hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

A felnőttképzésben is elérhető lesz diákhitel

2020. Szeptember 9. 16:26 - siteadmin



A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépéseként a kormány a két évtizedes múltra visszatekintő diákhitelezés kibővítéséről döntött. 

A tervek szerint 2021 áprilisától a felsőoktatási diákhitelekhez hasonló kedvező feltételekkel válnak elérhetővé a felnőttképzési és szakképzési hitelek a Diákhitel Központnál. Az intézkedés célja, hogy a megújuló szakképzést ilyen módon is versenyképesebbé tegyék, illetve növeljék a felnőttképzésekben résztvevők számát.

Az új képzési hiteleket a felsőoktatási diákhitelekhez hasonlóan hitelbírálat és biztosíték nélkül igényelhetik a 18 és 55 év közöttiek 2021. április 1-től. A Diákhitel Központ új termékei az előzetes becslések szerint az iskolarendszerű szakképzésben több mint 50 ezer, a felnőttképzésben pedig akár 100 ezer, összesen tehát 150 ezer felnőtt számára jelentenek majd segítséget.

Ahogy már megszokhattuk, költségvetési kamattámogatás is lesz az új Diákhiteleknél. 

A szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitellel azonos – jelenleg 1,99 százalékos - kamatozás mellett lesz elérhető, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz. A szabad felhasználású hitel havonta legfeljebb 150 ezer forintig lesz igényelhető, hasonlóan a felsőoktatásban elérhető szabad felhasználású hallgatói hitelhez. A kötött felhasználású hitel mértéke az iskolarendszerben folytatott szakképzés esetén a képzés díjához igazodik, a szakképesítésre vagy részszakmára felkészítő felnőttképzéseknél pedig maximum 500 ezer forint lehet.

A törlesztést a képzések elvégzését követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a visszafizetésre az igénylő döntésétől függően minimum egy, maximum tíz év áll majd rendelkezésre. A képzési hiteleknél is érvényesíthető lesz a családi kedvezmény: a Diákhitel Központ a második gyermek megszületése esetén az édesanya felvett képzési hitelének felét, míg a harmadik gyermek megszületése után a teljes hitelösszeget elengedi.

A képzési hiteleket kényelmesen és papírmentesen, elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással lehet majd igényelni 2021 áprilisától. A szakképzési, felnőttképzési jogviszony meglétét a Diákhitel Központ elektronikusan ellenőrzi majd, a hitelfelvevőknek így nem kell papír alapú igazolásokat beadniuk. A felsőoktatásban elérhető hallgatói és a szak- és felnőttképzésben elérhető képzési hitelek rendszere átjárható lesz, így például a szakképzés után diplomaszerzésre törekvők hiteltörlesztését újabb tanulmányaik idejére felfüggesztik.

A felnőttképzés megújítása

A felnőttképzés megújításának része a képzések mérhetőségének kialakítása, a munkaerőpiaci relevancia javítása, az adminisztratív terhek csökkentése, a felnőttképzésben résztvevők számának növelése, valamint a kimenetvezérelt – azaz a szabályozás fókuszát a folyamatról a kimenet mérésére áthelyező – képzési rendszer létrehozása volt. 

A felnőttképzés mérhetőségének javítása és ennek fő eszközeként a pályakövetési rendszer alapjainak megteremtése céljából a 2020. szeptember 1-től elindított képzéseknél az új Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerébe (FAR) kell a képzőknek a képzésekről adatokat szolgáltatniuk. A FAR-rendszer létrehozásával a korábbi szétszabdalt adatszolgáltatási rendszer helyébe egycsatornás, teljesen digitális rendszer lépett.

A munkáltató, kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzése iskolarendszeren kívüli oktatásban juttatásként nem adóköteles, ha viszont a tevékenységhez nem szükséges az adott képzés, akkor a munkáltatói támogatás bérként adózik. Iskolarendszerű képzés esetén a munkáltatói támogatás teljes összege, értéke (dologi juttatás illetve szolgáltatásnyújtás értéke) a munkavállaló munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, függetlenül attól, hogy a megszerzett ismeret szükséges-e a foglalkoztató tevékenységéhez.



Hozzászólás 0 hozzászólás



Azokra a magyar állampolgárokra, akik külföldön vállalnak munkát, számos feladat hárul. Többek között rendezniük kell a külföldi lakhatásukat, családosok esetén a gyermekek óvodáját, iskoláztatását, és a Magyarország elhagyásával kapcsolatos itthoni ügyeiket is intézniük kell. Ez utóbbi közé tartozhat a magyar egészségbiztosítás rendezése. 

A társadalombiztosítás körében a külföldi országok/államok három csoportba sorolható. Az egyik csoportba tartoznak az EGT országok és Svájc, a másik csoportba azok az országok és államok tartoznak, akikkel Magyarország egyezményt (szociálpolitikai-, vagy szociális biztonsági egyezményt) kötött, míg a harmadik csoportba azok tartoznak, akik a fenti két csoportba nem sorolhatók be, azaz a nem EGT országok (beleértve Svájcot), és azok, akikkel nincs Magyarországnak szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménye. 

Mindenekelőtt tekintsük át, hogy mit kell tenni akkor, ha a magyar állampolgár az Európai Unió valamelyik tagállamába, vagy Norvégiába, Izlandra, Liechtensteinbe (együttesen EGT), illetve Svájcba megy dolgozni!

A magyar állampolgár köteles a fenti országokban létrejött keresőtevékenységét 15 napon belül bejelenteni a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél. A bejelentés a következő nyomtatvány kitöltésével történik: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított személy.” A nyomtatvány elérhető és kitölthető ezen a linken.

Megjegyzés: A hatályos szabály alapján a TAJ számot minden Magyarországon született, Magyarországon élő – magyar lakcímmel rendelkező – magyar állampolgár a születésekor megkapja. Más – TAJ számra jogosult – személy pedig kérelemre kaphat TAJ számot.

A fenti bejelentési kötelezettség teljesítése azt eredményezi, hogy amíg a magyar állampolgár EGT területén lévő valamelyik országban vagy Svájcban dolgozik, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül, és ennek eredményeként a TAJ számmal már nem lehet Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Erre tekintettel ez esetben nem is kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ami idén havi 7 710 forint), még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmarad.

Megjegyzés: Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) rendelkezik arról, hogy az, aki a fentiek kapcsán egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem lenne kötelezett, de mivel nem jelenti be a külföldi munkavégzést, és így – jogalap nélkül – fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint ez alapján veszi igénybe Magyarországon a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor  2020. július 1-jét követően ez a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit (azaz az ellátás adott árát) megtéríteni. 

Miként kell eljárni akkor, ha a magyar állampolgár olyan országba megy dolgozni, amellyel Magyarország szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezményt kötött?

Ez esetben az eljárás megegyezik a fentiekben leírtakkal, azaz a fentiek szerint be kell jelenteni a külföldi keresőtevékenységet a „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított személy.” elnevezésű nyomtatványon. 

Magyarországnak az alábbi országokkal áll fenn szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezménye, azaz az alábbi országokban/államokban folytatott keresőtevékenységet kell bejelenteni a lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél:
  • Amerikai kontinensen: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Québec
  • Ausztrália 
  • Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán
  • Európában: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia, továbbá
  • Oroszország és Törökország.
A bejelentés azt eredményezi, hogy a magyar állampolgár TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül és – mint az a fentiekben is olvasható – erre tekintettel nem kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmarad. 

Megjegyzés: Mind az EGT országokban, mind Svájcban, mind az egyezményes országokban folytatott keresőtevékenységre igaz, hogy a magyar állampolgárnak azt is be kell jelentenie, ha a külföldi keresőtevékenysége megszűnik. Azaz a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgárnak a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének, ha a külföldön létrejött biztosítása megszűnik. Ez még csatolni is kell a külföldi biztosító által a biztosítási időszakról kiadott formanyomtatványt vagy egyéb igazolást.

Miként kell eljárni akkor, ha a magyar állampolgár ún. harmadik országban vállal munkát?

Ha a magyar állampolgár ún. harmadik országban – például Kínában, Mexikóban vagy Brazíliában dolgozik–, akkor a fenti bejelentést nem kell megtennie. Ez esetben attól függ, hogy kell-e Magyarországon a külföldi munkavégzés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és hogy rendelkezik-e magyar lakcímmel. 

Ha ugyanis a magyar lakcím megszüntetésre kerül, akkor nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha azonban a külföldi keresőtevékenység ideje alatt is megmaradt a minimum egy éve fennálló bejelentett magyar lakcíme, akkor a magyar állampolgár köteles lesz fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez a fizetési kötelezettség azt eredményezi, hogy függetlenül attól, hogy a keresőtevékenység szerinti országban jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége kapcsán Magyarországon fennmarad a társadalombiztosítás keretében nyújtható teljes körű egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága. Azaz Magyarországon igénybe veheti a tb támogatott háziorvosi ellátást, a fogászati ellátást, a járóbeteg szakellátást, az otthoni szakápolást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, a szülészeti ellátást, az orvosi rehabilitációt, a betegszállítást. Továbbá tb támogatottan kaphat gyógyszert, gyógyászati-segédeszközt és gyógyfürdő ellátást is. 


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Hozzászólás 0 hozzászólás




A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkáltatók és munkavállalók átmeneti megsegítésére három bértámogatási programot indított a kormány. Időközben a járvány munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásai enyhültek ugyan, de még mindig sokan vannak, akik nem kapták vissza a munkájukat, és a cégek egy részénél sem állt még helyre a korábbi kapacitás, ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy az átmeneti, vissza nem térítendő támogatások közül melyiket lehet még igénybe venni. 

A járulékkedvezmény már nem él

Elsőként jelentették be március 24-én, hogy egyes tevékenységekre járulékkedvezményt, illetve katamentességet biztosít az állam, de csak márciustól június végégig. Foglalkoztatói szempontból a járulékmentességre lehetett támaszkodni. Lényege az volt, hogy a munkáltatónak nem kellett megfizetnie a dolgozók bére után a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A munkavállalóktól pedig nem kellett levonni a járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot), a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot (maximum havi 7710 forintig) azonban igen, és az szja-t is. Ugyanez élt az egyéni vagy társas vállalkozókra is, saját maguk foglalkoztatása után. 

A járulékkedvezmény gyakorlatilag lenullázta a munkáltatói közterheket, a dolgozóknál pedig növelte a nettót, ami főleg abban az esetben lehetett segítség, ha csökkentett munkaidőt és bért vezettek be a járvány negatív hatásai miatt. Menet közben bővítették a támogatható tevékenységek körét, viszont júliustól már nem vehető igénybe a járulékmentesség (és a katamentesség sem).
 

A munkahelymegtartó bértámogatás még igénybe vehető

A csökkentett munkaidős bértámogatás, avagy munkahelyteremtő bértámogatás április 16-tól elérhető. Lényege, hogy a dolgozóknál a csökkentett munkaidő miatti bérkiesést kompenzálja az állam 70 százalékban, de csak három hónapig. A beadott és pozitívan elbírált igénylés esetén közvetlenül a dolgozók számlájára érkezik a támogatás. Első körben nem volt túl vonzó a munkáltatók számára a lehetőség, túl sok adminisztrációval és kötelezettséggel járt, ezért viszonylag hamar, 10 nappal kihirdetése után átírták a szabályokat, amik azóta is érvényben vannak. A főbb feltételek:
  • 15-75 százalék közötti munkaidő- illetve bércsökkentés esetén igényelhető a támogatás,
  • csak a támogatott dolgozókra van létszámtartási kötelezettség, 3+1 hónapra,
  • a támogatás alapja az alapbér (+felszolgálási díj), maximum 214 130 forint, 
  • az egyéni fejlesztés nem kötelező ha 50 százalék feletti a munkaidőkiesés.
A módosítás után már kölcsönzött dolgozókra is igényelni lehetett a munkahelymegtartó bértámogatást. Az igénylést még augusztus 31-ig lehet még benyújtani. 

A munkahelyteremtő bértámogatás még él, de már nem a járvány miatt elvesztett munkahelyekre fókuszál

Május 18-tól jött a munkahelyteremtő bértámogatás, lényege az volt, hogy új dolgozók felvételét ösztönözte. A támogatás hat hónapra szólt, háromhavi továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, és legfeljebb havi 200 ezer forint lehetett havonta és dolgozónként. Majdnem a teljes bérköltségre igénybe lehetett venni (bruttó munkabér + szocho), a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás volt csak kivétel. 

A maximális havi 200 ezer forintos támogatást bruttó 162 107 forintos bér mellett már lehetett kimeríteni, ami azt jelenti, hogy a minimálbéreseket szinte ingyen lehetett foglalkoztatni, de a magasabb keresetűek foglalkoztatásához is jelentős segítség lehetett a havi 200 ezer forint. A munkahelyteremtő bértámogatást azokra az újonnan felvett dolgozókra is igényelni lehetett, akiket korábban esetleg pont a járvány miatt küldött el a munkáltató, továbbá frissen alakult cég is élhetett a lehetőséggel. A létszámbővítési feltételt hat havi átlaglétszámhoz viszonyítva kellett teljesíteni. 

Július 16-tól jelentős változás, hogy azóta már csak a hátrányos helyzetű álláskeresők felvétele esetén igényelhető támogatás. Hátrányos helyzetűnek az számít, aki már legalább 6 hónapja regisztrált álláskereső vagy 25 év alatti. Tehát már nem a járvány miatt állásukat elvesztőkre fókuszál a támogatás, hanem kizárólag a fiatalokra és a régebb óta állás nélkül lévőkre. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér

2020. Augusztus 11. 11:18 - siteadmin



Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokról sokáig az OEP rendelkezett adatokkal. 2017. november 1-jétől azonban fokozatosan épül ki és bővül – az OEP (azaz jelenleg a NEAK) adatbázisával párhuzamosan – az egészségügyi adatok új „tárháza”, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér. 

Sokan akkor találkozhattak először ezzel az adatbázissal, amikor a patikákban a gyógyszereiket elektronikus vény alapján válthatták ki, azaz nem kellett papír alapú vényt használniuk. Tekintettel arra, hogy ma már az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat vagy labor eredményeket is ezen a szolgáltatási felületen tekinthetjük meg, így szükségesnek látom, hogy egy rövid tájékoztatást adjak arról, hogy mit is tartalmaz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér a beteg illetve ellátott személy részére.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez kezdetben csak a tb finanszírozott háziorvosi szolgálatoknak, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményeknek és a gyógyszertáraknak kellett csatlakozniuk. Jelenleg már a magán egészségügyi szolgáltatóknak is ebben a Térben kell rögzíteniük az általuk nyújtott ellátásokat.

Ha jogszabályban szeretnénk tájékozódni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről, akkor elsősorban a 1997. évi XLVII. törvényben és 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendeletben találunk részletes szabályokat. Ha interneten szeretnénk rövid tájékoztatást kapni, akkor az eeszt.gov.hu oldalon tudunk bővebb információhoz jutni. Azt azonban, hogy milyen egészségügyi adatainkat tartják nyilván, és hogyan rendelkezhetünk arról, hogy ki férjen hozzá ezen adatainkhoz, az alábbiakban részletezem.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tárolt egészségügyi adatainkat úgy érhetjük el, hogy ügyfélkapunkon keresztül belépve a TAJ számunkat meg kell adni. Ezt követően a következő adatainkról tájékozódhatunk:

Egészségügyi dokumentáció 

Itt kerül rögzítésre 
  • a fekvőbeteg-szakellátásban kiállított zárójelentés,
  • a járóbeteg-szakellátásban kiállított ambuláns lap,
  • szövettani és patológiai leletek,
  • laborleletek,
  • képalkotó diagnosztikai ellátások leletei,
  • műtéti leírások.
Az ellátásban résztvevő orvos, egészségügyi szolgáltató, illetve egészségügyi hatóság a fenti egészségügyi dokumentumokat a következő célból kezelheti: egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is, az érintett egészségi állapotának nyomon követése, a népegészségügyi-, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele.

Eseménykatalógus

Minden olyan egészségügyi ellátás megtalálható ebben a részben, amelyeket a beteg járó-, és fekvőbeteg szakellátó intézményekben vagy a háziorvosi szolgálatoknál vett igénybe. Ennek keretében megtalálható a beteg adott adatin túl  az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, annak típusa, időpontja és az ehhez kapcsolódó egyéb adatok és dokumentumok, valamint az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.

A beteg halálát követő 5 évig őrzi meg az egészségügyi szolgáltató a fenti adatokat.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltató az eseménykatalógusba már szolgáltatott hibás adatot adott időn belül köteles kijavítani vagy törölni.

Egészségügyi profil

Az egészségügyi kezelést/diagnosztizálást végző orvos ezen a felületen 
  • rögzíti az allergiás, nem allergiás figyelmeztetéseket, kórtörténetet, adott problémákat, gyógyszerelést, életmódot, várandósságot, és 2019. január 1-jétől a vércsoportot is (meg kell említeni, hogy ennek az adatnak a megjelenítése már indokolt volt), valamint
  • megjelöli az adat rögzítésének alapjául szolgáló eseményt, okot adó körülményt vagy dokumentumot is.
Az egészségügyi profilban rögzített adatokban bekövetkezett változás esetén a kezelőorvos vagy háziorvos az adatot módosíthatja, de ez esetben az egészségügyi profilban rögzített bejegyzés javítást vagy módosítást indokolni kell.

Milyen intézkedéseket tehet a beteg az egészségügyi profilja kapcsán?

A beteg jogosult megtiltani, hogy a fenti adatait a kezelőorvosa, háziorvosa vagy az állami vérellátó szolgálat rögzítse. Továbbá az  érintett személy írásban kérheti az  egészségügyiprofil-nyilvántartásba bejegyzett adatának javítását – amikor a  téves adatról tudomást szerzett, innen számított 30 napon belül – az azt bejegyző orvostól, az állami vérellátótól, illetve a működtetőtől.

Meg kell jegyezni, hogy az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halála után 5 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.

Elektronikus vény (E-recept)

A 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet rendelkezik az elektronikus vényről. Elektronikus vény kiállításakor az orvos a gyógyszert a TAJ vagy ennek hiányában más, az érintett azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas okmány számának megjelölésével rendeli. A már rögzített elektronikus vényt javítani nem lehet, azt a kiállító orvos – a változtatás okának megjelölésével – visszavonja.

Megjegyzés: Jelenleg továbbra is lehet gyógyszert, gyógyászati segédeszközt papíralapú vényen/felírási igazoláson rendelni. 

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben a hagyományos úton (papír alapon) felírt vények azonban csak a kiváltott receptek között jelennek meg, mivel azokat a patika viszi fel a rendszerbe a kiváltás során.

További szolgáltatás, amely még fejlesztés alatt áll, az elektronikus beutaló alkalmazása. Azaz a beutalók is majd elektronikusan kerülnek rögzítésre az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben.

Digitális önrendelkezés

A beteget egészségügyi adatai kapcsán ún. önrendelkezési jog illeti meg. 

A digitális önrendelkezés lehetőséget ad, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér által kezelt egészségügyi adataihoz történő hozzáférést a beteg/ellátott személy szabályozza. Azaz az  Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér Digitális Önrendelkezés részében a beteg/ellátott személy korlátozhatja azok körét, akik adatait megismerhetik, illetve teljes körűen meg is tilthatja adatainak megismerését. A kezelőorvosok számára megjelenített adatok tehát függnek a digitális önrendelkezés során tett beállításoktól, engedélyektől, illetve korlátozásoktól.

A fenti önrendelkezés rögzítését követően 24 órán belül érvénybe lépnek a nyilatkozatban történő hozzáférést korlátozó vagy engedélyező szabályok.

Továbbá a betegnek/ellátott személynek lehetősége van arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse, ki kért hozzáférést az adataihoz. Azaz a fenti szolgáltatás keretében a beteg/ellátott a közvetlen hozzáférési felület útján tájékoztatást kaphat arról, hogy mely ágazati felhasználó vagy annak szervezeti egysége végzett vagy kísérelt meg az adataira vonatkozó adatkezelési műveletet végezni.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Így szigorodik a kata 2021-től

2020. Augusztus 5. 14:35 - siteadmin



Jelentős szigorításról döntött az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójával, a katával kapcsolatban. 

A jogalkotók célja az volt, hogy kiszűrjék a színlelt foglalkoztatást, ugyanakkor a hivatalos magyarázat azt is kiemeli: a túl magas jövedelmek esetén már nem tartják tisztességesnek, hogy az adózók az egységes havi átalánnyal tudják le minden adó- és járulékkötelezettségüket. Ennek ellenére sem az értékhatárokon (2020-ban ez évi 12 millió forint), sem az adó mértékén nem változtattak.

Emlékeztetőül

A katát egyéni vállalkozók, egyéni cégek, magánszemélyekből álló betéti társaságok és közkereseti társaságok, illetve ügyvédi irodák választhatják (kivéve, ha ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szereztek). Az adó alanya a társas vállalkozások, illetve az ügyvédi iroda esetében a társaság, de utóbbinál annak kisadózóként bejelentett tagja. A társaságok vezető tisztségviselői is kisadózók, ha nem munkaviszonyban látják el a feladatukat. Az általános szabályok szerint a kata esetében nem lehet elszámolni költségeket, cserébe háromféle átalányösszeg fizethető, attól függően, hogy valaki főállásban vagy nem főállásban katázik. A főállású státusz egyben azt is jelenti, hogy a kisadózó biztosítottnak minősül. Utóbbi esetben dönthet arról, hogy havi 50 ezer vagy 75 ezer forintot fizet (utóbbi magasabb összegű ellátásra jogosít), a nem főállásúak esetében a kata összege havi 25 ezer forint. Az adóra legfeljebb évi 12 millió forintos (nem teljes év esetében havi egymillió forintos) bevételig lehet alkalmazni, alapesetben az a bevétel ezt meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetni. Ezt a 40 százalékos büntetőadót terjeszti ki az állam azokra a kisadózókra, akikről azt vélelmezi, vállalkozói tevékenysége valójában rejtett foglalkoztatás. 

Eddig ezt kockázatelemzés után ellenőrizte, ennek például része volt az, hogy a kisadózó számláit befogadónak adatot kell szolgáltatnia a NAV felé, az online számlaregisztráció kiterjesztésével azonban már gyakorlatilag valós időben megszerzi a hatóság ezt az információt. Az ellenőrzésnél hét szempontot is figyelembe vesznek, ebből legalább kettőnek kell teljesülnie, hogy megdőljön a színlelt foglalkoztatás gyanúja. Ilyen például az, hogy az adózó személyesen végezte-e azt a tevékenységet, ami után számlát állított ki, hogy bevétele legalább felét nem az ellenőrzés alá vont cégtől szerezte, hogy a cég nem utasította munkavégzésre, sem arra, hol és mikor végezze el a megbízott feladatot, eszközöket sem biztosított hozzá – vagy éppen 36 órás foglalkoztatásban van egy másik kifizetőnél.

A július elején elfogadott törvénymódosítás ehhez képest bizonyos esetekben automatikusan a büntetőadót alkalmazza. 

Például akkor, ha egy vállalkozás egy vele kapcsolt vállalkozási viszonyban levő kisadózónak fizet, egyből ezt a szabályt kell alkalmazni. Ennél gyakoribb az az eset, amikor egy belföldi kifizető ugyanazon vállalkozás számára 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat. Ilyenkor a hárommillió feletti rész után kell a 40 százalékos adót megfizetni – méghozzá nem az adózónak, hanem a kifizetőnek. Kivétel ez alól az az eset, ha a kifizető külföldi, ilyenkor a kisadózót terheli a 40 százalékos adó. Fontos, hogy a tételes adót ezekben az esetekben is meg kell fizetnie a katásoknak. Arra is kötelezi őket a törvénymódosítás, hogy a kifizetőknek jelezzék kisadózó státuszukat (annak megszűnését és újraindulását is). 

A törvényjavaslat komoly felzúdulást váltott ki, nem csak amiatt, mivel sok adózót érint a változás. A tiltakozók szerint több olyan vállalkozást is érinthet, amelyek nagy összegű megbízást vállalnak el egy-egy ügyfelüktől – például ügyvédek, vagy szerelők –, anélkül, hogy az foglalkoztatás lenne, tehát a kényszervállalkozók mellett a szabadúszóknak is nehezebb lesz a dolga. Nem ment bele a kormány ugyanakkor abba, hogy sávosan növekedjen a kisadó mértéke, így az jövőre is a mostani szinten marad. 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67]
Blog archivum