hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Okafogyottá válnak a nyugdíjas szövetkezetek

2018. Október 16. 14:06 - siteadmin



Nagyjából egy évig úgy tűnt, megfogta az isten lábát az, aki nyugdíjas szövetkezetet alapított, abba belépett vagy azzal megállapodást kötött. Hiszen a szabályozás szerint a nyugdíjas szövetkezet tagja úgy végezhetett munkát nyugdíja mellett, hogy utána nem kellett járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez az előny jövőre elszáll, mintha sosem lett volna.

A kedvezményes adózásra vonatkozó részletszabályok nem voltak persze egyszerűek, a nyugdíjasnak be kellett lépnie egy szövetkezetbe, majd a szövetkezet szerződésben állapodott meg vállalkozókkal, amelyeknél a nyugdíjasok dolgozhattak. Nagyon leegyszerűsítve a szövetkezet kölcsön adta tagjait a vállalkozásoknak.

A szövetkezetek egyre másra alakultak, és a bonyolult ügyintézés dacára megérte a tagság, és megérte tagot foglalkoztatni. 

A munkavállaló 100 ezer forint bruttó bér után 66,5 ezer forint nettó helyett 85 ezer forintot kaphat kézhez. Az egyéni járulékok közül a nyugdíj mellett dolgozóknak eleve nem kell a 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási hozzájárulást és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot megfizetniük, a szövetkezeti tagok azonban e mellett megússzák a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is. Vagyis a szimpla nyugdíj mellett dolgozóhoz képest 14 százalékponttal kevesebb a szövetkezeti tag fizetnivalója.

A munkáltatónak is megérte a papírmunka, hiszen 100 ezer forint bruttó bér kifizetését megúszta szociális hozzájárulási adó befizetése nélkül. Ez 22 százalék, 100 forint mellett 22 ezer forint havonta. Mindösszesen ha 122 ezer forint ráfordítással számolunk, akkor szövetkezeti tagsággal 103,7 ezer forint nettó bért kaphat a nyugdíjas, a nélkül pedig 71 ezer forintot.

Ennek a kizárólagos kedvezménynek vége lesz jövőre. Az adótörvények és a Munka Törvénykönyve is úgy módosul ugyanis 2019-től, hogy nyugdíj mellett végzett munka után egyáltalán nem kell majd járulékot fizetni, csak személyi jövedelemadót. Ez azt jelenti, hogy lényegében feleslegessé válik a nyugdíjas szövetkezet működtetése és beiktatása. Ezek nélkül is könnyedén, automatikusan meg lehet úszni a járulékfizetést mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Ráadásul a nyugdíj megállapítása is egyszerűbbé válik.

A szabályozás így 2019-től az alábbiak szerint alakul. 

Míg korábban csak úgy lehetett kérni a nyugdíj megállapítását, ha a munkavállaló nem volt biztosítotti jogviszonyban, ez jövőre megszűnik. Sok értelme eddig sem volt ennek a rendelkezésnek, cserébe bosszantóan megbonyolította a kérelmezést. Hiszen arra a napra, amikor a munkavállaló kérte nyugdíja megállapítását, fel kellett mondania, vállalkozásait szüneteltetnie kellett – vagy azokból ki kellett vonulnia mint személyes közreműködő, illetve ügyvezető. Ezt követően már nem élt a tilalom, így a munkahelyen – immár nyugdíjasként – újból leszerződhetett a munkavállaló, illetve cégeit is vihette tovább.

Ezt az értelmetlen csikicsukit szűnteti meg jövőre a nyáron elfogadott adócsomag. A munkavállaló megtarthatja munkahelyét, ha egyébként a szabályok szerint nyugdíjba vonul, akkor is. Ugyanez vonatkozik a vállalkozásokra is – nem kell azokból kilépni, a működést szüneteltetni. Ez jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. Mindezeken túl a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása révén azonos polcra kerül a munkát végző nyugdíjas, bármilyen rendszerben dolgozzon is.

Vagyis a szövetkezeti tagság mellett sem és akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkaadónak, ha a nyugdíjas főállásban dolgozik. 

Teljesen mindegy, hogy a nyugdíj mellett szövetkezeti tagként, szimpla munkavállalóként vagy vállalkozóként dolgozik valaki, ugyanazok az adó és járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá. A kifizetőnek, munkaadónak nem kell szochót fizetnie, a munkavállaló pedig a 3 százalékos pénzbeni egészségügyi hozzájárulás és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mellett (amelyeket eddig sem kellett megfizetni) a 10 százalékos nyugdíj és 4 százalékos egészségbiztosítás járulékot úszhatja meg. Így a nyugdíj melletti munkabért, juttatást csak szja terheli 2019-től.

Fontos, hogy a szabályok értelmében ez a jövedelem már nem számít bele a nyugdíj alapjába, vagyis hiába dolgozik tovább a munkavállaló, a nyugdíja már nem lesz magasabb. Az sem változott, hogy az államigazgatásban nem jár egyszerre a nyugdíj és a munkabér. A nők 40 program keretében nyugdíjba vonuló, ám az öregségi korhatárt még el nem érők csak akkor kaphatnak nyugdíjat, ha keresetük éves szinten nem éri el a minimálbér 18 szorosát – ez 207 ezer forint.




Hozzászólás 0 hozzászólás

Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra

2018. Október 9. 16:25 - siteadmin



Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra – ezúttal az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásról adunk részletes tájékoztatást.

Megállapodást köthet nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A fentiek alapján megállapodás köthető 
  • nagykorú személyre, 
  • 18 évesnél fiatalabb gyermekre, valamint
  • Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgárra. 
A megállapodást nem az adóhivatalnál, hanem a tartózkodási hely szerint illetékes járási kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél, illetve Pest megyében és Budapesten a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalánál köthető meg. A megállapodás megkötéséhez az alábbi dokumentumok bemutatása, illetve adatok igazolása szükséges:
  • személyazonosság igazolása: személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély azzal, hogy a megállapodásban kedvezményezettként szereplő személyt is igazolni kell, 
  • lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentum,
  • külföldi állampolgár esetén az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány (kivéve a gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt és a kishatárforgalmi engedélyt),
  • nappali tagozatos hallgató esetén iskolalátogatási igazolás.
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

18 évesnél fiatalabb gyermekre és Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százalékát, azaz 2018-ban havi 41 400 forintot kell megfizetni. Ugyanakkor nagykorú személynél ez az összeg a minimálbér 50 %-a, azaz 2018-ban havi 69 000 forint. 

Egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Azaz, ha október 10-én kerül befizetésre a fenti járulék, akkor a megállapodás november 1-jével kezdődik. Ezt követően a járulékot havonta előre, azaz a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetnie. 

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a megállapodás első 24 hónapjában a jogosult csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik. 24 havi összeg – vagyis nagykorú személy esetén 1 656 000 forint, míg a külföldi diák vagy a 18 év alatti gyermek esetén 993 600 forint  - befizetésével jogosult lesz a megállapodás kedvezményezettje a megkötést követő hónap első napjától egészségügyi szolgáltatásra, azaz a megállapodás megkötését követő hónap első napjától már nem csak a sürgősségi ellátást kaphat.  

Megjegyzés: Megállapodáson alapuló sürgősségi ellátásra való jogosultság bizonyítására külön igazolás szolgál, a TAJ kártyát csak a 24 havi járulék megfizetését követően állítja ki a hivatal.

Továbbá arra is figyelemmel kell lenni, hogy a fenti magas összeg megfizetése ellenére a megállapodással nem lehet teljeskörű egészségügyi szolgáltatást kapni. Azaz a megállapodást kötő személyek társadalombiztosítás keretében nem kapják meg a következő egészségügyi szolgáltatásokat:
  • Nem jogosultak tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
  • Nem jogosultak a 18 éves életkorig (ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig) és 62 éves életkor felett a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra, amely nem tartalmazza a technikai költségeket.
  • Nem kaphatnak 18 éves kor felett fogsebészeti ellátást, fogkő-eltávolítást és az ínyelváltozások kezelést, valamint életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelést, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresést, és a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelést.
  • Nem kerülhetnek felvételre a transzplantációs várólistára.
Végezetül pár szót szólnék a megállapodás megszűnéséről és megszüntetésről. A megállapodás megszűnik, ha a megállapodás alapján havonta esedékes járulék nem kerül esedékességkor – pontosabban ezen hónap végéig – befizetésre, illetve megszüntethető felmondással is. Az esedékes járulék meg nem fizetése miatt a megállapodás annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben először nem fizették meg a járulékot. A megszűnés/megszüntetés kapcsán el kell mondani, hogy amíg például egy magyar állampolgárságú, nappali tagozatos egyetemista, ha befejezi a tanulmányait, akkor még 45 napig ún. passzív jogon is igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat a magyar társadalombiztosítás keretében, addig az, aki megállapodást köt, erre sem jogosult,  azaz a megállapodás megszűnésekor nincs további passzív ellátás.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]
Blog archivum