Soft Consulting BlogMunkaviszony, mint biztosítási jogviszony szünetelése2021. Október 28. 7:31 - siteadminA munkaviszony, mint biztosítási jogviszony, annak kezdetétől megszűnéséig/megszüntetéséig áll fenn. Ezen időszakban azonban adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor munkaviszonyban a biztosítási jogviszony szünetel.
A munkaviszony alatt a biztosítási jogviszony általában akkor szünetel, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett/nem kötelezhető. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) ennek kapcsán elkülöníti a fizetés nélküli szabadságot, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést, az igazolatlan távollétet, és azt a nem mindennapi helyzetet, amikor a munkavállaló letartóztatása, illetve szabadságvesztése kapcsán nem tud eleget tenni munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettségének.
Elsőként nézzük meg a fizetés nélküli szabadságot!Alapesetben szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Kivételt képez, ha
Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért veszi igénybe a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetelni fog.
Továbbá szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére
Példa: Ha a munkavállaló keresőképtelen, akkor mindaddig, amíg táppénz folyósítására kerül sor, nem fog szünetelni a biztosítási jogviszony. A táppénz azonban korlátozott ideig jár, és erre tekintettel, ha a munkavállaló részére már nem folyósítható a táppénz, azonban a keresőképtelensége még mindig fennáll, akkor már nemcsak azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy nem „kap” táppénzt, hanem még a biztosítási jogviszonya is szünetelni fog.
Szünetel továbbá a biztosítás:
21T1041-es nyomtatványon jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül.
A szünetelés azt eredményezi, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállalónak, ha
Megjegyzés: Belföldi személy: Magyarország területén a 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, továbbá belföldi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan személy.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Kisgyermekekkel otthon lévők szövetkezete2021. Október 25. 6:54 - siteadminIdén július 1-jétől szövetkezet formájában, új foglalkoztatási lehetőség nyílt a kisgyermekkel otthon lévők részére. Több hírforrás is beszámolt arról, hogy ősszel beindult a kisgyermekes szövetkezetek alapítása. Az alábbiakban ismertetjük a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének lehetséges céljait, a tagok közreműködésére és társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályait.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a kisgyermekesek szövetkezetének céljaként az alábbiakat jelöli meg:
A szövetkezet célja
Azaz a szövetkezet a foglalkoztatáson túl egy oktatási (tapasztalat átadási) cél megvalósítására irányul.
Mindezek alapján a szövetkezetekről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a fenti célkitűzésekkel.
A szövetkezet tagjaiA kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személyek lehetnek tagjai, akik személyes közreműködést is vállalnak a szövetkezetben. További előírás, hogy a tagoknak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. Fontos azonban megemlíteni, hogy a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.
A tag köteles vagyoni hozzájárulást is teljesíteni, így a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagnak az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
A szövetkezet bevételeA kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.
Tag személyes közreműködéseA szövetkezete a tagokkal tagsági megállapodást köt a személyes közreműködésre. Ez a megállapodás tartalmazza a személyes közreműködés
Meg kell említeni, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ez a külső szolgáltatás olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és erre a foglalkoztatásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, valamint a munkatörvénykönyvének és a munkavédelemről szóló törvénynek adott rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szövetkezet és tagjának társadalombiztosítási jogállásaA társadalombiztosításban az alap, és egyben kiindulási szabály az, hogy a szövetkezet tagja biztosított, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Ez esetben a tb közterheket a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint kell fizetni.
Ezt az alapszabályt azonban nem kell alkalmazni a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjára, ha egyéb jogcímen biztosított kivéve, ha a tag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján) vagy a 2019. évi törvény (Tbj.) 6. § (2) bekezdése alapján (például választott tisztségviselőként) biztosított.
Példa: Ha a kisgyermekes munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van, és ez idő alatt gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, akkor a munkaviszonyban biztosított. (A fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel, ha gyed vagy gyes kerül folyósításra.) Ha ez a személy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja, ahol személyes közreműködése kapcsán díjazásban részesül, akkor ezen díjból nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, hiszen munkavállalóként biztosított, így a szövetkezetben nem lesz biztosított.
Továbbá a szövetkezetet nem terheli sem szociális hozzájárulási adófizetés, sem szakképzési hozzájárulás megfizetése. Azaz a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rögzíti, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel szerzett jövedelme tekintetében. A szakképzési hozzájárulásról szóló 2019. évi LXXX. törvény is kibővült azzal a szabállyal, hogy szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli a lakásszövetkezeten, a szociális szövetkezeten, az iskolaszövetkezeten, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeten túl a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét sem.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|