hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Egyes meghatározott juttatások – kell egy szabály

2018. Április 20. 17:19 - siteadmin



A munkáltatói juttatások közé azokat az egyes meghatározott juttatásokat értjük, amelyek már korábban is ebbe a juttatási kategóriába tartoztak (és nem az adóváltozások miatt átminősített volt béren kívüli juttatásokra). Adóterhük idén 40,71 százalék. 

A munkáltatói juttatásba belekerül minden olyan juttatási forma, amely megfelel az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó feltételeknek (azaz termék, vagy szolgáltatás, de lehet utalvány is). 

A munkáltatói juttatás minden munkavállaló számára elérhető kell hogy legyen, megismerhető feltételekkel. 

A juttatás 
  • vagy minden dolgozó számára azonos kell hogy legyen,
  • vagy pedig egy belső szabályzat alapján lehet munkáltatói csoportokat képezni, és a csoportokon belül azonos a juttatást felkínálni.
A csoportképzést nem lehet teljesítményhez kötni, vagyis a juttatás nem lehet tevékenység ellenértéke. Egy csoportba kerülhetnek például a különböző beosztásban lévők, vagy az X ideje a cégnél dolgozók – lényeg, hogy legyen egy jól körülhatárolható közös jellemző. Akik pedig egy csoportba kerülnek, azok a számukra felajánlott juttatási csomagból, az abban található juttatási elemekből kedvük, igényük szerint választhatnak, a megadott összeghatárig. 

Vegyünk egy példát. 

Álljon az egyik csoport a belső szabályzat szerint azokból, akik legalább 1-2 éve a cégnél dolgoznak. (És persze meg kell határozni a többi csoportot is, akik ennél korábban, vagy később érkeztek.) Legyen ennek a csoportnak 200 ezer forintos éves kerete, és a csoport tagjai választhassanak mondjuk nyelviskola, üzemanyagutalvány, könyvutalvány, étkezési utalvány juttatást. 

Lehet, hogy lesz aki a teljes összeget üzemanyagutalványban kéri majd, de bizonyára olyan is, aki a nyelviskolát választja, meg teszem azt könyvutalványt is kér. A lényeg, hogy ugyanazok legyenek a feltételek, és meg legyen a választás szabadsága. 

Viszont ha bármelyik feljebb felsorolt feltétel hiányzik, akkor munkaviszonyos jövedelemként kell leadózni a juttatás után. Mit jelent ez? 
  • Ha nettó volt a keret, ami ritkább (ekkor a példában szereplő dolgozók megkapják a 200 ezer forintot), akkor az a munkáltatónak 281 420 forintjába került.
  • Ha ehelyett bérként kell leadóznia a munkáltatónak, akkor az kicsivel több mint 300 ezer forintjába kerül.
  • Ha bruttó volt a keret, ami gyakoribb (ekkor a példában szereplő dolgozók a 200 ezer forint adóval csökkentett részét kapják meg, azaz 142 306 forintnyit), akkor ez a munkáltatónak 200 ezer forintjába került.
  • Ha ehelyett bérként kell leadóznia a munkáltatónak, akkor az nagyjából 15 ezer forint pluszkiadást jelent neki, dolgozónként.
Nem felel meg a juttatás a szabályoknak például akkor, ha egyénileg szabják meg, hogy kinek milyen juttatást adnak, vagy egy-egy dolgozónak adnak csak, esetleg kiemelnek valakit, aki a többieknél többet kap, amennyiben egyfajta prémiumként használják (ha ezt meg azt eléri a dolgozó, kaphat), ha nem terméket, vagy szolgáltatást, hanem pénzt kínálnak fel, stb. És persze az is gond lehet, ha nem rögzítik belső szabályzatban, hogy mi alapján adják a juttatást, mi alapján képezték a csoportokat. Amennyiben bármelyik felmerül, akkor már a munkáltató által nyújtottak nem juttatásnak, hanem bérjövedelemnek fognak számítani. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás



A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozás és foglalkoztatói kedvezmény mellett dolgozhatnak munkaviszonyban.

Munkaviszonyban foglalkoztás és annak korlátai

2018. január 1-jétől hatályos Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) módosítása az alábbi szabályok alkalmazását írja elő a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásákor:
  1. A törvény rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, akkor a fenti szabályra is tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. 
  2. A hatályos szabály alapján évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki
    • fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
    • vakok személyi járadékára jogosult, vagy
    • megváltozott munkaképességű.
Megjegyzés: Tavaly – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon kívül – azoknak a munkavállalóknak járt a fenti pótszabadság, akiknél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg. 

A tavalyi szabályhoz képest azonban bővült azoknak köre, akik a fenti évi 5 nap pótszabadságra jogosultak. Jelenleg a fenti pótszabadság – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon túl – megilleti az alábbi megváltozott munkaképességű munkavállalókat: 

A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
  • akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • rokkantsági ellátásban részesül.
Mindezek alapján a pótszabadságra jogosultak körének változása kapcsán javasolt a megváltozott munkaképességű munkavállalók szabadságát felülvizsgálni. 

A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy munkavégzése kapcsán figyelemmel kell lenni a következő korlátozásra is: „A rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jövedelme - 3 egymást követő hónapon keresztül - nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.” Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni. 

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A munkáltató a megváltozott munkaképességű személy munkabére után többek között megfizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van. 

A kedvezmény: A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. 

Rehabilitációs hozzájárulás

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, 
  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
  • és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
  • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget teljesítő foglalkoztató mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól. Amennyiben azonban rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, akkor annak éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás idén mértéke 1 242 000 Ft/fő/év.

Megjegyzés: A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül továbbá 
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
  • a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.
A rehabilitációs hozzájárulás előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás bevallására a „1801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű bevallás szolgál. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A volt béren kívüli juttatásokról egy átmeneti szabály rendelkezik az szja-törvényben. Az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi (üzemi) étkezés, az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés támogatása és a munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulások tartoznak ebbe a csoportba. Ezek a juttatások 2017-ben egyes meghatározott juttatásokká váltak, így kikerültek a kedvezményes adózás alól, vagyis adóterhük megemelkedett. Jelenleg 40,71 százalék. Ezzel párhuzamosan megszűntek a korábbi értékhatárok, vagyis korlátlanul lehet adni ezeket a juttatásokat, többek között a cafeteriakereten belül.

Néhány fontos, talán kevésbé ismert részlet a volt béren kívüli juttatásoknál. 
  • Üdülési szolgáltatást a munkáltató a saját tulajdonában lévő, általa fenntartott üdülőben adhat a munkavállalóknak, illetve a munkavállaló hozzátartozóinak, nyugdíjasainak, illetve nyugdíjas munkavállalói hozzátartozóinak. Fontos tudni, hogy ha nem kifejezetten üdülőről van szó, akkor nem adható a juttatás. Például ha üdülési joga van a munkáltatónak, azt sem adhatja át a dolgozónak üdülési szolgáltatás juttatásként. Ha a cég az üdülési jogon keresztül biztosítja a dolgozó pihenési lehetőségét, az sem tiltott azonban. De ebben az esetben az üdülés ellenértéke nem egyes meghatározott juttatás lesz, hanem munkaviszonyos jövedelem, azaz bérként kell utána leadózni. 
  • Iskolakezdési támogatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, és csak olyan utalvány adható, amely az iskolakezdés megkezdése előtti 60. naptól a tárgyév december 31-éig váltható be. Kritérium az is, hogy az utalvány csak az iskolakezdéssel kapcsolatos dolgokra legyen felhasználható, és ez az információ szerepeljen is bónon. Tehát ne lehessen például wellnesshétvégére beváltani, de könyveket, papír-írószert, iskolatáskát, ruhát, cipőt, vagy akár számítástechnikai eszközt lehessen rajta vásárolni.  
  • Az iskolakezdési utalvány annak adható, akinek a gyermeke köznevelési intézményben tanul. A köznevelési intézménybe a főiskola, egyetem nem tartozik bele, tehát a felsőoktatásban tanuló gyerekre már nem lehet adni a juttatást. 
  • A helyi utazási bérletet a munkáltatónak kell megvásárolnia, és magát a bérletet adhatja a dolgozónak juttatásként. Budapesten a kifizetők csak a 10 500 forintos bérletet tudják megvenni, és elszámolni, vagyis ez a juttatás szokásos piaci értéke. 
  • Az iskolarendszerű képzés (általános iskola, középiskola, illetve felsőoktatási képzés) támogatásánál január elsejétől bekerült az szja-törvénybe, hogy amennyiben a tanulói jogviszony bármely EU-s, vagy harmadik országban létesült, és egyébként államilag elismert képzésről van szó, akkor ez is iskolarendszerű képzésnek tekinthető. Tehát ha például az egyik dolgozó Oxfordban tanul, akkor a munkáltatója az idei évtől egyes meghatározott juttatásként átvállalhatja a képzés teljes költségét. 
  • A munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulásoknál (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulás) szintén értékhatár nélkülivé váltak. Viszont az a szabály megmaradt, hogy minden pénztárnál csak egy-egy munkáltató adhat hozzájárulást. 

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Diákok keresőtevékenysége és közterhei

2018. Március 27. 20:58 - siteadmin


 

Elég gyakori, hogy a diákokat különböző jogviszonyokban foglalkoztatják. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy milyen feltételek és adó-, valamint tb közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés és hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.

Munkaviszony

A Munkatörvénykönyv mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán. 

A Munkatörvénykönyv alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. 

16 évesnél fiatalabb személy 
  • csak az iskolai szünet alatt dolgozhat munkavállalóként, ha nappali képzésen tanuló diák és a 15. életévét már betöltötte, illetve 
  • akkor kiskorú dolgozhat munkavállalóként, ha a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység területén alkalmazzák.
A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők:

A fiatal munkavállaló 
  • munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez a törvényes képviselő (például: szülő) hozzájárulása is szükséges;
  • számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el;
  • napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. Ha több munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkavégzések munkaidejét össze kell számítani, és az összes munkaidő együttesen sem haladhatja meg a napi 8 órát;
  • számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
  • számára, ha napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc, ha a 6 órát meghaladja a napi munkaidő, akkor minimum 45 perc a munkaközi szünetet kell biztosítani;
  • részére legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani;
  • nem alkalmazható az a munkajogi szabály, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül beoszthatók, továbbá 
  • nem alkalmazható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható;
  • a korára tekintettel évenként 5 munkanap pótszabadsággal rendelkezik, amely utoljára abban az évben jár, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
Megjegyzés: A Munkatörvénykönyvben külön szabály vonatkozik arra, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató kivel nem létesíthet munkaviszonyt. 

A munkaviszonyban az alapbérnek, teljes napi foglalkoztatás esetén, el kell érnie legalább a minimálbért illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2018-ban legalább havi bruttó 138 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető. 

A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. 25 év alatti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha a diák teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 9,75 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 25. életévét betölti, a kedvezmény még egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. 

Megbízási szerződés

A diákok foglalkoztathatók munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. Ezek különösen a megbízási szerződés illetve egyéni/társas vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységek. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Eltérően a munkaviszonytól, ez esetben nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység akár ingyen is végezhető.

Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. Ha például a diák megbízás keretében adott zenei-fesztiválon dolgozik bruttó 200 000 Ft megbízási díj ellenében, és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előlegen túl
  • 18 000 Ft nyugdíjjárulékot;
  • 7 200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot;
  • 5 400 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell levonni. 
A megbízó köteles 35 100 forint szociális hozzájárulási adót fizetni.

Tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés

Gyakorlati képzéshez kapcsolódóan is folytathat a diák keresőtevékenységet. Ebbe a keresőtevékenységbe tartozik többek között a tanulószerződés és a hallgatói munkaszerződés.

A tanulószerződésről a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) rendelkezik. A tanulószerződés megkötése az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyt hoz létre, azaz a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül.

A tanulószerződésre ugyan nem a Munkatörvénykönyv vonatkozik, mégis található benne több munkajogi elem. Ide sorolható többek között, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
  • a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
  • a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig. 
A munkajog szabályai érvényesülnek akkor is, amikor a törvény rögzíti, hogy a tanulót az alábbi esetekben betegszabadság illetve szülési szabadság illeti meg:
  • A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján 10 nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. 
  • A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti szülési szabadság illeti meg.
 A munkaviszonyhoz hasonlóan a tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. Ugyancsak munkajogi elemre utal, hogy a 2011. évi CLXXXVII. törvény meghatározza azt a minimális bért, amelyet a foglalkoztatónak a tanulószerződés alapján ki kell fizetnie a diáknak. 

A biztosítási jogviszonyra tekintettel a tb közterheket a tanulószerződés alapján meg kell fizetni. Azaz a pénzbeli juttatásból járulékokat – kivéve a munkaerőpiaci járulékot - kell levonni és a foglalkoztatónak pedig meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, amelyeknek az alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.

Képzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán a diákkal köthető másik szerződés a hallgató hallgatói munkaszerződés. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezik a hallgatói munkaszerződésről. A törvény rögzíti, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.  A hallgató az alábbi hallgatói munkaszerződések keretében végezhet munkát:
  • A duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Ez esetben a hallgatót díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti. Ugyanakkor a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. 
  • A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben is sor kerülhet hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzésre. Ez esetben a diákot a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok - eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
Amíg az előbbi hallgatói munkaszerződés nem tartozik a biztosítási jogviszonyok közé, így tb közteherfizetés nem áll fenn, addig az utóbbi hallgatói munkaszerződésnél a munkaviszonyosokhoz hasonlóan kell a tb közterheket megfizetni.

Iskolaszövetkezet tagjaként folytatott tevékenység

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –.
Megjegyzés: A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a nappali tagozatos diákként dolgozó tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékokat nem kell megfizetnie. 

Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából  az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás a legkedvezőbb.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos képzésére vonatkozóan az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendelete pontosító szabályokat fogalmaz meg. Azaz, kit is tekinthetünk az iskolaszövetkezet keretében nappali tagozatos diáknak?

A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
  • nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
  • nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
  • a fenti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A fenti oktatást az alábbi igazolásokkal kell alátámasztani:
  • a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
  • a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
  • az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány (a közreműködő intézmény által kiadott, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás tanúsítja), vagy
  • az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan arányosítsuk a készpénzcafeteriát?

2018. Március 23. 17:29 - siteadmin



Míg korábban csak terméket vagy szolgáltatást lehetett adni munkáltatói juttatásként (vagy ha úgy tetszik, cafeteriában), tavaly óta bejött a készpénz is. A jogszabály szerint évente a keretösszeg értékéig, maximum százezer forintig adható készpénz, béren kívüli juttatásként, kedvezményes, 34,22 százalékos adózással. Az adóteher 2018-ra is maradt. 

A keretösszeg azt jelenti, hogy a százezer forint csak abban az esetben adható, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes adóévben fennáll. Ha viszont ez a feltétel nem teljesül, akkor arányosítani kell. Ráadásul nem hónapokra, nem is munkanapokra, hanem naptári napokra. 

Persze ha a munkáltató úgy dönt, hogy mégis a keretösszegnél, vagy annak arányosított részénél több készpénzcafeteriát akar adni, arra is megvan a lehetősége. Ezt nem tiltja az szja-törvény. Csak a kedvezményes adózás ugrik. A fölös összeg ráadásul nem egyes meghatározott juttatásként adózik (40,71 százalékos adóteherrel), hanem bérként kell leróni utána a közterheket. 

Ha túlszaladt a juttatás

Probléma akkor lehet, ha előre kifizetik a munkavállalónak a teljes éves összeget, azaz a százezer forintot, és az illető év közben felmond. Ekkor neki rögtön csökken a keretösszege. Két lehetősége van ebben az esetben a munkáltatónak – tudtuk meg egy NAV-os tájékoztatón:
  • Átminősítheti a keretösszegen felüli részt munkabérré, és önellenőrizhet. 
  • Visszafizettetheti a dolgozóval a fölös összeget, és önellenőrizhet.
Pénzjuttatásnál egy könnyebbség van a másik béren kívüli juttatáshoz, a SZÉP-kártyához képest: itt nem kell vizsgálni, hogy a dolgozó máshol is kapott-e készpénzcafeteriát, hiszen mindenhol csak a napra lebontott arányos részt kaphatta kedvezményes adózással. 

Arányosítás

A NAV-os előadáson egy konkrét példa is elhangzott az arányosításra:

A dolgozó az egyik helyén május 31-ig dolgozik, a másik munkahelyén pedig július elsején kezd és ott dolgozik még december végén is. Tegyük fel, hogy mindkét helyen kap pénzjuttatást. 

Az első munkahelyén 151 napot töltött munkaviszonyban, a másik munkahelyén pedig 184 napot. (És közben volt a 30 napos június, amikor nem dolgozott, így jön ki az évi 365 nap.) Így az évi százezer forintból 41 ezer forintot kaphatott kedvezményes adózással az első helyén, a második munkahelyén pedig 50 ezer forintot. 

Ha az első helyén megkapta már év elején a teljes 100 ezer forintot, akkor 59 ezret vagy visszafizettet vele a cége, vagy leadózik utána bérként. 

Mennyire népszerű?

Amikor beharangozták a készpénzcafeteria lehetőségét, sokan számítottak arra, hogy rendkívül népszerű lesz ez a juttatási forma. A Cafeteriatrend kutatása ezt igazolta: 2018 elejére a második legnépszerűbb juttatásnak mérték a készpénzcafeteriát. 

Viszont egy nemrégiben tartott, a különböző önkéntes pénztári juttatásokról szóló sajtóbeszélgetésen az hangzott el, hogy mégsem jött be annyira a készpénzjuttatás, mint ahogyan azt várták. És nem szorította annyira vissza például a nyugdíjpénztári munkáltatói juttatásokat, mint azt előzetesen valószínűsítették. Viszont az egészségpénztári munkáltatói juttatások jelentősen visszaestek, igaz, ehhez inkább az adóváltozásoknak lehetett köze. 

A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47]