hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A hazai vállalkozások mindössze egyharmada foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat, és az összes foglalkoztatott mindössze 1 százaléka kerül ki ebből a csoportból – derült ki egy, a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által publikált hiánypótló kutatásból. Az elemzésből az is világossá vált, hogy azon cégek 40 százaléka is élne a jövőben rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével, akik eddig egyetlen megváltozott munkaképességű munkavállalót sem alkalmaztak. Ezzel pedig közterhet is megtakaríthatnak. 

Rehabilitációs hozzájárulás

Ha megváltozott munkaképességű munkatársakat foglalkoztatnak a vállalkozások, azzal nem csak a felelős és kiszámíthatóbb működés mellett teszik le a voksukat, hanem közteherkedvezményben is részesülnek, hiszen mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. A szabály az, hogy a vállalkozásoknak/munkaadóknak akkor kell fizetniük rehabilitációs hozzájárulást,
  • ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, 
  • de a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatásához kiadott útmutatója szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A létszámba nem számítanak bele többek között a közfoglalkoztatottak, az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők. A megváltozott munkaképességű személyek számához viszont hozzá kell számítani azokat is – legutoljára a 23. életévük betöltésének naptári évében – akik a köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint – fogyatékossággal élő hallgatónak minősülnek. A megváltozott munkaképességű személyek létszámába beleszámít még az a személy is, aki a munkaszerződése szerint rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése alapján napi munkaideje eléri a 4 órát. A beszámítható mentori létszám attól függ, hány fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat az adott munkáltató – például 20 megváltozott munkaképességű dolgozóhoz egy mentort lehet figyelembe venni, 21-100 megváltozott munkaképességű alkalmazása mellett pedig legfeljebb négyet. 

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján érvényes teljes munkaidős minimálbér kilencszerese személyenként, évente. 2022-ben a havi minimálbér bruttó 200 ezer forint, ennek kilencszerese tehát 1,8 millió forint. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege egyenlő a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám szorozva 1,8 millió forinttal. Vagyis ha egy 25 főt foglalkoztató cégnél nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, akkor náluk 1,8 millió forint lesz az éves rehabilitációs hozzájárulás, de például ha egy 100 főt foglalkoztató vállalkozásnál nincs megváltozott munkaképességű dolgozó, akkor már 9 millió forint az éves közteher, nagyobb cégeknél pedig arányosan több tízmillió forint is lehet. 

Kamarai segítség budapesti cégeknek

A budapesti cégeknek adhat gyakorlati segítséget a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) most induló tanácsadási szolgáltatása, mely széleskörű támogatást nyújt majd annak érdekében, hogy eligazodhassanak a cégek a jogi és adminisztratív követelményekben. A hiánypótló kezdeményezés célja a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzetének javítása és a szemléletformálás mellett a vállalkozásokat jelenleg fokozottan sújtó munkaerőhiány hatékony enyhítése az eddig kiaknázatlan munkaerő bevonásával. A programban való részvételhez szükséges alapszintű átvilágítás és tanácsadás (melyből kiderül, hogy a foglalkoztatási forma mely vállalkozások számára kifizetődő már rövid távon) a budapesti vállalkozások számára most ingyenesen vehető igénybe. A már konkrét, cégekre szabott bevezetést célzó tanácsadásból pedig a BKIK önkéntes tagjai további kedvezményeket kapnak.

A BKIK a megváltozott munkaképességű dolgozók foglakoztatását elősegítő tanácsadási szolgáltatáson belül a következő témákra fókuszál:  
  • Megváltozott munkaképesség kritériumai és igazolásának módja.
  • Megváltozott munkaképességű munkavállalók által betölthető munkakörök. 
  • Munkavállalói és munkáltatói kedvezmények, rehabilitációs hozzájárulás.
  • Megváltozott munkaképességű munkatársakat közvetítő akkreditált szervezetek, védett foglalkoztatók. 
  • Munkáltató kötelezettségei a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában.
  • Megfelelő munkakörnyezet és munkakör kiépítése.
  • A foglalkozási rehabilitációs törekvéseket segítő hivatalos szervek, és közhiteles nyilvántartások.
  • Munkahelyek szociális érzékenyítése.
  • Külsős rehabilitációs szakértők közvetítése rehabilitációs mentori és tanácsadói feladatokra. 
  • Egyéni tanácsadás.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Fluktuáció – Hogyan vedd elejét?

2022. Április 27. 11:35 - siteadmin


A fluktuáció korunk talán egyik legnagyobb problémája a vállalatok számára. Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte általánosnak volt mondható, hogy akár évtizedeket töltünk egy cégnél, addig az Y és Z generáció gyors döntéseket hoz, és elégedetlenség esetén máshol keres munkát. 

A fluktuáció igen összetett probléma, hiszen sokszor meghatározhatatlan, hogy miért távozik egy kolléga. Jobb fizetés, jobb munkakörülmények, szakmai előrelépés, rugalmasabb munkaidő és még hosszan sorolhatnánk az okokat. A pontos meghatározást nagyban nehezíti, hogy kevés munkáltató méri az elvándorlás okát, és ha méri is, az exit interjúk nem feltétlenül mutatják a valóságot.

Miért fontos a fluktuáció elkerülése a vállalkozások számára? 

Szögezzük le, hogy a fluktuáció alapvetően normális és elkerülhetetlen. A probléma, ha bizonyos szint fölé emelkedik, hiszen a magas fluktuáció komoly következményekkel járhat:
  • csökkentheti a termelékenységet,
  • növeli a vállalatnál maradt munkavállalók terhét, így a relatív bérük is kevesebb lesz,
Ezzel pedig újabb munkavállalók kerülnek abba az örvénybe, hogy elkezdik fontolgatni a távozást, és a közvetlen vezetők sem fognak tudni megálljt parancsolni a jelenségnek. Ebből a problémából kitörni nagyon nehéz, a felelősség pedig a vezetőkön van, hogy megoldást találjanak a problémákra.

Hogyan lehet elejét venni a fluktuációnak?

A legjobb, ha a fluktuációs hullám el sem kezdődik, de ha már elkezdődött, mindent meg kell tennünk, hogy mihamarabb megállítsuk a folyamatot.

Ez pedig csak innovatív ötletekkel és minél gyorsabb megvalósításokkal tud megtörténni.

Íme, öt konkrét ötlet a fluktuáció csökkentéséhez, megállításához:
  1. Időszakos béremelés: Az időszakos bérelemelés a kiemelten terhelt időszakra abszolút indokolt lehet. Az ilyen jellegű béremelés még mindig kisebb költséggel jár, mint egy távozó munkatárs.
  2. Összetartást erősítő programok: Ha felismertük a fluktuáció kezdetét, bátran növeljük a céges programokat, melyek összekovácsolják a csapatot.
  3. Fejlődési lehetőség biztosítása: a munkakeresés leggyakrabban említett oka az, ha a munkavállaló már nem talál kihívást a jelenlegi pozíciójában, és nem lát fejlődési, előrelépési lehetőséget.
  4. Egyensúly a munkában és a magánéletben: a hibrid vagy home office munkavégzés során könnyen elmosódik a határ a szabadidő és munka között, ami a túlhajszoltság érzését válthatja ki. Ügyeljünk arra, hogy elkerüljük a törzsidőn kívüli munkát és minimumra csökkentsük a túlórát. 
  5. Egyedi juttatások: Az olyan egyedi juttatásokkal, mint például az AMBER – Automatikus Munkabérelőleg Rendszer, tovább növelheted munkavállalóid hűségét, hiszen még nem sok munkahely nyújt lehetőséget arra, hogy az alkalmazott bármikor hozzáférhessen a már ledolgozott munkabéréhez. Az AMBER-nek a Babér bérszámfejtő szoftver nyújt mindig aktuális béradatot, hogy a munkavállaló mindenkor az őt megillető összeghez juthasson hozzá.
Amennyiben felismertük a fluktuációt, semmiképp ne fordítsunk hátat a problémának. A probléma mihamarabbi megoldása a vállalkozás érdeke!



Hozzászólás 0 hozzászólás


A gyermekem nappali tagozatos iskolás, ezért biztosított. A nagymamám nyugdíjas, ezért ő biztosított. Vajon ez tényleg így van? 

Ha átolvassuk a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályait, akkor látható, hogy a fenti állítások egyáltalán nem igazak, hiszen a Tbj. szabályai alapján a példában szereplő iskolás gyermek vagy nyugdíjas nagyszülő nem biztosított, hanem egészségügyi szolgálatásra jogosult. Fontos, hogy különbséget tegyünk a két fogalom között, ezért az alábbiakban a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak fogalmát és az ahhoz kapcsolódó ellátásokat tisztázzuk.

Elsőként tekintsük át a biztosítottakat, pontosabban a biztosítási jogviszonyokat!

Biztosítási jogviszony – két esetet kivéve – a biztosított keresőtevékenységén alapul. Azaz a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosított az a nem saját jogú nyugdíjas személy, aki például munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy főállású kisadózóként tevékenykedik.

A biztosítottak – egy-egy jogviszonyt kivéve – 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásokra lesznek jogosultak. Azaz, adott előfeltételek meglétekor a biztosított a következő társadalombiztosítási ellátásokban részesülhet: 

Jogosult lehet
  • egészségügyi szolgáltatásokra, azaz többek között tb támogatottan kaphat orvosi (háziorvosi, járó-, fekvőbeteg és rehabilitációs) ellátást, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt és gyógyfürdő ellátást, rehabilitációs ellátást, betegszállítást;
  • egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, azaz a biztosított jogosult lehet csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra, táppénzre;
  • baleseti ellátásokra, vagyis üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén kaphat baleseti egészségügyi szolgáltatást, baleseti táppénzt, baleseti járadékot, illetve a hozzátartozója kaphat baleseti hozzátartozói nyugellátást;
  • megváltozott munkaképességű személyként rokkantsági ellátásra vagy rehabilitációs ellátásra;
  • saját jogú nyugdíjasként öregségi nyugellátásra, míg a hozzátartozóinak megállapításra kerülhet hozzátartozói nyugellátás, azaz özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj;
  • munkanélküliként pedig álláskeresési járadékra.
Vagyis a biztosítottak nem csak a fenti felsorolás első bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatásra, hanem annál sokkal szélesebb körű ellátásra válnak jogosulttá. 

Megjegyzés: A biztosítási jogviszony fogalmának ismerete fontos lehet akár egy teljesen más jogterületen is. Gondoljunk például a babaváró támogatásnak többek között arra a feltételére, hogy az egyik házasfél legyen legalább 3 éve folyamatosan a Tbj. 6. §-a alapján biztosított.

Mennyiben különbözik a biztosítottól az egészségügyi szolgáltatásra jogosult?

Mint arról korábban is szó esett, a biztosítottakat sokszor összekeverik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyekkel. Kik is tartoznak az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe?

A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak a biztosított személyeken túl többek között a következő személyek:
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, nyugellátásban részesülő személyek,
  • korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek; 
  • kiskorú, ha magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
  • a nemzeti köznevelés, felsőoktatás, szakképzés keretében nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
  • fogvatartott, a szociálisan rászorult, hajléktalan személy stb.
A fenti személyeknek a magyar egészségbiztosítás keretében nyújtható például tb támogatottan orvosi ellátás (háziorvosi, járó-, fekvőbeteg, rehabilitációs ellátás), betegszállítás, továbbá támogatottan elérhetőek adott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyfürdő-ellátások. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tbj. az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nagy részénél az ellátás feltételeként szabja meg a belföldiséget, amely a következő: 
  • Magyarország területén a 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
  • a hontalan.

Különbség és azonosság a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult között:

Összegezve elmondható, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult abban különbözik a biztosítottól, hogy
  • az egészségügyi szolgáltatásra jogosult csak természetbeni egészségügyi ellátást kaphat, míg a biztosított az egészségügyi szolgáltatáson felül jogosult lehet pénzbeli ellátásokra is pl: táppénzre, nyugellátásra, álláskeresési járadékra, csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra stb.;
  • a biztosítási jogviszony – két esetet kivéve - a biztosított adott keresőtevékenységén alapul, míg az egészségügyi szolgáltatás adott ellátáson (pl: nyugellátás, korhatár előtti ellátás), adott élethelyzeten (pl: nappali képzésen tanuló hallgató, szociálisan rászorult) alapul;
  • a biztosított társadalombiztosítási ellátásának fedezetére járulékot fizet, míg az egészségügyi szolgáltatásra jogosult esetén az ellátás fedezetét – egy-egy esetet kivéve – a központi költségvetésből finanszírozzák.   

A különbségek kapcsán felmerülhet, hogy mi a közös bennük? 

Mind a biztosított, mind az egészségügyi szolgáltatásra jogosult tb támogatással kaphatja az egészségügyi szolgáltatásokat. 
Ezen felül közös vonás, hogy ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnik, akkor mindkét esetben fennáll az ún. passzív jogon járó egészségügyi szolgáltatás. Azaz, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott belföldi személy részére a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–o) és r) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
  • 45 napig marad fenn, 
    • ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
    • ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el,
  • ha azonban a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor csak ezen időtartammal hosszabbodik meg.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Kiküldetési rendelvény vagy útnyilvántartás?

2022. Április 22. 8:42 - siteadmin


Ez a kérdés akkor vetődhet fel, amikor el kell dönteni, hogyan számolják el a kifizető érdekében használt járművek költségeit. A NAV 2022-es tájékoztatója különbséget tesz a kérdés megválaszolásakor aszerint, hogy a magánszemély saját tulajdonában lévő autóját használja-e hivatalos célból, vagy sem. 

A saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést a magánszemély: útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján. 

Útnyilvántartás

Útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesülhet költségtérítésben a magánszemély. Ez legtöbbször akkor fordul elő, ha valaki rendszeresen használja hivatalos célra a saját személygépkocsiját. 

A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben elszámolhatóak az üzleti, hivatali utakkal kapcsolatban felmerült költségek – vagy a kilométerenként 15 forintos átalánnyal (amiben benne vannak a fenntartási, javítási, felújítási költségek is), vagy elszámolható az üzemanyagköltség plusz a számlával igazolt fenntartási, javítási felújítási költségek, és többféle módból lehet választani.  

Fontos még, hogy egész évben csak a kiválasztott módon lehet elszámolni a költségeket, vagyis éven belül nem lehet változtatni. 

Arra is kell számítani, hogy ha a magánszemély a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatára útnyilvántartás alapján számol el költséget, akkor cégautóadót kell fizetnie. 

Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az üzemanyagnormát, a kilométeróra állását az év első és utolsó napján, az utazás időpontját, az utazás célját (honnan-hova utazott), a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. 

Kiküldetési rendelvény

A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. A kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). 

Kiküldetési rendelvénynek számít a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikusan előállított bizonylat is. A papíron kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzés rendelkezéseinek betartásával megőrzi. 

Fontos, hogy kiküldetési rendelvényt nemcsak munkaviszonyban lehet kiállítani, hanem más jogviszonyokban is (például megbízás, tagi, vezető tisztségviselő vagy választott tisztségviselő). Alkalmazható akkor is, ha a magánszemély a tevékenységért nem részesül juttatásban,hanem azt „közérdekű” munkaként végzi, és csak a járműhasználattal kapcsolatos költségei megtérítését kéri. Nem kell bevételként figyelembe venni a térítést, ha mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolhatónál, azaz  
  • a hivatalos célra megtett kilométerekre 
  • a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján, 
  • a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és 
  • a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség összegénél. 
Fontos, hogy amennyiben a kifizető ennél több költségtérítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek számít. Költségeket ilyenkor el lehet számolni, de előfordulhat, hogy cégautóadót is kell fizetni. 

A nem saját tulajdonú autó hivatali használata

A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használatakor útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használatra eső üzemanyagköltség, valamint a számla szerinti egyéb költség, feltéve, hogy ezek a költségek szerződés alapján a magánszemélyt terhelik. Fontos megjegyezni, hogy ha a személygépkocsi nem saját tulajdonban van, akkor a hivatali, üzleti célú használatkor a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem alkalmazható.



Hozzászólás 0 hozzászólás


Gyakori kérdés, hogy a vasárnapi vagy a több műszakos munkavégzés esetén mikor és milyen mértékű bérpótlékot kell fizetni. Az alábbiakban összefoglaljuk a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő pótlék, valamint a műszak- és az éjszakai pótlék szabályait.

Vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótlék

Munkaviszonyban a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótléknál meg kell különböztetnünk rendes és rendkívüli munkavégzés esetén fizetendő pótlékot. Ahhoz, hogy a vasárnapi munkavégzéskor fizetendő pótlékot áttekinthessük, szükséges annak ismerete, hogy a Munkatörvénykönyv alapján mikor kerülhet sor vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

A Munkatörvénykönyv alapján vasárnapra, rendes munkaidőre az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállaló osztható be:
  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • idény jellegű munkavégzés esetén,
  • megszakítás nélküli munkavégzés esetén,
  • több műszakos tevékenység keretében,
  • készenléti jellegű munkakörben,
  • kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során, 
  • a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál.
Pótlék mértéke 

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a fentiekben ismertetett vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésére kizárólag 
  • több műszakos tevékenység keretében,
  • készenléti jellegű munkakörben,
  • kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
kerül sor.

Megjegyzés: Vasárnap rendkívüli munkaidőre (azaz túlórára) akkor jár a bérpótlék, ha a munkavállaló ezen foglalkoztatására a fenti esetek valamelyikében kerül sor, illetve ha a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető a munkavállaló.

Ha a munkavégzésre húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon kerül sor, akkor a fizetendő bérpótlék mértéke 100 százalék.

A Munkatörvénykönyv alapján munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

Meg kell említeni, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:
  • az idényjellegű munkavégzés,
  • a megszakítás nélküli tevékenység,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés, 
  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
    • a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
    • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Műszakpótlék

Műszakpótlék akkor jár, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzésnél.

A műszakpótlék mértéke 30 százalék.

Magyarázat: Rendszeres változás akkor áll fenn, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Ha például a munkavállaló áprilisi beosztásának a felében 14:00-20:00-ig dolgozik, míg a másik felében 06:00-14:00 között van beosztva, akkor műszakpótlékra jogosult. 

Éjszakai pótlék

Éjszakai munka a 22:00-06:00 közötti időszakban teljesített munkavégzés. A munkavállalónak 15 százalék bérpótlék (éjszakai pótlék) jár 22:00 és reggel 06:00 közötti munkavégzés esetén. Figyelemmel kell lenni arra, hogy éjszakai és műszakpótlék együtt nem adható. Azaz, ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult, akkor éjszakai pótlékot nem kaphat.


Végezetül ki kell említeni, hogy 
  • a munkavállalót a fenti pótlékok a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetik meg;
  • a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat olyan alapbérben, amely mind a vasárnapi, mind a műszak- és éjszakai pótlékot magába foglalja. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95] [96]
Blog archivum