|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Hogyan változnak a dolgozó nyugdíjasok közterhei 2020. második félévétől?2020. Február 17. 10:07 - siteadmin A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú nyugdíjas
Ha a saját jogú nyugdíjas (továbbiakban: nyugdíjas) keresőtevékenységet folytat, akkor a keresőtevékenységénél nincsen semmilyen időkorlát. A 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél érvényesül csak egy korlát, méghozzá jövedelemkorlát. Esetükben figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a keresőtevékenységük során az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (ami a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa, azaz idén a 161 000 forint tizennyolcszorosa, ami 2 898 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Mindezek alapján tekintsük át, hogy milyen változást eredményez az Mt. szerinti munkaviszonyban, a megbízásban és a vállalkozóként keresőtevékenységet folytató nyugdíjasok közterheiben 2020. július 1-jétől hatályba lépő új Tbj. (azaz a 2019. évi CXXII. törvény)!
1.) Az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas nem biztosított, így munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat. A nyugdíjas béréből csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. A nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.
Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában
Továbbá az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjasok járulékfizetés hiányában nem jogosultak baleseti ellátásra sem.
Az új Tbj. 2020. július 1-jétől nem eredményez változást az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas befizetései és ellátási kapcsán. Azaz Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas továbbra sem lesz biztosított, és ezáltal közteherfizetése sem változik, így munkabéréből továbbra is csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül befizetésre.
2.) A nyugdíjas dolgozhat megbízási jogviszony keretében is. Ha megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző nyugdíjas tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni.
A biztosított nyugdíjast be kell jelenteni a 20T1041-es nyomtatványon, míg közteherfizetése az alábbiak szerint alakul:
Ha a nyugdíjas megbízott például bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor 180 000 Ft-ot alapul véve a megbízási díjából 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 18 000 Ft nyugdíjjárulékot és 7200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.
Megjegyzés: A megbízót szociális hozzájárulási adó, és adott esetben szakképzési hozzájárulás megfizetése terheli.
A fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá biztosítottként a nyugdíjas jogosult többek között üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedése kapcsán baleseti ellátásokra, illetve adott esetben a hozzátartozója baleseti hozzátartozói nyugellátásra is jogosult lehet.
2020. július 1-jétől a megbízási jogviszonyban dolgozó nem lesz biztosított akkor sem, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Erre tekintettel a megbízás alapján biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjast 2020. július 8-áig ki kell jelenteni, mint biztosítottat, a 20T1041-es nyomtatványon. Biztosítási jogviszony hiányában 2020. július 1-jétől nem áll fenn járulékfizetése, így 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában
2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár a megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjasnak illetve hozzátartozójának.
Nyugdíjas vállalkozó:
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni-, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, így nem kell bejelenteni a 20T1041-es nyomtatványon. A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vállalkozóként „vesz fel” jövedelmet, akkor 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá meg kell említeni, hogy az 1997. évi LXXX. törvény alapján a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó jogosult baleseti ellátásra, illetve hozzátartozóik baleseti hozzátartozói nyugellátásra.
A kiegészítő tevékenységet folytató után a vállalkozás havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó például keresőképtelen, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, vagy egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel.
2020. július 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató továbbra sem lesz biztosított, de „felvett” jövedelméből már csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget fog fizetni, azaz tb közterhei nem lesznek. Erre tekintettel 2020. július 1-jét követően esetükben nem áll fenn 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés, és a vállalkozásnak sem kell fizetnie 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában
Az új Tbj. alapján 2020. július 1-jét követően, a fenti vállalkozói keresőtevékenység kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Autóhasználat a cafeteriában2020. Február 13. 14:11 - siteadmin A személyi jövedelemadóról szóló törvényben évek óta szerepel az a szabály, mely szerint a juttató által biztosított személygépkocsi magánhasználata adómentes. Sok cég eddig is élt ezzel az adómentességgel, amennyiben rendelkezett cégautóval. Nem keletkezett személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, ha a céges személygépkocsit a használója magáncélra is igénybe vette – emlékeztetett Fata László juttatási szakértő.
A dolgozói választásra épülő cafeteriában azonban évekig nem került szóba ez juttatási lehetőség, hiszen egy céges autó költsége (bérlet, lízing stb.) jelentősen magasabb, mint egy átlagos cafeteriakeret. Az elmúlt években azonban teljesen új autóhasználati lehetőségek jelentek meg. A car sharing szolgáltatást nyújtó cégeken keresztül egy munkáltató gyakorlatilag percekre, órákra is kölcsönözhet autót, amit aztán a munkavállalók rendelkezésére bocsáthat.
Közösségi autómegosztásÍgy már akár havi 10 000 forint értékben is értelmezhető a személygépkocsi-használat. Ez az összeg pedig simán belekerülhet egy cafeteriarendszer kínálatába, adómentes juttatásként – hívta fel a figyelmet Fata László.
Az autómegosztó szolgáltatók jellemzően Budapesten helyezkednek el, ezért azok a Budapesten élő (dolgozó) munkavállalók tarthatják ezt a juttatást értékesnek, akik nem rendelkeznek saját személygépkocsival. Az adómentesség azonban nem vonatkozik azokra a közösségi közlekedési eszközökre, amelyek nem személygépkocsik. Így ha a munkáltató közösségi kerékpár-, rollerhasználatot stb. biztosít, az jellemzően jövedelemként adózik 2020-ban.
E-autót a céges flottábaEgy másik megközelítés szerint a cégek adózásban és üzemeltetésben is jelentős költségeket takaríthatnak meg azzal, ha a flottájukat tisztán elektromos, plug-in hibrid vagy növelt hatótávú elektromos gépkocsira cserélik. Mivel az elektromos autókról még mindig sokan gondolják, hogy drága prémiumtermékek, a Mercarius Flottakezelő azt mutatta meg, mennyit takaríthatnak meg a kkv-k velük.
Bekerülési költségA bekerülési költség egy elektromos autó beszerzésekor valóban magas, hiszen még az alacsonyabb kategóriájú e-kocsik árai is felérnek egy közepesen extrázott kompaktéval. Azonban a profi szolgáltatók által üzemeltetett flottáknál nem kell a bekerülési költséggel kalkulálni, hiszen ezt a flottakezelő állja. A bérleti díj kalkulációjába pedig nemcsak az autók ára, hanem a fenntartás és a szervizeltetés költségei is beletartoznak, amik alacsonyabbak, mint a hagyományos gépjárműveknél.
KarbantartásAzoknál a cégeknél, ahol napi ingázást, városi közlekedést kell megoldani, több szempontból is kedvezőbb elektromos autót használni. Míg a belső égésű motorokkal szerelt kocsiknak számos olyan alkatrésze van, amit meghatározott időnként cserélni kell, addig az elektromos változatoknál mindössze két ilyen alkatrész van. A fékeknél és az akkumulátorcsomagnál jóval hosszabb élettartamra lehet számítani, mint a hagyományos autóknál. Az autók céges telephelyi töltésének fogyasztása pedig nem, vagy alig kimutatható, ráadásul a céges villanyszámlából a töltések után visszaigényelhető az áfa, így alacsonyabb az üzemanyagköltség. A legtöbb nagyvárosban az e-autók parkolása is ingyenes.
Adók és biztosításAdózásban is jól állnak a zöld rendszámosok. Többek között vásárláskor nem kell sem vagyonszerzési illetéket, sem regisztrációs adót fizetni, ráadásul a cégautóadót is elengedik a tulajdonosnak. Kötelező biztosításuk is mintegy 15 százalékkal kedvezőbb.
Emberi tényezőA fiatal munkavállalók körében presztízsértéke van a környezettudatosságnak, így számukra komoly megtartó erő lehet, ha tudják, munkaadójuk odafigyel a környezetkímélő működésre, így a gazdaságos és forgalombarát közlekedésre is. További szempontok lehetnek a zajmentesség és a nagyobb vezetési élmény is.
0 hozzászólás Elektronikus utalványkártyák2020. Február 5. 15:36 - siteadmin Az elmúlt években szinte teljesen megszűnt a cafeteria-juttatások adókedvezménye, de továbbra is sok cég használja a cafateriakártyákat. A jó hír az, hogy az utalványkártyákon belül is vannak még kedvezményes adózásúak, nem csak bérként adózók.
A legismertebb kedvezményes adózású juttatási kártya talán a SZÉP-kártya, a megmaradt egyetlen béren kívüli juttatás. Összesen legfeljebb évi 450 ezer forint összegben adható kedvezményes adózással, ezen belül a szálláshely-alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, a vendéglátás-alszámlára 150 ezer forint és a szabadidő-alszámlára pedig maximum 75 ezer forintig. A béren kívüli juttatás közterhe jelenleg 32,5 százalék.
Számítógép-használati és oktatási e-utalvány A SZÉP-kártyánál kedvezőbben, azaz értékhatár nélkül adómentesen adható a talán kevésbé ismert számítógép-használati, illetve oktatási e-utalvány.
A számítógép-használati e-utalvány például asztali gép, tablet, laptop, monitor, egér, nyomtató, billentyűzet, bizonyos szoftvertermékek és egyéb alkatrészek bérlésére használható fel. Segítségével a munkavállalók akár fél áron is hozzájuthatnak a munkájukhoz és életvitelükhöz szükséges elektronikai eszközökhöz ahhoz képest, mintha leadózott bérükből vásárolnának.
Az oktatási e-utalvány a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló munkaköréhez, feladataihoz kapcsolódó vagy tevékenysége hatókörében hasznosítható, iskolarendszeren kívüli képzésekre felhasználható juttatás. Elsősorban nem a szakképesítésekhez kapcsolódó képzésekre, hanem olyan dolgozói kompetenciák fejlesztésére koncentrál – kommunikáció, idegen nyelvi és informatikai ismeretek – amelyek nélkül nincs modern nagyvállalati HR-menedzsment, és elképzelhetetlen a hosszú távú hatékony munkavégzés a kkv-szektorban. Vagyis itt is egy jövőteremtő befektetésről van szó, amely a munkavállalónak és a munkáltatónak is hasznos, megtérülő. A képzésre fordított összeg azonnali költségként jelentkezik a munkáltatónál.
Csekély értékű ajándékAz ismertebb juttatások közé tartozik a csekély értékű ajándék is, amely évente már csak egyszer adható, legfeljebb a minimálbér 10 százalékáig (idén 16 100 forint), egyes meghatározott juttatásként (jelenleg 38,35 százalék adóteher mellett), akár kártyára is.
Elektronikus utalványkártyákÉs vannak még a legnagyobb közteherrel, bérként adózó elektronikus utalványkártyák. Előnyük lehet, hogy adminisztratív könnyítést jelenthetnek, felső korlát nélkül adhatók, valamint hogy a cafeteria nem munkabér, ezért rugalmasabb tud lenni. Ez a Niveus szerint azért lehet fontos, mert a munkabér módosításához a munkavállaló hozzájárulása is szükséges, ezzel szemben a cafeteriára vonatkozó belső szabályzatokat akár egyoldalúan is módosíthatja a munkáltató, például év közben is megemelheti a juttatást. Az is mellette szólhat, hogy a cafeteriakártyára juttatott pénz lényegében korlátlanul felhasználható bármilyen vásárlásra, ahol van POS-terminál és online is lehet fizetni vele. Amikor a maihoz hasonló ritmusban emelkednek a bérek, szerintük ez is egy megfontolandó irány lehet a munkavállalók javadalmazására.
A bérként adózó utalványkártyák hátránya lehet, hogy a munkavállalók nem biztos, hogy örülnek, ha bankszámla helyett ilyen utalványban kapják a pénzük egy részét.
0 hozzászólás  A Brexit kapcsán alkalmazandó járulék és szociális hozzájárulási adó szabályai2020. Január 28. 10:43 - siteadmin
2020. július 1-jén lép hatályba az új Tbj., azaz a 2019. évi CXXII. törvény. Az új Tbj. külön rendelkezik Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (együttesen Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnését – azaz a Brexitet – követően arról, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, továbbá miként alakul a kiküldetés, valamint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéshez kapcsolódó lakóhely, tartózkodási hely szabályairól.
Saját jogú nyugdíjasAz új Tbj. alapján saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
Az új Tbj. rögzíti, hogy a Brexit esetén 2020. december 31-ig, saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki az Egyesült Királyság jogszabályainak alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
KiküldetésMind a jelenleg hatályos Tbj. (azaz az 1997. évi LXXX. törvény) , mind az új Tbj. alapján a biztosítás nem terjed ki többek között a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. A fenti szabály akkor alkalmazható, ha az alábbi két feltétel érvényesül:
Az új Tbj. rögzíti, hogy Brexit esetén az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetésekre a fenti szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
Meg kell említeni a fenti 2 éves kiküldetési időtartam meghosszabbításáról rendelkezik mind a hatályos Tbj, mind az új Tbj., mely szerint 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén lehetőség van a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor, ha
Brexit esetére az új Tbj. rögzíti, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor Magyarországról az Egyesült Királyságba történő, folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor – kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor – ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-ig minősülnek kiküldetésnek.
Megjegyzés: Brexit esetén a fenti, kiküldetésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a szociális hozzájárulási adófizetésnél is azzal, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény nem jelöli meg 2020. december 31-ét határidőként, hanem ehelyett ún. ismert időtartamot említ.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésMind a jelenlegi, mind az új Tbj. úgy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési (amely idén havi 7 710, napi 257 forint) kötelezettségről. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség egyik feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább 1 éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. A fenti 1 éves időtartamba beleszámít az a legfeljebb 90 napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.
Brexit esetére az új Tbj. szabályozza, hogy ha a természetes személy az Egyesült Királyságban 2020. december 31-ig rendelkezett lakó- vagy tartózkodási hellyel, ezeket az időszakokat lakó- vagy tartózkodási hely teljesítése szempontjából megfelelően figyelembe kell venni.
Jogszabályi alap: 2019. évi CXXII. törvény 104. §
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Cégautó juttatás, flottában2020. Január 23. 17:08 - siteadmin A Mercarius Flottakezelő szerint az egyik legkifizetődőbb juttatási forma a cégautó, amely a munkáltatóknak és a dolgozóknak is előnyös lehet.
Tapasztalatuk szerint egyre több vállalat dönt úgy, hogy céges juttatásként szolgálati gépjárműveket ad dolgozóinak, Magyarországon jelenleg minden 11. munkavállalóra jut céges autó. A céges autók népszerűsége a munkatársak között vitathatatlan, de munkáltatóként is megéri ezt a juttatási formát választani. A céges flotta fenntartása adózás szempontjából ugyanis lényegesen kedvezőbb, mint egy fizetésemelés, emellett növeli a kollégák elkötelezettségét és elégedettségét.
A szállítási és logisztikai feladatok elvégzésén túl egyre több vállalat tekint speciális juttatási eszközként az autókra, amivel az alkalmazottak nem csupán kényelmesebben és gyorsabban közlekedhetnek, de a cégautók életkoruknak és felszereltségi szintjüknek köszönhetően olykor biztonságosabbak is, mint a saját autók. A cégvezetőknek megéri az autók kiutalása, hiszen növelheti a kollégák motiváltságát, ugyanakkor adózás szempontjából is kedvezőbb, mintha az erre szánt pénzt bérben fizetnék ki. A Mercarius Flottakezelő összegyűjtötte, pontosan milyen előnyökkel jár a cégeknek ez a juttatási forma.
Nincsenek üzemeltetési feladatokEgy vállalatnak akár már két autótól jobban megérheti a flottakezelés kiszervezése, mint saját költségen autókat vásárolni és fenntartani. Az operatív lízing, vagy más néven tartós bérlet esetében a teljes gépjárműpark a flottakezelő partner tulajdonában marad, aki fix havidíj mellett kezeli azt. A futamidő végén a járműveket visszaadhatja a szolgáltatónak az ügyfél, így a cégeknek nem kell saját tőkéből autókat fenntartani, üzemeltetni, szervizeltetni és később eladni azokat. A csomagban ráadásul nem csak kocsikat kapnak használatra a vállalatok, ezzel együtt járnak olyan szolgáltatások is, mint az autómentés, a csereautó biztosítása, illetve a teljes üzemeltetés adminisztratív és operatív feladatainak átvállalása.
Kedvező adózásAdózási szempontból érdemes flottakezelési szolgáltatást igénybe venni, ugyanis az autó használata után visszaigényelhető a bérleti díj áfájának a fele, és a jármű maradványértékének adóját is a leendő vásárló fogja viselni. A szerviz- és egyéb üzemeltetési költségek áfája is visszaigényelhető, ráadásul a cégautóadó csökkenthető a gépjárműadó összegével. Ha pedig csupán városi használatra kell autó, egy elektromos modellel számos egyéb ösztönző kedvezmény mellett magával a cégautóadóval sem kell számolni. Így összességében sokkal kedvezőbb a cég számára egy autót adni juttatásként, mint ugyanazt az összeget munkabérben kifizetni.
Hozzátesszük, az szja-törvény (1. sz melléklet, 8.37.) szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
A fluktuáció egyik lehetséges ellenszereA flottakezelő kidomborította még azt is, hogy tapasztalatuk szerint a megtartás és toborzás hatékonyságának növelésében szintén fontos szerepe van az értékes juttatási formának. A vállalati ügyek kényelmesebb és gyorsabb intézésén túl sok esetben a céges járművek családi autóként is funkcionálnak. Míg a hazai autók átlagéletkora 14,5 év, addig a cégautók jellemzően 0-5 év közöttiek, de nem ritka a 2-3 évente cserélődő flotta sem. Ezek a gépkocsik rendelkeznek azokkal a modern vezetéstámogató rendszerekkel, amik biztonságosabbá, kényelmesebbé teszik az utazást; miközben az autóval együtt átnyújtott üzemanyagkártya sok esetben a háztartások költségvetését is nagy mértékben csökkenti.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
