|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Nem változott a cafeteria adózása 2020-ra2020. Január 14. 11:49 - siteadmin 2019-től jelentősen leszűkült a béren kívüli, az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások köre. 2020-ra viszont nem változtak a céges juttatásokra vonatkozó adószabályok, maradt a szűkítés. Ott, ahol már bevált rendszer működik, nem kell tehát módosítani a szabályzatokat, viszont lehet, hogy érdemes növelni a juttatási keretet, bővíteni a választható elemek körét.
Béren kívüli juttatásokA munkáltató béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett továbbra is kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Összesen legfeljebb 450 ezer forint összegben, ezen belül a szálláshelyalszámlára legfeljebb 225 ezer forint, a vendéglátás alszámlára 150 ezer forint és a szabadidő alszámlára maximum 75 ezer forintig van a kedvezményes adózás.
A béren kívüli juttatásnál a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a juttatást 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli, az összes közteher tehát 32,5 százalék. Ha júliustól tovább csökken a szocho, 15,5 százalékra, akkor az összes közteher már csak 30,5 százalék lehet.
Egyes meghatározott juttatások2019-től kizárólag az szja-törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:
Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa. A juttatást 15 százalék szja, valamint 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Az összes közteher tehát 38,35 százalék. Ha júliustól csökken a szocho, akkor az összes adóteher 35,99 százalékra mérséklődhet.
A 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak, később egyes meghatározott juttatásnak számító juttatások (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége) továbbra is a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek, így bérként adóznak.
Adómentes juttatásokTovábbra is adómentes juttatásnak minősül többek között:
 0 hozzászólás Így változik 2020-ban a minimálbér és a garantált bérminimum2020. Január 8. 12:56 - siteadmin
2020. évi minimálbér, garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbiakban bemutatom, hogy 2019-hez képest mennyiben változott a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló nettó bére és milyen mértékű lett a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határa.
Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2020. január 1-jétől bruttó havi 161 000 forint, míg a garantált bérminimum havi bruttó 210 600 forint. Minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló esetén a minimálbér/garantált bérminimum növekedése az alábbi befizetést és nettó bért eredményezi:
Összesen: 2020-ban a minimálbért kereső munkavállaló 3 920 forinttal több közterhet fizet, de a minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 7 980 forinttal nőtt.
Összesen: 2020-ban garantált bérminimumot kereső munkavállaló 5 226 forinttal több szja előleget és járulékot fizet, míg a garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 10 374 forinttal nőtt.
Változás az egészségbiztosítási ellátások maximális összegébenAz 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
Meg kell említeni, hogy a fentiektől eltérően
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás  Érkezik a nevelőszülői gyed2019. December 19. 21:46 - siteadmin
2020. január 1-jétől bővül az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a nagyszülői gyermekgondozási díjjal és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal. Korábban már tájékoztatást adtunk az örökbefogadói díjról és a nagyszülői gyermekgondozási díjról, az alábbiakban röviden bemutatásra kerül a nevelőszülői gyermekgondozási díj és ezen új gyermekgondozási díjakhoz kapcsolódó munkajogi szabályok.
Nevelőszülői gyermekgondozási díj2020. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha
Megjegyzés: Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel lesz jogosult a gyermekgondozási díjra.
A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár azzal, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a fenti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.
A Munkatörvénykönyv fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályai (128. §) kiegészültek a fenti új ellátások kapcsán.
Erre tekintettel a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállalóként dolgozó nagyszülőnek is a gyermekgondozási díj időtartamára. Továbbá a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Milyen egyéb szabályok kapcsolódnak a fenti fizetés nélküli szabályhoz?A fenti fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló védelemben részesül, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a fenti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonyát.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy munkában töltött időnek - azaz szabadságra is jogosító időnek - minősül a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivételt képez azonban többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság.
Végezetül a kisgyermekesek kapcsán még egy fontos változásra kell felhívni a figyelmet.
A hatályos szabály alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A fenti időtartam 2020. január 1-jétől további egy évvel megnő, azaz a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 6 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
A fenti részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó módosítást tartalmazza további munkaviszony jellegű foglalkoztatásra vonatkozó szabály is, így többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Örökbefogadói díjat vezet be 2020. január 1-jétől a kormány2019. December 16. 11:22 - siteadmin 1997. évi LXXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályos szabálya alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők lesznek: csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj és táppénz. 2020. január 1-jétől nem csak az 1997. évi LXXXIII. törvényben találkozhatunk az örökbefogadói díjjal, mint új ellátással, hanem többek között adott biztosítási jogviszonyok járulék, és szociális hozzájárulási adófizetésénél, valamint a kisadózók tételes adófizetésénél is meghatározó szerepe lesz. Azaz az örökbefogadói díj több jogszabályban fog „visszaköszönni”, így érdemes annak tartalmával tisztában lenni. Mindezek alapján az alábbiakban rövid tájékoztatást adok a fenti új ellátásról, az örökbefogadói díjról.
2 év feletti – illetve ikergyermekek esetén 3 év feletti – gyermeket örökbefogadó szülőknek jelent segítséget ez az új ellátás. A törvény indokolása rögzíti: „A törvény két éves életkorú gyermeknél idősebb gyermeket örökbefogadó szülők részére egy sajátos új ellátás, az ún. örökbefogadói díj bevezetéséről rendelkezik, mely a feltételeit és összegét tekintve is megegyezik a GYED-del, időtartama a CSED-nek megfelelően 168 nap.”
Mindezek alapján a 1997. évi LXXXIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik az örökbefogadási díjról:
Örökbefogadói díjra az jogosult, aki
Az örökbefogadói díj időtartama és mértékeAz örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Azaz csecsemőgondozási díjhoz hasonlóan, az örökbefogadói díj is 168 napig kerül folyósításra, amely a gyermek nevelésbe vételétől jár.
Az örökbefogadói díj naptári napi alapja a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan kerül megállapításra, azaz az örökbefogadói díj az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(3) bekezdése szerint megállapított összegben jár. Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek bekezdések alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Több ellátás együttes folyósításaÖrökbefogadói díj folyósítása alatt is lehet keresőtevékenységet folytatni. Aki az örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelen lesz, akkor a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosultságot szerezhet.
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
Örökbefogadói díj szerepe az előzetes biztosítási időben és a megszakításbanA csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított örökbefogadói díj idejét is.
A biztosításban töltött idő az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. 2020. január 1-jétől a 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be az örökbefogadói díj folyósításának az ideje.
Örökbefogadói díj alatti tb közterhek és tételes adófizetésAz általános szabály alapján az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítási jogviszony szünetelése alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a biztosítottnak. Nem kerül sor azonban a jogviszony szünetelésére a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra. Ez a kör bővül 2020. január 1-jétől az örökbefogadói díjjal. Nem szünetel jövőre a biztosítási jogviszony, ha a fizetés nélküli szabadság idejére örökbefogadói díj kerül folyósításra.
Nem kell a minimális alapok után fizetni a járulékokat és a szociális a hozzájárulási adót, amíg a nem nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozó örökbefogadói díjban részesül. Azaz a járulékalap, illetve a szociális hozzájárulási adóalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó többek között
Megjegyzés: Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék-, és az adott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségénél is a befizetési alapot arányosan csökkenteni kell az örökbefogadói díj folyósításának ideje alatt.
Végezetül meg kell említeni, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó többek között örökbefogadói díjban részesül, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás A parkolás is lehet munkahelyi juttatás2019. December 12. 11:33 - siteadmin A magánéletben és a munkahelyi ügyek intézése kapcsán is a mindennapok része a parkolás, parkolóhely-keresés, parkolóautomata-vadászat és a parkolás kifizetése, ami nehézkes lehet készpénzzel. Ezeket a gondokat oldja meg az okosparkolás (Parkl-alkalmazás), amely akár munkahelyi juttatásként is kérhető, hiszen lehetővé teszi egy munkavállalói parkolási keret beállítását a céges flottába.
Az alkalmazás két évvel ezelőtt jelent meg hazánkban és már a kezdetektől új színt hozott a fővárosi parkolásba: olyan piaci rést használtak ki a cég alapítói, amellyel egyrészt megoldást kínálnak a kihasználatlan parkolóhelyek megtöltésére, másrészt leegyszerűsítik a parkolást a már meglévő parkolóházak területén, nem beszélve arról, hogy mindezt készpénzmentesen teszik lehetővé a felhasználók számára. Azóta már országosan kezeli a köztéri parkolást, a fővárosban pedig képes parkolóházat vagy elektromos töltési lehetőséget is keresni az applikáció. Business változatát pedig lehet úgy használni, hogy egy felületen legyenek kezelhetőek és fizethetőek céges keretek között a munkavállalók parkolásai és elektromos töltései is.
A parkolás, mint juttatásLegyen szó a munkahelyi parkolásról, a napközben elintézendő ügyek kapcsán szükséges utazásról, vagy akár a munka utáni programokról, számos munkavállaló életének meghatározó része a parkolás. A Profession.hu tavalyi kutatásából is kiderült, hogy a hazai munkavállalók számára az ingyenes parkolás is lehet motiváló juttatás. Az azonban adminisztratív szempontból körülményes, és a cégek számára terhes volt eddig, hogy vállalati szinten hogyan lehet hivatalos keretek között elérhető a kollégák parkolásának finanszírozása.
Az app azonban új lehetőséget kínál okosmegoldásával, hiszen lehetővé teszik, hogy akár az egész vállalati flottát tekintve egy platformon lehessen kezelni a zárt téri és utcai parkolást, valamint az elektromos töltést is. Az pedig már csak a vállalatokon múlik, hogy a szolgáltatást csak a céges ügyintézésre vagy akár juttatásként a magánparkolásokra és töltésekre is elérhetővé teszik-e, hiszen a felhasználók egy kattintással válthatnak az appon belül a céges és a saját profil között.
Áttekinthető felület, személyre szabott profilAz új business-szolgáltatás könnyebbséget jelent a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt, hiszen egy fiókon belül kezelhetővé válnak a cég által finanszírozott és a saját zsebből fizetett parkolások is. A vállalati profilon beállítható, hogy egy adott munkavállaló mely szolgáltatások használatára jogosult, tehát csak utcai parkolásra, zárt téri parkolásra, illetve elektromos töltésre, vagy ezek kombinációjára használhatja a céges keretet. Ezzel pedig személyre szabható a szolgáltatás, amely egyaránt működhet a munkahelyi parkolásokat finanszírozó felületként, de akár a magánparkolásoknál juttatásként is jól alkalmazható. A magánparkolás bérként adózó céges juttatás.
Egyszerű fizetés, lekövethető parkolásokA fizetés a regisztrált cég preferenciái alapján változhat, hiszen lehetséges a tranzakciók utáni azonnali fizetés regisztrált céges bankkártyával, de elérhető a havi elszámolás is átutalással. Ráadásul a munkavállalók számára a céges parkolási számlákkal való adminisztráció, a parkolások saját zsebből történő előfinanszírozása is a múlté, hiszen az alkalmazáson keresztüli parkoláson kívül semmilyen más teendőjük nincs. Mindez segít abban, hogy átlátható és könnyen kezelhető legyen minden fél számára a folyamat. Ha pedig a vállalat szeretné látni a céges keretből fizetett parkolások vagy elektromos töltések helyszíneit vagy időtartamát, akkor egy adminfelületen keresztül egyszerűen listázhatják azokat.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
