnikai eszköz, illetve rendszer ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba betekinthet. Ezt szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját információtechnológiai-, vagy számítástechnikai eszközét használja.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás A munkáltató által kezdeményezett keresőképtelenségi felülvizsgálat2019. Május 9. 20:04 - siteadmin A keresőképtelenség ellenőrzésére, felülvizsgálatára sor kerülhet mind jogszabályi előírás, mind foglalkoztatói kezdeményezés alapján. Az alábbiakban ez utóbbi felülvizsgálatról, valamint annak következményéről adok tájékoztatást.
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének
felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatal egészégbiztosítási szervének járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. Azaz, ha például kérdésként merül fel a munkáltató részéről, hogy vajon tényleg keresőképtelen-e a munkavállalója, illetve jogszerűen tartja-e az orvos ilyen hosszan keresőképtelen állományban a munkavállalót, akkor a munkáltató kérheti a munkavállalója keresőképtelenségének felülvizsgálatát.
A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó orvos/intézmény szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási ügyekben eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosban a XIII. kerületi) hivatalához kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell
A kormányhivatal egészégbiztosítási szervének járási (fővárosi kerülti) hivatala a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti. A munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, amely munkavállalónként 15 800 forint. A felülvizsgálat elvégzéséért fizetendő díjat a kormányhivatal egészégbiztosítási szervének járási (fővárosi kerületi) hivatala által megjelölt bankszámlaszámra kell utalni.
A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján
A fenti keresőképtelenségi felülvizsgálatra sor kerülhet közfoglalkoztatott kapcsán is. Ez esetben a keresőképtelenségi felülvizsgálatot a közfoglalkoztató, illetve az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezheti.
Megjegyzés: Ha a keresőképtelen személy a vizsgálathoz nem járul hozzá, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, vagy a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, akkor a szakértő főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél.
Döntéssel szembeni felülvizsgálat
A fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala főorvosi bizottságot (FOB) működtet. A szakértő főorvos döntésével szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül a FOB-nál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. A FOB tagja az orvosszakértői szerv két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos. A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli az érintettekkel.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
