hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog

Nyugdíj mellett dolgozik? Erre figyeljen!

2016. November 15. 12:13 - siteadmin



Nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán sokszor felmerül, hogy a foglalkoztatáskor figyelemmel kell-e lenni életkorhatárra, jövedelemkorlátra, keresőtevékenység napi idejére, illetve milyen TB közterheket kell megfizetni. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre is választ adunk a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülők munkaviszonyának és vállalkozási tevékenységének ismertetése során.

Munkaviszony öregségi nyugdíj folyósítása alatt

Az általános szabály az, hogy ha a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor ez esetben nem érvényesül semmilyen életkorhatár, továbbá a foglalkoztatásánál nincs sem jövedelem-, sem időkorlát. Saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő személy esetén azonban különbséget kell tenni a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő és a 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő között. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkavégzése esetén ugyanis jövedelemkorlát érvényesül. Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkabére meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 2016-ban 1 998 000 forintot), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.  

Példa: A fentiek alapján a nyugdíjas munkaviszonyban dolgozhat akár 69 évesen is, napi 8 órában, és kereshet havi bruttó 600 000 forint munkabért is. Amennyiben ez a munkavállaló 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő, akkor esetében érvényesül a fenti jövedelemkorlát. Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelentenie az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. Az éves keretösszeg elérésére tekintettel a nyugdíjának folyósítása tárgyév végéig szünetel. 

Megjegyzés: Ha a nyugdíjas elmulasztja az éves keretösszeg elérésének bejelentését, akkor jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Közterhek:

A nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 
  • a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget,
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését. Azaz a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását – erre benyújtott kérelme alapján -, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. Azért, hogy a keresőképtelenség alatt ne legyen ellátás nélkül a nyugdíjas, a nyugdíj folyósításának szünetelése alatt le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amelynek levonása, bevallása (megfizetése) megalapozza, hogy a keresőképtelenség idejére táppénzben részesüljön.

A saját jogú nyugellátásban részesülő soha nem fizet munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulék nem kerül levonásra. 

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. 

Példa: 8 órában dolgozó, nyugellátásban részesülő 68 éves munkavállaló munkabére bruttó 200 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 30 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 forint nyugdíjjárulékot és 8 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 6 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti 54 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 39 500 forint adót fizet, azaz havi 14 500 forint megtakarítással élhet. 

Egyéni, társas vállalkozás folytatása öregségi nyugdíj folyósítása mellett

Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén a munkaviszonyban ismertetettek állnak fenn, csak a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő vállalkozása esetén érvényesül a jövedelemkorlát.

Közterhek:

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 
A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja 
  • a társas vállalkozónál a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, 
  • az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, 
  • átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, 
  • az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 
Ez esetben is alkalmazható az a szabály, hogy a nyugdíjas - a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján – kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó keresőképtelen, vagy gyes-ben részesül, vagy fogvatartott, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége illetve ügyvédi tevékenysége szünetel, vagy közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, továbbá ha munkaviszonyban is dolgozik, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

Ha a nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozó után a vállalkozás havi 25 000 forint tételes adót fizet. A tételes adót többek között nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó táppénzben-, baleseti táppénzben, gyes-ben, ápolási díjban részesül, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Fontos azonban itt megjegyezni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor.  Azaz, ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.

Végezetül táblázatban az alábbi táblázatban összefoglaljuk a fentiekben leírtakat:

Ellátás melletti keresőtevékenység Van-e korlátja a keresőtevékenység folytatásának? Dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni? A nyugdíjas esetén van szociális hozzájárulási adókedvezmény?
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti munkaviszony csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén nem igen, 55 év feletti nyugdíjas esetén kedvezmény érvényesíthető
Saját jogú öregségi nyugdíj melletti egyéni-, illetve társas vállalkozás csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén, kivéve ha kisadózó nem nem

 

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



2016-ban is Personal Hungary! A BaBér csapata ismét a kiállítók és előadók sorát erősíti november 16-17-én a Millenáris Parkban. A rendezvény alatt megtalálnak minket a B.11-es standon, november 17-én pedig 10:30-11:00 között Dr. Fodor T. Gábor munkajogász felkérésünkre a magyar és uniós munkaidő-szabályozás aktuális kérdéseit fogja boncolgatni előadásában.

A jelenlegi magyar munka- és pihenőidő-szabályozás nagyobbrészt logikus szerkezetű, de kétségtelenül bonyolult – minél többet foglalkozunk vele, annál több kérdés merül fel az egyes szabályok kapcsán. Emellett az uniós jogban bizonyos jogintézmények kapcsán is komoly kérdések merülnek fel (például maga a munkaidő fogalma is ide tartozik, de megemlíthető a készenléti jellegű munkakör vagy a pihenőnapi rendkívüli munkavégzés is), amelyek kihatással lehetnek a mindennapi HR tevékenységekre is. Az előadás a fenti kérdések közül vizsgál néhányat.

Az alábbiakban pedig az előadáshoz kedvcsináló gyanánt dr. Fodor T. Gábor korábbi publikációját közöljük, mely a munkaidővel kapcsolatos alapfogalmak értelmezésében tesz rendet. (Az eredeti cikk az 5PERCadó gondozásában jelent meg.)


Tapasztalataink alapján, a HR területén dolgozók gyakran olyan munkaidővel kapcsolatos kifejezéseket használnak a mindennapi munkájuk során, amit a Munka Törvénykönyvében nem találunk. Emiatt is okoz a cégek számára nagy gondot a törvény által meghatározott fogalmak helyes értelmezése. A továbbiakban nézzük meg ezeket az alapmeghatározásokat.

A munkavállaló alapvető szolgáltatása a kijelölt időben (a munkaidőben) történő, rendelkezésre állás munkavégzés céljából.

A képlet látszólag egyszerű – egymástól jól elkülönül a munkaidő, amikor a munkavállalónak munkát kell végeznie, és a pihenőidő, amikor a munkavállalót ilyen kötelezettség nem terheli. Azonban a valóságban számos „köztes” időszak azonosítható, amely bizonyos szabályrendszer – pl. a magyar törvényi előírások – alapján pihenőidőnek, más, szintén kötelező előírások, különösen az uniós szabályok alapján munkaidőnek tűnnek.

Sőt, valójában a munkavállalónak számos kötelezettsége akad pihenőidőben is, így például nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. Érdemes megkülönböztetni egymástól a napi pihenőidő, heti pihenőnap, heti pihenőidő kérdését, hiszen fontos szerepet játszhatnak például a munkaidő-beosztásnál, ráadásul a munkaidő és pihenőidő rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása (betartása) a munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területe.

A munkáltatónak széles mozgástér áll rendelkezésére, hogy meghatározza egy munkavállaló rendelkezésre állásának idejét, vagyis a munkaidejét. Egyes munkaköröknél azonban érdemes lehet például kötetlen munkarendet vagy munkaidő-keretet meghatározni. A munkaidő-beosztás szabályait főszabályként a munkáltató állapítja meg, azonban a kötetlen munkarend esetén lehetséges a főszabálytól való eltérés, így a munkáltató a munkaidő beosztási jogát a munkavállaló számára átengedheti. A munkaidő-keret megfelelő eszköz lehet a munkáltató számára, hogy úgy alakítsa a munkaidő felhasználását, ahogy azt a munkáltató igényei megkívánják.

A munkáltatóknál eltérő a gyakorlat a munkaközi szünet kérdésében is, ugyanis ezen időszak főszabály szerint nem számít munkaidőnek. Ettől viszont a munkavállaló javára el lehet térni.

Például a felek megegyezhetnek, hogy a 6 óra munkavégzést követően kötelezően kiadandó 20 perc munkaközi szünet a munkaidő része, így a ténylegesen ledolgozott órák száma nem 8 lesz (napi 8 órás munkaidő esetén), hanem 7 óra 40 perc.

Készenléti jellegű munkaköröknél viszont éppen az ellenkezője igaz, tehát a munkaközi szünet időtartama a törvény erejénél fogva beleszámítandó a munkaidőbe.

A szabadság kiadásának szabályai, amellett pedig a munkaidő-nyilvántartás vezetési kötelezettség, szintén sok nehézséget jelenthet a munkáltató számára a mindennapi életben. A fizetett szabadság az egyik olyan fontos jogintézmény, amely elhatárolja a munkaviszonyt az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól, hiszen a munkavállalót olyan időszakra is megilleti a díjazás, amikor nem végez munkát. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében és természetben kell kiadni, de itt is találkozunk kivételekkel, attól függően, hogy például mikor kezdődött a munkaviszony, vagy a szabadság igénybevétele. A kiadás során figyelemmel kell lennünk bizonyos egybefüggőségi és közlési szabályokra is.

Valójában tehát a munka- és pihenőidős szabályozás elsőre egyszerűnek tűnő rendszere igen bonyolult, ezért komoly kérdések merülnek fel a kérdéskör részletes vizsgálata során.


Amennyiben bővebben is érdekli a téma, jöjjön el és találkozzunk személyesen is  a Millenárison november 17-én akár a standunkon (B épület, B.11), akár dr. Fodor T. Gábor előadásán (10:30-11:00, Fórum 1.)! Belépő igényléséhez, kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot, és legyen a vendégünk a 13. Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállításon. (A jelentkezéseket csak a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni!)

 


Hozzászólás 0 hozzászólás



Sok szülő dönt úgy, hogy a GYES alatt keresőtevékenységet folytat, azonban ember legyen a talpán, aki átlátja az erre vonatkozó támogatási rendszert. Cikkünk első részében összefoglaltuk a GYES folyósítása alatt folytatott munkaviszonyra vonatkozó munkajogi és TB szabályokat, az alábbiakban pedig a GYES alatti egyéni vagy társas vállalkozási tevékenységre vonatkozó szabályokat – beleértve a TB közteherfizetést is – vizsgáljuk.

Míg tavaly a családtámogatási törvény alapján a keresőtevékenységbe beletartozott az egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység is, addig idén ezek a tevékenységek már nem minősülnek keresőtevékenységnek. Erre tekintettel ez esetben nem érvényesül az az időkorlát, hogy a gyermek féléves korától lehet keresőtevékenységet folytatni. A gyermekgondozást segítő ellátás teljes időtartama alatt lehet egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységet folytatni, minden idő- és jövedelemkorlát nélkül.
 
A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni, illetve társas vállalkozóként dolgozó szülő a járulékfizetési alsó határ után köteles nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt a vállalkozó a tevékenységét személyesen folytatja. Azaz a 15% személyi jövedelemadó előlegen túl a vállalkozó és a vállalkozás köteles a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni:  
  • 10% nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg 
  • a vállalkozásnak a 27% szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.
Minimálbér: havi bruttó 111 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi bruttó 129 000 forint.

A fenti járulék- és szociális hozzájárulási alap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó például
  • táppénzben, baleseti táppénzben részesül, 
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a TB közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy naptári napra a járulék- és szociális hozzájárulási adóalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Meg kell jegyezni, hogy ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, például az egyéni vállalkozó kivétje havi 220 000 forint, akkor ez a jövedelem/kivét lesz a TB közterhek alapja.

Végezetül táblázatban is összefoglaljuk a gyermekgondozást segítő ellátás melletti munkaviszonyt és vállalkozást.

Ellátás melletti keresőtevékenység
Van-e korlátja a keresőtevékenység folytatásának?
Dolgozónak a 18,5 % mértékű járulékot meg kell fizetni?

A GYES alapján van szociális hozzájárulási adókedvezmény?

GYES melletti munkaviszony
- igen, a gyermek féléves kora
(a nagyszülő heti 30 órában, a gyermek 3 éves kora után dolgozhat)
igen igen
GYES melletti egyéni-, társas vállalkozás nincs
igen, méghozzá az ún. minimális járulékalapok után

nem



Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella


Hozzászólás 0 hozzászólás



Sok szülő dönt úgy, hogy a GYES alatt keresőtevékenységet folytat, azonban ember legyen a talpán, aki átlátja az erre vonatkozó támogatási rendszert. Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni azon munkajogi és tb szabályokat, melyek ismerete megkönnyíti a kiigazodást az eláttások útvesztőjében.

Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermekgondozást segítő ellátásra (korábbi nevén gyermekgondozási segélyre) jogosult a szülő (adott esetben az örökbefogadó), továbbá a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő kivételével a gyám, ha a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozást segítő ellátás 
  • a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve 
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, 
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár.
A nagyszülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha
  • a gyermek az első életévét betöltötte,
  • a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  • a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
  • a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
Munkaviszony gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt

Míg 2015-ben a gyermek egyéves kora előtt nem lehet GYES folyósítása mellett munkaviszonyban dolgozni, addig 2016. január elsejétől a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – kivéve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat. A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek féléves kora után munkát vállal. Ez esetben a munkavégzésre nincs időkorlát és nincs jövedelemkorlát sem, azaz a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő a gyermek féléves korától dolgozhat az ellátás mellett akár napi 8 órában és kereshet akár havi bruttó 400 000 forintot is.

Más szabály vonatkozik a nagyszülőre. A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő munkaviszonyban a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat. Nincs időkorláthoz kötve a munkavégzése, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ugyancsak más szabály vonatkozik arra a nagyszülőre, aki a kiskorú szülő gyámjaként jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra. A kiskorú szülő gyámja (például a 12 éves édesanya anyukája) minden időkorlát nélkül dolgozhat unokája születését követően.

Gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt munkát vállaló szülők több esetben úgy mennek vissza dolgozni, hogy a korábbi teljes munkaidő helyett részmunkaidőben dolgoznak. A munkatörvénykönyv előírja, hogy a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, amennyiben a kisgyermekes munkavállaló ezt kéri. Azaz ha a kisgyermekes munkavállaló korábban napi 8 órában dolgozott, akkor a szülő ez irányú kérelmére a napi munkaidőt 4 órára kell módosítani.

Felmerül a kérdés, hogy a gyermek hány éves koráig kell a fenti részmunkaidős foglalkoztatást alkalmazni. A Munkatörvénykönyv alapján a gyermek 3 éves koráig kérheti a szülő a részmunkaidős foglalkoztatást, míg 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállaló* esetén, a munkáltató a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 

* Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló akkor kérheti a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek 5 éves koráig, ha szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, és gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő munkát vállaló szülő munkabéréből levonásra kerül 
  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
  • 10 százalék nyugdíjjárulék, 
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót. Gyermekgondozást segítő ellátás alatt vagy azt követően dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 100 000 forint 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult személy, ha gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, akkor a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, míg 100 000 forint 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. A fenti adókedvezmények mértéke nem függ attól, hogy a szülő teljes-, vagy részmunkaidőben dolgozik.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény kapcsán a munkavállalónak igazolnia kell, hogy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül vagy részesült. A nagycsaládos munkavállalónak a gyermekgondozást segítő ellátás mellett azt is igazolnia kell, hogy minimum három gyermekre szülőként családi pótlékra jogosult. A munkáltató a kedvezményt a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve családtámogatási kifizetőhely által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

Kisgyermekes munkavállalókra vonatkozó szabályok

Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel egyfajta munkaidő-kedvezményben részesül. Azaz mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára. A kisgyermekes anyát erre az időtartamra távolléti díj illeti meg, továbbá ezen időtartam a szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül.

Továbbá meg kell említeni, hogy a kisgyermekes munkavállaló – beleértve a gyermekét egyedül nevelő munkavállalót* is – a gyermek 3 éves koráig 
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, 
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
  • éjszakai munka nem rendelhető el.
* Megjegyzés: Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló az, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el, kivéve a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Külön szabály vonatkozik a szokásostól eltérő más helyen történő munkavégzésre. Azaz más helységben végzendő munkára akkor kötelezhető 
  • a kisgyermekes munkavállaló gyermeke 3 éves koráig, valamint 
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 16 éves koráig 
ha ahhoz a munkavállaló hozzájárul.


Cikkünk következő részében a gyes alatti vállalkozási tevékenységre vonatkozó szabályokat – beleértve a tb közteherfizetést is – vizsgáljuk majd.


Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella



Hozzászólás 0 hozzászólás

Mit jelent a lelki versenyképesség?

2016. Október 19. 13:25 - siteadmin



Eredményesség, versenyképesség, jönnek-e a számok – a vezetőknek naponta kell bizonyítani ezen a téren. Azonban hogyan lehet lelkileg bírni az állandó hajtást? Dr. Belső Nóra pszichiáterrel készült mini-interjúnk ízelítőt ad a HR Portal és a BaBér közös konferenciáján tartandó előadásából.


Napjainkban egyre több pszichiáter, illetve lelki egészséggondozással foglalkozó szakember jelenik meg a versenyszféra, illetve a gazdaság több szegmensében is. Ennyire fontossá vált az egyén, az ember maga?

B. N.: Sikerorientált társadalmunkban, ahol az eredményesség és a versenyképesség mutatói mind-mind számokkal mérhetők, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az egyéni képességeink kibontakoztatására, kapcsolataink ápolására. Ehhez tisztában kell lennünk saját magunk lelki adottságaival, képességeinkkel, más emberek pszichés működésének lehetséges variációival és így tovább. Az ismeretet pedig nem kaptuk ajándékba a születésünkkor. Aki nem jön erre rá, vak marad az élete egy részére. Tény, hogy a XXI. század embere már tudatos ezen a téren is. Aki eredményes szeretne lenni, annak tudnia kell, hogy a lelke és a többiek lelke működik akkor is, ha nem vesz tudomást róla. Aki mégis tudomást vesz erről a nem elhanyagolható tényről, az előnyben van!


Ezt jelenti a lelki versenyképesség? Versenyképesebb tehát, aki kellő önismerettel bír? 

B. N.: Én azt vélem, hogy sok-sok „pszicho-blabla” hangzik el mostanában, nagy a „zaj”, de a lényeg sokszor elmarad. Sémák szerint gondolkodnak sokan, pedig nincsenek sémák, csak törvényszerűségek, amelyek mindenkinél másképpen működnek. Mások viszont túlmisztifikálják az egészet, pedig nincsen ebben semmi misztérium: az agyunk működéséről sok információnk van, egy része még ködös, sok mindent pedig nem tudunk. Tisztában lenni azzal, hogy nem tudunk mindent, még önmagunkról sem – nos az már valami. Pedig legtöbbször azt hisszük, hogy legalább magunkat ismerjük. Az önismeret, az említett lelki törvényszerűségek, működések ismerete mind az egyén lelki stabilitásának fontos részei, de ez még nem minden. A mindennapi megmérettetés és munkatempó a család és a párkapcsolatok ellen ható erőt képviselnek, amelyekkel mindannyian megküzdünk nap mint nap. Ezzel szemben viszont bizonyított tény, hogy a stabil háttérrel rendelkező emberek teljesítménye kimutatottan jobb és tartósan jobb is marad. Ezen a területen is fejlesztenünk kell magunkat. Dolgozunk a magánéletért, de éppen azt hanyagoljuk el sokszor a munka miatt.


Mit lát és tud másképpen egy pszichiáter ezekből a dolgokból?

B. N.: Pszichiáterként sokszor tényleg a tragédiákat látom folyamatok, élethelyzetek végét. Igen széles a spektrum a lelki problémák és a komoly lelki működészavarok között. Erről is szeretnék szót ejteni, mint ahogyan arról is, hogy miképpen lehet fokozni, erősíteni és stabilizálni a mai kor emberének lelkierejét, hogy meg tudjon felelni saját belső és a külvilág elvárásainak. A kihívások átalakulóban vannak, és ehhez a hagyományos értékeken alapuló szeretet-kapcsolatainknak is fel kell zárkózni, meg kell tanulnunk, hogy mi hogyan tudjuk erősíteni önmagunkat. Ezek azok a kérdések, amelyekkel foglalkozik az előadás, nyilván egy kicsit más szemszögből, mint a női magazinokban.

Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, vegyen részt Ön is a Túl a béreken – mész vagy maradsz? konferencián, ahol olyan neves előadók segítségével járjuk körbe a megtartás és motiváció kérdéskörét, akik mentálhigiénés, klinikai pszichológiai vagy éppen cafeteria szakértői szemmel, fejvadász vagy coaching tapasztalataikból merítve világítanak rá a felmerülő nehézségekre és ezek megoldásaira. JELENTKEZÉS




(Az eredeti interjú a HR Portal gondozásában jelent meg.)


Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40]