hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Bérpótlékok munkaviszonyban

2015. Március 25. 10:13 - siteadmin



Jelen bejegyzésünkben a munkavállalót megillető bérpótlékokat ismertetjük. A bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetik meg, és azok az alábbiakban részletezett munkavégzés esetén állapíthatók meg.

A Munkatörvénykönyv alapján a munkavállaló az alábbi bérpótlékokra lehet jogosult:
  • műszakpótlék,
  • éjszakai pótlék,
  • vasárnapi pótlék,
  • munkaszüneti napi pótlék,
  • a rendkívüli munkavégzés pótléka,
  • pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka,
  • készenlét, ügyelet esetén járó pótlék.

Műszakpótlék

Ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik, a 18-06 óra közötti időtartamban történő munkavégzéskor 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van, például két héten keresztül 14 órakor, míg a következő két hétben 22 órakor kezdődik a munkavégzése.


Éjszakai pótlék

Az éjszakai pótlék a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – az éjszakai munkavégzés esetén jár, aminek feltétele, hogy a munkavégzés időtartama meghaladja az egy órát. 

A fenti feltételek teljesülése esetén 15 százalékos mértékű éjszakai bérpótlék jár.


Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék, azaz vasárnapi pótlék jár
  1. ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésére kötelezhető és erre több műszakos tevékenység vagy a készenléti jellegű munkakörben kerül sor, illetve a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik; 
  2. a rendkívüli munkaidőre a fenti 1. pontban foglalt esetekben, valamint akkor, ha a munkavállaló a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető, pl: bankban alkalmazott munkavállalóknak elrendelt vasárnapi munkavégzéskor, vasárnapi pótlék jár.

A fenti szabály alkalmazásához szükséges annak ismerete, hogy a munkavállaló vasárnapi munkavégzése, mikor minősül rendes munkaidőnek. A Munkatörvénykönyv erre tekintettel meghatározza, hogy milyen esetekben osztható be a munkavállaló vasárnapra, mint rendes munkaidőre. Ezek a következők:
  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjelleggel,
  • a megszakítás nélkül,
  • a több műszakos tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során,
  • a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
  • a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló.
2015. március 17-én elfogadta azt a Magyar Országgyűlés azt a Munkatörvénykönyv módosító javaslatot, hogy azoknak a kereskedelmi alkalmazottaknak, akik olyan üzletben dolgoznak, amely – a vasárnapi kereskedelmi munkavégzésről szóló új szabályok alapján – csak az adventi vasárnapokon és az adott év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki, ezekre a napokra 100 százalékos pótlék jár.


Munkaszüneti napi pótlék

A munkavállalónak munkaszüneti napon történő munkavégzésekor 100 százalék bérpótlék jár.

Munkaszüneti napok a következők: 
  • január 1., 
  • március 15., 
  • húsvéthétfő, 
  • május 1., 
  • pünkösdhétfő, 
  • augusztus 20., 
  • október 23., 
  • november 1. és 
  • december 25-26.
Munkaszüneti napi pótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnapon, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzéskor is.


Rendkívüli munkavégzés pótléka

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár
  • munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
  • munkaidőkereten felül vagy
  • az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.

Azaz, ha a munkavállalónak „túlórát” rendel el a munkáltató, akkor a munkaidőn felüli munkavégzésre tekintettel 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő illeti meg a munkavállalót.


Pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.


Készenlét, ügyelet esetén járó pótlék

Készenlét esetén a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Készenlét esetén 20 százalék bérpótlék jár.

A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, ez az ügyelet. Ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár, de ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50 százalék bérpótlék jár.



Megjegyzés:

A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
  • általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
  • rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével 
kell osztani. Például ha a munkavállaló havi alapbére 400 000 forint. 16 óra éjszakai munkavégzés esetén az éjszakai pótlék mértéke: [(400 000 forint : 174 óra) X 15% ]X 16 óra 

Külön rendelkezik a Munkatörvénykönyv arról, hogy a felek a munkaszerződésben 
  • a bérpótlék helyett, 
  • készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló
havi átalányt állapíthatnak meg.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Mikor kell a távolléti díjjal számolni?

2015. Március 6. 10:22 - siteadmin



A 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv részletesen szabályozza a távolléti díj alkalmazására és számítására vonatkozó szabályokat. Több esetben azonban mégis kérdésként merül fel, hogy mikor kell távolléti díjjal számolni.

Az alábbiakban, táblázatban összefoglalva ismertetjük, hogy mikor, milyen időtartamra illetve milyen mértékben kerül sor a távolléti díj kifizetésére.

A táblázat a Munkatörvénykönyv szabályai alapján négy nagy részre osztja a távolléti díj fizetés eseteit. Ezek a következők:
  • Munkaviszony megszűnése, megszüntetése
  • Betegség
  • Munkavégzés alóli mentesülés
  • Egyéb esetek
A munkavégzés alóli mentesülés esetén biztosítási jogviszony vonatkozásában is van jelentősége a távolléti díjnak. Az 1997. évi LXXX. törvény alapján szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Azaz, ha munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt távolléti díj kerül kifizetésre, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel.

Távolléti díj megállapítása


A távolléti díjat
  • az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,
  • az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és az alábbiak szerint figyelembevett bérpótlék
  • alapján kell megállapítani.
A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.


Mindezek után nézzük meg részletesen az alábbi táblázatban a távolléti díj fizetés eseteit!


A távolléti díj-fizetés esetei

(A táblázat nyomtatható változatban letölthető ITT.)


Jogalap

Távolléti díj időtartama/mértéke

Munkaviszony megszűnése, megszüntetése

Érvénytelen megállapodás esetén, ha az a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.

A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint ha az átvevő munkáltató nem a Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozik.

A munkavállaló távolléti díjat kap a munkavégzés alóli felmentés idejére. Kivételt képez: ha a felmentés alatt a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.

Munkakör megosztás szerinti munkaviszony megszűnik, tekintettel arra, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken.

A munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, figyelembe kell venni a végkielégítést is.

A munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor.

A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.

A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt.

A munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.

Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor köteles megtéríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét.

Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.

Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet.

Elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg.

Az esedékességekor a vezetőt megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.

Végkielégítés idejére

Minimum 1 hónap, maximum 9 hónap távolléti díj jár.

A munkavállaló a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen.

A határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjat köteles a munkavállaló megfizetni.

A munkavállaló jogellenesen megszünteti a munkaviszonyát.

A munkavállaló fizetési kötelezettsége – a fizetendő kártérítéssel együtt - nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díját.

A vezető beosztású munkavállaló jogellenesen megszünteti a munkaviszonyát.

A vezető tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

Betegség

Betegszabadság időtartama.

Távolléti díj 70 százaléka jár.

Óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő esetén, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, és a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen.

Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

Munkavégzés alóli mentesülés

A szabadság időtartamára.

Mértéke: a szabadság napjainak számától függ.

Kötelező orvosi vizsgálat esetén.

Kötelező orvosi vizsgálat tartamára mentesül a munkavállaló mentesül munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap.

Véradás esetén.

Minimum 4 óra időtartamra mentesül a munkavállaló munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap.

Szoptató anya, a szoptatás idejére.

Az első hat hónapban naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára mentesül a munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap.

Hozzátartozó halálakor.

2 munkanapra mentesül a munkavállaló munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap.

Általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén.

A képzésben való részvételhez szükséges időre a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap.

Munkavállalót tanúként hallgatják meg bíróságon vagy hatóságon.

Eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól és ezen időre távolléti díjat kap.

A munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása esetén.

A vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesülhet a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és ezen időre távolléti díjat kap.

Óra- vagy teljesítménybérezés esetén az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre a munkavállalónak távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Ha munkavégzés nélkül, munkabér fizetésre kerül sor, annak mértékének meghatározása nélkül.

A munkavállalónak távolléti díj jár, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő

Üzemi tanács választása esetén.

A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg.

Egyéb esetek

Versenytilalmi megállapodás, köztulajdonban álló munkáltató esetében.

Nem haladhatja meg a versenytilalmi megállapodásban foglalt időszakra járó távolléti díjnak az 50 százalékát.

Munkavállaló gondatlan – kivéve a súlyosan gondatlan - károkozása esetén.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés a gondatlan károkozásnál legfeljebb 8 havi távolléti díj fizetését írhatja elő.

Leltárhiány esetén.

A munkavállaló legfeljebb 6 havi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

Csoportos leltárfelelősség esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét.

Üzemi tanácsot megillető munkaidő-kedvezmény esetén.

Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

Szakszervezet esetén munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció.

A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]