|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Az utazási költségtérítés 2022. július 1-jétől hatályos változásai2022. Március 28. 11:33 - siteadmin Az utazási költségtérítés 2022. január 1-jétől bekövetkező törvényi változásait már korábban ismertettük. A 2021. év végén jelent meg ennek a törvénymódosításnak a végrehajtására vonatkozó új szabály, amelyet azonban 2022. július 1-jétől kell majd alkalmazni. A változásra való felkészülés és a teljes körű tájékoztatás céljából ezúttal a végrehajtás új szabályait ismertetjük.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet utazási költségtérítésre vonatkozó szabálya módosulni fog 2022. július 1-jétől, amelynek fontosabb változásai a következők:
Utazási költségtérítés elektronikus rögzítéseAz utazási költségtérítést a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által üzemeltetett informatikai rendszerben rögzíteni kell.
Ez a kötelezettség az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatót terheli. Azaz, a jogszabály rögzíti, hogy az utazási költségtérítési támogatás igénylésének a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerben történő rögzítésére az ellátást nyújtó – vagyis az ellátást nyújtó járóbeteg-szakellátó, fogászati szakellátó, fekvőbeteg-gyógyintézet, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató vagy rehabilitációt biztosító szolgáltató – által kijelölt személy jogosult. Ez a személy az utazási költségtérítési támogatás igénybevétele érdekében – az ellátást igénybe vevő kérésére – a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerében rögzíti
A fenti adatrögzítésre a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a szolgáltatótól történő elbocsátáskor kerül sor.
Fontos! A fentiek alapján ki kell emelni, hogy az utazási költségtérítési támogatás rögzítése az ellátást igénybe vevő személy kérésén alapul. Ha az ellátást igénybe vevő személy kérésének hiányában nem került sor az informatikai rendszerben az utazási költségtérítési támogatás igénylésének rögzítésére, akkor utazási költségtérítési támogatás nem jár.
Megjegyzés: Az utazási költségtérítési támogatás igénylése a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerben 8 napra visszamenőlegesen akkor rögzíthető, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor, illetve az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátáskor erre üzemzavar vagy üzemszünet miatt nem kerülhetett sor.
Utazási költségtérítés igényléseÚj szabály az is, hogy az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet
Azaz, az igényt akkor is be kell nyújtani, ha az utazási költségtérítést igénybe vevő személy 65 év feletti, és így díjmentesen utazhat, vagy az ellátottnak kísérőre van szüksége.
Határidő: Az utazási költségtérítési támogatás iránti fenti igény az egészségügyi szolgáltatónál történt megjelenés, illetve az onnan való elbocsátás napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig érvényesíthető.
Megjegyzés: Az új szabály a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő kezelésben részesülő esetén kimondja, hogy utazási költségtérítési támogatás tekintetében a járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt személlyel azonos elbírálás alá esik.
Az utazási költségtérítés mértékeKözforgalmú személyszállítási eszközzel (például autóbusz) történő utazás esetén az utazási költségtérítési támogatás összege az alábbi táblázatban foglaltak szerint kerül megállapításra azzal, hogy annak összegét csökkenteni kell az ellátást igénybe vevőt és kísérőjét megillető utazási kedvezmény mértékével.
Megjegyzés: Ha a helyi önkormányzat szűrővizsgálatra szervezett utazást biztosít, akkor az önkormányzat a fenti táblázatban foglaltak alapján számított összeg 60 százalékára jogosult utazási költségtérítési támogatásként, amely támogatás az önkormányzat által szervezett (utaztatott), szűrővizsgálaton részt vett személyek után kerül kiszámításra.
A fenti szabályokat tehát 2022. július 1-től alkalmazni, melynek részletes szabályait a 807/2021. (XII. 28.) kormányrendelet tartalmazza.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Munkajogi kérdések az ukrán-orosz háború kapcsán2022. Március 16. 9:15 - siteadmin Mi a teendő, ha nincs fizetés, ha nincs munka, és ha felvenné a munkáltató az Ukrajnából érkező embereket dolgozni?
Sberbankos munkáltatók és dolgozókMi történik, ha a munkáltató számlavezető bankja egyik napról a másikra nem tud utalásokat folyósítani, és ebből eredően a munkavállalók sem kapják meg a megszokott rendben a munkabérüket? A magyarországi Sberbanknál a háború következtében adódott elő ez a helyzet nemrégiben, ami elháríthatatlan külső eseménynek számít – tájékoztatott a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje, dr. Szűcs László.
A munkáltató ebben az esetben nem tehető felelőssé, így a munkavállalók sem élhetnek jogszerűen az azonnali hatályú felmondás jogával azért, mert nem kaptak időben bért. Viszont a munkáltatótól elvárható a tájékoztatás, arról, hogy a munkavállalók mikor jutnak részben vagy egészben munkabérükhöz – konkrét esetben akkor, ha a betétbiztosítási szabályok szerint (legkésőbb március 18-ig), vagy üzletszerű működés következtében a munkáltató is pénzhez jut. A munkáltató arra is számítson, hogy ha tartós ideig nem tud bért fizetni a banki műveletek ellehetetlenülése miatt, akkor a munkavállalók élhetnek a rendes felmondás jogával, amelyet indokolniuk sem kell.
Ha a bérutalás azért nem történik meg, mert a munkavállaló számlavezető bankja – az elrendelt korlátozások következtében – nem tudja az utalást befogadni, úgy a banki értesítést követően a munkavállalónak haladéktalanul számlát kell nyitnia egy másik pénzintézetnél, és erről a munkáltatóját értesítenie kell. Ha ezt a dolgozó nem teszi meg, és ezért nem tud a munkáltató határidőben munkabért folyósítani neki, annak következményeiért a munkáltató szintén nem vonható felelősségre.
Ha nincs munkaA háború miatt az is előfordulhat, hogy a dolgozóknak nem tudnak munkát adni, például mert nincs alapanyag-utánpótlás, és emiatt le kell állítani a termelést, vagy ellehetetlenül az értékesítés. A munkavállalóknak ilyen esetekben is rendelkezésre kell állniuk, ezért állásidőt kell elrendelni. Rossz hír, hogy ha az állásidő elrendelésére elháríthatatlan külső ok miatt kerül sor – ilyen ok a háborús cselekmények miatt ellehetetlenülő alapanyaghiány vagy az értékesítési láncban beálló akadály – úgy az erre alapított állásidőre a munkavállaló nem jogosult az alapbérére sem. Jó hír, hogy a nem fizetett állásidőt figyelembe kell venni a munkaidő-elszámoláskor, vagyis az állásidő beleszámít a munkaidőkeretbe.
De nem kell, hogy feltétlenül bér és társadalombiztosítás nélkül maradjanak a dolgozók, a munkáltató választhat más megoldást is, ahogy azt dr. Zsédely Márta szakértő ügyvéd felvetette.
Ukrajnai menekültek foglalkoztatásaSzámos cég jelezte, hogy a munkaerőhiányos környezetben szívesen foglalkoztatná az Ukrajnából a háború elől menekülő embereket. Íme, ezeka foglalkoztatásuk szabályai.
A magyar-ukrán kettős állampolgárságúak munkavállalása ugyanúgy történik, mint a magyar állampolgároké, foglalkoztatásukhoz tehát nem szükséges semmilyen külön engedély beszerzése.
Harmadik országbelinek számító ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatása viszont alapvetően engedélyköteles. Fő szabály szerint az ukrán állampolgárok rövid távú (180 napon belül 90 napot meg nem haladó) foglalkoztatásához munkavállalási engedély, hosszú távú (180 napon belül 90 napot meghaladó) foglalkoztatásához pedig összevont engedély szükséges.
A háború elől menekülő ukrán állampolgárok azonban menedékes státuszt kérelmezhetnek Magyarországon. Foglalkoztatásuk e státusz birtokában is engedélyhez kötött marad, kivéve azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatásuk engedélymentes, mert bizonyos hiányszakmákban (pl. műszaki-informatikai terület, kereskedelem és vendéglátás, mezőgazdaság stb.) foglalkoztatják őket. Hiányszakmákban ugyanis a menedékes státusz fennállásának teljes időtartama alatt engedély nélkül foglalkoztathatóak, akár munkaerő-kölcsönzés keretében is.
A kormány támogatja az ukrán menekültek foglalkoztatásátA 96/2022. (III. 10.) kormányrendelet alapján az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgárságú menekültek foglalkoztatásához támogatást igényelhetnek a munkáltatók.
0 hozzászólás Minimálbér vagy garantált bérminimum? Mikor melyiket kell alkalmazni?2022. Március 8. 14:45 - siteadmin A minimálbér összegét évről évre felülvizsgálja és megváltoztatja a kormány, mértéke nem csupán a munkavállalók számára fontos kérdés, hanem a termékek és szolgáltatások árára is hatással van. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, mit jelent a garantált bérminimum, és hogy milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljunk rá?
Jelentős mértékben, majdnem húsz százalékkal emelkedett 2022-ben a minimálbér bruttó összege, amely így 200 ezer forintra nőtt. A minimálbér alapszabályként a legkisebb fizetendő összeg teljes munkaidős foglalkoztatás esetében, ennek megfelelően – a részmunkaidős foglalkoztatásra – a óránkénti szintjét is meghatározták az erről rendelkező kormányrendeletben, ez utóbbi idén 1150 forint. Az arányosítás természetesen havi szinten is értelmezhető: ha valaki négy órában dolgozik, akkor neki 100 ezer forintos minimálbér jár. Ha minimálbért alkalmaznak teljesítménybérezésnél, a 100 százalék (vagyis az említett 200 ezer forint) nyilvánvalóan a 100 százalékos teljesítés esetén jár. Az is fontos, hogy a „teljes munkaidő” nem feltétlenül napi nyolc vagy heti 40 óra, ennek mértékét a munkaszerződés határozza meg. Ha például valakinél hat órában határozták meg a „teljes munkaidőt”, akkor neki is jár a 200 ezres minimálbér, ha viszont valakinél 10 órában (például azért, mert készenlétet ír elő a munkáltató), akkor is az az irányadó.
A garantált bérminimumA minimálbér az alapja számos juttatásnak, illetve adó- és járulékkötelezettség esetén is ez az irányadó. Nem árt azonban tudni, hogy bizonyos esetekben nem ez a kötelezően fizetendő alap, hanem a garantált bérminimum. Ezt olyan munkaköröknél kell alkalmazni, amelyek elvégzéséhez legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges. A garantált bérminimum havi szintje 2022-ben, megint csak teljes foglalkoztatás esetén 260 ezer forint, részmunkaidő esetén természetesen ez is arányosan csökken, ehhez 1495 forintos órabért kell alkalmazni.
A közalkalmazotti bérminimumLétezik a rendszerben egy harmadik kategória is, ez a közalkalmazotti bérminimum, amelyet – mint azt a neve mondja – a közfoglalkoztatásban résztvevők számára kell fizetni teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ennek összege sokáig változatlan volt, a 2021-es kisebb emelés után pedig idén 100 ezer forintra nőtt. Ha pedig középfokú végzettség szükséges a közmunka elvégzéséhez, akkor 130 ezres bérrel kell számolni. (A munkavezetőknél a fenti összegek 110 százaléka.)
Mikor melyiket kell alkalmazni?Nem mindegy tehát, hogy mikor alkalmazzák a minimálbért és mikor a garantált bérminimumot. Ahogy említettük, utóbbinál a mérvadó a munkakör elvégzéséhez szükséges középfokú végzettség. A kulcsszó itt a szükséges, vagyis attól, hogy valakinek van érettségije vagy felsőfokú végzettséget szentesítő diplomája, nem feltétlenül jogosult a garantált bérminimumra, ha olyan munkát végez, amelyikhez az nem kell.
A gyakorlatban persze nem mindig egyszerű eldönteni, mikor melyiket kell alkalmazni. Egyértelmű a helyzet akkor, ha a tevékenységnél az annak gyakorlásához szükséges képesítést az ágazatot felügyelő miniszter jogszabályban határozza meg. Ebben az esetben csak a végzettséggel rendelkezőket lehet foglalkoztatni, akik jogosulttá válnak a garantált bérminimumra is. Ezek a jogszabályok (alapvetően a rendeletben meghatározott szakmajegyzék) arról is rendelkeznek, hogy elég-e valamilyen állam által elismert szakképesítés, netán a szükséges képesítés felsőoktatási diploma, szakképzettség vagy hatósági képesítés meglétét írja elő. Az egyes szakmákhoz szükséges követelmények listája elérhető az Innovatív Képzéstámogató Központ oldalán, itt a képzési és kimeneti követelmények, programtantervek is letölthetők, a szakmajegyzék pedig a 12/2020-as kormányrendelet 1. mellékletében található meg. Az OKJ rendszer 2020-ban történt átalakítása nyomán a szakmák megszerzésének rendszere is átalakult (a szakmák száma pedig jelentősen lecsökkent), a korábban megszerzett, állam által elismert szakképesítések azonban továbbra is érvényesek.
Más a helyzet akkor, ha nincs jogszabályi előírás. Ilyen esetben a munkáltató saját szabályzata (az úgynevezett munkáltatói szabályzat) vagy kollektív szerződés is előírhat végzettséget vagy képesítést egy munkakör elvégzéséhez – ezeknek az előírásoknak megfelelően alkalmazandó a garantált minimálbér is. A harmadik eset pedig az, amikor sem jogszabály, sem munkáltatói szabályzat, sem kollektív szerződés nem írja elő a képesítést. Ilyen esetben nem kötelező a magasabb bérminimumot fizetni – a munkáltató természetesen fizethet magasabb bért, az irányadó azonban 2022-ben nem a 260 ezres szint, hanem a 200 ezres.
0 hozzászólás A legjobb béren kívüli juttatások 2022-ben2022. Március 3. 10:21 - siteadmin A béren kívüli juttatások vagy cafeteria-rendszer mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében népszerűek. Eredetileg azért vált közkedveltté ez a lehetőség, mert kevesebb adó terheli, így a munkáltató kisebb költségen tudja növelni dolgozójának juttatásait, a munkavállaló pedig az extra összeggel növelheti a bevételeit. Az utóbbi években azonban egyre fontosabbá válik az a szempont is, hogy a béren kívüli juttatások jól megválasztott elemeivel vonzóbb lehet a cég a munkavállalók szemében, általa növelhető az általános elégedettség és csökkenhet a fluktuáció.
Melyek a legjobb cafeterialehetőségek 2022-ben, aminek a leginkább örülhet mindkét fél?A cafeteriaelemek népszerűsége nem csökken, sőt folyamatosan növekszik. Nem véletlenül, hiszen számos fajtája létezik, és a munkáltatók kedvező feltételek mellett tudják biztosítani. Az tehát nem kérdés, hogy a cafeteriarendszer mindkét fél számára előnyös, az viszont annál inkább, hogy milyen elemek léteznek és milyen lehetőségeket biztosítanak számunkra.
2022-ben adómentes cafeteriaelemek
2022-ben is vannak még adómentesen biztosítható cafeteria elemek. Nézzük melyek ezek:
2020-ban jelent meg a törvény, amelynek a segítségével a munkavállalók a minimálbér 10%-át is megkaphatják költségtérítésként a távmunkára töltött időre. A támogatás az ezzel kapcsolatos költségekre kérhető, mint például áram- vagy vízszámla.
Népszerű, de az állam által kevésbé támogatott cafeteriaelemek
Egy cafeteriaelem népszerűségét főként az állami támogatás mértéke határozza meg, hiszen akkor lesz egy cég kínálatában a lehetőség, és akkor fogja a munkavállaló is választani, ha minél kevesebb rajta a közteher, és annál többet kaphat kézhez. Pont ezért az olyan elemek, mint az önkéntes nyugdíjpénztár vagy egészségpénztár már kevésbé népszerű, mivel jövedelemként adózik, bár kérhető rá az adójóváírás.
A SZÉP-kártya továbbra is mindennél népszerűbb
A SZÉP-kártya népszerűsége továbbra is kiemelkedő, a három alszámlájával számos lehetőséget fed le. Ráadásul 2022. február 1. és május 31. között élelmiszerre is felhasználhatjuk számos üzletben SZÉP kártyánkat
Munkabérelőleg bármikor
Minden munkavállaló életében előfordul, hogy előlegre lenne szüksége fizetéséből. Ezeket a kéréseket munkavállalóként kellemetlen megélni, a munkáltatónak pedig extra időt jelent az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzése.
Erre lehet kiváló megoldás az AMBER munkabérelőleg-rendszer, amelynek segítségével a munkavállalók bármikor hozzájuthatnak a már ledolgozott munkanapok után járó bérükhöz. A munkáltatóknak pedig nem jelent plusz pénzügyi terhet, nem befolyásolja a likviditásukat, a munkavállalók megelégedését pedig növeli, tehát egy új ösztönző eszközt is nyerhet.
A MagNet Faktor minden segítséget megad a könnyű integrációhoz. A szolgáltatás a Babér bérszámfejtő szoftverrel van összekötve, hogy a munkabérelőleg lekérésekor mindig real time adatok álljanak rendelkezésre, így minden esetben az aktuálisan elérhető bérhez fér hozzá a munkavállaló.
Manapság egyre fontosabb, hogy a munkavállalók elégedettségét növeljük a cég által biztosított béren kívüli juttatásokkal. Mi más lehetne nagyobb öröm, mint az, hogy nem kell a hónap végét megvárni, és a munkavállaló gyorsan, egyszerűen hozzájuthat az időarányos béréhez?
Összefoglaló a legnépszerűbb cafeteriaelemekrőlÁltalánosságban tehát elmondható, hogy a legnépszerűbb cafeteriaelem az lesz, amelyre a legkisebb közteher tevődik. Ennek hatására lesz szélesebb körben elérhető, továbbá a munkavállalók is azokból a lehetőségekből fognak válogatni, amelyekből a legtöbbet kaphatják kézhez.
Ne feledkezzünk meg, hogy vannak olyan elemek, amelyek hivatalosan nem cafeteriaelemek, mégis hozzájárulhatnak a dolgozói elégedettséghez – ilyen az AMBER munkabérelőleg-rendszer is.
A kiválasztás során gondoljuk át, mire lehet a leginkább hosszú távon szükségünk, hiszen a legtöbb esetben egy évre előre kell meghatároznunk milyen elemeket szeretnénk igénybe venni.
A tartalom Magyarország egyik nagy tapasztalattal rendelkező faktorcége, a MagNet Faktor szakértőjének segítségével készült.
0 hozzászólás Munkaviszony távmunkavégzésben2022. Február 28. 11:38 - siteadmin A munkaviszony egyik formája a távmunkavégzés. Távmunkavégzésre a veszélyhelyzet alatt a Munkatörvénykönyvtől eltérő szabályok vonatkoznak. Azért is érdemes ezeket a veszélyhelyzeti szabályokat megismerni, mert azok 2022. június 1-jétől a Munkatörvénykönyv szabályaiba beépülnek.
2021. július 3-ától, távmunkavégzés esetén, a veszélyhelyzet ideje alatt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény helyett a 487/2020. (XI. 11.) kormányrendeletet kell alkalmazni.
A munkaszerződésnek a személyes adatokon, a munkavállaló munkakörén és bérén túl, mindenképpen tartalmaznia kell a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását. Mikor is beszélhetünk távmunkavégzésről?
Távmunkavégzésre akkor kerül sor, ha a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy annak egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi a munkáját.
Távmunkavégzés esetén – ha a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodik meg – a következő szabályokat kell alkalmazni:
Továbbá vannak olyan szabályok, amelyeket jelenleg a hatályos Munkatörvénykönyv tartalmaz, de a veszélyhelyzet ideje alatt, illetve majd 2022. június 1-jétől már nem lehet alkalmazni a távmunkánál. Ezek a szabályok a következők:
Szja és járulékfizetés487/2020. (XI. 11.) kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt
Megjegyzés: Ha a távmunkavégzés nem a teljes hónapban valósul meg, akkor a fenti havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része vehető figyelembe.
A fentiek feltétele, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján az alábbiak szerinti költséget nem számol el. Ezek az elszámolható költségek a következők:
Végezetül meg kell említeni, hogy ha távmunkában a munkavégzésre Magyarországon kerül sor, akkor a távmunkavégzés biztosítási jogviszonyt hoz létre. Munkaviszonyban a munkabérből, de legalább a minimálbér 30 százalékából – azaz bruttó 60 000 forintból – 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
