hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Egyenesbe kerül az elektronikus cégbejegyzés

2008. Szeptember 12. 10:00 - admin

Míg a július 1-jét követő indulás után napi 200 hibabejelentés érkezett az ügyfélszolgálatokhoz, addig ma már alig 10.

Bár kezdetben előfordult, hogy az egyszerűsített cégbejegyzés tovább tartott a törvényben előírt egy óránál, mivel a technika ördöge néhányszor megtréfált a cégbíróság munkatársait. A félnapos leállások ma már nem jellemzőek, mi több, az elektronikus cégbejegyzés valamennyi mozzanatában folyamatos javulás tapasztalható.

Havonta mintegy 50 ezer elektronikus cégbejegyzés kérelem érkezik be a cégbíróság részére. Ebből kezdetben csaknem 40 százalékot tett ki az automatikusan elutasított kérelmek aránya, addig ez a számarány mára 7 százalék alá csökkent.

Az automatikus elutasítás nagyrészt abból fakad, hogy az érintettek nem megfelelően töltik ki illetve küldik el az elektronikus cégbejegyzés kérelmeket a cégbíróság felé. Holott az IRM honlapján ingyenesen letölthető az elektronikus kérelmek kitöltését szolgáló intelligens nyomtatvány kitöltő program, amely önellenőrzési funkciót is tartalmaz.

A Cégbíróság munkája

Az új rendszer módosítja a Cégbíróság működését is, miután ezentúl több idejük marad a bíráknak az érdemi munkára, így többet tudnak foglalkozni a törvényességi felügyelettel, míg a cégbejegyzés inkább regisztrációs jellegűvé válik.

A bíróság csak azt vizsgálja tehát, hogy a törvény által előírt, az elektronikus cégbejegyzés kérelemhez mellékelt okiratokat csatolta-e a jogi képviselő, azt azonban nem nézi, hogy a mellékletek megfelelnek-e a jogszabályoknak, avagy sem, ezért a jogi képviselő a felelős.

Amennyiben a Cégbíróság az elektronikus cégbejegyzés kérelemről az érkezését követő egy munkaórán belül érdemben nem határoz, úgy a Cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik az elektronikus cégbejegyzés kérelem elbírálásáról. Az elektronikus cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva létrejön, az elektronikus cégbejegyzés kérelem szerinti tartalommal.

Kezdeti gyermekbetegségei ellenére mégiscsak fordulatot hozott az elektronikus cégeljárás bevezetése. A cél az online ügyintézés fokozatos bevezetése mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatásban, így napirenden van a földhivatali ügyintézés, valamint a közbeszerzési eljárások elektronizálása is.

 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Mégis maradnak a TEÁOR számok

2008. Szeptember 4. 10:00 - admin

Mint a népmesében: lesznek is, meg nem is.

A Napi Gazdaság szerint téves volt Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter bejelentése, miszerint a kormány eltörli a TEÁOR számokat, hiszen uniós kötelezettség az egységes rendszer alkalmazása.

A minisztérium honlapján valóban csak egyszerűsítés szerepel, azaz a vállalkozások nem találkoznak majd ezzel a rendszerrel, de a vállalkozás alapításakor a jelenlegi szabályoknak megfelelően a cégbíróságoknak be kell jelenteni a főtevékenységhez tartozó TEÁOR-számot.

Az még kérdéses, hogy a tárcánál tudják-e, hogy mit cselekszenek?



Hozzászólás 0 hozzászólás

Takarítsa meg cége a tanácsadói díjakat és adatbázis-vásárlási költségeket egyszerűsített nyilvántartással!

A 18/2003 PM rendelet értelmében, ha egy szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot, egyszerűsített nyilvántartás készíthető.

Fontos szabály, hogy az összeghatárnak való megfelelés vizsgálatakor azoknak az ügyleteknek az értékét, amelyek a PM rendelet szerint összevonhatók lennének, – függetlenül az összevonás tényétől – összevontan kell számítani.

Több szállításra vonatkozó (keret) szerződések vagy határozatlan időre megkötött szerződések esetén, amikor a szerződés lejártáig nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szerződés alapján megvalósult ügyletek értéke meghaladja-e az 50 millió forintos összeghatárt, nem készíthető egyszerűsített nyilvántartás.

Abban az esetben azonban, ha a nyilvántartás elkészítéséig a szerződés megszűnt, és megállapítható, hogy a szerződéses érték nem haladja meg az összeghatárt, készíthető egyszerűsített nyilvántartás.

Kerényi Máté Fülöp írása, Kolchis Kft.

Hozzászólás 2 hozzászólás

Eltörlik a TEÁOR számokat

2008. Augusztus 29. 10:00 - admin

Csütörtökön tartotta alakuló ülését a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF).
A GEF rendszeresen ülésező, a Versenyképességi Tanács szerepét is átvevő fórum lesz, amely a gazdaság szereplőivel egyezteti a készülő jogszabályok tervezetét. Javaslattevő véleményező joggal rendelkezik a vállalkozásokat érintő jogszabályok, intézkedések tervezeteivel kapcsolatban. A fórum ülésein a gazdasághoz kapcsolódó minisztériumok vezetői, illetve a gazdasági érdekképviseletek - MGYOSZ, VOSZ, Agrárkamara, MKIK, a Befektetői Tanács, a kisvállalkozói szövetségek (KÉSZ) és a vegyes kamarák - képviselői vesznek részt.

Veres János pénzügyminiszter két elképzelést is megemlített: korlátozni kívánják a készpénzforgalmat és szigorítani szeretnék a számlaadást. A jövő évi adóváltoztatások keretében a vállalkozásoknak kevesebb számlára kell majd fizetniük a különböző adókat és járulékokat, és egységesítik a társasági adó- és járulékalapot.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter bejelentette, hogy a kormány eltörli a TEÁOR számokat, mert a tapasztalatok szerint ez igen sok adminisztrációs terhet jelent a vállalkozások számára.

Az igazságügyi miniszter megköszönte azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már megváltoztatták TEÁOR számaikat. Igazán rendes tőle...


Hozzászólás 7 hozzászólás

Gyurcsány adócsökkentő csomagja

2008. Augusztus 28. 10:00 - admin

A tegnap megjelent adócsökkentő program és a miniszterelnöki sajtótájékoztató összefoglalása. 

Adórendszerünk hibái

A jelenlegi adórendszer problémáját: az egy adózóra jutó teher kiugróan magas és még mindig magas az adóadminisztrációs teher. Fontos tehát csökkenteni a vállalkozói tevékenységből és a munkából származó jövedelmek adó- és járulékterhét, amelyek mindegyike végső soron a munkaadókat terheli, továbbá bővíteni az adó- és járulékterhet viselők körét, elsősorban a foglalkoztatás bővítésén keresztül.

A megoldás?

A Gyurcsány Ferenc kormányfő által nyilvánosságra hozott 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentő programja által a gazdaság fehéredése hozhat többletbevételt. Az adócsökkentési program reálértéken tartja a kiadásokat, kiadáscsökkentést nem tartalmaz. A miniszterelnöki elképzelés, legalábbis kezdeti lépésként, szükséges, de nem elégséges válaszokat ad a problémára – leginkább a többlépcsős szlovén adóreform példáját követve.

Maradna az eva, az ekho, és az átalányadók. Nem szűnnének meg a versenyképességi adórendszerben és már előtte is oly gyakran bírált kisadók és az iparűzési adó sem. Viszont nem nő négyszeresére az egészségügyi hozzájárulás, az áfa kulcsa pedig továbbra is 20 százalék lesz.

A vállalati különadó és a társasági adó

A vállalkozások 4 százalékos különadójának eltörlése és a társasági adó 16-ról 18 százalékra való emelése a következőképpen hatna a vállalatok adóterhelésére. A két adónem adóalap-számítási különbségei miatt a 4 százalék különadó nagyjából 5 százalék tényleges társasági adónak feleltethető meg a 2007-es és a részleges 2008-as adóbevételek alapján. Tehát az összességében eddig – a társasági adószámításnak megfelelően – 21 százalékkal terhelt vállalkozási jövedelem adóterhe a jövő évtől 18 százalékra mérséklődne, feltételezve az adóalap-számítás változatlanságát.

További kérdés, hogy ez utóbbit a jelenlegi alapon vetik-e ki, vagy netán a szolidaritási adó adóalapján. Így ugyanis a kis- és középvállalkozások kénytelenek lennének jóval többet fizetni, mint jelenleg.

A munkáltatói járulék

A munkáltatói járulék tíz százalékponttal csökken, amelyből az első körben jövőre - 2009. április 1-től - öt százalékpont valósulhat meg. Az hogy mindez csak havi 140 ezer forint jövedelemig lenne érvényes (a havi 140 ezer forintos bruttó bér feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a munkavállaló után) nem rontja a legszükségesebb foglalkoztatás-ösztönző hatásokat, hiszen gyakorlatilag a szakmunkás és az ennél kevésbé képzett munkaerő bruttó átlagbére a határ alatt van. Ha magyar átlagbért tekintjük, a kifizetett átlagbér több mint fele a mérsékelt járulékkulcs sávjába esik. 2010-ben újabb 2 százalékpontos járulékcsökkentést kapnának a cégek, az időszak végéig pedig még hármat.

Hosszútávon mindennek akkor van értelme, ha egységesen egykulcsos lesz, vagy teljesen megszűnik a munkaadói járulék, mert a kétkulcsos változat csak több adminisztrációt és jövedelemeltitkolást eredményez.

Az általános munkáltatói járulékok 5 százalékos csökkentése kontraproduktív is lehet, arra ösztönözheti a vállalkozókat, hogy még több embert jelentsenek be a valóságnál alacsonyabb szinten, mert a kedvezményt csak a bérek első 140 ezer forintjára lehet alkalmazni.

Az adószakértők korábban a járulékok tízszázalékos mérséklését javasolták. Az e helyett javasolt engedmény nem olyan nagyságrendű, hogy tömegesen arra késztesse a munkaadókat: bejelentsék addig feketén vagy szürkén alkalmazott dolgozóikat. A vállalkozások óvatosak, sokan közülük legfeljebb akkor lesznek hajlandók kilépni az adóelkerülők közül, ha stabilitást, lényegesen alacsonyabb adókulcsokat, és nem évente változó szabályozást látnak.

A személyi jövedelemadó

Első lépésként 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. 2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedvez a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna.

3-4 év múlva az szja-tábla a következőképpen nézne ki: évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne a kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné. (Tehát az adójóváírás valamikor az időszak végén eltűnne a rendszerből.)

Egyes számítások szerint a személyi jövedelemadóban még 2010-re sem sikerül majd elérni, hogy az átlagjövedelem ne "lógjon be" a 36 százalékos sávba. Belátható időn belül nem szűnik meg az igen szerencsétlen adójóváírás intézménye sem. E két tényező azt eredményezheti, hogy az egyik legfontosabb ügyben, a marginális adókulcsok csökkentésében érdemben nem történik semmi.

Nem a gazdaság fehéredésére alapoznak

A gazdaság fehéredésének hatásában bízni a fedezet kérdésében legalábbis merész, mert az átalakítás miatt azonnal jelentkezik majd bevételkiesés, míg a fehéredés miatti esetleges bevétel növekedés csak évek múltán segítheti a költségvetést.

Mivel a munkaadói járulék öt százalékponttal való csökkentése egy év alatt 350 milliárd forintot jelent, ha ezt 2009 április elsejétől vezetik be, akkor 263 milliárd esik ki a költségvetésből, azaz ennyit kellene fehéredésből pótolni.

Jövőre fehérítés címszó alatt mindössze 50 milliárd forintos bevétellel számol a Pénzügyminisztérium (az új intézkedések nélkül), szemben a tavalyi évre becsült 80-100 milliárd forinttal.

A "szürke és fekete" gazdaság 2400 milliárd forintos adóeltitkolásában (a magyar GDP mintegy 20%-a) benne van a kábítószer-kereskedelem és egyéb más illegális tevékenységek, amelyek jövedelme sem alacsonyabb adókulcsok, sem a felkínált társadalmi megegyezés hatására nem fog kifehéredni.

A megpendített adóamnesztia sem erősíti igazán az adócsökkentési javaslatok sikerét, mert ennek ismérve, hogyha túl gyakran alkalmazzák, akkor az adófizetők arra fognak játszani, hogy a be nem fizetett adójukat (részben) úgyis elengedik egy következő amnesztiával. Legutóbb 2006 végén, a tulajdonosi hitelek fedezékében kimenekített és eltitkolt vállalakozási jövedelmekre alkalmaztak ilyen engedményt.

A költségvetés valódi forrásai

A 300 milliárd forint körüli járulékcsökkentések költségvetési forrása egy-két adóemelő lépés és a feszes költségvetési tervezés lesz.

60%-át abból finanszírozzák, hogy "rendkívül feszes költségvetési tervezéssel, a 3.2%-os cél mellett ennyivel kevesebbet engedünk elkölteni jövőre" - emelte ki Gyurcsány. Ez kiadáscsökkentésként is felfogható, de költségvetési tartalékot is képeznek ezen felül, a biztonság kedvéért.

A maradék 100-120 milliárd forint négy tételből jön össze:
  1. A cégautóval kapcsolatos elszámolás megváltozik: megszűnik az a kötelezettség, hogy mindenkinek kellett útnyilvántartást vezetni, cserébe viszont semmilyen költséget nem lehet cégautóra elszámolni. Ezek eredőjeként tízmilliárdos nagyságrendű bevételt remél a kormány.
  2. Az üzemanyagok kivételével az alkohol és a cigaretta termékekre a jövedéki adóját 10%-ponttal felemelik.
  3. A természetbeni juttatásokra, amelyek eddig nem viselték ezt a terhet, az egészségügyi hozzájárulás 11%-os terhét vetik ki.
  4. A magyarországi vállalkozásoknak minden 20 fő után egy, korlátozott munkaképességű embert kell foglalkoztatnia. Aki ezt nem teszi, az háromszoros járulékterhet fizethet a költségvetésnek az adott személy terhe esetében.
Minden extra adóbevételt az Adócsökkentési Alapba töltenek be és majd ezen teljesítés alapján nézik meg egy év múlva, hogy a 2010-re tervezett adó- és járulékcsökkentési lépések megvalósíthatók-e.

A kritika

Az utóbbi két év életszínvonal-romlása után a kabinet nem merte bevállalni a nyugdíjellátó rendszer – különösen a rokkantnyugdíjak – felülvizsgálatát, valamint a szociális segélyek és támogatások lefaragását. Szóba sem meri hozni az ingatlanadót, márpedig így nem lehet a gazdaságot dinamizálni, a versenyképességet valóban javítani

Maga a csomag kevés, hogy érdemi hatást gyakoroljon a gazdasági versenyképességre és a szürke- és feketegazdaság érezhető visszaszorulására. Anélkül, hogy az államháztartási kiadásoknál igazodnánk a térségbeli országokhoz, riválisainkhoz, nem lehet olyan pakkot összeállítani, amely működőképes és egyúttal élénkítené a leült gazdaságot.

A tervezet alapvető problémája, hogy nem juttat több pénzt a magyar gazdaság szereplőinek és pótlólagos források nélkül a versenyképesség nem növelhető.

5-6 éve még segített volna egy hasonló csomag, de ma jóval nagyobb lépésre lenne szükség, mert 10 év múlva Magyarország lehet a térség egyik legfejletlenebb országa. Szlovákiában a radikális adócsökkentéshez nem féltek a szociális rendszer szűkítésétől, 10 százalékkal csökkentették a kiadásokat.

Magyarország versenyképessége akkor állítható helyre, ha az újraelosztás jelenlegi 50 százalék feletti szintje legalább 10 százalékponttal csökken, ami az állami kiadások lefaragása nélkül elképzelhetetlen. A 40 százalékos adócentralizáció, a mostani lassabb gazdasági növekedés mellett azonban ez csak 10 év alatt valósulhat meg.


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35]