hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Megváltozott munkaképességű személyek széles körét érintheti a 2018. január 1-jétől bevezetett új ellátás, a kivételes rokkantsági ellátás. Sokan vannak, akiknek az egészségi állapota, illetve a munkaképesség csökkenése indokolná a rokkantsági ellátás megállapítását, de a jogszabályban előírt szükséges előzetes biztosítási idő hiányában erre nem került sor. 2018. január 1-jétől bevezetett új méltányossági ellátás azonban lehetőséget nyit arra, hogy ezen személyek egy része ellátásban részesüljön. Mindezek alapján az alábbi bejegyzésben részletesen ismertetem 2018. január 1-jétől alkalmazandó kivételes rokkantsági ellátást.

Ki jogosult a kivételes rokkantsági ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2018. január 1-jétől kiegészült egy új 13/A. §-sal, amely a kivételes rokkantsági ellátás szabályait tartalmazza.
A fenti szabály alapján méltányosságból, az éves költségvetési törvényben meghatározott keretösszeg kimerítéséig, kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
  • a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  • a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét elutasították, mert nem rendelkezett a   kérelem benyújtását megelőző  5 éven belül legalább 1095 nap,  10 éven belül legalább 2555 nap illetve  15 éven belül legalább 3650 nap biztosítási idővel, továbbá 
  • a fenti elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint azonban rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével (azaz kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 548 nap, 10 éven belül legalább 1278 nap, 15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel), továbbá 
  • keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Megjegyzés: A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki fentiekben ismertetett minimális biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik. Azaz előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki rendelkezik a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 nap, 10 éven belül a 2299 nap, vagy 15 éven belül a 3285 nap biztosítási idővel. 

Kivételes rokkantsági ellátás igénylése

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Nagyon fontos, hogy a kérelem benyújtásakor be kell tartani a fenti határidőt. 

Az ellátás megállapításához ki kell tölteni „Adatalap a kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt. Az adatlaphoz csatolni kell többek között a következőket:
  • Minden olyan iratot, dokumentumot, ami a különös méltánylást megalapozza;
  • Az adatlapon kitöltendő jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat;
  • Keresőtevékenység megszűnéséről szóló, ill. a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat;
  • Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az azt igazoló dokumentumot;
  • Rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot;
  • Mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot;
  • Társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát;
  • A gondnok kirendelő gyámhivatali határozatot;
  • Meghatalmazott általi előterjesztés esetén a meghatalmazást. (Ha nem a meghatalmazást nem meghatalmazó (kérelmező) írta saját kezűleg, akkor a meghatalmazást két tanúnak kell hitelesítenie.)
Az adatlapot a lakcím (bejelentett lakóhely vagy bejelentett tartózkodási hely) szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi-, megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtani, illetve megküldeni.

Megjegyzés: A kormányhivatal tájékoztatása alapján azon személyek, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően vált jogerőssé az elutasító döntésük, 2018. teljes évében benyújthatják a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmüket.

Kivételes rokkantsági ellátás havi összege

A kivételes rokkantsági ellátás mértéke az adott ellátás minimum összegének 65 %-a. 

A kormányhivatal* idén kiadott tájékoztatása alapján az ellátás az alábbiak szerint alakul:
  • C1 (öregségi nyugdíjkorhatárt 5 évben belül betöltő) és C2 minősítés esetén 28 925 forint;
  • D minősítés esetén 32 140 forint;
  • E minősítés esetén 35 355 forint.
* forrás: www.kormanyhivatal.hu oldalon „TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegéről 2018. évben”
 

Döntés és jogorvoslat kivételes rokkantsági ellátásról

Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátás megállapításra kerül, akkor az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

Abban az esetben, ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag azért utasították el, mert a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

Tekintettel arra, hogy méltányossági jogkörben kerül sor a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására, így a meghozott döntés ellen nem lehet fellebbezést benyújtani. A döntést csak bíróság előtt, közigazgatási perben lehet megtámadni, de ez esetben is  kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.

Kivételes rokkantsági ellátás megszüntetése

A kivételes rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
  • azt kérte,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt,
  • egészségi állapotában javulás állt be, azaz a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százaléknál magasabb mértékű lett, illetve 
  • esetében már nem fenn, hogy a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, 
  • keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Azaz a kivételes rokkantsági ellátás esetén is figyelemmel kell lenni arra, hogy a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát.

Megjegyzés: 2011. évi CXCI. törvény alapján a fentiekben említett minimálbér alatt a következőt kell érteni. Minimálbér az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 1. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 138 000 forint, míg egyéni és társas vállalkozó esetén 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 2. alpontjában foglalt bér, amely idén havi 180 500 forint.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Családi kedvezmények, nem csak a jövedelem után

2018. Február 22. 9:01 - siteadmin



A kormány több eszközzel is igyekszik ösztönözni a házasságot és a gyermekvállalást, ezek közül a legfontosabbak a személyi jövedelemadóból levonható kedvezmények. Ezeknek két fajtája van: az első házasoknak és a gyermeket nevelőknek járó támogatás. Ezeknek pontos feltételeit az Szja. törvény 29.§-a írja le.  

Az első házas kedvezmény

A két támogatás nem zárja ki egymást – sorrendben az első a házasságkötés után járó juttatás. Ez azt jelenti, hogy ha egy fiatal házas mindkettőre jogosult, a gyermekek után járó adóalapkedvezményt az első házasok kedvezményének levonása után érvényesítheti. 

Az első házasok kedvezménye a házasságkötés első hónapját követő 24 hónapig vehető igénybe, összege pedig havi szinten 33335 forint, ami 5 ezer forinttal csökkenti a fizetendő adót. Az együttes jogosultság itt azt jelenti, hogy igénybe veheti a pár egyik tagja, de meg is oszthatják, az összeg ebben az esetben értendő együttesen. 

A támogatásra akkor jogosult egy pár, ha 2014. december 31-ét követően belföldön vagy külföldön kötöttek házasságot (regisztrálták élettársi kapcsolatukat), és legalább egyiküknek ez az első házassága (bejegyzett élettársi kapcsolata). Tehát ha egy pár egyik tagja korábban már házas volt, azzal nem vész el a kedvezmény. Akkor viszont igen, ha a 24 hónap közben elválnak, vagy egyikük meghal.

Az is fontos, hogy a kedvezménynek nincs korhatára, van viszont egy kikötés: nyugdíjasok csak akkor vehetik igénybe, ha a nyugdíjukon túl van összevont adóalapba tartozó jövedelmük, amelyikből levonható a kedvezmény. Ha a kedvezmény – esetleg a gyermekek után járó  kedvezménnyel összevonva – meghaladja az összevont jövedelem nagyságát, akkor családi járulékkedvezményt lehet érvényesíteni, ez a felettes rész 15 százaléka lehet. 

A családi kedvezmény

Ugyanez igaz a már említett, gyermekek után járó családi adókedvezményre is, amelyet szintén az összevont adóaalapból vonhat le a gyermeket nevelő egyik szülő. Itt természetesen nem fontos, hogy házasok legyenek, és az sem kitétel, hogy az vegye igénybe a kedvezményt, aki a családi pótlékra jogosult. A családok támogatásáról szóló törvény ugyanakkor kimondja, hogy családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha a gyermekkel együtt lakik, és legalább egy éve aláírt közokirattal igazolni tudja, hogy a szülővel élettársi kapcsolatban van. Ha pedig a családi pótlékra jogosult az élettárs, akkor a családi kedvezményt is igénybe veheti.

A családi kedvezményt külföldi állampolgárok is igénybe vehetik, ha jövedelmük legalább 75 százaléka után Magyarországon kötelesek adót fizetni, és más országban nem vesznek igénybe ilyen támogatást. 

Speciális eset az, amikor az elvált szülők felváltva nevelik a gyermeke(ke)t, és a családi pótlékra is 50-50 százalékban jogosultak. Ilyenkor mindketten igénybe vehetik az adókedvezményt, természetesen az új családi viszonyaik szerint. Ha például egy közös gyermek volt a korábbi házasságban, az apa új felesége viszont szintén egy gyermekkel érkezik az új házasságba, akkor az apa már a két gyermek után számolhatja a kedvezményt. Eközben a volt feleség (új családjával) szintén igénybe veheti a közösen nevelt gyermek után az adókedvezményt.

A kedvezményt igénybe lehet venni a gyermek megszületése előtt, a várandósság 91. napjától is. Ebben az esetben azonban csak a kismama vagy vele közös háztartásban élő házastársa igényelheti, élettárs nem. 

A kedvezmény a magzatokon és családi pótlékban részesülő gyermekeken kívül a rokkantjáradékra jogosult utódok után is igénybe vehető. Mindkét esetben igaz, hogy 2017-től már nem csak a szülő, hanem annak hozzátartozója is igénybe veheti. Ez segíti például azokat, akik elhunyt testvérük gyermekét fogadják be. Ettől az évtől pedig saját háztartásban nevelt gyereknek számít az is, aki a szülő beleegyezésére vagy kérelmére kerül átmeneti gondozásba. 

A családi kedvezmény minden olyan hónapban igényelhető, amelyikben legalább egy napig megvan a jogosultság. Ha viszont ez megszűnik, azt jelezni kell az adóelőleget fizető munkáltató vagy az adóhatóság felé. Erre akkor kell például ügyelni, ha a gyermek leérettségizik és munkába áll, így a családi pótlék már nem jár utána. Ha ilyenkor a szülő továbbra is igénybe veszi a kedvezményt, azt jogosulatlanul teszi. 

Az igénybe vehető kedvezmény összeg idén az egy, a három, illetve a több gyermeket nevelők esetében változatlan marad, vagyis egy szülő egy gyermek után 66570 forinttal, 3 és minden további gyerek esetében pedig 220 ezer forinttal csökkentheti a fizetendő szja-t. Ha viszont két gyermek van a családban, évi 100 ezer forint helyett 116 670, vagyis havi 17 500 forint vonható le az adóból. 
Ha tehát valaki egy jogosult gyermeket nevel, akkor havi 10 ezer forinttal kevesebb adót fizet. Ha kettőt nevel, de abból csak egy jogosult a kedvezményre, akkor 17 500 a kedvezmény, ha mindkettő, akkor már 35 ezer forint. Ha három gyermeke van, de csak egy után tudja igénybe venni az adókedvezményt, akkor a fizetendő adó havonta 33 ezer forinttal csökkenthető, ha viszont mindhárom után, akkor már 99 ezer forinttal. 

Érinti az adózást két 2018-tól élő engedmény is. Az egyik a gyermekes családok jelzáloghiteleit érinti: a kormány döntése alapján a tartozása a harmadik, a negyedik és az ötödik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken. A másik pedig a diákhitelt: az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet. Az elengedett hitel adómentes jövedelemnek számít.





Hozzászólás 0 hozzászólás



Aki esetleg kereste már az szja-törvényben a cafeteria szót, az rácsodálkozhatott, hogy nem szerepel ilyen jogcímen juttatás. Csak béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás és adómentes juttatás szerepel a jogszabályban. De akkor hogy lesz ebből cafeteria? Úgy, hogy a munkáltató összeállít a törvényben szereplő juttatásokból egy csomagot (=cafeteria), meghatározott összegig, és az igénybevétel lehetőségeiről készít egy úgynevezett cafeteriaszabályzatot, jelezve, hogy mely dolgozói csoportok miből választhatnak. A csomagból aztán a mindegyik munkavállaló kiválaszthatja, hogy személy szerint mit milyen összegben szeretne igénybe venni a megadott kereten belül. De az is járható út, ha a munkáltató konkrétan kiköti, hogy milyen juttatásokat ad. Az előbbi talán a választás lehetősége miatt szimpatikusabb lehet a dolgozóknak, hiszen a saját igényeiket érvényesíthetik.  

A hétköznapi nyelvben persze előfordul, hogy a béren kívüli juttatásokkal azonosítják a cafeteriát, de nem csak ilyen juttatásokat tartalmazhat tehát a csomag, hanem adómentes, és egyes meghatározott juttatást is. Ebből következik az is, hogy olyan nincs, hogy „a cafeteria adója”. Hanem az egyes juttatási elemeknek lehet adóterhe: az adómentesnek persze nincs, a béren kívüli juttatásé idén nem változott, maradt 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatásoké pedig 40,71 százalékra csökkent.

A munkáltatók többsége bruttóban nyújtja a cafeteriakeretet, tehát amikor a dolgozó kiválasztja az egyes elemeket, akkor ha azoknak van adója, azt azzal együtt kell figyelembe venni a keret felhasználásánál. (Ha viszont a munkáltató mégis nettóban adja a juttatásokat, akkor értelemszerűen a keretben az adót nem kell figyelembe venni.)

Vegyünk 100 ezer forintot.

  • Ha ezt bérként fizeti ki a munkáltató, akkor ebből a munkavállaló 66 500 forintot kap meg, és a cégének mindez összesen 121 ezer forintba kerül.
  • Ha cafeteriára szán ugyanennyit a munkáltató, és mint a többség bruttóban adja a keretet, akkor a költsége mindössze 100 ezer forint lesz. A munkavállaló pedig attól függően különböző összegű juttatásokhoz juthat, hogy milyen elemeket választott a cafeteriakeretből.
* Ha kizárólag adómentes juttatásokat kért, akkor 100 ezer forint értékben fogja ezeket megkapni.

* Ha csak béren kívüli juttatásokat kért, akkor 74 505 forint értékben fog ezekhez hozzájutni.

* Ha pedig kizárólag egyes meghatározott juttatásokat, akkor 71 068 forintnyi juttatás realizálódik nála.

* De tegyük fel, hogy egyformán kér mindegyik juttatásból – ekkor 33.333+24.834+23.689 forintnyi juttatást élvezhet majd, azaz összesen 81.856 forintnyit.

A példákból látszik, hogy miért lehet előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára is, ha adnak és kapnak juttatásokat, illetve ha van cafeteria.

Mennyi lehet az ideális cafeteriakeret?

Vannak szakértők, akik szerint a munkáltatóknak úgy érdemes belőni a cafeteria összegét, hogy kötnek egy ésszerű kompromisszumot. Hiszen a bérhez képest kisebb adóteher mellett megteheti, hogy valamennyivel többet adjon, mintha bérben gondolkodna. Az ésszerű kompromisszum az lehet a 100 ezer forintos példánál maradva, hogy 113 ezer forintos cafeteriakeretet adnak. Ekkor is 8 ezer forinttal kevesebb lesz ugyanis a céges költség, mintha 100 ezer forint bért fizetnének ki. (És itt megjegyezzük, hogy a törvény szerint bér, vagy béremelés helyett, teljesítményért cserébe semmiképpen nem lehet cafeteriát adni – vagyis a kérdés csak a költségek oldaláról értelmezhető.)

A 113 ezer forintos cafeteriakeretből pedig értelemszerűen a dolgozóknak is több jut, bárhogy is állítja össze a csomagját.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Mind a Munkatörvénykönyv, mind a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, mind a családok támogatásáról szóló törvény külön rendelkezik a gyermeküket egyedül nevelő szülőkről. Az alábbiakban bemutatom, hogy ki minősül egyedülállónak a Munkatörvénykönyv, az egészségbiztosítási törvény és a családtámogatási törvény alapján, és mennyiben tér el a gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók ellátása azoktól, ahol mindkét szülő neveli a gyermeket, gyermekeket.

A Munkatörvénykönyv külön rendelkezik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalók munkaidő-, és pihenőidő-beosztásáról, illetve más helyen történő munkavégzéséről. A hatályos szabály alapján a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál – gyermeke 3 éves koráig –
egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható,
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • éjszakai munka nem rendelhető el,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét sem rendelhető el.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el, kivéve ha erre baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.

Továbbá külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.

Megjegyzés: A Munkatörvénykönyv alapján gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Ezt követően tekintsük át, hogy gyermeke betegsége esetén, milyen hosszan jogosult a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló táppénzre!

Gyermekápolási táppénz

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján táppénzre jogosult többek között az a munkavállaló, akinek a biztosítási jogviszonya alatt 12 év alatti gyermeke beteg lesz. Gyermekápolási táppénz időtartama az egyedülálló szülő esetén hosszabb, mint a gyermeküket együtt nevelő szülők esetén, de ez a különbség csak a gyermek 3 éves korát követően érvényesül az alábbiak szerint:

A gyermekápolási táppénz
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
  • 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.
A gyermekápolási táppénz kapcsán – a Munkatörvénykönyvében leírtakkal megegyezően – egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Nem minősül egyedülállónak, akinek élettársa van.

Megjegyzés: Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

Továbbá a gyermekápolási táppénz kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat (élettársakat), akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, valamint akinek a házastársa (élettársa) többek között
  • rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesül, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Családi pótlék

A gyermekápolási táppénz összegénél nincs különbség abban, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, vagy sem. Ezzel szemben a családi pótlék mértéke függ attól, hogy a szülő egyedülállónak minősül-e. Milyen mértékű ez a különbség?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a családi pótlék mértéke függ a gyermekek számától, továbbá függ attól, hogy a gyermek(ek)et egyedülállóként vagy nem egyedülállóként neveli a szülő, illetve függ attól is, hogy a gyermek tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül-e.

Mindezek alapján, ha például egy munkavállaló egyedül neveli a gyermekét, akkor az alábbi családi pótlékokra jogosult:
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék havi 13 700 forint, azaz összesen 1 500 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén, gyermekenként havi 14 800 forint a családi pótlék mértéke, azaz két gyermeknél összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén a családi pótlék gyermekenként havi 17 000 forint, azaz például három gyermek esetén összesen 3 000 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén;
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után havi 25 900 forint a családi pótlék, amely gyermekenként összesen 2 600 forinttal több, mint a nem egyedülálló esetén.
A fenti összegek kapcsán megállapítható, hogy a családi pótlék ugyan differenciált, azaz magasabb összegű családi pótlékra jogosult az egyedülálló szülő, de ez különbség minimális, a nem egyedülálló szülőknek járó ellátáshoz képest.

Családi pótlék esetén – hasonlóan a Munkatörvénykönyvhöz és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényhez – egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Továbbá ezen ellátás kapcsán egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
Összegezve megállapítható, hogy mindhárom törvény egyedülállónak tekinti a hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön élő személyt, és azt, akinek nincs élettársa. Azonban az egyedülállóság további eseteit is szabályozza a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, és a családok támogatásáról szóló törvény, amelyekre az ellátások megállapításakor figyelemmel kell lenni.
 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



Az alkalmi és az idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait egyaránt alkalmazni kell. 2018. január 1-jétől módosult mind a 2010. évi LXXV. törvény, mind a 2012. évi I. törvény. A fenti jogszabályváltozásokra tekintettel az alábbi bejegyzésben összefoglalva mutatjuk be, hogy miben változott és miben nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás 2018-ban.

Minimális bér

2010. évi LXXV. törvény meghatározza az alkalmi munkavállaló valamint a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén minimálisan kifizetendő órabéreket. Az első jelentősebb változás a minimálbér változásához köthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő minimális bérek:
  • szakképzettséget nem igénylő munkakörökben legalább a minimálbér 85%-a illeti meg az egyszerűsített foglalkoztatottat, amely 2017-ben 623 forint/óra díjazás volt. Ez a minimális bér 2018-ban 675 forint/óra díjra emelkedett;
  • szakképzettséget igénylő munkakörökben legalább garantált bérminimum 87%-a illeti meg az egyszerűsített foglalkoztatottat, amely 2017-ben 806 forint/óra díjazás volt. Ez a minimális bér 2018-ban 903 forint/óra díjra nőtt.

Mentesített keretösszeg

2010. évi LXXV. törvény rögzíti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget.

Ez a mentesített keretösszeg 2017. november 24-éig az alábbiak szerint alakult:

„A legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzata.”

2017. november 24-től visszamenőleges hatállyal (2017. évben megszerzett jövedelemre is) az alábbi szabály kell alkalmazni: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 százalékának a szorzata.

Közteherfizetés

Nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteherfizetés.

Alkalmi foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
  • alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint,
  • filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.
Mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli
  • a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
  • a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés

A munkaviszonyban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a fenti szabályt nem kell alkalmazni, azaz az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni.

Továbbra sem változott, hogy a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek. Azaz nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt, az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése mellett.

Megjegyzés: Az egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni.

Továbbá az egyszerűsített munka kapcsán figyelemmel kell lenni a Munkatörvénykönyv alábbi szabályaira is:
  • Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
  • A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

Az egyszerűsített foglalkoztatott szabadsága

Egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy erre a munkaviszonyra többek között a Munkatörvénykönyv 122–124. §-ban, 126–133. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. Ennek keretében nem alkalmazható például a szabadság több részletben történő kiadása, nem jár a betegszabadság, nem jár a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság. Az egyszerűsített foglalkoztatott azonban jogosult szabadságra. Tekintettel arra, hogy az alkalmi munkavállalóval összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony, addig a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony akár maximum 120 napra is szólhat, így értelemszerűen a mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka kapcsán érvényesíthető a szabadság az alábbiak szerint:

Ha például egy 50 éves idénymunkás - akinek a Munkatörvénykönyv alapján 365 napra járna 30 nap szabadság – folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál 120 napot dolgozott, akkor részére 120 napra (kerekítve) 10 nap szabadság jár. A foglalkoztatás megszűnésekor ez a szabadság pénzben kifizetésre kerülhet.

A szabadságok kapcsán meg kell említeni, hogy 2018. január 1-jétől a pótszabadságban következett be változás. 2017-ben hatályos szabály alapján a munkavállalónak, ha legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása volt, évenként 5 munkanap pótszabadság járt. 2018. január 1-jétől a Munkatörvénykönyv módosítása kapcsán a fenti évi 5 munkanap pótszabadság már a megváltozott munkaképességű személynek jár. Megváltozott munkaképességű személy – a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján – az
  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki rokkantsági ellátásban részesül.

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

Nincs változás abban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:
  • a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)
  • 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül)
A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:
  • a munkavállaló neve,
  • a munkáltató adószáma / bejelentő adóazonosító jele,
  • a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka vállalására irányul,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalásra irányul,
  • a munkaviszony napjainak száma.

Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott?

Sem az alkalmi munkavállalók, sem a mezőgazdasági- és turisztikai idény-munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyan nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra, de nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra.

Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetni. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon alkalmi munkavállalók, valamint mezőgazdasági és turisztikai idény-munkavállalók esetében, akik
  • legalább egy éve Magyarországon élnek, és
  • nincs egyéb biztosítási jogviszonyuk, valamint
  • az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában sincsenek felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.
A fenti esetben köteles az egyszerűsített foglalkoztatott – még az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt is – egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint volt, azonban ennek mértéke 2018-ban 7 320 (napi 244) forintra emelkedett.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella / közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45]