|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás?2018. Január 31. 14:07 - siteadmin Az alkalmi és az idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait egyaránt alkalmazni kell. 2018. január 1-jétől módosult mind a 2010. évi LXXV. törvény, mind a 2012. évi I. törvény. A fenti jogszabályváltozásokra tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva mutatjuk be, hogy miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás 2018-ban.
Minimális bér2010. évi LXXV. törvény meghatározza az alkalmi munkavállaló valamint a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén minimálisan kifizetendő órabéreket. Az első jelentősebb változás a minimálbér változásához köthető.
Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő minimális bérek:
Mentesített keretösszeg2010. évi LXXV. törvény rögzíti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget.
Ez a mentesített keretösszeg 2017. november 24-éig az alábbiak szerint alakult:
„A legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzata.”
2017. november 24-től visszamenőleges hatállyal (2017. évben megszerzett jövedelemre is) az alábbi szabály kell alkalmazni: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 százalékának a szorzata.
KözteherfizetésNem változott az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherfizetés.
Alkalmi foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint.
A közteher megfizetésével nem terheli
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződésA munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.
Továbbra sem változott, hogy a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt, az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése mellett.
Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.
Továbbá az egyszerűsített munka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi szabályaira is:
Az egyszerűsített foglalkoztatott szabadságaEgyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-ban, 126–133. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében nem alkalmazható például a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az egyszerűsített foglalkoztatott azonban jogosult szabadságra. Tekintettel arra, hogy az alkalmi munkavállalóval összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony, addig a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony akár maximum 120 napra is szólhat, így értelemszerűen a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán érvényesíthető a szabadság az alábbiak szerint:
Ha például egy 50 éves idénymunkás - akinek a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság – folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 napot dolgozott, akkor részére 120 napra (kerekítve) 10 nap szabadság jár. A foglalkoztatás megszűnésekor ez a szabadság pénzben kifizetésre kerülhet.
A szabadságok kapcsán meg kell említeni, hogy 2018. január 1-jétől a pótszabadságban következett be változás. 2017-ben hatályos szabály alapján a munkavállalónak, ha legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása volt, évenként 5 munkanap pótszabadság járt. 2018. január 1-jétől a Munkatörvénykönyv módosítása kapcsán a fenti évi 5 munkanap pótszabadság már a megváltozott munkaképességű személynek jár. Megváltozott munkaképességű személy – a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján – az
Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéseNincs változás abban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott?Sem az alkalmi munkavállalók, sem a mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyan nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra, de nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra.
Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetni. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon alkalmi munkavállalók, valamint mezőgazdasági és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik
A fenti esetben köteles az egyszerűsített foglalkoztatott – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint volt, azonban ennek mértéke 2018-ban 7 320 (napi 244) forintra emelkedett.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Kockázati biztosítás: a minimálbér növekedése miatt emelkedhet az adómentes juttatás összege2018. Január 30. 9:10 - siteadmin
A céges juttatásoknál, a cafeteriánál csak egyetlen adózási tényező változott: mint már írtunk róla 2018-ban az eho 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, ezért az egyes meghatározott juttatások adóterhe is mérséklődött, 43,66 százalékról 40,71 százalékra. Ennyi lett többek között az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, a személybiztosítási díj, illetve a keretösszegen felüli béren kívüli juttatás adóterhe is.
A béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya, készpénzcafeteria) adóterhe pedig nem változott, azaz maradt a 34,22 százalékos közteher. Az adómentes juttatások körében sincs első ránézésre változás. De ha a részletekbe is belemegyünk, akkor azt láthatjuk, hogy mégsem minden megy ugyanúgy mint tavaly. És mindjárt meglátjuk, ez miért is jó.
A kockázati biztosítás például havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adható juttatás. Ebben nincs változás tavalyhoz képest. Viszont mivel a minimálbér 2018-ra is emelkedett, ezért az adómentes keret is növekedett. A bruttó minimálbér idén 138 ezer forint lett, ezért az adómentesen adható kockázati biztosítás mint munkáltatói juttatás már 41 400 forint lehet havonta.
Egy novemberi kutatás szerint egyébként a biztosítás egyre népszerűbb a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást a választható juttatási rendszerben, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, 2017-ben pedig már 27 százalékra ugrott – nyilatkozta a kutatás készítője, Fata László cafeteria-szakértő. Így a fix és a választható juttatások között az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalta el a SZÉP-kártya, az Erzsébet-utalvány és az iskolakezdési támogatás mögött – tette hozzá.
Tehát két év alatt megkétszereződött azon munkáltatók aránya, akiknél a dolgozók biztosítási elemet is választhatnak a cafeteriakeretük terhére. Ám a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) értékelése szerint ezzel együtt is még mindig alacsony az átlagosan igényelt védelem mértéke. Ha pedig bekövetkezik a baj, az érintettek sokszor elfeledkeznek arról, hogy éljenek a szolgáltatással – hívja fel a figyelmet novemberi közleményében a MABISZ.
A CIG Pannónia tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében a vállalati juttatásoknál a legfontosabb szempont a rendszer költséghatékonysága, kiszámíthatósága és a dolgozói elégedettség növelése. Éppen ezért évről évre egyre népszerűbb forma a biztosítás a fix juttatások között, hiszen mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató számára kézzelfogható előnyökkel jár – érvelt közleményében a biztosító marketing és kommunikációs igazgatója, Fekete Zsuzsanna.
Mint írtunk róla, 2018-ban kedvezőbb feltételekkel lehet majd adni mobilitási célú lakhatási támogatást is: tovább nőtt ugyanis a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható támogatás mértéke. Figyelembe véve a minimálbér-növekedést a 2017-es legfeljebb 51 000 forint helyett idén 82 800 forint is lehet az adómentes munkáltatói támogatás mértéke.
Ezen kívül idén is adómentesen adható a belépő kulturális vagy sportrendezvényre, a lakáshitel-támogatás, a bölcsődei, óvodai költségek térítése is.
0 hozzászólás Mire figyeljünk, ha munkáltatói lakáscélú támogatást igénylünk?2018. Január 25. 15:36 - siteadmin Évek óta él egy elég nagy összegű, ráadásul adómentes juttatási forma: a munkáltatói lakáscélú támogatás.
De lehetséges általa a munkáltatói lakáscélú kölcsön elengedése, vagy hozzájárulhat a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez is segítségével a cégünk. És még egyszer: mindez adómentes.
Vannak persze törvényi feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ilyen például, hogy a támogatás maximális összege a lakás (ingatlan) vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30 százaléka lehet. Vagyis a lehetőséget maximálisan egy legalább 16,67 millió forintos tranzakciónál lehet kihasználni, feltéve, hogy a munkáltató megadja az 5 millió forintot. Feltétel az is, hogy a lakás méltányolható szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényt.
Ügyelni kell az adminisztrációraS hogy mennyire népszerű a juttatási forma? A felmérések azt mutatják, hogy nagyon is, mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók kedvelik. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ha a cégek nem tartják be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az komoly következményekkel járhat.
Felhívják a figyelmet például arra, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy az iratokat – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – megvizsgálja, és elbírálja az adómentes támogatás igényét.
A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, illetve ha lakás építéséről (építtetéséről), alapterület-növelésről, korszerűsítésről van szó, akkor a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell igazolnia.
A NAV tájékoztatója szerint a következő dokumentumokat kell benyújtania a munkavállalónak:
És még valamit nem árt most különösen észben tartani: ha a munkáltató a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja (ami számára egyébként adminisztrációs könnyebbséget jelent), akkor részére – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – január 31-ig igazolást kell a hitelintézetnek, vagy a kincstárnak kiállítania arról, hogy a támogatást átutalták. Ez is feltétel ugyanis az adómentességhez.
Sokba kerülhet a mulasztásAz adminisztrációra azért célszerű nagyon odafigyelni, mert ha nem teljesülnek az adómentesség feltételei, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás 20 százalékkal növelt összege lesz. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek, vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.
Egy esetleges átminősítés pedig főleg nagyszámú munkavállalói igény esetén számottevő összegű adókockázatot jelenthet mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Kérdés a mulasztás kinek a hibájából ered. Fontos, hogy a munkavállalók már a választás, igénylés pillanatában tisztában legyenek a jogkövetkezményekkel, vagyis hogy mivel jár, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges dokumentumok időben rendelkezésre álljanak. Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja.
0 hozzászólás Két jogviszonyban dolgozó nyugdíjas vállalkozók tb közterhei2018. Január 9. 22:15 - siteadmin
A nyugdíjas vállalkozók egyidejűleg több helyen is folytathatnak keresőtevékenységet. Az 1997. évi LXXX. törvény mind a járulékfizetés, mind a szociális hozzájárulási adófizetés kapcsán rendelkezik azokról az egyidejűleg fennálló keresőtevékenységekről, amikor a társadalombiztosítási közterheket az általános szabálytól eltérően kell megfizetni. Az alábbi bejegyzésben ezeket a többes jogviszonyokat foglalom össze, kitérve az ez esetben fizetendő járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségre is.
Nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység folytatása munkaviszony mellettKiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőt is), továbbá özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelmet vesz fel, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 320 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
Ha azonban a nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is dolgozik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Azaz a munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnak ne kelljen fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot:
Munkaviszonyban a nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A nyugdíjas munkavállaló 1,5 % munkaerő-piaci járulékot nem fizet.
A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A szociális hozzájárulási adóból azonban 55 év feletti nyugdíjas alkalmazásakor a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.
Megjegyzés: A munkaviszonyból származó jövedelemnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnál el kell érnie legalább a minimálbért/garantált bérminimumot. (Minimálbér: havi 138 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum havi 180 500 forint.)
Összefoglalva:
Nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatása egyéb társas vállalkozói tevékenység mellettEz esetben is az a szabály érvényesül, hogy ha a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelmet vesz fel, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas társas vállalkozó több társas vállalkozásban végez munkát, akkor a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
Azaz a fenti többes jogviszonyokban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.
Összefoglalva:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|
