hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog


Az Európai Unió koordinációs rendeletei rögzítik, hogy egyidejűleg több tagállamban folytatott keresőtevékenység alapján, a keresőtevékenységet folytató csak egy tagállamban lehet biztosított, azaz két tagállamban nem lehet egyidejűleg társadalombiztosítás közterhet fizetni. Az Európai Unió koordinációs rendeletei a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és annak végrehajtására vonatkozó 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Párhuzamosan két tagállamban folytatott keresőtevékenység lehet akár munkaviszony, akár önálló vállalkozás keretében. 

Elsőként tekintsük át, hogy hol kell a társadalombiztosítási közterheket (azaz járulékot, egyes esetekben adót) megfizetni, ha a munkavállaló egyidejűleg több tagállamban is dolgozik munkaviszony keretében!


1.) Párhuzamos munkavégzés két tagállamban:

Munkaviszony – a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába: munkaviszony; szövetkezeti tagjának személyes közreműködése munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében; munkaviszony jellegű jogviszony; egyházi szolgálati jogviszony; díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony; társas vállalkozó és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.

1.1.) Az általános szabály alapján, munkavállalóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személy azon tagállam társadalombiztosítási szabályai alá tartozik, ahol a kereső tevékenységet végzi. Ezen szabályra tekintettel, a munkavégzés helye szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni a munkavállaló és munkáltató társadalombiztosítási közteherfizetésére, és ez alapján járó ellátásokra (pl: betegség, szülés esetére járó ellátások, nyugdíjak, munkanélküli ellátások).

1.2.) Ha a munkavállaló egyidejűleg több tagállamban is dolgozik munkaviszonyban, akkor a koordinációs rendeletek alapján a munkavállaló egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított. A két vagy több tagállamban munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik abban az esetben, 
  • ha a személy a tevékenységének jelentős részét a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, vagy 
  • ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.
A jelentős rész azt jelenti, hogy a munkavállaló adott tagállamban úgy dolgozik, hogy például a munkaideje eléri az összes munkaidő 25 százalékát.

Példa: 
A magyarországi lakóhellyel rendelkező munkavállaló egyidejűleg Magyarországon és Ausztriában is munkaviszonyban áll. A munkavállaló Magyarországon dolgozik heti 30 órában, míg Ausztriában heti 10 órában. Ez esetben az összes munkaidő 75 százalékát a lakóhelye szerinti országban folytatja, azaz a társadalombiztosítási közterheket mind a magyar, mind az osztrák munkaviszony után Magyarországon kell megfizetnie. 

A fenti esetben – a koordinációs rendeletekben előírt feltételek teljesítése esetén – a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt az A1-es nyomtatványon igazolja.


2.) Kiküldetés

Amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából kiküldi, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött személyt úgy tekinteni, mintha kiküldetésének ideje alatt továbbra is a kiküldő államban foglalkoztatnák. A kiküldetés időtartama maximum 24 hónap lehet.

Annak, hogy továbbra is a kiküldő államban legyen a kiküldött biztosított feltétele, hogy 
  • a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, és 
  • a kiküldetés nem egy másik személy leváltása céljából történik.
A kiküldetés alatt a kiküldött a biztosítási időket, a kiküldő állam szabályai szerint szerzi meg. Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.

Példa:
Magyarországon bejegyzett cég a munkavállalóját kiküldetés keretében foglalkoztatja Németországban. Ez esetben a kiküldetés ideje alatt, maximum két évig továbbra is a magyar társadalombiztosítás szabályai alapján, Magyarországon lesz a kiküldött munkavállaló biztosított. A kiküldött személy, Magyarországon kiadott A1-es nyomtatvánnyal tudja igazolni Németországban, hogy nem kell a német társadalombiztosítási közterheket megfizetnie. 

A kiküldetés igazolására szolgáló A1 jelű nyomtatvány igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, hogy 
  • az adott dolgozó továbbra is abban a tagállamban biztosított, amelyből kiküldték, továbbá
  • a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a társadalombiztosítási közterhek megfizetése alól. 
Magyarországon az A1 jelű nyomtatvány igénylőlapja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról (www.oep.hu) letölthető. 

Kiküldetés esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a foglalkoztató – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon –, a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:
  • munkáltató neve (elnevezése), 
  • munkáltató székhelye (lakóhelye), 
  • a munkáltató adóazonosító száma,
  • a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, 
  • a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
  • a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
  • a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), 
  • a kiküldetés tervezett időtartama,
  • munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,
  • a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
  • a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
  • a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
  • a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
  • a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
  • Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és 
  • belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.
Megjegyzés: 

Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a 24 hónapot.
Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.


3.) Önálló vállalkozók esetében alkalmazandó szabály

Önálló vállalkozó – a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.

3.1.) Önálló vállalkozóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személyek azon állam jogszabályai alá tartoznak, ahol a kereső tevékenységüket végzik.

3.2.) Az a személy, aki különböző tagállamokban munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.

Példa: 
A magyar munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is dolgozik. Ez esetben a társadalombiztosítási közteherviselése Magyarországon áll fenn.
 
3.3.) Arra, aki önálló vállalkozóként több tagállamban folytat tevékenységet a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályait kell alkalmazni akkor, ha az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

3.4.) Abban az esetben, amikor az önálló vállalkozó egyetlen olyan tagállamban sem rendelkezik lakóhellyel, amelyben vállalkozást folytat, akkor annak a tagállamnak a jogszabályait kell rá alkalmazni, amelyben a központi érdekeltsége található.

Azt, hogy melyik tagállam szabályait kell alkalmazni, az A1-es nyomtatvány igazolja. 

Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb, mint 60 napig folytatott.


4.) Külföldi munkáltató magyarországi képviselete

A külföldi foglalkoztató – aki Magyarországon nincs bejegyezve –, Magyarországon foglalkoztatott biztosított járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. 

Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és a fenti bejelentkezést elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott személynek kell teljesíteni. Ez esetben a foglalkoztatott személy viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is, kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot. Ez esetben a biztosítási jogviszonyt a 14T1041INT adatlapon kell bejelenteni. 

A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton az erre a célra rendszeresített 1408INT jelű bevallásban kell teljesíteni. 

Járulékbevallás tartalmazza:
  • a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
  • a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
  • a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
  • a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő „tól-ig” tartamára vonatkozó adatot,
  • annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
  • a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Bejegyzésünkben táblázatban összefoglalva ismertetjük, hogy milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni akkor, ha a vállalkozó többes jogviszonyban dolgozik.

Az egyik jogviszonyt „Jogviszony A” jelzi, míg az ezzel párhuzamosan fennálló másik jogviszony „Jogviszony B” elnevezéssel szerepel a táblázatban.

Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó fogalmát az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) határozza meg.

Jogviszony A

Jogviszony B

Járulék és szociális hozzájárulási adó

egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás

Jogviszony A: 7 % egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szociális hozzájárulási adó, amelyeknek alapja a tényleges jövedelem illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalány jövedelme,  eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.

Jogviszony B: nincs fizetési kötelezettség

egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A : 7 % egészségbiztosítási járulék, 10 % nyugdíjjárulék és 27 % szociális hozzájárulási adó, amelyeknek alapja a tényleges jövedelem illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalány jövedelme,  eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint)



Jogviszony A

Jogviszony B

Járulék és szociális hozzájárulási adó illetve tételes adó

egyéni vállalkozó

társas vállalkozó

Jogviszony A:  8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, míg a 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

* (1) Megjegyzés

társas vállalkozó

társas vállalkozó

Jogviszony A:  8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000.)

*(1) Megjegyzés

kisadózó vállalkozás

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A:  25. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

kisadózó vállalkozás

egyéni vállalkozó illetve társas vállalkozó, aki nem kisadózó továbbá nem kiegészítő tevékenységet folytató

Jogviszony A: 25. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, 27 % szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

(Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

kisadózó vállalkozásban fennálló főállású jogállás

kiadózó vállalkozás

Jogviszony A: 50. 000 forint tételes adó 

Jogviszony B: 25.000. forint tételes adó

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó

Jogviszony A: 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulék és 10 % nyugdíjjárulék.

A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

Jogviszony B: 10 % nyugdíjjárulék. amelynek alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

* (2) Megjegyzés

kiegészítő tevékenységet folytató  egyéni vagy társas vállalkozó

heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony

(heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

Jogviszony A: 10 % nyugdíjjárulék. amelynek alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,   illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, illetve  az eva adózó egyéni vállalkozó esetén az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

Jogviszony B: 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, 10 % nyugdíjjárulék valamint 27 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint.)

* (3) Megjegyzés


Megjegyzések:

*(1) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-ig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége az emelt alapok után áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-ig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozás a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után fizeti a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.

Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelős.

* (2) Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, a havi 6.810 forint mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-ig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána. Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-ig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Egy tag egyidejűleg csak egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelős.

*(3) 2014. január 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A Munkatörvénykönyv 2014. márciusi változásai

2014. Március 14. 14:05 - siteadmin

2014. március 15-én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv, amelynek szabályaira tekintettel 2014. március 15-étől módosultak a Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) egyes szabályai is.

Az alábbiakban, a gyakorlatban is alkalmazandó főbb módosításokat ismertetjük.


Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy 

A Munkatörvénykönyv régóta szabályozza, hogy ha a fél vagy a képviselő, nem tud vagy nem képes írni vagy olvasni, akkor jognyilatkozata írásba foglalása közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (azaz két tanú előtt) történik. 

A Munkatörvénykönyv 2014. március 15-étől hatályos módosítása alapján ez a szabály a következőképpen változott:

Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,
  • amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti,
  • amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.
Az olvasni nem tudó, illetve az a személy, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.


Törvényes képviselő

Pontosításra került, hogy milyen esetekben szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása:

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében, a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a 
  • munkaszerződés megkötésére, 
  • a munkaszerződés módosítására, 
  • a munkaszerződés megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. 
A módosítás szabályozza azt is, hogy a cselekvőképtelen munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére ők nem kötelezhetőek. (Megjegyzés: A sérelemdíjat az követelhet, akit személyiségi jogában megsértenek. Sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti.)


Írásbeliség

A munkaviszony alapja az írásbeliség. A munkaszerződést, annak módosítását, megszüntetését és a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Erre tekintettel kibővült a Munkatörvénykönyvnek az a szabálya, amely kimondja, hogy milyen jognyilatkozatokat kell írásbelinek tekinteni. Erre tekintettel írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.

A munkaidőkeret; a munkaidő-beosztás legalább hét nappal korábbi, legalább egy hétre történő közlése; a rendkívüli munkaidő; a rendelkezésre állás; a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező alkalmazásuk előtti közzététele is írásbelinek minősül, ha azokat a helyben szokásos és általában ismert módon teszik közzé. 

A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Ezt a közlést is írásbelinek kell tekintetni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon történt a közzététel. 

Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje – ez független attól, hogy a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. A többi esetben a jognyilatkozat közlésére akkor került sor, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzétették.


Semmisség

A módosítás kiegészíti, hogy mikor minősül egy megállapodás semmisnek, azaz érvénytelennek. Az új szabály szerint semmis az a megállapodás, amely 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy 
  • munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy 
  • nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.
Ugyanakkor a módosítás azt is rögzíti, hogy a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

A törvény indokolása kiemeli, hogy a megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell közölni a másik féllel, tekintettel arra, hogy ennek elhagyása a gyakorlatban komoly bizonyítási nehézséget okozna. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik, azonban 6 hónap elteltével a megtámadásra már nincs lehetőség.  A sikeres megtámadás a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.  


Elmaradt munkabér

Amennyiben a bíróság döntése alapján a munkaviszony helyreállítására kerül sor, akkor ez esetre vonatkozóan úgy rendelkeznek a Munkatörvénykönyv módosító szabályai, hogy 
  • a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni,
  • meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, 
  • meg kell téríteni a munkavállaló egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. 
Az elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni,
  • amit a munkavállaló megkeresett, vagy 
  • amit a munkavállaló az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
  • a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Szülési szabadság

Szülési szabadság kapcsán a módosítás szabályozza, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.


Kamat

Késedelem kapcsán a Munkatörvénykönyv eredetileg úgy rendelkezett, hogy a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon (azaz június 30 és december 31) érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A Munkatörvénykönyv módosítása a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében ezt a szabályt a következőképpen változtatta meg:
A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz július 1 illetve január 1) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, amely a felek megállapodása alapján jár.


Vezetőkre vonatkozó szabályok

A vezetők esetében a korábbi szabályokon túl az alábbi szabályokat kell alkalmazni:  
Mentesülnek rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól 
  • az emberi reprodukciós eljárással összefüggő időre, 
  • egészségügyi intézményben történő kezelésre, valamint 
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá 
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.
A várandós vezető esetében a szülési szabadságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vezető munkaviszonyát sem szüntetheti meg munkáltató felmondással a várandósság és a szülési szabadság időtartam alatt. A vezető részére várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő vezető esetében gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.


Engedményezés és tartozás átvállalás

Engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes munkabérrész azonban nem engedményezhető. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhatja át.


Kártérítés

A bírói gyakorlatnak megfelelően a módosítás egyértelművé tette, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a járulékokat le kell vonni. A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év alatt évül el. Ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, akkor a büntethetőség ideje alatt évül el.


Hozzátartozó

Az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggésben a hozzátartozóra a következő meghatározást kell alkalmazni:

Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Összefoglaló a 2014. évi kedvezményekről

2014. Február 17. 9:43 - siteadmin

Bejegyzésünkben táblázatokba összefoglalva ismertetjük a 2014. évi szociális hozzájárulási adókedvezményeket, valamint a szakképzési hozzájárulásnál érvényesíthető kedvezményeket. A kedvezmények körén és mértékén túl az is bemutatásra kerül, hogy mely kedvezmény igénybevételéhez milyen igazolás szükséges.


1.) Szociális hozzájárulási adókedvezmények:

2014. január 1-től nem lehet START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ után kedvezményt igénybe venni. Ugyancsak 2014. január 1-től megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény is. Mindezek alapján 2014. január 1-től a - hatályos jogszabályok alapján - az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezmények érvényesíthetőek:

Kedvezmény
A kedvezmény mértéke 2014-ben
A kedvezmény érvényesíthető (igazolás vagy kártya birtokában)
GYED, illetve GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. *
igen
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben, illetve GYES-ben részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény.
Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. *
igen
Gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény.
A két természetes személy bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. A kedvezmény legfeljebb azonban 3 évig jár. *
nem

25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény.
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében.*
igen
25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdő – foglalkoztatott utáni kedvezmény
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető. *
nem
55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény.
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető. *
nem
Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény.
A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.
igen
Közfoglalkoztatás esetén
Bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százalékával csökkenthető az adó.
nem
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor.
A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. *
nem
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény,  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt alkalmazása esetén.
A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.*
nem
Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény.
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. Továbbá az egyéni vállalkozó által saját maga illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával csökkenthető az adó.
igen
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény.
A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. *
nem
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető az adó.
nem
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. *
igen

*-gal megjelölt kedvezmények esetében, a részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor, a kedvezmény felső határát arányosan csökkenteni kell.


Hatósági bizonyítvány, igazolás, kártya:

- a GYED, GYES valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően: A GYED folyósítását illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja. Társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

- Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben, illetve GYES-ben részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén: A GYED folyósítását, illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv és a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja. Társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv igazolja. Továbbá szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet szintén kincstár igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

- 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő: Az adókedvezmény a NAV igazolása alapján érvényesíthető, amelyet a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. A NAV egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

- Karrier Híd Program: Az adókedvezmény a hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amelyet a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

- Megváltozott munkaképességű személyek esetében: A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat a NAV részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló Rehabilitációs kártyát a NAV állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve az azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

- Tartósan álláskereső esetében: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.


2.) Szakképzési hozzájárulásnál érvényesíthető kedvezmény

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A kedvezményezett kör azonban nem egyezik meg teljes egészében a szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülőkkel. Mindezek alapján az alábbi esetekben lehet a szakképzési hozzájárulásnál kedvezményt érvényesíteni:


25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
A GYED, illetve a GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és GYED-ben illetve GYES-ben részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első három évében.
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, a foglalkoztatás első két évében.
Kutatók foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmény, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő alkalmazásakor.
Szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint.



Hozzászólás 0 hozzászólás

A 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulék

2014. Február 17. 9:51 - siteadmin

Gyakran felmerül a kérdés, hogy kinek és miért kell megfizetnie a 6.810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, továbbá miként fizeti a szociális szövetkezet az őt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot. Bejegyzésünkben erről a kérdésről kaphatnak részletes tájékoztatást. 

1.) Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

Minden Magyarországon tartósan élő személynek joga van arra, hogy a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe, azaz többek között orvosi ellátást, támogatottan gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást kapjon. Természetesen ez az egészségügyi ellátás nem ingyen jár. 

Az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy, aki 
  • nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (1997. évi LXXX. törvény 5. §) és
  • nem tartozik bele azoknak az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeknek körébe (1997. évi LXXX. törvény 16. §), akik esetleges ellátására tekintettel a költségvetés havonta, személyenként 5.790 forintot utal az E-Alapba, 
köteles havonta 6.810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egészségügyi ellátásainak fedezeteként.

Ennek a fizetési kötelezettségnek további feltétele is van, azaz az köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki Magyarország területén legalább egy éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel, illetve szálláshellyel rendelkezik. Konkrét példán keresztül: Ha egy 40 éves fiatalember, aki Magyarországon él, az internet segítségével árfolyamnyereségekből szerez jövedelmet (azaz nincs biztosítási jogviszonya), és a Tbj 16. -a alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles havi 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 

Mikortól kell fizetnie a fenti személynek ezt a járulékot?

A biztosítási jogviszonynak, illetve az egészségügyi szolgáltatási jogosultságnak a megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb ideig állt fenn, hanem például 20 nap volt, akkor nem a 45 naptól, hanem a rövidebb biztosítási időre tekintettel ez esetben a 20 naptól kell a járulékot fizetni. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos ügyintézés az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. A fizetésre kötelezettnek ki kell tölteni a 14T1011-es nyomtatványt, amely alapján az adóhatóság őt nyilvántartásba veszi, és az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésére szolgáló csekket biztosítja a részére. 

A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok
  • személyazonosításra alkalmas igazolvány (pl. személyi igazolvány, útlevél),
  • lakcímkártya (amely a magyar lakóhelyet igazolja),
  • adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolvány,
  • TAJ számot tartalmazó TAJ kártya,
  • két tanú által aláírt meghatalmazás, ha meghatalmazott jár el a kötelezett személy helyett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. A 6.810 forint járulék megfizetését a fenti kötelezett helyett – a kötelezett személy hozzájárulásával – más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett személy 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Abban az esetben, ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a járulékfizetést, akkor a kötelezett személynek kell megfizetnie a havi 6.810 forintot.

Kijelentkezés a járulék fizetése alól

Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak szerint kell kijelentkeznie.
  • Biztosítási jogviszonyt a 14T1041-es nyomtatványon bejelenti a foglalkoztató. Ez esetben tehát az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz.
  • Egészségügyi szolgáltatásra (Tbj. 16.§) való jogosultság megszerzése esetén azonban be kell jelenteni a kötelezettnek, hogy a továbbiakban már nem köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetni. Ezt a bejelentést a 14T1011-es nyomtatványon kell megtenni.

2.) Szociális szövetkezetek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyban áll a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot. Ez utóbbi személy, azaz a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult. 

Járulékfizetés a szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonya esetén

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló
  • tagja után havonta 6.810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, továbbá 
  • a tag e tevékenysége ellenértékeként pénzben kifizetett összeg után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Megjegyzés: A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a fenti közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

Járulékkedvezmény

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 %-ának, a harmadik évben 50 %-ának, a negyedik évben 75 %-ának, az ötödik évtől 100 %-ának megfizetésére kötelezett. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban is érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. 

Nyilatkozat

A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata is, amelyben lenyilatkozza, hogy 
  • utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy 
  • a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. 
A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

Bejelentés

A szociális szövetkezet a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
  • jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
  • jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.

Igazolás 

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-ig igazolást ad ki 
  • a jogviszony időtartamáról, 
  • a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint 
  • az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről.
A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Szociális hozzájárulási adófizetés

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés c) pontja alapján a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

Bevallás

A szociális szövetkezet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetve adatot szolgáltat. A szociális szövetkezetnek a 08-as bevallásban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell. 

A NAV tájékoztatása alapján a pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételt nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy 53-as bevallásában.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37]