hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog


bérszámfejtés

Hacsak nem születik néhány héten belül kompromisszum a magyar és az amerikai kormány között, 2024. január elsejétől hatályát veszti hazánk és az Egyesült Államok között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás.

Az egyezményt 2022 júliusában mondta fel az Egyesült Államok, az egyoldalú döntésben szerepet játszott az, hogy a magyar kormány nem akarta elfogadni a globális minimumadóról szóló, akkoriban formálódó egyezményt, Washington ezzel párhuzamosan az alacsony magyar nyereségadókulcsot is nehezményezte, és azt is, hogy az 1979-ben aláírt kétoldalú megállapodás felett eljárt az idő. Ez egyébként nem volt újdonság: a két ország a kétezres évek elején újratárgyalta azt, ám hiába került pont 2010-ben az új egyezményre, azt az Egyesült Államok kongresszusa soha nem ratifikálta. És hiába sikerült időközben Magyarország számára is elfogadható konszenzusra jutni a globális minimumadóval kapcsolatban, a washingtoni vezetés egyelőre hajthatatlan a kettős adóztatás ügyében.
 

A kettős adóztatás elkerülése


Nézzük, mindez mit jelent a gyakorlatban. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények lényege az, hogy egy adott adóalany jövedelme után csak az egyik országban adózzon, az adatcserének köszönhetően ugyanakkor elvben biztosított, hogy a jövedelmek után valóban megfizessék az adót – azt, hogy hol és milyen adókulccsal, szintén az egyezmény határozza meg. Egy ilyen egyezmény ezen túl kiszámítható környezetet biztosít – a felmondása tehát mindenképpen hátrányokkal járhat, főleg a magyar cégek számára. Ennek oka az, hogy Magyarország jelenleg nem vet ki forrásadót a külföldi cégek itt keletkező jövedelme után, vagyis az amerikai cégeknek nem nő meg az adóterhe majd.

A magyar társaságoké annál inkább. Az Egyesült Államokból származó kamatjövedelem és jogdíjak esetében a mostani szabályok szerint 0 százalék adót kell az USA-ban megfizetniük, míg az osztalék jövedelmeknél tulajdoni hányadtól függően legfeljebb 5, illetve 15 százalékos a forrásadó. Az egyezmény felmondását követően ezek az adóterhek szövetségi szinten 30 százalékra nőnek majd. További engedmény, hogy a magyar cégek amerikai telephelyén keletkező jövedelem után nem kell megfizetni a magyarországi társasági adót – ez január elsejétől szintén adóköteles jövedelemmé válhat. A fenti, az Egyesült Államokban megfizetett adók 90 százalékban beszámíthatók lesznek a magyar társasági adóba. Ennek is vannak azonban korlátai: a beszámítás mértéke nem haladhatja meg az adott jövedelemre eső adókötelezettség mértékét, tehát a 9 százalékot.
 

Magánszemélyek


A magánszemélyek esetében felmerül egy másik probléma: egyezmény híján akkor is megadóztathatja az Egyesült Államokból származó jövedelmüket Magyarország, ha nem is itt élnek, és nem is keletkezik jövedelmük itt. Ugyanígy, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket mindkét fél megadóztathatja – magyarok esetében könnyebbség, hogy az USA-ban megfizetett forrásadó 90 százaléka beszámítható a magyar személyi jövedelemadóba, igaz, itt is az adóköteles jövedelem 15%-áig.

Részvények


Az egyezmény felmondása nem csak a külföldön dolgozókat érinti, hiszen sokan rendelkeznek Magyarországon is amerikai értékpapírokkal, elsősorban részvényekkel, az ezekből származó jövedelmek megadóztatása is változik januártól. Jelenleg az osztalék után Amerikában 15 százalékos forrásadót kell megfizetniük, ez levonható az szja-ból. Mivel ennek mértéke is 15 százalékos, ez egyszerűen azt jelenti, hogy itthon nem kell adót fizetni az amerikai osztalékjövedelem után. Egyezmény híján a forrásadó 30 százalékosra nő majd, Magyarországon pedig további 5 százalékos jövedelemadót kell megfizetni. (Ehhez, ahogy most is, a szochó megfizetése is járul még annak felső határáig.) Ha megszűnik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, az azt is jelenti, hogy az amerikai szolgáltatókon keresztül kötött tőzsdei ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, így azok adózása is kedvezőtlenül változhat.

A kamatjövedelmek után eddig csak Magyarországon kellett jövedelemadót fizetni, egyezmény nélkül azonban erre is ráterhelődik majd a 30 százalékos amerikai forrásadó, igaz, mivel ennek 90 százaléka levonható lesz, a magyar adófizetési kötelezettségből, itt szja-t már nem kell fizetni. Ám, akárcsak az osztalékjövedelem esetében, szociális hozzájárulási adó terheli a teljes jövedelem 89 százalékát.


Hozzászólás 0 hozzászólás

A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, adót akkor kell számítani, ha ez az összeg pozitív – ez a nyereségadózás alapja, ugyanakkor az is alapszabály, hogy ezt az adóalapot többféle tétellel lehetséges pozitív és negatív irányban is módosítani. Helyzettől függően mindkettő elképzelhető és fontos lehet egy vállalkozás életében, a korrekciós tételek pedig néha párban járnak. Cikkünkben néhány jellemző tételt veszünk végig.

A legfontosabb korrekciós tétel talán a veszteségleírás, amelynek elhatárolt összegével a következő öt adóévre elosztva lehet csökkenteni az adózás előtti eredmény. Főszabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig csökkenthető az eredmény. Külön feltételekkel írható le a jogelődtől átvett veszteség a jogutódnál, ahogy akkor is, ha a többségi tulajdonos személye megváltozik.

Az adóalapot csökkentő tételek:

Az adóalapot csökkentő tételek közé tartozik a céltartalék felhasználása – ennek párja a céltartalék képzése, ami természetesen növeli az eredményt – a módosítás mértéke természetesen az az összeg, amelyet az adott évben vontak ki a céltartalékból vagy amennyivel adott évben növelték azt. 

Az értékcsökkenés növelheti és csökkentheti is az adóalapot. Növeli a számviteli törvény szerint elszámolt terv szerinti (a javak életciklusa végén várható csökkentett értékét számító) értékcsökkenés, illetve terven felüli értékcsökkenés, míg a társasági törvény szerint megállapított (eszköztípusoktól függően leírási kulcsot alkalmazó) értékcsökkenési leírás összege csökkenti.

Nézzük, mi a helyzet az osztalékkal. Az adóévben kapott osztalék, részesedés csökkenti az adózás előtti eredményt, kivéve, ha az osztalékot ráfordításként számolja el az osztalék megállapítója. (Ez utóbbi csak külföldiek esetén képzelhető el, a magyar jogszabályok nem engedik a jóváhagyott osztalék ráfordításként történő elszámolását.)

Csökkenti az adóalapot az is, ha az adózó jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képez, a csökkenés természetesen az aódévben lekötött tartalék összege – ez legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összegét teheti ki. Fontos, hogy a lekötött összeget később csak a  meghatározott célra lehet felhasználni, ellenkező esetben a feloldott rész után késedelmi kamattal kell megfizetni az adót.

Levonhatják az adóalapból a duális képzőhelyként működő adózók a szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százalékát. Hasonló levonás alkalmazható több, hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása után is, ám ennek szigorú feltételei vannak, például egy korábban munkanélküli foglalkoztatása után csak akkor lehet érvényesíteni a kedvezményt, ha a foglalkoztatást megelőző hat hónapban azonos munkakörből más munkaviszonyát nem szüntették meg rendes felmondással. Megváltozott munkaképességűek alkalmazása esetében pedig a korlát az, hogy az átlagos állományi létszám nem haladhatja meg a húsz főt. Ugyancsak adóalap-csökkentő tétel lehet a mobilitást célzó juttatás, például bérlakásra költött összeg is.

Növelik az adózás előtti eredményt az adóévben jogerős határozatban jogszabályi előírások megsértése vagy az adózással kapcsolatos mulasztás miatt kirótt bírság. A jogszabály megsértése fontos kitétel, ebből a szempontból nem minősül bírságnak – így az adóalapot növelő tételnek – a kötbér, a késedelmi kamat, vagy éppen az önellenőrzési pótlék. És a másik oldalon csökkenő tételnek számít a bírságok utólagos mérséklése, de csak akkor, ha magát a bírságot korábban adóalap-csökkentő tételként számolták el.

Adóalapot csökkentő tételként számolható el az alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre közvetlenül fordított összeg teljes mértékben, függetlenül attól, hogy azt használatba veszik vagy sem, fontos azonban, hogy a K+F költségnek kötődnie kell a bevételszerző tevékenységhez.

Módosítja az adóalapot a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során alkalmazott árak és a szokásos piaci ár közötti eltérés is.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Béren kívüli juttatások 2023-2024-ben

2023. November 23. 12:27 - siteadmin

2023-ban a SZÉP-kártyát leszámítva csak kis mértékű változás történt a béren kívüli juttatások rendszerében.

A 2024-re évre vonatkozó változásokkal kapcsolatban egyelőre annyit lehet tudni, hogy a szakszervezetek és a kormány között körvonalazódó megállapodás értelmében a minimálbért keresők egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatást kapnának, amellett, hogy a kötelező legkisebb munkabér 15%-al, míg a garantált bérminimum 10%-al emelkedne az év elejétől.

A béren kívüli juttatások közé már csak a SZÉP-kártya tartozik, ami 2023-ban is töretlen népszerűségnek örvend, főleg azért is, mert 2023. augusztus 1-től december 31-ig a kátyán lévő pénzeket újra fel lehet használni bolti hideg élelmiszerre történő vásárlásra, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. További előnyös változás, hogy az eddigi 450 000 ezer Ft-os kedvezményes keretet (egy évnél rövidebb munkaviszony esetén az összeget arányosan csökkentve) egyszeri alkalommal 200 000 ezer forinttal meg lehet emelni.

Bérenkívüli juttatás: SZÉP-kártya

  • 2023-tól a SZÉP-kártyán lévő összeget most már kizárólag egy számlára utalják, és a jogszabály által meghatározott, alábbi célokra lehet szabadon felhasználni: belföldi szálláshely-szolgáltatás: utazásközvetítés, utazásszervezés, szálláshely és utazás foglalása
  • melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás (munkahelyi is), egyéb vendéglátás és hideg élelmiszer vásárlása 2023 augusztus 1-december 31.
  • szabadidő-eltöltést, a fizikai közérzetet javító és humán-egészségügyi szolgáltatás
  • előadó-művészet, múzeumi tevékenység, növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése
  • vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység
  • testedzési szolgáltatás, egyéb sporttevékenység, sporlétesítmény működtetése, sportegyesületi tevékenység, sport és szabadidős képzés, szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
  • belvízi és helyközi vasúti személyszállítás, egyéb foglalás.

Nem bérenkívüli juttatások

  • A SZÉP-kártya mellett a nem bérenkívüli juttatásokat az adózásuk alapján három kategóriába lehet sorolni:
  • adómentes juttatások
  • egyes meghatározott juttatások, amelyek adóterhe kisebb, mint a munkabér utáni adóteher
  • bérjövedelemként adózó juttatások.
Adómentes – nem béren kívüli juttatások (évente a minimálbér értékéig):
  • sportrendezvényre szóló belépőjegyek
  • belépő kulturális rendezvényekre vagy kulturális szolgáltatások igénybevételére.
A költségek mértékéig adómentes juttatások:
  • óvodai vagy bölcsődei támogatás, mely akár az étkezésre is fordítható:
  • járványügyi szűrővizsgálat, védőoltás
  • távolsági menetjegyek és bérletek, munkavégzéshez szükséges helyi közlekedési bérlet
  • autóval történő utazás a munkahelyre
  • személygépkocsi hivalatos és magáncélú használata
  • kerékpár használat és közösségi autómegosztás (elektromos is)
  • közösségi autómegosztás
  • iskolarendszeren kívüli továbbképzések.
Költséghatár nélküli – adómentes juttatások:
  • ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat, munkaruha
  • kegyeleti ellátás, temetési segély
  • adómentes felújítási segély lakóhely esetén
  • munkásszállás igénybevétele.
Kedvezményes adózású – nem béren kívüli juttatások (33,04%):
  • célzott juttatások (pl. nyugdíjcélú, egészségpénztári juttatás, fogászati kezelés, szűrővizsgálatok, szemüveg)
  • célzott önsegélyező pénztári szolgáltatások: lakáshitel törlesztése, kisgyermekeseknek adható juttatások (szülés és gyermeknevelési szolgáltatás, örökbefogadás, nagycsaládosok jövedelem kiegészítése)
  • álláskeresési járadék kiegészítése, megváltozott munkaképességűek jövedelempótlása
  • ajándék utalvány, melynek értéke nem haladja meg a minimálbér 10%-át
  • munkavállalókra vonatkozó csoportos kockázati biztosítás
  • parkolóhely bérlése
  • nem cafeteria elemek: üzleti út során való étkezs, céges telefonszolgáltatást magáncélra való használata.
Bérjövedelemként adózó juttatások (munkavállaló és a munkáltató is ugyanannyi adóterhet fizet, mint a bérjövedelem után):
  • önkéntes pénztári tagdíj
  • munkahelyi étkeztetés
  • munkavállaló egyéni parkolási költségei
  • mobilitási célú lakhatási támogatás, diákhitel törlesztése.
Egyéb juttatások:
  • kizárólag lakáscélú, kamatmentes vagy kedvező kamatozású, adómentes munkáltatói kölcsön 10 millió Ft.ig
  • Munkavállalói Résztulajdonosi Program: a munkavállalók 15%-os szja fizetési kötelezettség mellett részesedhetnek a cég eredményéből
  • AMBER (Automatikus Munkabérelőleg Rendszer): a ledolgozott munkanapok után járó, munkaarányos bérüket a munkavállalók egyéni igényeiknek megfelelően akár hetente vagy még gyakrabban megkaphatják.


Hozzászólás 0 hozzászólás

online munkaidő nyilvántartás

Számos vállalkozás a mai napig papíron végzi a munkaidő-nyilvántartást, noha a modern technológia lehetővé tenné, hogy naprakészebb és dolgozóbarátabb megoldásokat alkalmazzanak. Ezek segítségével nemcsak a távmunkában dolgozó kollégák számára válik egyszerűbbé a munkaidő-nyilvántartás, hanem a cég adminisztrációja is gyorsabbá, hatékonyabbá tehető.

A trendek megváltozása szükségessé teheti az online munkaidő-nyilvántartó bevezetését


A COVID-19 járvány miatt számos cég dolgozói otthoni munkavégzésre (azaz home office-ra) kényszerültek. Bár a lakóhelyről való munkavégzés eleinte kényelmetlen kompromisszumnak tűnt, több vállalkozás döntött úgy, hogy a korlátozások feloldása után is támogatja a home office vagy hibrid rendszert, ezáltal csökkentve az iroda fenntartásának költségeit. Azonban ha egy cég papír alapú munkaidő-nyilvántartó rendszert működtet, akkor az irodák üzemeltetése terén szerzett megtakarítását könnyedén elveszítheti a megnehezített adminisztráción.
Az online munkaidő-nyilvántartó rendszer bevezetése rengeteg pozitívummal járhat egy cég számára – akár minden alkalmazott a telephelyen végzi a munkáját, akár vannak otthonról dolgozó munkatársai. Az adatrögzítő felület a világ bármely pontjáról, bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező eszközzel elérhető, így a cégnek nem kell gondoskodnia a jelenléti ívek begyűjtéséről, valamint az azon feltüntetett adatok feldolgozásáról.

Az e-Jelenlét munkaidő-nyilvántartó rendszer előnyei
Az e-Jelenlét programot úgy alakítottuk ki, hogy az képes legyen ellátni minden olyan feladatot, ami egy modern és felhasználóbarát munkaidő-nyilvántartó rendszertől elvárható. Jelenlétrögzítő moduljába a munkavállalók felvihetik a munkaidejükkel kapcsolatos információkat – így a kötetlen munkaidőben dolgozó alkalmazottak tevékenysége is könnyedén nyomon követhető –, a túlórákat és a távolléteket. A felület lehetővé teszi az időadatok projektek vagy éppen költséghelyek szerinti tovább bontását, valamint beosztások megtervezését is. A rendszerbe integrált szabadságtervező modulban a munkavállalók könnyedén megtervezhetik és igényelhetik a szabadságaikat, a munkáltatónak pedig lehetősége van elfogadni vagy módosítani azt.
A szabadságtervezőbe kerülő kérelmekről, változtatásokról minden érintett e-mailes értesítést kap.
Az e-Jelenlétben adminisztrált ráadásul könnyedén átvihetők a BaBér bérprogramba, ezzel rengeteg időt takaríthatunk meg, és kiküszöbölhetjük a dupla adatrögzítés okozta időveszteségeket is.

Spóroljon időt, pénzt és energiát: váltson online munkaidő-nyilvántartó rendszerre!


Hozzászólás 0 hozzászólás


A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás indulhat hivatalból, de kezdeményezhetik magánszemélyek is. Arra szolgál, hogy a nyugdíjfolyósító az érintett állampolgár közreműködésével letisztázza, hogy az élet során mennyi lesz az elismerhető szolgálati idő, illetve mennyi a járulékfizetéssel lefedett jövedelem, valamint a figyelembe vehető jogosultsági idő. Az adategyeztetés azért fontos, mert a nyugdíj összege két tényezőtől függ, az elismert szolgálati időtől és a számított nettó „életpálya-átlagkereset” összegétől.

Korábban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a hivatalból lefolytatott eljárásoknál ötéves korcsoportonként küldte ki az adategyeztetési értesítőket, ebben azonban 2020-tól változás történt. Azóta az a szabály, hogy a nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőzően három évvel (tehát abban a naptári évben, amikor valaki betölti a 62 éves életkort) küldik ki az adategyeztetési értesítőt.

Az adategyeztetési eljárást a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal (mint nyugdíjmegállapító szerv) kezdeményezi és folytatja le hivatalból. Kezdeményezni (például azért, mert egy eddig le nem fedett biztosítotti időszakról szereztünk dokumentumot) kizárólag elektronikusan lehet, naptári évenként egyszer, a www.magyarorszag.hu / nyugdíj / adategyeztetés, hatósági bizonyítvány, megállapodás menüpontban elérhető „hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_01)” űrlap kitöltésével.

Az adategyeztetési eljárást csak akkor nem kezdeményezi hivatalból a nyugdíjhivatal, ha valaki már kap olyan ellátást (például rokkantsági ellátás, korhatár előtti ellátás), amit a szolgálati idő és az átlagkereset alapján folyósítanak. Kizárólag Budapest Főváros Kormányhivatala végzi azok számára az adategyeztetést, akik külföldön élnek, illetve Magyarországon kívül is szereztek szolgálati időt.

Az adategyeztetés során a nyugdíjhivatal első körben kiküldi, hogy a hatósági nyilvántartásban milyen, a nyugdíjmegállapítás során figyelembe vehető adatok (biztosításban töltött jogviszonyok, idők, keresetek, elismerhető jogosultsági idők, stb.) szerepelnek. Ezt a több oldalas táblázatos kimutatást célszerű alaposan átnézni, összevetni az elrakott dokumentumokkal, illetve ahol lyukak vannak az életútban, megnézni, hogy ott valóban nincs-e elismerhető szolgálati, jogosultsági idő, illetve kereset.

Nem érdemes senkinek arra hagyatkozni, hogy a hivatal biztos mindent feltüntetett, mert a nyilvántartás nem biztos, hogy pontos. Nem tartalmazza például azokat az adatokat, amelyekről korábban nem kellett jelenteni, és lehetnek olyan időszakok is, amikor nem járulékfizetés alapozza meg a szolgálati időt (például sorkatonaság, vagy felsőfokú tanulmányok), amelyek szintén nincsenek benne. De előfordulhat az is, hogy a munkahelyi adatszolgáltatás nem volt pontos. Ha valakinek külföldi biztosítási ideje is van, akkor azt sem fogja tartalmazni a nyilvántartás, tehát arról is adatot kell küldeni.

Ha hivatalból indult az eljárás, akkor 60, ha saját kezdeményezésre, akkor 30 nap van arra, hogy visszajelezzen az érintett személy, szerinte stimmel-e, ami a nyilvántartásban van. Amennyiben úgy véli, hogy hiányos a nyilvántartás, vagy téves adatok szerepelnek benne, akkor benyújthat bizonyítékokat, igazolásokat, illetve kérheti az ilyen időszakok külön vizsgálatát.

A beküldött korrekciós igényeket, bizonyítékokat, igazolásokat mind megvizsgálja a nyugdíjhivatal, és aztán határozattal zárja le az adategyeztetést. A határozat tartalmazza a nyugdíjmegállapításhoz szükséges elismert szolgálati időket.

További részletek az allamkincstar.gov.hu oldalon.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2]
Blog archivum