Soft Consulting Blog

Gyermek gondozása, ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadság

2023. Szeptember 20. 12:20 - siteadmin

Milyen munkajogi és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a gyermek gondozása, ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságokra?

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) részletesen szabályozza, hogy mikor jogosult a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra. A gyermek gondozása, ápolása kapcsán a fizetés nélküli szabadságok öt típusát különíti el az Mt., amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetek. A továbbiakban kitérünk arra is, hogy ezen fizetés nélküli szabadságok alatt miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya.

Elsőként tekintsük át, hogy az Mt. milyen fizetés nélküli szabadságokat rögzít a gyermek gondozása, ápolása kapcsán!

1) Az egyik, és talán a legismertebb fizetés nélküli szabadság az, amely a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik életéve betöltéséig jár. A törvény rögzíti, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. 2) A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényelhet az örökbefogadó szülő is. Azaz a hatályos szabály alapján a munkavállaló - az örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, 3 évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ennél a fizetés nélküli szabadságnál arra kell figyelemmel lenni, hogy itt a gyermek életkora nem a fizetés nélküli szabadság végét jelenti, hanem elkülöníti a fizetés nélküli szabadság időtartamát. Ha a gyermek még nincs 3 éves, akkor három évig jár a fizetés nélküli szabadság, ha elmúlt 3 éves, akkor csak hat hónapig jár ez a szabadság. 3) Harmadik típusa a fizetés nélküli szabadságnak a nagyszülőhöz köthető. Ha a munkavállaló nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosult, akkor a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult. 4) A negyedik eset, amikor a munkavállaló gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a következő: Fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt. Azaz ez esetben arra kell figyelemmel lenne, hogy a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló a gyermekgondozást segítő ellátásban részesüljön. 5) Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a gyermek ápolása kapcsán igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot. Ha a munkavállaló hozzátartozója – aki ugye lehet a gyermeke is – tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó, személyes ápolást igényel, akkor a munkavállalónak ezen ápolás céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Hogyan lehet igénybe venni a fenti fizetés nélküli szabadságokat?

Ha a munkavállaló kéri, akkor a munkáltató köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot. Azaz, nem mérlegelheti a gyermek gondozása, igazolt ápolása esetén a fizetés nélküli szabadság kiadását. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban köteles írásban bejelenteni a munkáltató felé. Szintén fontos szabály, és a gyakorlatban azt tapasztaltam, hogy a munkavállalók nem mindig vannak tisztában azzal a rendelkezéssel, hogy a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Azaz, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát korábban megszünteti, mint azt eredetileg tervezte, akkor ezt a szándékát legalább 30 nappal korábban be kell jelentenie a munkáltatónál.

Különleges munkajogi szabályok a fizetés nélküli szabadság kapcsán.

Vannak azonban olyan munkajogi szabályok, amelyek nem mind az öt fizetés nélküli szabadságra érvényesek. Ezek a szabályok a következők:

Az 1.-3. pontokban foglalt fizetés nélküli szabadságra vonatkoznak a következő szabályok:

A fizetés nélküli szabadság - első hat hónapja munkában töltött időnek minősül, így az első hat hónap kapcsán szabadság kerül majd megállapításra; - kapcsán nem érvényesül az az általános szabály, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Erre tekintettel ezen fizetés nélküli szabadságok időtartama, ha végkielégítés kerül megállapításra, figyelembevételre kerül. - kapcsán indokolási kötelezettséget ír elő a Mt. a következő esetben: Ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetésére a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság miatt került sor, és a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni (pl: próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás), akkor a munkavállaló kérelme alapján a munkáltatót ez esetben is indokolási kötelezettség terheli. A munkáltató indokolásának meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis annak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.

Az 1.-4. pontokban foglalt fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató „rendes” felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Azaz, ezekben az esetekben felmondási védelem érvényesül.

Tekintsük át társadalombiztosítási szempontból is a gyermek gondozása, ápolása kapcsán igénybe vett fizetés nélküli szabadságokat!

A 2019. évi CXXII. törvény alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha - ezen időszakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy - a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

Azaz, ha például a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban - például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban - részesül, akkor a fizetés nélküli szabadsága alatt a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ha azonban a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt nem részesül ezen ellátás(ok)ban (mert az ellátást például a munkát végző másik szülő veszi igénybe), akkor a fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás. Erre tekintettel a munkáltatónak meg kéne győződnie arról, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt részesül-e a fenti ellátások valamelyikében.

Megjegyzés: Az ellátásokról való tájékoztatás segíti elő a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2023. július 1-jétől hatályos szabálya, mely szerint, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelem részben vagy egészben elutasításra, illetve visszautasításra, valamint az eljárás megszüntetésre kerül, a kormányhivatal a döntést közli a biztosított foglalkoztatójával is.

Meg kell említeni, hogy ha szünetel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló biztosítási jogviszonya, akkor a szünetelés kezdetét és végét be kell jelentenie a munkáltatónak a T1041-es nyomtatványon. Annak a munkavállalónak, aki legalább egy éve Magyarországon él (azaz bejelentett lakóhellyel, vagy adott esetben szálláshellyel rendelkezik), és nem áll a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában foglalt másik biztosítási jogviszonyban, valamint a Tbj. 22. §-ának adott bekezdéseiben sincs felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között, a szünetelés ideje alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2023. évben havi 9 600 (napi összege 320) forint.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász egészségügyi menedzser

0 hozzászólás

Iskolakezdési támogatás

2023. Szeptember 6. 12:16 - siteadmin

Ki, mennyit, hogyan és kitől kaphat?

Évekig volt az úgynevezett iskolakezdési támogatás kedvezményes adózású juttatás, amivel a munkáltatók segítséget nyújthattak a dolgozóik családi kasszáját megterhelő szeptemberi iskolakezdés kapcsán, azonban ez a lehetőség már nem él.

Ha egy cég továbbra is szeretné támogatni az iskolakezdés anyagi hátterének előteremtésében a dolgozóit, akkor találhat erre juttatási módot, illetve léteznek például önkormányzati támogatások is. Mutatjuk, hogyan, hol, milyen formában érhetőek el ezek.

Juttatás bérjövedelemként

A rossz hír ezzel kapcsolatban, hogy ez a juttatás ugyanúgy adózik, mint a bér (13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a munkáltatónak utána, és 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni a dolgozótól, azaz összesen 46,5 százaléknyi a közteher).

Valamint adminisztrálni is kell. A jó hír, hogy összeghatár nélkül adható ez a juttatás.

Csekély értékű ajándék

Ennél kedvezőbb adózású az egyes meghatározott juttatás, azon belül az ajándékutalvány (33,04 százalékos közteher mellett adható, 1,18-as adóalapra jön rá a 15% szja és 13% szochó), de évente csak egyszer, legfeljebb a minimálbér összegének 10 százalékáig, azaz 2023-ban 23 200 forintig.

Az utalványt papír vagy elektronikus formában is ki lehet adni, akár az iskolakezdés környékén is. Kizárólag készpénzre nem váltható eszközökön adható, és további feltétel, hogy legyen meghatározható az a termék- és/vagy szolgáltatáskör, amelyben az utalvány felhasználható. A juttatásnak feltétele, hogy a vállalkozás az ajándékokról és az abban részesült magánszemélyekről nyilvántartást vezessen.

SZÉP-kártya

A Széchenyi Pihenőkártya sem klasszikus iskolakezdési támogatás, mégis segítséget jelenthet a családoknak, mint ahogy azt a CafeteriaTREND megírta. A SZÉP-kártyával ráadásul támogatni lehet az iskolaévet kezdő, vagy éppen az óvodás, egyetemista gyermekek szüleit is. A portál szerint már a korábbi években is mérlegelte néhány munkáltató, hogy Széchenyi Pihenőkártya juttatást ad az érintett munkavállalóknak, amit idén 450.000 forintos éves keretig lehet adni kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként (mindössze 28% közteherrel, ebből 13% a szochó, 15% az szja), plusz ehhez jön még az új, augusztustól az év végéig élő 200 ezer forintos extra keret. Valamint ismét lehet bolti hideg élelmiszer vásárlására is felhasználni a kártyán lévő pénzeket, már amennyiben az adott üzlet elfogadja a kártyát.

Az extra keret és az élelmiszervásárlás lehetősége miatt idén még jobb eszköz lehet a SZÉP-Kártya az iskolaévet (vagy éppen óvodai nevelési évet, egyetemei szemesztert) kezdő gyermekek szüleinek támogatására. A kapott juttatás a családi bevásárlásnál, de akár az iskolai étkezés befizetésére is használható, amennyiben az étkezési szolgáltató elfogadja a kártyát.

Önkormányzati és egyéb támogatás

A neten több cikk is tartalmaz gyűjtést arról, hogy melyik önkormányzatok adnak iskolakezdési támogatást, mennyit, és milyen formában, így például írt erről az Eduline. De érdemes a saját településen is érdeklődni, megnézni az önkormányzat honlapját.

Az Egyszülős Központnál pedig az általános iskolás gyermekeket egyedül nevelő szülők pályázhatnak több tízezer forint értékű tanszercsomagra, amibe iskolatáska, tolltartó, írószerek, rajzeszközök, festékek, körző, vonalzó, számológép, uzsonnásdoboz és tisztálkodószerek kerülnek.