hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Mire érdemes figyelni a jövő évi juttatásoknál?

2018. Szeptember 6. 17:13 - siteadmin



Mint már írtunk róla, a munkáltatók által adott különböző juttatások adózása átalakul 2019-ben, számos béren kívüli juttatás, és egyes meghatározott juttatás kvázi "megszűnik”, illetve csak bérként adózva lesz adható. Ez persze fejtörést okozhat a munkáltatók HR-, adó- és pénzügyi osztályainak, hiszen egyensúlyozniuk kell a várhatóan megnövekedő bérköltségek és a munkavállalók megtartásának, illetve a dolgozói elégedettség fenntartásának vékony mezsgyéjén – állapítja meg a Deloitte. 

Arra hívják fel a figyelmet, hogy a reflektorfénybe került juttatások mellett számos olyan jövedelmezési forma fordulhat elő, amelynek adókezelését az új szabályok fényében a munkáltatóknak át kell gondolniuk. Mire céloznak? 

Sok társaság biztosít különféle juttatásokat a munkavállalói számára a cafeteria-rendszereken kívül is. Ezek lehetnek minden munkavállaló, vagy akár családtagjaik részére, vagy egy meghatározott munkavállalói kör számára biztosított juttatások. Ilyenek például a munkáltató alapításának évfordulójára mindenkinek adott hátizsák, a kollégák születésnapjára adott bonbon, a hölgyek nőnapi virága, a munkavállalóknak adott karácsonyi bejgli, gyerekeiknek összeállított Mikulás-csomag vagy az irodaházhoz közeli fitneszterem ingyenes vagy kedvezményes látogatása. A juttatások lehetősége gyakorlatilag végtelen, a közös pont bennük az, hogy nem a munkavállaló munkájának ellentételezésére, hanem az elégedettség növelésére adják.

Ráadásul az ilyen juttatások sokszor már annyira beágyazódtak az adott vállalati kultúrába, hogy a munkavállalók szinte természetesnek veszik, hogy elérhetőek számukra. Éppen ezért megvonásuk érzékenyen érintheti a dolgozókat, csökkentheti az elégedettséget.

A munkáltatók eddig vagy belső szabályzat alapján biztosíthatták ezeket munkavállalóik részére, vagy csekély értékű ajándékként kezelték az ilyen juttatásokat, így mindkét esetben az „egyes meghatározott juttatásokra” vonatkozó közterheket kellett megfizetniük a juttatások után. A 2019-as adócsomag azonban egyrészről megszünteti a belső szabályzat alapján adott juttatások lehetőségét, másrészt a csekély értékű ajándék juttatását évi egy alkalomra korlátozza.
 
De milyen lehetőség marad a munkáltatóknak, ha továbbra is szeretnének ilyen juttatásokat biztosítani? Gyakorlati példákon mutatják ezt be. 

1. A vállalat hozzájárul az irodaházban működő fitneszterem-bérlet árához havi 1000 forint értékben. 
  • Ha az üzemeltetővel éves bérlethez járó kedvezményben állapodnak meg, akkor a lehetőséget igénybe vevő dolgozóknál a 12 000 forintos juttatás kezelhető jövőre is csekély értékű ajándékként.
  • Havi bérlet melletti elszámolás esetén azonban már 1 havi hozzájárulással kimerítik a csekély értékű juttatás lehetőségét. Így a maradék 11 hónap hozzájárulása már bérként adózik.
2. A társaság a kollégákat meglepné 1-1 bejglivel karácsonyra. Ekkor komoly adminisztrációs kihívással nézhetnek szembe jövőre, mert: 
  • Amennyiben olyan dolgozónak adnak bejgli-csomagot, aki nem járt fitneszterembe, akkor a bejgli lehet az évente egyszer adható csekély értékű ajándék.
  • Ha viszont a dolgozó eljárt kondizni, akkor már kimerítette ezt a lehetőségét.
Ergó naprakész nyilvántartást kell vezetni arról, ki jár fitneszterembe, hiszen nekik már nem adható a beigli csekély értékű ajándékként. Ezért, hacsak a munkáltató nem szervez egy karácsonyi ünnepséget is, ahol a csomagot átadja a dolgozóknak, az egészségtudatos kollégáknak adott bejgli bérként adózik. 

Az egyszerre több személynek szervezett szórakoztató esemény és az ott átadott ajándék (bizonyos értékhatárig) ugyanis megmarad egyes meghatározott juttatásként adózó elemnek, de ehhez meg kell tartani a karácsonyi ünnepséget és ott kell odaadni a süteményt.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.





Hozzászólás 0 hozzászólás

A SZÉP-kártyán túl: mi marad a cafeteriából 2019-re?

2018. Augusztus 27. 16:23 - siteadmin



Az elfogadott jövő évi adótörvény alapján a készpénzcafeteria jövőre kiesik, és marad a SZÉP-kártya. Mármint ha csak az ismertebb juttatásokat vesszük. De vannak kevésbé ismertek is, igaz, ezeket nem cégek tudják igénybe venni, hanem szakszervezetek vagy szövetkezetek. Ezeket mazsoláztam ki az szja-törvényből, mely szerint béren kívüli juttatásnak minősül: 
  • a szakszervezet által tagjának, nyugdíjas tagjának, e magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

SZÉP-kártya – mi változik, mi marad

Mint ismert, a Széchenyi Pihenő Kártyánál három alszámla, vagy ha úgy tetszik, zseb van. 

Ahhoz, hogy béren kívüli juttatásról beszélhessünk a versenyszférában:  
  • a szálláshely alszámlára – az összes juttatótól együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint lehet a munkáltatói támogatás összege;
  • a vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható támogatás legfeljebb 150 ezer forint lehet;
  • a szabadidő alszámlájára utalt, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló juttatás pedig összesen évi legfeljebb 75 ezer forint lehet.
Vagyis a versenyszférában összesen 450 ezer forintig adható a SZÉP-kártya kedvezményes adózással, a közszférában azonban 200 ezer forintnál van a plafon. Ebben nem lesz változás jövőre. 

Jelenleg a kedvezményes adózás 34,22 százalékos adóterhet jelent. Jövőre megszűnik az adóalap 1,18-as szorzója, viszont a 14 százalékos eho helyett belép a szintén elfogadott szociális hozzájárulási adó törvény alapján a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho), ami elméletileg 2019 júliusában csökkenhet két százalékkal, valamint marad a 15 százalékos szja. Azaz a mostaninál egy hajszállal lesz magasabb az összes közteher januártól, 34,5 százalékos. Júliustól pedig ez lemehet 32,5 százalékra, ha valóban csökken a szocho 2 százalékkal. 

Jövőre változás lesz még, hogy a szolgáltatók pénzforgalmi számlán, pontosabban korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kell hogy kezeljék majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként. Viszont a munkáltatói utalások után nem fognak tranzakciós illetéket felszámítani. 
Újdonság lesz az is, hogy a lejáró, kétéves egyenlegeket nem kell majd a szolgáltatóknak május vége után visszautalniuk ömlesztve a munkáltatók részére. Vagyis a lejáró egyenlegek nem fognak egyik napról a másikra elveszni a dolgozók számára. És ez már a jövő májusban lejáró egyenlegekre is érvényes lesz.

Cserébe a lejáró egyenlegekre 3 százalék + áfa díjat számíthatnak fel a szolgáltatók. Hogy a meglévő három szolgáltató számít-e fel majd díjat, és ha igen, mennyit, azt még nem tudni. De ha lesz díj, akkor az szépen apránként, de mégis csak el fogja vinni a megmaradó két éven túli egyenlegeket. 


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.


Hozzászólás 0 hozzászólás

A társas vállalkozók többes jogviszonya

2018. Augusztus 21. 19:39 - siteadmin



Egy korábbi bejegyzésben a társas vállalkozói jogviszonyt ismertettem. Ennek a témakörnek a folytatásaként az alábbiakban a társas vállalkozók többes jogviszonyai és ezen jogviszonyban fizetendő tb közterhek kerülnek bemutatásra. 

Elsőként tekintsük át a nem nyugdíjas társas vállalkozók többes jogviszonyait! 

1.) A társas vállalkozó dolgozhat ún. többes jogviszonyban is. Egyik esete a többes jogviszonynak, ha társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll. Erre vonatkozóan az alábbi szabályt kell alkalmazni:

Nem kell megfizetni a társas vállalkozásnál legalább az emelt ún. minimális alapok* után a tb közterheket, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ezen munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a társas vállalkozónak ne kelljen a minimális alapok szerint fizetnie a tb közterheket: 
  • Az egyik feltétel, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 
  • A másik feltétel a foglalkoztatás. Ha például heti 40 órás munkaviszonyban álló munkavállaló építkezik, és erre tekintettel két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben az időszakban nem valósul meg a munkaviszonyban a foglalkoztatása, így ezen időszakban a társas vállalkozásnál legalább a minimális alapok szerint fizetni kell a tb közterheket.
* Megjegyzés: Minimális alapok: 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum másfélszerese, 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimum a minimálbér/garantált bérminimum, míg a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka. 

Ha a nem nyugdíjas társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor a tb közterheket a tényleges jövedelme alapján kell fizetnie. Ha például a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem 100 000 forint, akkor 100 000 forintból kell megfizetni 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá a társas vállalkozás is ezen jövedelem alapján fizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót, és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ezen többes jogviszony fennállása alatt a társas vállalkozó nem fizet munkaerő-piaci járulékot. 

A fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Többes jogviszonyban állhat oly módon is a társas vállalkozó, hogy társas vállalkozóként több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője. Ez esetben a tb közterheket a minimális alapok szerint - évente egy alkalommal történő választása szerint – csak az egyik vállalkozásban kell megfizetni. A másik vállalkozásban (vállalkozásokban) a tényleges jövedelem alapján kell fizetni a tb közterheket. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. 

Annak a társas vállalkozónak, aki egyben egyéni vállalkozóként is biztosított, alapesetben egyéni vállalkozói jogviszonyában kell legalább a minimális alapok szerint fizetni a járulékokat és szociális hozzájárulási adót. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló tb fizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozónak azonban lehetősége van arra, hogy tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján – amely az adóév egészére vonatkozik – úgy döntsön, hogy legalább a minimális alapok szerinti tb fizetésre nem egyéni vállalkozóként, hanem társas vállalkozói jogviszonyban kerüljön sor. 

2.) Ha a nyugellátásban részesülő személy társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.  Azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó az, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesülőként tevékenykedik úgy, hogy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vesz fel jövedelmet, akkor a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot azonban csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Erre tekintettel tekintsük át a kiegészítő társas vállalkozók többes jogviszonyait!

Többes jogviszony: 

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó munkaviszonyban is dolgozik, ahol a foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetnie a társas vállalkozásnak. 

Megjegyzés: Ez esetben is fontos, hogy fennálljon a minimum heti 36 órás munkaviszony és megvalósuljon a munkaviszonyban a foglalkoztatás. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőket össze kell számítani.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több társas vállalkozásban végez munkát, akkor ez esetben a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó csak év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor nem a teljes adóévre, hanem az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás



A kötelező társadalombiztosítás rendszerében senki sem zárható ki az egészségügyi szolgáltatásból. Ezen természetbeni egészségügyi ellátás fedezetére szolgál a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, illetve biztosítási jogviszony hiányában az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetendő járulék, vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék. Ez utóbbiba tartoznak bele a szociálisan rászorult belföldi személyek is. Az alábbi bejegyzésben ezen személyek ellátási jogosultságáról adunk tájékoztatást.

Egészségügyi szolgáltatásba tartozik többek között az orvosi (háziorvosi-, járóbeteg-, fekvőbeteg) ellátás; ápolási ellátás, társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás; betegszállítás, társadalombiztosítási támogatással külföldön igénybe vehető kezelések, és az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéből adódó utazási költségek megtérítés. 

Egészségbiztosítás szolgáltatások azonban nem „ingyen” járnak. Az ellátás fedezetére több járulék is szolgál. Az, aki az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítási jogviszonyban dolgozik, annak a jövedelméből az ellátás fedezeteként, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék kerül levonásra (bevallásra). További fedezetet képez adott természetes személyek által megfizetett 7 320 forint/hó egészségügyi szolgáltatási járulék és egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék valamint a központi költségvetés által megfizetett 7 320 forint/hó/fő egészségügyi szolgáltatási járulék. Aki nem áll biztosítási jogviszonyban és nagyon alacsony az egy főre jutó jövedelme, nem terhelhető a fenti egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a megállapodás alapján fizetendő járulék megfizetésével. Erre tekintettel a központi költségvetés által megfizetett 7 320 forint/hó/fő egészségügyi szolgáltatási járulék (és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalása) fedezi a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatását. 

Kik minősülnek szociálisan rászorultnak?

Az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult az
  • akinek családjának vagyona nincs és 
  • a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, azaz 34 200 forintot; illetve egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, azaz 42 750 forintot.
Megjegyzés: Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
  • külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát (azaz 855 000 forintot), vagy
  • együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát (azaz 2 280 000 forintot)
  • meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Szociális ellátásra jogosultság megállapítása

A kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve állapítja meg a fenti szociális rászorultságot. Erre azonban akkor kerülhet sor, ha a szociálisan rászorult személy azt kérelmezi. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából történő szociális rászorultság megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet  14. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a fenti kormányrendelet 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot is. A kérelem alapján a hatóság maximum egy évre állapítja meg a jogosultságot, azaz ezen egy évben az egészségügyi szolgáltatás fedezetét a költségvetésből fizetik. A szociálisan rászorult azonban ezen egy év leteltét követően ismét kérheti, hogy továbbra is a költségvetés fizesse ellátásának fedezetét, amelyre ismételten kérelmet kell benyújtania. Az ismételt kérelem a korábbi jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány érvényességi idejének lejártát megelőző 30 napon belül is benyújtható azzal, hogy az új jogosultságot legkorábban a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Hatósági bizonyítvány kiállítása

A kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve a kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a kérelmező az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére más jogcímen valóban nem jogosult-e. Amennyiben a kérelmező egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult, és jövedelmi helyzete a fentiekben leírt feltételeknek megfelel, akkor a kormányhivatal illetékes szerve a szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány 1 évre szól. A bizonyítvány tartalmazza: 
  • a rászoruló személy nevét, 
  • lakcímét, 
  • Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, 
  • a rászorultság tényét, 
  • az igazolás hatályosságát. 
A bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja azzal, hogy a bizonyítvány – adott feltételek fennállása esetén – egy év elteltével ismételten kiállítható.

A szociálisan rászorult személyek lejelentése az egészségbiztosító felé

A szociálisan rászorult személyekről a kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve nyilvántartást vezet és bejelentési kötelezettséget teljesít a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé. Ezen jelentés alapján a beteg az egészségügyi szolgáltatásra „zöld” utat kap, azaz a jogosultság ellenőrzéskor a zöld lámpa jelzést kapja. A zöld jelzés azt jelenti, hogy az ellátandó személynek érvényes a TAJ száma és a NEAK nyilvántartásában jogosultként szerepel (azaz rendezett a befizetése), és ezáltal a társadalombiztosítás keretében igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat. 

 
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella




Hozzászólás 0 hozzászólás



A SZÉP-kártyánál, mint partnerünk írt róla, változások lesznek, korlátozott felhasználású pénzforgalmi számlákká alakulnak, legkésőbb január elejére már ezeken a számlákon kell lenniük az egyenlegeknek (Ha a kártyabirtokos ez ellen nem tiltakozott). Illetve a jövőben nem küldik vissza a lejárt (két évnél régebbi) feltöltéseket a számlavezetők a munkáltatónak, ellenben 3 százalékos díjat számíthatnak fel rá.

De vajon a meglévő három zseb, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, és a szabadidő feltöltése, felhasználása hogyan oszlik meg egymáshoz képest, amikor hangsúlyozottan a rekreáció lenne a SZÉP-kártya célja?

A Blokkk.com gyűjtötte ki az ezzel kapcsolatos adatokat, és cikkükből nagyon érdekes kép rajzolódik ki: a SZÉP-kártya sokkal inkább egy meleg étkezési utalvány, mint egy rekreációs program megtestesítője.

A családok nem a turizmust preferálják

A Széchenyi Pihenő Kártya 2011 végén indult, felváltva a korábbi üdülési csekket. Ma a kedvezményes adózás (34,12%) mellett adható keret az üzleti szférában 450 ezer forint, amelyből
  • belföldi szálláshelyre 225 ezer forint,
  • meleg étkezésre 150 ezer forint,
  • szabadidőre, egészségügyi, szépségápolási és sportszolgáltatásokra pedig 75 ezer forint adható legfeljebb.
2017-ben másfél milliónál is több volt a SZÉP-kártya birtokosok száma. A Magyar Turisztikai Ügynökség adataiból pedig az derült ki, hogy öt esztendő alatt összesen legalább 444 milliárd forintot költöttek el a családok 2011 és 2017. harmadik negyedéve között. (Eddig vannak csak adatok.) De ennek csak kisebb része, alig több mint ötöde ment el a szálláshelyeken.

Az ügynökség adatai alapján:
  • A Szép-kártya pénzek 70 százalékát eddig a vendéglátóhelyek könyvelhették el bevételként, ami 307 milliárd forintot jelentett 2011 és 2017 harmadik negyedéve között.
  • Szállásra összesen 84 milliárd forintot költöttek eddig a kártyabirtokosok.
  • Szabadidős tevékenységekre pedig mindössze 53 milliárd forintot.
Az is érdekes, mennyit jelent a SZÉP-kártya a szállodaiparnak, illetve az éttermi vendéglátásnak:
  • A szálláshelyek összes bevételének 10 százaléka alatt mozgott a SZÉP-kártya költés a szálláshelyeken, míg a belföldi turisztikai költekezésben 20-25 százalék között hullámzott az elmúlt években.
  • A vendéglősök 2017-ben 1072 milliárd forint forgalmat csináltak, amihez képest az első három negyedév 57 milliárd forintos forgalma (vagy a valószínűsíthető éves 70-80 milliárd forint) jóval kisebb súlyt képvisel, mint a szállodák SZÉP-kártyás bevétele.
  • Jövőre a tervek szerint csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes adózású juttatás, és megszűnik nála az adóalapra az 1,18-as szorzó. Viszont 14 százalékos eho helyett egyelőre 19,5 százalékos szochót kellene rá fizetni.
Ami még kérdőjeles, hogy az esetleg megszűnő cafeteriajuttatások, vagy azok egy része beépülhet-e a SZÉP-kártyába, újabb zsebként. A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek is szorgalmaznák ezt. De hogy lesz-e belőle valami? Pénteken azonban eldől a jövő évi adótörvények, és a cafeteria sorsa is, mert akkor lesz a Parlamentben a végszavazás.


A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51]
Blog archivum