hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




A bérszámfejtés nem gyerekjáték: professzionális csapatra és biztonságos szoftveres megoldásra van szükség, amely betartja a törvényi előírásokat és partvonalon kívül a hibákat. A szoftverek nem csupán abban segítenek, hogy a bérszámítás fő részeit automatizáljuk, hanem számos más tevékenységben is támaszkodhatunk rájuk. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, milyen modulokat használunk, és mennyire elterjedtek hazánkban az önkiszolgáló rendszerek.


A bérszámfejtés modult természetesen mindenki használja, népszerű még a táppénz (73%), a lekérdezés-riportkészítés (67%) és a munkaügy (67%). Az 500+ fő felett bérszámfejtő cégek szívesen továbbá használják a főkönyvi átadás és az adat-exportálás/importálás modulokat is.


A felmérés ugyanakkor váratlan eredményt hozott az önkiszolgáló modulok terén. ESS (Employee Self Service) szoftverek már nagyon régóta léteznek a piacon, és mégis a mintában résztvevők kevesebb mint a fele használja. A használók között is inkább a nagyobb cégek vannak túlsúlyban, holott mérettől függetlenül minden szervezet számárahatalmas energia-, erőforrás- és pénzmegtakarítást jelenthet.


"Ez a szám meglepő volt számunkra, mivel a pandémia alatt nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk az önkiszolgáló modulokkal kapcsolatban. Amíg a bérszámfejtés is home office-ban dolgozik, sokkal egyszerűbb, ha a munkabérjegyzéket egy ilyen felületen küldi ki, vagy adott esetben a cafeteria-nyilatkoztatás, munkaidőnyilvántartás, adatok begyűjtése is hatékonyabbá válik.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "Nem csak a bérszámfejtőnek, de a munkavállalónak és a vezetőnek is könnyebb lesz az élete, hiszen van egy felület, ahol ellenőrizhet, jóváhagyhat, elrendelhet, azaz egy csomó mindent meg tud csinálni úgy, hogy nem kell papírokat tologatnia. Az eredmény azt mutatja, hogy korábban még rosszabb lehetett a helyzet, hiszen az elmúlt egy évben komoly felfutás volt az önkiszolgáló rendszerek használatában.”


Azonban fontos hozzátenni, hogy nem minden cég esetében lehet ezeket a megoldásokat használni. Egy termelőüzemben a soron dolgozó munkavállalónak nem feltétlenül kényelmesebb a számítógépen vagy mobiltelefonon rögzítenie az időadatát, mint belépni egy beléptetőrendszeren és leolvastatnia a kártyáját. Ugyanakkor "vannak olyan cégek is, ahol úgy gondolják, a munkavállaló nem feltétlenül nőtt még fel ehhez a feladathoz. De bennem azért felmerül az, hogy ha valaki mobilbankot és közösségi médiát használ, elektronikusan intézi a dolgait a hatóságokkal, akkor egy önkiszolgáló rendszerrel is meg tud birkózni, mivel nagyon egyszerűen használható felületekről van szó. De mi elfogadjuk azt, amit a cégek gondolnak, és megadjuk nekik azokat a megoldásokat, amikkel könnyebbé tudják tenni az életüket.” – teszi hozzá Sáfár Katalin.

Azok viszont, akik sikeresen bevezetnek egy ESS rendszert a hatékonyság azonnali növekedését tapasztalhatják meg. A bérszámfejtők rengeteg időt és frusztrációt spórolnak meg, ha nem ütköznek munkaidőbeosztási kérdésekkel, szabadság- és egyéb kérelmekkel, mert azt maguk az alkalmazottak rögzítik az önkiszolgáló felületeken. Kiküszöbölhetők a duplikációkból eredő hibák, és mindenki számára átláthatóvá válnak az információk, például az időadatok.

A kutatás megmutatta, hogy ott, ahol használnak önkiszolgáló rendszereket, a munkabérjegyzék, a munkaidőbeosztás és szabadságtervezés modulok a legnépszerűbbek, és hogy ezeket is jórészt az 500+ fő feletti bérszemfejtő cégek használják.


Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, mennyire vagyunk elégedettek a bérszámfejtő szoftverek használatával, és mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!

Korábbi cikkeink, amelyek a közvéleménykutatáshoz kapcsolódnak:


Hozzászólás 0 hozzászólás



Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat több olyan módosítást tartalmaz, amely a társadalombiztosítási járulékfizetésre és a szociális hozzájárulási adófizetésre vonatkozik az átalányadózó egyéni vállalkozók és az őstermelők esetében. 

Várható változások az átalányadózó egyéni vállalkozóknál

2022-ben változnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabály alapján az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Erre tekintettel az átalányadózó egyéni vállalkozónak akkor kell csak személyi jövedelemadó-előleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét. 

A jelenleg hatályos szabály alapján az átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelemből kell megfizetni azzal, hogy a járulékot azonban legalább a minimálbérből, szakképzettséget igénylő tevékenységnél legalább a garantált bérminimumból kell megfizetnie. Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított – azaz szja alapot képező – jövedelem terhére lehet csak igénybe venni. 

A személyi jövedelemadó fenti módosítása kapcsán 2022. január 1-jétől a következőképpen módosulna a Tbj. átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetésére és családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabály:

Járulékfizetés: „A társadalombiztosítási járulék alapja az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (kivéve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó ezen tevékenységéből származó jövedelmének adómentes része). A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”

Családi járulékkedvezmény: 2022. január 1-jétől az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe veheti majd a családi járulékkedvezményt, függetlenül attól, hogy adómentesség érvényesül az éves minimálbér felét el nem érő jövedelemig. 

Az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok pontosítása kapcsán módosulna majd a szociális hozzájárulási adó alapja is. Esetükben a szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem lesz.

Meg kell említeni egy másik módosítást is, amely csak részben vonatkozik az egyéni vállalkozókra. A hatályos szabály alapján a szociális hozzájárulási adó egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér szabálya a következő: 

„minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.” 

Azaz szakképzettséget igénylő tevékenységnél tárgyhavi garantált bért, egyéb esetben az év első napján mind érvényes minimálbért kell alapul venni. A benyújtott módosítás következtében egységessé válna az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása. A javaslat alapján ugyanis nem az év első napján, hanem a tárgyhónap első napján érvényes minmálbért/garantált bért kellene figyelembe venni.

Tervezett módosítások az őstermelők kapcsán

A benyújtott módosítások egyrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallási és előlegfizetési kötelezettségére, másrészt a családi gazdaságokról szóló törvénnyel való összhang megteremtésére vonatkoznak. Mindezek alapján az őstermelőknél a várható változások a következők:

Bevallás: A ma fennálló bevallási kötelezettséget szüntetné meg a módosítás a következő esetben: Mentesülne az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(3) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett. A fenti mentesítés a törvényjavaslat elfogadása esetén, annak kihirdetését követő napon lép majd hatályba.

Előlegfizetés: A törvényjavaslat a minimálbér alapján szociális hozzájárulási adófizetésre kötelezett őstermelő előlegfizetésére vonatkozóan tartalmaz egy pontosítást, mely szerint a tárgyévben először arra a negyedévre fizet szociális hozzájárulási adóelőleget az őstermelő, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri. 

A családi gazdaságokhoz kapcsolódó módosítások: A törvénytervezet indokolása alapján, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) szabályozott, amit nem befolyásol az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet. Erre tekintettel hatályon kívül kerülne
  • a Tbj. következő szabálya: „A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. A fentieken túl megszűnik a biztosítás, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.”
  • a szociális hozzájárulási adóból a következő rendelkezés: „A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban az őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett azon magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, az adóval kapcsolatos adókötelezettségeket az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti. A fentiek szerinti adóalap csökkenti a mezőgazdasági őstermelőként a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) és (5) bekezdés f)–g) pont szerint fennálló adókötelezettség alapját.” 
Végezetül meg kell említeni, hogy a benyújtott törvénytervezet szerint 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 15 százalékra csökkenne.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser



Hozzászólás 0 hozzászólás

Hogyan választunk bérszámfejtő szoftvereket?

2021. Június 3. 10:03 - siteadmin



Bérszámfejtés. Már maga a szó is rengeteg papírmunkát és adminisztratív folyamatot juttat eszünkbe. Ha egy cég elérte azt a pontot, amikor már nem létezhet bérszámfejtő szoftver nélkül, vagy pedig már használ szoftvert, de szolgáltatót kell váltania, kritikus döntést kell hoznia. A megfelelő szoftver minimalizálja az adminisztrációval járó fejfájást, és növeli mind a munkavállalók, mind a vezetők elégedettségét, ugyanakkor a nem megfelelő szoftver a jelenlegi helyzeten is csak tovább ront. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett körbejárta azt is, mi alapján választunk bérszámfejtő szoftvereket.



A kutatás eredményeiből világosan látszik, hogy főleg a 200-500 fős létszámú cégek körében legerősebb a BaBér, az 1000 fő feletti cégeknél viszont kisebb arányban képviselteti magát. Számunkra további érdekes adat, hogy a bérszámfejtők körében szintén népszerűbb a BaBér, míg a HR-es vagy egyéb irányból érkezők nem elsősorban a BaBérra voksolnak. A számokból az látszik, hogy amikor az választ szoftvert, aki dolgozik vele (tehát a bérszámfejtő), akkor nagy arányban használják a BaBért, ellenben a nagyobb multinacionális cégekkel, ahol akár nemzetközi, beszerzési előírások döntenek, ott más szoftverekre esik a választás. Vajon utóbbi esetekben számbaveszik a bérszámfejtők igényét?


"Árnyaltab a kép, ha nagyobb cégekről van szó, mert itt a rendszerek integráltságát jobban nézik, és a beszerzés nem csak a bérszámfejtés területét érinti. Amikor a döntésbe a HR, pénzügy és az IT is be van vonva, akkor ott több szempont ütközik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem kérdezik meg a bérszámfejtőt (persze ilyennel is találkoztunk már), hanem ő is egy részt képvisel abból a döntőbizottságból, amely kiválasztja a rendszert.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "Amikor csak bérszámfejtésről beszélünk, és nem egy komplett HR vagy ERP rendszerről, akkor azt egyértelműen rá szokták bízni a bérszámfejtőre, és már csak az anyagi résznél lép be a gazdasági oldal vagy a felsővezetés.”


Azon túl, hogy kik választják ki a bérszámfejtő szoftvert, kutatásunkban más aspektusokat is alaposan megvizsgáltunk. Megnéztük, honnan tájékozódnak a döntéshozók, milyen szempontokat mennyire vesznek figyelembe a bérszámfejtők és a HR-esek, valamint mennyire tartják fontosnak a vállalatnál lévő egyéb rendszerekkel való integráltságot.


A Google-nél még mindig jobban bízunk abban, mit mondanak a körülöttünk lévő emberek – és ez így van jól. Az ismerősök, barátok mélységeiben látják a szoftver működését, saját tapasztalatok alapján adnak tanácsot, ami sokkal relevánsabb lehet a marketingszövegnél. A kutatási eredményeknek itt van még egy fontos aspekusa, mégpedig az, hogy a HR-esek körében a szakmai konferenciák is egy megbízható információforrást, tájékozódási pontot jelentenek.


Az eredmény nem okozott számunkra meglepetést: a legfontosabb szempont az ár-érték arány, a dobogón pedig a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás kapott még helyet. A válaszadók fontosnak ítélték meg továbbá az integrációt más rendszerekkel és a szakmai megbízhatóságot.


A bérszámfejtők körében a megbízható működés és a felhasználóbarát kialakítás fontosabb, mint a HR-esek körében, akik az ár-érték arányt részesítik előnyben, ha szempontokról van szó. Az eredmény teljesen logikus, hiszen mást keres a szoftverben a felhasználó, és mást a döntéshozó.


Az elérhető integrációk száma (ERP-vel, HR és számviteli szoftverekkel, beléptető rendszerrel stb.) elősegíti a folyamatok, elemzések egyszerűsítését, a hibalehetőségek kiküszöbölését, valamint az idő, a költségek és az erőforrások csökkentését, így nem csoda, hogy főleg a nagyobb cégek esetében, ahol sok rendszer van használatban, különösen fontos az integrálás.


Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal, és mikor érdemes külső szolgáltatóra bízni a bérszámfejtést. Tartsanak velünk!

Korábbi cikkeink, amelyek a közvéleménykutatáshoz kapcsolódnak: 



Hozzászólás 0 hozzászólás



A bérszámfejtés nagyon aprólékos feladatok összességét jelenti, ahol akár egy kicsi hiba is hatalmas károkat okozhat a cégnek – mégis, sokan évtizedekig kitartanak bérszámfejtő hivatásuk mellett. A HR Festtel közösen végzett közvéleménykutatásunk, a BérszámMEGfejtés sok egyéb téma mellett a motivációt és kihívásokat is körbejárja.

A kutatás eredményeiből azt látjuk, hogy a válaszadók közel kétharmada már több mint 10 éve dolgozik bérszámfejtőként, és 60 százalékuk bérszámfejtőnek is tanult. A számok arra engednek következtetni minket, hogy a bérszámfejtés egy hosszú életpályamodell, és jóval kevesebb a pályaelhagyó, mint más területeken. Vajon mi tartja itt az embereket? Az izgalmas, kihívásokkal teli feladatok, vagy éppen az ellenkezője, a biztonságos, kiszámítható munka?


"Kiszámíthatónak semmiképpen sem mondanám, főleg az utóbbi időben. Az elmúlt egy év a pandémiával súlyosbítva nagyon rányomta a bélyegét a jogszabályokra. Rengeteg változás volt a bérszámfejtési folyamatokban, amiket hiába támogatnak a szoftverek, nem lehet mentesülni az alól, hogy a bérszámfejtő tisztában legyen azzal, milyen jogszabályok változtak, mire kell figyelni, mit hogyan kell alkalmazni. Mivel iszonyú gyorsan történtek a változások, tényleg – szó szerint – naprakésznek kell lenni.” – mondja vezérigazgató-helyettesünk, Sáfár Katalin, aki az alábbi videóban segít értelmezni a kutatás eredményeit. "De a megelőző időszakokban is mindig voltak nagy változások a bérszámfejtés területén. Az év vége például rendszerint nagy jogszabálymódosításokat hozott, és sokszor évközben is volt egy-egy változás, amire figyelni kellett.”




A bérszámfejtésnek nincs igazán csendes szezonja, de persze azért vannak intenzívebb, mozgalmasabb időszakok, akárcsak az év vége. Aki viszont szereti a kihívásokat, hogy tényleg mindig nagyon képben kell lenni, annak ez egy jó szakma lehet. A bérszámfejtés soha nem csak egy alapvető back-office feladatkört jelentett, hiszen nem csak annyiból áll, hogy az alkalmazottak minden hónap végén ki legyenek fizetve. Ez egy multidiszciplináris terület, sok apró feladatból áll össze, amelyek kapcsolódhatnak a pénzügyekhez, HR-hez, ügyfélszolgálathoz, IT-hoz és adatelemzéshez is.

"Persze amikor egy bérszámfejtő egy ún. sima bérszámfejtésű cégnél van, ahol a kollégák napi 8 órában és 5/2-ben dolgoznak (azaz öt napot dolgoznak, kettőt pihennek), valamint havi bért kapnak, az tényleg nem kihívás. Viszont ahol már egy kicsit is összetettebb a cég és a munkavállalói állomány felépítése (és ez a gyakoribb), ott már több probléma jelentkezik. A bérszámfejtőnek mindig figyelemmel kell kísérnie a cégre és a munkavállalókra jellemző speciális dolgokat, és ezekre az egyedi esetekre válaszokat kell adnia. Ez mindig egy kihívás.” – teszi hozzá Sáfár Katalin. "Azt szoktam mondani, hogy olyan ez, mint az IT szakma. Ott sem lehet azt mondani, hogy valamit elértem, megtanultam, és onnantól kezdve elengedhetem. Mindig figyelni kell a változásokat, és felkészülni az újra.”


Cikkünket hamarosan folytatjuk a közvéleménykutatás további eredményeinek elemzésével. Szó lesz még arról, milyen bérszámfejtő szoftvereket és funkciókat használunk, hogyan választunk rendszereket, és mennyire vagyunk elégedettek a használatukkal. Tartsanak velünk!

Korábbi cikkünk, amely a közvéleménykutatáshoz kapcsolódik: Tényleg nőies szakma a bérszámfejtés?



Hozzászólás 0 hozzászólás

Így szervezhető meg az oltás céges telephelyeken

2021. Május 25. 15:12 - siteadmin



A közelmúltban több olyan nagyvállalatról lehetett olvasni (például Mercedes, Audi, Suzuki, Tungsram, Waberer’s), akiknél volt/lesz céges oltópont, ahol a dolgozók helyben (a munkahelyük szervezésében) kaphatják meg az oltást, ha előzetesen regisztráltak az állami rendszerben, és szeretnék. 

A nyilatkozó cégek mind azt mondták, már hónapokkal korábban jelezték az illetékes kormányhivataloknál, szívesen lennének oltási pontok. Az is kiderült, hogy előzetesen fel kellett mérniük az oltási igényeket. A cégek az üzemorvosi/foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót bízták meg az oltás megszervezésével és kivitelezésével. A lebonyolítás költségeit pedig maguk a cégek állták. Az oltást ahogy eddig is, az állam biztosítja, ingyenesen. 

Május 7-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményt adott ki a témában azzal, hogy a nagyvállalatok szervezhetnek oltást a már regisztrált a dolgozóiknak, üzemorvosaik bevonásával. Az ITM miniszterhelyettese, Schanda Tamás a részletekről többek között elmondta, a sokakat foglalkoztató cégeknél lehetséges, hogy a lehető legkényelmesebben, a napirendjükbe illeszkedő módon, rengeteg időt megtakarítva kapják meg az előzetesen regisztrált dolgozók a vakcinát. Hogy pontosan mit jelent a „sokakat foglalkoztató” kifejezés, az nem derült ki az ITM közleményéből, de példaként Schanda Tamás megemlítette, a MOL, a Suzuki vagy a Wizz Air is felkínálta/felkínálja dolgozóinak a lehetőséget. 

Gyakorlatias részletek is voltak a közleményben, amelyek támpontot jelenthetnek azoknak a cégeknek, akik megszerveznék dolgozóiknak az oltás felvételét: 
  • Azok a vállalatok, akik vállalják, hogy az üzemorvosuk bevonásával megszervezik dolgozóik oltását, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál jelezhetik igényüket. 
  • A kormányhivatalokban működő megyei oltási munkacsoportok az éppen rendelkezésre álló vakcinákból tudják biztosítani a dolgozók oltásához szükséges mennyiséget. 
  • A vállalat telephelyén csak akkor valósulhat meg az ott dolgozók beoltása, ha az üzemorvos rendelője megfelel az oltóhelyekkel szemben támasztott jogszabályi követelményeknek. 
Hogy melyek ezek a követelmények, azt nem részletezték. 

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló kormányrendeletből sem sok derül ki ezzel kapcsolatban. A rendeletben így rögzítik az oltóhely fogalmát: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelője, nemzetközi oltóhely, megyei klinikai védőoltási tanácsadó. 
 
A rendeletben azt is írják, hogy megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a
  • beteg fektetésére alkalmas bútorzat,
  • védőoltást végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, valamint az oltandó bőrfelület fertőtlenítési lehetősége,
  • veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel.
A koronavírus ugye nem kötelező oltás, viszont ez a szakasz tartalmaz konkrétumokat is, ezért tartottuk fontosnak idézni. A rendelet szerint az oltóhelyek munkáját a kormányhivatalok ellenőrzik. 

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint  a foglalkozás-egészségügyi rendelőnek épületen belül kell lennie, a teljes körű foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás mobil formában nem látható el.



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84]
Blog archivum