hun eng ger
BaBér a Facebookon

Soft Consulting Blog




Minimálbér, garantált bérminimum

Minimálbér: 105.000.-Ft/hó
Garantált bérminimum: 122.000.-Ft/hó
Közfoglalkoztatási minimálbér: 79.155.-Ft/hó
Közfoglalkoztatási garantált bérminimum: 101.480.-Ft/hó

A fenti összegek részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.


Mt. változás

Munkában töltött idő szabadság számítása szempontjából 2015.01.01-től a keresőképtelenség munkában töltött időnek minősül. Nem kell tehát a szabadság jogosultságot csökkenteni a 30 napon túli keresőképtelen napokkal.


SZOCHO részkedvezmény változások

A START pályakezdő (középfokú végzettséggel) 2014.12.31. után nem érvényesíthető.

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény kedvezményes felsőhatárát részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében nem kell arányosítani. (A szakképzetlen kedvezményt, az 55 éven felüliek, a 25 éven aluliak kedvezményeit, a kutatói kedvezményeket, a karrier-híd, a tartós álláskereső, a szabad vállalkozói zónás kedvezményt azonban részmunkaidő esetében arányosítani kell).


Egészségügyi szolgáltatási járulék

A 2015. évben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 6.930 Ft/hó (231 Ft/nap)

Korkedvezmény-biztosítási járulék: 2015.01.01-től a korkedvezmény biztosítási járulék megszűnt. 2015.évi jövedelmek vonatkozásában tehát a korkedvezmény biztosítási járulékot nem kell megfizetni.


SZJA változások

Béren kívüli juttatások

Éves felső határ: 450.000.-Ft. A 450.000.-Ft éves kereten belül 200.000.-Ft felett kizárólag SZÉP kártya juttatható kedvezményes közteher fizetés mellett! Ezen éves kereteket a munkaviszonyban töltött napok számával arányosítani kell, azaz év közbeni belépő vagy kilépő dolgozó esetén az éves felső határt a munkaviszonyban töltött naptári napok számának figyelembevételével kell arányosítani.

A 450000.-Ft kereten belül éves szinten 200000-Ft-ig adhatók a következő béren kívüli juttatások:
1. A munkavállalónak vagy a közeli hozzátartozójának nyújtott üdültetés (céges üdülőben) személyenként a minimálbér/év értékig
2. Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó értékig
3. Erzsébet-utalvány 8.000 Ft/hó értékig
4. Iskolakezdési támogatás címén gyermekenként évente a minimálbér 30 % értékéig
5. Helyi bérlet
6. Iskolarendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig
7.Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig
8. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt havonta a minimálbér 30 százalékáig
9. Foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig.
Ezen elemek után az egyedi kedvezményes határig, valamint az éves 200.000.-Ft-os határig változatlanul a juttatás 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 14% EHO-t fizet a munkáltató.
Ha az 1-9. felsorolt juttatások összege meghaladja a 200.000 forintot, avagy az egyedi kedvezményes határt, akkor erre a felette lévő rész 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 27% EHO-t fizet a munkáltató.
Az éves 200.000.-Ft-os határon felül a 450.000 forintos keret vizsgálatához pedig az 1-9. felsorolt juttatásokat valamint a következőket kell összeszámolni:
10. SZÉP Kártya vendéglátás alszámlára adott juttatás 150.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)
11. SZÉP Kártya szabadidő alszámlára adott juttatás 75.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)
12. SZÉP Kártya szálláshely alszámlára adott juttatás 225.000 Ft/év értékig (több juttató esetén összeszámolva)

Ezen elemek után is az egyedi kedvezményes éves határig, valamint az éves 450.000.-Ft-os határig változatlanul a juttatás 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 14% EHO-t fizet a munkáltató.

Ha a 10-12. felsorolt juttatások összege meghaladja a 450.000.-Ft-ot, avagy az egyedi kedvezményes határt, akkor erre a felette lévő rész 1,19-vel növelt összegét alapulvéve 16% kifizetői adót és 27% EHO-t fizet a munkáltató.

A felsőhatár túllépés miatti magasabb közterheket a túllépés hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és elutalni.

Új adóalap kedvezmény: első házasok kedvezménye

Az adóalap kedvezmény havi összege: A házastársak által együttesen érvényesíthető adóalap kedvezmény jogosultsági hónaponként 31.250.-Ft

A kedvezmény megosztható, de akár kizárólag az egyik házastárs is igénybe veheti, ám ez utóbbi eset is közös igénybevételnek számít, így ebben az esetben is a kedvezmény igénybevételét az adóbevallásban (53)/munkáltatói adóbevallásban (M29) mindkét házastárs esetében jelentendő.

Jogosultsági feltételek: 2014.12.31-ét követő házasságkötések esetében az adóalap kedvezményt az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs az első házasságát köti. 

Érvényesítési sorrend: A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Jogosultsági időszak: Jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, ezen belül is utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.

Ekho változás

Megváltoztak az ekho érvényesítési éves határösszegek.


Hozzászólás 0 hozzászólás

A kormány 2014. október 21-én benyújtotta T/1705. számú törvényjavaslatot, amely tartalmazza a társadalombiztosítás közterheinek módosításait. Az alábbiakban a járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó javaslatokat részletezzük.


Járulékalapot érintő változások

1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) módosulna a 4 §. k) pont 2. alpontja, amely arra az esetre vonatkozik, hogy mi képezi a járulékalapot személyi jövedelemadó előleg hiányában.

A jelenleg hatályos szabály alapján összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem hiányában 
  • a munkaszerződésben meghatározott alapbér, 
  • illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, akkor a szerződésben meghatározott díj 
képezi a járulék alapját. 

A javaslat alapján a szabály úgy változna, hogy a fenti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege lenne a járulék alapja. Az indokolás szerint a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően a Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség van a szöveg pontosítására.

A javaslat továbbá hatályon kívül helyezné azt a szabályt, hogy nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás, tekintettel arra, hogy a Tbj. 4. § k) pontja alapján az ilyen juttatás amúgy sem képez járulékalapot.


Mentesülés a Tbj. hatálya alól

Bővülne azon személyek köre, akikre a magyar társadalombiztosítás nem terjedne ki. Ennek keretében mentesülnének a biztosítási kötelezettség alól az Szja törvény 1/B. §-ában meghatározott előadóművészek, akik az adóköteles jövedelmük után 14 %-os egészségügyi hozzájárulást fizetnek, amely éves szinten maximum 450 000 forint. 

Továbbá a javaslat alapján meghosszabbodna a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött munkavállalók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon.  Azaz a Tbj. 11. § b) pontban foglalt kiküldöttek, kirendeltek vagy munkaerő-kölcsönzöttek esetében 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kellene számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jönne létre.


Kiegészítő tevékenységet folytatók

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, míg a tevékenységet folytató – ha vesz fel jövedelmet – akkor nyugdíjjárulékot fizet. A kiegészítő tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó személy társas vállalkozónak minősül. Erre tekintettel a Tbj. 36. §-a a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozóan az alábbiak szerint  változna: 
„A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”


Ellenőrzésre vonatkozó kiegészítés

A Tbj . 43. § (1) bekezdés a) pontára vonatkozó módosítás alapján az állami adóhatóság ellenőrzéséhez jogosult lenne a Taj szám megismerésére.


Családi járulékkedvezményre vonatkozó módosítások

A hatályos szabály alapján a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. A javaslat ezt a kört kiterjesztené, azaz nem csak a munkáltató, hanem az a kifizető is köteles lenne a családi járulékkedvezmény havi összegét megállapítani, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet például megbízási díjat juttat.

További a családi járulékkedvezményre vonatkozó javaslat rögzíti, hogy az éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, valamint a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Az indokolás alapján ez a javaslat az adminisztráció csökkentésére irányul, mely szerint az éves elszámoláskor a természetes személy egy adónemre – azaz a személyi jövedelemadóra - teljesítheti a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezményre lenne jogosult, akkor azt a személyi jövedelemadóból igényelheti.


Egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó módosítások

Az egészségügyi szolgáltatási járulék a jelenlegi 6 810 forintról (napi összege 227 forintról) tovább nőne havi 6 930 forintra (napi összege 231 forintra).

A jelenleg hatályos szabály alapján az a TAJ számmal rendelkező személy, aki 
  • valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy 
  • a Tbj. 11. § a) pont hatálya alá tartozó magyar állampolgár
köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését bejelenteni az egészségbiztosítónak. Ez esetben nincs egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, mivel a TAJ-száma a nyilvántartásban érvénytelenítésre kerül. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget és a TAJ számmal ellátást vesz igénybe, akkor ez a személy köteles az E. Alapot terhelő költségek megtérítése.


Erre vonatkozóan az alábbi módosító javaslatokat tartalmazza a törvénytervezet

Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
  • huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
  • tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
A járulékfizetési kötelezettség törlésének további feltétele, hogy az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást. Az állami adóhatóság jogosult az ennek megállapításához szükséges adatok megismerésére, így az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének tényét — megkeresésre, elektronikus úton — közli az állami adóhatósággal.


Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó módosítások

A szociális hozzájárulási adót szabályozó 2011. évi CLVI. törvény 459. § (2) bekezdése felsorolja azokat a kedvezményeket, amelyek a számított szociális hozzájárulási adót - akár a számított adót meghaladó mértékben – csökkentik. A javaslat alapján ezen kedvezmények köre az alábbi a) és e) pontban foglaltakkal bővülne

„A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:

a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye ;
b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény;
c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény;
d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény;
e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.”

A javaslat alapján a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmények esetében a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így akár bruttó 100 000 forint összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt foglalkoztatók a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is.  

2015. január 1-jétől a költségvetési szervek nem érvényesíthetik az alábbi szociális hozzájárulási adókedvezményeket: 
  • a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után az adókedvezményt, 
  • a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt,
  • a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményt és 
  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt. 
Az Európai Bizottság megalkotta a 1407/2013/EU valamint 651/2014/EU bizottsági rendeleteket. Ezen rendeletekre tekintettel a csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget. 

A javaslat erre tekintettel tartalmazza, hogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény alapján nem nyújtható csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra, azaz 
  • a halászati és akvakultúra tevékenységre;  
  • a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére; 
  • a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak, ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre illetve ha a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadása; 
  • harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatásra, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatáshoz; 
  • az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatásra.
A javaslat rögzíti, hogy a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye 651/2014/EU Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.

Végezetül a javaslat 2015. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezményekre valamint a Start kártyákkal összefüggő szabályokat, tekintettel arra, hogy nettó bérek megőrzésének kedvezménye megszűnt 2014. január 1-jétől, míg Start kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének végső időpontja 2014. december 31.



Hozzászólás 0 hozzászólás

Társadalombiztosítási megállapodások

2014. Október 7. 10:22 - siteadmin

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) lehetőséget biztosít, hogy akár egészségügyi szolgáltatásra, akár nyugellátásra megállapodást kössünk. Az alábbiakban ezen megállapodásokról olvashatnak részletesen.

Ha valaki a nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, akkor lehetősége van arra, hogy saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására megállapodást kössön. Ezen megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás vehető igénybe Magyarországon. Azaz a megállapodás alapján a társadalombiztosítás keretében többek között orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan gyógyszer-, gyógyászati-segédeszköz és gyógyfürdő ellátás nyújtható.

A megállapodás alapján havonta fizetendő járulék a minimálbér (2014. évben havi 101 500 Ft) alapján kerül megállapításra. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
  • nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka (azaz havi 50 750 forint),
  • 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka (azaz havi 30 450 forint).
A Magyar Köztársaság területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár szintén köthet egészségügyi szolgáltatásra megállapodást a minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összeggel. 

Az egészségügyi szolgáltatásra irányuló megállapodásnak tartalmaznia kell 
  • a szerződő felek megnevezését, címét, valamint 
  • a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, 
  • a fizetendő járulék alapját vagy összegét, 
  • a szerződés keltét, továbbá
  • ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.
Az egészségügyi szolgáltatásra irányuló megállapodás megkötéséhez be kell mutatni a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányt, a lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentumot, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmányt. 

Mire kell figyelni az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás megkötésekor?

Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Azaz, ha szeptember 10-én fizetjük meg a járulékot, akkor a megállapodás október 1-jével kezdődik. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. 

A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Azaz, ha legkésőbb például október 31-ig nem kerül befizetésre az októberi járulék, akkor a megállapodás október 31-ével bezáróan megszűnik. A megállapodást megkötő személy a megállapodás megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Nagyon fontos kiemelni, hogy az első hat hónapban az érintett személy csak sürgősségi ellátásokra jogosult, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörténik. Ha például egy felnőtt köti meg saját magára a megállapodást, akkor 304 500 forint megfizetésével jogosult lesz a megállapodás megkötését követő hónap első napjától minden egészségügyi szolgáltatásra, azaz nem csak a sürgősségi ellátást kapja meg.

Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást a lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél lehet megkötni. 

Megállapodás nyugellátásra:

A Tbj. lehetőséget biztosít nyugellátásra vonatkozó megállapodás megkötésére, amelyet az a belföldi nagykorú természetes személy köthet, aki 
  • nem saját jogú nyugdíjas, és
  • nincs biztosítási jogviszonya vagy
  • a biztosítása szünetel.
Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet megállapodást kötni. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér (azaz 2014-ben 101 500 Ft). 
Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. 

Továbbá köthető kifejezetten csak szolgálati idő megszerzése céljából is megállapodás. Ki kötheti a szolgálati időre szóló nyugdíj megállapodást?

Az a nagykorú személy, aki
  1. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni, illetve
  2. a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja elismertetni.
Ez a megállapodás a megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével történik.

Az első esetben, azaz a nappali rendszerű oktatásban tanulónál, a fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Természetesen, ha a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

A második esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A fenti megállapodásokat, a járulékfizetés átvállalásával, a kedvezményezett személy javára, más személy vagy szerv is megkötheti.

A megállapodást a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezőnél, illetve külföldön élő személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet megkötni.  

Végezetül meg kell említeni, hogy szolgálati időre köthető megállapodás 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére is. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján az ügyvezetői tevékenység  társadalombiztosítási szempontból  munkaviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban vagy választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) 

Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökkenhet.  

Társas vállalkozói jogviszony, illetve a tag által választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után.

A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója is kitér a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek többes jogviszonyára. (NAV tájékoztató)

A NAV társas vállalkozókról szóló 2014. évi tájékoztatója többes járulékfizetést állapít meg arra az esetre, ha a munkaviszonyban illetve megbízásban ellátott ügyvezetés mellett valaki egyéb személyes közreműködést is folytat. Erre vonatkozóan a NAV tájékoztatójából az alábbi példákat említem: 

„Egy adótanácsadói feladatokat ellátó Kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg tanácsadói munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében munkaviszonyban, a személyes közreműködés tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.” 

„Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag ugyancsak „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztos, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.” 

A Tbj. külön rendelkezik az egyidejűleg több foglalkoztatónál fennálló több biztosítási jogviszonyról és az ebben esetben fizetendő járulékokról. Ennek egyik klasszikus esete, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ez esetben a társas vállalkozó természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékának, valamint a nyugdíjjárulékának az alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Több foglalkoztatónál fennálló többes jogviszonyra is találhatunk példákat a NAV tájékoztatójában, így többek között az alábbiakat:  

„A Kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízásban végzi, mellette személyesen is közreműködik a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is áll. Itt is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.”

„A Kft. tagja személyesen közreműködik a cégben, melyet nem munkaviszonyban, illetve megbízásban végez, ezen felül ellátja az ügyvezetést megbízásban, és mellette egyéni vállalkozó. Ekkor is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, az ügyvezetés tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdésre kell figyelemmel lenni, valamint az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Mivel az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonyban áll, főszabály szerint az egyéni vállalkozásában lesz főfoglalkozású, és a járulékfizetési alsó határ után itt kell a járulékokat megfizetni, társas vállalkozóként a járulékalap a tényleges személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) összeg.”

Mit lehet tenni, hogy ne kerüljön sor  egy foglalkoztatón belül  az ügyvezető többes jogviszonyának megállapítására és esetleg az ebből adódó több járulék megfizetésére?

Munkaviszony:

A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A felek között létesített munkaviszonyon belül a felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük. Sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Munkatörvénykönyv nem zárja ki a munkaviszony keretében történő két vagy több munkakör ellátását, azaz a kapcsolt munkakört. A kapcsolt munkakörről rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság Mfv.E.10.624/2004/1.számú végzése is. 
Mit tehetünk, hogy ne kerüljön sor többes jogviszony megállapításra egy foglalkoztatón belül? A fenti, első példánál maradva kapcsolt munkakörben ellátható a Kft.-ben az ügyvezetői feladat és egyidejűleg a tanácsadói feladatok. Figyelni kell azonban arra, hogy a kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban.   

Megbízás:

A megbízási szerződés két alanya a megbízó és a megbízott. Megbízási szerződés alapján a megbízott ellátja a megbízó által rábízott feladatot/feladatokat. A megbízás keretében nem csak egy feladat látható el. A megbízás kiterjedhet az ügyvezetői feladatokon túl egyéb, társas vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységre is. Mindezek alapján – a „többes” jogviszony elkerülése érdekében – a megbízott és a megbízó egy megbízási szerződésben rögzítheti az általa ellátandó feladatokat, azaz az ügyvezetői tevékenység ellátását és az egyéb társasághoz kapcsolódó feladatokat is. A fenti második példát alapul véve, az ügyvezetői feladatok és a társaság könyvelése egy megbízási szerződésbe foglalható. 

A megbízás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: 
  • Ha a vezető tisztségviselői feladatokra megbízás, azaz választott tisztségviselés keretében kerül sor, akkor a PTK alapján a vezetői megbízás öt évnél hosszabb időre nem szólhat. 
  • A megbízási szerződés ne minősülhessen színlelt szerződésnek, azaz munkaszerződés helyett nem lehet megbízási szerződést kötni. 



Hozzászólás 0 hozzászólás

Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy adott ellátásban részesülő személy az ellátásának folyósítása alatt kereső tevékenységet végezhessen. Az alábbiakban részletes tájékoztatást adunk a terhességi- gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az öregségi nyugdíj, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás melletti munkavállalásról és vállalkozási tevékenységről.


1. Keresőtevékenység terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj mellett

Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermek 1 éves kora előtt a gyermekgondozási díj arra az időre, amíg az ellátásra jogosult személy – díjazás ellenében – keresőtevékenységet folytat. Kivételt képez a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt fizetett személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj.

Ha például az édesanya a terhességi-gyermekágyi segély alatt két hétig munkaviszonyban kereső tevékenységet folytat, akkor a folyósító szerv ezen időszakra szünetelteti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását. 

Keresőtevékenység a gyermek 1 éves kora után, gyermekgondozási díj mellett

A gyermekgondozási díjra jogosult szülő 2014. január 1-től dolgozhat gyermeke 1 éves kora után az ellátás további folyósítása mellett. A szülő keresőtevékenységét folytathat akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként. 

Munkaviszony

A gyermekgondozási díj folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek 1 éves kora után munkaviszonyban dolgozik. A munkavégzésre nincs időkorlát megszabva, így akár napi nyolc órában is dolgozhat az ellátásban részesülő szülő. 

Fontos megemlíteni, hogy a munka törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, azaz ez esetben, ha a szülő kéri, akkor például napi négy órában dolgozhat.

Vállalkozás

Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat, azaz ez esetben nem kell a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni.  (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint).

Példa: Ha a vállalkozásból havi 80 000 forint jövedelmet vesz fel a gyermekgondozási díjban is részesülő személy, akkor a havi 80 000 forint után fizeti meg 10 % nyugdíjjárulékot, a 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a 27 % szociális hozzájárulási adót.


2. Keresőtevékenység a gyermekgondozási segély folyósítása mellett

Munkaviszony

2013-ban a gyermekgondozási segély alatti munkavégzés időkorlátozás mellett történhetett – kivéve az otthoni munkavégzést és a fogyatékos gyermekre tekintettel járó gyermekgondozási segély melletti munkavállalást –, addig 2014. január 1-től a szülő a gyermek 1 éves korát követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett teljes munkaidőben munkát vállalhat. Azaz a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkavégzésnek sem jövedelem, sem időkorlátja nincs.

Vállalkozás

Ha gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor köteles a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a minimális alapok után megfizetni. Azaz ez esetben – eltérően a gyermekgondozási díj melletti vállalkozástól – meg kell fizetni a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után. (Minimálbér: havi 101.500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000 forint). 

Megjegyzés: Megmaradt azonban az a szabály, hogy ha a nagyszülő kapja a gyermekgondozási segélyt, és emellett keresőtevékenységet szeretne folytatni, akkor azt csak korlátozás mellett teheti. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő csak a gyermek 3 éves kora után dolgozhat, maximum heti 30 órában, kivéve, ha a munkavégzés az otthonában történik.


3. Keresőtevékenység a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett

Gyermeknevelési támogatás a „nagycsaládosoknak” járó ellátás, azaz ezen ellátásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve az otthonában időkorlátozás nélkül dolgozhat. Azaz ez esetben a keresőtevékenységnek nem jövedelemkorlát, hanem időkorlát szab határt.

Ha gyermeknevelési támogatásban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor – hasonlóan a gyermekgondozási díj melletti vállalkozáshoz – csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat. 

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás esetében szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a foglalkoztató, ha gyermekgondozási díj folyósítása alatt vagy azt követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően az ellátásban részesülő (részesült) személyt munkaviszonyban foglalkoztatja. 
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében, míg 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében. Minimum három gyermek után családi pótlékban részesülő munkavállaló esetében a foglalkoztató a foglalkoztatás első három évében 100.000 forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5 százalékos kedvezményt kap.
A munka törvénykönyv fent ismertetett szabályára tekintettel sor kerülhet részmunkaidős foglalkoztatásra is. Ez esetben a kedvezményt arányosan csökkenteni kell, azaz ha a teljes munkaidő napi nyolc óra lenne, azonban napi négy órában dolgozik a munkavállaló, akkor a fenti kedvezmény fele érvényesíthető.


4. Keresőtevékenység öregségi nyugellátás folyósítása mellett

Munkaviszony

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező hölgyeket, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be. 

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) alapján saját jogú nyugdíjas az a személy, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot kap, illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Saját jogú nyugdíjas a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy is.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs. Azaz, ha valaki 85 évesen is alkalmas arra, hogy egy adott munkát elvégezzen, akkor munkaviszonyban, akár napi 8 órában is dolgozhat, mindenféle jövedelemkorlát nélkül. 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a nyugdíjasnak munkabére alapján meg kell fizetnie a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, és csak ekkor, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni. Továbbá a saját jogú nyugdíjas egyáltalán nem fizet 1,5 % munkaerő-piaci járulékot.

Azaz bruttó 200.000 forint munkabér esetében 20.000 forint nyugdíjjárulékot és 8.000 forint természetbeni járulékot kell fizetni. 6.000 forint pénzbeli járulékot pedig csak akkor kell megfizetni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.

40 éves szolgálati idővel rendelkező nők munkavégzése esetén az a szabály érvényesül, hogy amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének tizennyolcszorosát, 2014-ben ez az összeghatár 1.827.000 forint), a keresete mellett a nyugellátást korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Azaz ez esetben a keresőtevékenység jövedelemkorláthoz kötött.

A munkaviszony esetében fontos figyelembe venni, hogy 55 év feletti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 100.000 forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén 100.000 forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatót. Fontos, hogy abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Vállalkozás

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.  A nyugdíjjárulékot 
  • a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, 
  • az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka 
után fizeti meg. 

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózást választja, akkor kisadózóként havi 25.000 forint tételes adót fizet.

Megjegyzés: Mire is szolgál a nyugdíjas 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetése? 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérheti a nyugdíjbiztosítótól, hogy nyugdíját (nyugellátását) foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növeljék meg. 

Közszférában foglalkoztatott öregségi nyugdíjas

Közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban álló nyugdíjas vonatkozásában a dupla ellátás tilalma érvényesül. 

Azaz ezen foglalkoztatási jogviszonyban álló öregségi nyugdíjasok, a foglalkoztatás időtartama alatt, öregségi nyugdíjban nem részesülhetnek.


5. Keresőtevékenység rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás folyósítása mellett

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását abban az esetben és arra az időtartamra kell szüneteltetni, amikor az ellátott 
  • keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és
  • heti munkaideje a 20 órát meghaladja.
Azaz ez esetben a keresőtevékenységnek nem jövedelemkorlát, hanem időkorlát szab határt.

Ezzel szemben a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül. A hatályos szabály alapján a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. 

Példa: Ha a rokkantsági ellátásban részesülő jövedelme – garantált bérrel számolva – 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a havi 177.000 forintot, azaz 3 hónapra számolva 531.000 forintot, akkor a rokkantsági ellátást nem szüneteltetni kell, hanem meg kell szüntetni.

Az összes ellátás melletti keresőtevékenységet figyelembe véve talán ez utóbbi korlát a legszigorúbb, hiszen ezen korlát túllépése esetén az ellátás megszüntetésre kerül. Mindezek alapján a rokkantsági ellátásban részesülők foglalkoztatása esetén a jövedelemkorlátra fokozottan figyelni kell.

Végezetül a megváltozott munkaképességű személyek keresőtevékenységével kapcsolatban két tényezőt még meg kell említeni. Az egyik, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját segíti elő a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség. A másik, hogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók után szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. 



Hozzászólás 0 hozzászólás
Lapozás: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33]