|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Az egyetemista gyerekek albérletét is támogathatja a munkáltató.2019. Szeptember 3. 12:01 - siteadmin A felvételi ponthatárok kihirdetésével felélénkül az albérlet- vagy kollégiumkeresés, ha van tandíj, azt is fizetni kell, és bizonyára jól jön hozzá egy kis segítség. Van egy lehetőség, amelyet egyelőre rkevesen használnak ki, az önsegélyező pénztári munkáltatói támogatás.
A felsőoktatási költségtérítést a pénztár a pénztártag, vagy a tag szolgáltatásra jogosultja, mint gyermeket nevelő szülő, továbbá örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosít. Felsőfokú oktatásban résztvevő gyermek után igényelhető.
Felsőoktatási költségtérítésnek minősül a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25. életévét be nem töltött természetes személynek kifizetett:
•költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése
A szolgáltatás rendszeres kifizetésként igényelhető albérleti,- kollégiumi díjnál, egyébként eseti jelleggel, gyermekenként maximum az éves összeghatárig.
A felsőoktatási költségtérítés éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet (2019. évben 149.000 Ft/év/gyermek).
A támogatás nyújtása a tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül kiállított és teljesített számla alapján történik.
Szükséges, benyújtandó dokumentumok:
•Igénybejelentő nyomtatvány felsőoktatási költségtérítés igénybevételéhez
•a főiskola/egyetem látogatási igazolás hiteles eredeti példánya vagy másolata,
•a szolgáltatás kiegyenlítését igazoló számlák, bizonylatok eredeti példányai.
•amennyiben a számla ellenértéke kifizetésének ténye nem állapítható meg a számlából, úgy a kifizetést megtörténtét bizonyító dokumentumot csatolni kell (pl. átutalással kiegyenlített számlánál az átutalásról szóló banki igazolás).
A pénztártag nevére, címére kiállított eredeti számlán a gyermek nevét is jelölni kell.
Új elem az önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részénél a várakozási idő. Ez vonatkozik az előbb említett felsőoktatási költségtérítésre is. Azt jelenti, hogy az egyéni, munkáltatói, adomány befizetések csak 180 nappal a befizetés után vehetők igénybe önsegélyező kifizetésekre, azonban az egyéni számlán jóváírt hozam és adójóváírás azonnal felhasználható önsegélyező pénztári szolgáltatásokra is. A szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozót a pénztárhoz be kell jelenteni, legkésőbb az igénybejelentés benyújtásakor.
Azok a szülők is támogatáshoz juthatnak, akik bérlés helyett inkább hitelre vásárolnának ingatlant a gyermekük számára. Lakáshitel-törlesztésre ugyanis az önsegélyező pénztári tagok a havi minimálbér 15 százalékát, azaz havonta 22 350 forintot tudnak elszámolni az önsegélyező pénztári megtakarításaik terhére. Ennél a szolgáltatásnál is érvényes a 180 napos várakozási idő.
Az önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói támogatás az idei évtől bérként adózik (52,5%), viszont a munkavállaló igénybe veheti a munkáltatói támogatás után is a 20 százalékos adójóváírást, az szja-ból. Az összes pénztári adójóváírás évi legfeljebb 150 ezer forint lehet.
 0 hozzászólás  Iskolakezdési támogatás – kicsit másképp, mint eddig2019. Augusztus 29. 21:43 - siteadmin 2019. január 1-jével megváltozott a dolgozóknak adható juttatások szabályozása, és ezzel a 2018-ban még egyes meghatározott juttatásként viszonylag kedvező adózással (40,71%) adható iskolakezdési támogatást már csak bérként adózva adhatja a munkáltató.
Íme néhány tipp, ha a munkáltató továbbra is támogatni szeretné az iskolakezdést.
1. A munkáltató csekély értékű (idén maximum bruttó 14 900 forint) ajándék címén, egyszeri alkalommal – utalvány formájában – is juttathat iskolakezdésre támogatást a munkavállalónak, illetve megfelelő nyilvántartási folyamat mellett akár a házastársának is, írja a Mazars. Ez egyes meghatározott juttatásnak számít. Ebben a formában mindkét szülő jogosult lehet a támogatásra, ugyanazon gyermek(ek) után is, ha mindkét szülő munkáltatója – akár különböző, akár azonos – szeretné ezt a juttatást biztosítani. Fontos, hogy rögzítsék és őrizzék meg az ajándékban részesülő személyek alapadatait (pl. név, adóazonosító jel, stb.) a kifizető társaság nyilvántartásában – írták megkeresésünkre.
Fata László cafeteria szakértő anyagában kiemelte, ha nem a munkavállaló, hanem a gyermeke kapja a juttatást, akkor adható minden gyermekre, 38,35% közteherrel ez a maximum 14.900 forint értékű juttatás. 3 gyermeknek például háromszor 14.900 forint. Érdekesség, hogy ehhez sem kell figyelembe venni az iskolakezdési támogatás korábbi feltételrendszerét. Így az iskolások mellett például az óvodai nevelési évet kezdők ruházatára szóló utalvány is kedvezően adózhat.
2. Nem esik el a szülő az iskolakezdési támogatástól, ha a munkáltató arányosan megemeli a munkavállaló bérét, vagy egyszeri pénzbeli „bónuszt” épít be a juttatási rendszerébe. Az egyszeri pénzbeli bónuszon a készpénzjuttatást érti a Mazars, amit a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemként (bérként) szükséges kezelni adózási- és társadalombiztosítási szempontból. Hozzátették, hogy a cafeteria rendszer egyik választható eleme is lehet a készpénzjuttatás, ami a nettó juttatás a csekély értékű ajándék összegét is meghaladhatja.
Fata László kiemelte, hogy mivel ez az összeg jövedelemként adózik, ezért a munkáltató szabadon meghatározhatja, hogy milyen összegben és milyen célcsoportnak biztosítja ezt a kifizetést. Sőt, ha szeretné, támogathatja a nagyszülőket vagy éppen az egyetemi félévet kezdő hallgatók szüleit is.
Fata László szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy miért is adnak ilyen juttatást a cégek, ha jövedelemként adózik. Szerinte azért, mert egyrészről a munkavállalók nagyra értékelik a munkabéren felül adott extra juttatásokat. Másrészt különösen értékes, ha egy támogatandó célhoz rendeli a munkáltató ezeket.Teljesen különböző hatást érhet el a juttató, ha a gyermekeseket támogatja vagy éppen egy tömegsport rendezvény nevezési díját fizeti ki az érintett munkavállalóknak – tette hozzá.
3. A MAZARS ajánlja még, hogy a munkáltató tetszőleges értékű utalvány formájában biztosítson iskolakezdési támogatást a munkavállalónak, és annak nettó összegét „felbruttósítva” kezelje a dolgozó havi bérszámfejtésében. Az utalvány szintén bérként adózik, és mivel a korábban érvényben lévő felső összeghatárt a jogszabályi változások eltörölték, így ez a juttatás – a korábbinál magasabb adóterhelés mellett – szintén tetszőleges összegben adható. A felbruttósítás lényege röviden, hogy a foglalkoztató az adott havi bérszámfejtés során a juttatás nettó értékén felül a vonatkozó adó- és járulékterhekkel is számol (lényegében saját költségére megemeli a bruttó összeget, hogy legyen miből „levonnia” magánszemély közterheit is), így végeredményként a munkavállaló nettó pozíciója változatlan marad. Ellenkező esetben az utalvány értékére számított egyéni közterheket ténylegesen a dolgozó fizetéséből kellene levonni.
A Mazars szerint a három megoldás végeredménye a dolgozó szempontjából ugyanaz: a korábbiaknak megfelelően, anyagi támogatást kap az iskolakezdéshez. A módszerek különbözőségéből adódóan azonban a munkáltató eltérő közterhekkel, illetve adminisztrációs-bérszámfejtési feladatokkal szembesülhet. Ezek előzetes áttekintésével könnyen eldönthető, hogy melyik változat kínálja a legköltséghatékonyabb megoldást, és a legkisebb adminisztrációs ráfordítást. Rákérdeztünk, innen nézve melyik lehet a legjobb választás. Mind költséghatékonyság, mind adminisztrációs tehercsökkentés szempontjából az első opciót ajánlották, szerintük a csekély értékű ajándék a legmegfelelőbb választás, bár hozzátették, hogy az összeghatár értelemszerűen korlátozó tényező.
4. Fata László cafeteria szakértő a készpénz és a csekély értékű ajándék mellett a célzott szolgáltatást ajánlja. Szerinte a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk az önsegélyező pénztárba nyújtott célzott szolgáltatás lehetőségét (ami egyes meghatározott juttatásnak számít). Ebben az esetben a munkáltató célzott szolgáltatásra fizet az önsegélyező pénztárakba, melyet a pénztártag munkavállalók aztán az iskolakezdéshez kapcsolódó bevásárlásokra használhatnak kedvező adózással.
0 hozzászólás Vezető állású munkavállalók esetén alkalmazandó szabályokról2019. Augusztus 23. 21:01 - siteadmin A munkáltatónál dolgozó vezető állású munkavállalókra külön szabályokat állapít meg a Munkatörvénykönyv. Magyarázható ez azzal, hogy a vezető állású munkavállalók egy része a munkáltató képviseletében jár el, illetve olyan kiemelt feladatot lát el, amely a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű. Az alábbi hírlevélben összefoglaljuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a vezetők munkavégzésére, külön kiemelve a gyermekvállalásuk esetére vonatkozó rendelkezéseket.
Mindenekelőtt tisztázandó, hogy ki minősül vezető állású munkavállalónak!
Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és részben vagy egészben helyettesítésére jogosított más munkavállaló.
Megjegyzés: Munkaszerződés a fenti vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő azon munkavállalónál, aki a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, ami 2019-ben bruttó 1 043 000 forint.
A fenti vezetők munkaszerződésénél és munkavégzésénél többek között az alábbi különleges szabályok érvényesülnek:
- A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.
- A vezetők munkarendje kötetlen.
- A vezető állású munkavállaló a gondatlan károkozása esetén is már a teljes kárért felel.
- A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.
A vezető esetén továbbá kötelező tiltásként kerül megfogalmazásra, hogy
- nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
- nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbá
- köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.
Kisgyermekes vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok
A gyermekvállaláshoz kapcsolódik, hogy a vezető munkaviszonyát nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással
- a várandósság és
- a szülési szabadság időtartama, valamint
- női vezető esetén, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó fizetés nélküli szabadságnál – amely megilleti a vezetőt is - figyelemmel kell lenni arra, hogy amíg az általános szabály esetén a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, addig ebben a védelemben már nem részesül a gyermeket gondozó vezető állású munkavállaló.
Kisgyermekes, munkába visszatérő vezető állású munkavállalóra alkalmazni kell a Munkatörvénykönyv következő szabályait:
- Mentesül a vezető munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól
- az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre,
- a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára.
- A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.
Ha a munkába visszatérő anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a munkáltató felmondással szünteti meg, akkor a Munkatörvénykönyv 66. § (6) bekezdése alapján a gyermek 3 éves koráig erre csak adott korlátok között kerülhet sor. Nem érvényesül azonban ez a felmondási „korlátozás” a vezető állású, kisgyermekes munkavállaló esetén.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser 0 hozzászólás A cafeteria beszámíthat a babaváró hitelnél2019. Augusztus 15. 21:15 - siteadmin A maximum 10 millió forintos, kamatmentes, szabad felhasználású babaváró hitel igénylését júliustól lehet beadni, és hatalmas az érdeklődés a kvázi „ingyen hitel” iránt. Igénylése a szakértők szerint összetettebb folyamat, mint egy szabad felhasználású személyi kölcsöné. Ezért érdemes végiggondolni, hogy milyen teendők vannak a hitelkérelem benyújtása előtt, és milyen adottságokkal vágunk neki a babaváró igénylésének.
A Bank360 szakportál összegyűjtötte a legfontosabb információkat és megkérdezték a bankokat is, hogy mire számíthatnak a párok az igénylés során. Mi most a babaváró részleteivel nem foglalkozunk, csupán egy érdekességet emelünk ki az anyagukból:
- A szokásos jövedelmek (alkalmazotti magyarországi jövedelem, alkalmazotti külföldi jövedelem, magyarországi nyugdíj, magyarországi vállalkozói jövedelem, osztalék jövedelem, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, GYES/GYED/GYET/CSED/CSP, táppénz, amennyiben a várandós feleség kapja) mellett a cafeteriát is figyelembe veszik jövedelemként egyes bankok a babaváró hitel igénylésénél.
Ez úgy véljük, fontos információ lehet azoknak az alkalmazottaknak, pároknak, akik kapnak cafeteriát, és éppen a babaváró hitel igénylésében vannak benne, vagy ezután tervezik ezt.
Vajon mit jelent az, hogy figyelembe veszik a cafeteriát? Minden fajta cafeteria/juttatás beszámíthat-e a hitelfelvételnél figyelembe vehető jövedelemnél? És ami legalább ennyire fontos, melyek azok a bankok, amelyeknél a cafeteriával is javítható a babavárónál a hitelfelvételi pozíció? Érdekelt minket még az is, hogy ha már a babavárónál működhet a dolog, mi a helyzet a többi hitelnél.
Rákérdeztünk a Bank360-nál, mit is jelent konkrétan, amit összeállításukban megemlítettek.
A szakportál szerint eltérő a gyakorlat azzal kapcsolatban, hogy mely bankok veszik figyelembe a hitelbírálatnál a cafeteriát, mint extra jövedelmet. A Bank360 információi szerint jelenleg négy olyan pénzintézet van, amely engedékenyebb ezen a téren, és ezzel a jövedelemforrással is számol, de csak abban az esetben, ha a juttatásról a munkáltatói szerződés is rendelkezik. Közülük kettő, a Sberbank és az UniCredit teljes mértékben beleszámítja a cafeterát a havi jövedelembe. A K&H csak a juttatás 70 százalékát veszi figyelembe, a Gránit Bank pedig havi maximum 20 ezer forintnál húzta meg a határt. Máshol ilyen megkötés nincs információik szerint. Egy pénzintézet, a CIB pedig hamarosan elfogadja majd ezt a jövedelemforrást is.
Úgy tudják, a juttatások körénél nincs szűkítés a bankoknál, sem egyéb megkötés, mindegyiket elfogadják, ami a munkáltatói igazoláson szerepel. A bankban az igazolást kell bemutatni, amin szerepelnie kell ennek a cafeteriának/juttatásnak is.
Ezek szerint mindegy, hogy adómentes, béren kívüli vagy egyes meghatározott, vagy bérként adózó juttatásról van-e szó, bármelyik jó lehet a fentebb említett bankokban, ha szerepel a munkáltatótól kapott igazoláson.
0 hozzászólás  A szociális hozzájárulási adó 2019. január elsejére visszamenőlegesen módosított szabályairól2019. Augusztus 8. 19:13 - siteadmin 2019. július 23-án az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényben került kihirdetésre a szociális hozzájárulási adó több olyan módosítása, amely visszamenőleg, azaz 2019. január 1-től alkalmazható. A módosítások az őstermelőkre, a természetes személy bevallási kötelezettségére és az egyházi nyugdíjas személyekre vonatkoznak, így a kihirdetett módosításokat is ebben a sorrendben ismertetem.
Mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó módosítás:A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szociális hozzájárulási adómódosítás lényege, hogy a havi szociális hozzájárulási adómegállapítás helyett éves adómegállapítási időszak kerül bevezetésre, tekintettel a mezőgazdasági termelés szezonalitására. Meg kell jegyezni, hogy szerencsésebb lett volna, ha a jogszabálymódosítás kihirdetésére az őstermelők második negyedéves bevallását megelőzően – azaz július 12-e előtt - került volna sor.
Összegezve a mezőgazdasági őstermelőknél (beleértve a kistermelőket is) a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása nem havi, hanem éves alapra épül 2019. január 1-i visszamenőleges hatállyal.
A fentiekre tekintettel pontosult az a szabály is, hogy miként kell eljárni akkor, ha nem áll fenn egész évben az őstermelőnek a fenti jogállása vagy más okból nem minősül az adóév minden napján a szociális hozzájárulási adó alanyának.
Megjegyzés: A módosítás kiegészíti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt azzal a szabállyal is, hogy ha az őstermelő örökbefogadói díjban részesül, akkor ezen időszakban nem kell legalább a minimálbér, illetve a megállapodás alapján vállalt összeg után fizetni a szociális hozzájárulási adót.
Mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallása:A módosítás alapján az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallására vonatkozó 2018. évi LII. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
- „2018. évi LII. törvény 7. § (1)–(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a 7. § (5)–(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-ig fizet meg.
- A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell – a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
- Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”
A fentiekkel összhangban a személyi jövedelemadó törvény is rögzíti, hogy az őstermelők negyedéves bevallásakor megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adót
- a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére kötelezett őstermelő a 2019. évi szociális hozzájárulási adókötelezettség megállapításakor megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegként,
- a szociális hozzájárulási adó előlegének fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő 2019-ben elszámolható költségként,
- a fentiekben nem említett őstermelő a 2019. évre fizetendő szociális hozzájárulási adót csökkentő tételként veszi figyelembe a személyi jövedelemadó-bevallásban.
Természetes személy bevallási kötelezettségére vonatkozó módosítás:Az adócsomag szintén 2019. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosította a természetes személy szociális hozzájárulási adóbevallását, mely szerint a természetes személy a szociális hozzájárulási adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg azzal, hogy a szociális hozzájárulási adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be.
A nyugellátásban részesülő egyházi személyre vonatkozó módosítás:A nyugellátásban részesülő egyházi személy az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem minősül biztosítottnak. Ezzel a szabállyal teremti meg az összhangot – 2019. január 1-re visszamenőleg – a szociális hozzájárulási adótörvény módosítása, mely szerint nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a rá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt már betöltötte.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleves jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
