hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



Rokkantsági ellátás, rehabilitációs járulékok

Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltott vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Nem egyszer az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot!  Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell (kód feltüntetésével), hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a munkavállaló végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet, illetve a 1508 jelű havi bevallási nyomtatvány 1508M-08 – 1508M-13-as lapjain kötelezően feltüntetendő kódokat.

A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék helyébe lépő ellátások mellett folytatható keresőtevékenység 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék nem állapítható meg. Akinek korábban ilyen ellátást állapítottak meg, annak ez a járandósága átalakult a megváltozott munkaképességűek ellátásává, aki 2011. december 31-ét követően vált (válik) megváltozott munkaképességűvé annak ilyen új ellátást lehet megállapítani. Ez az átalakított vagy újonnan megállapított ellátás lehet rehabilitációs ellátás (a rehabilitálhatónak ítélt személynek egy természetbeni és pénzbeli ellátás), vagy rokkantsági ellátás (pénzbeli ellátás annak, akinek rehabilitációja nem javasolható). Igen fontos tehát, hogy különbséget teszünk átalakított és újonnan megállapított ellátás között!

A korábbi ellátásból átalakított rokkantsági ellátás

Akinek 2011. december 31-én folyósított ellátását 2012. január 1. napjával átalakították rokkantsági ellátássá:
- 2012. január 1. és 2012. június 30. között kereső tevékenysége nem volt korlátozva,
- 2012. július 1. és 2013. december 31. között hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kellett szüntetni, ha keresőtevékenységet folytatott és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladta a minimálbér 150 százalékát,
- 2014. január 1-jétől élő szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A nyugdíjkorhatár betöltése után nincs korlát [2011. évi CXCI. törvény 32. § (2) bekezdés].

A korábbi ellátásból átalakított rehabilitációs ellátás

Akinek 2011. december 31-ig járó ellátását 2012. január 1. napjától átalakították rehabilitációs ellátássá, az átmenetileg a 2011. december 31-én hatályos korlátok között folytathat keresőtevékenységet. Aki nem kérte 2012. március 31-éig felülvizsgálatát, annak rehabilitációs ellátása 2012. május 1. napjával megszűnt. Aki felülvizsgálatát kérte, és ennek eredményeképpen továbbra is megváltozott munkaképességűnek minősül, új ellátást (rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás) kaphat. Ettől az időponttól az új ellátásokra vonatkozó kereseti korlát érvényes.

Az átmeneti időszakra vonatkozó korlát

a) Ha a korábbi ellátás III. csoportos rokkantsági nyugdíj volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a hat egymást követő hónapra vonatkozó jövedelem havi átlaga meghaladja
– a folyósított ellátás összegének kétszeresét,
– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
b) Ha a korábbi ellátás rendszeres szociális járadék volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a keresőtevékenységből származó jövedelem hat egymást követő hónap havi átlaga meghaladja a mindenkori minimálbér 80 százalékát.
[Az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés és 36/G. § (1) bekezdés, illetve a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § e) pont 2011. XII. 31. napján hatályos rendelkezései.]

Újonnan megállapított rehabilitációs ellátás

A 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő kifejezetten végezhet kereső tevékenységet (a felajánlott munkahelyet el kell fogadni), a keresőtevékenység folytatásának időszakára azonban a rehabilitációs ellátás pénzbeli része nem jár [2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdés].

Újonnan megállapított rokkantsági ellátás

A rokkantsági ellátás egy táppénzszerű pénzellátás. A 2012. január követően hatósági határozattal megállapított rokkantsági ellátás részesülő személy ellátása megszűnik:
- 2013. december 31-éig érvényes szabály szerint, ha keresőtevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
- 2014. január 1-jétől, ha keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát [2011. évi CXCI. törvény 13. § (2) bekezdés d) pont].

Rehabilitációs ellátásban részesül

Kód: 4

Rokkantsági ellátásban részesül.

Kód: 5


Rehabilitációs járadék

Rehabilitációs járadékot 2011. december 31-éig lehetett legfeljebb háromévi időtartamra megállapítani a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján. Akinek ilyen ellátást állapítottak meg, az a hatósági döntésben szereplő eredeti határidő lejártáig változatlanul rehabilitációs járadékban részesül. A rehabilitációs ellátás továbbfolyósításának időszakában a 2011. december 31-én hatályos korlátozás alkalmazandó: az ellátás megszűnik kereső tevékenység folytatása esetén, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlaga meghaladja
- a rehabilitációs járadék – esetleges csökkenés esetén a csökkentést megelőzően folyósított – összegének kétszeresét és
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét [2007. évi LXXXIV. törvény 2011. XII. 31. napján hatályos 13. § (1) bekezdés e) pont].
2015. január 1-től nem létezik rehabilitációs járadék!

Rehabilitációs járadékban részesül a 2011. december 31-én hatályos jogszabályok alapján. Kizárólag a 2015. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan alkalmazható

Kód: 3


Bányászok egészségkárosodási járadéka

Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a folyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell (lásd a „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt mondottakat) [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdés].


Bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy.

Kód: 6





Hozzászólás 0 hozzászólás


Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltva vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Cikksorozatunkban ezek közül emelünk ki néhányat. Ez alkalommal az öregségi nyugdíjban részesülő személyeket, illetve a baleseti járadékokat vizsgáljuk meg.

Általában ami megnehezíti a feladatot az az, hogy nem egyszer ezeknek a szociális ellátásoknak az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék) és könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Ne, higgyük el, mint mond a dolgozó, kérjük el az ellátás megállapításáról szóló iratot!  Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell (kód feltüntetésével), hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő és foglalkoztatója „tudatlansága” oda vezethet, hogy a dolgozó végleg vagy átmenetileg elveszíti egyébként jogos járandóságát. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük. Megadjuk a korlátozásra vonatkozó konkrét jogszabályi helyet, illetve a 1508 jelű havi bevallási nyomtatvány 1508M-08 – 1508M-13-as lapjain kötelezően feltüntetendő kódokat.

Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén

Jelenleg már csak kétféle saját jogú öregségi nyugdíjat különbözetünk meg. Az egyik, a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kiérdemelt öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után a nyugdíj mellett kereseti korlátozás nincs, az elért jövedelem nagysága a nyugdíj folyósítását nem befolyásolja. Bizonyos esetekben azonban maga a nyugdíjas foglalkoztatása korlátozott. Például a közszférában (nyugdíj és kereset egyidejűleg nem jár).
A másik öregségi nyugdíjnak minősülő ellátás az a nők részére megállapított nyugdíj, amelyet az a bizonyos 40 évi jogosultsági idő megléte (fő szabályként ebből 32 évnek legalább keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, a többi gyermekneveléssel szerzett idő is lehet) alapoz meg. Ez az öregségi nyugdíj a korhatár betöltése előtt vehető igénybe, de a korhatár eléréséig a keresőtevékenység korlátozva van! Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.
A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.
A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz [Art. 31. § (2) bekezdés]. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is. Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére – a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig – adatszolgáltatást teljesít. Hangsúlyozzuk, hogy az éves keretösszegbe nem általában az adóköteles, hanem az a jövedelem (kereset) számít be, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetni (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §).

Nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban

Kód: 0

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy (40 év jogosultsági idő).

Kód: 7

Öregségi nyugdíjkorhatár feletti öregségi nyugdíjas: öregségi nyugellátásban részesülő személyek, ideértve a korhatár fölötti korábbi szolgálati nyugdíjasokat is és azt a korábban rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő személyt is, aki a nyugdíjkorhatárát már betöltötte.

Kód: 8

 

Baleseti járadék

A baleseti járadék a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57 – 60. §-ai alapján járó nyugdíjszerű ellátás. A baleseti járadék folyósítása mellett keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ez az ellátás ugyanis a csökkent teljesítmény miatt kiesett kereset pótlására szolgál, összegszerűségét illetően szükségesnek is látszik a keresőtevékenység folytatása.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balett művészeti életjáradék folyósítása mellett elérhető kereset.

A fenti címben felsorolt ellátások melletti munkavégzésre a nyugdíjkorhatár betöltéséig a Tny. 83/B. §-át (lásd „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt) megfelelően alkalmazni kell! Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell [2011. évi CLXVII. tv. 11. §].


Korhatár előtti ellátásban részesül

Kód: 1

Szolgálati járandóságban részesül (volt szolgálati nyugdíjas: fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő).

Kód: 2

Átmeneti bányászjáradékban részesül

Kód: 9

Balett művészeti életjáradékban részesül

Kód: 10





Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]