hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog



Néhány hete az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjra vonatkozó módosításait mutattuk beezúttal pedig a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet (Ebtv. végrehajtási rendelete) 2021. július 1-jétől hatályos módosításait ismertetjük. 

Megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítás szabálya

Változott a megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítási szabály, amelynek főbb okai, hogy egyrészt több típusa lett a gyermekgondozási díjnak, másrészt a korábban bevezetésre került örökbefogadói díjra nem tért ki az összeszámítás.  

A korábbi szabály úgy rendelkezett a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó összeszámítás kapcsán, hogy a biztosításban töltött napok közül azokat kellett összeszámítani a fennálló biztosításban töltött napokkal, amelyek 
  • megelőzték az ellátásra való jogosultság első napján, illetve 
  • csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napján 
fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját.

A fenti szabály pontosult a következőképpen: A  fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és
  • a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A. §) vagy a nagyszülői gyermekgondozási díj (42/G. §) esetében a gyermek születésének a napját,
  • a nevelőszülői gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/F.  §) esetében azt a  napot, amelytől a  gyermek gondozási helyét a nevelőszülőnél kijelölték,
  • örökbefogadói díj esetében azt a napot, amelytől az igénylő a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
Megjegyzés: Abban az esetben, ha a biztosított több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, akkor – a korábban alkalmazott szabállyal megegyezően – a  kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a  megszűnt biztosítási jogviszonynak a fenti, összeszámítható napjait. 

Bejelentési kötelezettség

Elsősorban a gyermekek gondozásához kapcsolódó ellátások bővülése tette szükségessé a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabály pontosítását. Azaz a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 42/A. §-a alapján, az ellátást megállapító szervhez továbbra is 8 napon belül kell a bejelentést megtenni, ha olyan körülmény áll fenn, melynek következtében az adott ellátás nem folyósítható tovább. Ilyen körülmény például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, vagy a nevelőszülői gyermekgondozási díj esetén, ha az ellátott a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. (Nem minősül keresőtevékenységnek a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjnál az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.)

Pontosítások az örökbefogadói díj kapcsán

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” nyomtatványon feljegyzi többek között a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, és gyermekgondozási díj időtartamát. 2021. július 1-jétől pontosított szabály alapján az örökbefogadói díjat is fel kell jegyezni a fenti nyomtatványon, azaz az Igazolványon. 

A kormányrendelet korábbi szabálya alapján a táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt. A kormányrendelet júliusi kiegészítése alapján a hatóság az örökbefogadói díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor is mellőzi a határozathozatalt. 

2021. július 1-jétől hatályba lépett szabály alapján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató nemcsak a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, továbbá az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél köteles a Kincstár központi szerve által kiadott tájékoztató szerint eljárni, hanem ezen tájékoztató szerint kell eljárni az örökbefogadói díj megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál és nyilvántartásánál is. 

Hatályon kívül helyezett szabályok

Végezetül meg kell említeni, hogy 2021. július 1-jétől hatályon kívül kerültek a következő rendelkezések:

Nem kell alkalmazni 2021. július 1-jétől többes jogviszony esetén (Ebtv. 63. § (1) bekezdés) azt a szabályt, hogy a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelme elbírálásához a foglalkoztató „Foglalkoztatói igazolást” állít ki, melyet a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt a társadalombiztosítási kifizetőhely 5 napon belül továbbítja a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. 

Szintén 2021. július 1-jétől került hatályon kívül a következő szabály: „A gyermekgondozási díjat írásban, a Központ által rendszeresített nyomtatványon kell kérelmezni. A kérelmet két példányban kell a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat, kivéve, ha az igénylő a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat kéri és a szülés napján nem biztosított. A foglalkoztató megbízottja a kérelem másolatán az átvételt igazolja.”


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser






Hozzászólás 0 hozzászólás



A személyi jövedelemadóról szóló törvény nemrégiben megjelent módosítása szerint jövőre új adómentes juttatást adhat a munkáltató, illetve kaphat a dolgozó – írta a Napi.hu.  A törvénymódosítás szerint 2022. január 1-től adómentes lesz a kifizető által biztosított bicikli.
 

Egész pontosan arról van szó, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény szerint az szja-törvény 1. számú mellékletének 8. pontja egy 8.44. alponttal egészül ki, amely szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes lesz 2022. január 1-jétől a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató a feltételeknek megfelelő kerékpárt, elektromos kerékpárt biztosíthat a munkavállalói számára úgy, hogy a kerékpár nem kerül a dolgozó tulajdonába – értelmezte a törvénymódosítást Fata László cafeteriaszakértő. Ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy az adómentes juttatásnak nem feltétele, hogy a normál vagy elektromos kerékpárt a vállalkozás érdekében is használja a dolgozó. Vagyis a cég által vásárolt vagy lízingelt bicikli szolgálhat kizárólag magáncélokat is, például használható csak családi kirándulásokhoz, nem kell, hogy a biciklivel járjon dolgozni a munkavállaló. A szakértő szerint a kedvezmény révén jövőre igény szerint akár (elektromos) kerékpárokkal is bővülhet a céges autóflotta.

De nem elég, hogy adómentes juttatás lehet a jövő évtől a céges kerékpár, a költségeit is le lehet majd írni a társasági adóból – erre a hvg.hu hívta fel a figyelmet nemrégiben megjelent írásában. Ehhez a tao-törvényt módosították úgy, hogy a cégek leírhassák a dolgozóik számára vásárolt kerékpárok (vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárok) árát, illetve fenntartási költségeiket a társasági adóból is. 

Mint az Adózóna.hu írta, a társasági adóról szóló törvény – a 3. számú melléklet B) része egy 9. ponttal egészül ki, mely szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is).

Ezzel gyakorlatilag tényleg majdnem úgy kezelhetik a kerékpárokat a cégek, mint a cégautókat.


Hozzászólás 0 hozzászólás

Változik a csed és a gyed

2021. Június 23. 12:37 - siteadmin



2021. július 1-jétől mind a csecsemőgondozási díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozóan több módosítás is hatályba lép.

Változás a csecsemőgondozási díj kapcsán

2021. július 1-jétől a legjelentősebb változás, hogy a csecsemőgondozási díj alapját képező naptári napi alap, illetve naptári napi jövedelem hetven százalékáról száz százalékra nő. Ugyancsak 2021. július 1-jétől lép hatályba az a változás is, amely arra vonatkozik, hogy mikor nem jár a csecsemőgondozási díj. A hatályos szabály alapján az alábbi két esetben nem jár a csecsemőgondozási díj:
  1. Nem jár a csecsemőgondozási díj, ha az ellátásban részesülő bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Erre vonatkozóan a jogszabály azt is rögzíti, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. 

  2. A másik eset, amikor nem jár a csecsemőgondozási díj, arra vonatkozik, amikor a biztosított a szülési szabadságnak tartamára a teljes keresetét megkapja. Ez esetben a törvény kitér arra is, hogy ha a keresetét részben kapja meg az ellátásra jogosult, akkor csak az elmaradt kereset után jár a csecsemőgondozási díj. 
2021. július 1-jétől a fenti szabály helyébe egy kizáró ok lép, amely a következő: 

„Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.” 

A törvény indokolása alapján a fenti egyszerűbb szabályozás kialakítására azért került sor, mert a keresetre és keresőtevékenységre vonatkozó fogalom-meghatározásból következik, hogy a csecsemőgondozási díj folyósításának valójában jelenleg is egyetlen korlátja van, a keresőtevékenység folytatása, és nincs jelentősége annak, hogy a jogosult a keresetét részben vagy egészben kapja-e meg.

Gyermekgondozási díjra vonatkozó változások

Mikor nem jár az ellátás?

A gyermekgondozási díj esetén módosul az a szabály, amikor nem jár a gyermekgondozási díj. Jelenleg hatályos szabály alapján többek között akkor nem jár a gyermekgondozási díj, ha az arra jogosult személy a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezi el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, illetve az ellátást biztosító intézmény rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézmény. 

2021. július 1-jétől a kivételek köre bővül a nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanuló, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben részt vevő jogosulttal. Azaz 2021. július 1-jétől nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, illetve felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt.

A hatályos szabály alapján továbbá akkor sem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve többek között az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást kap, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási, örökbefogadói vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 2021. július 1-jétől a fenti szabály leegyszerűsödik, és kibővül az ellátások köre a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátással. Azaz 2021. július 1-jétől a fenti szabály úgy szól, hogy nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve többek között a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.

Gyermekgondozási díj maximális összegének felülvizsgálata

Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díjnak maximális összege van, amely a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, így évente azt hivatalból felül kell vizsgálni, és újra meg kell állapítani a maximális összegben. A hatályos szabály ezt a felülvizsgálatot a következőképpen szabályozza: 

„A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.”

2021. évi minimálbér emelésére csak 2021. februárjától került sor. Felkészülve az idén beállt helyzetre, 2021. július 1-jétől a módosítás már úgy rendelkezik, hogy a gyermekgondozási díj összegét a  minimálbér – a hallgatói (diplomás) gyed esetén a garantált bérminimum – emelésének napjától számított 15 napon belül kell hivatalból felülvizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani. 

Megjegyzés: Ugyancsak a fenti felülvizsgálatot kell alkalmazni az egybeszámított gyermekgondozási díjnál is. 
 
Nevelőszülő gyermekgondozási díja

Gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő is, ha többek között
  • nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és
  • a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
A módosítás ez utóbbi feltételt pontosítja a nevelőszülő kapcsán, mely szerint a  365 nap biztosítási idő meglétét a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölését megelőző két éven belül kell vizsgálni.

Méltányosság alapján járó gyermekgondozási díj

2021. július 1-jétől nő a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj összege. Jelenleg ez az összeg a minimálbért nem haladhatja meg, míg 2021. július 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át nem haladhatja majd meg.

További változások

Végezetül meg kell említeni néhány pontosítást. Az ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg járó ellátások körébe bekerült az örökbefogadói díj. Ugyancsak kiegészült az örökbefogadói díjjal a szülőknek, a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg járó ellátások köre.
Pontosul a „nagyszülői” gyed-nél a jogosultság. Jelenleg a biztosított nagyszülővel együtt élő biztosított házastárs lehet jogosult a „nagyszülői” gyermekgondozási díjra. 2021. július 1-jétől már nem elvárás, hogy a fenti esetben a nagyszülő biztosított legyen.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A kiszervezés továbbra is kulcsfontosságú eleme a nemzetközi üzleti stratégiáknak. A bérszámfejtés, mint alapvető, nélkülözhetetlen folyamat az egyik olyan funkció, amely – különösen a nagyobb vagy terjeszkedő szervezetekben – legtöbbször kiszervezésre kerül. Megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, hogyan viszonyulnak a magyar cégek a kiszervezéshez.

A kérdőívet összesen 235-en töltötték ki, a kitöltők között találunk kis- és nagyvállalatnál dolgozó vezetőket, adminisztrátorokat, valamint pénzügyi és HR szakembereket is. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a bérszámfejtés a válaszadók negyedénél ki van szervezve, míg a fele elégedett a házon belüli számfejtéssel, és nem gondolkodik a kiszervezésen.


Mi, akik bérszámfejtés szolgáltatást is tudunk nyújtani ügyfeleinknek, azt vettük észre, hogy az utóbbi időben megnőtt a kiszervezés iránti igény. Ez részben a világjárványnak is köszönhető: "A pandémia alatt nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk ideiglenes számfejtésre, mert a bérszámfejtő beteg lett vagy adott esetben hirtelen felállt.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "A legtöbbször azonban betegség akasztotta meg a folyamatokat – mi ezekben az esetekben beálltunk a számfejtő helyére, és két-három hónapra átvettük a szolgáltatást. Amikor helyreállt a rend, a bérszámfejtő visszajött a betegségből, vagy sikerült találni egy új kollégát, akkor pedig visszaadtuk. De olyan is volt, nem is egy, aki annyira elégedett volt, hogy maradt nálunk.”




Az a meglátásunk, hogy egy induló cég esetében mindenképpen érdemes az outsourcing felé kacsintgatni, és házon belül megszervezni azokat az erőforrásokat, amik a bérszámfejtési feladatok elvégzéséhez szükségesek.

Számfejtő munkatársaink 300-500 főt tudnak egyedül leszámfejteni, de van olyan is, aki akár 1000 főt is képes egymaga. Amikor például egy 3-500 fős cégről beszélünk, ott általában 1-2 fő bérszámfejtő munkatárs dolgozik. Amikor csak egy kolléga van, és ő kiesik, nincs, aki a helyére tudna állni. Ha viszont a folyamat ki van szervezve, akkor nem egy ember vállán nyugszik az összes feladat, hanem egy egész szervezet van mögötte, ahonnan ha valaki kiesik, azonnal helyettesíteni lehet mással.

A támogatottság is másabb, a szolgáltatónál van adótanácsadó, magasabb szintű bérszámfejtő vagy akár fejlesztő is, aki egy egyedi igényre is megoldást tud kínálni. A kitettséget tehát mindenképpen csökkenti, ha ki van szervezve a bérszámfejtés.


A BérszámMEGfejtés kutatás eredményeit elemző cikksorozatunk a végéhez ért, a kutatás eredményeiből készült riportot erről a linkről tudja letölteni:





 


Hozzászólás 0 hozzászólás


A munkavállalók azért dolgoznak, hogy fizetést kapjanak. Ha ez megfelelően és időben történik, a munkavállaló elégedett lesz. Amilyen egyszerűen hangzik mindez, néha olyan bonyolultan megvalósítható a megfelelő szoftver nélkül. De milyen a megfelelő szoftver? Felhasználóbarát, jogszabálykövető, testre szabható és megfizethető – vajon a felhasználók szerint a magyar piacon található bérszámfejtő szoftverek mennyire kielégítőek a fentiekben? A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, mennyire vagyunk elégedettek használatban lévő szoftvereinkkel.

A kérdőívet összesen 235-en töltötték ki, a kitöltők között találunk kis- és nagyvállalatnál dolgozó vezetőket, adminisztrátorokat, valamint pénzügyi és HR szakembereket is. A válaszadók között 214 fő használ bérszámfejtő szoftvert, ebből 72-en BaBért, 142-en pedig más szoftvereket. Az eredmények megmutatták, hogy általánosságban elégedettek vagyunk azzal a szoftverrel, amit használunk, ugyanakkor a BaBér-felhasználók (93%) elégedettebbek, mint az egyéb szoftvereket használók (73%).


A kutatásban az elégedettséget két további faktorban vizsgáltuk: a szoftverek szakmai tartalmáról és az ügyfélszolgálat minőségéről kérdeztünk. A felhasználók a szoftverek szakmai tartalmával is nagyon elégedettek voltak, a BaBér (96%) ebben a kérdésben is jobban szerepelt, mint a többi szoftver (83%). Ez azért is fontos kérdés, mert a mai magyar jogszabályok nemzetközi viszonylatban is rendkívül bonyolultak és gyakran változnak, szoftvereink pedig gyorsan és pontosan tartanak lépést a változásokkal.


A szakmai tartalom mellett az ügyfélszolgálat kapott kiemelt helyet a kérdőívben, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a BaBér-felhasználók (96%) az ügyfélszolgálat segítségnyújtásával is magasan elégedettek.


Mi mindig nagy figyelmet fordítottunk ügyfélszolgálat minőségére, elérhetőségére. Valljuk, hogy egy szoftverfejlesztő cég nem koncentrálhat kizárólag a szoftver technológiai fejlettségére – azt is be kell bizonyítania ügyfeleinek, hogy vigyáz rájuk és minden kérdésükre választ tud adni nem csak e-mailben vagy chaten, hanem telefonon is.


A bérszámfejtéssel gyakran járnak sürgős vagy összetett problémák, amelyek sokszor élő, akár lépésről lépésre történő útmutatást igényelnek – erre pedig a közvetlen kommunikáció, a telefon a legalkalmasabb, hiszen néha nem könnyű e-mailben leírni egy problémát, egyszerűbb élő szóban lefesteni a képet a másik oldalon lévő személynek. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a fiatalabb generáció sokkal otthonosabban mozog az online kommunikációban, melynek szintén teret hagyunk, de úgy gondoljuk, hogy a bérszámfejtés és a HR mindig lesz annyira intim terület, hogy a telefonos támogatásra szükség legyen.


Cikksorozatunk záró részében arról lesz szó, mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!




Tovább is van: vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit.





Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76]
Blog archivum