|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Cégautó juttatás, flottában2020. Január 23. 17:08 - siteadmin A Mercarius Flottakezelő szerint az egyik legkifizetődőbb juttatási forma a cégautó, amely a munkáltatóknak és a dolgozóknak is előnyös lehet.
Tapasztalatuk szerint egyre több vállalat dönt úgy, hogy céges juttatásként szolgálati gépjárműveket ad dolgozóinak, Magyarországon jelenleg minden 11. munkavállalóra jut céges autó. A céges autók népszerűsége a munkatársak között vitathatatlan, de munkáltatóként is megéri ezt a juttatási formát választani. A céges flotta fenntartása adózás szempontjából ugyanis lényegesen kedvezőbb, mint egy fizetésemelés, emellett növeli a kollégák elkötelezettségét és elégedettségét.
A szállítási és logisztikai feladatok elvégzésén túl egyre több vállalat tekint speciális juttatási eszközként az autókra, amivel az alkalmazottak nem csupán kényelmesebben és gyorsabban közlekedhetnek, de a cégautók életkoruknak és felszereltségi szintjüknek köszönhetően olykor biztonságosabbak is, mint a saját autók. A cégvezetőknek megéri az autók kiutalása, hiszen növelheti a kollégák motiváltságát, ugyanakkor adózás szempontjából is kedvezőbb, mintha az erre szánt pénzt bérben fizetnék ki. A Mercarius Flottakezelő összegyűjtötte, pontosan milyen előnyökkel jár a cégeknek ez a juttatási forma.
Nincsenek üzemeltetési feladatokEgy vállalatnak akár már két autótól jobban megérheti a flottakezelés kiszervezése, mint saját költségen autókat vásárolni és fenntartani. Az operatív lízing, vagy más néven tartós bérlet esetében a teljes gépjárműpark a flottakezelő partner tulajdonában marad, aki fix havidíj mellett kezeli azt. A futamidő végén a járműveket visszaadhatja a szolgáltatónak az ügyfél, így a cégeknek nem kell saját tőkéből autókat fenntartani, üzemeltetni, szervizeltetni és később eladni azokat. A csomagban ráadásul nem csak kocsikat kapnak használatra a vállalatok, ezzel együtt járnak olyan szolgáltatások is, mint az autómentés, a csereautó biztosítása, illetve a teljes üzemeltetés adminisztratív és operatív feladatainak átvállalása.
Kedvező adózásAdózási szempontból érdemes flottakezelési szolgáltatást igénybe venni, ugyanis az autó használata után visszaigényelhető a bérleti díj áfájának a fele, és a jármű maradványértékének adóját is a leendő vásárló fogja viselni. A szerviz- és egyéb üzemeltetési költségek áfája is visszaigényelhető, ráadásul a cégautóadó csökkenthető a gépjárműadó összegével. Ha pedig csupán városi használatra kell autó, egy elektromos modellel számos egyéb ösztönző kedvezmény mellett magával a cégautóadóval sem kell számolni. Így összességében sokkal kedvezőbb a cég számára egy autót adni juttatásként, mint ugyanazt az összeget munkabérben kifizetni.
Hozzátesszük, az szja-törvény (1. sz melléklet, 8.37.) szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
A fluktuáció egyik lehetséges ellenszereA flottakezelő kidomborította még azt is, hogy tapasztalatuk szerint a megtartás és toborzás hatékonyságának növelésében szintén fontos szerepe van az értékes juttatási formának. A vállalati ügyek kényelmesebb és gyorsabb intézésén túl sok esetben a céges járművek családi autóként is funkcionálnak. Míg a hazai autók átlagéletkora 14,5 év, addig a cégautók jellemzően 0-5 év közöttiek, de nem ritka a 2-3 évente cserélődő flotta sem. Ezek a gépkocsik rendelkeznek azokkal a modern vezetéstámogató rendszerekkel, amik biztonságosabbá, kényelmesebbé teszik az utazást; miközben az autóval együtt átnyújtott üzemanyagkártya sok esetben a háztartások költségvetését is nagy mértékben csökkenti.
 0 hozzászólás Egységes járulék váltja fel a járulékok sorát – de annyira nem egyszerű a helyzet2020. Január 14. 15:58 - siteadmin
Régi adósságot törleszt az állam az adózókkal szemben: 2020 júliusától egységesítik a társadalombiztosítási járulékokat. Az új tb-törvényben szentesített változás négy járuléktípust érint: a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék egységes, 18,5 százalékos járulékká olvad össze. A 18,5 százalék megegyezik az eddigi négy járuléktípus összegével, vagyis elméletben a járulékfizetési kötelezettség nem változik, és ezzel változatlan a bruttó fizetés nettó összege is. Ez azonban a gyakorlatban nem minden esetben van így, az összevonással együtt ugyanis egységessé válik a járulékalap minimum szintje is. Amíg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, július elsejétől az egységes járulékot a minimálbér – illetve a garantált bérminimum – összegéhez mérik majd. (A Pénzügyminisztérium számítása szerint ez 7,5 milliárdos spórolást jelenthet a vállalkozók számára.) Az összevonás ugyanakkor más szempontból is kedvezően érinti a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozókat: mostantól a teljes járulékkör után lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt – eddig a munkaerő-piaci járulék ebbe nem tartozott bele.
Bizonyos esetekben azonban nő a fizetendő járulék.Jelenleg azoknak az adózóknak, akik többes jogviszonyban vállalkoznak, vagyis ilyen tevékenységük mellett legalább 36 órában foglalkoztatottak, illetve nappali tagozaton tanulnak, eddig összesen vállalkozásban szerzett jövedelmük 17 százalékát kellett járulékként befizetniük – az egységesítés után ez is 18,5 százalékra nő majd.
Az egységesítés a törvényalkotók szándéka szerint adminisztrációs könnyítés, vagyis a pénzek a jövőben is arányosan a megfelelő tb-kasszába kerülnek, nem vonnak el például fedezetet a nyugdíjaktól. Sőt, bizonyos speciális esetekben a nyugdíjjárulék meg is marad. Így a gyed után, illetve a gyermeknevelési támogatásban, az álláskeresési támogatásban részesülők, az egyházi szolgálatban vagy a szociális szövetkezetekben tagi munkavégzésként foglalkoztatottak után továbbra is meg kell fizetni a 10 százalékos közterhet.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék rendszere sem változik.Csak az összegben meghatározott közteher mértéke lesz más, januártól havonta 7710 forint. Újdonság, hogy akinek ebből a járulékból háromhavi hátraléka keletkezik (2020. július elseje után), az a sürgősségi ellátást leszámítva nem veheti igénybe ingyenesen a tb által biztosított egészségügyi szolgáltatásokat. A nagy vihart kavart intézkedéssel kapcsolatban a kormány igyekezett kiemelni: az elmaradásról értesítik majd az érintetteket, nem az orvosnál szembesülnek azzal, hogy nem érvényes a TAJ-kártyájuk. Azt is fontos tudni, hogy ez azokat érinti, akik maguk után fizetik a járulékot, ha valakinek a munkáltatója maradt adós, azt gond nélkül ellátják.
Az új tb-járulék nem csak az összevonásban hoz újdonságot.Júliustól az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is kötelesek azt megfizetni, ezzel pedig munkaerő-piaci ellátásokra is jogosultak lesznek. Járulékmentességet kapnak ugyanakkor a nyugdíjasok a nem munkaviszonyban (hanem vállalkozóként) szerzett jövedelmük után is, így már ebben az esetben is csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetniük a bruttó összeg után. Ez azonban azzal jár majd, hogy a saját jogú nyugdíjasok nem részesülnek a keresőtevékenység folytatása után eddig biztosított, 0,5 százalékos nyugdíjemelésből sem.
0 hozzászólásNem változott a cafeteria adózása 2020-ra2020. Január 14. 11:49 - siteadmin 2019-től jelentősen leszűkült a béren kívüli, az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások köre. 2020-ra viszont nem változtak a céges juttatásokra vonatkozó adószabályok, maradt a szűkítés. Ott, ahol már bevált rendszer működik, nem kell tehát módosítani a szabályzatokat, viszont lehet, hogy érdemes növelni a juttatási keretet, bővíteni a választható elemek körét.
Béren kívüli juttatásokA munkáltató béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett továbbra is kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Összesen legfeljebb 450 ezer forint összegben, ezen belül a szálláshelyalszámlára legfeljebb 225 ezer forint, a vendéglátás alszámlára 150 ezer forint és a szabadidő alszámlára maximum 75 ezer forintig van a kedvezményes adózás.
A béren kívüli juttatásnál a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli, az összes közteher tehát 32,5 százalék. Ha júliustól tovább csökken a szocho, 15,5 százalékra, akkor az összes közteher már csak 30,5 százalék lehet.
Egyes meghatározott juttatások2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:
Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. A juttatást 15 százalék szja, valamint 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az összes közteher tehát 38,35 százalék. Ha júliustól csökken a szocho, akkor az összes adóteher 35,99 százalékra mérséklődhet.
A 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak, később egyes meghatározott juttatásnak számító juttatások (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége) továbbra is a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, így bérként adóznak.
Adómentes juttatásokTovábbra is adómentes juttatásnak minősül többek között:
0 hozzászólás Így változik 2020-ban a minimálbér és a garantált bérminimum2020. Január 8. 12:56 - siteadmin
2020. évi minimálbér, garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbiakban bemutatom, hogy 2019-hez képest mennyiben változott a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló nettó bére és milyen mértékű lett a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határa.
Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2020. január 1-jétől bruttó havi 161 000 forint, míg a garantált bérminimum havi bruttó 210 600 forint. Minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló esetén a minimálbér/garantált bérminimum növekedése az alábbi befizetést és nettó bért eredményezi:
Összesen: 2020-ban a minimálbért kereső munkavállaló 3 920 forinttal több közterhet fizet, de a minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 7 980 forinttal nőtt.
Összesen: 2020-ban garantált bérminimumot kereső munkavállaló 5 226 forinttal több szja előleget és járulékot fizet, míg a garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 10 374 forinttal nőtt.
Változás az egészségbiztosítási ellátások maximális összegébenAz 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
Meg kell említeni, hogy a fentiektől eltérően
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás  Érkezik a nevelőszülői gyed2019. December 19. 21:46 - siteadmin
2020. január 1-jétől bővül az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a nagyszülői gyermekgondozási díjjal és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal. Korábban már tájékoztatást adtunk az örökbefogadói díjról és a nagyszülői gyermekgondozási díjról, az alábbiakban röviden bemutatásra kerül a nevelőszülői gyermekgondozási díj és ezen új gyermekgondozási díjakhoz kapcsolódó munkajogi szabályok.
Nevelőszülői gyermekgondozási díj2020. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha
Megjegyzés: Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel lesz jogosult a gyermekgondozási díjra.
A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár azzal, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a fenti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.
A Munkatörvénykönyv fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályai (128. §) kiegészültek a fenti új ellátások kapcsán.
Erre tekintettel a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállalóként dolgozó nagyszülőnek is a gyermekgondozási díj időtartamára. Továbbá a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Milyen egyéb szabályok kapcsolódnak a fenti fizetés nélküli szabályhoz?A fenti fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló védelemben részesül, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a fenti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonyát.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy munkában töltött időnek - azaz szabadságra is jogosító időnek - minősül a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivételt képez azonban többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság.
Végezetül a kisgyermekesek kapcsán még egy fontos változásra kell felhívni a figyelmet.
A hatályos szabály alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A fenti időtartam 2020. január 1-jétől további egy évvel megnő, azaz a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
A fenti részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó módosítást tartalmazza további munkaviszony jellegű foglalkoztatásra vonatkozó szabály is, így többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
|
Blog archivum
|
