|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Változások a munkavállalói támogatásban2020. Április 28. 10:11 - siteadmin
Korábban tájékoztatást adtunk a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók kapcsán, 105/2020. (IV.10.) kormányrendeletben leírtak szerint igényelhető munkavállalói támogatásról. Ezen munkavállalói támogatás szabályai 2020. április 21-én pontosításra és kiegészítésre kerültek a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendeletben. Az alábbiakban a fontosabb pontosításokat és kiegészítéseket ismertetjük.
2020. április 29-én lép hatályba 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, amelyben a munkavállaló támogatás kapcsán többek között módosultak a következők:
Mindezek alapján tekintsük át a fenti változások, és ezen felül is egyéb fontosabb módosításokat, kiegészítéseket! Változás a csökkentett munkaidőben141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
A fenti csökkentett munkaidő az új kormányrendelet alapján a következő szerint változott:
A korábbi, azaz a 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet alapján csökkentett munkaidő a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú.
Az új, azaz a 141/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján a részmunkaidő a fentinél is kevesebb lehet, azaz a részmunkaidő legalább a módosítás előtti munkaszerződés 25 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél minimum 2 órás munkaidő), de a 85 százalékát (azaz napi 8 órás munkaidőnél maximum 6,8 órás munkaidő) meg nem haladó részmunkaidő.
Változás az egyéni fejlesztési időEgyéni fejlesztési időben már csak akkor kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Azaz, napi 8 óráról napi 6 órára csökkent a munkaidő, akkor kötelező előírás az egyéni fejlesztési idő.
Megjegyzés: Az új kormányrendelet alapján a támogatás iránti kérelemhez már nem kell csatolni a munkaadó és a munkavállaló megállapodását a csökkentett munkaidőről.
Változás a létszámtartási kötelezettségbenAmíg a korábbi kormányrendelet azt írta elő a létszámtartási kötelezettség kapcsán, hogy az a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartása kapcsán. Április 21-én kihirdetett kormányrendelet már úgy rendelkezik a létszámtartási kötelezettségről: a munkaadó kötelezettsége a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartása.
Változás a támogatás alapjábanAmíg a korábbi kormányrendelet távolléti díj alapján határozta meg a támogatást, addig az új kormányrendeletben már az alapbér szerint kell a támogatást meghatározni.
Azaz a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka azzal, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, azaz 214 130 forintot. (A felső korlát számításánál a hatályosság értelemszerűen a minimálbér összegére vonatkozhat, a levont adóra és járulékokra pedig az általános mérték). Ez a támogatás köztehermentes.
A fenti alapbér kapcsán módosult a munkaadó kötelezettsége is, azaz a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy
Megjegyzés: Alapbér a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.
Pontosítás a foglalkoztatott munkavállalók meghatározásábanAz új kormányrendelet pontosította, hogy ki minősül foglalkoztatott munkavállalónak. A korábbi szabály előírta, hogy a munkaadó, a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. Ez a szabály került olyan módon pontosításra, hogy csökkentett munkaidőben foglalkoztatott az a munkavállaló is, aki munkáját távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében végzi.
Egyéb új szabályokÁprilis 21-én megjelent kormányrendelet három új szabállyal is kiegészült, amelyek a következők:
Az egyik arra vonatkozik, hogy nem kötelező a támogatási kérelem benyújtásáig a csökkentett munkaidő kapcsán a munkaszerződést módosítani. Azaz a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
A másik kiegészítés a már folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik. Az új kormányrendeletet, azaz a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletet, a hatálybalépése előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy az ügyintézési határidő 2020. április 29-étől újrakezdődik.
A támogatást kiterjesztik a munkaerő-kölcsönzőkre is, amelyek a korábbi kormányrendeletben még ki voltak zárva a támogatotti körből.
Munkavállalói kérelem feltételeinek módosításaNem kell alkalmazni a munkavállalói támogatáshoz a korábbi kormányrendeletben foglalt alábbi szabályokat: Támogatás akkor nyújtható, ha
A munkavállalói támogatáshoz letölthető dokumentumok elérhetők ezen az oldalon.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Munkavállalói támogatás2020. Április 21. 11:18 - siteadmin 2020. április 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 71. számában az ún. munkavállalói támogatás, amely szabályozza, hogy a veszélyhelyzet kapcsán, adott feltételek meglétekor a részmunkaidős foglalkoztatásnál állami támogatás nyújtható.
A munkavállalói támogatást 2020. április 16-án hatályba lépett, 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet szabályozza. Az alábbi bejegyzésben a fenti kormányrendelet fontosabb szabályait ismertetem.
Mely munkaadóra terjed ki a munkavállalói támogatás?A támogatás ugyan a munkavállalót illeti meg, de mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak meghatározott feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy jogosult legyen a támogatásra.
Ennek keretében a kormányrendelet kiterjed arra a munkaadóra, aki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkáltató, vagyis minden jogképes személyre, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. A kormányrendelet ugyanakkor a munkáltatók alábbi körét kiveszi a támogatási körből:
Munkavállalói támogatás előfeltételeiA munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére állapíthatja meg az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a támogatást, amelynek előfeltételei többek között a következők:
Feltétel, hogy
a munkavállaló
a munkaadó
Munkavállalói támogatás mértékeA támogatás a havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének (15% szja, 18,5% egyéni járulékok levonásával) 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka.
A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Ez a támogatás köztehermentes.
Megjegyzés: Távolléti díj alatt a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díjat kell érteni, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is.
Támogatás időtartama, és az ezzel járó kötelezettségekA támogatás hónapokban állapítható meg azzal, hogy a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás időtartama három hónap lehet azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a támogatás nem folyósítható.
A munkavállaló és a munkaadó – legalább a támogatás időtartamára – a támogatás igénybevételével csökkentett munkaidőben, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg.
A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
Magyarázatokcsökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogászegészségügyi menedzser
0 hozzászólás Hatékony home office? Céges szoftverek a felhőben2020. Április 16. 12:07 - siteadmin A felhőszolgáltatás lényege, hogy a szolgáltató biztosítja a szervert, amin keresztül használhatjuk például a cégünk működéséhez nélkülözhetetlen alkalmazásokat. A felhőhöz bárhonnan hozzá tudunk férni, például – amikor a járványhelyzet miatt sok cég váltott át a home office-ra – otthonról is.
Mivel a biztonságos szervert a felhőszolgáltató biztosítja, a felhőt bérlő cégnek az üzemeltetéssel nincsen gondja. A céges munka, működés egyszerűvé, hatékonnyá válik, akár bent dolgozik mindenki egy irodában vagy több telephelyen, esetleg részben vagy egészben otthonról, mint most. A felhőalkalmazások könnyen integrálhatók a már meglévő rendszerekhez, használatuk nem igényel külön szakértelmet, és bármilyen elektronikus eszközről elérhetőek, amit a munkához egyébként is használunk.
A felhőrendszerek elérhetők anélkül, hogy a céges felhasználók komplex IT-háttérrel rendelkeznének.Nincs szükség külön hardver-szoftverkörnyezet kiépítésére a felhőrendszerek futtatásához, és nincs szükség külön IT-támogatásra sem. Azaz elkerülhetők a költséges informatikai beruházások, valamint a karbantartás és az ehhez kapcsolódó emberi erőforrás költségei sem a céget terhelik. A felhőszolgáltatótól kért különböző funkciók pedig szinte azonnal elérhetővé válnak, mindössze internetkapcsolat kell hozzá.
Abban biztosak lehetünk, hogy összességében jóval előnyösebb lehet anyagilag is a felhőszolgáltatás, mintha saját szervert üzemeltetnénk. Már ha egyáltalán van erre módunk. Főleg kisebb cégeknek nyújthat olyan pluszt a számítógépen végzett munkákhoz a szerverszolgáltatás, amelyet önerőből nem lennének képesek üzemeltetni.
A hagyományos, helyszíni applikációk gyakran szorítják a felhasználókat a „szoftverbirtoklás” és -kezelés erőforrás-igényes korlátai közé, ugyanis üzemeltetésük jelentős idő- és költségráfordítást jelenthet minden érintettnek. Különösen igaz ez a bérügyviteli szoftverek terén, pedig már itt is léteznek olyan felhőmegoldások, melyek egységes, egyszerű és átfogó szoftverszolgáltatást jelentenek, megbízható szakértői támogatással.
Bérszámfejtés felhőbenA BaBér és a cégcsoporthoz tartozó Abacus bérügyviteli rendszerek SaaS rendszerben (azaz felhőben) használva gyorsan és rugalmasan adaptálhatók a vállalaton belül felmerülő változó igényekhez, és mivel az adatok a felhőben tárolódnak, nem veszhetnek el még akkor sem, ha a felhasználó számítógépe vagy más elektronikus munkaeszköze meghibásodna. A bérelhető szolgáltatás előnyei között említhető még az egyszerű és gyors bevezetés, valamint a költségtakarékosság, hiszen nem igényel külön költséges IT beruházást. Emellett az üzemeltetés, továbbá a technikai háttér biztosítása is a szolgáltató feladata, ugyanakkor minden modul, funkció és kapcsolódó szolgáltatás változatlanul érhető el a felhőben.
Vállalatmérettől függetlenül a SaaS rendszerben használt bérügyviteli szoftverek páratlan szabadságot kínálnak, fedezze fel a felhőben rejlő lehetőségeket: munkatársaink az ertekesites@softc.hu e-mail címen vagy a +36 (1) 2733838 telefonszámon várják megkeresését.
0 hozzászólás Háromból két kibocsátó felfüggesztette a díjfelszámítást a SZÉP-kártya lejáró egyenlegeire2020. Április 6. 13:06 - siteadmin Mi történik, ha 2020-ban nem használjuk fel a SZÉP Kártyán lévő lejáró egyenleget? Ezt Fata László cafeteriaszakértő foglalta össze, visszaidézve azt is, hogy korábban mi volt a szabály.
Idén májusban a 2018-as feltöltések járnak le. Azoknál a munkavállalóknál, akik már átszerződtek a szolgáltatójukkal az új rendszerre, idén az új módszertan lép életbe a jelenleg érvényes szabályok szerint – hívta fel a figyelmet a juttatási szakértő.
Ritkán előfordulhat az is, hogy egy munkavállaló ezidáig nem szerződött újra a SZÉP-kártya szolgáltatójával. Ekkor a 2018-ban feltöltött és el nem költött egyenlegeket a szolgáltató 2020-ban is – a korábbi rend szerint – visszautalja a munkáltatónak.
Háromból két kártyaszolgáltató felfüggesztette az eddigi díjfelszámítástElsőként az OTP Pénztárszolgáltató jelentette be, hogy áprilisban és májusban elengedi a már korábban lejárt egyenlegek után járó díjat a SZÉP kártyabirtokosai számára. Indoklásuk szerint a globális koronavírus-járvány miatt engedik el az érintett több mint 100 000 kártyabirtokosa számára a 2017-ben a kártyákra utalt és még el nem költött juttatások után fizetendő 3 százalékos havidíjat. Az OTP Pénztárszolgáltató ezzel a lépésével szeretné támogatni a kártyabirtokosait, hiszen a juttatások felhasználási köre jelenleg jelentősen korlátozott.
Szintén két hónapra, ugyancsak áprilisra és májusra függesztette fel a K&H Bank a 2017-ben utalt, 2019. május 31-én lejárt SZÉP-kártya lejárt egyenlegek utáni havi díj felszámítását. Az intézkedés 15 ezer kártyabirtokost érint közlésük szerint. Az el nem használt összeg 40 százaléka a szállás, 33 százaléka a vendéglátás, 27 százaléka pedig a szabadidő alszámlán maradt meg. A K&H Bank döntését szintén azzal indokolt, hogy szeretnék megkönnyíteni ügyfelei helyzetét. Ők is utaltak rá, hogy a koronavírus-járvány következtében szinte teljesen leálló belföldi turizmus és vendéglátás nagymértékben leszűkíti az egyenlegek felhasználhatóságát, valamint sokan meg is feledkezhetnek a kártyán lévő összeg felhasználásának határidejéről.
A harmadik SZÉP-kártya kibocsátó, az MKB Bank nem tett ilyen nyilatkozatot, ezért rákérdeztünk, náluk is lesz-e hasonló engedmény. Azt válaszolták, hogy vizsgálják a SZÉP-kártyával kapcsolatos lehetőségeket és minden olyan megoldásra készek, amely az ügyfelek számára könnyebbséget jelent. De úgy tudjuk, ők még nem lépték meg a díjelengedést.
Frissítés!
A vasárnap megjelent kormányrendelet szerint (91/2020. (IV. 5.) a veszélyhelyzet vége utáni 60. napig a kártyakibocsátók nem is számolhatják fel a maximum 3 százalékos díjat a lejárt egyenlegekre. Ez már április 6-tól, hétfőtől életbe is lépett.
Az is benne van a rendeletben, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatnia kell a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre. 0 hozzászólás  Koronavírus – Keresőképtelenség és annak igazolása veszélyhelyzetben2020. Március 26. 18:58 - siteadmin A kormány 2020. március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, amelynek célja többek között a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása. Az alábbiakban röviden ismertetem a fenti veszélyhelyzet kapcsán kialakult különleges helyzetben a keresőképtelenségre, valamint annak igazolására kiadott tájékoztatásokat.
KeresőképtelenségA COVID-19 vírus kapcsán többek között két új helyzet állt elő a keresőképtelenségnél:
A karantén kapcsán az EMMI tájékoztatást adott ki, mely szerint, aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető közegészségügyi okból, azaz a 7-es kóddal (7-es kód: közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés). 7-es kóddal megállapított keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, így a keresőképtelenség első napjától a biztosítottnak táppénz kerül megállapításra és folyósításra. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul, azaz 50%-os vagy 60 %-os mértékű. Meg kell jegyezni, hogy ez esetben a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
Ha netán járványügyi zárlatra kerülne sor, azaz ha az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, amely nem csupán konkrét személyekre, hanem nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjed, és fennáll a keresőképtelenségnek az az esete, hogy járványügyi zárlat alá vont területen lakó személy a zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható, szintén a fenti 7-es kóddal közegészségügyi okból keresőképtelennek minősül. A zárlatot határozattal kell bizonyítani. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost.
Ha COVID-19 vírusfertőzésre foglalkozás végzése kapcsán – például a betegápolást végző egészségügyi dolgozó esetén – kerül sor, és a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor a beteget 2-es kóddal kell keresőképtelennek nyilvánítani. Ha foglalkozási megbetegedés kapcsán meghozzák a határozatot, hogy a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül, akkor ez esetben a keresőképtelenség első napjától baleseti táppénz jár, amely 100%-os mértékű. A foglalkoztatót sem betegszabadság, sem táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség ez esetben sem terheli.
Megjegyzés: A foglalkozási betegségről, annak bejelentéséről és megállapításáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik.
Hogyan igazolható veszélyhelyzetben a keresőképtelenség?Folyamatos keresőképtelenségnél az orvosi igazolást legalább 2 hetente ki kell állítani. A veszélyhelyzet kapcsán kihirdetésre került, hogy a keresőképtelenségre, illetve a keresőképességre vonatkozó orvosi igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani, arra ritkábban is sor kerülhet.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolásokat a biztosítottak lehetőleg ne személyesen, hanem postai vagy elektronikus úton (e-mailben) adják le. Az elektronikus út igénybevétele esetén a keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni (vagy le kell fényképezni), és
A veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles leadni az eredeti orvosi igazolásait.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
|
Blog archivum
|
