hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Adatkezelési szabályok változása a munkajogban

2019. Május 13. 21:09 - siteadmin



Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása kapcsán a Munkatörvénykönyvben 2019. április 26-án hatályba lépett több adatkezeléssel kapcsolatos módosítás, valamint kiegészítés, amelyek a munkavállaló személyiségi jogának korlátozását, a munkavállalótól kérhető nyilatkozatokat és azokat alátámasztó okiratokat, a biometrikus adatok illetve bűnügyi személyes adatok kezelését és a munkavállaló munkáltató általi ellenőrzését érintik. Az alábbiakban a fenti felsorolás sorrendjét megtartva mutatom be a Munkatörvénykönyv új, valamint módosított adatkezelési szabályait.

Személyiségi jog korlátozása

2019. április 26-áig a Munkatörvénykönyv a munkavállaló személyiségi jogának korlátozása (pl: mobilhasználat, véleménynyilvánítás korlátozása) kapcsán többek között úgy rendelkezett, hogy a személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. 2019. április 26-án hatályba lépett szabály a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozását szigorúbb feltételekhez köti, tekintettel arra, hogy a fenti szabály kiegészült azzal az új rendelkezéssel is, hogy fentieken túl a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell azokról a körülményekről is, amelyek a korlátozás szükségességét és arányosságát támasztják alá.

Munkavállaló nyilatkozattétele, adatközlése

A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely 
  • a munkaviszony létesítése, 
  • a munkaviszony teljesítése, 
  • a munkaviszony megszűnése (megszüntetése) vagy 
  • a Munkatörvénykönyvből származó igény érvényesítése 
szempontjából lényeges. A fentiek igazolására okirat bemutatása is kérhető a munkavállalótól.

Továbbá a munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, 
  • amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy 
  • amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

A Munkatörvénykönyv azt is rögzíti, hogy a munkáltató írásban tájékoztatja az érintettet munkavállalót a fenti adatok kezeléséről.

Biometrikus adatok kezelése

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény meghatározza a biometrikus adat fogalmát, mely szerint a biometrikus adat egy természetes személy fizikai, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, mint például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat.
 
A munkavállaló biometrikus adata (pl: ujjlenyomat, hangminta) az érintett munkavállaló azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez olyan dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely
  • a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy
  • törvényben védett jelentős érdek*
  • súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.

* Jelentős védett érdek körébe tartozik többek között
  • a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelméhez,
  • a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez,
  • a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez,
  • a nukleáris anyagok őrzéséhez,
  • a Btk. szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez
fűződő érdek.

Bűnügyi személyes adatok kezelése

A munkáltató a munkavállaló adott munkakörben történő foglalkoztatása kapcsán meghatározhat korlátozó vagy kizáró feltételeket. Erre azonban csak az alábbi szabály betartása mellett kerülhet sor:

Adott munkakörök kapcsán akkor határozható meg korlátozó vagy kizáró feltétel, ha erre előzetesen,  és írásban kerül sor, továbbá ha a munkavállaló foglalkoztatása
  • a munkáltató jelentős vagyoni érdekének,
  • törvény által védett titoknak, vagy
  •  lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzésének,
  • mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzésének,
  • nukleáris anyagok őrzésének 
veszélyével járna. 

A fentiekhez kapcsolódik a bűnügyi személyes adat kezelése. 
A munkáltató köteles a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meghatározni. Ennek keretében a munkáltató a munkavállalója vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát (pl: erkölcsi bizonyítványban foglalt bűnügyi adat) csak annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza-e vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. 

Munkavállaló munkáltató általi ellenőrzés

A Munkatörvénykönyv rögzíti, hogy a munkavállaló csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása kapcsán ellenőrizhető. Ezen célból a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat (pl: kamerát alkalmazhat),  de csak akkor, ha erről a munkavállalót előzetesen és írásban tájékoztatja.

Ugyancsak rögzíti a Munkatörvénykönyv, hogy a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai-, vagy számítástechnikai eszközt, illetve rendszert kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja kivéve, ha erről a munkáltató és munkavállaló eltérően állapodik meg. 

A munkáltató az információtechnológiai-, vagy számítástechnikai eszköz, illetve rendszer ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba betekinthet. Ezt szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját információtechnológiai-, vagy számítástechnikai eszközét használja.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás



A keresőképtelenség ellenőrzésére, felülvizsgálatára sor kerülhet mind jogszabályi előírás, mind foglalkoztatói kezdeményezés alapján. Az alábbiakban ez utóbbi felülvizsgálatról, valamint annak következményéről adok tájékoztatást.

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének 
felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatal egészégbiztosítási szervének járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. Azaz, ha például kérdésként merül fel a munkáltató részéről, hogy vajon tényleg keresőképtelen-e a munkavállalója, illetve jogszerűen tartja-e az orvos ilyen hosszan keresőképtelen állományban a munkavállalót, akkor a munkáltató kérheti a munkavállalója keresőképtelenségének felülvizsgálatát. 

A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó orvos/intézmény szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási ügyekben eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosban a XIII. kerületi) hivatalához kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell 
  • a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ szám, név, anyja neve, lakcíme, születési idő), 
  • a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, valamint telefonos és postai elérhetőség).
A kormányhivatal egészégbiztosítási szervének járási (fővárosi kerülti) hivatala a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti. A munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, amely munkavállalónként 15 800 forint. A felülvizsgálat elvégzéséért fizetendő díjat a kormányhivatal egészégbiztosítási szervének járási (fővárosi kerületi) hivatala által megjelölt bankszámlaszámra kell utalni.

A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján  
  • dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
  • döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá 
  • döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba.
A fenti keresőképtelenségi felülvizsgálatra sor kerülhet közfoglalkoztatott kapcsán is. Ez esetben a keresőképtelenségi felülvizsgálatot a közfoglalkoztató, illetve az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezheti.

Megjegyzés: Ha a keresőképtelen személy a vizsgálathoz nem járul hozzá, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, vagy a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, akkor a szakértő főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. 

Döntéssel szembeni felülvizsgálat

A fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala főorvosi bizottságot (FOB) működtet. A szakértő főorvos döntésével szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül a FOB-nál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. A FOB tagja az orvosszakértői szerv két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos. A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli az érintettekkel.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1]
Blog archivum