hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




2020. évi minimálbér, garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbiakban bemutatom, hogy 2019-hez képest mennyiben változott a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló nettó bére és milyen mértékű lett a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határa.

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2020. január 1-jétől bruttó havi 161 000 forint, míg a garantált bérminimum havi bruttó 210 600 forint. Minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló esetén a minimálbér/garantált bérminimum növekedése az alábbi befizetést és nettó bért eredményezi:

szja előleg/járulék munkavállaló esetén
2019. év (minimálbér havi bruttó 149 000 forint)
2020. év (minimálbér havi bruttó 161 000 forint)
Különbség 2019. évhez viszonyítva
szja-előleg
22 350 forint
24 150 forint
+1 800 forint
10% nyugdíjjárulék
14 900 forint
16 100 forint
+ 1 100 forint
3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
4 470 forint
4 830 forint
+ 360 forint
4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
5 960 forint
6 440 forint
+ 480 forint
1,5% munkaerő-piaci járulék
2 235 forint
2 415 forint
+ 180 forint
nettó bér
99 085 forint
107 065 forint
+ 7 980 forint

Összesen: 2020-ban a minimálbért kereső munkavállaló  3 920 forinttal több közterhet fizet, de a minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 7 980 forinttal nőtt.

szja előleg/járulék munkavállaló esetén
2019. év (garantált bérminimum havi bruttó 195 000 forint) 2020. év (garantált bérminimum havi bruttó 210 600 forint) Különbség 2019. évhez viszonyítva
szja-előleg 29 250 forint 31 590 forint +2 340 forint
10% nyugdíjjárulék 19 500 forint
21 060 forint
+1 560 forint
3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
5 850 forint
6 318 forint
+468 forint

4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
7 800 forint
8 424 forint
+624 forint

1,5% munkaerő-piaci járulék
2 925 forint
3 159 forint
+234 forint
nettó bér
129 675 forint
140 049 forint
+10 374 forint

Összesen: 2020-ban garantált bérminimumot kereső munkavállaló 5 226 forinttal több szja előleget és járulékot fizet, míg a garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 10 374 forinttal nőtt.

Változás az egészségbiztosítási ellátások maximális összegében

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján 
  • táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét; 
  • a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátása
2019. év felső határ
2020. év felső határ
Különbség 2019. évhez viszonyítva
Táppénz
9 933 forint/nap
10 733 forint/nap
+800 forint/nap
Gyermekgondozási díj
208 600 forint/hó
225 400 forint/hó
+16 800 forint/hó

Meg kell említeni, hogy a fentiektől eltérően 
  • a nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a;
  • adott jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
  • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka, azaz 112 700 forint,
  • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka, azaz 147 420 forint.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Érkezik a nevelőszülői gyed

2019. December 19. 21:46 - siteadmin



2020. január 1-jétől bővül az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre egyrészt az örökbefogadói díjjal, másrészt a nagyszülői gyermekgondozási díjjal és a nevelőszülői gyermekgondozási díjjal. Korábban már tájékoztatást adtunk az örökbefogadói díjról és a nagyszülői gyermekgondozási díjról, az alábbiakban  röviden bemutatásra kerül a nevelőszülői gyermekgondozási díj és ezen új gyermekgondozási díjakhoz kapcsolódó munkajogi szabályok. 

Nevelőszülői gyermekgondozási díj

2020. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha 
  • a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt és 
  • a gyermeket saját háztartásában neveli.
Megjegyzés: Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel lesz jogosult a gyermekgondozási díjra.

A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár azzal, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a fenti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. 

A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

A Munkatörvénykönyv fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályai (128. §) kiegészültek a fenti új ellátások kapcsán. 

Erre tekintettel a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállalóként dolgozó nagyszülőnek is a gyermekgondozási díj időtartamára. Továbbá a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén 6 hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Milyen egyéb szabályok kapcsolódnak a fenti fizetés nélküli szabályhoz?

A fenti fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló védelemben részesül, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a fenti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonyát. 

Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy munkában töltött időnek - azaz szabadságra is jogosító időnek - minősül a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivételt képez azonban többek között a gyermek gondozása céljából igénybe vett fenti fizetés nélküli szabadság.

Végezetül a kisgyermekesek kapcsán még egy fontos változásra kell felhívni a figyelmet. 

A hatályos szabály alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 

A fenti időtartam 2020. január 1-jétől további egy évvel megnő, azaz a  munkáltató a  munkavállaló ajánlatára a  gyermek 4 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a  gyermek 6 éves koráig – köteles a  munkaszerződést az  általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel 
  • családi pótlékra jogosult és gyed-ben vagy gyes-ben részesült vagy részesül, vagy
  • gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
A fenti részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó módosítást tartalmazza további munkaviszony jellegű foglalkoztatásra vonatkozó szabály is, így többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


1997. évi LXXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályos szabálya alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők lesznek: csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj és táppénz. 2020. január 1-jétől nem csak az 1997. évi LXXXIII. törvényben találkozhatunk az örökbefogadói díjjal, mint új ellátással, hanem többek között adott biztosítási jogviszonyok járulék, és szociális hozzájárulási adófizetésénél, valamint a kisadózók tételes adófizetésénél is meghatározó szerepe lesz. Azaz az örökbefogadói díj több jogszabályban fog „visszaköszönni”, így érdemes annak tartalmával tisztában lenni. Mindezek alapján az alábbiakban rövid tájékoztatást adok a fenti új ellátásról, az örökbefogadói díjról.

2 év feletti – illetve ikergyermekek esetén 3 év feletti – gyermeket örökbefogadó szülőknek jelent segítséget ez az új ellátás. A törvény indokolása rögzíti: „A törvény két éves életkorú gyermeknél idősebb gyermeket örökbefogadó szülők részére egy sajátos új ellátás, az ún. örökbefogadói díj bevezetéséről rendelkezik, mely a feltételeit és összegét tekintve is megegyezik a GYED-del, időtartama a CSED-nek megfelelően 168 nap.”

Mindezek alapján a 1997. évi LXXXIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik az örökbefogadási díjról:  

Örökbefogadói díjra az jogosult, aki 
  • biztosított, és 
  • a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, és
  • második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá
  • a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában. 

Az örökbefogadói díj időtartama és mértéke

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Azaz csecsemőgondozási díjhoz hasonlóan, az örökbefogadói díj is 168 napig kerül folyósításra, amely a gyermek nevelésbe vételétől jár.

Az örökbefogadói díj naptári napi alapja a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan kerül megállapításra, azaz az örökbefogadói díj az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(3) bekezdése szerint megállapított összegben jár. Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek bekezdések alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. 

Több ellátás együttes folyósítása

Örökbefogadói díj folyósítása alatt is lehet keresőtevékenységet folytatni. Aki az örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelen lesz, akkor a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosultságot szerezhet.
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

Örökbefogadói díj szerepe az előzetes biztosítási időben és a megszakításban

A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított örökbefogadói díj idejét is.

A biztosításban töltött idő az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. 2020. január 1-jétől a 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be az örökbefogadói díj folyósításának az ideje.

Örökbefogadói díj alatti tb közterhek és tételes adófizetés

Az általános szabály alapján az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítási jogviszony  szünetelése alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a biztosítottnak. Nem kerül sor azonban a jogviszony szünetelésére a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra. Ez a kör bővül 2020. január 1-jétől az örökbefogadói díjjal. Nem szünetel jövőre a biztosítási jogviszony, ha a fizetés nélküli szabadság idejére örökbefogadói díj kerül folyósításra.

Nem kell a minimális alapok után fizetni a járulékokat és a szociális a hozzájárulási adót, amíg a nem nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozó örökbefogadói díjban részesül. Azaz a járulékalap, illetve a szociális hozzájárulási adóalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó többek között
  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül.
Megjegyzés: Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék-, és az adott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségénél is a befizetési alapot arányosan csökkenteni kell az örökbefogadói díj folyósításának ideje alatt.

Végezetül meg kell említeni, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó többek között örökbefogadói díjban részesül, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás

A parkolás is lehet munkahelyi juttatás

2019. December 12. 11:33 - siteadmin


A magánéletben és a munkahelyi ügyek intézése kapcsán is a mindennapok része a parkolás, parkolóhely-keresés, parkolóautomata-vadászat és a parkolás kifizetése, ami nehézkes lehet készpénzzel. Ezeket a gondokat oldja meg az okosparkolás (Parkl-alkalmazás), amely akár munkahelyi juttatásként is kérhető, hiszen lehetővé teszi egy munkavállalói parkolási keret beállítását a céges flottába. 

Az alkalmazás két évvel ezelőtt jelent meg hazánkban és már a kezdetektől új színt hozott a fővárosi parkolásba: olyan piaci rést használtak ki a cég alapítói, amellyel egyrészt megoldást kínálnak a kihasználatlan parkolóhelyek megtöltésére, másrészt leegyszerűsítik a parkolást a már meglévő parkolóházak területén, nem beszélve arról, hogy mindezt készpénzmentesen teszik lehetővé a felhasználók számára. Azóta már országosan kezeli a köztéri parkolást, a fővárosban pedig képes parkolóházat vagy elektromos töltési lehetőséget is keresni az applikáció. Business változatát pedig lehet úgy használni, hogy egy felületen legyenek kezelhetőek és fizethetőek céges keretek között a munkavállalók parkolásai és elektromos töltései is. 

A parkolás, mint juttatás 

Legyen szó a munkahelyi parkolásról, a napközben elintézendő ügyek kapcsán szükséges utazásról, vagy akár a munka utáni programokról, számos munkavállaló életének meghatározó része a parkolás. A Profession.hu tavalyi kutatásából is kiderült, hogy a hazai munkavállalók számára az ingyenes parkolás is lehet motiváló juttatás. Az azonban adminisztratív szempontból körülményes, és a cégek számára terhes volt eddig, hogy vállalati szinten hogyan lehet hivatalos keretek között elérhető a kollégák parkolásának finanszírozása. 

Az app azonban új lehetőséget kínál okosmegoldásával, hiszen lehetővé teszik, hogy akár az egész vállalati flottát tekintve egy platformon lehessen kezelni a zárt téri és utcai parkolást, valamint az elektromos töltést is. Az pedig már csak a vállalatokon múlik, hogy a szolgáltatást csak a céges ügyintézésre vagy akár juttatásként a magánparkolásokra és töltésekre is elérhetővé teszik-e, hiszen a felhasználók egy kattintással válthatnak az appon belül a céges és a saját profil között. 

Áttekinthető felület, személyre szabott profil 

Az új business-szolgáltatás könnyebbséget jelent a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt, hiszen egy fiókon belül kezelhetővé válnak a cég által finanszírozott és a saját zsebből fizetett parkolások is. A vállalati profilon beállítható, hogy egy adott munkavállaló mely szolgáltatások használatára jogosult, tehát csak utcai parkolásra, zárt téri parkolásra, illetve elektromos töltésre, vagy ezek kombinációjára használhatja a céges keretet. Ezzel pedig személyre szabható a szolgáltatás, amely egyaránt működhet a munkahelyi parkolásokat finanszírozó felületként, de akár a magánparkolásoknál juttatásként is jól alkalmazható. A magánparkolás bérként adózó céges juttatás.

Egyszerű fizetés, lekövethető parkolások 

A fizetés a regisztrált cég preferenciái alapján változhat, hiszen lehetséges a tranzakciók utáni azonnali fizetés regisztrált céges bankkártyával, de elérhető a havi elszámolás is átutalással. Ráadásul a munkavállalók számára a céges parkolási számlákkal való adminisztráció, a parkolások saját zsebből történő előfinanszírozása is a múlté, hiszen az alkalmazáson keresztüli parkoláson kívül semmilyen más teendőjük nincs. Mindez segít abban, hogy átlátható és könnyen kezelhető legyen minden fél számára a folyamat. Ha pedig a vállalat szeretné látni a céges keretből fizetett parkolások vagy elektromos töltések helyszíneit vagy időtartamát, akkor egy adminfelületen keresztül egyszerűen listázhatják azokat. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

 

2019. november 12-én került benyújtásra T/8021. számú törvényjavaslat, amely 2020. július 1-jétől lép majd hatályba és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A törvényjavaslat többek között tartalmazza 2020. július 1-jétől a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán várható változásokat is, amelyekről az alábbiakban adok tájékoztatást.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár egészségügyi szolgáltatásra, akár nyugellátásra. 

Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás

A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető 
  • nagykorú személyre, 
  • 18 évesnél fiatalabb gyermekre.
Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is. 
 
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
  • 18 évesnél fiatalabb gyermek, illetve Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százalékát kell megfizetni. 
  • Fenti feltételeknek megfelelő nagykorú személynél ez az összeg havonta a minimálbér 50 százaléka. 
A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik. 

A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).

Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorításra kerül sor. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy  első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki. Sőt ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz. 

Megjegyzés: Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.
 

Nyugellátásra vonatkozó megállapodások

Nyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.

A hatályos Tbj. alapján, az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki 
  • nem saját jogú nyugdíjas, és
  • nem áll biztosítási jogviszonyban vagy
  • a biztosítása szünetel.
A megállapodást jelenleg 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Az új Tbj. alapján ez a befizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől várhatóan 2 százalékkal fog majd csökkenni, azaz 22 százalék lesz.

A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
  • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni; illetve
  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja elismertetni. A szolgálati idő a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve által hozott határozatával igazolható. Ez esetben maximum 5 év megváltására irányuló megállapodás megkötésére van lehetőség. 
A fenti megállapodás alapján fizetendő járulék a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék, amely az új Tbj. módosítása alapján 2020. július 1-jétől szintén 22 százalékra csökkenne. 

Megjegyzés: Nem változik a szabály és a járulékmérték sem annál a szolgálati időre köthető megállapodásnál, amelynél a szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. 

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Az egészségügyi szolgáltatási járulék nem az új törvény hatálybalépésével, hanem 2020. január 1-ével fog növekedni havi 7 500 (napi 250) forintról, 7 710 (napi összege 257) forintra.

Az új Tbj. azonban több ponton is jelentősen fogja változtatni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályait. 

2020. július 1-étől hatályba lépő törvény alapján a fenti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre csak a következők lesznek kötelezettek:
  • fizetésre kötelezett személy (aki az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint sem jogosult), 
  • központi költségvetés és 
  • a szociális szövetkezet.
Az új Tbj. rendelkezik arról, hogy az adóhivatal az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési  kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek. A tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.

Szintén rögzíti az új Tbj., hogy 2020. július 1-jét követően, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személy ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, akkor a TAJ száma az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz, és ezáltal a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem veheti igénybe. 

Továbbá rendelkezik az új szabály arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. 
Ha például egy magyar állampolgár Ausztriában folytat keresőtevékenységet, akkor az osztrák biztosítási jogviszonya alapján Ausztriában válthatja ki a EU kártyáját. Magyarországi tartózkodása alatt ezzel az EU kártyával  kaphat orvosilag szükséges ellátást. Ha ez a személy nem az EU kártyája alapján, hanem – külföldi keresőtevékenység bejelentésének hiányában – Magyarországon fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapján a magyar társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor köteles lesz a fenti új szabály alapján ezen egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95]
Blog archivum