|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatása2020. Szeptember 21. 12:56 - siteadmin A munkaviszonyban álló szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad és gyermekét gondozza, míg másik részük még a gyed, illetve a gyes folyósítása alatt visszamegy dolgozni. Az alábbiakban a gyermek születését követően munkába álló munkavállalókra vonatkozó munkajogi és társadalombiztosítási szabályokat foglalom össze.
A munkavállaló visszamehet dolgozni akár pár nappal vagy akár néhány hónappal a gyermek születését követően. Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel munkaidő-kedvezményben részesül. Mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg.
Ha a szülő a gyermekgondozási díj (gyed), illetve gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósítása alatt áll ismét munkába, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
Kisgyermekesekre vonatkozó további munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, ha a kisgyermekes munkavállaló ezt kezdeményezi. Azaz, ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő erre vonatkozó kérelmére a napi munkaidőt 4 órára köteles módosítani a munkáltató. Ezt a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 4 éves koráig kérheti a munkavállaló, míg három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a gyermek 6 éves koráig élhet ezzel a részmunkaidős foglalkoztatással.
Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló a fenti szabály alapján az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, és gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a kisgyermekes munkavállalók esetén az alábbi munkajogi szabályokra is!
A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke 3 éves koráig
Megjegyzés: Más helyen történő munkavégzésre az alábbi esetben kerülhet sor. A munkatörvénykönyv alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
A pontosság kedvéért meg kell említeni, hogy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke tizenhat éves koráig a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.
Társadalombiztosítási szabályokA munkaviszonyban dolgozó kisgyermekes szülő biztosítottnak minősül. A kisgyermekes munkavállaló munkabéréből – függetlenül attól, hogy gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesül-e – le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. Ugyanakkor gyermeke kapcsán a munkavállaló a személyi jövedelemadóból, illetve a társadalombiztosítási járulékból családi adó- és járulékkedvezményben részesülhet.
A munkáltató a munkavállaló után 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulást fizet, amelyből – adott feltételek esetén – az alábbi kedvezményre lehet jogosult.
Érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény, amelynek mértéke a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz legfeljebb bruttó 161 000 forint). Ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető kedvezmény a szakképzési hozzájárulásból is, azaz a foglalkoztatás első két évében szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a fenti mértékig.
Érvényesíthető a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni kedvezmény. A kedvezmény alapja a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz legfeljebb bruttó 161 000 forint). A foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulásban is kedvezmény, azaz a foglalkoztatás első három évében szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a fenti mértékig.
Továbbá találkozhatunk még „kifuttatható” kedvezménnyel is. 2011. évi CLVI. törvény alapján, 2018. december 31-én már érvényesített, gyedben vagy gyesben részesülő/részesült munkavállaló utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény és szakképzési hozzájárulási kedvezmény az érvényesítésre hátralévő időre igénybe vehető a bruttó munkabér – legfeljebb 100 000 forint – után.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
Nyitókép: Guillaume de Germain / Unsplash
 0 hozzászólás Keresőképtelenség külföldi pihenést követően elrendelt karantén esetén2020. Szeptember 14. 11:28 - siteadmin Azok a magyar állampolgárok, akik szeptember 1-jét követően külföldre mennek pihenni, hazatértükkor kötelesek hatósági házi karanténba vonulni. Az alábbiakban a külföldi pihenést követően hazatérő és ennek következtében karanténba vonuló magyar állampolgárok keresőképtelenségéről adok tájékoztatást.
Kilenc olyan kód van, amelybe a keresőképtelenség besorolható. Így kilenc kódból a 7-es kód igazolja a közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltást és a hatósági elkülönítést.
A veszélyhelyzet alatt, a COVID vírus kapcsán elrendelt hatósági karanténra vonatkozóan az EMMI tájékoztatást adott ki, mely szerint aki COVID vírussal kapcsolatban otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető a fenti 7-es kóddal. A 7-es kód alá eső hatósági elkülönítést, az azt elrendelő járványügyi határozat bizonyítja.
2020. augusztus 30-án megjelent a 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet, amely a magyar állampolgárok külföldi utazása kapcsán az alábbiakról rendelkezett:
A fenti hatósági házi karatén keresőképtelenség vonatkozásában hasonló megítélés alá esik, mint a nyár folyamán „piros”, illetve „sárga” jelzéssel ellátott országból érkezők esetén elrendelt házi karatén. A „piros”, illetve „sárga” jelzéssel ellátott országból érkezők kapcsán 2020. augusztus 13-án hatályba lépett 398/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelet rögzítette a következőket:
Azaz, az a magyar állampolgár, aki külföldre nem hivatalos célból utazott (azaz például külföldre nem üzleti, gazdasági célból utazott, vagy nem a határtól számított 30 kilométeres zónában ingázik), hazatértét követően köteles hatósági házi karanténba vonulni, és ez esetben nem lehet 7-es kóddal keresőképtelennek nyilvánítani. Keresőképtelenség hiányában a fenti hatósági házi karanténban lévő személy biztosítottként táppénzre sem jogosult.
A karantén időtartama kapcsán az az általános szabály, hogy a koronavírus kapcsán elrendelt hatósági házi karantén minimum 2 hétig tart. Ugyanakkor a külföldről hazatérő, hatósági házi karanténban lévő személynek lehetősége van arra, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, 2 alkalommal, fizetés ellenében molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 teszt – vegyen részt.
Ha a két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat igazolja, hogy a hatósági házi karanténban elhelyezett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem kimutatható, úgy a hatósági házi karantént alól felmentést kap. Azaz gyorsan elvégzett tesztelés esetén – ha a SARS-CoV-2 koronavírus nem kimutatható ki – a hazaérkezést követően akár egy héten belül már meg is szűnhet a házi karantén.
Megjegyzés: A tesztelés kapcsán más szabály vonatkozik azokra, akik a Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság területéről utaznak haza Magyarországra. Ha a magyar állampolgár Magyarország területére a Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság területéről lépett be, és 2020. szeptember 1-jét megelőzően a fenti államok valamelyikében szállásfoglalással rendelkezett, akkor a fentiekben ismertetett karatén alóli felmentéshez elegendő 1 negatív teszt.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás A felnőttképzésben is elérhető lesz diákhitel2020. Szeptember 9. 16:26 - siteadmin A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépéseként a kormány a két évtizedes múltra visszatekintő diákhitelezés kibővítéséről döntött.
A tervek szerint 2021 áprilisától a felsőoktatási diákhitelekhez hasonló kedvező feltételekkel válnak elérhetővé a felnőttképzési és szakképzési hitelek a Diákhitel Központnál. Az intézkedés célja, hogy a megújuló szakképzést ilyen módon is versenyképesebbé tegyék, illetve növeljék a felnőttképzésekben résztvevők számát.
Az új képzési hiteleket a felsőoktatási diákhitelekhez hasonlóan hitelbírálat és biztosíték nélkül igényelhetik a 18 és 55 év közöttiek 2021. április 1-től. A Diákhitel Központ új termékei az előzetes becslések szerint az iskolarendszerű szakképzésben több mint 50 ezer, a felnőttképzésben pedig akár 100 ezer, összesen tehát 150 ezer felnőtt számára jelentenek majd segítséget.
Ahogy már megszokhattuk, költségvetési kamattámogatás is lesz az új Diákhiteleknél.A szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitellel azonos – jelenleg 1,99 százalékos - kamatozás mellett lesz elérhető, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz. A szabad felhasználású hitel havonta legfeljebb 150 ezer forintig lesz igényelhető, hasonlóan a felsőoktatásban elérhető szabad felhasználású hallgatói hitelhez. A kötött felhasználású hitel mértéke az iskolarendszerben folytatott szakképzés esetén a képzés díjához igazodik, a szakképesítésre vagy részszakmára felkészítő felnőttképzéseknél pedig maximum 500 ezer forint lehet.
A törlesztést a képzések elvégzését követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a visszafizetésre az igénylő döntésétől függően minimum egy, maximum tíz év áll majd rendelkezésre. A képzési hiteleknél is érvényesíthető lesz a családi kedvezmény: a Diákhitel Központ a második gyermek megszületése esetén az édesanya felvett képzési hitelének felét, míg a harmadik gyermek megszületése után a teljes hitelösszeget elengedi.
A képzési hiteleket kényelmesen és papírmentesen, elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással lehet majd igényelni 2021 áprilisától. A szakképzési, felnőttképzési jogviszony meglétét a Diákhitel Központ elektronikusan ellenőrzi majd, a hitelfelvevőknek így nem kell papír alapú igazolásokat beadniuk. A felsőoktatásban elérhető hallgatói és a szak- és felnőttképzésben elérhető képzési hitelek rendszere átjárható lesz, így például a szakképzés után diplomaszerzésre törekvők hiteltörlesztését újabb tanulmányaik idejére felfüggesztik.
A felnőttképzés megújításaA felnőttképzés megújításának része a képzések mérhetőségének kialakítása, a munkaerőpiaci relevancia javítása, az adminisztratív terhek csökkentése, a felnőttképzésben résztvevők számának növelése, valamint a kimenetvezérelt – azaz a szabályozás fókuszát a folyamatról a kimenet mérésére áthelyező – képzési rendszer létrehozása volt.
A felnőttképzés mérhetőségének javítása és ennek fő eszközeként a pályakövetési rendszer alapjainak megteremtése céljából a 2020. szeptember 1-től elindított képzéseknél az új Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerébe (FAR) kell a képzőknek a képzésekről adatokat szolgáltatniuk. A FAR-rendszer létrehozásával a korábbi szétszabdalt adatszolgáltatási rendszer helyébe egycsatornás, teljesen digitális rendszer lépett.
A munkáltató, kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzése iskolarendszeren kívüli oktatásban juttatásként nem adóköteles, ha viszont a tevékenységhez nem szükséges az adott képzés, akkor a munkáltatói támogatás bérként adózik. Iskolarendszerű képzés esetén a munkáltatói támogatás teljes összege, értéke (dologi juttatás illetve szolgáltatásnyújtás értéke) a munkavállaló munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, függetlenül attól, hogy a megszerzett ismeret szükséges-e a foglalkoztató tevékenységéhez.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
