hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Mit hoz a jövő? Változások 2012

2011. December 16. 10:00 - admin

A 2012. januárjától életbe lépő adó-, táppénz és járulék jogszabályváltozásokról.

Személyi jövedelemadó

  • 2012-től kivezetésre került az adójóváírás, csak a 2011-ben megszerzettnek minősülő jövedelmekre lehet alkalmazni (2012. január 15-ig)
  • Adóalap-kiegészítés változása (szuperbruttósítás): az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer forint) meghaladó részére kell alkalmazni. Az adó- és adóalap-kedvezmények (családi kedvezmény, személyi kedvezmény) mértékei változatlanok maradnak; a családi kedvezmény esetében pontosításra került a jogosultsági kör (gyámok, nevelőszülők esetében) Az adóalap-kiegészítés mértékében (a korábbi hatályos jogszabállyal ellentétben) nincs változás: 27%

A béren kívüli juttatások (évi 500 eFt-ig) értékének 1,19-szorosát (Eho tv. alapján) 10%-os egészségügyi hozzájárulás is terheli.

A munkáltató által adható béren kívüli juttatások max.500 eFt éves keretösszegig adhatók, tekintettel a munkaviszony időarányos részére; az ezt (meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásának minősül, amelyet a juttatások értékének 1,19-szorosa után 16%-os szja és 27% eho fizetési kötelezettség terhel).

Változik a béren kívüli juttatások köre.

  • A kedvezménnyel adható internet juttatás megszűnik.
  • A Széchenyi Pihenő Kártya útján adható támogatás - több juttatótól együttvéve - évi 300 ezer forintról 450 ezer forintra emelkedik. Ezen belül szálláshely szolgáltatásra 225 ezer forint, melegkonyhás vendéglátóhelyeken igénybe vehető étkezési szolgáltatásra (ide értve a munkahelyi étkeztetést is) 150 ezer Ft, szabadidő szolgáltatásra 75 ezer Ft adható.
  • A SZÉP kártyára utalt étkezési támogatás mellett, a munkáltató - a munkavállaló választása szerint - további két étkezési juttatást is adhat kedvezményesen: fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet utalványt (havi 5 ezer Ft), munkahelyi étkeztetésre havi 12 500 forintot. Az Erzsébet utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki.

A jövőben ismét alkalmazható az a szabály, hogy a munkáltatót terheli az adófizetés, ha minden munkavállalónak azonos feltételekkel adnak juttatást, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján járnak el, Ezen juttatásokra az Egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály szerinti adó és eho fizetési kötelezettség vonatkozik.

Napidíj: Bizonylat nélkül elszámolható, (a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett) bevételből levonható e bevétel 30%,ill. a várhatóan megjelenő új kormányrendelet által meghatározott, napi elszámolható összeg. (ez jelenleg 15euró/nap)

Járulékok

Társadalombiztosítási járulék: mint jogcím megszűnik, de a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll. (A járulék fogalma leszűkül.)

Magán-nyugdíjpénztári 10% tagdíj bevallása és a kötelezettség utalása közvetlenül a pénztárhoz történik.

A járulékfizetési felső határ várhatóan évi 7 942 200 forint, napi 21 700 forint.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalékra növekszik. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A biztosítottat terhelő mep-járulékot meg kell fizetni:

A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után is.

Társas vállalkozókat érintő eltérő járulék-szabályok:

A biztosított társas vállalkozó a 10% mértékű nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 10 % tagdíjat -‚valamint a 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Felszolgálási díj, borravaló: A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató — a foglalkoztatott helyett — 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet . A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.

Szociális hozzájárulási adó

Az adó alapja: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj. E juttatások hiányában az adó alapja a szerződésben meghatározott személyi alapbér, ill. díjazás.

Az adó mértéke: az adóalap 27%-a
 


Hozzászólás 0 hozzászólás

Bérkalkulátor 2012

2011. December 7. 10:00 - admin

Weboldalunkra felkerült a 2012-es bérkalkulátor, amely segítségével jól látható a 2011-es és 2012-es esztendő közötti nettó bérváltozás, valamint a munkavállalót terhelő levonások és a munkáltatót terhelő költségek alakulása.
Kattintson ide: Bérkalkulátor 2012


Hozzászólás 0 hozzászólás

TB naptár 2012

2011. December 5. 10:00 - admin

Jó szokásunkhoz híven közöljük a 2012-es év TB naptárát. Megtekinthető, letölthető és kinyomtatható.
Reméljük  jó hasznát veszi!


Hozzászólás 6 hozzászólás

A Munka Törvénykönyv legfrissebb változásai

2011. Augusztus 1. 10:00 - admin

A Munka Törvénykönyv legfrissebb változásai 2011. augusztus 1-én lépnek érvénybe, kivéve a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok, mert ezek 2011. december 1-étől hatályosak.

PRÓBAIDŐ

Munka törvénykönyve (Mt.) változás 2011. augusztus 1-től a próbaidő kapcsán:

Marad a 3 hónap maximális próbaidő mértéke 2011. augusztus 1. után is, amennyiben nincs kollektív szerződésük és nem tudják belevenni azt, hogy megnövelik a próbaidő mértékét maximum 6 hónapra.

Tudta, hogy 3 hónap próbaidő nem egyenlő 90 nap próbaidővel? Mert 91 - 92 nap is lehet, így érdemes a 90 nap próbaidő helyett 3 hónap próbaidőt kikötni a munkaszerződésben.
Bővebben

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS

Amennyiben kitöltik az Egyszerűsített foglalkoztatási szerződést (Blanketta Szerződést), nem kell munkaidő nyilvántartást (jelenléti ívet) vezetniük az egyszerűsített foglalkoztatottaknak (alkalmi munkásoknak) 2011. augusztus 1-től.

e) amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést,...

Nem jár szabadság az egyszerűsített foglalkoztatottaknak 2011. augusztus 1-től.

„(3) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt.-nek a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át.”

Bővült a mezőgazdasági idénymunka köre az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2011. augusztus 1-től:

„1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési ….

A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 2011. augusztus 1-től érvényes összes változását ITT tudja elolvasni.
Bővebben

CSÚSZTATÁS

Nagyon sok helyen alkalmazzák a “csúsztatást”, ami 2011. augusztus 1-ig jogszabályba ütköző gyakorlat volt.

Ha a munkavállaló egyik nap többet dolgozott, akkor nem kaphatott helyette szabadidőt és ki kellett fizetni túlóraként.

2011. augusztus 1-től a munkáltató előírhatja, hogy a pótlék (50%-os túlórapótlék) helyett szabadidőt ad. Amennyiben a munkavállaló ma többet dolgozott pl: 2 órával, holnapután annyival később jön be dolgozni vagy hamarabb hazamegy, nem kell túlórát fizetni.
Bővebben

ÚJRA MUNKÁBA ÁLLÁS GYES, GYED UTÁN

Nem volt szabályozva eddig, de a munkavállalónak egy hónappal előzetesen kellett volna bejelentenie szándékát, hogy újra munkába szeretne állni a GYES vagy GYED lejárata után.

Ez a gyakorlatban úgy történt , hogy a munkavállaló megjelölt egy időpontot, amit a munkáltatónak el kellett fogadni, ha akarta, ha nem.

Ez 2011. augusztus 1-től szabályozásra került, hogy a GYES vagy GYED-ről újra munkába álló munkavállaló, ha a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított hat hónap elteltével kíván munkába állni, a szándékát legalább 60 nappal előtte közölnie kell.

Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a szándékát legalább 30 nappal előtte közölnie kell.
Bővebben

GYES, GYED IDEJÉRE JÁRÓ SZABADSÁG

Bizonyára mindenki tudja, hogy a szülési szabadságot követően az anyukának minden gyereke után a GYES vagy GYED első évére járt a szabadság.

Az egy éves szabadsággal érintett időszak 2011. augusztus 1-től fél évre (6 hónapra csökken) ez sokkal kedvezőbb a munkáltatók terheit tekintve és talán több anyuka foglalkoztatását vállalják a jövőben.
Bővebben

SZABADSÁG PÉNZBELI MEGVÁLTÁSA

A szabadság pénzbeli megváltása tilos!!!

De 2011. augusztus 1-től lehetőség van arra, hogy a GYES-ről, GYED-ről újra munkába álló munkavállaló, a fél éves időszak(ok) ideje alatt felhalmozott szabadságát, a munkáltató kifizesse.

Ezen szabadságok pénzbeli megváltására írásos megállapodás kell készüljön a munkáltató és munkavállaló között.

Nagyon fontos, hogy továbbra sem váltható meg pénzben az egyéb jogcímen felhalmozódott szabadság.

SZABADSÁG KIADÁSA, HA AZ ESEDÉKESSÉG ÉVE LETELT

A szabadságokat esedékességük évében ki kell adni!!!

A mai napig találkozom olyan illetőkkel, akik azt vallják, hogy következő év március 31-ig kiadhatók az előző évi szabadságok.

Ez igaz a devecseri iszapkatasztrófa elhárítóira.

Ha a munkavállaló 183 napot meghaladó ideig van betegállományban vagy GYES-en, GYED-en, stb. van, ha újra munkába áll 183 napon belül ki kell adni az előző évi szabadságait.

Ha 183 napnál kevesebb ideig van betegállományban, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell kiadni az előző évi szabadságait.
Bővebben

SZABADSÁG ENGEDÉLY

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésének megfelelően lehet kiadni!!!

Ezért kell vezetni a szabadság engedély tömböt, DE lehet helyettesíteni azzal, hogy:
- a munkavállaló ír egy pár sort hogy el szeretne menni szabadságra,
- küld egy e-mailt,
- van egy más formanyomtatványuk szabadság engedélyezés céljára.

Az a lényeg, hogy legyen írásban és lefűzve a szabadság engedély.

A jövőben is a szabadság engedély vezetését javaslom, hacsak nem tud kiadni legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadságot.

Lefordítva munkáltatói nyelvre, azt jelenti hogy legalább 10 nap szabadságot kell kiadni egyhuzamban + 4 napot a heti pihenőnapok közül.

MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS

Maximalizálták egy munkavállaló kölcsönzési idejét. Egy munkavállalót maximum 5 évig lehet kölcsönözni. Utána a munkavállaló a kölcsönbevevő alkalmazásában tudja folytatni munkaviszonyát.

Amennyiben a kölcsönbevevő meg kívánja tartani a kölcsönbevett munkavállalót és saját maga alkalmazza a továbbiakban, valamint a kölcsönbeadóval kötött megállapodásban szabályozták a közvetítési díjat, akkor a kölcsönbevevőtől közvetítési díjazásra jogosult a kölcsönbeadó.
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó
www.munkaugyiforum.hu


Hozzászólás 0 hozzászólás

Üdülési csekk helyett SZÉP kártya

2011. Június 23. 10:00 - admin

Október elsejéig változatlan, kedvezményes adózási feltételekkel juttathatók az üdülési csekkek a munkavállalóknak.

Amennyiben a Parlament elfogadja Országgyűlés Költségvetési Bizottságának módosító javaslatát, az üdülési csekk kikerül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatási körből október elsejétől, így a jövőben utána a munkáltatónak az egyéb jövedelmekkel azonos járulékokat kell kifizetnie.

Üdülési csekket csak október elsejéig lehet igényelni, és azokat egy évig, legkésőbb tehát 2012 október elsejéig lehet felhasználni.

A következő évben pedig szerepét a SZÉP-kártya fogja betölteni. A kártyát július elsejétől lehet igényelni, kedvezményes adózással egy munkavállaló évi 300.000 forint értékben kaphatja meg, és a munkáltatónak a támogatás 1,19 szerese után kell 16 százalékos személyi jövedelemadót fizetniük, más közterhet azonban nem.

Míg az üdülési csekket szabadidősportra, kulturális rendezvényekre, mozijegyvásárlásra, vagy akár autópályadíj fizetésre is lehet használni, a SZÉP-kártya, amely megjelenésében és használatában is bankkártyához hasonló "elektronikus utalványkártya" hasonló szolgáltatásokra használható, de csak szálláshely-szolgáltatással együttesen.

A kártya alkalmazásától a belföldi turizmus fellendülését reméli a kormány.

Forrás: hvg.hu
 


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]