|
|
|
|
Soft Consulting Blog  A közigazgatási fellebbezés megszüntetéséről és annak következményéről2020. Március 20. 12:06 - siteadmin 2020. március 1-jén megszűnt a fellebbezés az egészségbiztosítás és a nyugellátás hatósági döntései kapcsán. A jövőben jogorvoslatra csak közigazgatási perben kerülhet sor. Erre tekintettel röviden ismertetem azokat a fontosabb tényeket, amelyekkel a fellebbezés megszűnése kapcsán számolni kell.
2020. március 1-jéig az 1997. évi LXXXIII. törvény 76. §-a úgy rendelkezett, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye. A 76. § hatályon kívül került. 2020. március 1-jétől már nem lehet fellebbezést benyújtani táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleset üzemiségének elbírálása, baleseti táppénz és utazási költségtérítés-térítésének ügyében meghozott döntéssel szemben. Ez esetben tehát csak közigazgatási perben (azaz bíróságon) lehet jogorvoslattal élni.
Ugyancsak kikerült a fellebbezés az 1997. évi LXXXI. törvényből, így a nyugellátást megállapító határozattal szemben is közigazgatási pert lehet indítani.
A fellebbezés megszüntetése a társadalombiztosi ügyekben többek között az alábbiakat eredményezi
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Koronavírus – mit tehet a munkáltató?2020. Március 16. 10:16 - siteadmin A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos legfontosabb munkajogi tudnivalókat a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői foglalták össze.
A kiindulópont, hogy a munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben a munkahelyen, vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy, az olyan kockázatot jelent, amellyel a munkáltatónak foglalkoznia kell.
A munkáltató úgy tud legjobban felkészülni az esetleges szükséghelyzetre, ha utasításban kötelezi munkavállalóit a lentebb részletezett személyes adatok átadására, higiéniás intézkedéseket tesz a járvány megelőzésére, korlátozza a munkavállalók utazásait, illetve tömegrendezvényen való részvételét, egyeztet az üzemorvossal, továbbá felméri, melyek azok a munkafolyamatok, melyek otthon is elvégezhetőek – ezzel kapcsolatosan pedig célszerű felülvizsgálni az otthoni munkavégzésre vonatkozó belső szabályzatot.
Otthoni munkavégzést rendelhet el a munkáltatóA munkáltató kötelezheti arra a munkavállalót, hogy amennyiben ez megoldható, meghatározott ideig otthon végezze munkáját. Amennyiben a munkáltató azt mondja, hogy a járványveszély miatt tilos belépni a cég területére, illetve a munkát otthon kell elvégezni, ezt a munkavállaló köteles betartani. Ha nem teszi, fegyelmi intézkedéssel, súlyosabb esetben felmondással számolhat.
Az otthoni munkavégzés a munkaidőre, a munkabér megfizetésére, továbbá egyéb munkaviszonyra vonatkozó általános szabályokat is be kell tartani.
Nem maradhat otthon a dolgozó, ha fél a fertőzéstőlDr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje szerint egységes a jogértelmezés azzal kapcsolatosan, hogy csupán félelemből a munkavállaló nem tagadhatja meg a munkavégzést. De ha fokozott veszélyhelyzet alakul ki – például ha kiemelten magas a fertőzés kockázata a munkahelyen – és az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható, akkor már a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést. Azonban ekkor is munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia, várnia kell a munkáltató további utasításait, és munkabérre is jogosult lesz.
Ha nincs munka, az állásidő szabályait kell alkalmazniAz állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha azért nem lehetséges a munkavégzés, mert a termeléshez szükséges alapanyagok egy koronavírus-járvánnyal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkeznek meg. Ilyenkor a munkavállalók részére alapbért kell fizetni – tájékoztatott dr. Szűcs László.
Karanténra nem jár munkabérHa a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, az a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül. Ilyenkor a Munka Törvénykönyve szerint munkabér sem jár a dolgozóknak. Ha a dolgozó például azért nem tud dolgozni menni, mert karantén alá került a lakóhelye, akkor erre az időre munkabért nem kell neki fizetni.
Ha karanténba kerül a dolgozó, keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. Ez az idő beszámít a munkaidőkeretbe.Amennyiben a munkáltató úgy is munkavégzésre kötelezi a dolgozót, hogy fokozott fertőzésveszély van a munkahelyen, akkor a megbetegedés munkabalesetnek minősülhet.
Szabadság is szóba jöhetA munkáltató és a munkavállaló a kieső időtartamra az éves szabadságot akkor tudja kiadni, ha ebben a felek megállapodnak. Ha nem állapodnak meg, akkor az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 munkanappal rendelkezik, illetve a szabadság akkor biztosítandó, ha akár a munkáltató, akár a munkavállaló a szabadság kiadását/kivételét 15 nappal korábban jelzi. Persze vészhelyzetben ez nehezen kivitelezhető – közös akarattal lehet eltekinteni ettől a szabálytól is.
Bejelentést kérhet a munkáltatóTájékoztatást kérhet a munkáltató a dolgozó munkahelyen kívüli tevékenységéről, magáncélú külföldi utazásáról, járványveszélyes térségbe tervezett útjáról, illetve ha onnan vendége érkezik, arról is. Ezen kívül arra is jogszerűen kötelezheti a munkavállalót, hogy jelentse, ha családtagja, hozzátartozója vagy más a közvetlen környezetében koronavírusban megbetegedett.
A munkaidőn kívül tevékenységre, egészségügyi állapotra és a hozzátartozók egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat a munkáltató a GDPR követelményei szerint kezelheti és a járványveszély elmúltával köteles azokat törölni.
VismajorKiemelték még, hogy a járványhelyzetet a biztosítások általában vismaiorként kezelik, és ilyenkor a biztosító nem köteles helytállni. Amennyiben tehát a foglalkoztatás, és ennek figyelembevételével a termelés megszakadása és kiesése miatt a munkáltatónál jelentős kár keletkezik arra kell számítani, hogy a munkáltató nem tudja a kárát biztosítással fedezni – hangsúlyozta dr. Szűcs László.
0 hozzászólás Kata-változások: álhírek és valódi szigor2020. Március 9. 9:35 - siteadmin Riadalmat okozott 2019 végén az az álhír, hogy a kormány szigorítani készül a kisvállalkozók tételes adóján, vagyis a katán. Nem véletlenül: a legkisebb vállalkozások körében egyszerűsége miatt népszerű az adónem, amelyet tavaly már több mint 300 ezren választottak, így bármilyen változás széles réteget érintene.
A szigorítás, amelyet végül egyelőre nem léptek meg, ennél szűkebb körre vonatkozik, ám azért érdemes odafigyelni rá, mert az adóhatóság most is ellenőrizheti azt a gyakorlatot, amelyet a jogalkotók egyelőre nem szűrnek ki. Elsősorban azokról a megbízásokról van szó, ahol a katázás valójában rejtett foglalkoztatás, tehát a vállalkozó – hiába dolgozik megbízási szerződéssel – gyakorlatilag alkalmazottja megbízójának. Ennek egyszerű pénzügyi oka van, hiszen a főállású katások havi 50 vagy 75 ezer forintos egyszeri adó- és járulékterhe jóval alacsonyabb, mint az alkalmazott és az alkalmazott után a munkaadó által fizetendő adók és járulékok összege.
Mi tűnhet gyanúsnak?Például ha valaki korábbi munkaviszonyát katával cseréli fel ugyanannál vagy akár egy új cégnél – tehát jellemzően egy helyre számláz, és a munkavégzés is a megbízó telephelyén történik, bizonyos esetekben még a munkaidő is fix.
Az adóhatóság ezt a gyakorlatot most is ellenőrizheti. Ilyenkor azt vélelmezi a NAV, hogy munkaviszony van a kisadózó és a neki fizető adózó között.
Milyen esetben kell számítani ilyen ellenőrzésre?Ha egy katás egymillió forintnál többet számlázik egy évben egy adott cégnek, az éves bevallásában fel kell tüntetnie ezeknek a partnereknek a nevét, címét és a kapott összeget is – ekkor kell számítani vizsgálatra is. Az előírás nem vonatkozik az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekre.
Kérdés, hogy az egymillió forintba mi számít bele? A törvény szerint csak azok a tételek, amelyek bevételként jelennek meg az adózónál, tehát egy számára folyósított hitel vagy támogatás nem. Nem kell beleszámítani a bevételbe azokat a tételeket sem, amelyekről nem számlát állított ki a katás vállalkozó, csak nyugtát. Ugyanakkor az is fontos, hogy a naptári éves kalkulációnál nem a számlán szereplő dátum számít, hanem a bevétel megszerzésének időpontja. Adatszolgáltatási kötelezettség terheli ugyanakkor az üzleti partnert is.
Az adatszolgáltatás nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalkozás(ok)nál ellenőrzést tart az adóhatóság.Azt kockázatelemzés előzi meg, amelynek során a NAV egyéb adatokat is számba vesz. Ha elindul a vizsgálat, annál pedig hét szempontot vesz figyelembe a NAV, ezek közül legalább kettőnek kell teljesülnie, hogy megdőljön a színlelt foglalkoztatás gyanúja. (A hamisnak bizonyult 2019 végi hír szerint a kettő helyett négy feltétel teljesülését várná el a NAV, ezt cáfolta a Pénzügyminisztérium.) A katáról és kiváról szóló 2012-es törvény alapján a hét feltétel a következő: a katás adózó nem kizárólag személyesen végezte a számlázott tevékenységet, a naptári évben bevételének legalább felét nem ettől a cégtől szerezte, a cég nem utasította arra, hol és mikor végezze a munkát, a tevékenységet saját vagy általa választott helyen végezte (nem a cégnél), ehhez az eszközöket nem a cég bocsátotta a rendelkezésére, saját maga határozta meg a munkavégzés rendjét, vagy legalább 36 órában foglalkoztatja egy másik társaság.
Vagyis a törvény nem zárja ki azt, hogy katás csak egyetlen cégnek számlázzon, vagy akár egymillió forintnál több bevételt szerezzen egy megbízótól, ám nem árt odafigyelni, például a szerződés megfogalmazásánál arra, hogy semmiképpen ne tűnjön munkaszerződésnek.
A színlelt foglalkoztatás ellenőrzésénél tehát egyelőre nincs változás, ez azonban nem jelenti azt, hogy semmi ne módosulna idén a kata körül. Miután a kata felső értékhatára 12 millió forintra nőtt, mostantól az alanyi adómentességé is ez az összeg lett, tehát sok vállalkozásnak megéri a kettőt együtt választani. Az ellátási alap 50 ezer forintos adó megfizetése esetén 90 ezer forint lett, míg ha valaki 75 ezer forintot fizet minden hónapban, már 158400 forintos járulékalappal számolhat.
0 hozzászólás  A társadalombiztosítás által nem támogatott egészségügyi szolgáltatások2020. Február 28. 8:37 - siteadmin Többször felmerül, hogy melyek azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek teljes árát a biztosítottnak ki kell fizetni? Az alábbi hírlevélben azokat az egészségügyi szolgáltatásokat ismertetem, amelyeket a magyar egészségbiztosító még részben sem támogat, ezért ezen ellátásokat igénybe vevő személy köteles az ellátás (szolgáltatás) teljes árát megfizetni.
Magyarországon igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások között vannak olyan ellátások, amelyeket az egészségbiztosítás terhére nem lehet igénybe venni. A hatályos szabályok előírják, hogy az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen köteles kifüggeszteni a térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, és a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.
A 284/1997. (XII. 23.) kormányrendelet, valamint az 1997. évi LXXXIII. törvény és annak végrehajtási rendelete rendelkezik a teljes térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi ellátásokról, továbbá a kiegészítő térítés díj megfizetése kapcsán nyújtható szolgáltatásokról, amelyek a következők:
Alkalmassági vizsgálatokSokan találkozhattak már olyan egészségügyi szolgáltatással, amelynek a térítési díját meg kellett fizetni, hiszen ebbe a körbe tartozik a jogosítvány érvényességének meghosszabbításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat is. Gépjármű-vezetői alkalmassági vizsgálat díjszabása függ az életkortól, illetve attól, hogy a vizsgálatra első-, vagy másod fokon kerül-e sor.
Ha a gépjárművezető
Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy térítési díjat kell fizetni egyéb alkalmassági vizsgálatokért is. Ennek keretében foglalkozás-egészségügyi vizsgálatért, kivéve ha arra a biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt kerül sor. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése közfoglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges szakvélemény illetve közérdekű munka esetén 1 900 forint/fő/eset, egyéb foglalkoztatás kapcsán 3 300 forint/fő/eset. Továbbá térítési díjat kell fizetni a belvízi hajózási szolgálatra és belvízi kedvtelési célú vízijármű-vezetésre, illetve tengeri hajózásra vonatkozó egészségi alkalmassági vizsgálatért, repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatért, lőfegyver tartására, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel rendelkező, valamint az ilyen engedélyt megszerezni kívánó - a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló rendelet szerinti II. alkalmassági csoportba tartozó - személyeknek a lőfegyver megszerzéséhez és tartásához, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges hatósági engedély feltételeként előírt orvosi alkalmassági vizsgálatért.
Alkohol-, kábítószer használatához kapcsolódó egészségügyi ellátásokA társadalombiztosító ugyancsak nem támogatja az alkohol-, illetve kábítószer szintjének kimutatása kapcsán végzett vizsgálatokat, a detoxikálást, és kábítószer hatása alatt álló személy akut ellátását. Mindezek alapján
Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálataKöznyelvben használt ún. sportorvosi vizsgálatért is fizetni kell, melynek díja a következő:
hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálatának díja 9 700 forint;
hivatásos sportolók további sportegészségügyi szakvizsgálatának díja megegyezik az adott ellátásnak a közfinanszírozásban érvényesíthető díjával.
SzakvéleményekEgyes orvosi szakvélemények szintén nem tartoznak a társadalombiztosítás által támogatott ellátásokba. Ezek többek között a következők:
Egyéb orvosi vizsgálatok, beavatkozások, gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz alkalmazásTöbbek által ismert, hogy plasztikai beavatkozások nagy része fizetésköteles. Vannak azonban olyan ellátások, amelyek árát szintén ki kell fizetni, így többek között itt kell megemlíteni, hogy ha olyan országba utazunk ahova javasolt védőoltást beadatnunk, akkor ezen oltásért és oltóanyagért fizetnünk kell. Mindezek alapján térítésköteles ellátás többek között:
Veszélyes (extrém) sportolásból adódó baleseti ellátásokVeszélyes (extrém) sportolás során bekövetkezett balesetekből adódó ellátásokért szintén fizetni kell, azaz ez esetben sem nyújt a társadalombiztosítás fedezetet az ellátásra. Ebbe a körbe a következő sportok tartoznak: vízisízés, jet-ski, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.
Kiegészítő térítési díjakVégezetül meg kell említeni magát a kiegészítő térítési díjat, amit szintén teljes egészében a betegnek kell megfizetni. Kiegészítő térítési díj megfizetésével lehet igénybe venni finanszírozott szolgáltatónál
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hogyan változnak a dolgozó nyugdíjasok közterhei 2020. második félévétől?2020. Február 17. 10:07 - siteadmin A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében saját jogú nyugdíjas
Ha a saját jogú nyugdíjas (továbbiakban: nyugdíjas) keresőtevékenységet folytat, akkor a keresőtevékenységénél nincsen semmilyen időkorlát. A 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél érvényesül csak egy korlát, méghozzá jövedelemkorlát. Esetükben figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a keresőtevékenységük során az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (ami a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa, azaz idén a 161 000 forint tizennyolcszorosa, ami 2 898 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Mindezek alapján tekintsük át, hogy milyen változást eredményez az Mt. szerinti munkaviszonyban, a megbízásban és a vállalkozóként keresőtevékenységet folytató nyugdíjasok közterheiben 2020. július 1-jétől hatályba lépő új Tbj. (azaz a 2019. évi CXXII. törvény)!
1.) Az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas nem biztosított, így munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat. A nyugdíjas béréből csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. A nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.
Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában
Továbbá az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjasok járulékfizetés hiányában nem jogosultak baleseti ellátásra sem.
Az új Tbj. 2020. július 1-jétől nem eredményez változást az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas befizetései és ellátási kapcsán. Azaz Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas továbbra sem lesz biztosított, és ezáltal közteherfizetése sem változik, így munkabéréből továbbra is csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül befizetésre.
2.) A nyugdíjas dolgozhat megbízási jogviszony keretében is. Ha megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző nyugdíjas tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni.
A biztosított nyugdíjast be kell jelenteni a 20T1041-es nyomtatványon, míg közteherfizetése az alábbiak szerint alakul:
Ha a nyugdíjas megbízott például bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor 180 000 Ft-ot alapul véve a megbízási díjából 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 18 000 Ft nyugdíjjárulékot és 7200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.
Megjegyzés: A megbízót szociális hozzájárulási adó, és adott esetben szakképzési hozzájárulás megfizetése terheli.
A fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá biztosítottként a nyugdíjas jogosult többek között üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedése kapcsán baleseti ellátásokra, illetve adott esetben a hozzátartozója baleseti hozzátartozói nyugellátásra is jogosult lehet.
2020. július 1-jétől a megbízási jogviszonyban dolgozó nem lesz biztosított akkor sem, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Erre tekintettel a megbízás alapján biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjast 2020. július 8-áig ki kell jelenteni, mint biztosítottat, a 20T1041-es nyomtatványon. Biztosítási jogviszony hiányában 2020. július 1-jétől nem áll fenn járulékfizetése, így 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában
2020. július 1-jét követően bekövetkező üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár a megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjasnak illetve hozzátartozójának.
Nyugdíjas vállalkozó:
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni-, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, így nem kell bejelenteni a 20T1041-es nyomtatványon. A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vállalkozóként „vesz fel” jövedelmet, akkor 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A nyugdíjjárulék megfizetése kapcsán ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek ezen keresőtevékenységénél jövedelemkorlát érvényesül. Továbbá meg kell említeni, hogy az 1997. évi LXXX. törvény alapján a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó jogosult baleseti ellátásra, illetve hozzátartozóik baleseti hozzátartozói nyugellátásra.
A kiegészítő tevékenységet folytató után a vállalkozás havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó például keresőképtelen, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, vagy egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel.
2020. július 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató továbbra sem lesz biztosított, de „felvett” jövedelméből már csak 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget fog fizetni, azaz tb közterhei nem lesznek. Erre tekintettel 2020. július 1-jét követően esetükben nem áll fenn 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés, és a vállalkozásnak sem kell fizetnie 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékfizetés hiányában
Az új Tbj. alapján 2020. július 1-jét követően, a fenti vállalkozói keresőtevékenység kapcsán baleseti ellátás (baleseti hozzátartozói nyugellátás) már nem jár.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
