hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



A munkabérek kapcsán a 2012. évi I. törvény (Mt.) több olyan szabályt is tartalmaz, amelyet kötelező jelleggel be kell tartani. 

Elsőként tekintsük át a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat, amelynél kitérünk a munkabérből levonásra, és a jogalap nélküli kifizetésre is!

A munkabér kifizetésére vonatkozó Mt. szabályok

1.1. Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől akkor lehet csak eltérni, ha például külföldön kerül sor a munkavégzésre, vagy a jogszabály így rendelkezik. A fenti szabályból következik, hogy a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában nem lehet kifizetni. 

1.2. A munkabért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni. A meghatalmazott esetén meghatalmazást írásba kell foglalni. 

Megjegyzés: Attól a szabálytól, hogy a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni a munkabért, csak akkor lehet eltérni, ha a munkavállalót bírósági vagy hatósági határozat kötelezi arra, hogy a kifizetést másnak teljesítse.

1.3. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Ettől teljesítménybér esetén lehet eltérni. Ha kizárólag teljesítménybér kerül megállapításra, és a munkabér vagy annak részének alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Ez esetben azonban figyelni kell arra, hogy az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – ki kell fizetni.

1.4. A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Készpénzben csak akkor kerülhet sor a kifizetésre, ha a munkáltató és a munkavállaló arról írásban külön megállapodást köt.

A munkabért a munkáltatónak úgy kell utalnia, hogy a 
  • munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen; 
  • munkabér kifizetése – kivéve a nem magyarországi székhelyű/fióktelepű banknál vezetett fizetési számlát – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.
1.5. Miként kell eljárni, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a munkabér készpénzben kerül kifizetésre?

Ahogy arról már szó esett, készpénzben csak akkor kerülhet sor a kifizetésre, ha a munkáltató és a munkavállaló arról írásban külön megállapodást köt.

Ha a munkáltató és a munkavállaló másként nem állapodott meg, akkor készpénzben a munkabért 
  • a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető.
  • a bérfizetés előtti utolsó – munkahelyen töltött – munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén;
  • a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) vagy munkaszüneti napot megelőző munkanapon kell kifizetni, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik;
  • a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni, ha a bérfizetés a szabadság idejére esik. Ugyancsak a szabadság megkezdése előtti munkanapon kell kifizetni az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért;
  • a munkáltató köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.
1.6. Ha a munkavállalónak a munkabére késedelmesen kerül kifizetésre, akkor ehhez kapcsolódóan kamatfizetésre csak a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor.  A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján (azaz január 1-jén és július 1-jén) érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.

1.7. Munkabérből levonás: A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

Megjegyzés: Levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 000 forintot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Mikor vonhatja le a pénzbeli követelését a munkabérből a munkáltató?

A munkabérből a munkáltató csak az alábbi esetekben vonhatja le a munkavállalóval szembeni pénzbeli követelését: 
  • a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye levonásnak a levonásmentes munkabérrészig, vagy
  • ha a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered.
Példa: Ha a munkavállaló cégautó használatára jogosult azzal, hogy a magáncélú használat költségeit – havi elszámolás alapján – meg kell fizetnie a munkáltatónak, akkor javasolt a cégautó használatra vonatkozó megállapodásnál aláíratni a munkavállalóval azt a hozzájáruló nyilatkozatot, hogy a munkáltató a cégautó magánhasználatából eredő követelését a munkavállaló munkabéréből – a kiszámlázott költség meg nem fizetése esetén – levonhatja. Ezzel el lehet kerülni azt a hosszadalmas eljárást, ami annak következtében állhat elő, ha a munkavállaló nem fizeti ki a ráháruló magáncélú használat költségeit.

Megjegyzés: Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára történik annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

1.8. Ha a bér kifizetésére jogalap nélkül került sor, akkor azt írásban a kifizetést követő 60 napon belül lehet írásban visszakövetelni a munkavállalótól. 60 napon túl akkor követelhető vissza a munkabér, ha a munkavállalónak 
  • a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie (például a munkabér duplán került kifizetésre), vagy 
  • azt maga a munkavállaló idézte elő (például a túlmunka kapcsán a valósnál több időt jelölt meg).
Megjegyzés: A jogalap nélkül kifizetés kapcsán a felek megállapodása vagy kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

Munkabérrel való elszámoláshoz kapcsolódó szabályok 

Ha a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodnak meg, akkor a munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni úgy, hogy arról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.

A fenti írábeli tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja
  • az elszámolás helyességét, 
  • a levonások jogcímét és összegét.
Ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, akkor a munkavállalót a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell és a munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. Így kell eljárni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően megállapításra kerül, hogy az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült a munkavállaló, akkor a különbözetet a munkavállaló részére a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


2023. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a 30 évnél fiatalabb nőknek, akik gyermeket vállalnak. A jogszabálymódosításhoz kapcsolódóan összefoglaljuk azokat a munkajogi szabályokat, amelyek a kisgyermekes, 30 év alatti, munkaviszonyban dolgozó édesanyákra vonatkoznak. 

A június 8-i Business Festen dr. Asztalos Zsuzsanna, a NAV főosztályvezető-helyettese tart nekünk előadást a 30 év alatti anyák emelt összegű családi kedvezményéről, melyet Mai Munkaügyek by BaBér teremben hallgathat meg sok egyéb izgalmas program mellett. Jöjjön el, és találkozzunk a Millenárison a Business Festen!


Jegyvásárlás. A BaBér kódjával 15% kedvezményt kap a jegy árából: VIP15-X239V (A kódot a "KUPONKÓD” mezőbe kell beírni. Június 7-ig érvényes.)


A fiatal édesanyákra vonatkozó hatályos munkajogi szabályokat 5 pontba szedve ismertetjük, a munkavégzésnél pedig külön kitérünk a 18 év alatti édesanyákra vonatkozó rendelkezésekre is. (Ezúttal nem térük ki a szülési és fizetés nélküli szabadságra.)

Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól

Ha a kisgyermekes édesanya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel mentesül a munkavégzés alól a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, míg a gyermeke 9. hónapjának végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg. 

A 30 év alatti édesanyák munkavégzésére vonatkozó külön szabályok

Munkabeosztás

A munkavállaló édesanya gyermeke 3 éves koráig az alábbiak szerint foglalkoztatható:
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a heti pihenőnapok, pihenőidők egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
Megjegyzés: Rendkívüli munkaidő a gyermekét egyedül nevelő édesanya számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig – baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása eseteit kivéve – csak a hozzájárulásával rendelhető el.

Éjszakai munkavégzés

A munkavállaló édesanyának gyermeke 3 éves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.  Az édesanya éjszakai munkára a gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be. 

Megjegyzés: Éjszakai munka kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a 8 órát nem haladhatja meg.

Fiatalkorú édesanya

A fiatal – azaz 18 év alatti – édesanyáknál a fentieken túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy napi munkaidejük maximum nyolc óra lehet, míg 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani, amely így sem haladhatja meg a maximális napi munkaórát.

Megjegyzés: 16. életévét be nem töltött személy a gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés alapján csak a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységre foglalkoztatható.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a fiatal – azaz 18 év alatti – édesanya számára
  • legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
  • négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell részére kiadni, és
  • legalább 12 óra napi pihenőidőt kell beosztani.
Más helyen történő munkavégzés

Más helyen történő munkavégzésre a munkavállaló édesanya – a gyermeke 3 éves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő édesanya a gyermeke 16 éves koráig – a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető. Más helyen történő munkavégzésre az alábbi esetben kerülhet sor:

A 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő fenti foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. 

Részmunkaidős foglalkoztatás

Kisgyermekes édesanyákra vonatkozó további munkajogi szabály, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, ha a kisgyermekes munkavállaló ezt kezdeményezi. Azaz, ha a kisgyermekes édesanya korábban napi 8 órában dolgozott, akkor erre vonatkozó kérelmére a napi munkaidőt 4 órára köteles módosítani a munkáltató. Ezt a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 4 éves koráig kérheti az édesanya, míg 3 vagy több gyermeket nevelő édesanya a gyermek 6 éves koráig élhet ezzel a részmunkaidős foglalkoztatással. 

Munkaszerződés módosítása

A munkaviszony módosításának körét kibővítette a 2019/1158 irányelv, amely alapján a munkaszerződés módosítására 2023. január 1-jétől a következő szabályt kell alkalmazni: 

A munkaviszony első 6 hónapját követően a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti
  • a munkavégzési helyének módosítását,
  • a munkarendjének módosítását,
  • távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
  • részmunkaidőben való foglalkoztatását.
A munkavállaló a fenti kérelmét köteles írásban benyújtani a munkáltatónak, és ebben a kérelemben meg kell jelölnie a munkaszerződés módosításának indokát, és a változtatás időpontját. 

A munkavállaló fenti kérelmére a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a munkáltatói nyilatkozat elmulasztása esetén a munkavállaló igényét 30 napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon. (A keresetlevelet a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 30 napon belül kell azt előterjeszteni.) A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

Gyermekek kapcsán igénybe vehető szabadságok

Az édesanyának tizenhat évesnél fiatalabb 
  • egy gyermeke után 2,
  • két gyermeke után 4,
  • kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár. A fenti pótszabadság 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállaló édesanyát gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok

Édesanyákra vonatkozó felmondási védelem

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg az édesanya munkaviszonyát
  • a szülési szabadság,
  • a szülői szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett – azaz az Mt. 128. §, 130. §-aiban szabályozott - fizetés nélküli szabadság
tartama alatt.

Munkáltatói felmondáskor alkalmazandó szabály

Ha az édesanya a szülési szabadságot vagy a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe, akkor az anya munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése a gyermek 3 éves koráig az alábbi szabály alapján történhet:
  • munkavállaló magatartásával kapcsolatban akkor mondhat fel a munkáltató, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi;
  • a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével kapcsolatos okból akkor élhet felmondással a munkáltató, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Indokolás kötelezettség

A munkáltató a munkavállaló édesanya kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a szülői szabadság, az Mt. 128. §-a szerint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság vagy a fentiekben ismertetett munkavállalói munkaszerződés módosítására irányuló kérelme miatt került sor.

Példa: 

Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt azzal, hogy ezen megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. Ha a munkavállaló édesanya munkaviszonyának megszüntetésére a fentiek szerinti azonnali hatályú felmondással kerül sor, és a munkavállaló állítása szerint a munkáltató azért szüntette meg a munkaviszonyt, mert kérte szülői szabadságának igénybevételét, továbbá a munkavállaló édesanya kéri az azonnali hatályú felmondást követő 15 napon belül a felmondásának indokolását, akkor a munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles közölni. A munkavállaló kérelmére közölt munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser


Idén is részt veszünk az év legnagyobb üzleti eseményén, a Business Festen, amely a korábbi években HR Fest néven került megendezésre. Kinőve a HR kereteit, a Business Fest az első olyan kötetlen üzleti esemény, ahol a különböző területek szabadon kapcsolódhatnak, és az állandóan változó világban új együttműködési formákat valósíthatnak meg! Cégcsoportunk standdal és az egész délutánon átívelő izgalmas programsorozattal várja a résztvevőket a Mai Munkaügyek by BaBér teremben.



Hozzászólás 0 hozzászólás


Szerencsére nem gyakran, de sajnos előfordulhat, hogy az anya a szülésben vagy a szülést követő első három évben elhalálozik, ahogyan a gyermek is kikerülhet a családból elhalálozás vagy egyéb okok miatt a családtámogatási ellátások folyósításának ideje alatt. Az alábbiakban azt vesszük végig, hogy ezekben a tragikus esetekben mi történik az ellátásokkal.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egyszeri kifizetés, 2023-ban 64 125 forint (ikergyermek esetén 85 500 forint/ikergyermek). Fő szabályként a szülést követő hat hónapon belül igényelheti az anya. 

Nem jár az összeg, ha a gyermek születése előtt hozzájárultak az örökbefogadáshoz, vagy ha a gyermeket a gyámhatóság gondozásba vette. 

Viszont ha az örökbefogadást visszavonják, illetve a gondozást megszüntetették, akkor járhat.

Az anyasági támogatás a szülő nőt akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Ha az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően hal meg, akkor az összeget az anyával egy háztartásban élő apának kell kifizetni, ha pedig nincs apa, akkor annak a személynek, aki a gyermeket gondozza. 

Csecsemőgondozási díj (csed)

Fő szabályként csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke megszületése előtt két éven belül legalább 365 napig biztosított volt. A csed a szülési szabadság idejére jár (azaz 24 hétre), leghamarabb a szülés előtti negyedik héttől, legkésőbb a szülés időpontjától kezdve. 

Összege egyenlő a legutolsó bruttó kereset összegével. 

Ha az anya egészségi állapota miatt kerül ki a háztartásból, vagy meghal, helyette az apa is kaphatja a csedet, amennyiben megfelel a biztosítási feltételnek. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást kérheti a közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő testvér is (ebben a sorrendben). Ha ilyen rokon nincs, akkor az örökös veheti fel az ellátást. 

A szülési szabadság megszűnik, ha a gyermek halva születik, vagy a születése után hal meg, ha ideiglenesen elhelyezték a háztartásból, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, 30 napnál hosszabban bentlakásos szociális intézménybe került. Ezekben az esetekben is jár azonban szülési szabadság, és ez nem lehet a szülést követő 6 hétnél rövidebb – erre az időre jár tehát a csed. 

Gyermekgondozási díj (gyed)

A jogosultság fő szabályként ugyanaz, mint a csednél. Alapesetben a gyermek kétéves koráig járhat. Összege a korábban szerzett figyelembe vehető jövedelem 70 százaléka lehet, de 2023-ban maximum havi bruttó 324 800 forint. 

A gyed sem jár, ha a gyermeket ideiglenesen elhelyezték a háztartásból, ha nevelésbe vették, vagy 30 napnál hosszabb időre bentlakásos szociális intézménybe került. Szintén nem jár, ha a jogosult előzetes letartóztatásba kerül, vagy szabadságvesztésre, elzárásra ítélik. A gyed akkor sem jár, ha a gyermek bölcsődébe, napközi felügyeletbe került, és közben a gyed jogosultja nem végez kereső tevékenységet, vagy nem tanul nappali rendszerben. 

Ha a gyed ideje alatt meghal a gyermek, akkor a következő hónaptól (vagy ha 15 napnál kevesebb van hátra a hónapból, akkor a 16. naptól) nem jár a gyed. 

Ha a gyedre jogosult hal meg, akkor a fel nem vett ellátást a csednél felsorolt sorrend szerint kaphatja meg családtag, vagy annak híján az örökös. Az anya halála esetén az apa lehet jogosult diplomás gyedre (amennyiben a diplomás gyednél előírt hat feltételnek megfelel). 

Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes)

A gyest fő szabályként valamelyik a gyermekkel egy háztartásban élő szülő veheti igénybe, legfeljebb a gyermek hároméves koráig. Összege a szociális vetítési alappal egyenlő, havi bruttó 28 500 forint. 

Nem jár a gyes, ha napközbeni ellátást biztosító intézménybe adják a gyereket (kivéve, ha a jogosult nappali tagozaton tanul), illetve ha a gyermek valamilyen okból kikerül a háztartásból, valamint ha a jogosult három hónapnál tovább egybefüggően külföldön tartózkodik. Szintén nem jár, ha a jogosult előzetes letartóztatásba kerül, vagy szabadságvesztésre, elzárásra ítélik.

Ha a gyermek meghal, az ellátás megszűnik az adott hónap végével.



Hozzászólás 0 hozzászólás


Mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában kedvezmény(eke)t lehet érvényesíteni. Utóbbi egy része munkakörhöz kötődik. Az alábbiakban ezeket a munkakörhöz kapcsolódó kedvezményeket tekintjük át.

A hatályos szabály alapján az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezményeket lehet igénybe venni:
  1. Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
  2. Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
  3. Kutatás-fejlesztési (fejlesztő) tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
  4. Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
  5. Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
  6. Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
  7. Közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
  8. Védett korban elbocsátott köztisztviselők utáni kedvezmény
  9. Szakképzés (szakirányú oktatás és a duális képzés) után érvényesíthető adókedvezmények
A felsorolásban foglalt (1)-(3) szociális hozzájárulási adókedvezmény akkor jár, ha a munkavállaló adott munkakörben dolgozik. A munkakörhöz kötött kedvezmény nem adott időtartamra szól, hanem addig érvényesíthető, amíg a munkavállaló a kedvezményben foglalt munkakörben tevékenykedik. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Art. rendelkezései szerint a bevallás adataiból munkavállalókként megállapíthatónak kell lennie a kedvezmény jogcímének, alapjának és az összegének. Mindezek alapján tekintsük át a munkakörhöz kötött kedvezményeket!

1. Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

A kedvezményt a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott munkaviszony esetén lehet alkalmazni, ha a munkavállaló munkaköre
  • a szakképzettséget nem igénylő (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozik, vagy 
  • a 6. főcsoport 61. csoportjába tartozik, illetve 
  • a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója a munkaköre, vagy 
  • a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozása szerinti munkakörben dolgozik.
A kedvezmény mértéke: A fenti munkakörben dolgozó munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után az aktuális szociális hozzájárulási adó fele – azaz idén 6,5 százalékos mérték – érvényesíthető kedvezményként.  

Megjegyzés: A szociális hozzájárulási adótörvény alapján a munkaviszonyban a minimálbér, az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, amely idén havi bruttó 232 000 forint.  

Figyelemmel kell lenni a kedvezmény érvényesítésekor arra a szabályra, hogy ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet. 

Példa: Ha például az uszoda munkavállalója 2023. május 17-ig úszómesterként dolgozott, majd 2023. május 18-ától takarítói (FEOR 9-es főcsoportjába tartozó) munkakörben folytatja határozatlan idejű munkaviszonyát, akkor májusban még nem lehet igénybe venni a szakképzettséget nem igénylők kedvezményét.

A kedvezmény jogszerű igénybevételét alá tudjuk támasztani a munkáltató és a munkavállaló által aláírt munkaszerződéssel, illetve a munkaköri leírással, amely tartalmazza a kedvezményt megalapozó FEOR számot.

2. Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

Ez a kedvezmény igénybe vehető a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező alábbi munkaviszonyban: 
  • Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt
munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető között létrejött munkaviszonyban. 

Megjegyzés: Kutatóhely, kutató, fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti kutatóhely, kutató, illetve fejlesztő.

A kedvezmény mértéke: 
  • Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb havi bruttó 500 000 forintig nem kell megfizetni a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót,
  • a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló esetében bruttó munkabér, de legfeljebb havi bruttó 200 000 forint után a szociális hozzájárulási adó fele érvényesíthető kedvezményként, ami 6,5 százalék.
Ez esetben is alkalmazni kell a szakképzettséget nem igénylő, illetve a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén már ismertetett szabálynál leírtakat, azaz hogy ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a fenti munkakörben foglalkoztatta, akkor a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet. 

Továbbá ezen kedvezménynél a törvény rögzíti azt a szabályt is, hogy azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

A kedvezmény jogszerű igénybevételét alá tudjuk támasztani a felek által aláírt munkaszerződéssel, illetve a munkaköri leírással, amely tartalmazza a kedvezményt megalapozó FEOR számot.

3. A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezményt, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó kifizető veheti igénye. 

A kedvezmény feltétele: vállalkozásként működő kifizető saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősüljön.  

Megjegyzés: Kutatóhelyet, kutató-fejlesztőt, alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény definiálja. 

A kedvezmény mértéke: a tárgyhónapban kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltsége után fizetendő szociális hozzájárulási adó fele, ami 6,5 százalék. Azaz ez a kedvezmény nem a munkavállaló munkabéréhez, hanem a kifizető bérköltségéhez igazodik.

Megjegyzés: Ezen kedvezmény érvényesítésekor a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeként nem vonható le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének az összege, amelyre a kifizető kedvezményt érvényesít.

Végezetül meg kell említeni, hogy ha a fenti kifizető, pontosabban az Mt. szerinti munkáltató személyében jogutódlás következne be, akkor a szociális hozzájárulási adókedvezményt az átvevő jogutód munkáltató egészen addig tovább érvényesítheti, amíg a munkavállaló a fenti munkakörben dolgozik.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás


Az ötnapos munkahét nem is olyan régóta vált bevett gyakorlattá Magyarországon, sőt egyes munkarendek ettől az általános gyakorlattól jelenleg is eltérnek, mégis manapság ezt tekintjük a munkaidő-beosztás alapkövének. Jogszabályi szinten is a hétfőtől péntekig tartó munka jelenik meg normál munkarendként, amely a munkaidő-beosztás kiinduló alapja. A négynapos munkahétre áttérő munkáltatók az új modell bevezetése kapcsán számos jogi kihívással kénytelenek szembesülni. Sőt, az új modell a munkajogi alapvető kötelezettségeket is új megvilágításba helyezi, amely elméleti megközelítés már-már a munkajog határait feszegeti. Ha az új modell a gyakorlatban be is válna, illetve széles körben elterjedne, az még mindenképpen időt igényelne, amíg jogszabályi szinten is a 4 lehet az új 5. 

A június 8-i Business Festen több szempontból is körbejárjuk a négynapos munkahét kérdését. "A 4 az új 5! Felfedezők a 4 napos munkahét útján" címmel szervezett kerekasztalbeszélgetésünkön 

  • Bierbaum Gyöngyi | Magyar Telekom, Competitive Workforce HUB Lead
  • Reguly Márta | PwC, People & Organisation Consulting Lead
  • Szelecky Noémi | Libri, HR Igazgató
  • Dr. Hanyu Henrietta | Colaw Ügyvédi Társulás, munkaügyi szakjogász, mediátor
  • Moderátor: Karácsony Zoltán | HR Portál, szerkesztő
segítségével járjuk körbe munkajogi szemmel a témát.

A konzultációval egybekötött beszélgetést a Mai Munkaügyek by BaBér teremben hallgathatja meg sok egyéb izgalmas program mellett. Jöjjön el, és találkozzunk a Millenárison a Business Festen!

Jegyvásárlás. A BaBér kódjával 15% kedvezményt kap a jegy árából: VIP15-X239V (A kódot a "KUPONKÓD” mezőbe kell beírni. Június 7-ig érvényes.)


Ma Magyarországon a foglalkoztatás alapvetéseként gondolunk arra, hogy a teljes munkaidő napi 8, heti 40 óra, és a munkahét hétfőtől péntekig tart, jóllehet a ma aktív korú lakosság egy része még emlékezhet arra az időre, amikor hetente 6 napot dolgoztak az emberek és szombaton is munkába, illetve iskolába jártak. A ma már megszokott öt napos munkarend csak néhány évtizede került Magyarországon bevezetésre és szilárdult meg – főként az irodai munkában – általános gyakorlatként. Ugyanakkor a rendszerváltás utáni, 1992-es – sokak által „régi Mt.-ként” emlegetett – Munka Törvénykönyvének a munkaidő rendszere már a 8 órás napi munkaidőre és a heti öt napos foglalkoztatásra épült, és így van ez a 2012-es, jelenleg hatályos Mt.-ben (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) is. 

A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek tekintetében az egy fontos rendező elv, hogy melyek azok az időszakok, amikor a munkavállaló rendelkezésre állásra, illetve munkavégzésre köteles és mely időszakokban pihenhet. Jelenleg az Mt. szerint az általános teljes napi munkaidő a napi 8 óra [Mt. 92.§ (1) bek.], amely egyes – törvény által meghatározott - esetekben napi 12 órára emelhető. Munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat.

Az Mt. az általános munkarend fogalma alatt a munkaidőnek a hét öt napjára, hétfőtől péntekig való beosztását érti [Mt. 97.§ (2) bek.], a szombat és vasárnap pihenőnap. A napi munkaidő és az általános munkarend a viszonyítási pont a munkaidőnek egyenlőtlenül, munkaidő-keretben való beosztása esetén is [Mt. 93.§ (2) bek.]. 

Eddig sem volt ismeretlen az a gyakorlat, amikor a munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül, olyan módon kerül beosztásra, hogy a munkavállaló az egyes munkanapokon a 8 órától többet dolgozik, és ennek folytán – „a ledolgozott többletórákért cserébe” - a heti két pihenőnapon túl plusz egy szabadnapot kap.  Az ugyanakkor egy fontos különbség, hogy a négynapos munkahét újfajta felfogása szerint a munkavállalók továbbra is napi 8 órában dolgoznak és ténylegesen kevesebb órában, hatékonyabban végzik el ugyanazt a munkamennyiséget. Ez az elgondolás markánsan különbözik attól a megközelítéstől, miszerint a munkavállaló elsődlegesen az idejét bocsátja áruba és az a fő kötelezettsége, hogy a munkaidejében rendelkezésre álljon. A négynapos munkahét modellje valójában a teljesítményt helyezi előtérbe a munkaidőhöz képest és – tekintve, hogy a modell szerint a munkabér jellemzően nem csökken – felvetődik, hogy a díjazás is inkább a teljesítményhez, nem pedig a rendelkezésre állás, illetve a tényleges munkavégzés idejéhez kapcsolódik. Ez például a jutalékos munkakörökben különösen érdekes kérdéseket vethet fel.  

Látható tehát, hogy a négynapos munkahét modellje messze túlmutat a munka – magánélet egyensúlyának a kérdéskörén, és megváltoztatja azt a logikát, amely szerint a munkaidőről, annak beosztásáról, sőt, a munkavállaló alapvető kötelezettségeiről gondolkozunk.

A modellt jelenleg bevezetni kívánó munkáltatóktól természetesen nem várható az el, hogy a felmerülő jogelméleti kérdésekre válaszokat keressenek, ez a jogalkotás feladata. A munkáltatóknak ugyanakkor – az Mt. módosításának a hiányában, a jogi megfelelőség érdekében – a négynapos munkahét modelljét az Mt. jelenlegi szabályaival kell összhangba hozniuk, amely munkajogi szempontból komoly kihívás és a munkaidő-pihenőidő rendszerén túl is számos megoldandó jogi problémát vet fel. A rendszer bevezetése előtt tehát érdemes a jogi kérdéseket, esetleges jogi kockázatokat is alapos vizsgálat és mérlegelés alá venni. A kontinentális jogrendszerünk jellemzője, hogy a jogalkotás a társadalmi-gazdasági változásokra kis idő elteltével reagál, így akár hónapok-évek is eltelhetnek addig, amíg az új megközelítés jogszabályi szinten is megjelenik.


Szerző: Dr. Hanyu Henrietta, Colaw Ügyvédi Társulás, munkaügyi szakjogász, mediátor


Idén is részt veszünk az év legnagyobb üzleti eseményén, a Business Festen, amely a korábbi években HR Fest néven került megendezésre. Kinőve a HR kereteit, a Business Fest az első olyan kötetlen üzleti esemény, ahol a különböző területek szabadon kapcsolódhatnak, és az állandóan változó világban új együttműködési formákat valósíthatnak meg! Cégcsoportunk standdal és az egész délutánon átívelő izgalmas programsorozattal várja a résztvevőket a Mai Munkaügyek by BaBér teremben.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91]
Blog archivum