|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Így változik az ellátások maximuma a decemberi minimálbér-emelés miatt2023. December 4. 14:40 - siteadmin
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) kormányrendelet rögzítette, mennyi lett decembertől a legkisebb havi, heti, napi és órabér. Decemberi minimálbér-emelésre eddig nem volt példa, ezért fontos, hogy a rendelet kitért arra is, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez kötött decemberi, illetve januári juttatásoknál, támogatásoknál melyik minimálbért kell figyelembe venni, a novemberit, vagy a decemberit. 2023. december 1-től teljes munkaidő esetén a minimálbér - havi 266 800 forint, vagy - heti 61 340 forint, - vagy napi 12 270 forint, vagy - órabérben 1534 forint. A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére alapbérként megállapított garantált bérminimum eddig teljes munkaidő esetén 2023. december 1-től - havibérnél 326 ezer forint, - hetibér alkalmazásakor 74 950 forint, - napibér esetén 14 990 forint, - órabérnél 1874 forint. Ezekkel a bruttó összegekkel először a 2023. decemberre járó, többnyire januárban kifizetett munkabéreknél kell számolni. (A béreket utólag fizetik, de vannak munkahelyek, amelyek a januári eleji kifizetést előrehozzák karácsony előttre.) A kormányrendelet 4. § (2) bekezdése pedig kimondta, hogy (bár a minimálbér illetve a garantált bérminimum decembertől emelkedik) a legkisebb bérek alapján meghatározott juttatásoknál, támogatásoknál (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátásoknál első alkalommal a 2024 januárjára járó (februárban kifizetett) összegeknél kell figyelembe venni a decembertől megemelt legkisebb béreket. Ez vonatkozik a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetésének esetére is. Vagyis a 2023. decemberre megállapított, januárban kifizetett ellátásoknál még a 232 ezer forintos minimálbér, illetve a 296 400 forintos bérminimum alapján kell számolni. A minimálbértől, illetve bérminimumtól függő újonnan megállapított ellátásoknál pedig csak abban az esetben lehet az ellátás naptári napi alapja a 266 800 forint, illetve a 326 ezer forint, ha az ellátásra való jogosultság 2023. december 31. után nyílik meg. A Magyar Államkincstár (MÁK) november végi tájékoztatójában azt is egyértelműsítette, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdése, valamint 42/E. § (9) bekezdése szerinti gyed-maximum, illetve az örökbefogadói díj (öfd) maximumának felülvizsgálatát (magyarul emelését) is csak a 2024. január hónapjára járó, 2024. februárban kifizetésre kerülő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozóan kell alkalmazni. A gyermekgondozási díj (GYED) maximális összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, azaz 373 520 forintra emelkedik a január hónapra szóló februári kifizetéstől. A minimálbértől függ a táppénz maximuma is, ami 17 787 forintra emelkedik, valamint a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), ami havi 266 800 forintra nő, továbbá az álláskeresési járadék összege, ami legfeljebb napi 8 893 forint lesz – a MÁK tájékoztatója alapján szintén csak a januárra szóló februári kifizetéstől. -  0 hozzászólás Kifizetőhelyek adminisztrációja – ezentúl csak digitálisan2023. December 1. 11:36 - siteadmin
Júliusban változtak a társadalombiztosítási kifizetőhelyekre vonatkozó szabályok. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás helyi szerveinek felügyeletéről szóló törvényt érintő módosítások a létesítést és megszűnést érintik, ennek kapcsán néztük meg, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény hogyan is rendelkezik a kifizetőhelyekről.
A törvény alapján minden legalább száz főt foglalkoztató foglalkoztató köteles létrehozni kifizetőhelyet – a mostani módosítás ezt úgy pontosította, hogy legalább száz fő egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy alkalmazása esetén áll fenn ez a kötelezettség, egészen pontosan akkor, ha ez a létszám tartósan – legalább hat hónapig – megvan. (A kötelezettség elmulasztási bírságot vonhat maga után.) Természetesen ennél kisebb szervezetek is létesíthetnek kifizetőhelyet, illetve a Magyar Államkincstár elszámolása alá tartozó bármely szervezet (pl. önkormányzat) esetében ez kötelező.
Az új szabályok szerint a létesítésre (és a megszüntetésre) vonatkozó kérelmet kizárólag elektronikus módon, az egészségbiztosító szerv felé lehet benyújtani az ezen az oldalon található űrlapon. A módosítás általánosítja az elektronikus adatszolgáltatást, a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók mostantól kizárólagosan elektronikus úton szolgáltathatnak adatot minden hónapot követő 20-ig az ellátásokkal kapcsolatban is – az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha az adott hónapban nem folyósítottak pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy táppénzt. Az elektronikus adatszolgáltatás kiváltja az eddigi kifizetőhelyi elszámolást (EB23), illetve a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget is.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyre vonatkozó kötelezettségek és lehetőségek nem változtak. Ilyen például az, hogy a kifizetőhelyi feladatokat megállapodás alapján a foglalkoztatón kívül más is elláthatja, az erre vonatkozó felelősség azonban mindenképpen a foglalkoztatót terheli. Vagyis például a járulékok befizetéséért ő felel akkor is, ha az adminisztratív feladatokkal egy külső szervezetet bízott meg.
A kifizetőhely nem csak a tb felé történő befizetést biztosítja, hanem a biztosítottak felé a kifizetéseket is. A két feladat külön számolandó el, vagyis a kifizetett ellátások értéke nem vonható le a befizetésekből, azt a kifizetőnek vissza kell igényelnie. Az igény alapján biztosított térítésből levonják a táppénz foglalkoztató által fizetett részét.
A kifizető pontos feladatait az a megállapodás tartalmazza, amelyet a kifizetőhely az illetékes kormányhivatallal kötött. A törvény szerint a kifizetőhely fenntartója saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi a munkát, ezért költségtérítés illeti meg, amelynek mértéke a kifizetett ellátások egy százaléka.
0 hozzászólás  Megszűnhet az amerikai-magyar adóegyezmény – mi változhat 2024-től?2023. November 24. 11:51 - siteadmin Hacsak nem születik néhány héten belül kompromisszum a magyar és az amerikai kormány között, 2024. január elsejétől hatályát veszti hazánk és az Egyesült Államok között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás.
Az egyezményt 2022 júliusában mondta fel az Egyesült Államok, az egyoldalú döntésben szerepet játszott az, hogy a magyar kormány nem akarta elfogadni a globális minimumadóról szóló, akkoriban formálódó egyezményt, Washington ezzel párhuzamosan az alacsony magyar nyereségadókulcsot is nehezményezte, és azt is, hogy az 1979-ben aláírt kétoldalú megállapodás felett eljárt az idő. Ez egyébként nem volt újdonság: a két ország a kétezres évek elején újratárgyalta azt, ám hiába került pont 2010-ben az új egyezményre, azt az Egyesült Államok kongresszusa soha nem ratifikálta. És hiába sikerült időközben Magyarország számára is elfogadható konszenzusra jutni a globális minimumadóval kapcsolatban, a washingtoni vezetés egyelőre hajthatatlan a kettős adóztatás ügyében.
A kettős adóztatás elkerüléseNézzük, mindez mit jelent a gyakorlatban. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények lényege az, hogy egy adott adóalany jövedelme után csak az egyik országban adózzon, az adatcserének köszönhetően ugyanakkor elvben biztosított, hogy a jövedelmek után valóban megfizessék az adót – azt, hogy hol és milyen adókulccsal, szintén az egyezmény határozza meg. Egy ilyen egyezmény ezen túl kiszámítható környezetet biztosít – a felmondása tehát mindenképpen hátrányokkal járhat, főleg a magyar cégek számára. Ennek oka az, hogy Magyarország jelenleg nem vet ki forrásadót a külföldi cégek itt keletkező jövedelme után, vagyis az amerikai cégeknek nem nő meg az adóterhe majd.
A magyar társaságoké annál inkább. Az Egyesült Államokból származó kamatjövedelem és jogdíjak esetében a mostani szabályok szerint 0 százalék adót kell az USA-ban megfizetniük, míg az osztalék jövedelmeknél tulajdoni hányadtól függően legfeljebb 5, illetve 15 százalékos a forrásadó. Az egyezmény felmondását követően ezek az adóterhek szövetségi szinten 30 százalékra nőnek majd. További engedmény, hogy a magyar cégek amerikai telephelyén keletkező jövedelem után nem kell megfizetni a magyarországi társasági adót – ez január elsejétől szintén adóköteles jövedelemmé válhat. A fenti, az Egyesült Államokban megfizetett adók 90 százalékban beszámíthatók lesznek a magyar társasági adóba. Ennek is vannak azonban korlátai: a beszámítás mértéke nem haladhatja meg az adott jövedelemre eső adókötelezettség mértékét, tehát a 9 százalékot.
MagánszemélyekA magánszemélyek esetében felmerül egy másik probléma: egyezmény híján akkor is megadóztathatja az Egyesült Államokból származó jövedelmüket Magyarország, ha nem is itt élnek, és nem is keletkezik jövedelmük itt. Ugyanígy, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket mindkét fél megadóztathatja – magyarok esetében könnyebbség, hogy az USA-ban megfizetett forrásadó 90 százaléka beszámítható a magyar személyi jövedelemadóba, igaz, itt is az adóköteles jövedelem 15%-áig. RészvényekAz egyezmény felmondása nem csak a külföldön dolgozókat érinti, hiszen sokan rendelkeznek Magyarországon is amerikai értékpapírokkal, elsősorban részvényekkel, az ezekből származó jövedelmek megadóztatása is változik januártól. Jelenleg az osztalék után Amerikában 15 százalékos forrásadót kell megfizetniük, ez levonható az szja-ból. Mivel ennek mértéke is 15 százalékos, ez egyszerűen azt jelenti, hogy itthon nem kell adót fizetni az amerikai osztalékjövedelem után. Egyezmény híján a forrásadó 30 százalékosra nő majd, Magyarországon pedig további 5 százalékos jövedelemadót kell megfizetni. (Ehhez, ahogy most is, a szochó megfizetése is járul még annak felső határáig.) Ha megszűnik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, az azt is jelenti, hogy az amerikai szolgáltatókon keresztül kötött tőzsdei ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, így azok adózása is kedvezőtlenül változhat.
A kamatjövedelmek után eddig csak Magyarországon kellett jövedelemadót fizetni, egyezmény nélkül azonban erre is ráterhelődik majd a 30 százalékos amerikai forrásadó, igaz, mivel ennek 90 százaléka levonható lesz, a magyar adófizetési kötelezettségből, itt szja-t már nem kell fizetni. Ám, akárcsak az osztalékjövedelem esetében, szociális hozzájárulási adó terheli a teljes jövedelem 89 százalékát. 0 hozzászólásMilyen tételekkel korrigálható az adózás előtti eredmény?2023. November 24. 10:17 - siteadmin
A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, adót akkor kell számítani, ha ez az összeg pozitív – ez a nyereségadózás alapja, ugyanakkor az is alapszabály, hogy ezt az adóalapot többféle tétellel lehetséges pozitív és negatív irányban is módosítani. Helyzettől függően mindkettő elképzelhető és fontos lehet egy vállalkozás életében, a korrekciós tételek pedig néha párban járnak. Cikkünkben néhány jellemző tételt veszünk végig. A legfontosabb korrekciós tétel talán a veszteségleírás, amelynek elhatárolt összegével a következő öt adóévre elosztva lehet csökkenteni az adózás előtti eredmény. Főszabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig csökkenthető az eredmény. Külön feltételekkel írható le a jogelődtől átvett veszteség a jogutódnál, ahogy akkor is, ha a többségi tulajdonos személye megváltozik. Az adóalapot csökkentő tételek:Az adóalapot csökkentő tételek közé tartozik a céltartalék felhasználása – ennek párja a céltartalék képzése, ami természetesen növeli az eredményt – a módosítás mértéke természetesen az az összeg, amelyet az adott évben vontak ki a céltartalékból vagy amennyivel adott évben növelték azt. Az értékcsökkenés növelheti és csökkentheti is az adóalapot. Növeli a számviteli törvény szerint elszámolt terv szerinti (a javak életciklusa végén várható csökkentett értékét számító) értékcsökkenés, illetve terven felüli értékcsökkenés, míg a társasági törvény szerint megállapított (eszköztípusoktól függően leírási kulcsot alkalmazó) értékcsökkenési leírás összege csökkenti. Nézzük, mi a helyzet az osztalékkal. Az adóévben kapott osztalék, részesedés csökkenti az adózás előtti eredményt, kivéve, ha az osztalékot ráfordításként számolja el az osztalék megállapítója. (Ez utóbbi csak külföldiek esetén képzelhető el, a magyar jogszabályok nem engedik a jóváhagyott osztalék ráfordításként történő elszámolását.) Csökkenti az adóalapot az is, ha az adózó jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képez, a csökkenés természetesen az aódévben lekötött tartalék összege – ez legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összegét teheti ki. Fontos, hogy a lekötött összeget később csak a meghatározott célra lehet felhasználni, ellenkező esetben a feloldott rész után késedelmi kamattal kell megfizetni az adót. Levonhatják az adóalapból a duális képzőhelyként működő adózók a szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százalékát. Hasonló levonás alkalmazható több, hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása után is, ám ennek szigorú feltételei vannak, például egy korábban munkanélküli foglalkoztatása után csak akkor lehet érvényesíteni a kedvezményt, ha a foglalkoztatást megelőző hat hónapban azonos munkakörből más munkaviszonyát nem szüntették meg rendes felmondással. Megváltozott munkaképességűek alkalmazása esetében pedig a korlát az, hogy az átlagos állományi létszám nem haladhatja meg a húsz főt. Ugyancsak adóalap-csökkentő tétel lehet a mobilitást célzó juttatás, például bérlakásra költött összeg is. Növelik az adózás előtti eredményt az adóévben jogerős határozatban jogszabályi előírások megsértése vagy az adózással kapcsolatos mulasztás miatt kirótt bírság. A jogszabály megsértése fontos kitétel, ebből a szempontból nem minősül bírságnak – így az adóalapot növelő tételnek – a kötbér, a késedelmi kamat, vagy éppen az önellenőrzési pótlék. És a másik oldalon csökkenő tételnek számít a bírságok utólagos mérséklése, de csak akkor, ha magát a bírságot korábban adóalap-csökkentő tételként számolták el. Adóalapot csökkentő tételként számolható el az alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre közvetlenül fordított összeg teljes mértékben, függetlenül attól, hogy azt használatba veszik vagy sem, fontos azonban, hogy a K+F költségnek kötődnie kell a bevételszerző tevékenységhez. Módosítja az adóalapot a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során alkalmazott árak és a szokásos piaci ár közötti eltérés is. 0 hozzászólás Béren kívüli juttatások 2023-2024-ben2023. November 23. 12:27 - siteadmin 2023-ban a SZÉP-kártyát leszámítva csak kis mértékű változás történt a béren kívüli juttatások rendszerében.
A 2024-re évre vonatkozó változásokkal kapcsolatban egyelőre annyit lehet tudni, hogy a szakszervezetek és a kormány között körvonalazódó megállapodás értelmében a minimálbért keresők egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatást kapnának, amellett, hogy a kötelező legkisebb munkabér 15%-al, míg a garantált bérminimum 10%-al emelkedne az év elejétől. A béren kívüli juttatások közé már csak a SZÉP-kártya tartozik, ami 2023-ban is töretlen népszerűségnek örvend, főleg azért is, mert 2023. augusztus 1-től december 31-ig a kátyán lévő pénzeket újra fel lehet használni bolti hideg élelmiszerre történő vásárlásra, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. További előnyös változás, hogy az eddigi 450 000 ezer Ft-os kedvezményes keretet (egy évnél rövidebb munkaviszony esetén az összeget arányosan csökkentve) egyszeri alkalommal 200 000 ezer forinttal meg lehet emelni. Bérenkívüli juttatás: SZÉP-kártya
Nem bérenkívüli juttatások |
Blog archivum
|
