|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Hogyan választunk bérszámfejtő szoftvereket?2021. Június 3. 10:03 - siteadmin Bérszámfejtés. Már maga a szó is rengeteg papírmunkát és adminisztratív folyamatot juttat eszünkbe. Ha egy cég elérte azt a pontot, amikor már nem létezhet bérszámfejtő szoftver nélkül, vagy pedig már használ szoftvert, de szolgáltatót kell váltania, kritikus döntést kell hoznia. A megfelelő szoftver minimalizálja az adminisztrációval járó fejfájást, és növeli mind a munkavállalók, mind a vezetők elégedettségét, ugyanakkor a nem megfelelő szoftver a jelenlegi helyzeten is csak tovább ront. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, mi alapján választunk bérszámfejtő szoftvereket.
 A kutatás eredményeiből világosan látszik, hogy főleg a 200-500 fős létszámú cégek körében legerősebb a BaBér, az 1000 fő feletti cégeknél viszont kisebb arányban képviselteti magát. Számunkra további érdekes adat, hogy a bérszámfejtők körében szintén népszerűbb a BaBér, míg a HR-es vagy egyéb irányból érkezők nem elsősorban a BaBérra voksolnak. A számokból az látszik, hogy amikor az választ szoftvert, aki dolgozik vele (tehát a bérszámfejtő), akkor nagy arányban használják a BaBért, ellenben a nagyobb multinacionális cégekkel, ahol akár nemzetközi, beszerzési előírások döntenek, ott más szoftverekre esik a választás. Vajon utóbbi esetekben számbaveszik a bérszámfejtők igényét?
 "Árnyaltab a kép, ha nagyobb cégekről van szó, mert itt a rendszerek integráltságát jobban nézik, és a beszerzés nem csak a bérszámfejtés területét érinti. Amikor a döntésbe a HR, pénzügy és az IT is be van vonva, akkor ott több szempont ütközik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem kérdezik meg a bérszámfejtőt (persze ilyennel is találkoztunk már), hanem ő is egy részt képvisel abból a döntőbizottságból, amely kiválasztja a rendszert.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "Amikor csak bérszámfejtésről beszélünk, és nem egy komplett HR vagy ERP rendszerről, akkor azt egyértelműen rá szokták bízni a bérszámfejtőre, és már csak az anyagi résznél lép be a gazdasági oldal vagy a felsővezetés.”
Azon túl, hogy kik választják ki a bérszámfejtő szoftvert, kutatásunkban más aspektusokat is alaposan megvizsgáltunk. Megnéztük, honnan tájékozódnak a döntéshozók, milyen szempontokat mennyire vesznek figyelembe a bérszámfejtők és a HR-esek, valamint mennyire tartják fontosnak a vállalatnál lévő egyéb rendszerekkel való integráltságot.
 A Google-nél még mindig jobban bízunk abban, mit mondanak a körülöttünk lévő emberek – és ez így van jól. Az ismerősök, barátok mélységeiben látják a szoftver működését, saját tapasztalatok alapján adnak tanácsot, ami sokkal relevánsabb lehet a marketingszövegnél. A kutatási eredményeknek itt van még egy fontos aspekusa, mégpedig az, hogy a HR-esek körében a szakmai konferenciák is egy megbízható információforrást, tájékozódási pontot jelentenek.
 Az eredmény nem okozott számunkra meglepetést: a legfontosabb szempont az ár-érték arány, a dobogón pedig a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás kapott még helyet. A válaszadók fontosnak ítélték meg továbbá az integrációt más rendszerekkel és a szakmai megbízhatóságot.
 A bérszámfejtők körében a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás fontosabb, mint a HR-esek körében, akik az ár-érték arányt részesítik előnyben, ha szempontokról van szó. Az eredmény teljesen logikus, hiszen mást keres a szoftverben a felhasználó, és mást a döntéshozó.
 Az elérhető integrációk száma (ERP-vel, HR és számviteli szoftverekkel, beléptető rendszerrel stb.) elősegíti a folyamatok, elemzések egyszerűsítését, a hibalehetőségek kiküszöbölését, valamint az idő, a költségek és az erőforrások csökkentését, így nem csoda, hogy főleg a nagyobb cégek esetében, ahol sok rendszer van használatban, különösen fontos az integrálás.
Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal, és mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!
Korábbi cikkeink, amelyek a közvéleménykutatáshoz kapcsolódnak:
 0 hozzászólás  Milyen motivációval és kihívásokkal találkoznak ma a bérszámfejtők?2021. Május 25. 20:29 - siteadmin A bérszámfejtés nagyon aprólékos feladatok összességét jelenti, ahol akár egy kicsi hiba is hatalmas károkat okozhat a cégnek – mégis, sokan évtizedekig kitartanak bérszámfejtő hivatásuk mellett. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett a motivációt és kihívásokat is körbejárja.
A kutatás eredményeiből azt látjuk, hogy a válaszadók közel kétharmada már több mint 10 éve dolgozik bérszámfejtőként, és 60 százalékuk bérszámfejtőnek is tanult. A számok arra engednek következtetni minket, hogy a bérszámfejtés egy hosszú életpályamodell, és jóval kevesebb a pályaelhagyó, mint más területeken. Vajon mi tartja itt az embereket? Az izgalmas, kihívásokkal teli feladatok, vagy éppen az ellenkezője, a biztonságos, kiszámítható munka?
 "Kiszámíthatónak semmiképpen sem mondanám, főleg az utóbbi időben. Az elmúlt egy év a pandémiával súlyosbítva nagyon rányomta a bélyegét a jogszabályokra. Rengeteg változás volt a bérszámfejtési folyamatokban, amiket hiába támogatnak a szoftverek, nem lehet mentesülni az alól, hogy a bérszámfejtő tisztában legyen azzal, milyen jogszabályok változtak, mire kell figyelni, mit hogyan kell alkalmazni. Mivel iszonyú gyorsan történtek a változások, tényleg – szó szerint – naprakésznek kell lenni.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "De a megelőző időszakokban is mindig voltak nagy változások a bérszámfejtés területén. Az év vége például rendszerint nagy jogszabálymódosításokat hozott, és sokszor évközben is volt egy-egy változás, amire figyelni kellett.”
A bérszámfejtésnek nincs igazán csendes szezonja, de persze azért vannak intenzívebb, mozgalmasabb időszakok, akárcsak az év vége. Aki viszont szereti a kihívásokat, hogy tényleg mindig nagyon képben kell lenni, annak ez egy jó szakma lehet. A bérszámfejtés soha nem csak egy alapvető back-office feladatkört jelentett, hiszen nem csak annyiból áll, hogy az alkalmazottak minden hónap végén ki legyenek fizetve. Ez egy multidiszciplináris terület, sok apró feladatból áll össze, amelyek kapcsolódhatnak a pénzügyekhez, HR-hez, ügyfélszolgálathoz, IT-hoz és adatelemzéshez is.
"Persze amikor egy bérszámfejtő egy ún. sima bérszámfejtésű cégnél van, ahol a kollégák napi 8 órában és 5/2-ben dolgoznak (azaz öt napot dolgoznak, kettőt pihennek), valamint havi bért kapnak, az tényleg nem kihívás. Viszont ahol már egy kicsit is összetettebb a cég és a munkavállalói állomány felépítése (és ez a gyakoribb), ott már több probléma jelentkezik. A bérszámfejtőnek mindig figyelemmel kell kísérnie a cégre és a munkavállalókra jellemző speciális dolgokat, és ezekre az egyedi esetekre válaszokat kell adnia. Ez mindig egy kihívás.” – teszi hozzá Sáfár Katalin. "Azt szoktam mondani, hogy olyan ez, mint az IT szakma. Ott sem lehet azt mondani, hogy valamit elértem, megtanultam, és onnantól kezdve elengedhetem. Mindig figyelni kell a változásokat, és felkészülni az újra.”
Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, hogyan választunk rendszereket, és mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal. Tartsanak velünk!
Korábbi cikkünk, amely a közvéleménykutatáshoz kapcsolódik: Tényleg nőies szakma a bérszámfejtés?
0 hozzászólásÍgy szervezhető meg az oltás céges telephelyeken2021. Május 25. 15:12 - siteadmin A közelmúltban több olyan nagyvállalatról lehetett olvasni (például Mercedes, Audi, Suzuki, Tungsram, Waberer’s), akiknél volt/lesz céges oltópont, ahol a dolgozók helyben (a munkahelyük szervezésében) kaphatják meg az oltást, ha előzetesen regisztráltak az állami rendszerben, és szeretnék.
A nyilatkozó cégek mind azt mondták, már hónapokkal korábban jelezték az illetékes kormányhivataloknál, szívesen lennének oltási pontok. Az is kiderült, hogy előzetesen fel kellett mérniük az oltási igényeket. A cégek az üzemorvosi/foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót bízták meg az oltás megszervezésével és kivitelezésével. A lebonyolítás költségeit pedig maguk a cégek állták. Az oltást ahogy eddig is, az állam biztosítja, ingyenesen.
Május 7-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményt adott ki a témában azzal, hogy a nagyvállalatok szervezhetnek oltást a már regisztrált a dolgozóiknak, üzemorvosaik bevonásával. Az ITM miniszterhelyettese, Schanda Tamás a részletekről többek között elmondta, a sokakat foglalkoztató cégeknél lehetséges, hogy a lehető legkényelmesebben, a napirendjükbe illeszkedő módon, rengeteg időt megtakarítva kapják meg az előzetesen regisztrált dolgozók a vakcinát. Hogy pontosan mit jelent a „sokakat foglalkoztató” kifejezés, az nem derült ki az ITM közleményéből, de példaként Schanda Tamás megemlítette, a MOL, a Suzuki vagy a Wizz Air is felkínálta/felkínálja dolgozóinak a lehetőséget.
Gyakorlatias részletek is voltak a közleményben, amelyek támpontot jelenthetnek azoknak a cégeknek, akik megszerveznék dolgozóiknak az oltás felvételét:
Hogy melyek ezek a követelmények, azt nem részletezték.
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló kormányrendeletből sem sok derül ki ezzel kapcsolatban. A rendeletben így rögzítik az oltóhely fogalmát: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelője, nemzetközi oltóhely, megyei klinikai védőoltási tanácsadó.
A rendeletben azt is írják, hogy megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a
A koronavírus ugye nem kötelező oltás, viszont ez a szakasz tartalmaz konkrétumokat is, ezért tartottuk fontosnak idézni. A rendelet szerint az oltóhelyek munkáját a kormányhivatalok ellenőrzik.
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint a foglalkozás-egészségügyi rendelőnek épületen belül kell lennie, a teljes körű foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás mobil formában nem látható el.
0 hozzászólás Táppénz jogosultság lejárta utáni teendők2021. Május 20. 15:11 - siteadmin Keresőképtelenség esetén a táppénz maximum egy évig jár. Amennyiben a munkavállaló tartós keresőképtelensége kapcsán kimeríti a táppénzre jogosultságot, akkor nem csak a táppénz folyósítás – mint keresetpótló juttatás – szűnik meg, hanem ez érinti a munkavállaló biztosítási jogviszonyát is.
A hatályos szabály alapján a keresőképtelenség elbírálásának a célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.
Azaz a keresőképtelenség elbírálása az arra jogosult orvos hatáskörébe tartozik, míg a táppénz megállapítása a kifizetőhely, ennek hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének a feladata. Ennek ellenére nem egyszer találkozhatunk azzal, hogy az orvos nem állítja ki a keresőképtelenség igazolását arra hivatkozva, hogy a beteg már kimerítette a táppénz jogosultságát. Tény, hogy a keresőképtelenség az egyik feltétele a táppénzjogosultságnak, de ha a beteg kimerítette a táppénzes időszakát, attól még a keresőképtelensége továbbra is fennállhat, és ezt köteles az orvos igazolni.
A 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet a fenti eset kapcsán a következőképpen rendelkezik:
Azaz, ha a munkavállaló táppénzre nem jogosult személy, de kéri a keresőképtelenség igazolását az arra jogosult orvostól, akkor azt az orvos köteles kiállítani. A munkavállaló a munkahelyén ezen igazolással bizonyítja, hogy a munkából igazoltan van távol. A munkáltató rögzíti, hogy a munkavállaló keresőképtelen, azaz munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének a keresőképtelenség kapcsán nem tud eleget tenni. Ezáltal a munkavállaló távolléte munkajogi szempontból rendezetté válik.
Biztosítási szempontból is rendezni kell a munkavállaló távollététKeresőképtelenség esetén a táppénz hiánya kihatással van a biztosítási jogviszonyra. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján szünetel a biztosítás
Azaz a táppénzfizetés hiányára tekintettel a biztosítási jogviszony szünetel, így a szünetelés első napjától bekövetkezik, hogy a munkavállaló köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben az élethelyzetben tehát a munkavállalót nem csak a tartós betegsége, és a táppénz folyósítás megszüntetése sújtja, hanem még egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés is terheli.
A hatályos szabály alapján, a szünetelés teljes ideje alatt köteles az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 8 000 (napi 270) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a személy, aki legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személy esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezik, és Tbj. alapján nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja alapján. Azaz ez esetben a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre köteles, míg a munkáltató köteles bejelenteni a biztosítás szünetelését az adóhatóság felé a T1041-es nyomtatványon, és erről kiadja a munkavállaló részére az igazolást.
Meg kell említeni, hogy a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a fenti járulékfizetést átvállalja a munkavállalótól. A Tbj. ugyanis szabályozza azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, és ez esetben a járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Mindezek alapján a munkáltató dönthet úgy, hogy az állami adóhatóság jóváhagyása mellett, átvállalja a tartósan keresőképtelen és már táppénzre sem jogosult munkavállalója helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólásTényleg nőies szakma a bérszámfejtés?2021. Május 20. 14:08 - siteadmin Nem árulunk el nagy titkot, ha már rögtön az elején megválaszoljuk a kérdést: tényleg! Ezt erősítette meg a HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés is, melyben sok egyéb téma mellett körbejártuk a bérszámfejtő szakmát demográfiai oldalról is.
A kutatásban a válaszadók 90%-át tették ki a nők, amely tökéletesen reflektál arra, amit mi is tapasztalunk házon belül és a munkakapcsolataink során. A szoftverfejlesztés mellett bérszámfejtési szolgáltatást is nyújtunk, bérszámfejtő kollégáink között mindössze egy férfi dolgozik, a partnereink esetében pedig szinte csak akkor találkozunk férfi kollégákkal, amikor a bérszámfejtés a könyveléssel vagy a HR-rel egybevontan működik, és ott is jellemzően a közép- vagy felsővezető a férfi.
 Most pedig nézzünk a számok mögé: mikor és miért nőiesedett el ennyire ez a szakma?A HR gyökerei egészen a 19. századig nyúlnak vissza, amikor az úgynevezett "jóléti munkatársak” feladata volt a nő és lány dolgozók gondozása a munkahelyeken. A jóléti munkatársak egytől egyig nők voltak, és amikor a két világháború alatt egyre több nő lépett be a munkahelyekre, ezen munkatársak száma is megnőtt, szerepük pedig kibővült a toborzással és a képzéssel. Ezután a szakma fejlődése és szerteágazása az adminisztráció és a stratégia irányába is túlnyomórészt női környezetben zajlott és zajlik ma is – az elmúlt években indult diverzifikációs folyamat még nem érte el ezt a területet. Vajon miért?
"A bérszámfejtés bizonyos érzékenységet és empátiát kíván. Nagyon sok apró részletnek kell utánajárni, ami nagyon nagy alaposságot kíván. Ezzel persze nem a férfi kollégákat minősítem, de azt gondolom, nem mindenki érzi kihívásnak, hogy nyomoznia kell, vagy adott esetben érzelmileg támogatnia egy munkavállalót, aki hozzá fordul.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban ad támpontokat és hátteret a kutatás eredményeinek értelmezéséhez. A bérszámfejtő szakma sokkal inkább az alkalmazottakkal való kapcsolatokon, az adminisztratív és a szabályoknak való megfelelési funkciókon érlelődött, amelyek mindig is jobban vonzották a nőket, ellentétben az analitikus vagy kompetitív képességeket igénylő szakmákkal, amelyek hívására inkább a férfiak feleltek.
Egy másik tényező, amely szintén fontos szerepet játszhat a szakma elnőiesedésében, az az iparág általános megítélése. Mivel a bérszámfejtésről köztudott, hogy nőies szakma, ezért a fiatal, pályaválasztás előtt álló nők is jobban vonzódnak hozzá, míg a férfiak ugyanezen okból nem választják. Ez tulajdonképpen egy önmagát örökítő, beteljesítő sajátossága ennek a területnek.
A bérszámfejtés területén nem csak nálunk, hanem globálisan is túlsúlyban vannak a nők. Az USA-ban néhány éve zajlott felmérés megállapította, hogy az átlagos bérszámfejtő egy 47 éves nő. (A női bérszámfejtők aránya 82,3 százalék az Egyesült Államokban.) És itt jön képbe egy másik kiemelkedő demográfiai jellemző, mégpedig az, hogy a szakma el van öregedve. Általánosságban elmondható, hogy a bérszámfejtők idősebb kollégák, a kutatásban résztvevő válaszadók kétharmada is 40 év feletti volt.
Miért nem vonzó a fiatalok számára a bérszámfejtés?Valószínűleg még soha senki nem mondta ki azt a mondatot, hogy ha felnövök, bérszámfejtő szeretnék lenni. Sajnos nagyon sokáig ez a szakma egyáltalán nem volt divatos. Az unalmas, száraz, monoton jelzők kapcsolódtak hozzá a fejekben, és ezért nagyon kevés fiatal fordult a bérszámfejtés felé. Viszont az utóbbi néhány évben némi fejlődést tapasztalunk ezen a téren: a számok azt mutatják, hogy egyre több az olyan 20-30 év közötti bérszámfejtő, aki most kezdi a szakmát. Ez mindenesetre biztató, mert fontos, hogy legyen kinek átadni a stafétát, de ehhez meg kell mutatnunk, hogy valójában nagyon is izgalmas ez a terület, hiszen a feladatok folyton változnak és sosem fogynak el. A bérszámfejtők következő generációja számára pedig a legnagyobb vonzerőt a technológia fogja jelenteni.
Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még a bérszámfejtés motivációiról, kihívásairól, arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, hogyan választunk rendszereket, és mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal. Tartsanak velünk!
A közvéleménykutatás résztvevői között értékes ajándékcsomagokat sorsoltunk ki, ezúton szeretnénk még egyszer gratulálni nyerteseinknek, akik már megkapták nyereményüket:
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
