hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési eljárás keretében visszafizetteti az egészségbiztosító által finanszírozott összeget azzal a személlyel (jogi-, vagy természetes személlyel), aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Ezt az eljárást megtérítési eljárásnak nevezik. Az alábbi bejegyzésben részletes tájékoztatást adunk a megtérítési eljárásról.

Foglalkoztató megtérítési kötelezettsége

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy a foglalkozási betegség miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy 
  • akár a foglalkoztató akár a megbízottja a kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségnek nem tett eleget, illetőleg 
  • ha a foglalkoztató vagy az alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
Ha például a foglalkoztató nem biztosítja a munkavédelmi felszerelést és ennek hiánya miatt a munkavállaló megsérül, akkor a foglalkoztatót a balesetből adódóan megtérítési kötelezettség terheli. Az így bekövetkezett balesetből eredő ellátást - azaz a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, a gyógyuláshoz szükséges tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás egészségbiztosító által finanszírozott árát, valamint a keresőképtelenség idejére az egészségbiztosító által kifizetett táppénzt – a foglalkoztató köteles visszafizetni az egészségbiztosítónak. 

Megjegyzés: Abban az esetben nem kerül sor a fenti megtérítési eljárásra, ha a visszafizetendő összeg nem haladja meg 5 000 forintot.

Egyéb személy megtérítési kötelezettségei

Ugyancsak az 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik arról, hogy az a személy, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. 

Mindezek alapján megtérítésre kerülhet sor többek között akkor, ha 
  • a családi ház tulajdonosa a háza előtti járdáról télen nem takarítja el a havat, a jeget és ennek következtében a balesetet szenvedett személy orvosi ellátása válik szükségessé, illetve a balesetet szenvedett személy keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesül. Nem csak természetes személlyel szemben indulhat ez esetben megtérítési eljárás. Ha a közelmúltra visszatekintünk, eszünkbe jutnak a síkos, jeges járdák. Az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák) tisztán tartásáról - azaz síkosság mentesítésről és a hó eltakarításról - az önkormányzatoknak kell gondoskodnia, amelynek elmaradásából adódó baleset miatt az önkormányzatokkal szemben megtérítési eljárásra kerülhet sor;
  • valaki verekedés következtében másnak olyan sérülést okoz, amely miatt a sérült egészségügyi ellátásra szorul;  
  • a gazda póráz nélkül sétáltatja a kutyáját, és a kutya rátámad egy járókelőre, akit a kutyatámadás miatt orvosi ellátásban kell részesíteni. 
Megjegyzés: Ha valaki kötelező felelősségbiztosítás alá tartozó gépkocsival vagy motorkerékpárral okoz keresőképtelenséget vagy egészségkárosodást, akkor ez esetben nem indul megtérítési eljárás, mert a felelősségbiztosítás fedezi az így nyújtott egészségbiztosítási ellátások árát is. 

Honnan értesül az egészségbiztosító a balesetekről?

A foglalkoztató köteles kivizsgálni a munkavégzés során bekövetkezett baleseteket. Az erről készült jegyzőkönyvet, egyéb nyomtatványt, továbbá a foglalkozási betegedésről kiállított értesítést köteles bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének. 
Továbbá az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátások adatait is kezeli, amelyekből szintén értesül a balesetek alapján nyújtott ellátásokról. 

Fizetésre kötelező határozat

A megtérítési eljárásban a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve határozatot hoz, amelyben kötelezi azt a személyt, aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy másik személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért, hogy fizesse meg az így nyújtott ellátás(ok) tb támogatott árát, és annak kamatait. Ez ellen a határozat ellen azonban nem lehet fellebbezést benyújtani, így jogorvoslatot csak a bíróságtól lehet kérni. 

A fenti határozat tartalmazza egyrészt a megtérítendő összeget, másrészt ezen összeg alapján fizetendő kamatot. Azaz a megtérítésre kötelezettnek vissza kell fizetnie 
  • az egészségbiztosítónak az egészségbiztosító által átutalt táppénzt, vagy baleseti táppénzt, továbbá az egészségügyi szolgáltatás-, vagy a baleseti egészségügyi szolgáltatás tb finanszírozott árát, illetve a tb támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdőellátás támogatásának összegét, továbbá 
  • a fenti összeg alapján kiszámított kamatot. 
A kamat kapcsán meg kell jegyezni, hogy nem kell a kamatot megfizetni, ha a megtérítésre kötelezett a felelősségét írásban elismeri, és ezzel együtt az ellátás összegét határidőben visszafizeti az egészségbiztosítónak. 

Mérséklés, részletfizetés, elengedés

Az 1997. évi LXXXIII. törvény lehetőséget ad arra, hogy az egészségbiztosító - ha a megtérítésre kötelezett kérelmezi - a megtérítési összeget továbbá annak kamatát mérsékelje, részletfizetést engedélyezzen, vagy elengedje. 

Ennek keretében a természetes személlyel szemben megtérítés címen fennálló követelést a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. 

Továbbá mind a foglalkoztató, mind a természetes személy kérheti, hogy a kirótt kamatot a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve méltányosságból mérsékelje, engedje el vagy a kamatra részletfizetést engedélyezzen.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

A munkaerő-toborzás egy csapatsport

2017. Március 13. 16:14 - siteadmin



Teljesen új készségekre és tudásra van szükség ahhoz, hogy toborzási területen ma sikeres legyen valaki. Piackutatói alaposság, online marketing tudás, értékesítőket megszégyenítő meggyőző erő a jó toborzó szakember ismérve. Toldi Gábor, toborzási szakember, a Social Talent partnerének előadását a témáról március 28-án a BaBér és a HR Portal közös konferenciáján hallgathatjuk meg.


Milyen trendeket lát a munkaerőpiacon?

T. G.: Alapjaiban alakulnak át a piacok a digitalizáció, azaz a negyedik ipari forradalom miatt. Az egész folyamat leginkább egy olyan hógolyóhoz hasonlítható, amely egyre növekszik és közben folyamatosan gyorsul. Gondoljunk csak a tévére. Maga az eszköz alapjaiban nem változott közel 50 évig. Ehhez képest még csak 9 éve, hogy bemutatták az első iPhone-t, az első okostelefont. Rengeteg példa van már körülöttünk arra, hogy a technológia miként alakítja át az életünket és akár iparágakat. Gondoljunk csak az elektromos hajtású autókra vagy az UBER-re. Nem kérdés, hogy ezek a változások hatnak a vállalatokra is és a munkaerőpiacra is. Több egymástól független, de egymásra ható tényezővel kell kalkulálnunk:
  1. Olyan új munkakörök jönnek létre, melyek korábban nem léteztek.
  2. A szabad munkaerő áramlás elve új értelmet nyer az online, távmunkában elvégezhető feladatok által.
  3. Új generációk jelentek meg a munkaerőpiacon, akiknek teljesen normális közeg az internet, a közösségi média, az okostelefon. Ezáltal egészen más elvárásokat támasztanak és másképp állnak a munka világához.
  4. Az oktatási rendszer nem bírja tartani a tempót, másképp tanulunk és a dolgok oly tempóban változnak, hogy a klasszikus oktatási rendszer átalakul. (Például: MOOC – Massive Open Online Course)
  5. Elöregedő társadalomban élünk, kevesebb az utánpótlás, ezáltal még nagyobb a verseny az elérhető munkaerőért.
  6. A közösségi médiának és az online térnek köszönhetően a transzparencia felértékelődik, a vállalatok a kommunikációs kontrollt elvesztették. 
  7. A rugalmas foglalkoztatás új utakat tör magának ugyancsak a technológiának köszönhetően. Egyre több a szabadúszó, projekt alapon dolgozó „munkavállaló” és ez a szám folyamatosan növekszik.

Miként hatnak ezek a változások a munkaerő-toborzásra, mint szakmára? Hogyan hat ez a vállalatokra?

T. G.: A toborzási szakemberek új kihívások előtt állnak. Teljesen új készségekre és tudásra van szükség ahhoz, hogy toborzási területen ma sikeres legyen valaki. Egy piackutató rálátása szükséges, mélységében ismerve az adott szakterületet, ahol toboroz. Érteni kell az online tér működését, szinte már egy online marketing szakember és egy hacker eszköztárával kell dolgozni olyan nehezen betölthető pozíciók esetén, mint például az IT szakember és a mérnök. Amennyiben pedig bír mindezekkel az egyre inkább online technikai „sport” készségekkel, és végre talál egy megfelelő jelöltet, akkor jön az, hogy meg kell nyernie a vállalatnak. Értékesítőket megszégyenítő érveléssel és meggyőző erővel kell munkáltatói márkaüzeneteket kommunikálni. A vállalatok a korábbi vevői pozícióból eladói szerepbe kényszerültek a munkaerőpiacon, melyet sok felvételért felelős vezető nem ért.


Mit ért azalatt, hogy a felvételért felelős vezetők nem értik a jelenlegi helyzetet?

T. G.: A vezetők nincsenek tisztában a jelenlegi munkaerő-piaci környezettel. Hogyha végre van egy megfelelő jelölt, akkor azt fel kell venni, mert ki tudja, mikor lesz újra egy hasonlóan jó jelölt. Sok esetben már szó nincs arról, hogy válogatni lehetne a jelöltek között. A munkaerő megtartása az új toborzás. Egy-egy ember pótlás oly mértékben elhúzódhat, amely jelentős költséget, veszteséget jelent a cégek számára. Ma a felvételért felelős vezetőknek van a legnagyobb a felelőssége a munkaerőtoborzásban. Rajtuk múlik sok esetben:
  • a fluktuáció,
  • tőlük érkezik a munkaerőigény, 
  • hogy a kollégák motiváltak legyenek új kollégák ajánlására,
  • ők azok, akik döntenek vagy nem döntenek a jelöltek sorsáról,
  • végül pedig hogy a felvételt nyert kolléga benn marad-e a szervezetben.
Mindezek alapján számomra nem kérdés, hogy ma a munkaerőtoborzás egy csapatsport, ami csak akkor lehet sikeres, ha a vezetők értik a piaci trendeket és változást, és ennek megfelelően működnek együtt a toborzási szakemberekkel. 

Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is március 28-án a HR forradalma: Attitűdváltás konferencián, ahol olyan neves szakemberek segítségével elemezzük a HR területét érintő változásokat és az új trendeket, akik maguk is nagyvállalati környezetből jöttek, és közreműködtek egy-egy új módszer sikeres bevezetésében. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás

Atipikus munkavégzési formák HR-es szemmel

2017. Március 6. 14:06 - siteadmin


Strukturális munkanélküliség van: vagyis míg egyesek éveken át keresnek munkát, mások csupán pár napig. Közben számos cég nyit az atipikus foglalkoztatási formák felé, ami növeli az érintett munkavállalók kötődését – mondja Lerf Andrea, az Egis Gyógyszergyár Zrt. képzési csoportjának vezetője, akinek előadását a témáról március 28-án a BaBér és a HR Portal közös konferenciáján hallgathatjuk meg.


Egyre többet lehet hallani az atipikus munkavégzési formákról. Mi az oka ennek? 

L. A.: Szokatlan helyzet alakult ki a munkaerőpiacon, az úgynevezett strukturális munkanélküliség. Ez azt jelenti, hogy egyszerre igaz az is, hogy munkanélküliként átlagosan 18 hónap alatt sikerülhet visszatérni a munka világába, és az is, hogy a tehetségeket 10 nap alatt levadásszák. A globalizációnak köszönhetően például az IT szektorban szinte napi szinten küzdeni kell a kollégák megtartásáért, hiszen akár a Szilícium-völgyből is érkezhetnek csábítások, de a szakmunkások tekintetében is folyamatosan versengünk a nyugat-európai pozíciókkal.

Az is tény, hogy ha megnézzük Magyarország korfáját, akkor egy csökkenő, öregedő társadalom képét látjuk. A Ratkó-korszak szülöttei mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt, és vonulnak ki nagy számban a munkaerőpiacról, míg a másik oldalon a fiatal aktív korba lépők száma nagyságrendekkel kevesebb. Azaz évről évre csökkenni fog azon pályakezdők száma, akik utánpótlásként be tudnak lépni egy-egy céghez. Ha ehhez hozzátesszük azt a tényt, hogy a fiatalok nagy arányban gondolkodnak külföldi munkavégzésben, akkor még súlyosabb a helyzet. Számos szakma területén már érezhető ennek hatása. Alternatív megoldást jelenthet a jelenlegi inaktív állományban lévők bevonása például olyan atipikus munkavégzési formákba (például részmunkaidő, távmunka stb.), ami megoldást nyújthat helyzetükre.


Miért fontos, és miért érdemes ezzel foglalkozni?

L. A.: A fiataloknak megváltoztak a munkavégzéssel kapcsolatos attitűdjeik, elvárásaik. Számukra sokkal fontosabb a munka-magánélet egyensúly, ügyesebben tudják meghúzni a határokat. Emellett kihasználva a technikai fejlődés vívmányait sokkal nagyobb szabadságot igényelnének a munkavégzés hogyanjában. Számos cég kezdi elfogadni és megérteni, hogy ez a jövő, ebbe az irányba megyünk, és óvatosan, de nyit az atipikus foglalkoztatási formák felé. 


Milyen előnyökkel járhat a cég számára például a részmunkaidős foglalkoztatás?

L. A.: Azt gondolom, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás mindig egy válasz az adott élethelyzetre. Azt is tudni érdemes róla, hogy az utóbbi évtizedekben, főleg a válság időszakában erős negatív tartalommal töltődött meg hazánkban a sok kényszerből részmunkaidőbe visszasorolt, illetve a papíron csökkentett időtartamban, valóságban viszont magasabb leterheltséggel foglalkoztatottak miatt. Magyarország az 5-6%-os részmunkaidős foglalkoztatási rátájával az európai országok listájának végén kullog, az átlag 20%-hoz képest. Azonban a kutatási adatok azt mutatják, hogy igény lenne rá mindkét oldalon. Itt az idő, hogy a cégek újra átgondolják, hogy miként tudják beilleszteni a foglalkoztatási palettájukba ezt a formát. Annál is inkább, mert ez nemcsak egy családbarát-emberbarát intézkedése lehet a vállalatnak, hanem pozitív hatással lehet az elkötelezettség növelésére a fluktuáció csökkentésére. Annak a munkatársnak, akinek az adott élethelyzete a csökkentett óraszámú munkát kívánja meg, és erre nem azt a reakciót kapja, hogy elveszti a munkáját, hanem közös párbeszéddel ki tudnak alakítani egy olyan rendet, amiben mind a munkáltató, mind a munkavállaló jól jár, mindenképpen pozitív élménye és kötődése lesz a cég irányába. Tipikus helyzetek lehetnek: kisgyermekes családok, tanulás melletti munkavégzés, nyugdíjazás, esetleg beteg hozzátartozó ápolása.


Akkor ez a jövőbeli siker kulcsa? Minden cég kezdjen el gondolkodni az atipikus munkavégzési lehetőségein?

L. A.: Igen és nem. Valóban ez a tendencia látszik erősödni, és biztos vagyok benne, hogy nagymértékben emelkedni fog az ilyen pozíciók száma a következő években. Azonban nem minden esetben jelenti ez a megoldást. Minden cégnek érdemes a saját határait megnézni, a stratégiája alapján átgondolni, hogy melyek azok a kulcsfontosságú pontok, amelyekre fókuszálnia kell. Abban az esetben, ha munkaerőhiánnyal küzd, akkor lehet az egy megoldási alternatíva, hogy megvizsgálja, hogy különböző atipikus munkavégzési formákkal miként tudná megoldani a helyzetet. Nem ez a HR svédcseppje, viszont nagyon jó lehetőség és válasz lehet elakadási helyzetekre. A kulcs – ahogy azt a területen élen járó holland szakértőtől megtanulhattuk – a transzparencia, az előre lefektetett út és szabályok, a kommunikáció, az eredményorientált gondolkodás és a bizalom.


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is március 28-án a HR forradalma: Attitűdváltás konferencián, ahol olyan neves szakemberek segítségével elemezzük a HR területét érintő változásokat és az új trendeket, akik maguk is nagyvállalati környezetből jöttek, és közreműködtek egy-egy új módszer sikeres bevezetésében. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás

Mi az agilitás és miért kell fejleszteni?

2017. Február 28. 9:33 - siteadmin




Az agile working terjedésével új készségekre, képességekre van szükség. Arról, hogy mik ezek a kompetenciák, és hogyan sajátíthatóak el a versenyképesség megtartása érdekében, Szeleczki Zsolt független szervezeti és változásmenedzsment tanácsadó beszél bővebben március 28-án a BaBér és a HR Portal közös konferenciáján.  


Mit takar a munkahelyi agilitás kifejezés és miért hallunk erről manapság sokat?

Sz. Zs.: A technológiáknak köszönhetően felgyorsul körülöttünk az élet. A szervezeteknek – különösen a nagyobb, hierarchikusabb cégeknek – ez új kihívásokat vet fel. Főként innovációban, de egyéb üzleti alkalmazkodásban is, már nem elég gyorsan reagálni. Hasonlóan a versenysportokhoz, intelligensen kell előre látni az ellenfél vagy a piac mozgásait, és ennek alapján előre cselekedni. Ez az intelligens reagáló-készség az úgynevezett Agilitás (Agily) ami egyre inkább a különbséget jelenti a siker és kudarc között, cégek, csapatok és egyének esetében is. De ez NEM csupán technológia, épp ellenkezőleg. A sport hasonlatot folytatva, technika és erőnlét kell hozzá, de az nem elég. Ésszel kell játszani és a fontos pontokon, fontos pillanatokban összpontosítani. 


Milyen szervezeti megoldások segítik elő az agilisabb működést?

Sz. Zs.: Az említett definíció alapján három eleme van. Először is az anticipáció, az előre becslés szokása, sebessége és gyakorisága. Másodszor az energiák gyors mozgósítása. Harmadszor a hibákból tanulás képessége. Hogyan képeződik ez le szervezetekben? Az első az adatok gyűjtése, rendszerezése és elemzése, az úgynevezett Big Data. Persze lehet intuitív módon is, de az nagy szervezetekben nehezen követhető, nagy kockázatú opció (ld. vizionárius vezetők bukása). A mozgósításhoz rugalmas szervezeti modellek bevezetése, mint például az Uber vagy Deliveroo. Ilyen "on-demand” szervezeti modelleket kitalálni nem is nehéz, de egy meglévő szervezetet átalakítani ilyen formában már nehezebb. Mint egy mozgó kocsit áttervezni. Végül a tanulási készség: ami főleg kollektív, működő online és fizikai közösségek tudatosabb feltérképezését és fejlesztést jelenti. 


Mit tehetnek a munkavállalók, akik ebben a környezetben versenyképesek akarnak maradni?

Sz. Zs.: Először is ne várják a sült galambot. Bár a szervezetük ajánlhat nekik képzéseket, vagy on-the-job tanulási lehetőségeket projektekben, de a felelősség és a karmesteri pálca a dolgozónál van. Olyan készségek mint a tervezői mentalitás (Design Thinking), adatvizualizáció, virtuális csapatmunka és még pár hasonló készség tekintetében aktívan kell kísérletezni, a cégen belül és a magánéletünkben is. Milyen alkalmazásokat használok és miért pont azokat? Hogyan épülnek be jól a munkámba vagy az életembe? Mivel kell felhagyni azért, hogy új dolgokra jusson idő (to-stop-list nem to-do-list)? Esetleg több idő eltöltése más generációs, más szakterületi vagy más kulturális hátterű emberekkel. Szóval sok a lehetőség, és számos hasznos mód van magunk fejlesztésére, de mint sok minden más, ez is fejben dől el. 


Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is március 28-án a HR forradalma: Attitűdváltás konferencián, ahol olyan neves szakemberek segítségével elemezzük a HR területét érintő változásokat és az új trendeket, akik maguk is nagyvállalati környezetből jöttek, és közreműködtek egy-egy új módszer sikeres bevezetésében. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás



Korábbi cikkeinkben beszámoltunk a gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatti keresőtevékenységről. Gyermekvállalásra tekintettel kerül folyósításra a gyermekgondozási díj is. Azért, hogy teljeskörű legyen a gyermekekre folyósított ellátás alatti keresőtevékenységekre vonatkozó szabályok ismertetése, az alábbiakban bemutatjuk, milyen feltételek mellett lehet munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása alatt. 

Gyermekgondozási díj

Biztosítási jogviszony alapján járó ellátás a gyermekgondozási díj. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj folyósítását követően, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár  a gyermek 2. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további 1 évig folyósítható, azaz a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díjnak egy különleges formája ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj.  A hallgatói gyermekgondozási díj már a gyermek születésének napjától jár, de ez a gyermekgondozási díj nem a gyermek 2 éves koráig, hanem a gyermek 1 éves koráig folyósításra. 

Keresőtevékenység

A gyermekgondozási díj (gyed) esetében azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt keresőtevékenységet – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – folytatni. 

Mit is jelent a keresőtevékenység? 

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a keresőtevékenység a következőt jelenti: „A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.” Azaz keresőtevékenységnek minősül többek között 
  • a munkaviszony, a munkaviszony jellegű jogviszony pl: közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, 
  • ha a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezetet és a szociális szövetkezetet, 
  • a tanulószerződés alapján folytatott keresőtevékenység, 
  • nem nyugdíjas személy által egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban személyesen végzett tevékenység, 
  • a megbízási-, illetve a vállalkozási szerződésben folytatott munkavégzés, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, 
  • a biztosított mezőgazdasági őstermelő valamint a főállású kisadózó által végzett tevékenység, 
  • alkalmi-, és idénymunkavégzés, azaz az egyszerűsített foglalkoztatás.
Mindezek alapján tekintsük át, hogy milyen feltételekkel lehet a gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban illetve vállalkozói jogviszonyban dolgozni!

Munkavállalás feltételei

A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozni. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozási díjat. Azaz nem jár például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően munkaviszonyban – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében folytatott alkalmi munkavállalást és az idénymunkát is - dolgozik. 

A gyermekgondozási díj alatti munkavégzésnél nincs sem időkorlát, sem jövedelemkorlát, azaz a gyermekgondozási díjban részesülő szülő akár napi 8 órában is dolgozhat és kereshet akár havi bruttó 800 000 forintot is. 

A gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozó kérheti, hogy a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztassa. Ez esetben a munkáltató a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Abban az esetben, ha a munkavállaló három vagy több gyermeket nevel, akkor a fenti részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek 5 éves koráig áll fenn.

Megjegyzés: Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló többek között az, aki szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és ezzel egyidejűleg gyermekgondozási díjban is részesül.

A gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl 
  • 10 százalék nyugdíjjárulék, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
Megjegyzés: A gyermek(ek)re tekintettel munkavállaló családi adókedvezményt vehet igénybe, és adott esetben járulékkedvezménnyel is élhet.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb három (három vagy több kiskorú gyermek esetén öt) évig szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet. A hatályos szabály alapján gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló bruttó munkabére (legfeljebb 100 000 forint) utáni szociális hozzájárulási adó csökkenthető 
  • az aktuális szociális hozzájárulási adóval - ami 2017-ben 22 százalék - a foglalkoztatás első két (három vagy több kiskorú esetén az első három) évében, míg 
  • a foglalkoztatás harmadik (három vagy több kiskorú esetén negyedik és ötödik) évében a fenti csökkentés az aktuális szociális hozzájárulási adó fele, ami 2017-ben 11 százalék.
Megjegyzés: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell a szociális hozzájárulási adókedvezményt arányosítani.

Kedvezmény érvényesítésének a feltétele, hogy a munkavállaló igazolja, hogy gyermekgondozási díjban részesül. Az igazolást a kifizetőhely, vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási illetve fővárosi kerületi szerve adja ki. Minimum három gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermekgondozási díj folyósításán túl szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet a kormányhivatal családtámogatási szervének járási hivatala, vagy a fővárosi kerületi hivatala, illetve adott esetben a családtámogatási kifizetőhely igazol le. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátás(ok)ról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.
Megjegyzés: A szakképzési hozzájárulás alapját is lehet csökkenteni a gyermekgondozási díj melletti munkavégzés esetén, abban az időszakban, amelyben 22 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezménnyel lehet élni. A kedvezmény alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 000 forint. 

Egyéni, társas vállalkozás folytatása gyermekgondozási díj folyósítása alatt

A gyermekgondozási díjban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozóként. Keresőtevékenység korlátozása ez esetben is érvényesül, azaz a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni. Amennyiben például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik a gyermek születését követő 168 napban, akkor nem jogosult gyermekgondozási díjra. 
A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozó az alábbiak szerint fizeti a tb közterheket: 
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot
fizet a vállalkozásában szerzett jövedelméből, kivétből.  Azaz a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékokat. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a járulékokat, azonban ha nincs havi jövedelme (kivétje), akkor nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség. 

Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni-, illetve társas vállalkozás a vállalkozó jövedelme (kivétje) után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót. A társas vállalkozás továbbá megfizeti a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Azaz ez esetben sem kell megfizetni az ún. minimális alapok után a közterheket. A munkaviszonytól eltérően ez esetben a gyermekgondozási díj folyósítására tekintettel nem jogosult a vállalkozó után a vállalkozás szociális hozzájárulási adó-, vagy szakképzési hozzájárulási kedvezményt érvényesíteni. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34]