|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Kockázati biztosítás: a minimálbér növekedése miatt emelkedhet az adómentes juttatás összege2018. Január 30. 9:10 - siteadmin
A céges juttatásoknál, a cafeteriánál csak egyetlen adózási tényező változott: mint már írtunk róla 2018-ban az eho 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, ezért az egyes meghatározott juttatások adóterhe is mérséklődött, 43,66 százalékról 40,71 százalékra. Ennyi lett többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a személybiztosítási díj, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is.
A béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya, készpénzcafeteria) adóterhe pedig nem változott, azaz maradt a 34,22 százalékos közteher. Az adómentes juttatások körében sincs első ránézésre változás. De ha a részletekbe is belemegyünk, akkor azt láthatjuk, hogy mégsem minden megy ugyanúgy mint tavaly. És mindjárt meglátjuk, ez miért is jó.
A kockázati biztosítás például havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adható juttatás. Ebben nincs változás tavalyhoz képest. Viszont mivel a minimálbér 2018-ra is emelkedett, ezért az adómentes keret is növekedett. A bruttó minimálbér idén 138 ezer forint lett, ezért az adómentesen adható kockázati biztosítás mint munkáltatói juttatás már 41 400 forint lehet havonta.
Egy novemberi kutatás szerint egyébként a biztosítás egyre népszerűbb a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást a választható juttatási rendszerben, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, 2017-ben pedig már 27 százalékra ugrott – nyilatkozta a kutatás készítője, Fata László cafeteria-szakértő. Így a fix és a választható juttatások között az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalta el a SZÉP-kártya, az Erzsébet-utalvány és az iskolakezdési támogatás mögött – tette hozzá.
Tehát két év alatt megkétszereződött azon munkáltatók aránya, akiknél a dolgozók biztosítási elemet is választhatnak a cafeteriakeretük terhére. Ám a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) értékelése szerint ezzel együtt is még mindig alacsony az átlagosan igényelt védelem mértéke. Ha pedig bekövetkezik a baj, az érintettek sokszor elfeledkeznek arról, hogy éljenek a szolgáltatással – hívja fel a figyelmet novemberi közleményében a MABISZ.
A CIG Pannónia tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében a vállalati juttatásoknál a legfontosabb szempont a rendszer költséghatékonysága, kiszámíthatósága és a dolgozói elégedettség növelése. Éppen ezért évről évre egyre népszerűbb forma a biztosítás a fix juttatások között, hiszen mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató számára kézzelfogható előnyökkel jár – érvelt közleményében a biztosító marketing és kommunikációs igazgatója, Fekete Zsuzsanna.
Mint írtunk róla, 2018-ban kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni mobilitási célú lakhatási támogatást is: tovább nőtt ugyanis a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható támogatás mértéke. Figyelembe véve a minimálbér-növekedést a 2017-es legfeljebb 51 000 forint helyett idén 82 800 forint is lehet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke.
Ezen kívül idén is adómentesen adható a belépő kulturális vagy sportrendezvényre, a lakáshitel-támogatás, a bölcsődei, óvodai költségek térítése is.
 0 hozzászólás Mire figyeljünk, ha munkáltatói lakáscélú támogatást igénylünk?2018. Január 25. 15:36 - siteadmin Évek óta él egy elég nagy összegű, ráadásul adómentes juttatási forma: a munkáltatói lakáscélú támogatás.
De lehetséges általa a munkáltatói lakáscélú kölcsön elengedése, vagy hozzájárulhat a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez is segítségével a cégünk. És még egyszer: mindez adómentes.
Vannak persze törvényi feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ilyen például, hogy a támogatás maximális összege a lakás (ingatlan) vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30 százaléka lehet. Vagyis a lehetőséget maximálisan egy legalább 16,67 millió forintos tranzakciónál lehet kihasználni, feltéve, hogy a munkáltató megadja az 5 millió forintot. Feltétel az is, hogy a lakás méltányolható szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényt.
Ügyelni kell az adminisztrációraS hogy mennyire népszerű a juttatási forma? A felmérések azt mutatják, hogy nagyon is, mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók kedvelik. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ha a cégek nem tartják be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az komoly következményekkel járhat.
Felhívják a figyelmet például arra, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy az iratokat – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – megvizsgálja, és elbírálja az adómentes támogatás igényét.
A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, illetve ha lakás építéséről (építtetéséről), alapterület-növelésről, korszerűsítésről van szó, akkor a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia.
A NAV tájékoztatója szerint a következő dokumentumokat kell benyújtania a munkavállalónak:
És még valamit nem árt most különösen észben tartani: ha a munkáltató a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja (ami számára egyébként adminisztrációs könnyebbséget jelent), akkor részére – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – január 31-ig igazolást kell a hitelintézetnek, vagy a kincstárnak kiállítania arról, hogy a támogatást átutalták. Ez is feltétel ugyanis az adómentességhez.
Sokba kerülhet a mulasztásAz adminisztrációra azért célszerű nagyon odafigyelni, mert ha nem teljesülnek az adómentesség feltételei, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás 20 százalékkal növelt összege lesz. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek, vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.
Egy esetleges átminősítés pedig főleg nagyszámú munkavállalói igény esetén számottevő összegű adókockázatot jelenthet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Kérdés a mulasztás kinek a hibájából ered. Fontos, hogy a munkavállalók már a választás, igénylés pillanatában tisztában legyenek a jogkövetkezményekkel, vagyis hogy mivel jár, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges dokumentumok időben rendelkezésre álljanak. Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja.
0 hozzászólás Két jogviszonyban dolgozó nyugdíjas vállalkozók tb közterhei2018. Január 9. 22:15 - siteadmin
A nyugdíjas vállalkozók egyidejűleg több helyen is folytathatnak keresőtevékenységet. Az 1997. évi LXXX. törvény mind a járulékfizetés, mind a szociális hozzájárulási adófizetés kapcsán rendelkezik azokról az egyidejűleg fennálló keresőtevékenységekről, amikor a társadalombiztosítási közterheket az általános szabálytól eltérően kell megfizetni. Az alábbi bejegyzésben ezeket a többes jogviszonyokat foglalom össze, kitérve az ez esetben fizetendő járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségre is.
Nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység folytatása munkaviszony mellettKiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőt is), továbbá özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelmet vesz fel, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 320 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
Ha azonban a nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is dolgozik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Azaz a munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnak ne kelljen fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot:
Munkaviszonyban a nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A nyugdíjas munkavállaló 1,5 % munkaerő-piaci járulékot nem fizet.
A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A szociális hozzájárulási adóból azonban 55 év feletti nyugdíjas alkalmazásakor a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Megjegyzés: A munkaviszonyból származó jövedelemnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnál el kell érnie legalább a minimálbért/garantált bérminimumot. (Minimálbér: havi 138 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum havi 180 500 forint.)
Összefoglalva:
Nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatása egyéb társas vállalkozói tevékenység mellettEz esetben is az a szabály érvényesül, hogy ha a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelmet vesz fel, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas társas vállalkozó több társas vállalkozásban végez munkát, akkor a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
Azaz a fenti többes jogviszonyokban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.
Összefoglalva:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás  SZJA 2018-ban – milyen változások várhatók?2017. December 21. 15:25 - siteadmin
Forradalmi változások 2018-ban nem történnek a személyi jövedelemadó rendszerében, és marad a 15 százalékos általános kulcs is. Az Országgyűlésben tavasszal és ősszel elfogadott javaslatok nyomán azonban számos fontos és jobbára kedvező módosításra lehet számítani.
Fontos változás a családi adókedvezmény esetében, hogy a kétgyermekes családoknál havonta gyerekenként 2500 forinttal többet lehet levonni az adóból. Vagyis gyerekekenként egy eltartott esetén évi 66670, kettőnél 116670, három és minden további gyerek esetén pedig 220 ezer forinttal csökkenthető az összevont adóalapba tartozó jövedelem.
Mivel 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, illetve az egészségügyi hozzájárulás, azoknak a magánszemélyeknek, akik ennek fizetésére kötelezettek, a korábbi 82 százalék helyett a megállapított jövedelem 84 százalékát kell az adóelőleg alapjaként figyelembe venni.
Ugyancsak a szocho mértékének csökkenése miatt kevesebb lesz az úgynevezett egyes meghatározott juttatások (ilyen például az Erzsébet-utalvány) szja-ja is, amely 43,66 százalékról 40,71 százalékra csökken – a béren kívüli juttatásoké változatlanul 34,22 százalék lesz.
Nő az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás is. A lakhelyüktől távol dolgozók számára a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékáig nyújtható adómentesen a lakbértámogatás, ez a 3-4. évben 40 százalékra, az ötödikben 20 százalékra nő az eddigi 40, 25, illetve 15 helyett.
Kedvezőbb lesz a fizetővendéglátás adózása is. 2018-tól egy helyett három saját tulajdonban vagy haszonélvezetben levő lakóingatlanra választható a tételes átalányadózás. Ez elsősorban az Airbnb-zőknek kedvező, hiszen így évente szobánként (kiadandó ingatlanként) csupán 38400 forintot kell fizetni, és – hasonlóan 2017-hez – EHO-fizetés sem terheli a jövedelmet.
És ha már bérbeadott ingatlanok: közös tulajdon esetén van jelentősége annak, hogy a felmerült költségeket a jövőben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján el lehet számolni.
A költségek elszámolása a saját tulajdonú járművek esetén is változik 2018. január elsejétől. Mostantól az önálló tevékenységet végző magánszemélyek és az egyéni vállalkozók esetében nem csak a házastárs, de más közeli hozzátartozó tulajdonában levő, vagy általa lízingelt járműveknél is el lehet számolni a költségeket.
Az adómentes jogcímek köre is jelentősen bővül – igaz, ezeknek az intézkedéseknek a többsége már 2017 nyarán hatályba lépett. Számos új ösztöndíjprogramra terjed ki például ez a kör, ilyen a Bolyai János kutatási ösztöndíj, az ápolótanulók részére biztosított támogató ösztöndíj, de a művészeknek az Emmi vagy a Magyar Művészeti Akadémia részéről fizetett járadék is. 2017 júniusától ugyanakkor nem kell adót fizetni a szakképzésben részt vevő tanulóknak gyakorlati képzésük alatt kínált nem pénzbeli juttatások után sem. (Például az amúgy adóköteles étkezési utalvány ilyen.)
Novembertől adómentes lett az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvi érettségi díjának visszatérített összege, a gyermeket vállaló nők elengedett Diákhitel-tartozása, és a hallgatói hitelszerződés alapján a munkáltató által fizetett Diákhitel-törlesztő is – igaz, ez utóbbi csak a minimálbér 20 százalékáig.
2018-tól adómentessé válnak a bírósági végrehajtások nyomán megszűnő követelések is. Itt arról van szó, hogy ha az elárverezett ingatlanok után befolyó vételár felosztását követően a magánszemélynél még marad pénz, az után a jövőben nem kell szja-t fizetni.
Visszatért egy 2007-ben alkalmazott szabály is, amely adómentessé teszi a magánszemély által alanyi jogon megszerzett orvosi praxisjog átruházásából származó jövedelmet. Fontos, hogy alanyi jogon szerzett praxisról van szó, ha ugyanis egyéb módon, például adásvétellel szerezte a praktizáló orvos ezt, akkor az átruházás a megszerzéstől számított idővel arányosan adóköteles, és az az ötödik évtől válik adómentessé.
0 hozzászólás Fizetés nélküli szabadság munkajogi és társadalombiztosítási megítélése2017. December 18. 16:06 - siteadmin
A munkavállaló jogosult többek között fizetés nélküli szabadságra. Mind a 2012. évi I. törvény (Munkatörvénykönyv), mind az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik a fizetés nélküli szabadságról. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkajogi és az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási szabályokat.
Két eset különíthető el fizetés nélküli szabadságra jogosultság kapcsán.
I.) Elsőként tekintsük át, hogy mely esetekben jár a Munkatörvénykönyv alapján a fizetés nélküli szabadság!1.) A törvény erejénél fogva illeti meg a fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a gyermek gondozása céljából, amely maximum a gyermeke harmadik életévének betöltéséig jár. Ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak.
Kinek jár ez a szabadság?
A gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságra a szülők bármelyike jogosult a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, azaz azt munkavállalóként dolgozó anya vagy apa is igénybe veheti.
Mire jogosult a munkavállaló?
A munkavállalót ebben az időszakban ún. felmondási védelem illeti meg, azaz a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelt szülő jogosult lehet gyermekgondozási díjra illetve gyermekgondozást segítő ellátásra. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt akár gyermekgondozási díjban, akár gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor Tbj. szabálya alapján ezen ellátások bármelyikének a folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel.
A Munkatörvénykönyv további három esetet is megemlít, amikor a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság. Ezek a következők:
2.) A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10-dik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt.
Kinek jár ez a szabadság?
Ez a szabadság annak a munkavállalónak jár,
Megjegyzés: A gyermek harmadik életévét követően gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Mire jogosult a munkavállaló?
Ez esetben is érvényes az a szabály, hogy a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg.
Biztosítás kapcsán a Tbj. úgy rendelkezik, hogy nem szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság idejére a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósítása alatt illetve ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.
3.) Önkéntes katonai szolgálat esetén igénybe vehető fizetés nélküli szabadság
Kinek jár ez a szabadság?
Az önkéntes tartalékos katona munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos szolgálatot teljesíthet. Annak a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság, aki tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, a katonai szolgálat teljesítésének időtartamára.
Mire jogosult a munkavállaló?
A munkavállalót ezen fizetés nélküli szabadság alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt.
Biztosítási szempontból a fentiekhez hasonlóan azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. Azaz ez esetben sem szünetel a biztosítási jogviszony.
4.) A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
Kinek jár ez a szabadság?
Ennél a fizetés nélküli szabadságnál az alábbi három szempontnak kell fennállni ahhoz, hogy erre a szabadságra a munkavállaló jogosult legyen:
hozzátartozója személyes ápolására kerül sor
Mire jogosult a munkavállaló?
Az érdekesség, hogy a munkavállalót nem illeti meg a fentiekben ismertetett felmondási védelem. A felmondás kapcsán azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
A Tbj. rögzíti, hogy akkor nem szünetel a munkavállaló biztosítása, ha a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Azaz amennyiben a tartósan beteg idős hozzátartozó gondozása céljából kerül sor a fizetés nélküli szabadságra, akkor a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. A biztosítás szünetelése azt eredményezi, hogy
akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt a munkavállaló köteles fizetni a havi 7 320 forint (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll.
5.) A fenti esetekre vonatkozó közös szabály:
A fenti fizetés nélküli szabályok kapcsán meg kell jegyezni, hogy a fizetés nélküli szabadság kezdetésére és megszüntetésére az alábbi általános szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy milyen célból veszi igénybe a munkavállaló a szabadságot:
II.) A már említett másik eset, ha nem a Munkatörvénykönyvben rögzített fizetés nélküli szabadság igénybevételére kerül sor.Ez esetben nem kötelező a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a munkavállaló számára, hanem az a munkáltató és a munkavállaló megegyezésén alapul. Ebbe a körbe tartozik, ha például a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel például családi házának építése kapcsán, vagy hosszabb utazására tekintettel, vagy akár a házastársának külföldi munkavállalása miatt, amikor a család együtt kiutazik a külföldi munkavégzés helyére.
Ezekben az esetekben Tbj. alapján a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel, így ekkor is azt a szabályt kell alkalmazni, hogy akik minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyuk nincs, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 13. § és 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, kötelesek fizetnie a 7 320 forint/hó (napi 244 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés első napjától kezdve.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
