hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Sokszor felmerül a kérdés, hogy mikortól kell egy diáknak fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha nem sikerül a felvételije felsőfokú nappali képzésre, és munkát sem vállal, úgyhogy aktuális bejegyzésünkben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést ismertetem, kitérve a volt diákok fizetési kötelezettségére is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő-ellátás fedezetére fordítódik. 

Mi képezi a magyar egészségügyi szolgáltatások fedezetét?

Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. 

Továbbá az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képezi az egészségügyi szolgáltatásra a kormányhivatalnál kötött megállapodás is, amelynek keretében egy nagykorú személy havonta a minimálbér (amely idén 149 000 forint) 50 százalékát fizeti, míg egy nappali tagozatos külföldi diák, vagy a kiskorúak esetén a minimálbér 30 százalékát kell havonta megfizetni.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében például Magyarországon lakó nyugdíjasok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet, óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló diákok, hajléktalanok, fogvatartottak (azaz 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének c)–f), h)–o) és s)–v) pontjában meghatározott személyek) után a központi költségvetés havonta 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át az egészségbiztosítónak az ellátok fedezetére. 

Azok, akik nem biztosítottak, és a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, de megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személyek esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkeznek, kötelesek az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 7 500 (napi 250) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.  

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettnek a lakóhelye szerinti adóhivatalnál kell intézkednie az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán. Ennek keretében ki kell töltenie a T1011-es nyomtatványt, és az ügyintézéshez a nyomtatványon túl szükséges: 
  • személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
  • lakcímkártya, 
  • adóigazolvány, 
  • TAJ kártya,
  • ha más személy intézi a járulékfizetést a NAV-nál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Megjegyzés: Havi 7 500 (napi 250) forintot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes. 

Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor ez esetben az alábbi szabály érvényesül:

45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha például valaki 2017. január 1-jétől munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya 2019. június 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik állásban, továbbá nem tartozik az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor 2019. június 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 7 500 (napi 250) forint járulékot.  

Ugyancsak a 45 naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál rövidebb volt ugyan, de ezt megelőző jogosultság – amely 45 napnál hosszabb volt – fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. Azaz, ha 20 napig volt a munkavállaló munkaviszonyban, amely megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt és a két munkaviszony között nem volt 30 nap, akkor a 20 napig fennálló munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, például 25 nap, akkor a 25. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Miként kell számítani a 45 napot a diákok esetén?

A 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. Azaz példaként hoznám a 18 éves diákot, akinek az érettségit követően nem sikerült a felvételije, és ezért nem tanul tovább, valamint egyéb keresőtevékenységet nem folytat, a diákigazolványának lejártától – azaz október 31-étől – számít a 45 nap, így esetében december 15-ét követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Végezetül szeretném jelezni, hogy legközelebb az egyéb olyan keresőtevékenységekről adunk tájékoztatást, amelyek esetén szintén fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász // egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


A felvételi ponthatárok kihirdetésével felélénkül az albérlet- vagy kollégiumkeresés, ha van tandíj, azt is fizetni kell, és bizonyára jól jön hozzá egy kis segítség. Van egy lehetőség, amelyet egyelőre rkevesen használnak ki, az önsegélyező pénztári munkáltatói támogatás. 
A felsőoktatási költségtérítést a pénztár a pénztártag, vagy a tag szolgáltatásra jogosultja, mint gyermeket nevelő szülő, továbbá örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosít. Felsőfokú oktatásban résztvevő gyermek után igényelhető.

Felsőoktatási költségtérítésnek minősül a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25. életévét be nem töltött természetes személynek kifizetett:

•költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése

A szolgáltatás rendszeres kifizetésként igényelhető albérleti,- kollégiumi díjnál, egyébként eseti jelleggel, gyermekenként maximum az éves összeghatárig.
A felsőoktatási költségtérítés éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet (2019. évben 149.000 Ft/év/gyermek).
A támogatás nyújtása a tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül kiállított és teljesített számla alapján történik.

Szükséges, benyújtandó dokumentumok:

•a főiskola/egyetem látogatási igazolás hiteles eredeti példánya vagy másolata,
•a szolgáltatás kiegyenlítését igazoló számlák, bizonylatok eredeti példányai.
•amennyiben a számla ellenértéke kifizetésének ténye nem állapítható meg a számlából, úgy a kifizetést megtörténtét bizonyító dokumentumot csatolni kell (pl. átutalással kiegyenlített számlánál az átutalásról szóló banki igazolás).

A pénztártag nevére, címére kiállított eredeti számlán a gyermek nevét is jelölni kell.
Új elem az önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részénél a várakozási idő. Ez vonatkozik az előbb említett felsőoktatási költségtérítésre is. Azt jelenti, hogy az egyéni, munkáltatói, adomány befizetések csak 180 nappal a befizetés után vehetők igénybe önsegélyező kifizetésekre, azonban az egyéni számlán jóváírt hozam és adójóváírás azonnal felhasználható önsegélyező pénztári szolgáltatásokra is. A szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozót a pénztárhoz be kell jelenteni, legkésőbb az igénybejelentés benyújtásakor.

Azok a szülők is támogatáshoz juthatnak, akik bérlés helyett inkább hitelre vásárolnának ingatlant a gyermekük számára. Lakáshitel-törlesztésre ugyanis az önsegélyező pénztári tagok a havi minimálbér 15 százalékát, azaz havonta 22 350 forintot tudnak elszámolni az önsegélyező pénztári megtakarításaik terhére. Ennél a szolgáltatásnál is érvényes a 180 napos várakozási idő. 
Az önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói támogatás az idei évtől bérként adózik (52,5%), viszont a munkavállaló igénybe veheti a munkáltatói támogatás után is a 20 százalékos adójóváírást, az szja-ból. Az összes pénztári adójóváírás évi legfeljebb 150 ezer forint lehet. 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]
Blog archivum