Soft Consulting BlogMég mindig sok fejtörést okoznak Önnek is a júliusi jogszabály-változások? Nézzük át együtt a legfontosabb pontokat!2013. Szeptember 12. 11:59 - siteadminJúliusban ismertettük, hogyan módosultak a keresőképtelenség és a pénzbeli ellátás szabályai az 1997. évi LXXXIII. törvényben. Az alábbiakban ezen törvény végrehajtási rendeletében foglalt, 2013. júliusi módosításokat mutatjuk be.
1.) Gyermek ápolására tekintettel járó táppénz:
Korábbi bejegyzésünkben is olvashatták, hogy keresőképtelennek minősül a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. Ez esetben a szülőt megillető táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50 százaléka, amely nem haladhatja meg a napi maximális összeget.
A kormányrendelet-módosítás rögzíti, hogy a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek kórházi tartózkodása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, kórházi tartózkodása miatt
követően táppénzt folyósítottak.
A táppénz megállapítása iránti kérelemben természetesen igazolni kell a gyermek kórházban tartózkodását és a kormányrendelet szabályai alapján a szülő gyermeke melletti tartózkodását is. Mindkettőt a kórház (klinika) igazolja. A szülő gyermek melletti tartózkodását az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell igazolni. A nyomtatvány elérhető az OEP honlapjáról.
2.) Méltányosságból adható táppénz
Mint azt előző bejegyzésünkben bemutattuk, kibővült a méltányosságból adható táppénz köre, azaz már méltányosságból kaphat táppénzt az a szülő is, aki 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja vagy ezen gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
A kormányrendelet rögzíti, hogy a 12-18 év közötti beteg gyermek utáni méltányossági táppénz előzményeként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.
A kormányrendelet továbbá úgy rendelkezik, hogy ha a beteg gyermek kórházi ápolásának ideje alatt a szülő gyermeke mellett tartózkodik, úgy a szülő kórházban történő tartózkodásának idejét ez esetben is az OEP által rendszeresített „Igazolás a szülő részére, a 18 év aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt-tartózkodás időtartamáról” nyomtatványon kell a kórháznak vagy a klinikának igazolnia.
A méltányossági kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez vagy a kormányablakhoz lehet benyújtani. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van.
3.) Terhességi-gyermekágyi segély, valamint gyermekgondozási díj
A kormányrendelet módosítása alapján a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a 2013. július 15-e előtt hatályos, valamint a 2013. július 14-e után hatályos jogszabályok alapján is meg kell állapítani, és a biztosítottnak a magasabb összegű ellátást kell folyósítani.
4.) Módosítások a tényleges és a szerződés szerinti jövedelemre vonatkozóan
Míg korábban az egyéni és társas vállalkozók ellátásánál tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kellett alapul venni, addig a kormányrendelet módosítása alapján ez a minimálbér a másfélszeresére nőtt.
A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani. Azaz a mezőgazdasági őstermelőnél elsődlegesen a minimálbért kell alapul venni, de abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka lesz a járulékfizetés alapja. Ez utóbbi esetben a mezőgazdasági őstermelő vállalhatja azt is, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.
Ugyancsak rögzíti a kormányrendelet, hogy az Ebtv. 48. § (4) és (6b) bekezdésének alkalmazásánál szerződés szerinti jövedelem
5.) Módosítás a jövedelemigazolásról, valamint a biztosítási jogviszonyra és az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó Igazolványról
Jövedelemigazolás:
Korábban a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató köteles volt jövedelemigazolást kiállítani. A kormányrendelet módosítása alapján ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a jogviszony megszűnésekor ezt a biztosított írásban kéri.
Ha a biztosított a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermeke után terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat igényel, az ellátás alapját képező jövedelmet jövedelemigazolással kell igazolnia, azaz az igény bejelentésekor a foglalkoztatónak át kell adnia az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más foglalkoztató által kiadott jövedelemigazolásokat. Amennyiben a jövedelemigazolással kapcsolatban hiánypótlás szükséges, de ez a hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, úgy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj összegének megállapítása érdekében a NAV-tól kell a szükséges jövedelemadatokat beszerezni.
Biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolvány:
A jogszabály alapján a biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Nem kell azonban az Igazolványba bejegyezni az adó és járulékfizetéssel is járó, alkalomszerű megbízási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más biztosítási jogviszonya is fennáll.
A tavaly elfogadott jogszabály-módosítás alapján a biztosítottnak az újabb biztosítási jogviszony létrejöttekor át kell adni a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló Igazolványt. Ha nem adta át, akkor a foglalkoztató köteles őt erre felszólítani. A kormányrendelet 2013. július közepétől hatályos módosítása úgy egészítette ki ezt a szabályt, hogy ha a biztosított az Igazolványt az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki. Továbbá fontos az is, hogy a biztosítottnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az Igazolványt nem szerezte be. Mind az írásbeli felhívást, mind a biztosított nyilatkozatát a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni.
A papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért korábban a beküldő felelt. A kormányrendelet ezt úgy pontosította, hogy a felelősség elsősorban a foglalkoztatót terheli, ennek hiányában az igénylő felel.
6.) Eljárás a foglalkoztatónál működő kifizető esetén:
Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. Továbbá a foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
Ha az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezettnek ezen jogviszonyával egyidejűleg olyan foglalkoztatónál áll fenn biztosítási jogviszonya, amely kifizetőhelyet működtet, a pénzbeli ellátás iránti igényét a kifizetőhelyhez kell benyújtani.
7.) Előleg folyósítása
Korábban szabályozásra került, hogy mikor kerülhet sor előleg folyósítására. Előleg folyósítható, ha
A későbbiekben megállapításra kerülő pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
A kormányrendelet módosítása alapján a fenti esetekben az előleget a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jövedelem összege a minimálbér összegét nem éri el, ugyanis ez esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kell az előleget megállapítani.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
|
Blog archivum
|