hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog


Bejegyzésünkben táblázatban összefoglalva ismertetjük, hogy milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni akkor, ha a vállalkozó többes jogviszonyban dolgozik.

Az egyik jogviszonyt „Jogviszony A” jelzi, míg az ezzel párhuzamosan fennálló másik jogviszony „Jogviszony B” elnevezéssel szerepel a táblázatban.

Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó fogalmát az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) határozza meg.

Jogviszony A

Jogviszony B

Járulék és szociális hozzájárulási adó

egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás

Jogviszony A: 7 % egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szociális hozzájárulási adó, amelyeknek alapja a tényleges jövedelem illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalány jövedelme,  eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.

Jogviszony B: nincs fizetési kötelezettség

egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A : 7 % egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szociális hozzájárulási adó, amelyeknek alapja a tényleges jövedelem illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalány jövedelme,  eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint)



Jogviszony A

Jogviszony B

Járulék és szociális hozzájárulási adó illetve tételes adó

egyéni vállalkozó

társas vállalkozó

Jogviszony A:  8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, míg a 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

* (1) Megjegyzés

társas vállalkozó

társas vállalkozó

Jogviszony A:  8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000.)

*(1) Megjegyzés

kisadózó vállalkozás

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A:  25. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

kisadózó vállalkozás

egyéni vállalkozó illetve társas vállalkozó, aki nem kisadózó továbbá nem kiegészítő tevékenységet folytató

Jogviszony A: 25. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

kisadózó vállalkozásban fennálló főállású jogállás

kiadózó vállalkozás

Jogviszony A: 50. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 25.000. forint tételes adó

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó

Jogviszony A: 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulék és 10 % nyugdíjjárulék.

A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

Jogviszony B: 10 % nyugdíjjárulék. amelynek alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

* (2) Megjegyzés

kiegészítő tevékenységet folytató  egyéni vagy társas vállalkozó

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A: 10 % nyugdíjjárulék. amelynek alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,   illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, illetve  az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

* (3) Megjegyzés


Megjegyzések:

*(1) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-ig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége az emelt alapok után áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-ig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozás a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után fizeti a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.

Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelős.

* (2) Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, a havi 6.810 forint mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-ig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána. Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-ig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelős.

*(3) 2014. január 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A Munkatörvénykönyv 2014. márciusi változásai

2014. Március 14. 14:05 - siteadmin

2014. március 15-én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv, amelynek szabályaira tekintettel 2014. március 15-étől módosultak a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) egyes szabályai is.

Az alábbiakban, a gyakorlatban is alkalmazandó főbb módosításokat ismertetjük.


Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy 

A Munkatörvénykönyv régóta szabályozza, hogy ha a fél vagy a képviselő, nem tud vagy nem képes írni vagy olvasni, akkor jognyilatkozata írásba foglalása közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (azaz két tanú előtt) történik. 

A Munkatörvénykönyv 2014. március 15-étől hatályos módosítása alapján ez a szabály a következőképpen változott:

Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,
  • amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti,
  • amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
Az olvasni nem tudó, illetve az a személy, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.


Törvényes képviselő

Pontosításra került, hogy milyen esetekben szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása:

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében, a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a 
  • munkaszerződés megkötésére, 
  • a munkaszerződés módosítására, 
  • a munkaszerződés megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. 
A módosítás szabályozza azt is, hogy a cselekvőképtelen munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére ők nem kötelezhetőek. (Megjegyzés: A sérelemdíjat az követelhet, akit személyiségi jogában megsértenek. Sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti.)


Írásbeliség

A munkaviszony alapja az írásbeliség. A munkaszerződést, annak módosítását, megszüntetését és a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Erre tekintettel kibővült a Munkatörvénykönyvnek az a szabálya, amely kimondja, hogy milyen jognyilatkozatokat kell írásbelinek tekinteni. Erre tekintettel írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.

A munkaidőkeret; a munkaidő-beosztás legalább hét nappal korábbi, legalább egy hétre történő közlése; a rendkívüli munkaidő; a rendelkezésre állás; a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező alkalmazásuk előtti közzététele is írásbelinek minősül, ha azokat a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé. 

A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Ezt a közlést is írásbelinek kell tekintetni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon történt a közzététel. 

Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje – ez független attól, hogy a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. A többi esetben a jognyilatkozat közlésére akkor került sor, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzétették.


Semmisség

A módosítás kiegészíti, hogy mikor minősül egy megállapodás semmisnek, azaz érvénytelennek. Az új szabály szerint semmis az a megállapodás, amely 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy 
  • nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.
Ugyanakkor a módosítás azt is rögzíti, hogy a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

A törvény indokolása kiemeli, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel, tekintettel arra, hogy ennek elhagyása a gyakorlatban komoly bizonyítási nehézséget okozna. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik, azonban 6 hónap elteltével a megtámadásra már nincs lehetőség.  A sikeres megtámadás a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.  


Elmaradt munkabér

Amennyiben a bíróság döntése alapján a munkaviszony helyreállítására kerül sor, akkor ez esetre vonatkozóan úgy rendelkeznek a Munkatörvénykönyv módosító szabályai, hogy 
  • a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni,
  • meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, 
  • meg kell téríteni a munkavállaló egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. 
Az elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni,
  • amit a munkavállaló megkeresett, vagy 
  • amit a munkavállaló az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
  • a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Szülési szabadság

Szülési szabadság kapcsán a módosítás szabályozza, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.


Kamat

Késedelem kapcsán a Munkatörvénykönyv eredetileg úgy rendelkezett, hogy a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon (azaz június 30 és december 31) érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A Munkatörvénykönyv módosítása a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében ezt a szabályt a következőképpen változtatta meg:
A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz július 1 illetve január 1) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, amely a felek megállapodása alapján jár.


Vezetőkre vonatkozó szabályok

A vezetők esetében a korábbi szabályokon túl az alábbi szabályokat kell alkalmazni:  
Mentesülnek rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól 
  • az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre, 
  • egészségügyi intézményben történő kezelésre, valamint 
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá 
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.
A várandós vezető esetében a szülési szabadságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vezető munkaviszonyát sem szüntetheti meg munkáltató felmondással a várandósság és a szülési szabadság időtartam alatt. A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.


Engedményezés és tartozás átvállalás

Engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes munkabérrész azonban nem engedményezhető. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhatja át.


Kártérítés

A bírói gyakorlatnak megfelelően a módosítás egyértelművé tette, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a járulékokat le kell vonni. A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év alatt évül el. Ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, akkor a büntethetőség ideje alatt évül el.


Hozzátartozó

Az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggésben a hozzátartozóra a következő meghatározást kell alkalmazni:

Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Összefoglaló a 2014. évi kedvezményekről

2014. Február 17. 9:43 - siteadmin

Bejegyzésünkben táblázatokba összefoglalva ismertetjük a 2014. évi szociális hozzájárulási adókedvezményeket, valamint a szakképzési hozzájárulásnál érvényesíthető kedvezményeket. A kedvezmények körén és mértékén túl az is bemutatásra kerül, hogy mely kedvezmény igénybevételéhez milyen igazolás szükséges.


1.) Szociális hozzájárulási adókedvezmények:

2014. január 1-től nem lehet START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ után kedvezményt igénybe venni. Ugyancsak 2014. január 1-től megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény is. Mindezek alapján 2014. január 1-től a - hatályos jogszabályok alapján - az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezmények érvényesíthetőek:

Kedvezmény
A kedvezmény mértéke 2014-ben
A kedvezmény érvényesíthető (igazolás vagy kártya birtokában)
GYED, illetve GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. *
igen
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben, illetve GYES-ben részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény.
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. *
igen
Gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény.
A két természetes személy bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. A kedvezmény legfeljebb azonban 3 évig jár. *
nem

25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény.
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében.*
igen
25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdő – foglalkoztatott utáni kedvezmény
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető. *
nem
55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény.
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető. *
nem
Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény.
A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.
igen
Közfoglalkoztatás esetén
Bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százalékával csökkenthető az adó.
nem
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor.
A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. *
nem
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény,  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt alkalmazása esetén.
A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.*
nem
Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény.
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. Továbbá az egyéni vállalkozó által saját maga illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával csökkenthető az adó.
igen
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény.
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. *
nem
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető az adó.
nem
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. *
igen

*-gal megjelölt kedvezmények esetében, a részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor, a kedvezmény felső határát arányosan csökkenteni kell.


Hatósági bizonyítvány, igazolás, kártya:

- a GYED, GYES valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően: A GYED folyósítását illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja. Társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

- Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben, illetve GYES-ben részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén: A GYED folyósítását, illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv és a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja. Társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv igazolja. Továbbá szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet szintén kincstár igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

- 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő: Az adókedvezmény a NAV igazolása alapján érvényesíthető, amelyet a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. A NAV egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

- Karrier Híd Program: Az adókedvezmény a hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amelyet a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

- Megváltozott munkaképességű személyek esetében: A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat a NAV részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló Rehabilitációs kártyát a NAV állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve az azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

- Tartósan álláskereső esetében: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.


2.) Szakképzési hozzájárulásnál érvényesíthető kedvezmény

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A kedvezményezett kör azonban nem egyezik meg teljes egészében a szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülőkkel. Mindezek alapján az alábbi esetekben lehet a szakképzési hozzájárulásnál kedvezményt érvényesíteni:


25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
A GYED, illetve a GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben illetve GYES-ben részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első három évében.
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulék

2014. Február 17. 9:51 - siteadmin

Gyakran felmerül a kérdés, hogy kinek és miért kell megfizetnie a 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, továbbá miként fizeti a szociális szövetkezet az őt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot. Bejegyzésünkben erről a kérdésről kaphatnak részletes tájékoztatást. 

1.) Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

Minden Magyarországon tartósan élő személynek joga van arra, hogy a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe, azaz többek között orvosi ellátást, támogatottan gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást kapjon. Természetesen ez az egészségügyi ellátás nem ingyen jár. 

Az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy, aki 
  • nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (1997. évi LXXX. törvény 5. §) és
  • nem tartozik bele azoknak az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeknek körébe (1997. évi LXXX. törvény 16. §), akik esetleges ellátására tekintettel a költségvetés havonta, személyenként 5.790 forintot utal az E-Alapba, 
köteles havonta 6.810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egészségügyi ellátásainak fedezeteként.

Ennek a fizetési kötelezettségnek további feltétele is van, azaz az köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki Magyarország területén legalább egy éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel, illetve szálláshellyel rendelkezik. Konkrét példán keresztül: Ha egy 40 éves fiatalember, aki Magyarországon él, az internet segítségével árfolyamnyereségekből szerez jövedelmet (azaz nincs biztosítási jogviszonya), és a Tbj 16. -a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles havi 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 

Mikortól kell fizetnie a fenti személynek ezt a járulékot?

A biztosítási jogviszonynak, illetve az egészségügyi szolgáltatási jogosultságnak a megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb ideig állt fenn, hanem például 20 nap volt, akkor nem a 45 naptól, hanem a rövidebb biztosítási időre tekintettel ez esetben a 20 naptól kell a járulékot fizetni. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos ügyintézés az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. A fizetésre kötelezettnek ki kell tölteni a 14T1011-es nyomtatványt, amely alapján az adóhatóság őt nyilvántartásba veszi, és az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésére szolgáló csekket biztosítja a részére. 

A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok
  • személyazonosításra alkalmas igazolvány (pl. személyi igazolvány, útlevél),
  • lakcímkártya (amely a magyar lakóhelyet igazolja),
  • adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolvány,
  • TAJ számot tartalmazó TAJ kártya,
  • két tanú által aláírt meghatalmazás, ha meghatalmazott jár el a kötelezett személy helyett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. A 6.810 forint járulék megfizetését a fenti kötelezett helyett – a kötelezett személy hozzájárulásával – más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett személy 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Abban az esetben, ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a járulékfizetést, akkor a kötelezett személynek kell megfizetnie a havi 6.810 forintot.

Kijelentkezés a járulék fizetése alól

Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak szerint kell kijelentkeznie.
  • Biztosítási jogviszonyt a 14T1041-es nyomtatványon bejelenti a foglalkoztató. Ez esetben tehát az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz.
  • Egészségügyi szolgáltatásra (Tbj. 16.§) való jogosultság megszerzése esetén azonban be kell jelenteni a kötelezettnek, hogy a továbbiakban már nem köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetni. Ezt a bejelentést a 14T1011-es nyomtatványon kell megtenni.

2.) Szociális szövetkezetek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyban áll a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot. Ez utóbbi személy, azaz a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult. 

Járulékfizetés a szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonya esetén

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló
  • tagja után havonta 6.810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, továbbá 
  • a tag e tevékenysége ellenértékeként pénzben kifizetett összeg után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Megjegyzés: A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a fenti közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

Járulékkedvezmény

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 %-ának, a harmadik évben 50 %-ának, a negyedik évben 75 %-ának, az ötödik évtől 100 %-ának megfizetésére kötelezett. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban is érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. 

Nyilatkozat

A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata is, amelyben lenyilatkozza, hogy 
  • utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy 
  • a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. 
A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

Bejelentés

A szociális szövetkezet a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
  • jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
  • jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.

Igazolás 

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-ig igazolást ad ki 
  • a jogviszony időtartamáról, 
  • a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint 
  • az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről.
A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Szociális hozzájárulási adófizetés

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés c) pontja alapján a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

Bevallás

A szociális szövetkezet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetve adatot szolgáltat. A szociális szövetkezetnek a 08-as bevallásban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell. 

A NAV tájékoztatása alapján a pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételt nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy 53-as bevallásában.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A GYES, GYED, GYET változásai 2014. január 1-jétől

2014. Január 13. 14:28 - siteadmin

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak halmozódása

Ha egy édesanya jelenleg gyermekgondozási díj folyósítása mellett otthon gondoskodik gyermekéről, míg a másik gyermekét 2014. márciusra várja, akkor 2014. január 1-től hatályos szabály alapján a szülést követően az első gyermeke után továbbra is jogosult lesz gyermekgondozási díjra, míg a második gyermeke után terhességi gyermekágyi segélyt fog kapni. 

2014. január 1-től a különböző korú gyermekek után egyidejűleg több ellátás is adható. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel 
  • az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti; illetve
  • a gyermekgondozási támogatást, táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

Felsőoktásban tanuló hallgatók gyermekdondozási díja

Az édesanya, aki felsőoktatási intézményben tanul, 2013. december 31-ét követően született gyermeke után gyermekgondozási díjat kaphat, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
  • az anya gyermekgondozási díjra a hatályos szabályok szerint nem jogosult,
  • gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben tanul
  • ezen képzésen minimum két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe),
  • gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  • gyermeket saját háztartásában neveli, azaz pl: nem adja állami gondozásba, hanem maga neveli
  • az anya magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  • szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Államilag elismert felsőoktatási intézményeket a nemzeti felsőoktatási törvény 1. számú melléklete sorolja fel.

217/1997 (XII. 1) kormányrendelet (azaz a végrehajtási szabály) rögzítik, hogy két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie a hallgatónak.
A végrehajtási rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követően igényelt gyermekgondozási díj esetén azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőzően vett részt.

A fentiekben ismertetettek alapján ezen gyermekgondozási díj további feltétele a magyar állampolgárság vagy másik EGT tagállam állampolgársága továbbá az is, hogy a kismama a szülés időpontjában rendelkezzen magyarországi lakóhellyel. Erre tekintettel a végrehajtási rendelet kimondja, hogy a gyermekgondozási díj igénylésekor a kérelemhez csatolni kell az Igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, valamint a születési anyakönyvi kivonaton túl 
  • a hallgatói jogviszonyról a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást, valamint
  • ha az igénylő valamely EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát.
A vér szerinti apa akkor kaphatja ezt a gyermekgondozási díjat
  • ha az anya meghal vagy 
  • egyébként a fenti feltételek hiányában az anya nem kaphatja ezt az ellátást.
Ez gyermekgondozási díj több szempontból is eltér a már meglévő gyermekgondozási díjtól, azaz a hallgatói gyermekgondozási díj 
  • a gyermek születésének napjától jár egészen a gyermek 1 éves koráig;
  • a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe nem számítható be;
  • 30 napos folyamatos biztosítás megszakítási időtartamába azonban be kell számítani;
  • csak az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve állapíthatja meg.
A gyermekgondozási díj összege egyéb jövedelem hiányában az alábbiak szerint alakul: 
  • felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százaléka,
  • mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.
A végrehajtási rendelet egyértelműsíti, hogy a fenti mérték esetében azt a képzést kell figyelembe venni, amelyben az igénybevevő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján részt vesz.


Ikergyermekek gyermekgondozási díja

Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további egy évig jár (azaz maximum a gyermekek 3 éves koráig). Ezt a szabályt azonban csak 2013. december 31-ét követően született gyermekek esetében alkalmazható. Ha az ikrek 2014. január 1. 00 óra 01 perckor születnek, akkor már a hosszabb idejű gyermekgondozási díj jár utánuk. 


60 napig nem jár a gyermekgondozási díj

Új szabály, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha 
  • а gyermekgondozási díjга való jogosultság első igénybevétele а gyermek egy éves kora után kezdődik, és
  • а jogosult báгmilyen jogviszonyban díjazásban - ide nem értve а szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és а nevelőszülői díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat.
Nem kell azonban ezt a 60 napos „várakozást” alkalmazni, ha az igénylő а gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy а gyermekgondozási díjban részesülő meghal.


Ellátás kezdő napja

Az egészségbiztosítási törvény alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni. 

A végrehajtási rendelet kiegészült azzal a szabállyal, hogy a biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül azzal, hogy a biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn belül – azaz, ha nincs 30-nál hosszabb megszakítás - ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Azaz, ha valaki például egy folyamatos megbízási jogviszonyban dolgozik egy Bt-nél, de adott hónapban a jövedelme 20 napig napi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékának a harmincad részét és ezért nem lesz biztosított, akkor a 21. naptól fennálló ismételt biztosítása esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a korábbi biztosítási jogviszony kezdő napjával. 

A jogszabály szól arról is, hogy ha a foglalkoztatónál jogutódlás következik be, akkor a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.


Baleseti táppénz

2013-ban a baleseti táppénz összegének kiszámításakor nem lehetett figyelembe venni
  • az átlagkeresetet, a távolléti díjat - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartamot, amelyre azt kifizették,
  • a törzsgárda jutalmat, a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, valamint azon juttatást, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre.
2014. január 1-től a baleseti táppénz számításánál azonban már csak az alábbiakat nem lehet figyelembe venni:
  • a távolléti díjat, valamint az az időtartamot, amelyre azt kifizették,
  • a törzsgárda jutalmat, a jubileumi jutalmat, a végkielégítést, valamint azon juttatást, amelynek a kifizetése nem a végzett munkáért, tevékenységért történt.

Jövedelemigazolás

2014. január 1-től kibővült az az időtartam, amikor a jövedelemigazolást is csatolni kell az ellátás igényléséhez. Azaz már nem 2014. május 11-ét megelőzően, hanem 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélynél, gyermekgondozási díjnál az igény bejelentésével egyidejűleg a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. 

Foglalkoztató hiányában a biztosított a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.


Gyermekgondozási díj melletti munkavégzés

A gyermek egyéves kora előtt nem lehet dolgozni. Ez esetben csak szerzői jog védelme alatt álló alkotásért illetve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységért járó díjazás az, amelyek mellett a gyermekgondozási díjat is folyósítják. 

2014. január 1-től a gyermek egyéves kora után a szülő, aki gyermekgondozási díjat kap, az ellátás további folyósítása mellett dolgozhat. A szülő munkavégzésnek nincs időkorlátja, azaz akár napi 12 órában is dolgozhat.

Akkor is jár a gyermekgondozási díj, ha munkavégzése miatt az egy évesnél idősebb gyermekét bölcsödébe illetve családi napközibe helyezi el, vagy házi gyermekfelügyelő gondoskodik a gyermekről.  

Érdekesség, hogy az egyéni-, illetve a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) nem szól a gyermekgondozási díj melletti munkavégzésről. Ezt azt eredményezi, hogy gyermekgondozási díj melletti munkavégzéskor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat. 


Gyermekgondozási segély melletti munkavégzés

A fentiekhez hasonlóan alakul a munkavégzés a gyermekgondozási segély folyósítása alatt is. Amíg 2013-ban a gyermekgondozási segély alatti munkavégzés időkorlátozás mellett történhetett - kivéve az otthoni munkavégzést és a fogyatékos gyermekre járó gyes melletti munkavállalást –, addig 2014. január 1-től a szülő a gyermek egyéves korát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat. A korlátlan munkavégzés lehetősége, 2014. január 1-je előtt született gyermekekre is kiterjed. 

Megmaradt azonban az a szabály, hogy ha a nagyszülő kapja a gyermekgondozási segélyt és emellett keresőtevékenységet szeretne folytatni, akkor azt csak adott időkorlátozás mellett teheti meg. Ez esetben a nagyszülő a gyermek 3 éves kora után dolgozhat, maximum heti 30 órában, kivéve ha a munkavégzés az otthonában történik. 
Gyermekgondozási segélyre jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre állhat fenn azzal, hogy egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47]