hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Hogyan legyen adómentes a cég bevétele 2009-ben

2009. Január 16. 10:00 - admin

Januártól csökkenthető a társasági adóalapja, és akár a cég bevételének háromnegyede is adómentes lehet.

Fektessen állampapírokba

Az új adótörvénnyel jobban járnak azok a vállalkozások, akik az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 50 százalékát magyar állampapírokba fektetik 2009. június 30-áig és legalább két évig ott tartják. Ekkor ugyanis az osztalék háromnegyedét levonhatják az adóalapjukból.

Az állampapírok között ez idő alatt váltani is lehet, de az ellenérték legfeljebb 15 napig tartható bankszámlán, vagy értékpapírszámlán. További feltétel, hogy az ellenőrzött, külföldi társaságnak minősülő leányvállalat az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. június 30-ig realizálja, vagyis - a visszaélések elkerülése érdekében - az ügyletet még 2009. nyaráig lebonyolítsák. A kedvezmény nem vonatkozik az Andorra, Monaco és Liechtenstein székhelyű vállalkozásokra.

Csökkenő osztalékadó

2009-ben tehát a cég (társ)tulajdonosa a cégből kivett osztalék után már nem 35, csak 25 százalékkal adózik, feltéve, ha az több, mint saját tőkéjének 30 százaléka. Ez utóbbi csökkentett a cég értékelési tartalékával.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Új, egyszerű adóbevallás

2009. Január 15. 10:00 - admin

Egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallást vezet be 2009-ben az APEH, melynek lényege, hogy maga a hivatal készíti el személyi jövedelmünk adóbevallását.
Ha az adózó a január 31-ig kipostázott egységcsomagban lévő nyilatkozattal megbízza az APEH-et, hogy készítse el 2008. évi adóbevallását, s a nyilatkozatot február 16-ig kitöltve visszaküldi, akkor április 30-ig az APEH kiszámítja a fizetendő adót és eljuttatja a bevallási ajánlatot, amit május 20-ig vissza kell küldeni az adóhatósághoz.

Az APEH arra számít, hogy 250 ezer-1,5 millió adózó választja az egyszerűsített formát, az elnök saját prognózisa 1,5 millió.

A 2007. évi adatok szerint a 4,6 millió adózóból 900 ezren a munkáltatón keresztül küldték be az szja-bevallást, 500 ezer egyéni vállalkozó, illetve jelentős számú őstermelő van, akiknek évi jövedelme meghaladja az 600 ezer forintot, így ezek a csoportok nem választhatják az egyszerűsített formát, mint ahogy az egyszerűsítetett közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózók sem, akik az APEH szerint a speciális szabályozás miatt maradnak le erről a lehetőségről.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Állam bácsinak is maga felé hajlik a keze

2009. Január 13. 10:00 - admin

Több jut az államkasszába, mint amennyivel nő a nettó fizetés.

Minimálbér

2009-ben 71 500 forintra nő a minimálbér (tavaly 69 000 forint), ez nettó 1620 forintos emelést jelent, 57 814 forintra (tavaly 56 190 forint).

Ez a csekély emelés az államkasszát 1714 adóforinttal gazdagítja,  ennyivel fizet több közterhet a munkaadó és az alkalmazott a 2009-es minimálbérért. Jóllehet, a terhek majd kétharmadát a munkáltató állja, az alkalmazottnak 3 százalékkal több a kiadása, mint a foglakoztatónak, az előző évhez viszonyítva.

Átlagkereset

Az átlagkeresetből élők nettó bére idén 4,5 százalékkal nő. A zsebükben körülbelül 3 ezer forinttal marad több, miközben az államkasszába 5370 forinttal nagyobb összeget fizetnek be, mint 2008-ban. 11 117 forinttal többe kerül a saját foglalkoztatásuk, mint amennyit a munkaadójuk fizet utánuk.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Markáns véleményt fogalmazott meg a kockablog az APEH-ről illetőleg az AbevJava 1.1.3-as,  operációs rendszerektől független elektronikus adóbevallási szoftveréről.

A kockablog bejegyzése ide kattintva olvasható

"A 2009. január 1-től bevezetendő valamennyi bevallás, adatszolgáltatás kitöltő programjának kitöltése kizárólag AbevJava programmal lehetséges, amely platform független, ezáltal nem csak Windows operációs rendszerekre, hanem különböző operációs rendszerrel működő gépekre is telepíthető." - magyarorszag.hu


Hozzászólás 0 hozzászólás

A válság természete

Amíg a vállalkozások eddig kedvező feltételekkel tudtak nagy mennyiségben külső forrásokhoz jutni, a válság hatására beszűkülnek lehetőségeik és kevesebb hitelhez tudnak majd hozzájutni lényegesen szigorúbb feltételek mellett. A válság új mércével méri a vállalkozásokat, a két kulcsfontosságú mutató a folyamatos likviditás és a nyereségesség lesz.

A megoldás

  • Nyereségesség növelése.
  • Likviditási helyzet javítása.
  • Tőkeszerkezet átalakítása.

A feladat javarészt saját erőforrások felhasználásával megoldható.

Likviditás

A hosszú távú likviditás fenntartásához aktív cash-flow menedzsmentre van szükség, ami az ügyfelek minősítésével kezdődik. Meg kell vizsgálni, hogy melyik vevőnek milyen a fizetőképessége, vagyis a fizetési gyakorlatáról kell információt szerezni az esetleges korábbi tapasztalatok és külső források (pl. hitelminősítők) felhasználásával. Sokan azért nem aktívak a követeléseik behajtásában, mert úgy vélik, hogy ronthat a már meglévő vevő kapcsolatokon, ha szóvá teszik a késedelmes teljesítést.

Ám a tapasztalat éppen ennek az ellenkezője: érdemes rögtön az első alkalommal reagálni a tartozás kiegyenlítésben tapasztalt csúszásra. A cégek rendszerint akkor kezdenek a probléma kezelésébe, amikor már csak a hivatalos levelezés és a jogi út maradt az eszköztárban. E helyett célravezetőbb mindjárt az elején tárgyalást kezdeményezni, felmérni, hogy mi lehet az oka a késedelemnek, és megállapodni egy olyan konstrukcióban, ami mindként fél számára elfogadható. További biztonsági alternatívákat jelenthet a kereskedelmi gyakorlatban szokásos jogi biztosítékrendszerek szerződéses rögzítése (garanciák, biztosítékok stb.)

Tőkebevonás

A tőkeszerkezeten - a hitel mellett - külső tőke bevonásával is lehet javítani, ám ez a megoldás rendszerint közvetett módon még drágább, mint a hitel, hiszen éppen a forrásbevonás logikáján alapulva a jelenlegi 11 százalékos alapkamatra rakódik rá a tőkebefektetéssel járó kockázat, ami a végén, akár 25-30 százalékos megtérülési elvárást is jelenthet a befektetők részéről.

Azok a cégek pedig, amelyek megfelelő likviditással és finanszírozással rendelkeznek, jól megalapozott cégvásárlásokkal a piacszerzés révén jelentősen megerősödhetnek, mert a tapasztalatok szerint válságos időkben lényegesen kedvezőbb áron lehet hozzájutni olyan cégekhez, amelyek akár további piacot, akár megfelelő szakértelmet, vagy kapacitást hozhatnak a vásárlónak.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31]